Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-30 / 153. szám

1966. JÜNIUS 30.

napló

3

Napirenden Pécs varos I. ötéves terve

Ülést tartott a Városi Tanács

\

(Folytatás az 1. oldalról)

adatok megvalósítására összpontosulnak. Megemlítették azonban, hogy többet kellene tenni Pécs város csapadékvizeinek elvezetésével kapcsolatban, de ezenkívül is még számos hiányosságra hívták fel a figyelmet.

Horváth Lajos elvtárs, a Ét Városi Tanács új vb-elnöke Bkelszólalásában bizalmat és lakosság támogatását kér- ^Ke. Elmondotta többek kö- ^^sött. hogy a városfejlesztés [ egyik legfőbb feladata a lakásépítkezés, ugyanakkor szólott arról, hogy a harmadik ötéves terv során felépülő 1304 lakás enyhíteni fogja a gondokat, de véglegesen nem oldja meg. Kitért arra, hogy a lakóházak felújítására szánt milliók helyes felhasználásáért erősíteni kell a tanácsi építőipart. Szólott arról is, hogy a különböző üzemek ne csak igényekkel jelentkezzenek a tanácsnál, hanem anyagi segítséget is ajánljanak fel problémájuk megoldásáért. Az őt követő hozzászólók a város tisztaságfürdőjéről, sportkombinátról, valamint idegenforgalmáról fejtették ki nézeteiket, javaslataikat. Körösi Lajos elvtárs, a Városi Tanács volt vb-elnö- ke megköszönte az eddigi támogatást és kérte, hogy az új vezetésnek továbbra is adjanak meg minden segítségét. A felszólalásokra dr. Németh Lajos elvtárs válaszolt.

A tanácsülés résztvevői ezután dr. Kolta Ferenc, az oktatási állandó bizottság elnökének A város óvodai és napközi ellátottsága, helyzete és az ott folyó nevelő munka című előterjesztését vitatták meg. A fejlődés dokumentálja, hogy míg 1945 előtt a városban 20 óvoda 20 óvónővel működött, addig ma Pécs területén összesen 42 óvoda működik, amelyekben összesen 170 óvónő ügyel fel a gyerekekre. Amíg 1961-ben 2403 volt az óvodai férőhelyek száma, addig 1966-ban mintegy 3000. A férőhelyek száma azonban még mindig nem kielégítő. Különösen súlyos a helyzet a III. kerületben, ahol ez év őszén átadásra kerülő bolgárkerti 50 férőhelyes óvoda a nehézségeket csak kis mértékben csökkenti. A napközi otthonok helyzetével kapcsolatban az írásos jelentésből is kitűnik, hogy ezen a területen is jelentős eredményeket értünk el; míg 1957—58-ban 1298 volt a tanulói létszám, addig az 1965—66-os tanévben ez a szám 3551-re nőtt Elhelyezési gondok természetesen még vannak. Különösen az első és a harmadik kerületben.

A hozzászólások az óvodák és a napközi otthonok férőhelyeinek további bővítését szorgalmazták Felmerült egy nyári központi napközi otthon létesítésének a lehetősége is. Foglalkoztak a hozzászólók a tanulóifjúság nyári foglalkoztatásának problémájával. Szó került arról és többen sürgették hogy a Városi Tanács tegyen előkészületeket az üzemi óvodák tanácsi kezelésbe vételére. A hozzászólásokra dr. Kolta Ferenc elvtárs válaszolt, majd a tanács a fejlesztéssel kapcsolatban számos határozatot hozott.

Következő napirendi pontként dr. Takács József elvtárs, a Hazafias Népfront városi titkára a v. b. kiegészítésére tett javaslatot. Javasolta, hogy dr. Németh Lajos elvtársat, a Városi Tanács tagját a Végrehajtó Bizottság tagjává válassza meg. A tanácsülés a javaslatot elfogadta és Németh Lajos elv- társat vb-taggá választotta. A tanács megtárgyalta a pénzügyi állandó bizottság munkájáról szóló beszámolót, majd megválasztották a bírósági népi ülnököket. Befejezésként a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság 1966 második félévi munkatervét tárgyalták meg.

Július 1-től

MMM

Július 1-től kezdve új elnevezés alatt működik a Legújabbkori Történeti Múzeum. Az új név: Magyar Munkásmozgalom Múzeuma, s ez egyúttal kifejezi az intézmény megváltozott feladatkörét is. Ez a feladat a magyar munkásmozgalom tárgyi emlékeinek, írásos dokumentumainak összegyűjtése, tudományos feldolgozása. gondozása, amelyet ma már csak önálló, e célra hivatott intézmény tud elvégezni.

Tiszta-jutalékos

bérrendszert

A KPVDSZ megyebizottsága, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályával és a MESZÖV-vel közösen most foglalkozik a július 1-től kezdve bevezetendő tisztajutalékos bérrendszer kérdésével.

Gólya a Színház téren

I Három hónappal ai átadás előtt

Még sok a munka a szennyvíztelepen

és javítani kell, ami többlet munkát igényel. Kérdés: milyen új út az, amelyik 3—4 hónap alatt javításra szorul?

Még nem tudni, hogy a felszedett csillevágány helyett hol fog megépülni és mikor az új. Ennek nyomvonala ugyanis egybeesik az új úttal. Amíg nincs csillevágány, nem tudják elszállítani az iszapot a homokfogóból, tehát azt nem szerelhetik. Nem tudják továbbá elszállítani a szennyvízből naponta kihalászott hulladékot sem. Ott áll halmokban a homokfogó partján, s amikor egy szekérre való összegyűlik, a Köztisztasági Vállalat szállítja el. A felhalmozott szennytől valóságos légyinvázió van a telepen. „Szerencsére” csak egy hónapban egyszer van vásár itt a tőszomszédságban. Akik itt laknak a telepen, s itt dolgoznak, azok pedig fertőtlenítővel, mészszel védekeznek a legyek ellen. A szagtalanítást még nem tudták megoldani. Az egyik vállalat szerelői nemrégiben azt mondták, addig nem szerelnek, amíg a legyeket ki nem irtja az üzemeltető vállalat (?!)

Változatlanul áll az elő- ülepítő is azzal a különbséggel, hogy kiszivattyúzták belőle a vizet, tehát a talajvíz miatt a beton „felúszásának” veszélye is fennáll, csak éppen a szerelési munkák nem haladnak. Mivel a szerelés több területen, mint például a biológiai rothasz- tónál is kapcsolódik az építési munkákhoz, szükségesnek látszana az építők és a szerelők jobb együttműködése. Igaz, hogy október még messze van, de ha mindegyik az utolsó pillanatra halogatja a munkáját, abbó' semmi jó nem fog származni.

i A Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vá'la’at ma dél- ! után 5 órakor nyitja meg Pécsett, a Színház tér 2. szám alatt ! „Gólya Áruház”-át. Az ünnepélyes megnyitó után 6 órakor a Színház téren gyermekruha-bemutatót rendeznek.

Ki kerüljön be a pártvezetöségbe?

MűvészházcrsDCTrok:

Rátermett, rugalmas emberek

Lapunk június 9-i számában a vezetőségválasztások aktuális kérdéseivel foglalkozó cikk jelent meg „Ki kerüljön be a pártvezetőségbe?” címmel. Ehhez kapcsolódik a levél, melyet nevemre, de a Megyei Párt- bizottságnak címeztek, nem tévedve nagyot, a cikk anyagát ugyanis egy pártbizottság! értekezlet szolgáltatta.

Mint írják, többen elolvasták az említett cikket és azon az állásponton vannak — sőt voltak bizonyára előzőleg is —, hogy valóban nem mindegy, kiket választanak be a Magyar Szocialista Munkáspárt üzemi, vállalati vezetőségeibe: —

„ ... csak a legrátermettebb, rugalmas emberek tölthetik be a párt tekintélyéhez méltóan a párttitkári funkciót, felelhetnek meg a vezetőségi tagokkal szemben felállított követelményeknek".

Az elvi alapvetés után csakhamar a gyakorlat mezejére lépnek a levélírók és elítélőleg nyilatkoznak olyan, általuk ismert párt- titkárokról. akik ha szán- déktalanul is, elsorvasztják a pártéletet. Ismét idézek levelükből, mert ha kissé ironikusan fogalmaznak is — kissé túlozva is —, lényegében igazuk van. „Egyes titkár elvtársak úgy tartanak taggyűlést, hogy felolvassák a pártbizottságtól kapott brosúrát. Maga a felolvasás is hagy némi kívánnivalót maga után".

Erről a kérdésről valahogy keveset beszélünk. Az eszmeileg kifogástalan, irányt- mutató előadás hatása szempontjából az sem közömbös, hogyan adják elő. Felkelti-e, ébren tudja-e tartani a hallgatóság érdeklődését vagy elvész a döcögő mondatok monoton egymásutánjában. Még az idősebbek közül is sokan emlékeznek egy-egy tanárukra, aki különösen értett a nyelvükön, s úgy magyarázta az egyébként száraz tananyagot, hogy muszáj volt odafigyelni. Nem egynek stílusa, fordulatos kifejezései fennmaradtak és tovább élnek az egykori tanítványok szóhasználatában, önkéntelen gesztusaiban. De számíthat-e érdeklődésre az a pedagógus, alki maga elé teszi a könyvet és olvassa fennhangon, beletemetkezve, hogy nem is lehet látni a szemét? Nem, nem számíthat érdeklődésre, legyen bár a saját tankönyve, mely

mögé bújik... Az ilyen tanár mellett megszenvednek a tanulók.

A beszámolót tartó párttitkár a taggyűlés aktivitását határozza meg. Ha nem tud kapcsolatot teremteni a hallgatósággal, legértékesebb gondolatai is céljukat vesztve ütköznek a falba a tagság feje fölött. És mit lehet egy ilyen beszámolóhoz hozzászólni? Amikor a helyenként mutatkozó közömbösség okait kutatjuk, ilyen tényezőkre is ki kell terjeszteni a vizsgálódást.

A levél a továbbiakban még konkrétabbá válik. Egy olyan vezetőt bírál, aki bizony eléggé gyengén dolgozik, viszont jó viszonyban van a Városi Pártbizottság egyik funkcionáriusával, s akármilyen kérdésről essék is szó, nagyképűen kijelenti: „Majd X. elvtárs elintézi, családostól összejárunk!” Nem az a baj, hogy jóban vannak, de vajon X örül-e annak, hogy az illető, „tekintélyének” emelése céljából hivatkozik rá? Valószínűbb, hogy nincs is tudomása róla.

— Ez a história a vezetővel meglehetősen sejtelmesen hangzik, az újságíró vigyázott arra, hogy ne lehessen tudni, kiről van szó... — gondolhatná valaki.

Másként áll a helyzet, a levélírók nem tartották fontosnak az illetőt megnevezni. Tulajdonképpen nincs is szükség erre. Vezetőségválasztások előtt állunk, a ké~- dés megoldása kézenfekvő. A gyengén dolgozó, ráadásul .,kapcsolataival” operáló vezetőt ki kell hagyni az új vezetőségből, a .,legrátermettebb, rugalmas emberekkel" kell felváltani, mint ahogy azt levélíróink olyan helyesen megfogalmazták.

Sommázva az eddigieket mindössze egy kérdésben tér el álláspontom a levélírókétól. A legrátermettebb elvtársakat nem szükséges a felső pártszervek ellené, e beválasztani a vezetőségbe, ugyanis nincs elleniét az alapszervek és a felsőbb pártszervek törekvése között. A „Ki kerüljön be a pártvezetöségbe’’ című cikk. mely a levélírók bizalmát kiérdemelte, teljes egészében a Megyei Pártbizottság álláspontját tükrözi: az ie- ffyen vezető az alapszervben, akit az alapszerv kommunistái arra érdemesnek tartanak és megválasztanak.

Kéri Tamás

S Október elseje a pécsi

< szennyvíztelep befejezésének

í határideje. Februárban

/ megírtuk, milyen vontatot- ) tan halad a munka, s mi- s lyen hiányosságok találha< tők e nagyösszegű beruhá- ? zásnál. Cikkünkre a Víz> ügyi Beruházási Igazgató- 5 ságtól olyan tájékoztatót \ kaptunk, hogy a hibát ide< jében. október elsejéig ki- • ? javítják.

í A bírálat óta négy hó? nap telt el, s ezért újra 5 megnéztük hogyan halad- S nak a munkák.

$ A homokfogó annak els lenére, hogy a Vízgép Sze- 1 ' relő Vállalat március 15-re ■

< ígérte, még mindig nem ké- ’ í szült el. Ennek hiánya to' vábbi feltöltődést okoz, pe- ■

> dig enélkül is legalább 60— ’ \ 80 köbméter homok, illetve 1

iszap borítja a medence te- ' ■ nekét. A keresztül áramló ' i szennyvíz viszi magával az ] , iszapot a szívó aknába, J ; amelynek alját már tavaly 1 nyáron a búvár megállapí- ; ) tása szerint 30—40 centimé- 1 j teres kavicstörmelékes iszap 1 borította. Ez okozta a szi- 1 \ vattyúlapát törését, mely- ' nek pótlása 50 000 forintba 1 került.

1 1 / Megírtuk, hogy ezért az

S üzemeltető vállalat szüksé- í gesnek látja a szívóakna c tisztítását. Ennek előfeltéte- t

> leként került szóba a szenny : víz elterelő vezeték megépí4 tése. Ez el is készült, tehát : ^ az akna tisztításának már

i nincs akadálya.

? Lehet, hogy a múltkori :

/ cikkünk alapján türelmet5 lenséggel vádolnak ben< nünket, a kivitelezők azon- S ban annál türelmesebbek. A ? Bm. Építőipari Vállalat dol> gozói például elkészítették s a makadám út alsó részét,

<, majd abbahagyták a munI

kát, mondván: ha befejezik az út építését, akkor az átadási határidőig elromlik

IJ etedik éve pécsiek.

■*-* Messziről jöttek, a Tiszántúlról. Az első közös emlékük is Debrecenhez fűződik. A még általános iskolás Polgár Marianne hangversenyen zongorázott. Schumann művét, a Gyermekjeleneteket. Itt látta meg először a Debrecenben diákoskodó Szesz- tay Zsolt. De ezt csak évek múltán vallotta be, amikor már mindketten a Zeneművészeti Főiskolán tanultak: Marianne a zongoraszakon, Zsolt a karvezető és középiskolai tanárképzőn. A diplomahangversenyen Szesztay, Händel: Saul-oratóriumának részletét vezényelte, Polgár Marianne pedig hangszeres közreműködője volt a koncertnek. Ekkor már jegyben jártak. 1959-ben diplomáztak, utána összeházasodtak és elhelyezésüket Pécsre kérték.

— Pedig nemcsak rokonunk nem volt itt, de ismerősünk sem. Csak jó híréről ismertük a várost, meg aztán hegy, a Mecsek után vágyódtunk — magyarázza elhatározásukat Szesztay Zsolt.

Egzisztenciái teremteni, beilleszkedni egy ismeretlen miliőbe, befogadialni Pécs zenei életébe,. barátokat találni, lakást berendezni — az eltelt ^

jeszthetném karvezetöi tevékenységemet egy még több kifejezésre alkalmas, érettebb korú énekkar vezetésére is.

Polgár Marianne tevékenységének központja a zeneművészeti szakiskola. Bár hét év nem nagy idő, vannak figyelemre méltó eredményei. Mióta Pécsett tanít, csak tőle került a Zeneakadémiára zongorista, Kákonyi Ilona személyében.

— Több növendékem szerepelt a rádióban és a tévében. Jelenleg legfiatalabb tanítványomat, Jandó Jenőt készítem elő a prágai nemzetközi ifjúsági verseny hazai válogatójára. Sok időmet leköti, hogy az idei tanévben átvettem a zongoratanár-kép- zés elméleti és gyakorlati munkáját.

Érthető, hogy ezek után nem marad elég ideje és energiája a gyakorlásra. Pedig ígéretesen indult zongorista pályafutása: Bach-verseny győztese Sopronban, Pécsett több kisebb szereplése mellett egyetlen jelentősebb fellépése önálló Bach-zongoraestje 1964- ben. Legfőbb terve, hogy zongorázása is megtalálja helyét, először saját időbeosztásában. Ez természetesen nem mehet a tanítás rovására, — vannak most is sokat ígsrő növendékei. — de a támlásban is többletet jelent. ha maga is otthonos a zongorázásban — o pódiumon! Már elkezdte a gyakorlást Bach. Mozart, Beethoven, Chornn, Liszt és Bartók művekből öst- szeállított koncertjére.

Bartók nevének említésére mindketten egyformán reagálnak. Hiszen őket a házastársi köteléken kívül közös szakmájuk lényege: a zene és a tanítás is összefűzi. Közösek a növendékek és az iskola is.

— Ha fárasztó is olykor a másik gyakorlását hallgatni, jó. hogy mindig kéznél van a legjobb barát szakmai tanácsa, kritikája és biztatása.

— Közös produkcióra nem készülnek?

— Van Bartóknak égy hatalmas kórusműve: a Falun, melyben a zongorakíséret szerepe szinte több, mint egyenrangú ... Ezt szeretnénk közösen megszólaltatni..".

j év talán megoldotta a kezdei

nehézségeit.

Szesztay Zsolt az első tanévben Komlón tanított, a Dá- vidföldi Általános Iskolában

— Szép emlékem marad Kodály: Háry János-ának színre- vitele a szinte kottát sem ismerő bányászgyerekekkel. A zenekart a feleségem pótoltc — zongorán. Aztán a pécs; zeneművészeti szakiskolához kerültem, itt tanítok zeneelméletet és szolfézst.

Érdekli a tanítás, évről évre kísérletezi, hogyan lehetne a legcélszerűbben kialakítani iskolájában a tanítás anyagát és módszerét. Mint £ zeneelméleti reformbizottsái tagja, nemrég országos nyilvánosság elé tárta elképzeléseit.

— Gyakorlati muzsikálásrt az elmélet-tanárnak is égeti szüksége van. Ezért nag { örömmel vezetem immár második éve. a Mátyás királx úti zenei tagozatos általáno: iskola énekkarát. Szőnyi Erzsébet Makrancos király- lány-a. a Szálljon a dal hang versenyek beindítása sok mun

i Jfát, de örömet is jelentettel számomra, örülnék, ha kitér

Polgár Marianne — Szesztay Zsolt