Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-17 / 142. szám

19*6. JÜNIUS 17.

napló

3

Késiül az áífoJános városrendezés terv második üteme

Mekkora lesz Pécs?

A város dél felé terjed Ipari koncentrációk a Diós dűlőben Raktárlelepek a Siklósi út mentén

1960-ban készült el Pécs általános városrendezési ;ervének első üteme. A terv íO éves távlatban határozza neg a város fejlődését. En- íek alapján készült az el- núlt években a Balokány árnyékének, a Szigeti városésznek, a Makár-oldalnak és i Nyugati Mecsek területének észletes rendezési terve, »fost az első ütem tovább- éjlesztése és revíziójaként észül a Pécsi Tervező Válhatnál Pécs általános város- endezési tervének n. üte- ae.

écs - régióközpont

A városrendezési csoportéi a tervezőket grafikonokat vázlatokkal és statiszti- ai kimutatásokkal körülbás- fázva találom. Az érdekelne, ogy milyen szempontok alapín készül a terv, mik a jel- :mzői — és Kiss Dénes vá- >srendező mérnök pillanatok latt iparosodást és demográ- ai adatokkal halmoz el.

— A városokok fejlődését sődlegesen az ipari fejlődés itározza meg. Pécsnek mi- 'en „esélyei” vannak e té- m?

— A nehézipari fejlődés vámunkban nem ígér túlzot- n nagy távlatokat, a bá- ' ászát fejlődése ugyanis a bbi iparágénál kisebb mér- kű lesz. Pécsett a könnyű- ar válik jelentős tényező- i. Emellett figyelembe kell ■nni, hogy Pécs, mint régió- izpont, Baranyánál jóval igyobfo terület közigazgatási izpontja lesz. E fejlődési ínyok ismeretéiben megállathatjuk, hogy elsősorban mnyűipari. szolgáltató üze- eket. raktárbázisokat, köz- jzgatási épületeket kell a ros fejlesztése során épfteA különböző jellegű üze- ík. létesítmények terület- ínye alapján pedig kiszá- thatjuk az összes ipari te- letigényt, amj a városter- zés egyik alapja. Másik fel- at a lélekszám várható gyságának meghatározása ipari fejlődés, bevándor- : és természetes szaporo- s mértékéből. A bevándor- i — bár jelenleg magas érceket mutat — csökkenni A természetes szaporo- s napjainkban az országos ag körüli értékeket veszi , és becslésünk szerint az- ! együtt csökkenő ívben jut mélypontra a századforduló án (kb. 0,2 százalék), s csak >0 után éri el az 1950-es ntet. Jelentős népszaporu- ; tehát a XXI. század ele- 1 várható.

alagváros marad

— Milyen nagyságrendet iet el Pécs?

— A felső érték mai is- reteink alapján még csak n is becsülhető. Közelebtehát a jövő század köze- g merészkedő becsléseket ;eztek eddig. A lélekszám- >gnózisok; az Országos rvhivatal 1980-ban 220

rre, egy pesszimista becs- 1990-ben 170 ezerre teszi » lakóinak számát. A mi rejelzésünk szerint Pécs- i a századforduló táján 210 r, a XXI. század első feen 260 ezer lakója lesz.

V lélekszám alapján egy csűrűségi érték segítségével meg tudjuk határozni a jövőbeni lakóterület nagyságát. Az ipari és lakóterület pedig megadja a város összterületét, ami a becsült fejlődés esetén szétfeszíti a jelenlegi városhatárokat. Tartalék-területeket kellett tehát feltárnunk a város környékén. így a Széchenyi tértől 5 kilométeren belül 1700,

5—10 kilométeres körzetben 4700 és 10 kilométernél távolabb, 2200 hektár beépítésre alkalmas területet jelöltünk ki.

A laksűrűség, ipán foglalkozási ágak és a bővítésre kijelölt terület ismeretében már el tudjuk helyezni a lakótömböket, ipartelepeket, közigazgatási intézményeket. Uj utak megnyitásával, a régiek átépítésével fővonalakat képezünk. Pécs topográfiai adottsága a szalagvároe-elv kifejlesztését teszi lehetővé. A kelét—nyugati elnyúlás megegyezik az egyik legkorszerűbb úthálózati rendszerrel. Következetesen fejlesztjük tehát a 6-os utat, a Rákóczi utat, az Északi körutat és a Magaslati utat. Ezeket észak—déli irányban megcsapoljuk; így a Mohácsi úttal és tervezett meghosszabbításával a Diós-dűlőig, a Siklósi és a Megyeri úttal. Az így kialakított vázra „fűzzük” rá a különböző funkciójú létesítményeket. Ipari koncentrációt a Diós dűlőbe és a Mohácsi út mentén, nagy területigényű raktártelepeket a Siklósi út mellett lehet kiépíteni. A szennyezőbb ipari bázisokat az erőműtől keletre, a kimondottan szennyező üzemeket a várostól távol, északkeletre kell telepíteni.

fl jelenlegi határokon belül

— Milyen szempontok érvényesülnek az egyes ipari koncentrációk elhelyezésénél?

— Az elhelyezésnél döntő szempont a telepítés gazdaságossága, a jó megközelíthetőség, a szennyező, zajos üzemeknél a lakóterülettől való elszigetelés ^(zöldövezetek köz- beiktatása. szélirányok figyelembe vétele) és persze a város szerkezeti egységébe olvasztás.

— Milyen irányban terjednek a lakótelepek?

— Kétszáztízezres nagyságrendig a jelenlegi városhatárokon belül az elavult városrészek szanálásával, újjáépítésével megoldhatók a lakásépítések. Ha túllépi a város ezt a lakosszámot, az új lakótelepek kiterjednek dél felé — elképzeléseink szerint a Málom—Nagyárpád közötti területre. Persze részleteiben pontos helymeghatározást még korai volna mondani, még nincs befejezve a II. ütem.

— Mi lesz a következő feladat a terv befejezése után?

— Ha jóváhagyják az általános rendezési tervet, kezdődik a részletes terv kidolgozása. Ennek során már jóval közelebb kerülünk a számoktól az emberhez, hiszen ismernünk kell szokásait, igényeit, szükségleteit. Ézek alapján tervezzük be, hogy mennyi bölcsődét, iskolát, üzletet kell építeni; hány gépkocsi számára kell garázst, parkolóhelyet biztosítani; máSzocialista brigád vezetők tanácskozása Szegeden

i Magyar Állami Pincegaz- ,ág szocialista brigádveze- nek, kiváló újítóinak orszá- tanácskozása és tapasztass éré je kezdődött csütörtö- í Szegeden. Több mint száz cegazdasági szakember

lyen irányú útvonalvezetés a

legcélszerűbb, és milyen beépítési. épületelhelyezési módok elégítik ki az esztétikai igényeket, szolgálják a célszerűséget és kényelmei.

S ha mindez sikerült, a városrendezők elmondhatják, hogy jó keretet adtak a Városi Tanácsnak a városépítési terv végrehajtásához, és később az építésznek ég társ- tervezőinek a program, illetve a kiviteli tervek elkészítéséhez.

Malovecz Ferenc

Milyen megterhelés a bányamunka?

A NIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézete, a Nehézipari Minisztérium tervfőosztályához tartozó Sikondai Bányász Szanatórium, valamint a Mecseki Szénbányászati Tröszt közösen igen érdekes, nagyjelentőségű felaján lést tettek a IX. pártkongresz- szus tiszteletére, amelyek megvalósítása mérnökök, kutató orvosok, közgazdászok együttműködésére épül. Rádió telemetriás, ultrarövidhullámú adó-vevőkészülék alkalmazásával olyan vizsgálatokat, méréseket végeznek a mecseki szén bányákban, amelyek segítségével többek között arra várnak választ: mekkora és milyen jellegű megterhelést ró a bányamunka a bányászra, különös tekintettél a megváltozott technikai viszonyokra, az új üzem- és munkaszervezési igé- | nyekre. Keresik továbbá azt

Miért öregednek idő előtt a bányászok?

Hagy jelentőségű vizsgá'atok a mecseki szénbányáknál

Végre elkészül...

Megkezdték az újmecsekaljai hétemeletesek autós bejáróinak, illetve „udvarainak” parkosítását, ezzel párhuzamosan aszfaltburkolatot kap a 39-es dandár út és építik a magas épületek alatt húzódó utcát is. A képen: dömperek hordják el a sok vagonnyi törmeléket.

is, miért van az, hogy a bányászok „Idő előtt” öregednek, hamarább használódnak el, mint az egyéb nehéz testi foglakozást űző dolgozók, annak ellenére, hogy az állam sokat tett és tesz ma is a bányászok élet- és munkakörülményeinek megjavítása érdekében.

E témákkal kapcsolatos vizsgálatok fél évtizeddel ezelőtt kezdődtek dr. Márton Géza kandidátusnak, a NIM intézet igazgatójának kezdeményezésére. E célból már korábban szűrővizsgálatokat végeztek a komlói bányászok körében. Mivel azonban ezek klinikai, laboratóriumi körülmények között történtek, szükségesnek látszott a vizsgálatok finomítása, továbbfejlesztése korszerű műszerekkel, bányabeli viszonyok között is. Erre adott most lehetőséget a telemetriás berendezés, amelyet dr. Nagy Dezső szanatóriumi főorvos intenciói alapján Kolta Péter elektromérnök, a Pécsi Élettani Intézet munkatársa készített. Lényege, hogy a bányász testére kis mérő elektródákat szerelnek úgy, hogy azok a dolgozó mozgását egyáltalán nem akadályozzák, a munkavégzést nem zavarják. Az elektródák impulzusait alig két kilogrammos tranzisztoros rádiókészülék sugározza ki folyamatosan. A jelek a szívműködés gyorsaságát, a percenkénti légvétel számát. a légvétel mélységét, a bőrellenállást és a vér oxigén telítettségét tartalmazzák mint információt. Ezeket a jeleket a dolgozótól pár száz méteren belül elhelyezett hordozható kis vevőkészülék fogja fel. majd a bánvatelefon-vonalra csatlakoztatja, ahonnan azok a föld felszínére kerülnek. Itt magnetofonszalagra rögzíthetők. A hangszalagról a jelek — alkalmas készülék közbejöttével — papírszalagra kerülnek. A szalagon megjelenő jelsorozatok pontosan mutatják, hogy az egyes munkafolyamatok milyen mértékben érintették a dolgozók említett funcióil. Az adatok — amelyeket digitalis számítógép dől gőz fel, — határozott biológiai, munkaélettani és üzem- szervezési következtetések levonását teszik lehetővé. Az új készülék sokkal többet tud, mint az eddig ismert néhány hasonló műszer. Azok ugyanis egycsatornásak, bányában nem alkalmazhatók, véroxigént, lég zésszámot és volument nem tudnak mérni.

Az újításként született telemetriás készülék és a kutató kollektíva nagy segítséget ígér a gazdasági mechanizmus reformja célkitűzéseinek megvalósításához^ így pl. a munkaalkalmasság megállapítás, a munkaerő átirányítás, a dolgozók átlagos elhasználódási idejének megismerése terén.

Tanácskozás az anák egészs-és védelméről

Csütörtökön az Egészségügyi Minisztériumban kétnapos tanácskozás kezdődött, amelyen az anya- és gyermekvédelem vezető szakemberei megvitatják az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztésének lehere tőségeit, a harmadik ötével tervből adódó feladatokat.

Szeptember 1-én kezdődik az új tanév

A Liszt terem csukott

ajtajai mögül fuvolaszó hallatszik ki, az előcsarnok kihalt, de az oszlopok között sötétruhás fiatalember jár fel és alá. Megtörli homlokát, mintha valami nagy izgalomtól akarna szabadulni, de a járkálást nem hagyja abba.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola hároméves szaktanárképzőjének vizsgája folyik.

A fel-alá járkáló fiatalember megáll egy szóra, s végül közlékenynek bizonyul. Lakatos Lászlónak hívják, klarinét szakos, természetesen nemrég jött ki a vizsgáról, s most ezt az izgalmat szeretné kifújni.

— A vizsga lényegében egy körülbelül húszperces hangversenyt jelent. A pódiumot is meg kell szokni, bár persze elsősorban tanárokká képeztek ki bennünket.

Hová kerül?

— Hazamegyek Zalaegerszegre, az ottani zeneiskolába. Társadalmi ösztöndíjat kaptam tőlük, biztosítva van a helyem.

Tervei?

— Tanítok és amennyit rrak lehet, tanulok még. Sokat akarok gyakorolni, tovább őrizni és talán tő(Vízsgázó zenelanámk

gy ült össze a megyei tanács nagytermében a kétnapos meg j beszélésre. A tanácskozáson : jutalmat adtak át a legkivá- ! lóbb szocialista brigádok ve- . zetőinek és a legeredménye- [ gebb újítóiknak.

vább fejleszteni is, amit itt tanultam.

*

Valóságos tapsvihar harsán fel a teremben, aztán kitódul a közönség: szülők, hozzátartozók, kollégák, tanárok. Szkladányi Péter boldogan törölgeti az arcát, fogadja a gratulációkat, amelyek többnek látszanak a megszokott formaságnál, melegek és őszinték. Mintha mindenki örülne annak, hogy Szkladányi Péter nagyszerűen szerepelt, úgy örülne, mint a saját sikerének.

A gratulálok mégis elfogynak egyszer, s a fiatalember fáradtan leül, hogy ebben az ünnepi, felfokozott hangulatban is szabatosan és meggondoltan válaszoljon néhány kérdésre.

— Szekszárdon tanítok majd és közben Pécsett, a színháznál is dolgozom. Szeretnék, legalább így, részben, itt maradni Pécsett. Mohácsi vagyok, de már gimnáziumba is itt jártam és hát... itt tanultam meg fuvolázni.

Ha távolabbi és merészebb terveiről kérdezném... |

— Jelentkezni fogok a főiskolára. Szeretnék egyszer igazán megtanulni fuvolázni. Barth Istvántól, a tanáromtól is szeretnék még sokat tanulni. Rengeteget köszönhetek neki, nem is annyira azt, hogy megtanított fuvolázni, hanem inkább, hogy muzsikust faragott belőlem.

A vizsgabizottság rövid megbeszélést tart, de hát erről természetesen még nem lehet beszélni. Csak any- nyit: az eredmények szépek, a tanárok arcán a megkönnyebbülés és megnyugvás elmossa az aggályokat. Nagyon sok munka, fáradság öltött testet ezekben a vizsga-koncertekben.

Antal György igazgató nemcsak az eredményekkel elégedett:

— Huszonheten végeznek most, és ebből már huszonkettőnek van állása. Általában a mi körzetünkben, Baranyában, Tolnában, Somogybán és Zalában. Igények azonban bőven vannak az ország minden tájáról.

Levelet is mutat: a sal31-e között tartják az iskolákban.

Az 1966—67-es tanévre az óvodai felvételek augusztus 27-től szeptember 3-ig történnek. A kötelező foglalkozások az óvodákban október 3-án kezdődnek és az iskolai tanévzárással egyidőben fejeződnek be.

gótarjáni zeneiskola érdeklődik a végzettek iránt.

— A többség oda megy vissza, ahonnan az iskolába érkezett. Két társadalmi ösztöndíjasunk is van. Valamennyi hangszeres szakon végeznek az idén is. és a hangszer mellé másik szakként a szolfézst is elvégezték. így aztán az elhelyezkedésben, a még eldöntetlen esetekben sem lesz probléma.

Az iskola tulajdonképpeni célja, hogy a zeneiskolák számára szaktanárokat képezzenek.

— De mint ez a vizsga is mutatja, azt is el akartuk érni, hogy megszokják hallgatóink a nyilvánosságot, és ha olyan kisebb városokba, községekbe kerülnek, ahol a zenei életben rendkívül fontos szerep vár rájuk, mint szólóművészek is megállják a helyüket. Természetesen akadnak, akik folytatni akarják tanulmányaikat a Zeneművészeti Főiskolán. Az idén ketten jelentkeztek, aztán még meglátjuk, lesznek, akik jövőre, vagy még később próbálják meg. Akik pedig itt maradnak Pécsett, különféle módon tevékenyen bekapcsolódnak majd a város zenei életébe.

H. E.

Elkészült a művelődésügyi miniszter utasítása az 1966— 67-es oktatási év rendjéről. Eszerint a tanév az iskolákban nappali tagozaton szeptember 1-én kezdődik, s annak első része december 22- ig tart, akkor zárják le a pedagógusok az osztályzatot.

Az 1966—67-es tanévnyitó értekezletet augusztus 29. és