Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

2

napló

1966. JÚNIUS 4.

mmm

A Magyar Távirati Iroda jelenti:

A Német Szövetségi Köztársaság londoni nagykövetsége — kormánya nevében — jegyzéket adott át a Magyar Népköztársaság londoni nagykövetségének a Magyar Népköztársaság kormányához való továbbítás kérésével. A jegyzék öt fejezetből áll és a következőket tartalmazza:

I

Egy új háború gondolata elviselhetet- • len a német nép számára, mely békében kíván élni és nemzeti fő feladatának a megosztottság felszámolását tekinti. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya kijelenti, hogy a megosztottság felszámolásáért áldozatra kész. (A jegyzékben nem jelöli meg, milyen áldozatra kész. A Német Demokratikus Köztársaság létét meg sem említi.).

2 Az NSZK jó viszonyt akar szomszédai- ■ val, a kelet-európaiakkal is. Sajnálatosnak mondja viszont, hogy politikáját „megalapozatlan bizalmatlansággal” figyelik. Hivatkozik arra, hogy hivatalos kapcsolatba lépett Bulgáriával, Lengyelországgal Magyar- országgal, Romániával, s ilyenre törekszik Csehszlovákiával is. (Itt sem említi a Német Demokratikus Köztársaságot, de egyébként is csak a kapcsolatok javításáról és nem normalizálásáról beszél.).

a Német Szövetségi Köztársaság kormányának a Magyar Népköztársaság kormányához intézett jegyzékéről

O Az NSZK feltételezi, hogy a Szovjetunió

és a többi szocialista ország békét akar, de rossz néven veszi, hogy súlyos kritikák érik ezek részéről a „nyugatnémet revan- sistákat”j

A Az NSZK lemondott az atomfegyverek gyártásáról. „Nem folytathat támadó háborút”, mivel „valamennyi harci egységét a NATO-nak. egy csak védelmi jellegű szövetségnek vetette alá”. Viszont nyiltan bevallja, ez alkalommal is saját fő törekvése, hogy „valamennyi szövetségi partner részesedjen a nukleáris védelem felelősségében”.

5 A bonni kormány javasolja, hogy az ■ atomfegyverekkel nem rendelkező országok ilyen fegyvereket ne állítsanak elő a nukleáris hatalmak pedig ilyen fegyvereiket ne adják át más országoknak nemzeti ellenőrzésbe. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és az ezt óhajtó más kelet-európai államok kormányaival is „formai nyilatkozatokat” kíván cserélni, melyekben a vitás kérdések rendezésével kapcsolatban lemondanak az erőszak alkalmazásáról. Az NSZK és egyes európai szocialista országok megfigyelőket cseréljenek egymás hadgyakorlatain való részvétel céljából. (Nem tesz ilyen ajánlatokat a Német Demokratikus Köztársaságnak.) Végül a jegyzék azt állítja, hogy az NSZK kész közreműködni ilyen leszerelési konferenciákon, melyek eredményesnek Ígérkeznek.

Válasx as NSZK kormányának

A Német Szövetségi Köztársaság kormányának Jegyzékével kapcsolatban illetékes helyen a Magyar Távirati Irodát az alábbiak közzétételére hatalmazták fel:

1.

A nemzetközi viszonyok megváltozását és a Német Szövetségi Köztársaság rendezetlen nemzetközi helyzetét jól világítja meg az a szokatlan mód, ahogyan megkísérel diplomáciai eszmecserét folytatni olyan országokkal, amelyekkel nincs diplomáciai kapcsolata. Kényszerítő erejűek azok a tényezők, amelyek a Német Szövetségi Köztársaságot erre az útra, s új hangú megnyilatkozásra terelték. Kormányainak eddigi nézeteit és igényeit, jelszavait és terveit túlhaladta a történelem s már a NATO iegarthodoxabb tagjai részéről sem kapnak teljes támogatást.

A változó viszonyok között a Német Szövetségi Köztársaság is kénytelen olyan külpolitikai vállalkozás útjára lépni, amely legalábbis azt a látszatot kelti, hogy igazodik az új történelmi tényékhez és viszonyokhoz. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya jegyzékében arra hivatkozik, hogy a legutóbbi években hivatalos kapcsolatokat vett fel Magyarországgal, Lengyelországgal, Bulgáriával, Romániával és hasonló kapcsolatokra törekszik Csehszlovákiával is. Ezeknek a kapcsolatoknak diplomáciai szempontból nem kielégítő voltát éppen a kísérletezéseknek az a sokfélesége mutatja, ahogyan a bonni kormány „diplomáciai jegyzékét” ezeknek az országoknak a kormányához útra indította.

Ennek a diplomáciai vállalkozásnak nemcsak a módja érdemel figyelmet, hanem a tartalma is, illetve a tartalmából éppen az, ami hiányzik belőle. A Német Szövetsz égi Köztársaság kormánya -izal az igénnyel lép fel, 'így az európai biztonság '•é-déséhez szóljon hozzá. A jegyzék azonban a maga egész teljességében elvéti a célt, mert nagy terjedelme ellenére sem jut benne egyetlen mondat sem a német kérdés megóvásának ésszerű, igazságos és reális elképzelésére. Európai biztonságról beszélni s a német kérdés reális megoldásának problémáit megkerülni — éppen németek részéről — elfogadhatatlan.

25.

Az új kezdeményezés kísérletébe valóban a kérlelhetetlen tények ereje szorítja a Német Szövetségi Köztársaságot. Az út ugyanis, amelyen a Német Szövetségi Köztársaság mai kormányának elődei elindultak, elérkezett a végéhez. Az eddig járt úton, az eddig követett irányvonalon nincs tovább. Amikor több mint másfél évtizeddel ezelőtt a nyugati hatalmak a nyugatnémet vezetőkkel

együtt elkezdtek hátat fordítani annak, amiben Potsdam- ban megegyeztek: a nemzetközi együttműködésnek, az Európa történetében oly felmérhetetlenül jelentős szerepet betöltő német nép egységes, békés és demokratikus jövőjének munkálásában, akkor még hamis illúziók ködképei között áltathatták magukat, hogy célhoz érnek.

Uj világháborúra készültek s a nyugati hatalmak és a nyugatnémet területek vezetői arról álmodtak, hogy erőszak alkalmazásával befolyásuk alá gyűrik a keleti területeket is és így a rcvansiz- mus, a militarizmus és a fasizmus örökségét továbbtenyésztő Németországgal tartatják állandó fenyegetés, a háborús konfliktusok állandó veszélye alatt a kelet-európai országokat. A ködös illúziók szertefoszlottak, az útról kiderült, hogy zsákutca.

A nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. A i nyugati hatalmak vezető kö- j rei ma már tudják, hogy az j új világháború esélyei szá- j mukra sem ígérnek semmi jót. Ezért a Német Szövetségi Köztársaság eddigi revan- sista, militarista külpolitikai programja saját szövetségeseit is ingerli.

Az utóbb hónapokban még a Német Szövetségi Köztársaság szövetségeseinek a sajtóorgánumai is több pozitív hangú cikket közöltek a Német Demokratikus Köztársaságról, mint a Német Szövet- ségi Köztársaságról. A Német, i Demokratikus Köztársaság ! 1 külpolitikai szerepe a szó na- | gyón komoly erkölcsi és poli-1 tikai értelmében valóságos' ! jóvátétel mindazért, amit a! I hitleri fasizmus Európa és a világ népeinek szenvedésében | j jelentett. Németország nyu- ( gáti szomszédai is nem utol- ' sósorban a Német Demokratikus Köztársaságnak köszönhetik, hogy a Német Szövet- ségi Köztársaság revansvá-' gyó és terjeszkedési törekvései nem sodorták eddig még őket súlyos konfliktusokba.

Ez a mostani bonni jegyzék a Német Szövetségi Köztár saság kormányának nagyiéi kűsége jeleként kezeli azt a készséget, amellyel viszonyát rendezte nyugati szomszédaival mindazokban a kérdésekben, amelyek a második világháború után nyitva maradtak. Erre a nagylelkűségre a Német Demokratikus Köztársaság léte is nevelte az elmúlt különböző időszakok nyugatnémet kormányait. A Német Demokratikus Köztársaságnak különböző jellegű gazdasági kapcsolata van ma már a Német Szövetségi Köztársaság minden szövetségesével, és az csak idő kérdése, hogy ezek a kapcsolatok mikor fejlődnek át fokozatos menetben hivatalos és diplomáciai kapcsolatokká.

Ilyen kényszerítő tények vezetik a Német Szövetségi Köztársaság kormányát oda, hogy diplomáciai eszmecserét kezdjen a kelet-európai szocialista országokkaL Ez a kezdeményezés önmagában jelentős annak ellenére, hogy — mind eljárási módja, mind nem kielégítő tartalma miatt —, nem minősíthető a szó teljes értelmében új kezdeményezésnek. Jelentős mégis, mert az európai viszonyok változását mutatja, amelyek hatása elöl Bonn sem térhet ki.

Minden jel azt mutatja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság rendezetlen nemzetközi helyzete előbb-utóbb megoldódik és érdemleges diplomáciai eszmecserét lesz képes folytatni az európai biztonság kérdésében érdekelt országokkal.

1. Ehhez egyfelől ez szükséges: a Német Szövetségi Köztársaság meggyőző jelek között haladjon előre azon az úton, amelyen lemond arról, hogy:

a) az európai hidegháborús

feszültségek forrása legyen;

b) szövetségeseit a fegyverkezési verseny fokozására ösztökélje;

c) a katonai blokkok fenntartásának szükségességét politikai törekvéseivel igazolja;

d) területét a fasizmus maradványai nemzetközi szervezeteik főhadiszálásaként használhassák;

e) területéről az európai békét és biztonságot állandó veszély fenyegesse.

2. Ezzel párhuzamosan az érdemleges diplomáciai párbeszédhez ez szükséges: a Német Szövetségi Köztársaság meggyőző jelek között haladjon előre azon az úton, amelyen magára vállalja, hogy:

a) keresi a német kérdés ( ze: \ reális megoldóját;

b) törekszik a hitleri fasizmus által okozott károk jóvátételére)

Hármas

találkozó

B e 1 g r á d: Dines Szingh,

indiai külügyi államminiszter befejezte kétnapos jugoszláviai látogatását és pén teken délelőtt Belládból Kairóba utazott. Csütörtökön átnyújtotta Titónak Indira Gandhi személyes üzenetét és jugosz'áv kollégájával, Marko Nikezics-csel a Tito—Nasszer—Tndira Gandhi hármas találkozó előkészítéséről tanácskozott.

Belgrádban nagy érdeklődéssel követték Dines Szingh jugoszláviai látogatását. Jugoszláv álláspont szerint a jelenlegi nemzetközi helyzetben támogatni kell az el nem kötelezett országok tevékenységének különböző formáit.

II dominikai választások nem végleges eredménye

Santo Domingo: A dominikai választások eredményeiről szóló legutóbbi AFP-ielen'és adatai szerint összesen 1 123 395 szavazat közül Bala- guer 673 870-et kapott. míg Bosch 449 525-öt. Tekintettel arra, hogy a szavazatokat ösz- szeszámláló bizottság már majdnem teljesen befejezte munkáját — csupán néhány vidéki körzet eredménye maradt hátra —, Balaguer megválasztása biztosnak tekinthető. A 224 345 szavazatnyi kü- lömbség Balaguer javára olyan nagy, hogy a hátralévő szavazatok száma már nem befolyásolhatja az eredményt.

Egy hét a világpolitikában

0 Lángolnak az élő fáklyák 0 Amerikai provokáció Kuba ellen

• Előkészületek a Franciaország nélküli NATO- konferenciára

0 Rusk hűvös fogadtatása Helsinkiben.

V

ietnamban változatlanul kétfrontás harc dúl. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front folytatja küzdelmét a népellenes erők ellen. Ugyanakkor egyre súlyosabb probléma az Egyesült Államok és a Ky-re- zsim számára a második front. Sem katonai erőfeszítésékkel, sem porhintő diplomáciai manőverekkel nem tudják elfojtani a buddhistáktól a katolikusokig és a terroruralommal elégedetlen más csoportokig terjedő ellenállást a diktatúrával szemben. A Da Nang-i felkelést ugyan vérbefojtották és Hűé városában szintén az erőszakhoz folyamodtak, de ez csak fokozza a gyűlöletet és az elégedetlenséget. Lángolnak az emberi fáklyák, Saigonban egymást érik a tüntetések, követelik Ky tábornok lemondását és az amerikaiak távozását Vietnamból!

A másik nemzetközi neuralgikus pont Latin-Ameri- kában alakult ki. Szinte tragikomikusán hangzik egyes amerikai lapok „magyarázata”, hogy az Egyesült Államok fenyegetve érzi magát, kubai katonai akcióktól tart a Karib-tenger térségében. Az előzményekről pedig az alábbiakat állapította meg a hivatalos washingtoni közlemény: „Egy kubai határőr besurrant a guantanamói támaszpontra, s azután menekülni próbált”. Az igazság pedig az, hogy Luis Ramirez Lopez, kubai határőrt az amerikai fegyveresek, a támaszpont drótkerítése mögül agyonlőtték. Néhány nappal később pedig CIA-ügynököket küldtek Kubába. Ezek elfogatásukat követően bevallották: Floridából indultak útnak azzal az utasítással, hogy gyilkolják meg Fidel Castrót. A kubai események után a TASZSZ emlékeztette az amerikaiakat: „aki agresszív terveket sző a Kubai

Köztársaság ellen, ne feledkezzék meg arról, hogy Kubának hű és megbízható barátai vannak”.

n Brüsszelben kezdődő NA- TO-értekezlet ismét Franciaország nélkül tanácskozik. Az előzményekhez tartozik a Bonnhoz címzett párizsi jegyzék, amelyben a francia kormány világos választ kért az NSZK kormányától, kívánja-e az utóbbi, hogv a francia csapatok a NATO elhagyása után Nyu- gat-Németországban maradjanak? De Gaulle ezzel választás elé állította Bonnt. Véget akar vetni a nyugatnémet kormány halogató taktikájának. A Le Monde pedig így írt: „De Gaulle moszkvai látogatása is olyan tényező, amely a francia pozíciókat erősíti. Erhard kancellár aligha kockáztathatja meg a nyílt szakítást Párizzsal. A játszma azonban keménynek ígérkezik”. Erhard egyelőre még kettős játékot folytat, hangsúlyozta, hogy a francia csapatok ottmaradását kívánja, a pozitív választ azonban ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a francia erők továbbra is együttműködjenek a NATO-val.

a

z elmúlt héten alakult meg az új finn kormány, a szociáldemokrata Rafael Paasio elnökletével és a koalícióban 1948 óta ismét részt vesz a Finn Népi Demokratikus Unió, melyben a kommunisták jelentik a vezető erőt. Maga ez a tény is arra utal, hogy Finnországban méginkább stabilizálódhat az, a semlegesség! irányzat, amely pozitív tényező a skandináv térségben. A helsinki látogató. Rusk külügyminiszter fogadtatása is meglehetősen „hideg” volt. A finn kormányfő nyilatkozatának a gerincét képezte a finn semlegességi politika és köztudomású, hogv az ilyen jellegű állásfoglalások nem szimpatikusak a washingtoni füleknek.

Arról azonban még nem adtak ki jelentést, hogy a hivatalos végeredményt mikor teszik közzé.

Az AFP péntek reggel közölte. hogv csütörtökön Bosch forradalmi pártjának hívei tüntettek a fővárosban Katonaság támadta meg a tüntetőket, akik a karhatalom e" ik gépkocsiját felborították. Ezután a rendőrség is közbelépett. a tüntetőket szétoszlatták és egv embert letartóz attak. A jelentések szerint három katona megsebesült.

Washington: Hírügynökségi j jelentések szerint Washingtonban nem titkolt örömmel fogadták Balaguer megválasztását. Johnson elnök köszönő táviratot intézett Hector Garcia Godoy ideiglenes dominikai elnökhöz, hogv „sikeresen” oldotta meg nehéz feladatát. Ugyanakkor a Fehér Házban közölték, hogy elkészítették a Dominikai Köztársaság gazdasági segítségét tartalmazó tervezetet.

BALAGUER ÉLETRAJZA

Joaquim Balaguer 60 éves, a jogtudományok tanára. Politikai karrierje szorosan ösz- szekapcsolódott Trujillo volt dominikai diktátor rendszerével. A Truji'lo-uralom éveiben volt nagykövet, az ország ENSZ-képviselője, külügyminiszter és 1957-ben alelnök lett. 1960-ban. Trujillo bukása után, a Dominikai Köztársaság elnöki székébe került.

1962-ben egy katonai junta leváltotta. Ba1aguernak távoznia kellett és 1965-ig tartó külföldi száműzetése idején szervezte meg a reformista pártot, amely számára kivívta a hazatérést és amelynek jelöltjeként indult a jelenlegi vá'osztásokon.

Balaguert támogatják a kereszténydemokraták is, akik viszont a nagii- és közép- burzsoázia érdekeit képviselik. a hadsereg rokonszenvét élvezik.

Ami külpolitikai programját illeti, Balaguer az Egyesült Államok barátja, belpolitikai téren pedig a „megbékélés” híve.

Kongói jelenlés

UPI jelentés szerint a kongói kormány közölte, hogy felkutatják és megbüntetik mind azokat, akik támogatták a csütörtökön kivégzett négy volt miniszter összeesküvését. Mobutu elnök a hírek szerint fokozott éberségre szólította fel a hadseregét.

Mint a nyugati hírügynökségek rámutatnak, a csütörtöki kivégzés nem váltotta ki a kongói közvélemény rokon- s zen vét sőt, mint az UPI írja, lépten-nyomon elítélő megnyilatkozásokat lehet hallani. A helyi sajtó beszámol az előző napi kivégzésről, de a lapokban kommentárok nem jelentek meg.

A Reuter és az AFP hír- ügynökség szerint az egyik kivégzett exminiszter. Amma. nuel Bamba felesége, bátyja és nővére öngyilkos lett, felakasztotta magát.

c) együttműködik az érintett

hatalmikkal a potsdami megállapodások szellemének és intézkedéseinek alkalmazásában a mai európai viszonyokra;

d) közreműködik a Német Demokratikus Köztársasággal egy összeurópai biztonsági konferencia előkészítésében.

A német kérdés nemcsak európai kérdés, a német kérdés világkérdés. Európának szüksége van az egész német nép alkotó együttműködésére az európai biztonság és béke megszilárditásában. A világnak egy olyan Európára van szüksége, amely nem fenyegeti új fegyveres konfliktussal az egész világot és nem köti le a népek munkájának gyiim-jlcsét az Imneriall'ta törekvések által szított fegyverkezési versenyre, jelentős részben a német kérdés megoldatlansága miatt

A Magyar Népköztársaság szoros szövetségben a Német Demokratikus Köztársasággal, valóban tart fenn — mint a bonni jegyzék is mondja —, hivatalos kapcsolatokat a Német Szövetségi Köztársasággal abban a biztos tudatban, hogy ez is szerény hozzájárulás lehet a német kérdés megoldásához. A Magyar Nép- köztársaságot — a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt — külpolitikájában az a törekvés vezeti, hogy közreműködjék az európai béke és biztonság megszilárdításában. A különböző rendszerű két Németország tényének elismerése alapján lehet reálisan és eredményesen munkálkodni a különböző rendszerű európai országok együttműködésén és ennek keretében a német kérdés megoldásán is.

Ebben az összefüggésben törekszik a Magyar Népköztársaság kormánya a Német Szövetségi Köztársasággal is normális és rendezett államközi kapcsolatok kialakítására. A Német Szövetségi Köztársaság szövetségesei is akkor tesznek jót a német népnek, ha ápolják kapcsolataikat a Német Demokratikus Köztársasággal is. Ezzel munkálhatják annak az időszaknak a beköszöntését, amikor nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság, hanem a Német Szövetségi Köztársaság is tesz reális javaslatokat, kidolgoz ésszerű terveket a német kérdés megoldására. Akkor 'e- het majd gyümölcsöző eszmecserét folytatni a Német Szövetségi Köztársasággal az európai biztonság kérdésérőL