Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-02 / 129. szám
196«. JÜNIUS i. _ .-------------------------------------------------napló 3 A z állóalapok fenntartása a gazdasági reform tükrében Interjú Csendes Lászlóval, a Beruházási Bank igazgatójával „Irányelvnek kell tekinteni, ! hogy a vállalatok önálló gazdálkodási és döntési kö- j rébe célszerű utalni és i fokozatosan saját beruhá- j zási forrásból célszerű meg valósítani az állóalapok szinten1tartásával és kisebb méretű bővítésével kapcsolatos beruházásokat”. — (A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizo tsá- gának a gazdasági mecha nizmus reformjáról hozott bátározatából.) 0 Korábban a vállalatok az állóalapok fenntartásán belül a karbantartást és a felújítást pénzügyileg el- hatátolták egymástól. Mikor és miért szűnt meg ez az elhatárolás? — A fenntartással kapcsolatos döntés joga eddig is a vállalatok kezében volt. A dolog lényege, hogy a karbantartás növelte a vállalat önköltségét, ellentétben a felújítással. mert az utóbbit a befizetett értékcsökkenési leírásból visszakapta. Egyrészt az államtól visszakapott felújítási alapból próbált beruházásokat eszközölni, másrészt a karbantartások elhanyagolásából költségmegtakarításra tett szert. Ugyanis, ha megvárta, mig a karbantartandó állóeszköz állapota leromlott, annak javítását felújításként számolhatta el. 1966. január 1-től szűnt meg a pénzügyi kettősség, és a fenntartási alapot (a fenntartásként minimálisan elszámolandó összeg) a beruházási hányad százalékában határozták meg központilag. így a fenntar+ási alapon belül végzett karbantartások nem rontják a vállalat költségszintjét. 0 Hogyan történt eddig, illetve hogyan fog történni az állóalapok pótlása, korszerűsítése és bővítése? Miért szükséges az értékhatár alatti és értékhatár feletti beruházások elválasztása és a reform életbelépése után szükséges lesz-e ez egyáltalán? — Az összegszerűen meghatározott értékhatár tulajdonképpen az engedélyezési eliá- rás lefolytatásához volt szükséges. Értékhatár feletti beruházást engedélyezhetett a kormány — így született kiemelt beruházásként Zobák- akna vagy a Hőerőmű —, és I az Országos Tervhivatal hozzájárulásával a szakminiszter, így épült például a Mohácsi Farostlemezgyár, vagy így történt a Szigetvári Konzervgyár rekonstrukciója is. A három mészégető építését értékhatár alatti beruházásként az irányító hatóság vezetője, tehát a tanács elnöke, vagy a tervosztály vezetője engedélyezhette. Véleményem szerint erre az elválasztásra a jövőben nem lesz szükség. A konstrukció reformja után a beruházások háromféle módjáról beszélhetünk. Az úgynevezett nagy beruházásokat továbbra is az állami költségvetésből finanszírozzák. Ami pedig az állóalapok pótlását, korszerűsítését és kisebb bővítését illeti, az egyes vállalatok részben bankhitelből, részben saját pénzügyi forrásokból finanszírozott beruházásokból fogják eszközölni. Eddig a saját erőből történt pótlás, korszerűsítés még az egyszerű újratermeléshez sem volt elég, hitelt meg úgyszólván nem kértek a vállalatok, mert ingyen is kaphattak pénzt a költségvetési keretből. A bankhitelt igénylő beruházások feltétlenül növekedni fognak. Úgy gondolom, hogy a hitelt kérő vállalat kérelmét a felügyeleti hatóság véleményezése kell, hogy támogassa, amire azért lesz szükség, mert a beruházás ellentétes lehet a fejlesztési céllal, vagy nem olyan hatékony, mint mondjuk, más megyében, ahol közelebb van a nyersanyag vagy a felvevőpiac, esetleg több a kötetlen munkaerő. Végül a hitel megadásáról, felvételeiről (lejárat, kamat) az elképzelések szerint a várható jövedelmezőség fi gvelem bevételével a bank dönt. A vál’a- latnak viszont jogában áll elfogadni vagv visszautasítani a meghatározott feltételekkel kínált hitelt. Magyarul: nagyobb önál’ósága lesz a vállalatnak, de kétszer is meggondolja, mire kér olyan pénzt, amit kamatostul vissza kell fizetni. A saját beruházási alapok felhasználásáról önállóan döntenek maid a váVa- latok, feltéte’ezhetően nem fogják elherdálni. I Mennyi Baranya megye, a vállalati saját beruházási alapra visszatartható éves tervszáma 1966-ban? Menynyi és milyen természetű a saját alap kiegészítésére fordított költségvetési juttatás? — Ebben az évben az amortizációs hányadból a saját beruházási alapra visszatartható összeg 115 millió forint. A vállalati saját alap kiegészítésére 82 millió forint költségvetési juttatást kaptak a megye vállalatai. Ez elég magas összeg és az átmeneti rendelkezések értelmében már alapszerűen van kezelve, év végén nem vész el a pénz, míg ezt megelőzően — hasonlóan az értékhatár feletti beruházásokhoz — keretszerűen kezelték, a következő évre nem volt átvihető, a megtakarítást vissza kellett fizetni. 0 Véleménye szerint 1968-ban a költségvetési juttatás, mint a saját vállalati alap kiegészítése megmarad, vagy megszűnik? — Megszűnik. Azt is megmondom, miért; jelenleg a felügyeleti hatóság meghatározhatja, hogv ki és milyen célra használhatja fel. Még ha végképp megszűnik és ezzel párhuzamosan a beruházási hányadból a saját alapra visz- szatartott összeg nő: nő az egves vállalatok önállósága és mindegyik tervszerűbb, kifizetődőbb gazdálkodásra kényszerül. Aczél Gábor Beérett a Pécsi Nektár A Pannónia Arany és a Pannónia Rubin — a wer- muth típusú pécsi italok után most újabb italféleséggel lepi meg a fogyasztókat az Állami Pincegazdaság Me- csekvidéki Pincészete. A Séta téri pincékben beérett a Pécsi Nektár, egy jellegzetesen Malaga típusú nehéz- italú bor. Az új italból egyelőre ötszáz hektolitert palackoznak nyolc deciliteres, fehér üvegekben és a Pécsi Nektár rövidesen megjelenik a boltokban. A pálya elején A fények most alattunk élnek. Lámpák, neonok, reflektorok tengere felett, kikönyökölünk a főiskolai kollégium- tetőteraszáról és nézzük a city-t, a XX. század nagy csábítóját. A fényforrások persze rögzítve állanak és szemfényvesztés a neonok lüktetése, tudjuk, az egész csak egy színvonalas optikai trükk. A city fényei mögött mégis ott sejtenek a kirakatok, az elegancia. itt-ott néhány Opel- Rekord és a lányok, igen, a neonok alatt ott sétálnak a lányok, sikkesen, ..mode 1966”- os szoknyákban. Szóval a város, a city... hát igen, nehéz ennek ementálin!. Ránézek a három fiúra: — Valóban nem kívánkoznak városban maradni? A fiúk nyugodtak, szemükben nvoma sincs a city fényeinek. A főiskolán mindhárman megegyeztek már: falura mennek tanítani. Ez saját kívánságuk. — Tulajdonkéopen haza me- jyiink — mondia Csapó Laci, — én a Győr megyei Kisba- rátról jöttem, és most nem messze onnét tanítok majd. A rokonok, az ismerős arcú utcák, a Kisalföld levegője... szóval hazamegyek. Oláh Laci nem szól, hátradől a széken, mögötte nagyon picinyek a város fényei. 5opronkövesdi fiú, onnét há- na kilométerre oktatja majd a gyerekeket, özvegy anyjával akar élni, és nem érti, hogy ebben valami fájhatna neki. A fények sorsa, úgy látszik, elszürkülni. A harmadik: Madár József. Kaposvári gyerek, de megnősült, felesége évfolyambeli, és ők is falura mennek. Beszélgetünk a város és a falu dolgairól, a különbségekről, mi várhat egy fiatal diplomásra ott, és mi várhat emitt. S az egész beszélgetést áthatja egyfajta nyugodt, józan számítás. Mindhárman biológia, földrajz és mezőgazdaságtan szakosok. Azt mondják: — Falun olcsóbb az albérlet, rendszerint olcsó étkezést biztosítanak számukra a napközikben, a fizetés decemberig 1200, attól kezdve 1400 Ft, de ehhez jön a területi kategóriának megfelelő pótlék. És hát a pedagógusföld, abban fantázia lesz, egy személyre egy katasztrális hold, ha házaspár tanít, akkor másfél. — És a city? — Tudja, valami nagyon bánt bennünket a városban: a zaj. Egyre többen vagyunk, akiket idegesít ez, meglepő, hogy 22 éves embereket idegesít, de így van. A faluban kicsit a csendet keressük, higgye el, a nyugalmat, az egészségesebb életritmust. Aztán nagyon sok „szűz” könyveink van, azokat még mind el kell olvasni. Persze, szent elhatározásuk, hogy szórakozni, színházba, moziba, bejárnak majd Kaposvárra, Győrbe, Sopronba. Végeredményben nem esküdt ellenségei a városnak, s azért I jó, ha a city nincs túl mesz- sze. — Ez is fontos, mert a mai gyerekekkel tartani kell a színvonalat. Ha egy tizenegy- néhány éves fiú észreveszi, hogy a tanár úr nem isme.i az autómárkát, nem látta még játszani a színház „nagymenő” sztárját, tájékozatlan a meccskérdésekben, szóval ma már nem lesz népszerű egy ilyen tanár. Azt mondja Madár József: — A városban nagyon homogén a gyerekállomány. Falun még heterogénebb, ugyanazon osztályban sokféle színvonalú, képességű gyerek van, nem egyforma az a hatás, amit a családtól kapnak, s akad még néhány túlkoros is. Egy kezdő pedagógusnak élvezetesebb dolog ilyen osztályban tanítani. Ez persze kissé optimista vélemény, de egy 22 éves SŰRŰN FORDULNAK A QÉPEK Sűrűn fordulnak a gépek a pogányi termelőszövetkezet földjén. Most takarítják be és hordják kazalba a lucernaszénát Két hét múlva — aratás Gépek takarítják be a termés 92,5 százalékát A tavalyinál ezer vagonnal több gabonára számítanak Féléves szünet után szerdán délelőtt újra összeült a Megyei Mezőgazdasági Operatív Bizottság. A szerdai OB-ülés tárgya az aratásra való felkészülés volt. A korai időpontot a vegetáció előrehaladottsága, a gabonafélék szokásosnál gyorsabb fejlődése indokolta. Mint az ülésen megállapították, az idén Baranya megye arat legelőször az országban. Jövő héten megye- szerte megkezdik a repce aratását s rá következő héten kezdődik az árpaaratás. A kezdés tehát éppen két héttel lesz koraibb a tavalyinál s ez a felkészülés meggyorsítására figyelmezteti a termelőüzemeket és a kiszolgáló vállalatokat egyaránt 130000 holdat kell learatni Baracs József megyei fő- agronómus az aratási feladatokról számolt be, hangsúlyozva: az idén 4000 holddal kell többet learatni, mint tavaly, ami azt jelenti, hogy közel 130 ezer hold vár le- aratásra a megyében. A kedvező árak miatt az idén több sörárpát vetettek a tsz-ek, fiatalemberhez illik az ilyen optimizmus. — A harmadik tárgy a mezőgazdaságtan. Ez mit ad a kezdő pedagógusnak és mit ad majd a gyerekeknek, esetleg a falunak? — Sajnos nem túl sokat. Annyit nem tudunk, mint egy agronómus, tehát felnőttoktatásra nehezen vállalkozhatunk. Hiszen egy jó gazda gyakorlati tudásához talán még nem elég a mi elméleti ismeretünk. A főiskola felszerelése sem volt olyan, hogy mindenben korszerű ismereteket szerezhessünk. Egy tény: bizonyos tekintélyt kölcsönöz majd, hogy nem afféle vasalt nadrágos ficsúr megy a faluba, hanem van némi agrártudományi műveltségük is. Persze, sok mindenről lehetne még beszélni, a régi és mai kollégák küíön-külön világáról, a falusi szülőkkel való helyes kapcsolatról, aztán arról, hogv falun nagyobb a „kifutási lehetőség” egy fiatal pedagógus számára, mert kevesebb a „nagymenő” kolléga — de ezek már nem befolyásolják a helyzetet: a city mely itt csillog alattunk, elvesztette egyoldalú varázsát erre a három fiúra. S ha a mai ifjű pedagógusok átlagvéleményére gondolunk, akkor ennek a beszélgetésnek a tárgyilagossága biztatónak látszik. Földessy I>én s különösein az erre igen alkalmas pécsi, szigetvári és sásdi járásban. Tekintettel az első kaszálás jó termésére — már az első kaszálásból annyi pillangós szénát fogtak a tsz-ek, mint tavaly egész éven át — 8000 hold pillangós területet jelöltek ki magfogásra, amit ugyancsak kombájnnal kell learatni. A gabonaaratás idejére esik a borsó aratása és cséplése is, mely 58 gabona- kombájnt köt le. A tavalyi kombájnpark harminccal gyarapodott, ebből 16 kombájn még nem érkezett meg. De még ezek hiányában is 71,6 százalék lesz a kombájnaratás aránya — ha a gépek megérkeznek, akkor az arány 76 százalékra nő —, ami azt jelenti, hogy az összes aratás 92,5 százalékát géppel fogják elvégezni. A tarlóhántást 142 ezer holdon kell elvégezni a megyében. E célból 450 traktor áll az üzemek rendelkezésére. Az ez évre jelzett 176 új traktorból ez ideig 66 érkezett meg, a tarlóhántási munkában előreláthatólag majd az ezután érkező erőgépek is részt vesznek. Az üzemanyag-kilátások kedvezőek. A tsz-ek tároló- kapacitása megnőtt s az idén már a jelenlegi tárolóhelyeken 15 napra tudnak üzemanyagot tartalékolni. Annál aggasztóbb a helyzet a kombájn pót-, illetve tartalék- alkatrészek terén. Harminc kombájn üzemképtelen Június 1-én megkezdődtek a nyári gépszemlék a megyében és 10-ig be is fejeződnek. Lukács Antal, a gépállomások megyei igazgatója az operatív bizottságot arról tájékoztatta, hogy súlyos alkatrészhiány miatt a gépjavító állomások 30 kombájnt nem tudtak a szemlék idejére rendbehozni. Ebből 15 kombájn teljesen járóképtelen, további 15 pedig nem komplett, tehát ugyancsak üzemképtelen. Főleg motorikus, de egyéb kombájn-alkatrészeket sem tudott biztosítani a kereskedelem. A szovjet kombájnokhoz nincs hengerfej, szívó-, kipufogószelep, sebességváltó fogaskerék, dobtengely. Hiányoznak egyes cséplőszekrény- tartozékok is. Tartalékalkatrész pedig egyáltalán nincs. A gépállomásoknak ez évben is komoly gondot jelent a borsó aratása, hisz 100 tsz- ben több mint 6000 hold borsót kell betakarítani. A gumiverőlécek felszerelésétől a tsz-ek idegenkednek. pedig vasverőléccel a borsónál nagy a törési veszteség s az exportot rontja, hogy a csíra szemmel nem látható megrepedezésével csökken a vetőborsó csírázóképessége. Mit tehet az AGROKER? Az alkatrészellátási kilátásokról Salamon György, az AGROKER igazgatója tájékoztatta az operatív bizottságot. A szovjet szállítmány érkezését június 30-ra jelezték. Ez a késedelem Baranyát sújtja a legjobban, ezért volna égetően fontos, hogy az új kombájnokat elsőként megyénkbe irányítsák. Az említett 30 kombájn ügyében a-ror! vállalat más megyékhez for- ■ dúl segítségért, ahol nem S^K, hanem zömmel Balaton típusú kombájnokkal dolgoznak, s így nélkülözni tudják az SZK-alkatrészeket. Egyéb cikkekből. mint például ékszíj, most jó az ellátás, aratógéo- zsinegből 8.5 vagon érkezést jelezték, bálakötöző zsinegből 181 mázsa van raktáron, ami fedezi az igényt. Gabonás zsákból 30 ezer áll raktáron, s még 20 ezer zsák érkezését váriak. A későn benyújtott igényt azonban ez a mennyiség nem fogja fedezni. Ezer vagonnal több gabona A Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat magtáraiban megkezdték a kiürítést. A megye egy havi tartaléka, 500 vagon kenyérgabona, marad a raktárakban, hogy az új gabona helyét biztosítani tudják. A várható tárolótér-szükséglet megállapítása érdekébe® a vállalat szakemberei előzetes termésbecslést végeztek, eszerint az idén 1000 vagonnal több gabona fogadására kell felkészülnie a vállalatnak, mint tavaly, amikor az átvett mennyiség 6000 vagon volt. Csúcstárolási időszakban 10 281 vagon terménvt kell elhelyezni, holott a vállalat tárolókapacitása mindössze 8656 vagon. Az lő^R vagon raktárhiányt tárolási szerződések megkötésével igve- keznek pótolni. A gyorsátvevőhelyek számát a tavalvi 38-ról 40-re növelte a vállalat, így az elmúlt évi 80 tonna helyett az idén már 84 tonna gabonát tudnak átvenni óránként. Az alacsony technikai fel- készültséggel rendelkező tsz- ektől natúr gabonát is átvesz a vállalat, mintegy 1700 vagonnal. ez 45 községet érint a megyében. — Uj presszó Komlón. A komlói szálloda földszinti szobáiból presszót alakít kj a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat
