Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-09 / 135. szám

19«*. JÜNIUS 9. napló-IKLŐs A fúvószene fellegvára Harmadizben találkoznak vasárnap Sikló­son fúvószenekarok. Honvéd és polgári zene­karok érkeznek ide az ország különböző ré­szeiből. Legtávolabbról a Debrecen—Nyíregy­házi Helyőrség zenekara érkezik Baranyába. A polgári zenekarokat Tiszántúlról, Szeged­ről a munkásőrök fúvószenekara képviseli. Észak-Dunántúlról a Győri Vagon- és Gép­gyár nagymultú zenekara vesz részt. A talál­kozón első alkalommal hallhatjuk Sopron vá­ros Tanácsa jóhírű fúvószenekarát és a Szom­bathelyi Művelődési és Sportház zenekarát. Itt lesz a fiatal szocialista város, Dunaújváros fúvószenekara is. A találkozón eddig megjelent és a most ér­kező zenekarok számából, összetételéből kivi­láglik, hogy a siklósi fúvószenekari találkozó az érdeklődés középpontjába került. A SIK­LÓSI VÁRFESZTIVÁL keretében évenként megrendezésre kerülő seregszemle kedvező hatást gyakorol a fúvószene-mozgalomra. Ar­ra a mozgalomra, művészeti ágra, amelyről évekkel ezelőtt elfelejtkeztek. Funkcióját ak­kor sem vitatták, de egy-két szerényebb ta­lálkozó megrendezésén (pl. gyulai) kívül más nemigen történt. A korszerű népművelés nem nélkülözheti a fúvószenekarokat sem. Ahhoz, hogy e zenekarok feladatukat mara­déktalanul elláthassák, elsősorban repertoár­juk felfrissítésére volt szükség. Ennek szem előtt tartásával látott munkához a siklósi ren­dezőbizottság és várta fellépésre a zenekaro­kat. Ma már ehhez a szemponthoz az igényes zenei munka, a művek megszólaltatásának szigorú mérlegelése társul. — A felkészülé­sekből arra lehet következtetni, hogy nem­csak érdekes műveket, hanem szép produkció­kat hallhat majd a közönség. A fél három órakor kezdődő hangversenyen tizenkét felnőtt zenekar lép fel és harminckét számot szólaltatnak meg. A sort a Pécs— Bajai Helyőrség zenekara nyitja meg Halász János vezényletével. Majd a Székesfehérvári Helyőrség Zenekara (vez -.Borovi József), a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Zenekara (vez.: Marosvölgyi Károly) és a Debrecen— Nyíregyházi Helyőrség Zenekara (vez.: Vá­mos Mihály) mutatja be műsorát. A polgári A gyárvárosi úttőrőzenekar is ott lesz zenekarok szereplését a pécsi MÄV fúvósze­nekar nyitja meg Keresztvölgyi Ádám veze­tésével. A megyét, illetve Pécset a MÁV ze­nekaron kívül a Mecseki Ércbánya Vállalat fúvószenekara (vez.; Tölgyesi Tibor) és a Me­cseki Szénbányászati Tröszt Egyesített fúvós­zenekara (vez,: Gorrieri Ferenc) képviseli szép műsorral. Ott lesznek a találkozón a gyárvárosi úttö­rők is. Délelőtt 11 órakor önálló műsort ad­nak a szabadtéri színpadon. A fúvószene barátai ezenkívül még számos alkalommal és a vár különböző helyein hall­gathatnak kedvükre való fúvósmuzsikát. (Várnai) Magasabb fokú munkásvédelmi követelmények Az új Általános Balesetel­hárító és Egészségvédő Óvó­rendszabály (továbbiakban ABEO), amelyet a Munka Törvénykönyve 6/A §-ban kapott felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsa az egészségügyi mi­niszterrel egyetértésben 1966. július 1-1 hatállyal alkalma­zásra elrendel, jelentős lépés­sel viszi előre a dolgozók egészségének, testi épségének védelmében végzendő mun­kát Jellemzője: az eddiginél magasabb követelmények a munkavédelem terén. A magasabb követelmények két vonalon jelentkeznek: egyrészt az üzemektől több öltálló intézkedést, másrészt s műszaki megoldások elsőd­leges alkalmazását igénylik. Ezzel kapcsolatban szükséges néhány kérdést tisztázni. Az ABEO követelményei nem íróasztal melletti kitalálások, hanem a szocialista munkavé­delem 15 éves gyakorlatának tapasztalatait általánosítja és a gyakorlatban már bevált elvek és módszerek, eszközök alkalmazását írja elő. Ebből fakad az is. hogy a veszélyek elhárításánál a műszaki meg­előzést tartja elsődlegesnek, mivel a balesetek és megbe­tegedések megelőzésénél a munkakörülményeik tárgyi té­nyezői a döntőek. Az előírások lényege a ve­szély minden módon való csökkentése, ugyanakkor első­sorban a műszaki megelőzésre irányítja a figyelmet. Nem megoldás a poros, gázos he­lyeken a respirátor köszörű­gépeknél a védőszemüveg stb. Olyan védelmet kell biztosí­tani. hogy műszaki prevenció védje a munkást. Sok műsza­ki vezető leegyszerűsíti ezt a követelményt az egyéni vé­dőeszközre, mintha ez volna a? a csodaszer, amely minden bal epet ellen megvéd. Az új ÁBEÓ elsősorban a veszélyes, a balesetek gyako­riságát befolyásoló tényezők kiküszöbölésére irányítja a figyelmet. Ennek megfelelően kimondja: „A munkafolyama­tok veszélyességi jellegének megfelelően a műszaki meg­előzés lehető legmagasabb a1 át kell megvalósíta- Továbbá, ahol a vészéiy- fr-rrís fokozott hatóképességű, gondoskodni kell a műszaki fnegelőzésről, a fokozottabb ellenőrzésről, a munka bizton­ságos végzéséhez szükséges személyi feltételek biztosításá­ról (a dolgozók megfelelő szakképzettségéről, gyakorlott­ságáról, a fizikai és szellemi alkalmasságról, szükség sze­rint egyéb intézkedésekről: munkaidő-korlátozás, munka­közi szünet stb.). Ebből következik az, hogy a műszaki intézkedések mel­lett, a vállalatnak szükség esetén egyéb intézkedéseket is keil tenni a biztonságos munkavégzés érdekében. So­kan, amikor azt hallják, hogy magasabb fokú műszaki meg­előzést ír elő az ÁBEÓ, úgy gondolják, ez újabb nagy anyagi megterhelést jelent a vállalatoknak. A magasabb fokú műszaki megelőzés nem jelent feltétlenül bonyolult vagy drága megoldást. Olyan célszerű és célravezető megol­dásokra van szükség, amelyek a dolgozó védelmével együtt a termelési feladatok jobb teljesítését is elősegítik. Az új ÁBEÓ a műszaki kö­vetelmények mellett részlete­sen foglalkozik a munkavég­zés személyi feltételeivel, a munkahelyi magatartás sza­bályaival, ezen belül vezetők és beosztottak kötelezettségei­vel. Előírja: a „dolgozót csak olyan munkával szabad fog­lalkoztatni, amelyre az egész­séges, biztonságos munkavég­zés szempontjából szellemi­leg, fizikailag és egészségileg alkalmas, továbbá az előírt, illetve a szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította. A munkahelyi magatartás szabályainak nagyon fontos előírása, hogy „A munkát irá­nyító és végző dolgozó köte­les a biztonságos és egészsé­ges munkavégzésre vonatkozó szabályokat elsajátítani, a bal­esetek, valamint a foglalko­zási megbetegedések megelő­zésében tevékenyen részt venni”. A munkavédelmi tör­vényre épülő új vonása az ÁBEÓ-nak, hogy mindenki számára kötelezővé teszi a megelőzésben való tevékeny részvételt. Az ÁBEÓ a műszaki meg­előzést — amely a munka so­rán keletkező ártalmak meg­előzését szolgáló műszaki be­rendezés. technológiai és mun- taHgwaM intézkedéseket foglalja magába —, négy fo­kozatban határozza meg. A kutatások eredményei alapján a mérgező hatású gá­zoknak, gőzöknek és porok­nak az üzemek légterében megengedhető legnagyobb tö­ménysége határértékeiben is magasabb követelmények van­nak. Érdeklődésre tarthat számot a zajelhárítással kapcsolatos IV. sz. függelék is. Ennek a területnek ez az első ilyen részletes szabályozása különös figyelmet érdemel. Az új ÁBEÓ hatálybalépé­séig alig egy hónap áll a vál­lalatok és szakszervezeti szer­vek rendelkezésére, hogy fel­készüljenek a végrehajtásra. A fő feladat most az új ÁBEÓ széleskörű ismertetése. Ez nem merülhet ki abban, hogy valaki megemlékezik az új óvórendszabály megjelené­séről. Szükség szerint több­ször is vissza kell térni az ismertetésére mindaddig, amíg valamennyi dolgozó elsajátít­ja a munkakörének ellátásá­hoz szükséges ismereteket Felvégi Ferenc, az SZMT munkavédelmi bizottságának vezetője Megkezdődtek a jelentkezések a dolgozók iskoláiba Az idén több előkészítő tanfolyamot szerveznek A dolgozók iskoláiban meg­kezdődtek a jelentkezések az új tanévre. Az első jelentke­zési időszak június végén zá­rul, majd augusztus második felében ismét jelentkezhetnek a továbbtanulni szándékozó felnőttek. Az érdeklődőket az Iskolák igazgatói részletesen tájékoztatják a felvétellel kapcsolatos tudnivalókról, s az érdeklődők tőlük kapják meg a jelentkezési lapot, amit a dolgozónak keil kitöltenie, munkahelyén aláíratnia és le­bélyegeztetnie. Beiratkozás­kor a jejlentkezési lapot — az előző iskolai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal együtr — az igazgatónak kell átad­ni. A beiratkozások a dolgo­zók általános és középiskolái­ban egyaránt augusztus utol­só hetében kezdődnek és szep­tember közepéig tartanak. Esti tagozaton a hallgatók­nak hetenként háromszor tartanak órákat. Az oktatás­ügyi szakemberek ezt a tanu­lási formát azoknak javasol­ják, akik az egész tanévben rendszeresen tudnak iskolába járni. A levelező tagozatot azok­nak ajánlják, akik munka- beosztásuk miatt nem vehet­nek részt heti három alka­lommal esti oktatáson. Illetve hetenként egyszeri tanári se­gítséggel is el tudják sajátí­tani az előírt tananyagot. A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint az idén előreláthatólag a tava­lyinál jóval több előkészítő tanfolyamot szerveznek azok részére, akik a dolgozók isko­láiban akarnak tanulni A tan­folyamok általában három­négy hétig tartanak. Az aranyvállalat „FIATAL” VÁLLALAT legalábbis pécsi viszonylat­ban. Alig egy éve működik a Fővárosi Óra- és Ékszer­ipari Vállalat pécsi részle­ge két, tenyérnyi-.szűk he­lyen: az évi félmilliós for­galmat lebonyolító üzletiro­dában (Kossuth Lajos utca) s a hasonlóan szűk méretű műhelyben (Szigeti út). — Elég könnyű megtalál­ni bennünket, a Kossuth utca legelhanyagoltabb épü­letében vagyunk — mondja dr. Szalontai Istvánná, a pécsi részleg vezetője nem kis rezignációval. Hát. a méretek, bizony. Anélkül, hogy az. embert egy- pillanatig is valami nosz­talgia veszélye fenyegetné, az aranyhoz mégiscsak any- nyi minden fűződik: furcsa, véres történelmi legendák, rendjelek s diplomák, devi-. zarendszerek stb., s mind­ennek valami sajátságos romantikája van. S arany- . vállalat egy ilyen csúf kis házban? A furcsa kontraszt azonban egy kissé el is gondolkoztak a az embert. Az arany és az ékszerek szerepe megváltozott, s más, kevésbé nemes fémek is fon­tos szerepet kaptak. Lecsök­kent az arany erkölcsi érté­ke, azelőtt bizonyos körök­ben az ebédet nem lehetett elképzelni ezüsttálak s por­celánok nélkül, ma tökéle­tesen megfelel a műanyag tálca s az üvegpohár. Meg­kopott a kincseket érő csa­ládi s főúri ékszerek roman­tikus glóriája is. elfoglal­ták helyüket a hasznos tár­gyak, az órák. a jegygyűrűk, a szép díszítésű láncok, gyű­rűk, fülbevalók, melyekben inkább a, művészi munka jelenti az értéket, mint a benne lévő arany. Ilj nyár új fürdőruha divatos színekben ts modelleken kapható 85- Ft-tól 296- Ft-ig Miután a fantasztikusan szűk üzletirodában tényleg csak zavarnánk az ügyfél- forgalmit, átmegyünk „ri- portozni” a szembeni étte­rembe. — Az biztos, hogy ma már az ékszer nem a szó régi értelmében vett vagyon­tárgy -4 mondja dr. Szalon- talné, aki maga is kitűnő szakember: aranyműves, drá- gakőszakértő s órás. — Az emberek nem gyűjtik az ék­szert. A;mi bekerül a válla­lathoz, a műhelybe javítás­ra, olvasztásra, az legtöbb­ször a nagyszülőktől örökölt öreg fülbevaló, gyűrű, óra­lánc vagy régi jegygyűrű. Behozzák, beolvasztjuk, s tetszés szerint új gyűrűt ké­szítünk belőle. Mostanában például a széles, nehéz jegy­gyűrű lett megint a divat. A fiatalok gyakran hat-nvolc jegygyűrűt is összevásárol­nak az üzletben, van pén­zük, s idehozzák, hogy csi­náljunk j belőle „divatos” jegygyűrűt. — A megrendelők? — KIVÉTEL NÉLKÜL kisemberek. Az évi félmil­liós forgalom többsége az öt- meg hétforintos tételekből alakul ki. Minden réteg megfordul itt egyszerű kis kívánságai­val. Egy év alatt megszeret­ték a vállalatot, persze első­sorban alapos, pontos, szak­mailag kifogástalan munká­jáért. Mindent meg tudnak csinálni a szakmán belül, részben itt helyben, részben pedig (a helyhiányból ere­dő okok következtében) a vállalat fővárosi üzemében. A magyar aranyműves- ség Európa-szerte nagy meg­becsülésnek örvend, bizo­nyítja ezt exportunk külföl­di népszerűsége is, de hát itthon is sok szépet produ­kálnak. s az ilyen kis egy­szerű miniatűr munkákban is van elég szakmai izgalom. Nem véletlen, hogy pálya- választás szempontjából .s népszerű szakma ez, általá­ban évről évre több a je­lentkező fiatal, mint ámen? nyit a pálya keretei befo­gadhatnak, s a fiatalok kö­zött nem egy tehetséges fia­tal bukkan fel, mint példá­ul, a pécsi Hidas László, aki a szakemberek szerint kitűnő művésze lehet a szak­mának. — Csak tisztességes he­lyünk volna — sóhajt dr Szalontainé. A vállalat pécsi részlegé^' nek legnagyobb gondja a hely, amely oly nevetsége­sen kevés, hogy azt látni kell. A kevésnél is keve­sebb. A műhelyt — ahol jelenleg^ zsúfoltan három aranyműves és egy csiszoló­nő dolgozik — fejleszteni lehetne. Kellene is. Sok munkát szükségtelen volna Pestre küldeni, még ha a jelen körülmények között elég gyorsan meg is ford ú a javítanivaló. A pécsi rész­leg életképesebb mozgásra is képes, a közönségigény is utal erre, s szakember is volna nem egy, aki a fő­városból szívesen eljönne Pécsre. MŰHELY és üzlethelyi­ség; nem könnyű problémá ez Pécsett, más igények is vannak, bizonyos értelem­ben fontosabbak Is, de tán egy kis hivatalos jóindulat­tal enyhíteni lehetne áz ék­szerjavító gondjait. Végül II szolgáltatásról van szó, m ;ellemes UTITÁRS A MELEG JAKÁEtÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom