Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

Két úr szolgája Bemutató a rpítii QLtmxeJti Súuházlmtt V érbő. szellemes, lát­ványos komédiával búcsúzik a színház, az idei évadtól. Van egy ház a 18. századi Velencében, bizonyos Panta- lone úr a gazdája, akinek lánya. Clarice éppen most tartja eljegyzését Silvióval, akinek viszont apja, Lombar­di... Nem, így nem lehet kezdeni.. . Inkább: Két ide­gen érkezik; Velencébe. az egyik a törvény elől mene­kül, a másik szerel mesét ke­resi álruhában. Az egyiket hívják Flóráidénak, a mási­kat Beatricének. De ennek a Beatricének is van egy má­sik neve . .. így sem megy. Próbáljuk másképp . . . Van egy szolga, bizonyos Truí'fal- dino. aki egyszerre két úr mellé is beszegődik, de tulaj­donképp csak az egyik úr. a másik.. t Fogalmazási bravúrnak is beillene: tíz mondatban ösz- szeíoglalni a darab meséjét. — Hát akkor milyen írói- színpadi bravúr: három órán át szőni-szövögetni, Összekú- szálni és kibogozni ezt a cse­lekményt! Holott a darab váza igen egyszerű. Két ötletre épül. Van egy leány, akj fölveszi halott bátyja ruháját. S van egy cigány képű fiátalember, aid ügyességgel-ravaszsággal egyszerre két urat szolgál. Ebből az alaphelyeztből fa­kad minden további bonyo­dalom. S a néző számára a meg-megújuló alkalom a ne­vetésre. A színpadon valami olyasmi történik, amit csak az író és a néző ért. a sze­replők egymás közt nem. A néző tudja, hogy Beatrice t'érfiruhába öltözött lány. de környezete nem. A néző lát­ja. hogy ugyanaz a szolga tálalja mindkét ebédet, de a gazdák ..két különböző” szol­gának adják a parancsokat. G oldoni az ezermester leleményével bo­nyolítja a szálakat. Minden kínálkozó helyzetet kiaknáz. A pszi­chológiai hitelességgel nem sokat törődik. Nem tagadja, hogy elsősorban mulattatni akar. Bevallottan: nem a ..gondolati mélység” a darab ereje. Ami gondolat van ben­ne. az is jpbbára közhely. Sírás után édes a nevetés. A szerelem csodát művel. Ne csüggedj, sok bánat után an­nál meghittebb a boldogság. Viszont logikája félelmetes. Egy detektívregény pontossá­gává! kapcsolódnak egymás­hoz a szerkezeti elemeik. S közben mulattatni, szórakoz­hatni, nevettetni is kitűnően tud. Az első felvonás ragyo­gó. a második halványabb, a harmadikban ismét elemében van a szerző. Persze Goldoni kiváló szín­padi iskolát járt ki. Nem vé­letlenül nevezik az olasz színpad Moliére-jéitek: az életmű — a csaknem kétszáz színmű — nem egy darabja a nagy francia mester szín­vonalát súrolja. S az is igaz, hogy rengeteget tanult a kor olasz, népi eredetű játékstí­lusától, a commedia delTar­te-tói. a rögtönző előadás művészetétől, Goldoninál is inkább szerepkörök vannak, mint egyénített figurák; in­kább sűrű alkalom a hely­zetből fakadó nevetésre, mim árnyalt jellemrajz. Álruha, névcsere, levéltitok megsér­tése, ütlegelés — ezekből az elemekből építi a cselek­ményt. Zsarnok szülők, sze­relmes fiatalok, szókimondó szobalány, borvirágos orrú fogadós, talpraesett szolgák — ezek a kedvelt alakjai. M i teszi ma is rokon­szenvessé az író hangját? Goldoni a 18. századi felvilá­gosult polgár szemével nézi a világot. A szülői önkény el­lenében az érzelmek jogát hirdeti. A mulya. korlátolt, szűkagyú urakkal szemben a leleményes, furfangos és be­csületes szolgákat kedveli. Noha ők kapják az ütleget (akár kétszeres adagban is), de ők mondják ki az igazat. Sovány az erszényük, üres a hasuk, de ha alkalom adó­dik, jól megkopasztják a gaz­dát. Ha lehet, egyszerre ket­tőt is..: Sík Ferenc rendezése Gol­doni szövegéből indul ki< Korhű vígjátéki atmoszférát teremt. Az alapanyagot szá­mos eredeti ötlettel fűszerezi (pl. Florindo bemutatkozása; a vívó-jelenet; a szellemes­bájos záróikén stb.). Legyőzi a cselekmény zsúfoltságát, az egymás szavába vágó párbe­szédek nehézségét. Igazi ko­médiát állít színpadra. Nem hagy unatkozni. Pergő, olajo­zott előadást kapunk. Itt-ott, egy-egy pillanatra éreztetni tudja a mai ember kicsit fa­nyar mosolyát is az efféle történetek fölött. Mejerhold, a nagy orosz színpadi mester tanácsát azonban nem min­denben fogadta meg. Mejer­hold ugyanis azt mondja va­lahol: .Minél mulatságosabb a komédia, annál komolyab­ban kell játszani.” Sík Fe­renc rendezésében a színek néhol túlerősek, s a harsány- ság nem mindig vált ki őszin­te nevetést. Goldoni emlékirataiban el­mondja. hogy a darabot egyik kiváló színész-barátja kérésé­re. ösztönzésére, sőt ötletére írta. A címszerepből ma is látni, hogy „testre mérete­zett”: egy kitűnő színész mű­vészetének sokoldalú bemu­tatására alkalom. Mendelé- nyi Vilmos látható élvezettel és magabiztossággal játszik a szerepben. Játszik — s ezzel a legeysmerőblfet kívántuk mondahi. Született mókames­ter. Trufiakiinőia ravasz és , együgyű, talpraesett és gaz­ember. buta és csodákat mű­vel. ma.ga keresi a bajt. de a legkutyább helyzetből is ki­mászik. Talán a báj. aköny- nvedség. az elegancia hiány­zik belőle, deltát ahhoz valódi olasznak kellene lennie. A szerepben ugyanis ez is ben­ne van. A furtánsosság. a csavarteszűség, a fifika mel­Kisíilmet forgattak a gerdei tsz-ben A közelmúltban filmesek Ütöttek tanyát Gerdán, hogy filmszalagon örökítsék meg a Petőfi Tsz már eddig is or­szágos hírnévre szert tett í«arvasmarha tenyésztési ered­ményeit. A forgatócsoport az Állattenyésztési Kutatóintézet megbízásából tudományos is­meretterjesztő film készítésére vállalkozott. E célból az or­szág legjobb tenyésztő gazda­ságaiba látogattak el. Az oktató jellegű film leg­nagyobb sztárjai a gerdei tsz több milliós értékű kiváló ál­lományából kerülnek ki. lett nála a kirobbanó tempe­ramentum. a düh. a „ráme- nősség” a hangsúlyosabb. Azt; mondja, sokáig és nagyon fájt a foga erre a szerepre. Érdemes volt várnia. „Berob­bant” a pécsi színpadra, meg­jegyeztük a nevét. A darab másik kulcs-szere­pét. Beatricét, a férfiruhába öltözött torinói lányt Vári Éva játssza Nem akarja el­hitetni a ..nézővel, amit úgy­sem tudna: csak ruhája férfi. EZ a tudatosan vállalt „két- neműség” a darabon végig­húzódó komikum fontos ösz- szetevője. Nem tudom meny­nyit tanult Mejerholdtól, de Beatricéje ott a legtündéribb, a legmulatságosabb, ahol ko­moly tud maradni. A darab talán legnehezebb jelenete — amikor a harmadik felvonás­ban elárulja magáról, hogy a férfiruha alatt valójában sze­relmes nő szíve dobog — ki­tűnő játékának csúcsa. Hi­bátlanul szép. tiszta beszédét külön — és ritka — öröm hallani. Faludi László receg'e-hangú Pantaloné-ja, Szivler József latin citátumokat rosszul idé­ző Lombardi doktora. Kutas Béla cinkos fogadósa egy-egy élénk színnel gazdagítja az e’őadást. Farkas Gabi (Clari­ce) és Bősze György (Sllvio) tehetséges színészek: hangjuk, játékuk még érni fog. Győry Emil (Florindo) szerepfölfogá­sa kissé elüt a rendezés kon­cepciójától. talán eltérő adott­ságai miatt is nehezebben ta- ’áljá helyét a színpadon. Szabó Éva (Smeraidina) friss, üde szín az együttesben. , Gulyás Lászlót érdemes volt a kísérőzene komponálására kérni: mértéktartó, s akkor .szól, amikor éppen helyén­való. Pintye Gusztáv forgó- színpadra helyezett díszlete három kén gyors váltását , ol­dotta meg ötletesen, prakti­kusan. Fekete Mária dekora­tív ruhái az észak-olasz vá­rosok csak képzeletben élő, mesés világát varázsolják a színpadra. Révay József ko­rábbi Goldoni-műveken csi­szolt fordítása szellemes és pergő. C saknem tíz éve játszott utoljára Goldoni-dara­bot a Pécsi Nemzeti Szín . ház. mégpedig a Miran- dolinát. Nem volt kár a Két úr szolgáját is bemutatni. Nyár elején, izzasztó meleg­ben a citromos-víz frissítő­hűsítő örömét kínálja a va­kációra kacsintó színészek­nek. s- az oldottabb, nyári örömökre . készülő közönség­nek .. . TÜSKÉS .TIBOR ............... A ngol kereskedő utazott át a kisvároson Mr. Brown, a londoni Vaskályha Corny, cég vezetője és bejelentette szándékát, hogy félórás be­szélgetést szeretne a helyi vaskályha Ktsz vezetőjével. A ktsz elnöke tolmácsnak Barna kartársat, a bérszám­fejtőt kérte fel, aki közis­mert volt angol tudásáról. „ Annyira bírja az angol nyel­vet. hogy gyakran kevere­dik kifejezéseibe az oké, meg a helló, azután a gud- báj. „No. végre hasznát vesszük angol tudásodnak Józsikám!’’ — mondta neki az elnök, amikor mentek az állomásra fogadni az kelő üzletfelet. A restiben rögtön igen kellemes beszélgetés alakult ki Barna tolmácsolásával, az elnök és Mr. Brown kö­zött. Az e'nök megjegyezte ilyen hűvösben nem lehe­tett kellemes az utazás. Barna kartárs aki fél évet töltőit amerikai hadifogság­vári Éva ét Faludi László a darab egyik jelenetében Egy parasztfiúhoz az álmokról és az álmok fundamentumáról Számok könyvekről Legalább 50—50 millió em­ber beszéli a világ 12 legna­gyobb irodalmi nyelvét: a kí­nai. angol, orosz, hindi, spa­nyol, német, japán, bengáli, arab. francia, portugál és olasz nyelvet. Ezek közül né­melyik (japán olasz, portugál, kínai) csak bizonyos területen használatos, mások (arab, hindu, bengáli) irodalmi ter­melése még mindig nem nagy. A világtermelés 34 százalé­ka angol, francia, spanyol és német nyelven jelent meg. A szocialista országokban 1962- ben 125 000 féle könyvet ad­tak ki. ami a világtermelés 36 százaléka. Évi 20 000 féle könyvnél többet ad ki a Szovjetunió, Kína. Nagy-Britannia. az NSZK és NDK (együtt). Ja­pán és az Egyesült Államok. A brit kiadók már száz éve félnek az amerikai konkur- renciától. Az Egyesült Álla­mok most éri utol a kiadói piacon Nagy-Britanniát (Nagy Britannia 25 000. az Egyesült Államok 22 000 féle könyv 1962-ben). — Jól haladnak a sziget­vári Zrínyi Miklós Múzeum új, állandó kiállításának elő­készületei. Kováts ' Valéria, a szigetvári ásatások és a Zrí­nyi-kutatások vezetője számos nagy jelentőségű és értékes emiékanyagot tárt fel, szer­zett meg. Ezeket az új, ál­landó kiállítás, keretében mu­tatják be. Kedves Fiam! Nem írom ide a nevedet, mert elejét akarom venni azoknak a házi perpatva­roknak, melyek abból ke­letkeznének. hogy a. világ szájára adtad az édesapá­dat. Még egy futó családi Összetűzéstől is szeretnélek megkímélni, hiszen szava­id, véleményeid nem csak a Te megfogalmazásodban hallhatók mostanában. Ezért találtam helyénvalónak a nyilvános válaszadást is. bízván abban, hogy Veled diskurálok, de mások is ér­tenek belőle. Emlékszel ? Azt kérdez­tem, milyen pályára ké­szülsz, mivel most hagyod magad mögött az általános iskola nyolcadik osztályát. Te akkor hallgattál any- nyit, míg az ember rá­gyújt egy cigarettára és csak azt felelted: „Minden­esetre tovább tanulok.” Azt. hogy milyen iskolában és mit tanulnál, továbbá, hogy majdan milyen munkával szeretnéd meg­keresni a kenyeredet, ezek­ről semmiféle határozott elképzelésed nem volt. Ügy gondolod — mondtad, ;— hogy közgazdasági tech­nikummal próbálkozol, de ha ott nem megy, majd gimnáziumba mégy. „Hogy mi leszek? Azt én is sze­retném tudni ...” — véle­kedtél. Tétován megkérdeztelek: .,Ha már az édesapád tsz- tag. mégpedig nyolc hold földjét vitte be a közösbe, vajon nem jutott még eszedbe, hogy Te is a me­zőgazdaságban keresd a jö- vődet?” Fölkaptad a feje­det erre és mint apád sza- vajárását idézted: „Ha megvan a föld kasza nél­kül, a mezőgazdaság is meg lesz paraszt nélkül...” Később magyarázatként hozzátetted, hogy a mező- gazdaság gépesítése folytán előbb-utóbb mindent a ma­sinák látnak el a földeken, a paraszti munka fölösle­gessé válik. „De én tovább akarok tanulni.- Miért ne tudhat­nék többet. mint az apám?!” — néztél komo­lyan a szemembe. Szavaid­ból csak arra következtet­hettem: Te, a modem tán­cokat kedvelő. jólöltözött legényke is azt az ásatag, réges-rég elavult nézetet vallód, hogy a mezőgazda­ságban végzett munka és a tanultság kizárják egy­mást. Ki mondta, hogy ne tanulj? A korszerű mező- gazdaságnak nem zsákhor­dó hórukk legényekre van szüksége elsősorban. De hiányt szenved olyan szak­képzett jószággondözőkban. (Folytatás a 11. oldalon) Mr.Brown és Barna kartárs ban, könnyedén fordította, hogy nem kellemes, ilyen hidegben az élet, de ha jó a pokróc, azért nem fagy meg az ember. Mr. Brown kissé elcsodál­kozott ezen, de egyetértőén bólintott és mondotta, hogy bizony egy jó nokróc meg­teszi a magáét, ha kell. — Azt mondja Mister ■ Brown — tolmácsolta Bar­na, hogy szereti a jő me­leg pokrócot. Az elnök kissé csodálkozva azon. hogy mit akar az angol ezzel a pok­róccal. de udvariasan azt válaszolta —. hogy közelebb t erüljön a lényeghez —. ott em ke:l pokróc, ahol az ő ktsz-étöl veszik a vaskályhát. Barna kartárs tolmácsolta. hogy ha jó a kályha, még kaja nélkül is vidám az ember. De azért jó. ha az őrök rendesek és megenge­dik a foglyoknak a rendes pokróc használatát is. Mr. Brown mélyen elgon­dolkozott ezen, s a követ­kezőt válaszolta: „Bizony jó. ha az őrök jók. ő részt vett a franciaországi partraszál­láson, s egyszer két hétig német fogságba esett, Barna tolmácsolta, hogy az angol cégvezető volt német fogságbán a partraszállás után. és szereti a jó pokró­cot "s a jó őröket, Könnyedén megkérdezte Browntáj hogy iák voltak-e a német őrök és milyen volt a koszt? Mr. Brown azt válaszolta, hogy a német őrök nem vol­tak jók, és csak 10 deka Hiller-szalannát kaptak na­ponta és kenyér nélkül. Barna kartárs tolmácsolta a főnökének, hogy az angol nem szereti a Hitler-szalon- nát. ami ugyanis közönséges marmalade.- és nem-szereti a rossz őröket. Az elnök megvakarta fe­jéi és így szólt. — Bizony, én se szerelem a marmaládét. Mr. Brown kicsit nagyon furcsán nézett, miután Bar­na tolmácsolta az e’nök sza­vait. köhintett és órámra nézett. — Hát nekem saj­nos mennem kell indu a vonatom. nagyon-na-v ~n örültem a szerencsének. — mondta mosolyogva. Szívélyesen kezet szorítot­tak é.s elbúcsúztak. Jó. ha egy ktsz-nek sujat tolmácsa van. Ordas Nándor \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom