Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
im JÚNIUS 5. napló 3 Baranya nem „burgonyás“ megye? hagy óbb termésekéi lehet elérni mint Szabolcsban - Megyei akció indul a vetőgumó biztosítására, hogy ne szoruljunk évről évre importra — bombereki tapasztalatcsere, tanulságokkal A kenyér után második legfontosabb közélelmezési cikkünknek, a burgonyának megyei termesztése évek óta tartó egyhelyben topogás után ebben az évben végleg mélypontra jutott. Az állam a tavaszi vetőgumó-akciókat megszüntette, s bár ennek bejelentése időben megtörtént, a tsz- ek egy része nem vette komolyan. Nem szerezték be őszszel a vetőgumót s a rendel- • kezesre áló — és szükséges — 350 vagon fémzárolt vetőmagból csak 210 vagon talált gazdára. Tavasszal már hiába kapkodtak fűhöz-fához. 500 hold burgonyaföld vetetlen maradt, mert nem jutott rá vetőgumó. A burgonya termesztés körül kialakult tarthatatlan állapot a hozamok stagnálása illetve csökkenése, a krónikussá vált vetőgumóhiány, az ellátás körüli zavarok tették szükségessé egy megyei szintű burgo- nvatermesztési ankét megtartását. amelynek színhelyéül a burgonya-termesztéséről híres sombereki termelőszövetkezetet választották. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya. a Dél-dunántúli Vetőmag Vállalat, az Országos Vetőmagfelügyelőség, a Baranya megyei MÉK képviselői, vala- mdnt a burgonyatermelő közös gazdaságok szakemberei gyűltek össze május 31-én Somberekén. hogy a témával kapcsolatos valamennyi égető problémát megvitassák. A tanácskozásnak az adott különös aktualitást, hogy most érkezett el a burgonya abba a fejlődési stádium!«., amikor a táblákon a szelekció elvégezhető. illetve ez a legalkalmasabb időpont a vetőmagnak szánt parcellák kijelölésére. Étkezési . burgonyát 3400 holdon, vetőgumót értékesítésre .1500 holdon termelnek Baranyában — az étkezési burgonyát ezen a tavaszon 500 hold hiányában vetették el a tsz-ék. — A 12 burgonyaszaporító tsz-ben kereken 16 mázsával volt magasabb 1965- ben a holdankénti termés, mert ezek a nagyüzemek több gondot fordítanák e növényre. Mig a megyei termésátlag 47 mázsa volt. addig a sombereki tsz-ben 229 hold átlagában 72 mázsás termést értek el, s csak burgonyából 3.7 millió forint jövedelmük volt. ami a növénytermesztési árbevételnek 40 százaléka, illetve az összes árbevételnek 19 százaléka. Tekintettel a felemelt burgonyaárakra a mázsánként! tiszta nyereség 88,40 forint volt Somberekén. A tsz továbbra is egyik legfontosabb jövedelemforrásának tekinti a burgonyatermesztést. Ezt az is igazolja, hogy 1966- ra a burgonyavetés területét 3sn holdra emelték fel. Azt a tévhitet, hogy Bara- •v-'ha nem való a burgonva, !-«-nesak a somberekiek pél- cáfolja, de olyan ered- — AntMjk is. mint a magyar- ’ toif,fidi tsz-é. ahol holdan- v<5nt 134 mázsás termést értok el vágj" a szabadszentkiA MECSEKI ÜDÜLŐ TERASZÁN — Szokolai felv. — rályi tsz 100 mázsás eredménye, a pellérdi tsz 98 mázsás eredménye stb. Szabolcsban a burgonya hazájában, 30 mázsa körül mozog a megyei átlag s Baranya tavalyi eredménye még a hibák mellett is jobb az országos átlagnál. A baj oka nem a baranyai földekben. de a hozzáállásban keresendő. Azok a szép eredmények. amelyeket a második ötéves tervben a búza-és kukoricahozamok növelésében elértünk — a búza-termésátlagot 26 százalékkal, a kukoricáét 23 százalékkal növeltük —, a burgonyánál nem tapasztalhatók. Ma kétségtelenül a leggyomosabb kultúránk, s mint a sombereki tanácskozás résztvevői megállapították, e növény termesztésénél sok még a szakmai hiba, a káros hagyomány. E növényt későn vetik nálunk s megkésnek a töltogetésével is. A szelekciót — mivel a burgonya hajlamos a gyors leromlásra s legalább kétévenként fel kell a fajtákat újítani —, csak a szaporító gazdaságok végzik el, az étkezésre szánt táblákon elhanyagolják. Legégetőbb probléma mégis a vetőgumóhiány. A tsz-ek egy része ősszel értékesiti a burgonyát, még a vetőgumót sem tartva meg, s tavasszal vásárlóként jelentkeznek a piacon. A MÉK, hogy a lakosság ellátásának eleget tudjon tenni, szokvány-minőségű gumót ad szaporításra s ez esetben nyilván csak a fajtát tudja garantálni, a tisztaságot, a gumók fertőzésmentességét nem. Az idén azonban még ilyen rossz vetőgumóhoz sem jutottalt hozzá a tsz-ek, mert ez zavart okozott volna a tavaszi közellátásban. így hiúsult meg 500 hold burgonya elvetése, ami komoly jö- vedelemkiesést okoz az érintett tsz-ekben. a fogyasztókat pedig 25 ezer mázsa burgonyától fosztja eleve meg, amelyen már csak egy esetleges import segíthet. Az ország burgonyaimportja indokolatlanul nőtt meg az évek során. Míg 1963-ban még csak 2500 vagon burgonyát importáltunk. addig 1965-ben már 10 500 vagon étkezési és 3400 vagon vetésre alkalmas burgonyát kellett külföldről behozni. Annak ellenére, hogy a burgonya termesztése az egyik legjövedelmezőbb ágazat, hisz a sombereki tsz-ben holdanként több mint 13 ezer forint bevételt értek el burgonyával. ennyit még a cukorrépával sem lehet jelenleg produkálni, pedig az a burgonyánál jóval munkaigényesebb kultúra. A jövő évi vetőgumó biztosítása érdekében ezekben a hetekben új kampány kezdődik a megyében. Minden 20 holdnál nagyobb burgonyaterülettel rendelkező tsz-ben vetőgumó-parcellát jelölnek ki az étkezési burgonyából, mely a burgonya területének minimum 20 százaléka. A kijelölést a MÉK szakemberei és a Növényvédő Állomás agronómusai végzik el. ők állapítják meg kétszeri szántóföldi szemle után az alkalmasságot is. A vetőgumó célra kijelölt terület termését a MÉK nem veszi át étkezési célra, ezt a burgonyát csak vetésre szabad felhasználni Minden burgonyatermelő tsz érriotce. hoey vetőpumőiát biztosítsa s a parcellák kijelölését — mivel nem kötelező —, engedélyezze. A kijelölt parcellákon éppúgy el kell végezni a pozitív és negatív szelekciót, mint a kifejezetten bur- gonyaszaporító üzemek tábláin. Történelmi határozat íj szolgáltatás A GELKA pécsi kirendeltségének Széchenyi téri rádiójavító szervize a gépkocsi- tulajdonosok régi kívánságát teljesíti. Az autórádió garanciális és fizetéses javítását mind a vállalatok, mind a magánosok részére megnövekedett kapacitással biztosítja. Az MSZMP Központi Bi- " zottsága legutóbbi ülésén az egész közvéleményt élénken foglalkoztató fontos problémáról, a gazdasági mechanizmus reformjáról hozott határozatot, amely nagy horderejű politikai és társadalmi kérdésként gazdasági fejlődésünk új korszakát jelenti. A reform politikai jelentőségét elsősorban az határozza meg, hogy az eddig alkalmazott politikai irányvonal folytatásaként nagyobb lehetőséget kíván biztosítani a dolgozók életszínvonalának növelésére, tovább fejleszti a szocialista demokráciát a gazdaságvezetésben, továbbá a gazdaság- irányítás új módszerével ösz- szefüggésben növeli gazdaság- politikánk hatékonyságát. Az új mechanizmus közgazdasági szükségességét az indokolja, hogy az előbb említett politikai célok csak a gyorsabb ütemű gazdasági fejlődés útján érhetők el. Ennek megvalósításához viszont a műszaki fejlődés színvonalának emelése, a belső tartalékok feltárása, az intenzív fejlesztési módszerek alkalmazása szükséges, amelyek a jelenleginél korszerűbb, hatékonyabb gazdaságirányítást igényelnek. A szocialista fejlődés során olyan szakaszhoz értünk, amikor bonyolult új társadalmigazdasági problémákat kell megoldani ahhoz, hogy az objektíve felmerülő igényekkel lépést tartsunk. Éppen ezért, a mi társadalmi rendszerünkben a párt előrelátásának és vezetésének arra kell irányulnia, hogy a fejlődés további útját tudatosan meghatározzuk. Ennek a feladatnak tett eleget az MSZMP Központi Bizottsága, amikor felismerve gazdasági fejlődésünk helyzetét, kezdeményezte a reform kidolgozását. Az előkészítő munkában elméleti és gyakorlati szakemberek. közgazdászok, műszakiak, pártmunkások százai vet(ek részt és széleskörű sajtónyilvánosságot, a különböző szinten tartott vitaüléseket is figyelembevéve szinte az egész társadalom kollektív erőfeszítésének eredményeként jött létre az új gazdasági reform megvalósítására vonatkozó határozat. Az előkészítésben részt vevők nagy száma, a vélemé- n.yek, hozzászólások sokasága általában az egész lebonyolítás módja társadalmi rendszerünk demokratizmusának is élénk bizonyítéka. Jellemző példa erre. hogy a megyei pártbizottság e témával foglalkozó aktíváján felmerült több mint félszáz javaslat nagy része helyet kapott a mechanizmus irányelvei között. Természetesen ezek a javaslatok nemcsak a baranyai tanácskozásokon, hanem másutt is hasonló módon vetődtek fel. A véleményeknek ez a találkozása azonban rém véletlen műve, hanem a reform objektív szükségességének és halaszthatatlanságának egyik igazolása. A vita időszakában voltak és jelenleg is vannak aggályok, amelyek több kérdésben ellenvéleményt tartalmaznak és az új módszerek hatását negatívan ítélik meg. Sokan az áru és piafci kapcsolatok fokozottabb érvényesítését nem tartják összeegyeztethető- nek a népgazdaság tervszerű irányításával, félve az esetleges nem szocialista jellegű tendenciák megjelenésétől, a gazdasági élet spontán jellegű, nem kívánatos megnyilvánulásaitól. (Pl. csoport- vagy vállalati érdekek a népgazdasági érdekekkel való ellentéte stb.) Anélkül, hogy lebecsülnénk ezeket az aggályokat, hangsúlyoznunk kell, hogy a piaci kapcsolatok bővítése alatt nem valamilyen „szabadverse- nyes” piacot értünk, hanem szocialista szabályozott piacot, amelyet a népgazdaság tervszerű irányítása kereteben meghatározott gazdaságpolitikai döntésekkel befolyásolunk. A piac szervezett jellegét többek között az is biztosítja, hogy az állami árszabályozás eszközeit — különösen az átmeneti időszak alatt — nagyobb súllyal fogjuk alkalmazni a fogyasztói árait stabilitása érdekében. (Az áruforgalomnak kb. 70 százaléka bonyolódik le rögzített, szabályozott árakon, a tervek szerint.). Amint ismeretes, az eddigi közvetlen adminisztratív jellegű irányítás helyett a jövőben a közgazdasági szabályozó eszközök — lényegében közvetett — módszereivel befolyásoljuk a vállalatok tevékenységét, hogy ez az országos érdekekkel egybeessék. Ez a módszerbeli változás azonban nem jelenti azt, hogy az állam lemond a termelési eszközök társadalmi tulajdonából eredő jogairól. A népgazdasági terv' legfontosabb kérdéseiben (pl. fejlesztési arányok, nemzeti jövedelem felhasználása, fontosabb beruházások stb.) továbbra is központi elhatározások útján döntenek. Amennyiben mégis a népgazdasági érdekek és a csoport, vállalati érdekek ütközésére, konfliktusára kerülne sor és ha a közvetett módszerek nem vezetnének a kívánt ered ményhez — egyes esetekben —, a jövőben is alkalmazni fogjuk a hatósági szabályozás módszereit. (Fogyasztói árak megállapítása, jövedelmek szabályozása stb.). Természetesen az új gaz■ dasági reform alapgondolatából ered, hogy a közvetlen utasításokat nem általánosan, hanem eseti módon alkalmazzuk — ahol erre szükség van. Ehhez a témakörhöz tartozik a vállalati önállóság helyes értelmezése is. A vállalati hatáskör növekedése a vállalati gazdálkodás nagyobb önállósága egyúttal nagyobb felelősséget és kockázatot — erkölcsit és anyagit — jelent. Ez a felelősség feltételezi, szükségessé teszi a társadalmi szervek (párt-, szakszervezet), és a dolgozók hatékonyabb közreműködését az irányításban. A vállalatvezetés a vezető személyi döntésének jogai mel lett — csak altkor lehet eredményes, ha meghállgatja a dolgozók véleményét, illetve támaszkodik arra a tanácsadó és ellenőrző tevékenységre, amely a vállalati kollektívának is feladata. A vállalatvezetés demokratikus elemeinek fejlesztése azért is indokolt, mert. az új mechanizmus egyik fő iel'em- ző.ie az, hogy mind a dolgozók. mind a vezetők jövedelme közvetlenebbül kapcsoló- j dik a vállalat gazdasági mun- ! kájának minőségéhez. A nagyobb önállósággal együttjár, hogy a vállalatok j nagyobb mértékben részesülnek jó gazdálkodásuk eredményeiből. de ugyanakkor a nem kielégítő munka hátrányos következményeit is jobban megérzik. Ezek az előnyök és hátrányok a munka eredményességét értékelő — legtöbbször — egyetlen mutatóban a nyereség nagyságában fejeződik ki. A vá'lalati nyereség mutatója. amely szintetikus jellegénél fogva a munka mennyiségét és minőségét is hivatott kifejezni, azonban akkor felel meg a célnak, ha a vállalati nyereség népgazdasági szinten is eredményességet jelent. Feltételezhetően lesznek olyan törekvések is, amelyek a nyereség növelése céljából a népgazdaság érdekeivel ellentétes módszerek alkalmazásától sem riadnak vissza. Az ilyen — reméljük ritkábban előforduló — esetekben különösen fontos a társadalmi szervek ellenőrző tevékenységének — és ha szűk séges, az irányítás hatósági funkcióinak érvényesítése. A Központi Bizottság határozata után most már az intézkedések konkrét kidolgozása kerül sorra, amikor a feladatokat minden téren részle- tekbemenően is tisztáznunk kell. A határozat megjelenésével egyúttal a közvetlen előkészítés időszakába is kerültünk. Az előttünk álló másfél esztendő alatt kell megteremteni a gazdasági reform előfeltételeit. Elsősorban olyan anyagi tartalékokat kell felhalmoznunk, összegyűjtenünk, amelyek az átmenet időszakában is biztosítják a népgazdaság egyensúlyát és a bátrabb gazdálkodáshoz szükséges kockázati alapokat is. A tárgyi feltételek mellett azonban a mechanizmus személyi előkészítését is meg kell valósítanunk. Széleskörű politikai nevelő és felvilágosító munkára, a közgazdasági propaganda színvonalának emelésére lesz szükség, miután az elavult kategóriák átértékelése, az új fogalmak megismertetése, a gondolkodásmód korszerűsítése semmivel sem kisebb feladat, mint az anyagi alapok megteremtése. A jövő feladatai mellett ” nem szabad megfeledkeznünk a ma problémáiról. A gazdasági reform előbbiekben említett tárgyi és személyi tényezői és a most folyó harmadik ötéves terv megvalósítása között ugyanis szoros ösz- szefüggés, kapcsolat van. A terv napirenden lévő feladatainak. a termelés mennyiségi és minőségi célkitűzéseinek teljesítése, a nemzeti jövedelem emelése általában gazdasági munkánk hatékonyságának növelése, teremthetik meg a határozat végrehajtásának, az új gazdasági reform bevezetésének alapját. Ezért a reform nagy jelentőségű programja akkor valósulhat meg, ha az éves terv teljesítése érdekében eredményesen dolgozunk. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára XXII. könyv sorsjáték Főnyereményt WARTBURG SZEMÉLYGÉPKOCSI Húzás: június 19-én
