Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-11 / 137. szám

1966. JÚNIUS 11. napló 156884 turista - 338470 vendégnap Nyilvánítsák Baranyát idegenforgalmi területté A Megyei és a Pécs városi Tanács ülése 3 Gondolatok az építők napjára Befejeződnek a gépszemlék A Gépállomások Baranya megyei Igazgatósága a kö­zeljövőben befejezi a gép­szemléket. A nyolcadik szem­le pénteken volt Kozármis- lenyben. A szemlevizsgáló bizottság elégedett, az idei felkészülés során különösebb probléma eddig még nem volt. Az idei eredmények általában jobbak az előző évekéhez képest. Mindössze 8 gépet nem javítottak ki alkatrészhiány miatt. A végső értékelést jegyzőkönyv sz—ínt végzik majd el, de már most megemlíthető, hogv Mágocs, Szigetvár és P---várad gépállomány­v’-kját kitűnően felújítot­ták. fiáziPfa?sÉi fikusz Mohácson A mohácsi Béke Szálló halijában „házmagasságú” fikusz díszük. A mintegy tíz esztendős növény éven­te 50—60 centimétert nyú­lik. Vastag törzséről három hosszú ág fejlődött ki: az egyik hat, a másik öt és a harmadik négy méteres. — Külön lécállványzatot ké­szítettek a fikusz hatalmas lombozata számára, ame­lyen több mint kétszáz nagy levél zöldell. Hogy mitől nőtt ez a díszcserje akko­rára, mint hazájában szo­kott, pontosan nem lehet tudni — az bizonyos, hogy különleges tápanyagot kap. A szálloda portásnői ugyanis nyáron hígított ká- vézaccal, télen pedig húslé­vel „etetik" az óriási nö­vényt. Tanácstagok beszámolói Június 13-áni 8 órakor: Varga Kovács István meszes! művelő­dési ház dr. Rugási Endre, Pan­nónia Sörgyár, Kárpáti Ferenc, 39-es dandár úti Alt. Isk., Bailcó József Kertészeti Vállalat (Arany hegy), 7 órakor: Gyenis József Vasas n. telepi kultúrház. Június lé-én, 6 órakor; dr. Ber- náth János, Felsővámház utcai Ált. Isk., 7 órakor: Barkó Jó­zsef, Istenkúti Kultúrotthon. Június 15-én, 6 órakor: dr. Tö­rök Géza, Városi Művelődési Ház (I>éryné u.) Stadlinger József, Kesztyűgyár, Kováts Károly Köz­társaság téri Ált. Iskola, dr. Tóth István, Tanárképző Főis­kola, Dunavölgyi István, Petőfi utcai Ált Iskolai A falu szélén pattogott a tűz és szállt a dal... — „Apám, apám jaj mit tet­tél. egy asszonyért elvetet­tél ...” Fiatalok, öregek énekeltek, beleöntve szívük minden bánatát, titkon őr­zött keserűségét. Észre sem vették, hogy egy fiú sze­me könnybeborul és fátyo­losán néz egy barna kis­lányt. Gondolatai a teme­tőben nyugvó mama körül ''—ingének. A felismerés — itt kell hagynia ezt a világot, el kell mennie mi- ,nél előbb, minél messzebb­re — még sosem állt ilyen tisztán előtte. Észrevétlenül ott hagyta a tüzet, a vidám dalba át­csapó hangulatot. Másnap már Pécsett az Építőipari Vállalatnál keresett mun­kát Petrovics János. Ka­pott is. Tiszta szállást és vetett ágyat is. A lány még iskolába járt. — Nem volna kedved to­vább tanulni? — kérdezték tőle a tanárai. — Segíte­nénk. mehetnél gimnázium­ba. Gondold meg, Marika! Marika fejében sok min­den megfordult. Talán többre is vihetné. Kikerül­ne a telepről, a porból, ta­lán még városba is me­hetne. Lám, János is azt írta, hogy szép, magas há­zakat építenek ... De ki tudja, azokban a magas há­zakban adnának-e neki la­kást... Együttes ülésen tárgyalt tegnap az idegenforgalommal kapcsolatos megyei felada­tokról a Baranya megyei, va­lamint a Pécs megyei jogú városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésre meghív­ták mindazokat a szerveket, amelyeknek közvetlenül vagy közvetve részük van az ide­genforgalmi szolgáltatások­ban. Zsúfoltak a férőhelyek A beszámoló szerint, ame­lyet a megyei Idegenforgal­mi Hivatal készített — 1965- ben 156 884 turista 338 470 vendégnapot töltött Baranyá­ban. A turisták többsége — 88 010 — Pécsett időzött ösz- szesen 181 542 napot. A me­gye vendégei átlagosan 2,2 napot töltöttek Baranyában, míg a városban tartózkodók átlagosan 2—2 napig voltak Pécsett. Jelentős volt az el­múlt év külföldi vendégfor­galma is. összesen 8585 olyan külföldi turista járt Bara­nyában, aki szállodai elhelye­zésben részesült. 1958—1965 között több mint kétszeresé­re nőtt a szállodai, turista- szállói, campingbeli és fize­tővendég-szolgálat által biz­tosított férőhelyek száma. A pécsi és megyei szálláshelyek kihasználtak, sőt időszakon­ként túlzsúfoltak. Ez a tény igazolja azt a törekvést, hogy Harkányban és Siklóson, Pé­csett és a Mecseken mielőbb új szállókat kell építeni, il­letőleg a meglévőket bőví­teni. Az udvari határátkelő­hely megnyitása turistaszálló építését teszi szükségessé Mohácson. Készítsenek idegenforgalmi tervet Az idegenforgalom fejlesz­tése komplex feladat, ezért van szükség rá, hogy a ven­déglátóipar és a kereskede­lem is segédkezet nyújtson ehhez. Az a törekvés alakult ki a megyében, hogy a ven­déglátóipar és a kereskedel­mi hálózat fejlesztését a for­galmasabb helyekre koncent­rálják. Eszerint épül meg a — Dolgozni szeretnék, mindegy akármilyen mun­ka, csak legyen — volt a válasza és bekopogott sor­ra a város üzemeibe. — Fiatal vagy még, nincs is felvétel. — Mikor kezdjen el dol­gozni az ember, ha nem fiatalon? — fakadt ki egy nap. Másnap hivatták a Ve­gyesipari Vállalathoz. — Négyórásnak felve­szünk, takarítani a műhely­ben. — Bánom is én, csak munka legyen! — mondta. S néhány hónapig szorgal­masan takarítgatta a mű­helyeket, aztán egyik nap odaállt a művezető elé. — Szeretném megtanulni az epedafonást. Én is tudnám úgy, mint a többi. — Megpróbálhatod, de aztán nekem ne panasz­kodj! Nyolc órán át ott állni a keret mellett, s egymásba fűzni az acél rugót, amely spirál alakban csavarodik az orsóról, próbára teszi a női csuklókat. Marika állta a próbát. Egyik nap aztán megje­lent az üzemben János is Fel is vették a szomszéd műhelybe, ahol acél keret­re feszítik fel a rugókat. harmadik ötéves terv idő­szakában a déli városrészben egy 3000 adagos étterem. Az új beruházások mellett szük­ség lesz az e szempontból figyelembe jöhető helyisé­gek, mint a bútorház, SZMT- székház stb. — „felszabadí­tására” és vendéglátóipari célokra történő igénybe vé­telére. A következő időszak fontos feladata lesz a határ­belépő állomások és az ide­genforgalmi nevezetességek megközelítésére szolgáló utak mentén fekvő községek ven­déglátóipari fejlesztése. To­vábbi feladat, hogy az ide­genforgalom szolgáltatásait fejlesszék és a benzinkutak, szervizállomások, parkírozók mellett az átutazók kényel­mét szolgáló büféket, presz- szókat hozzanak létre. A vitában felszólalók közül többen javasolták, hogy a közeli években megoldandó idegenforgalommal kapcsola­tos feladatokat foglalják terv­be. Horváth Lajos, a Pé­csi városi Tanács elnöke el­mondotta, hogy a jövőben súlyponti feladat lesz a ven­déglátóipar gyors fejlesztése. Érvényt fognak szerezni an­nak a célkitűzésnek, amely a kereskedelem és vendég­látóipari rendeltetésű helyi­ségek „felszabadítását” és célszerű használatát szolgálja. D r. Bánki Nándor azt ja­vasolta, hogy a két végrehaj­tó bizottság kérje Pécs és Ba­ranya idegenforgalmi terület­té nyilvánítását annak érde­kében, hogy némileg enyhül­jenek az ellátási gondok és megfelelő mennyiségű hús, bor. sör és egyéb, keretgaz­dálkodás alá vont élelmiszer kerülhessen itt forgalomba. Földvári János, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese ismertette, milyen helyi intéz­kedésekkel igyekeznek a hús­ellátást javítani. A baranyai termelőszövetkezetek idén 168 ezer pecsenyekacsát nevelnek. A 200 katasztrális holdnyi megyei víztükör holdanként négy mázsa halat ad. Fellen­dülőben van a gombatermesz­tés és az illetékesek foglal­koznak a vadhúsok értékesí­tésének lehetőségével is. Dr. H u s z t i Sándor az évek óta programban lévő Bástya- sétány gyors megépítését sür­gette és javasolta, hogy az arborétumnak nyilvánított Műszak végén megvárta a lányt. Megkérdezte, hogy Marika miért nem válaszolt a levelére. — Mit is írhattam volna, látod, hogy dolgozom. — Azt látom, de ... Ezután már többször ta­lálkoztak, s egyszer szóba hozta, hogy elvenné Mari­kát. — Csóró módra összehá­zasodni, még mit nem! — Úgy akarsz élni, mint so­kan közülünk? A lány szeme haragosan villant. Nagyobb megrendelések érkeztek a vállalathoz, több új dolgozót vettek fel, Ma­rika pedig utolérte a leg­jobbakat. Ha akadtak is, akik kételkedtek a szorga­lom tartósságában, nem szóltak semmit. Múltak a hónapok, és Marika beje­lentette, hogy férjhez megy Jánoshoz. Megesküdtek, s Marika a két fizetést a ma­ga megtakarított pénzével együtt tovább gyűjtötte. Ez az összeg nemsokára újabb ezressel gyarapodott, hi­szen Marika Kiváló dolgozó oklevelet kapott. S mire a kis Marika megszületett, akár tíz gyerek kelengyéjét is meg tudta volna venni. sellyei park közelében létesít­senek turistaszállást. — D r. Borda József, a Belkeres­kedelmi Minisztérium Vendég­látóipari Főosztálya képvise­letében bejelentette, hogy a jövőben bevezetik a sör- és borkeretek havi elosztását, s ezzel igyekeznek rugalmasab­ban, az igényeket jobbam fi­gyelembe véve kielégíteni a megyéket. Tartalékunk a keleti Mecsek Palkó Sándor az idegen- forgalmi tartalékokról szólva sürgette a keleti Mecsek fel­tárását, végül pedig javasol­ta, készüljön el záros határ­időn belül az idegenforgalom fejlesztéséről szóló tervjavas­lat, amely magában foglalja az üdülőterületek fejlesztési sorrendjét is. Amikor a pártarchivumban elém tették a Doktor Sándor pályázatra beérkezett dolgo­zatokat, különös elfogódottság vett rajtam erőt, tudományos konferencián először járva éreztem ezt a homályos tisz­teletet. Végül is elgondolkoz­tató, egy végzős jogász a 15 oldalas disszertációját akár jelesre megvédheti, és ha vizs­gái jól sikerültek, summa cum laude fokozattal avatják dok­torrá. Ezeknek a pályaművek­nek pedig a minimális terje­delme 25 gépelt oldal, és szerzői érettségire készülő, esetleg elsős vagy másodikos gimnazisták, középiskolások. Nagy szó ez, már csak „súly­ra” is. A második per Pécs város Művelődési Háza első alkalommal 1963. február 22-én tette közzé a pályázati felhívást, hogy a jutalmakat — a dr. Doktor Sándor pálya­Ujabb három év telt el. S az üzem teljesítménye kilencszeresére nőtt, s él­üzem lett a Mohácsi Ve­gyesipari Vállalat. öten kaptak Kiváló dolgozó jel­vényt. De amikor Marika nevét olvasták fel, ponto­sabban Petrovics Jánosnéét, valamivel hosszabb ideig verődtek tapsra a tenyerek. A szoba-konyhás kis ház­ba, ahol nyolcán élnek, be­költözött egy tv-készülék. S a többi megtakarított pénz? — Nem is tudom ponto­san, hogy mennyi van — mondja a férj. — Húszezer — mondta Marika. Házat akarunk venni. Házat a cigány sori viskó helyett. — Rövidesen külföldi megrendelésre is készít epedát az üzem — mond­tam Marikának, mire 6 önkéntelenül felkiáltott: — Exportunk is lesz, hát ez nagyszerű. Export. Sokat hallott szó. Marikától hallva nekem még többet mondott. Hi­szen vele együtt 23-an dol­goznak itt a régi cigánysor­ról, ahol esténként már nem pattog a tűz a szabad ég alatt, hiszen a lebontás­ra váró házak falai közi többségükben tv-t néz a családok apraja, nagyja. (Csépányi) Szinte már közhellyé vált az építőipar munkáját sók vonatkozásban súlyos kriti­kával, sőt nemegyszer szi­dással is illetni. Volt ebben sok igazság, de igazságtalan Ság is. Az utóbbi időben egymás ntán épülnek fel a modern lakóházak, gyárak, középüle­tek, iskolák, kórházak stb. és egyre több az olyan épít­kezés, amelyről nyugodtan kijelenthetjük, hogy az em­berek példásan dolgoznak és kifogástalan munkát vé­geznek. A Pannónia bisztró és bár építkezését naponta több­ször van alkalmam látni és ilyenkor úgy érzem. hogy én magam is azok közé tar­tozom, akik az utóbbi idő­ben túl szigorú bírálatot mondtak az építőipar mun­kájáról. Ez a munka. ez merőben más. Ha szorga­lomról. szervezettségről, ön­tudatról beszélhetünk, akkor ezen az építkezésen mindezt megtaláljuk. De megtalálunk még olyasmit is, amely ezen felül mély emberségre is vall. Megtörtént, hogy csőrepedés díj-alapot létesítő Hajdú Gyu­la egyetemi tanár kívánsága szerint — 1964. január 4-én, dr. Doktor Sándor születésé­nek 100. évfordulóján lehes­sen kiadni. Három pályamű érkezett akkor, s nem a bíráló bizottság liberalizmusának kö­szönhető, hogy mind a három díjazásban részesült. Borbély Györgynek, a Nagy Lajos Gimnázium akkor har­madikos tanulójának díjnyer­tes pályaművét így értékeli Babies András történész: „A három dolgozat közül a leg­érettebb munka. Szerzője kel­lő arányokkal Indul a főté­tel, Doktor Sándor második pere felé. Helyesen súlypon­tozza azokat a személyi tu­lajdonságokat. amelyek Doktor Sándor emberi nagyságát jel­lemzik, s jól választja ki azo­kat az eseményeket, amelyek a vád magvát képesek, az 1942. évi perben. Ügyesen hozza összefüggésbe a per anyagával a pécsi törvény­széknek 1939-ben — Doktor Sándor és társai korábbi pe­rében elévülés címén — ho­zott vádelejtési határozatát; vázolja az osztálybíróság nyílt törekvését Doktor Sándor feltétlen elítélésére. Figye­lembe veszi és kiaknázza a rendelkezésre bocsátott és az általa felkutatott irodalmi és levéltári forrásanyagot, logi­kusan és jó stílussal. Elemzi a tanúvallomásokat, bírálatot mond róluk, és kiemeli a per folyamán elhangzott ügyészi és bírói kijelentések, kérdé­sek, indokolások fonákságait”. A második helyezett Záho­nyi János dolgozatában az önállóságra való törekvést, a szerző kritikai észrevételeit emeli ki Babies András. S mint írja. Hangya Antal „ma- gábanvéve szép és hangulatos, az eseményeket gyorsan per­gető, olvasmányos dolgozatál is csak a viszonylagosság te­szi a harmadik helyre.” Nem kis szavak ezek 17— 18 éves emberek munkáiról. Teljesítményük értékét emeli, hogy úttörőként vállalták a dolgozat megírásával járó erő­feszítéseket. Az alapítvány szövegezése szerint kétévenként kerül sor a pályázat meghirdetésére. Mégis, felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére, 1965-ben is kiírták. A nyerte­sek között ismét találkozunk Borbély György nevével, holt­— Egy vasműszaki és egy húsbolt épül Véménden. A földművesszövetkezet több mint félmillió forintot költ az új boltokra, melyeket lég­kondicionáló berendezéssel is ellátnak. volt a nagy épület valame­lyik félreeső zugában es sürgős segítségre volt -zük- ség. Öt segítő kéz is ajánl­kozott, de nem anyagi ér­dekből, hanem csupán őszin­te segíteni akarásból. Pöpl Gáspár ötszörös szo­cialista brigádja, amely ezen az építkezésen dolgozik még az egymással való érintke­zés hangját is az eddigiek­től eltérően megváltóit vita. Sohasem hallani durva kifa- kadást. Még arra is van a brigád tagjainak gondjuk, hogy a munka befejeztével, mely soha egy pillanattá' ~ sem ér előbb véget a meg­határozott időnél, a helvszmt gondosan összeseperjék. Na­gyon sok olyan ember, aki' havonta egyszer, mint zálló vendég látogatja a Pannó­niát, jegyzi meg, hogy itt igazán gyors ütemben folyik a munka, bárcsak mindenüt az országban így haladna Szeretném hinni, bogy Pöpl Gáspár szocialista bri­gádjához hasonlóan több brigád átveszi ezt a szelle­met és végez hasonló szép munkát. KENEDI MIHALT versenyben végzett az első— második helyen a Rozs And­rás, Szelier András duóval, mindhárom a Nagy Lajos Gimn. tanulója. Harmadik díjat nyert a Radnóti Mikiéi Közgazdasági Szakközépiskola IV/a osztásának kollektívája. érdekes példáié* adva a szabad idő-felhasználós lehetőségei­nek ... Erre a pályázatra ki­lenc pályamunka érkezett > : A ITE a munkái- mozQa'nmbnn Idén pedig már négy díjat kellett kiadni, a tíz dolgozat nemcsak számszerű, színvonal­beli emelkedést is hozott. Ki­emelkedik és megérdemelten részesült első díjban Koch József, a Széchenyi Gimná­zium végzős tanulójának mun­kája. Nem volt honnan ollóz­nia”, dolgozatához — ..A Pé­csi Természetbarátok Turista Egyesületének jelentősége a munkásmozgalomban” — önál­lóan kellett összeszednie rend­szereznie az anyagot, kü’ön erénye, hogy kutatásainak eredményeit, helyes történeti szemléletről téve tanúságot* tö rés nélkül illesztette be az ábrázolt korba. ..1922-ben, ami kor a szerb megszállás után a pécsi természetbarátok e’őször mentek a pesti hegyekbe tú­rázni, több vidéki csoporttal együtt, ugyancsak tanú jel ét adták a természetbarátok egy­ségének. A János-hegyrői le- jövet már villasorok között járt a túrázók tömege, amikor a zenekar rázendített az In- ternacionáléra. És ötszáz em­ber énekelte lelkesen ” — írja. szinte a szemtanúk hi­telességével. A második díiat Szokola Judit, a Leöwey Gim­názium TV. osztályos tanulója „Tarr Imre, a nemzetközi munkásmozgalom pécsi har­cosa”, és Bíró Péter, a Nagy Lajos Gimnázium negyedikese „Gergely Lajos elvtárs” (pécsi lakos) harca, tevékenysége a munkásmozgalomban” , című dolgozatukért megosztva kap­ták. Bárdos Gyöngyi, a Leö­wey Gimnázium IV. osztályos tanulója „A vádoló múlt és a felszabadult jelen a Király­család életében” című mun­kájáért harmadik díjban ré­szesült. És az ember nem is tudja, minek örüljön jobban. Mert, hogy egyre több közép­'•o'ás szánja rá magát a Pécs város, illetve a pécsi munkásmozgalom történetéből vett témák feldolgozására, az 1 nagyszerű dolog. Az egyre nö­vekvő színvonal viszont foko­zatosan e munkák tudomá­nyos értékét állítja előtérbe. Kéri Tamás &L a e iq dn y sß vvßl Méltó megemlékezések Harmadszor ítélték oda a Doktor Sándor pályadíjat Tíz dolgozat, feltűnően magas színvonal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom