Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
V proletárjai, egyesüljelek! Dunámon name Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja SEXÜL ÉVFOLYAM, 138. SZÁM ÄRA M FILLÉR 1966. JÜNIUS 12., VASÁRNAP- -vT***’™ r> •' ■ ■ HÉj Koszöntjük az építőket! U a volt valaha becsülete * * nálunk az alkotó, az építő munkának, akkor elmondhatjuk, hogy ma Igazán megbecsült tagjai társadalmunknak az építőmunkások. Ezt a megbecsülést nem ajándékba kapták, hanem tetteikkel érdemelték ki és küzdenek meg érte napról napra. Nehéz dolog az építőké még napjainkban is, annak ellenére, hogy toronydaruk, betonkeverők és más korszerű gépek, építőelem gyárak, sőt ma már házgyár te segíti munkájukat. A munka nehézségét a* okozza, hogy roppant nagy mennyiségű anyagot kell megmozgatniok az építőmnn- kásoknak, amíg elkészül egy- egy objektum. Gyakran szédítő magasságban tevékenykednek az épületeken, s az építőmunkás, aki fődelet rak az emberek feje fülé, szinte mindig a szabad ég alatt dolgozik. A téltesítés korszerű módszereinek alkalmazása mellett Is az építőmnnkások- nak: a kőműveseknek, kubikosoknak, ácsoknak és a többiek helytállásának köszönhető, hogy a legfontosabb építkezéseken az év minden szakában folyamatos a munka. Különös szépséget ad az építők munkájának, hagy alkotásaikat, a lakóházakat, üzemeket, középületeket az állandóság Igényével készítik. A ml népünk, a huszadik szájad egyszerű emberei megtanulták becsülni ezt a munkát, hiszen oly sok pusztulás érte már hazánkat ebben az évszázadban. Mindig az éol- tőmnnkásokra várt a feladat, hogy begyógyítsák a városok és a falvak sebeit. Volt és van Is hozzá erejük, tehetségük. mint ahogy volt erejük ahhoz Is, hogy az osztálvhare küzdőterén Is slkraszálljanak az emberibb megélhetésért, a mnnkásjogokért. Nem az ünnep kedvéért mondjuk, hogy az építők mindig kitűntek szervezettségűkkel és mindig a munkásmozgalom élvonalában harcoltak. Kezdeti szakcgyleteik és később létrehozott szakszervezetük jól oldotta meg feladatait. Erősítette a munkások összefogását, önálló és más szakmákkal közösen szervezett sztrá,Tkjaik és tüntetéseik rendszerint meghátrálásra késztették a vállalkozókat. Az éoítőmnnkások zász'ó- a’ktl 1919-ben hősiesen küzdöttek az első magyar mun- fc*sá!lam. a Tanácsköztársaság védelmében. Az építők nanján Baranya Bi“""» énftőmnnkásai is jogos bíi^kecőirgel tekinthetnek visza harcos munkásmozgalmi hagyományaikra. A pécsi kőművesek, asztalosok és festők 1873-ban hozták létre szakmai egyesületüket, melynek segítségével harcoltak politikai és gazdasági jogaikért. Feljegyezte a történelem, hogy Pécsett 1903. október 6-án mintegy 3000 asztalos, kőműves és Zsolnay-gyá- ri munkás sztrájkolt a nőknek 14, a férfiaknak 30 filléres órabért követelve. 1923. június 24-én ácsok, asztalosok és festők léptek sztrájkba Pécsett. Követelésük magva az volt, hogy órabérként legalább egy kiló liszt árát kapják meg. Az ünnep alkalmából kegyelettel emlékezünk Horváth József, Szabó József, Pécsi József, Laky István kőművesekre és Pozsgal Ferenc ácsra, Baranya megye munkásmozgalmának egykori élharcosaira. Hazánk felszabadulása óta döntően megváltozott az építőmunkások helyzete is. Munkájuk, mint minden alkotó tevékenység hazánkban kiemelt jelentőséget nyert és fokozott megbecsülést élvez. Modern szocialista városok és új városrészek hirdetik or- szágszei te, hogy népünk milyen ragyogó sikereket ért el már a szocializmus építésében. Legjobb példa erre megyénkben Komló város és a többi új bányászlakta település. Szocialista építőiparunk a múlt évben befejezett második ötéves tervben különösen szép eredményeket ért el. Jelentősen korszerűsödött és 32 százalékkal növelte termelését. A lakásépítkezésben a nagyelemekből álló falszerkezetek ará nya az összes falszerkezeteknek már mintegy a felét tette kL A földmunkák gépesítési foka 75 százalékra, a vakolásé 24. a festési munkáké 30, a parkét tagjai ulásé 80 százalékra növekedett. Egészében jól hasznosította építőiparunk a fejlesztésre fordított mintegy 4 milliárd forintot. É’rdemes megjegyezni azt is, hogy 280 ezer új lakás, 3100 általános és 870 középiskolai tanterem, 18100 óvodai férőhely és más fontos szociális jellegű beruházás létesült a második ötéves terv során. Értékük az ipari beruházásokkal együtt jóval meghaladja a 200 milliárd forintot. A Pécsi Hőerőmű, a Mohácsi Farostlemezgyár, a Hidasi Brikettgyár, a Pécsi Tejüzem, a Patyolat, a Tüdőszanatórium — hogy csak Baranya megyei példákat említsünk — és más beruházások az építők szorgalmát és tehetségét dicsérik. Megyénkben hatalmas az ered mény, — bár még nem oldotta (Folytatás <t 2. oldalon) Távozti Ratnft&retek búesölálogatásal Kádár Jánosnál és Kállai Gyulánál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke búcsúlátogatáson fogadta Mihail Ro- sianu, a Román Szocialista Köztársaság, Szón Csam Rjom, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, valamint dr. Juan Jósé Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság nagykövetét, akik a közeljövőben végleg elutaznak Magyarországról. beékelve. A bét elején itt mindenütt megindulnak a gépek, mert amilyen kánikulának is beillő az idő, nem tanácsos megvárni, hogy az árpa túlérjen. Közben a nendrevágó rój« a sorokat, méghozzá szokatlanul nagy, óránként 25 kilométerei tehetséggel. Talán az a leggyorsabb járású mezőgazdasági gép, c ennek megfelelően a teljesítménye is igen magas. Ez a 32 holtba tábla, ha csak az eső vagy valami műszaki hiba nem jön közbe, estére már renden fog feküdni. A gép napi teljesítménye 40 katasztrálit hold. Sajátjuk a gép, a olyan gonddal javították, hogy bírja majd ezt a nagy iramot. S, hogy Hengl Ferencnek ettől a napba kezdve igazán nem kell törnie a fejét, hogy mtt is csináljon, arról Dávid Lajos biztosította. Mert akárhogy is ügyeskedtek a vetéssel, hogy az aratás széthúzódjon, lépcsőzetes legyen, mégis egyszerre érett be az ősziárpa 65—70 százaléka. Június 17-én befut a kétszeres, június 20-án aratni kell a San Pas tore búzát, június 30 körül pedig a Bezosztáját és a Fertődit. A nagy meleg gyorsan £>leli a gabonát. Ezért szeretik ebben a tsz-ben a két- menetes aratást, mert így 3— 4 nappal korábban kezdhetnek. A most rendrevágott árpa két napot még érik a tarlón, s hétfőn jön a kombájn és felszedi. 5 hogy milyen a termés? Az árpátéi vártak többet, de a korán vetett őszi árpa az idén nem sikerült, mert tavasszal korán virágzott, akkor, mikor még elég hűvös volt az időj árás. A későn vetett árpa — ami még nem érett be —, szemre jóval többet mutat, 2—3 mázsával, sőt egyes helyeken négy mázsával is többet ad a korainál. Árpából így átlag 13 mázsás termést várnak. A búzáik viszont szebbek a vártnál, legszebb mind között -a San Pas- tore. amiből az idén is 100 holdat vetettek. A 15 mázsás átlagtermést biztos megadja i búza. Mindent egybevetve meglesz a 150 vagon gabonájuk. Az idén is korán kezdtek, s szeretnének korán is végezni. — Azt mondják, július végéig ha minden jól megy, túl lesznek már acsés&m. tó* Építők napfa, 1966 Erb János felvétele Június It. szombat! Még itt a megye legdélibb csücskén is túl korai ez az időpont Mégis így van. Dávid Lajos főagronőanus már kora reggel kirendelte a kaszásokat akik annak rendje és módja szerint elvégezték a „sarkalást”. Mire a harmat elment Hengl Ferenc traktoros beindította a gépet ■ abban a biztos tudatban, hogy ettől a perctől számítják Baranyában az aratás kezdetét megkezdte az első fordulót Holnap már Villányban is Csak délelőtt 10 óra «elé, mikor már jól bent jártak a tábla közepén, került kezükbe az újság, s benne a nagybetűs hír. Vajszlón már pénteken megindultak a rendre- arató gépek. Nem is lepődtek meg túlságosan, hisz már jő pár éve így van, hogy vagy Magyarbóly kezd előbb, vagy Vajszló. Már olyan is volt hogy mintha összebeszéltek volna, egyszerre indultak. Ott az Ormánság szívében a meleg homoktalaj, itt Magyar- bólyban a baranyai háromszög csücskében a villányi hegytől délre az átlagosnál melegebb klíma gyorsítja az árpa érését. A szomszédos tsz-ek meg mintha csak erre a jeladásra várnának. — Fogadni mernék, hogy holnap már a villányiak is aratnak, ahogy az árpájukat elnézem, ők se halogathatják o dolgot — mondja Dávid Lajos, kezével egy aranyszőke táblára mutat a domb alján, mely már nem az övék. Sok ilyen szőke táblát látni az országútról jobbra és balra a zöld kukoricaföldek közé Ab «M -rfrti m ««tógép a magyarból yi tenaeftszOveOMsetben. Beérett az őszi érpa Arainak a magyarbőlyi tsz-ben
