Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-03 / 130. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l Dunántúlt napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM ARA 50 FILLÉR I960. .1 f'NIUH 3.. PÉAILfv Pécsi emléktáblák? Elég egy újabb kiadású lexikont vagy akár egy em­lékfüzetet is átlapolni, hogy meghökkenjen az ember: mennyi eseményünk s fő­ként mennyi fontos szemé­tünk van a történelmünk­ben, irodalmunk, művésze­tünk történetében, vagy akár csak a szűkebb pátria köztörténetében, akinek em­lékét — az elfogultság veszé­lye nélkül — meg kell, hogy őrizzük. Nagy mértékben vo­natkozik ez Baranya megyére s természetesen Pécsre. Tele van ez a táj érdemes, szép emlékekkel: jelentős embe­rek születtek vagy éltek itt, vagy megfordultak erre s ne­vükhöz fűződik valamilyen itteni esemény, nem is be­szélve a munkásmozgalom helyi alakjairól, akikről va­lamiben oknál fogva még mindig nem emlékeztünk meg kellő hangsúllyal ezen a téren. A hazafias érzések és a táj iránti .mély szeretet mellett figyelmeztetnek az idegenforgalom csillagászati számai is. Ezrek és tízez­rek fordulnak meg évente Pécsett, Mohácson, Szigetvá­ron. Siklóson, szerte a me­gyében, s a vendég — ha már a prospektusból kikeres­te magának Baranyát s ha már ütrakelt — mindent lát­ni s tudni akar a tájról s emlékeiről. A vendéglátó fel­adata viszont, hogy a ven­dég mindent meg is tudjon: mihez mi fűződik, ki volt híres itt s mit csinált’ Baranyának rendkívül gaz­dag a történelmi múltja, be­leértve a közelmúltat is, ennek a múltnak a „doku­mentációja” viszont helyen­ként kevés. Különösen vonat­kozik ez a helyi munkásmoz­galmak történetére. A Me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának keretei között mű ködő műemléki és múzeumi albizottság korábban már behatóan foglalkozott ezek­kel a fontos emlékekkel, s összegyűjtötték, hogy kik. vol­nának azok a személyek, akikről méltányos utcát el­nevezni. akik emlékszobrot, emléktáblát érdemelnek. Az ű'elékes megyei szervek to­pább foglalkoznak a gondo- Irttal olyan formában, hogy a lehetőségekhez mérten Ti­nódi Lantos Sebestyénnek, Kré'h Imrének, dr. Mohácsi Jenőnek. Móricz Zsigmond- nak, Dombai Jánosnak, Liszt Ferencnek, Kovács Gergely­nek és sokan másoknak még szobrot, illetve emléktáblát állítsanak fel. Ha Baranya megye gaz- - dag az ilyen, személyekhez fűződő emlékekben, még in­kább vonatkozik ez a kétezer éves Pécsre. Elég csak né­hány európai értékű nevet megemlíteni: a magyaror­szági humanizmus legkivá­lóbb költője, Janus Panno­nius; vagi' a város története szempontjából olyan fontos nevek, mint Idrisz baba, ki itt halt meg, vagy Makár János huszárezredes, ki 1(386 októberében elsőnek hatolt be a törököktől visszafoglalt városba: Tinódi Lantos Se­bestyén, áld. itt járt iskolá­ba: világhírű zeneszerzők. Liszt Ferenc, ki 1846 októ­berben két hangversenyt adott a városban, s Csaknem száz ér múlva a másik ma­gyar aeneóriás. Bartók. Béla; munkásmozgalmi emlékek­hez kapcsolódva Doktor Sán- ddr, Tarr Tmre és mások. Tele van a város konkrét személyi kapcsolatokkal” s -gmk vanvosiiak tűnő A mohácsi irodalombarátok és a város ifjúsága kedden este meleg szeretettel várta és köszöntötte a könyvhét alkal­mából vendégként érkező Sánta Ferenc írói. Az író—olvasó találkozót a mohácsi gimnázium irodalmi színpadának műsora vezette be. A „Sokan voltunk” c novella felolvasása, a zenei belét, majd a „Húsz órá’-ból összeállított szemelvények elhangzása után Sánta Ferenc közvetlen hangon beszélt írói problémáiról, az „Áruló” c. könyvének hőseiről, majd válaszolt az ifjúság kérdéseire. A művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltő közön­ség feszült figyelemmel kísérte az író fejtegetéseit és a feltett kérdésekre adott válaszokat. Az író—olvasó találkozó a késő éjszakába nyúlt. Malraux lemondott? Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, első tit­kára és Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkás­párt Országos Tanácsának fő­titkára —, akik Joszip Bros Titánok, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége főtitká­rának meghívására nemihiva­talos baráti látogatáson Jugo­szláviában voltak — csütörtö­kön hazaérkeztek Budapestre. Fogadtatásukra a Ferihegyi Az úttörőmozgalom jubi­leumi ünnepségeiről és a 3. országos úttörőtalálkozó négy­napos eseménysorozatáról tá­jékoztatta csütörtökön a KISZ Központi Bizottságánál Szabó Ferenc, az Uttörőszövétség Országos Elnökségének titkára az újságírókat; Az elmúlt hetekben az or­szág valamennyi városában és járásában, s a megyék többségében is lezajlottak a területi úttörőtalálkozók. El­indult útjára a pajtások ju­bileumi stafétája, amely az ország minden részéből Buda­pestre kézbesíti a „Tettek könyvet”; A gyerekek alkotó­kedvéről, bátorságáról, ügyes­Oceán járás csónakkal repülőtéren megjelent Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Jelen volt az érke­zésnél Jaksa Bucsevics, a budapesti jugoszláv nagykö­vetség ideiglenes ügyvivője. Jugoszláviában a Brnik-i repülőtéren Kádár Jánost és Gáspár Sándort Joszip Broz Tito búcsúztatta. -Jelen volt a búcsúztatásnál Vladimir Bakancs, a JKSZ Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa ségéről és helytállásáról sza- i mot adó ünnepi dokumentu­mot június 10-én a Dózsa György úti úttörő-díszszemlén adják majd át a párt és a kormány képviselőjének. Június 7-én a budapesti gye­rekek és a megyei küldöttek baráti összejöveteleivel kezdő­dik a III. országos úttörőtalál­kozó. Június 7-én és 8-én az ál­talános iskolákban elmarad a tanítás. A születésnapra em­lékbélyeget ad ki a posta, s jubileumi címkével három­millió doboz gyufát, ezen kí­vül csokoládészeletet és jel­vényt hoznak forgalomba. Jú­nius 6-án megjelenik a mo­zikban az úttörőszervezet el­múlt húsz évének filmkróni­kája is. A Rádió és a Tele­vízió helyszíni közvetítések egész sorában számol be az országos találkozó legjelentő- | sebb eseményeiről; Popovics, a Központi Bizott­ság tagja, Ivan Macsek, a szlovén nemzetgyűlés elnöke, a JKSZ Központi Bizottságá­nak tagja, Bogdan Crno- brnya, a köztársasági elnöki ügyek főtitkára, a JKSZ Köz­ponti Bizottságának tagja és Bosko Vidakovics külügymi­niszter-helyettes. Ott volt . a repülőtéren Zá­por György, hazánk belgrádi nagykövete és dr. Dusán Csa- lics, J ugoszlávia budapesti nagykövete is. * J. B. Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége fő­titkárának meghívására má­jus 30 és június 2-a között ; nemhivatalos, baráti látoga­tást tett Jugoszláviában Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkára. A jugoszláviai tartózkodás alatt Kádár János és J.. B. Tito kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés helyzetéről Magyarországon, illetve Jugoszláviában, átte­kintették a két szomszédos socialists ország kapcsolatai­nak fejlődéséi, kicserélték vé­leményüket a nemzetközi hely­zet, a nemzetközi munkás- mozgalom aktuális kérdései­ről. Kádár János és Gáspár Sándor látogatása, a kölcsö­nös megértés jegyében lefoly­tatott szívélyes légkörű esz­mecserék a két párt, a két ország barátságának: erősíté- • sét, a szocializmus és a béke ügyét szolgálták. Léderer Frigyes, az MTI tu­dósítója jelenti: A Combat értesülése szerint André Malraux, kulturális üdékkel megbízott állammi­niszter egészségi állapotára hivatkozva benyújtottá lemon­dását De Gaulle elnöknek. Mairaux-rol közismert, hogy De Gaulle legközvetlenebb híveinek szűk köréhez tarto­zik, s véleményét politikai kérdésekben is gyakran kéri ki a köztársasági elnök. Eset­leges utódként leginkább Emanuel d’Astier dé la Vi- gerie nevét emlegetik. Az úttörőmozgalom jubileumi tiuuépségéi Kádár János és Gáspár Sándor hazaérkezett Jugoszláviából Jean La combe francia ten­gerész szerdán 23 láb hosszú „A tigris” nevű csónakján Plymouth kikötőből elindulva ismét — immár negyedszer — megkísérli átszelni az Atlanti óceánt. Lacombe reméli, hogy mostani útja során sikerül megjavítania 1964-ben felállí­tott 46 napos és 7 órás egyéni csúcsát. Hajókatasztrófa 160 hatotta! Százhatvan ember vesztette életét, amikor a Rian-szigetek közelében felborult egy gőz­hajó. A katasztrófát csupán 40 személy élte túl. ÉRETTSÉGI A IV. d. számára tehát elérkezett az idő. Sötét ru­hában ott álldogálnak az ajtó előtt, sosem volt ilyen csendes az az ajtó, lám odabent javában tart az érettségi és mégis — egy árva szó ki nem hallatszik. Bent, a kettős ajtó mögött pedig éppen ezt kérdik Ju­hász Lacitól: — Was ist das Postamt? A Patak utcai srác nyel egyet, aztán szépen, kere­ken elmondja, amit csak erről a kérdésről el lehet mondani, még az eléje tett bélyegekről is beszél vala­mit, persze mindezt néme­tül. Igaz, kicsit Patak utcai magyar dialektusban ejti ki a szavakat, s a Brief­marken „r” betűje bizony a kelleténél jobban ropog, de Papp Gyula tanár ur mégis elégedetten bólint. Aztán Achátz Imréné igaz­gatónő mellett megszólal Gábriel József, a Pécs vá­rosi Tanács Művelődési Osztályának vezetője, az érettségi bizottság elnöke: — Legyen szíves jöjjön ide, felolvasom írásbeli érettségi dolgozatainak ered­ményeit — s néhány perc múlva Juhász Laci köny- nyű szívvel lép ki a kettős ajtón; — Srácok, sikerült. A srácok szíve persze most még nem olyan köny­nyú, Hiszen másodperce­ken belül az ő nevüket említik, s hajjaj, akkor be kell oda menni. Mégsem lehet azt mondani, hogy valami megszeppent csönd uralkodik rajtuk. Többen egy Boci nevű „teltkarcsú” fiatalembert ugratnak, aki lám gyertyát tartogathatott és csupa viasz lett a sötét­kék érettségi zakó gallérja. De ő menti magát: — Még ballagás után gyertyás szerenádot vittünk a tanároknak, akkor tör­ténhetett ... A jókedv mögött tulaj­dohképpen idegesség búji.k l meg, igaz, különösebb ok j nincs a félelemre, de hót' > mégiscsak érettségi ez. Per- [ sze a félelmet ilyenkor nem \ illik beismerni. Egy tény: < Stüszi majd minden tanárt > parodizál az érettségi ban- ) ketten, ő nagyon érti az ilyesmit, és minden egyes \ fiú taxival megy fel a Fény- ; vesbe, ahol tartják. Ősz- ? tálylétszám: huszonkilenc ) fő és huszonkilenc taxi. í Baba, egy vékony gyerek, azt mondja: — Három napig nem mg- > gyünk haza! Aztán nyílik az ajtó, eg}-- £ szerre odakapják a fejüket. ’< és elfelejtik a huszonkilenc ! taxit. Jaj, csali már vége $ lenne! \ F. 1). I utcanév mögött is életsze­rűbb a kapcsolat a szokvá­nyosnál: elég ehhez, megem­líteni például a 48-as ma­gyar szabadságharc vezető alakjait; 1848. március 19-én a városi, közgyűlésen a fellel­kesült pécsiek Petőfi Sán­dort, Kossuth Lajost, Tán­csics Mihályt, Széchenyi Ist­vánt s Vörösmarty Mihályt a város díszpolgáraié válasz­tották. A pécsi utcák névadóit az. általánosnál tehát több fűzi a városhoz, s éppen ez a kö­rülmény ad gondolati impul zust egy esetleg „megfontol haló kezdeményezéshez. El­képzelhető volna — az or­szágban ehhez még nincs fogható —, hogy a fontosabb személyekről elnevezett pé­csi utcák első házát, mintegy ..bejáratát” domborművel lássák el, mely az utca név­adóját ábrázolja, s hozzá egy kis magyarázat a vendeg számára, hogy személy sze­rint mi fűzte őt a városhoz. Érdekes színfoltja lehetne e'i a történelmi múltú. Pécsnek, főképpen pedig olyan megol­dásban, hogj- ezeket a művé­szi kivitelezésű dombormű veket esetleg a város képző- , niüveszei^fcészítexiék el, Az ebg_ piliSöatbaE sz Befejeződött az indonéz—malaysiai tárgyalás hosszadalmasnak, bonyolult­nak s költségesnek is lát­szik — bár nem nagy mo­numentumokról van szó — azonban bonyolultabb átgon­dolni s elhatározni. Ami pe­dig a költségeket illeti, évente néhány utcában talán cl lehetne helyezni egy-egy ilyen táblát, s tizenöt év setn kellene az újabb pécsi neve­zetesség kialakításához. Pécs hírnevét történelme és kul­túrája, éghajlata s néhány iparcikke, műemlékei s ven- degszeretele megalapozta már. Ez viszont feltétlenül öregbítené. •jár A Reuter Bangkokból kel­tezett jelentésében közli, hogy az indonéz—malaysiai tárgya­lások befejeztével hazauta­zott a két küldöttség. Rö­viddel elutazása előtt Adam Malik indonéz külügymi­niszter közölte, a Malaysiá­val megteremtett megbékélé­sen túlmenően Malaysia, Jn- Fülöp-Ezigetek ‘ és Thaiföld megállapodott abban, hogy unióra. lép a „délkelet- ázsiai együttműködés” meg­valósítására. Az unió elneve­zéséről még nem döntöttek. Malaysiáról szólva kijelen­tette, hogy Indonézia minél előbb Igyekszik megszüntetni a „szembenállást” és helyre­állítani kapcsolatait az állam- szövetséggel. Sánta Ferenc Mohácson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom