Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-30 / 153. szám
1969, JÜ.NIL'S 30. napló 5 A bűvös fehér köpeny Évről évre kevesebb technikust keresnek — Túlzott á szakosítás Technikusképzés az üzemeken keresztül Magyarországon több, mint három évtizede kialakult egy iskolatípus, s ez a típus azóta egyet jelent a biztonsággal. Ennyi idősek ugyanis a magyar technikumok, s azóta ha egy fiatalember beiratkozik valamelyik technikumba, akkor azt a fiatalembert kicsit már előre elkönyvelik biztos állású férfinek, s némi irigységgel, de elismerően bólogatnak a választása mellé. A gyermekes szülők előtt ma már szinte szállóige, hogy az általános műveltséget és a tizennyolc éves korban megszerezhető állást össze lehet egyeztetni, s a gimnáziumba sokáig az egyetemre készülök sem iratkoztak be, mert mit lehessen tudni, hátha nem sikerül az egyetem és akkor ... Szóval, a tizennégy évesek özönlenek a technikumokba. Hová menjenek a vegzosokr Méltán nagy tehát a megdöbbenésem, amikor forgatom a Pécsett végzett technikusok elhelyezkedéséről szóló iratokat. Nézzük csak! 1965-ben a Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikumban végzettek közül tizenkilenc leány és két fiú az érettségi után negyed évvel még nem kapott állást sehol sem. ösz- szesen száznegyvennyolcan végeztek tavaly a technikumban, vagyis ezek hetedrésze nem tudott elhelyezkedni negyed év múltán sem. Az idén még megdöbbentőbb a helyzet. A Cséti Ottó Bányaipari Technikumban negyvennégyen végeztek, s ebből tíz szeretett volna a Mecseki Szénbányászati Tröszt területén elhelyezkedni, többnyire régi helybeli bányászcsaládok 8arja.'-áA -válasz: még csillésnek sem. tudják őket felvenni. Sőt olyat is hallottam, hogy ha tíz évig szünetel a bányaipari technikusképzés, akkor sem érzik hiányát. A régi múltú Zipernovszky Károly Gépipari Technikumban ugyan nincs ilyen vész, de arhig előző években állandóan zörgettek az iskolában, hogy miért nem adnak végzett technikusokat a Kohó- és Gépipari Minisztérium nem Pécsett lévő üzemeibe, most ez megszűnt. A Középfokú Vegyi Gépipari Technikummal a minisztérium közölte, hogy a jövőben maguk gondoskodjanak a végzett növéndékek elhelyezéséről. Egyébként náluk az idén ötvenkilencen végeztek és tizenegy olyan hely áll rendelkezésükre, amelynek betöltéséhez középfokú vegyi-gépész technikusi oklevélre van szükség. Telítettség az üzemekben? Mi az oka ennek a pálfordulásnak? Beszélgettem a pécsi techni- j kumok igazgatóival, munkaügyi szakemberekkel. A válaszokból nehezen alakítható ki egy egységes okrendszer. Mindenesetre kézenfekvő igazsá- i gok, hogy megtörtént a gene-! rációváltás, vagyis a techni- í kusi képesítést kívánó helye-! két már betöltötték, az új, a képzett generáció vette át a kormánykereket ezeken a posztokon. Mintegy tíz éve már annak, hogy a tizennyolc éves friss technikusok egyre kevesebben húzhatják fel azon nal a fehér köpenyt, ehelyett egyre többnek alulról kell kezdeni és csak néhány év múltán gondolhatnak! fehér köpenyre. Sokan közülük nem is veszik ezt zokon. A technikusok túlnyomó többsége, sőt bizonyos idő múltán teljes egészük természetesen elhelyezkedik, és általában technikusi beosztásba is sokan kerülnek, évek múltán pedig csaknem valameny- nyi. Csakhogy legnagyobb részük nem olyan munkakörbe került, amilyenre négy éven át az állam pénzén képezték. A bányaipariból vagy a gépipariból például sok fiatalt vesz át a vízügyi apparátus. Egészséges jelenség, hogy akadt már olyan tsz is, amely az idén egyszerre két technikust kért a Gépipariból. Tulajdonképpen tehát ez a baj. Magyarán négy évvel ezelőtt nem láttuk azt, hogy mire lesz szükség ma. S itt elszomorító, hogy nem tanultunk a tapasztalatból. A Cséti Ottó Bányaipari Technikumba például akkor, amikor a végzettek nem kapnak munkát a bányában, újabb félszáz növendéket vetetnek fel. Megoldás? Sajnos, nem sok kínálkozik. Egyik lehetséges módszer, hogy azt az összeget — és itt nagy összegről van szó —, amit eddig közvetlenül a technikumok és kollégiumaik kaptak különböző címeken, azt most adják le a termelő üzemeknek és azokon keresztül kapja meg az iskola gyermekenként. így — éppen, mert az üzemek mindig közelebb állnak az élethez, mint a minisztériumok — reálisabban megtervezhetik. hogy négy év múlva hány technikusra lesz szükség. S ha az üzem rosszul számol, tudja, hogy akkor maga látja kárát, s ez serkentő hatású tudat. Mindent egybevetve azonban az látszik az alapvető megoldásnak, hogy a technikumokat ne szakosítsák tovább. Hiszen lassan a gépészek már külön-külön tanulnak például motorikus vagy hídszerkezeti gépészetet, s ki tudja, hány hídgépész technikusra lesz szükség négy év múlva? Ehelyett általános technikusi képzést kellene adni a növendékeknek, hogy elhelyezkedésük szükség esetén rugalmasabban követhesse a gazdasági élet gyors változásait. Persze, bizonyos szakosításra azért szükség van, legyen például gépipari technikum, de azt már ne forgácsolják tovább, szinte nevetségesen részletszakmákra. Ezt a megoldást csak némiképp bonyolítja, hogy a technikumok most az átszervezés éveit élik, hiszen minőségi változás nem lesz a képzésükben. Sőt, kissé mintha éppen az említett általánosság felé tolódna el a tervezett új iskolatípus. Ez az általánosság azonban inkább csak a közismereti tárgyak bizonyos növelésében látszik meg. Megteremteni az összhangot! Az idő viszont múlik, s a gazdasági élet és egyéni sors kötelező összhangja a mai fiatal technikusnövendékek rétegében lassan-lassan eltávolodhat egymástól. Ezen segíteni kell, nemcsak a fiatalság, hanem a gazdasági élet biztonsága érdekében is. Földessy Dénes CsajkoTszkijzongoraverseny Grigorij Szokolov, az alig 16 éves, tehetséges szovjet művész nyerte a moszkvai nemzetközi Csajkovszkij- zongoraversenyt — közölte szerdán hajnalban a zsűri, amelynek elnöke Emil Gi- lelsz, a világhírű zongorista volt. Szokolov, a 2500 rubeles első díj nyertese, a lenin- grádi konzervatórium kilencedik osztályának növendéke és tavaly már megnyert egy országos zenei versenyt. Szokolov volt a moszkvai Csajkovszkij-ver- seny legfiatalabb versenyzője. Levél Hidasról Kettévágott kultúrotthon A bánya leállása nem éreztetheii hatását a falu kulturális életében Major Mátyás igazgató levele a kultúrát szerető, a faluja nehezen elért sikereit féltő ember segélykiáltása. Nem a maga nevében, nem is saját érdekében emel szót, ez Hidas valamennyi lakóját egyformán érinti: „Ismeretes, hogy a bányaüzem rövidesen megszűnik. Ezzel egyidejűleg a szép művelődési ház is bezárja kapuit, és marad a kicsi községi kultúrotthon”. A hidasi művelődési otthon két egységből áll. A bányaüzem területén kétmillió forintos költséggel hoztak létre egy épületet, amely más célok mellett a kultúrának is otthont adott. A nagyteremben hatszáz ember fér el, színpada korszerű, itt rendezik meg a színházi előadásokat, A Déryné Színház évente hét-nyolc alkalommal mutatja be műsorait, szinte már kialakult a törzsközön360 kilométeres vezetéken át áramlik az ivóvíz a pécsi lakásokba Csak egyharmada Duna-víz Rövidesen bekapcsolják a Makár-hegyi víztárolót Pécsett évekig minden nyáron súlyos gondokat okozott a vízhiány. Mi lesz a helyzet idén? Eddig csak egyszer volt nagyobb zavar. Azt sem a hőséggel járó nagyobb vízfogyasztás okozta, hanem az a 34 000 köbméteres kiesés, amely a villámcsapások következménye volt. Jelenleg háromszázhatvan kilométer hosszú az a vezeték, amely a kutakból a lakásokba viszi a'vizet. Ha ezen keresztül mérnék le a város fejlődését, akkor több, mint kétszeresére nőtt húsz év alatt, hiszen közel kétszáz kilométerrel nőtt a vízvezeték hosz- sza. A vezetékekről közvetlenül 11 500 házat látnak el tor- tyogói, pellérdi, dunai és tety- tyei vízzel. A város igénye nyári kánikula idején napi 30—34 000 köbméter ivóvíz. A mohácsi vezetéken át 19 000 köbméter víz érkezik naponta. Ebből 10 000 köbméter az üszögi víztározón és tisztító berendezésen keresztül az ivóvíz vezetékbe kerül. A többi kilencezren osztozkodnak a nagyobb ipari üzemeink. a szénmosó, a porcelángyár, a gázmű, a 12-es AKÖV. a bőrgyár, a beton- árugyár. A Makár-hegyi víztároló gépháza „ÉLELMES" EMBEREK Szőke József és Gyurka László, mindketten büntetett előéletüek. Szőke alkalmi munkát vállalt néha. Gyurka még azt sem. Valamiből azonban meg kell élni; csalásra szövetkeztek. Szőke a múlt év végén elutazott Izsákra, ahol a Sárfebér és az Aaranyhomok Tsz-t kereste fel és felajánlotta: Baranyából istállótrágyát szállít mázsánként 7 forintos áron. Ebben benne vau az áru vagonberakásának költsége. is. A két tsz vezetői kapva kaptak az alkalmon, hiszen minden parasztember tisztában van a trágya értékével. Kissé csodálkoztak is, hogy a baranyaiaknak nem kell, eladják, de hát ez már végtére is az ö dolguk. Azt már nem is vizsgálták, hogy Szőkének van-e engedélye trágya felvásárlására, hanem azon nyomban pénzt is szurkoltak a kezeihez, — nem is keveset, a Sárfehér Tsz 170 ezer, az Aranyhomok Tsz pedig 128 ezer forintot. Szőke a pénzt zsebrevágta és visszautazott Pécsre. A pénz megvan, na most lássuk a hasznot — mondta Gyurka Lászlónak és munkához kezdtek. Ketten több mint 20 ezer mázsa istállótrág.yát szállítottak el a megyéből, részben a háztáji gazdaságokból. részben a tsz-ekből. Nem sokat, 1, 2, legfeljebb 3 forintot fizettek mázsánként,’ ha fizettek. Sokan futnak most a pénzük után. A magyarherte- lendi Aranykalász Tsz például 2520 mázsát adott el egy forintos egységárért. A Mecseki Erdőgazdaság Árpád *etői erdészetéből 3 forintért 1200 mázsát adtak el Szőkének. A pénzt ma sem kapták meg. A magyarszéki Egyetértés Tsz- nél abban állapodtak meg, hogy a „vevők * a trágya felét kihordják a tsz földjeire, a másik felét pedig ezért ellen- értékként kapják. A fele-fele „üzletből” a végén ez a szám jött ki: a földre 2475 mázsát vittek ki, mig a vagonba 6715 mázsát rakattak . . . Hordták. vitték a trágyát, sok helyen fizetés nélkül távoztak. Szép keresetre tettek szert azzal is, hogy a vásárió tsz-ek- nek a leszállított árunál többet számláztak. Összesen mintegy 100 ezer forint kárt okozták, ezen felül több tízezer forintot el is sikkasztottak. A kérdés most már csak az: Baranyában nincs szüksége a tsz-eknek szervestrágyára? Néhány forintéit túladnak -ajta? Mert például a magyarszéki Egyetértés Tsz-ben a nyilvántartás szerint 7 forintot ér egy názsa írágya, s ugyanakkor <—2 forintért „piacra dobják?” \ hiányt hogyan számolják el? A két „élelmes” embert majd a bíróságon felelősségre vonják. (G.) Toríyogón. Pellérden a 08 kútból naponta 24 000 köbméter vizet nyernek. Csapadékos időjárás esetén 1500, szárazabb időben pedig körülbelül 1000 köbmétert ad a tettyei forrás. Ennek alapján tehát egyharmad dunavíz, s kétharmad kutivíz biztosítja Pécs I vízellátását. Ha még a 34 000 , köbméter sem lenne elég, — ) erre csak egy nap volt példa S tavaly nyáron — bizonyos (tartalékkal is rendelkezik az 1 üszögi víztározó. ! Tehát jelenleg nem is any- ! nyira a víz mennyisége, ha- ; nem az egyenletes elosztás okoz gondot. A 360 kilométer , hosszú vezetékből körülbelül 150 kilométer hosszú az a ' szakasz, amelyet 1897—1929 között építettek. Főleg a belváros területén található. Felújítása, nagyobb átméretűre történő kicserélése a Víz- és Csatornaművek felújítási tervében 1972-i befejezéssel szerepel, többnyire összhangban az 50—90 éves gázvezetékek cseréjével. Ezeken a területeken új fogyasztók bekapcsolása csaknem lehetetlen, illetve a felújított szakaszokon lehetséges. Idén kerül sor például az Ady Endre utca. a Katalin, az Orsolya, a Kis- és Nagy Flórián utca vezetékeinek cseréjére. Ezekre a munkákra évente több, mint három millió forintot fordít a vállalat. Gondot okoz a város négy zónára osztott tengerszint feletti magassága. Az alsó határ (a belváros és a délebbre , eső rész) 180,5 méter, a felső ; szakasz a Mecseken megha- > ladja a 400 métert. Átemelők, víztározók biztosítják. hogy minden zóna elegendő vizet kapjon. Ezért vált szükségessé a meszesi víztározó építése is. Ennek munkáit rövidesen meg kezdi a Bm. Építőipari Vállalat. Az ezer köbméter vizet befogadó tározó biztosítja majd a Szeptember 7. tértől a Fürst Sándor út felé eső rész, a víztorony pedig a Hősök tere, Pécsszabolcs, Pécsbánya felé terjedő szakasz vízellátását. Elkészült a Makár-hegyi 5000 köbméteres víztározó is. Ezzel kapcsolatban meghosz- szabbítják az üszögi fasoron húzódó 300-as pellérdi vezetéket, amely csatlakozni fog a tortyogóival s együtt viszik a vizet a tározóba. Innét aztán két magassági rendszer összekapcsolásával visszakerül a Szigeti úti, illetve az újme- csekaljai vezetékekbe. Ezzel a rendszerrel nemcsak az egyenletes nyomást. hanem Ujmecsekalja ivóvízének ho- moktalanítását is megoldják. A vezetéket néhány héten belül átadják. A pellérdi víznyerő területen júliusban öt új kút fúrását kezdik meg. A nagyobb, korszerűbb szűrőfelülettel ren delkező. s; az eddigieknél nagyobb teljesítményű kutak lehetővé teszik azok leállítását, melyek bővítésre szorulnak. Az újakat jövő nyárra helyezik üzembe, s ugyanakkor újabb 5 kút fúrását kezdik meg. Ha ez abszolút mértékű növekedést nem is jelent, de minőségileg javítja a város ivóvizét. Folytatják a kutatást újabb víznyerő területek feltárására is. Könnyű lenne a helyzetük. . ha a színházi előadásokat, a bálokat, a mozit bevihetnék a falusi művelődési otthonba: Ez az egység azonban alkalmatlan erre. az úgynevezett kisterem mindössze 100—120 férőhelyes, a színpad szűk, öltözője nincs. Akkor viszont mi a megoldás? Két variációt emlegetnek. Az egyik: a bánya megszűnése utón az épületet adják át a községnek és a helyi szervek közösen tartsák fenn. Ez az út nem járható, nagyon sok -pénzt emésztene fel, különben is új munkalehetőség miatt az objektumra szükség van. Marad a második: a falusi művelődési otthon udvarában építsenek egy nagytermet. Hely van, a tanács községfejlesztési alapból áldozna rá, bizonyára megnyerhetnék a brikettgyár támogatását is. a hidasiak közismerten sok társadalmi munkát végeznek a község csinosítása érdekében, erre is alapozni lehet. Az összefogásból semmiképpen sem maradhat ki az állam, hiszen a vállalkozás jelentős összeget igényelne. Ez a variáció megvalósíthatónak látszik, érdemes lenne minél előbb tárgyalni róla. A hidasi bánya szükségszerű leállítása nagy érvágás a község számára, elsősorban gazdasági tekintet!"i. Mindenképpen módot kellőié találni arra. hogy ez ne a 3- rűzzön tovább és a kulturá'is élet. az eszmei nevelőmén ka' terén ne éreztesse hatását Bocz Józset Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: kevesebb felhő, már csak szórványosan előforduló eső. £lénk, helyenként még erős északnyugati, északi szél. Az évszakhoz képest hűvös idő, de a nappali hőmérsékletek csütörtökön néhány fokkal magasabbak lesznek. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8—1», legmagasabb nappali hőmérséklet 19—24 fok között. A Balaton vízének hőmérséklete 11 órakor Siófoknál IC fok. * 1 sége is. Itt tartják a bálokat, szilveszteri, farsangi es- : télyeket. Hetenként négvszer . filmet vetítenek, nemrég ala- ^ i kították át szélesvásznúvá. Ez s , az épület teremtette meg az1 t a lehetőséget, hogy a régi. de , nagyon gondosan rendbentar- í tott falusi művelődési otthon- ; ban a kulturális élet más for- ■ mái alakuljanak ki. Ott rendezkedtek be a szakkörök összesen tíz, ott van a könyv tár, a kisteremben tartják a ismeretterjesztő előadásokat i ott lép fel a megyeszerte jé . ismert bábegyüttes is. A ké . létesítmény tehát jól kiegé- ; szíti egymást, mindegyik sa- . játos jellegű rendezvények- 5 nek ad helyet, s tulajdonkép- . pen a kettő együtt: a művelődési otthon. A bánya bezárása Után tei - . mészetesen a tulajdonjoga if , megszűnik, korábban a fenn- I tartás költségeit is az üzen , viselte, most gazda nélkül . marad. Fontosabban új gazdára talál, miután a MÉSZÖV már meg is kapta, hogy a nagyteremben hozzon létre egy aprómag-csomagoló üzemet. Ez az intézkedés a bánya leállása után felszabaduló munkaerő egy részének elhelyezését biztosítja. Csakhogy ezzel a hidasi művelő-' désí otthont — képletesen — szinte kettévágják. Már az e hónapra betervezett előadást is lemondták, nem tudják hol fogadni a színházat. Ugyanakkor egy újabb gond is jelentkezik: a művelődési otthon jelentős bevételi összegtől esik el, hiszen az itteni rendezvényeik általában belépődíjasok voltak és a költségvetés ebből állt össze. Évente száznegyvenezer forintos költségvetéssel dolgozott. az állami és üzemi támogatást leszámítva mintegy százezer forint a rendezvényekből jött be. Ezt a különböző szakkörök. klubok, a könyvtár fejlesztésére és fenntartására fordították. Az is természetes, hogy ezután a, bánya már nem folyósíthatja az évi húszezer forintos hozzájárulást sem. A számok tehát azt mutatják, hogy a lövő évi költségvetés egészen minimális összegű lesz, pilla- natnvilag azt sem tudták, miből fogják fedezni a már említett rendezvények költségeit. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar SzoclaUsta Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács laoja Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség Pécs. Hunyadi út 1) Tel.: 15-32, 15-33 . 21-60. 26-22, 60-11 Belpolitikai -ovat: Sl-68. Kiadja: » Baranya megyéi Lapklalö Vállala’ Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11 Tel.: 15-32. 15-33, 21-60. 26-22. 60-11. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető' Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft Előfizethető a hel vl postahivataloknál és kézbesítőknél. Indexszám: 25 054.
