Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

1966. JÜNIUS 30. napló 3 Napirenden Pécs varos I. ötéves terve Ülést tartott a Városi Tanács \ (Folytatás az 1. oldalról) adatok megvalósítására össz­pontosulnak. Megemlítették azonban, hogy többet kelle­ne tenni Pécs város csapadék­vizeinek elvezetésével kap­csolatban, de ezenkívül is még számos hiányosságra hívták fel a figyelmet. Horváth Lajos elvtárs, a Ét Városi Tanács új vb-elnöke Bkelszólalásában bizalmat és lakosság támogatását kér- ^Ke. Elmondotta többek kö- ^^sött. hogy a városfejlesztés [ egyik legfőbb feladata a la­kásépítkezés, ugyanakkor szó­lott arról, hogy a harmadik ötéves terv során felépülő 1304 lakás enyhíteni fogja a gondokat, de véglegesen nem oldja meg. Kitért arra, hogy a lakóházak felújítására szánt milliók helyes felhasználásá­ért erősíteni kell a tanácsi építőipart. Szólott arról is, hogy a különböző üzemek ne csak igényekkel jelentkezze­nek a tanácsnál, hanem anya­gi segítséget is ajánljanak fel problémájuk megoldásá­ért. Az őt követő hozzászó­lók a város tisztaságfürdőjé­ről, sportkombinátról, vala­mint idegenforgalmáról fej­tették ki nézeteiket, javasla­taikat. Körösi Lajos elvtárs, a Városi Tanács volt vb-elnö- ke megköszönte az eddigi tá­mogatást és kérte, hogy az új vezetésnek továbbra is ad­janak meg minden segítségét. A felszólalásokra dr. Németh Lajos elvtárs válaszolt. A tanácsülés résztvevői ez­után dr. Kolta Ferenc, az ok­tatási állandó bizottság elnö­kének A város óvodai és nap­közi ellátottsága, helyzete és az ott folyó nevelő munka című előterjesztését vitatták meg. A fejlődés dokumentál­ja, hogy míg 1945 előtt a vá­rosban 20 óvoda 20 óvónővel működött, addig ma Pécs te­rületén összesen 42 óvoda működik, amelyekben össze­sen 170 óvónő ügyel fel a gyerekekre. Amíg 1961-ben 2403 volt az óvodai férőhe­lyek száma, addig 1966-ban mintegy 3000. A férőhelyek száma azonban még mindig nem kielégítő. Különösen sú­lyos a helyzet a III. kerület­ben, ahol ez év őszén át­adásra kerülő bolgárkerti 50 férőhelyes óvoda a nehézsé­geket csak kis mértékben csökkenti. A napközi otthonok helyzetével kapcsolatban az írásos jelentésből is kitűnik, hogy ezen a területen is je­lentős eredményeket értünk el; míg 1957—58-ban 1298 volt a tanulói létszám, addig az 1965—66-os tanévben ez a szám 3551-re nőtt Elhelyezé­si gondok természetesen még vannak. Különösen az első és a harmadik kerületben. A hozzászólások az óvodák és a napközi otthonok férő­helyeinek további bővítését szorgalmazták Felmerült egy nyári központi napközi otthon létesítésének a lehetősége is. Foglalkoztak a hozzászólók a tanulóifjúság nyári foglalkoz­tatásának problémájával. Szó került arról és többen sür­gették hogy a Városi Tanács tegyen előkészületeket az üzemi óvodák tanácsi keze­lésbe vételére. A hozzászó­lásokra dr. Kolta Ferenc elv­társ válaszolt, majd a tanács a fejlesztéssel kapcsolatban számos határozatot hozott. Következő napirendi pont­ként dr. Takács József elv­társ, a Hazafias Népfront vá­rosi titkára a v. b. kiegészí­tésére tett javaslatot. Java­solta, hogy dr. Németh Lajos elvtársat, a Városi Tanács tagját a Végrehajtó Bizott­ság tagjává válassza meg. A tanácsülés a javaslatot elfo­gadta és Németh Lajos elv- társat vb-taggá választotta. A tanács megtárgyalta a pénz­ügyi állandó bizottság mun­kájáról szóló beszámolót, majd megválasztották a bíró­sági népi ülnököket. Befejezés­ként a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság 1966 má­sodik félévi munkatervét tár­gyalták meg. Július 1-től MMM Július 1-től kezdve új el­nevezés alatt működik a Legújabbkori Történeti Mú­zeum. Az új név: Magyar Munkásmozgalom Múzeuma, s ez egyúttal kifejezi az in­tézmény megváltozott fel­adatkörét is. Ez a feladat a magyar munkásmozgalom tárgyi emlékeinek, írásos dokumentumainak össze­gyűjtése, tudományos fel­dolgozása. gondozása, ame­lyet ma már csak önálló, e célra hivatott intézmény tud elvégezni. Tiszta-jutalékos bérrendszert A KPVDSZ megyebizott­sága, a Megyei Tanács ke­reskedelmi osztályával és a MESZÖV-vel közösen most foglalkozik a július 1-től kezdve bevezetendő tiszta­jutalékos bérrendszer kérdé­sével. Gólya a Színház téren I Három hónappal ai átadás előtt Még sok a munka a szennyvíztelepen és javítani kell, ami többlet munkát igényel. Kérdés: mi­lyen új út az, amelyik 3—4 hónap alatt javításra szo­rul? Még nem tudni, hogy a felszedett csillevágány he­lyett hol fog megépülni és mikor az új. Ennek nyom­vonala ugyanis egybeesik az új úttal. Amíg nincs csille­vágány, nem tudják elszál­lítani az iszapot a homok­fogóból, tehát azt nem sze­relhetik. Nem tudják to­vábbá elszállítani a szenny­vízből naponta kihalászott hulladékot sem. Ott áll hal­mokban a homokfogó part­ján, s amikor egy szekérre való összegyűlik, a Köztisz­tasági Vállalat szállítja el. A felhalmozott szennytől valóságos légyinvázió van a telepen. „Szerencsére” csak egy hónapban egyszer van vásár itt a tőszomszédság­ban. Akik itt laknak a te­lepen, s itt dolgoznak, azok pedig fertőtlenítővel, mész­szel védekeznek a legyek ellen. A szagtalanítást még nem tudták megoldani. Az egyik vállalat szerelői nem­régiben azt mondták, ad­dig nem szerelnek, amíg a legyeket ki nem irtja az üzemeltető vállalat (?!) Változatlanul áll az elő- ülepítő is azzal a különb­séggel, hogy kiszivattyúzták belőle a vizet, tehát a talaj­víz miatt a beton „felúszá­sának” veszélye is fennáll, csak éppen a szerelési mun­kák nem haladnak. Mivel a szerelés több területen, mint például a biológiai rothasz- tónál is kapcsolódik az épí­tési munkákhoz, szükséges­nek látszana az építők és a szerelők jobb együttműkö­dése. Igaz, hogy október még messze van, de ha mind­egyik az utolsó pillanatra halogatja a munkáját, abbó' semmi jó nem fog származ­ni. i A Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vá'la’at ma dél- ! után 5 órakor nyitja meg Pécsett, a Színház tér 2. szám alatt ! „Gólya Áruház”-át. Az ünnepélyes megnyitó után 6 órakor a Színház téren gyermekruha-bemutatót rendeznek. Ki kerüljön be a pártvezetöségbe? MűvészházcrsDCTrok: Rátermett, rugalmas emberek Lapunk június 9-i számá­ban a vezetőségválasztások aktuális kérdéseivel foglal­kozó cikk jelent meg „Ki kerüljön be a pártvezető­ségbe?” címmel. Ehhez kap­csolódik a levél, melyet ne­vemre, de a Megyei Párt- bizottságnak címeztek, nem tévedve nagyot, a cikk anya­gát ugyanis egy pártbizott­ság! értekezlet szolgáltatta. Mint írják, többen elol­vasták az említett cikket és azon az állásponton van­nak — sőt voltak bizonyá­ra előzőleg is —, hogy való­ban nem mindegy, kiket vá­lasztanak be a Magyar Szo­cialista Munkáspárt üzemi, vállalati vezetőségeibe: — „ ... csak a legrátermettebb, rugalmas emberek tölthe­tik be a párt tekinté­lyéhez méltóan a párttitká­ri funkciót, felelhetnek meg a vezetőségi tagokkal szem­ben felállított követelmé­nyeknek". Az elvi alapvetés után csakhamar a gyakorlat me­zejére lépnek a levélírók és elítélőleg nyilatkoznak olyan, általuk ismert párt- titkárokról. akik ha szán- déktalanul is, elsorvasztják a pártéletet. Ismét idézek levelükből, mert ha kissé ironikusan fogalmaznak is — kissé túlozva is —, lé­nyegében igazuk van. „Egyes titkár elvtársak úgy tarta­nak taggyűlést, hogy felol­vassák a pártbizottságtól ka­pott brosúrát. Maga a felol­vasás is hagy némi kívánni­valót maga után". Erről a kérdésről valahogy keveset beszélünk. Az esz­meileg kifogástalan, irányt- mutató előadás hatása szem­pontjából az sem közömbös, hogyan adják elő. Felkelti-e, ébren tudja-e tartani a hall­gatóság érdeklődését vagy elvész a döcögő mondatok monoton egymásutánjában. Még az idősebbek közül is sokan emlékeznek egy-egy tanárukra, aki különösen ér­tett a nyelvükön, s úgy ma­gyarázta az egyébként szá­raz tananyagot, hogy mu­száj volt odafigyelni. Nem egynek stílusa, fordulatos kifejezései fennmaradtak és tovább élnek az egykori ta­nítványok szóhasználatában, önkéntelen gesztusaiban. De számíthat-e érdeklődésre az a pedagógus, alki maga elé teszi a könyvet és olvassa fennhangon, beletemetkezve, hogy nem is lehet látni a szemét? Nem, nem számít­hat érdeklődésre, legyen bár a saját tankönyve, mely mögé bújik... Az ilyen ta­nár mellett megszenvednek a tanulók. A beszámolót tartó párt­titkár a taggyűlés aktivitá­sát határozza meg. Ha nem tud kapcsolatot teremteni a hallgatósággal, legértékesebb gondolatai is céljukat veszt­ve ütköznek a falba a tag­ság feje fölött. És mit lehet egy ilyen beszámolóhoz hoz­zászólni? Amikor a helyen­ként mutatkozó közömbös­ség okait kutatjuk, ilyen té­nyezőkre is ki kell terjesz­teni a vizsgálódást. A levél a továbbiakban még konkrétabbá válik. Egy olyan vezetőt bírál, aki bi­zony eléggé gyengén dolgo­zik, viszont jó viszonyban van a Városi Pártbizottság egyik funkcionáriusával, s akármilyen kérdésről essék is szó, nagyképűen kijelen­ti: „Majd X. elvtárs elin­tézi, családostól összejá­runk!” Nem az a baj, hogy jóban vannak, de vajon X örül-e annak, hogy az ille­tő, „tekintélyének” emelése céljából hivatkozik rá? Va­lószínűbb, hogy nincs is tu­domása róla. — Ez a história a vezető­vel meglehetősen sejtelme­sen hangzik, az újságíró vi­gyázott arra, hogy ne le­hessen tudni, kiről van szó... — gondolhatná valaki. Másként áll a helyzet, a levélírók nem tartották fon­tosnak az illetőt megnevez­ni. Tulajdonképpen nincs is szükség erre. Vezetőségvá­lasztások előtt állunk, a ké~- dés megoldása kézenfekvő. A gyengén dolgozó, ráadá­sul .,kapcsolataival” operáló vezetőt ki kell hagyni az új vezetőségből, a .,legrátermet­tebb, rugalmas emberekkel" kell felváltani, mint ahogy azt levélíróink olyan helye­sen megfogalmazták. Sommázva az eddigieket mindössze egy kérdésben tér el álláspontom a levélíróké­tól. A legrátermettebb elv­társakat nem szükséges a felső pártszervek ellené, e beválasztani a vezetőségbe, ugyanis nincs elleniét az alapszervek és a felsőbb pártszervek törekvése kö­zött. A „Ki kerüljön be a pártvezetöségbe’’ című cikk. mely a levélírók bizalmát kiérdemelte, teljes egészé­ben a Megyei Pártbizottság álláspontját tükrözi: az ie- ffyen vezető az alapszerv­ben, akit az alapszerv kom­munistái arra érdemesnek tartanak és megválasztanak. Kéri Tamás S Október elseje a pécsi < szennyvíztelep befejezésének í határideje. Februárban / megírtuk, milyen vontatot- ) tan halad a munka, s mi- s lyen hiányosságok találha­< tők e nagyösszegű beruhá- ? zásnál. Cikkünkre a Víz­> ügyi Beruházási Igazgató- 5 ságtól olyan tájékoztatót \ kaptunk, hogy a hibát ide­< jében. október elsejéig ki- • ? javítják. í A bírálat óta négy hó­? nap telt el, s ezért újra 5 megnéztük hogyan halad- S nak a munkák. $ A homokfogó annak el­s lenére, hogy a Vízgép Sze- 1 ' relő Vállalat március 15-re ■ < ígérte, még mindig nem ké- ’ í szült el. Ennek hiánya to­' vábbi feltöltődést okoz, pe- ■ > dig enélkül is legalább 60— ’ \ 80 köbméter homok, illetve 1 iszap borítja a medence te- ' ■ nekét. A keresztül áramló ' i szennyvíz viszi magával az ] , iszapot a szívó aknába, J ; amelynek alját már tavaly 1 nyáron a búvár megállapí- ; ) tása szerint 30—40 centimé- 1 j teres kavicstörmelékes iszap 1 borította. Ez okozta a szi- 1 \ vattyúlapát törését, mely- ' nek pótlása 50 000 forintba 1 került. 1 1 / Megírtuk, hogy ezért az S üzemeltető vállalat szüksé- í gesnek látja a szívóakna c tisztítását. Ennek előfeltéte- t > leként került szóba a szenny : víz elterelő vezeték megépí­4 tése. Ez el is készült, tehát : ^ az akna tisztításának már i nincs akadálya. ? Lehet, hogy a múltkori : / cikkünk alapján türelmet­5 lenséggel vádolnak ben­< nünket, a kivitelezők azon- S ban annál türelmesebbek. A ? Bm. Építőipari Vállalat dol­> gozói például elkészítették s a makadám út alsó részét, <, majd abbahagyták a mun­I kát, mondván: ha befeje­zik az út építését, akkor az átadási határidőig elromlik IJ etedik éve pécsiek. ■*-* Messziről jöttek, a Ti­szántúlról. Az első közös em­lékük is Debrecenhez fűző­dik. A még általános iskolás Polgár Marianne hangverse­nyen zongorázott. Schumann művét, a Gyermekjeleneteket. Itt látta meg először a Deb­recenben diákoskodó Szesz- tay Zsolt. De ezt csak évek múltán vallotta be, amikor már mindketten a Zeneművé­szeti Főiskolán tanultak: Ma­rianne a zongoraszakon, Zsolt a karvezető és középiskolai tanárképzőn. A diplomahang­versenyen Szesztay, Händel: Saul-oratóriumának részletét vezényelte, Polgár Marianne pedig hangszeres közreműkö­dője volt a koncertnek. Ekkor már jegyben jártak. 1959-ben diplomáztak, utána összeháza­sodtak és elhelyezésüket Pécs­re kérték. — Pedig nemcsak rokonunk nem volt itt, de ismerősünk sem. Csak jó híréről ismertük a várost, meg aztán hegy, a Mecsek után vágyódtunk — magyarázza elhatározásukat Szesztay Zsolt. Egzisztenciái teremteni, be­illeszkedni egy ismeretlen mi­liőbe, befogadialni Pécs zenei életébe,. barátokat találni, la­kást berendezni — az eltelt ^ jeszthetném karvezetöi tevé­kenységemet egy még több ki­fejezésre alkalmas, érettebb korú énekkar vezetésére is. Polgár Marianne tevékeny­ségének központja a zenemű­vészeti szakiskola. Bár hét év nem nagy idő, vannak figye­lemre méltó eredményei. Mióta Pécsett tanít, csak tő­le került a Zeneakadémiára zongorista, Kákonyi Ilona sze­mélyében. — Több növendékem sze­repelt a rádióban és a tévé­ben. Jelenleg legfiatalabb ta­nítványomat, Jandó Jenőt ké­szítem elő a prágai nemzet­közi ifjúsági verseny hazai válogatójára. Sok időmet le­köti, hogy az idei tanévben átvettem a zongoratanár-kép- zés elméleti és gyakorlati munkáját. Érthető, hogy ezek után nem marad elég ideje és energiája a gyakorlásra. Pedig ígérete­sen indult zongorista pálya­futása: Bach-verseny győzte­se Sopronban, Pécsett több kisebb szereplése mellett egyetlen jelentősebb fellépése önálló Bach-zongoraestje 1964- ben. Legfőbb terve, hogy zon­gorázása is megtalálja he­lyét, először saját időbeosztá­sában. Ez természetesen nem mehet a tanítás rovására, — vannak most is sokat ígsrő növendékei. — de a támlás­ban is többletet jelent. ha maga is otthonos a zongorá­zásban — o pódiumon! Már elkezdte a gyakorlást Bach. Mozart, Beethoven, Chornn, Liszt és Bartók művekből öst- szeállított koncertjére. Bartók nevének említésére mindketten egyformán reagál­nak. Hiszen őket a házastársi köteléken kívül közös szak­májuk lényege: a zene és a tanítás is összefűzi. Közösek a növendékek és az iskola is. — Ha fárasztó is olykor a másik gyakorlását hallgatni, jó. hogy mindig kéznél van a legjobb barát szakmai ta­nácsa, kritikája és biztatása. — Közös produkcióra nem készülnek? — Van Bartóknak égy ha­talmas kórusműve: a Falun, melyben a zongorakíséret sze­repe szinte több, mint egyen­rangú ... Ezt szeretnénk kö­zösen megszólaltatni..". j év talán megoldotta a kezdei nehézségeit. Szesztay Zsolt az első tan­évben Komlón tanított, a Dá- vidföldi Általános Iskolában — Szép emlékem marad Ko­dály: Háry János-ának színre- vitele a szinte kottát sem is­merő bányászgyerekekkel. A zenekart a feleségem pótoltc — zongorán. Aztán a pécs; zeneművészeti szakiskolához kerültem, itt tanítok zeneel­méletet és szolfézst. Érdekli a tanítás, évről év­re kísérletezi, hogyan lehet­ne a legcélszerűbben kialakí­tani iskolájában a tanítás anyagát és módszerét. Mint £ zeneelméleti reformbizottsái tagja, nemrég országos nyil­vánosság elé tárta elképzelé­seit. — Gyakorlati muzsikálásrt az elmélet-tanárnak is égeti szüksége van. Ezért nag { örömmel vezetem immár má­sodik éve. a Mátyás királx úti zenei tagozatos általáno: iskola énekkarát. Szőnyi Er­zsébet Makrancos király- lány-a. a Szálljon a dal hang versenyek beindítása sok mun i Jfát, de örömet is jelentettel számomra, örülnék, ha kitér Polgár Marianne — Szesztay Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom