Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-29 / 152. szám
|t966. JÚNIUS 29. napló 3 Dohányipari tanácskozás Pécsett Filteres cigaretta a divat 1 egkétszereződört a termelés, távirányítás a Pécsi Dohánygyárban Legkeresettebb cigaretta a Fecske A múlt év végén kétnapos .akmai megbeszélés zajlott le Pécsi Dohánygyárban, ame- ren Debrecen, Pécs, Sátor- Ijaújhely és Eger dohánygyárnak főmérnökei és más vető szakemberei vettek részt. : ankét két napján a do- nyipar beruházásaival, a .nőségj a vitással, gazdaságossal kapcsolatos feladatokat ' ’élték meg. Irimi Sándor, Pécsi Dohánygyár főmérnö- a szakmai találkozón el- ígzottak alapján adott vált néhány — különösen a yasztókat érintő — kér- sre. — Hogyan alakult a gyár termelése az utóbbi években? — A Pécsi Dohánygyár fej- sztése körülbelül 1957—58-as Ékben kezdődött meg, és *60-tól gyors ütemben reali- ilódott a fejlesztésre fordított iszeg. Elégségesnek tartom, i csak egyetlen tényt mon- >k el; hosszú-hosszú éveken ; nálunk a termelésben a izierőnek volt nagy szerepe, második ötéves terv időszakban viszont termelésünk áz százalékkal növekedett, és i a gépesítettség magas foknak köszönhető. Elsősorban : előkészítést gépesítették, 'észen a dohányvágóig, mert tói kezdve már mechanikai Ion folytatódik a cigarettáik az előállítása. A töltést selőtt is gépekkel végeztük e a lényeg tulajdonképpen ; előkészítésen van, mert ott ki él, hogy a dohány milyen inőségben kerül töltésre, il- tve a fogyasztóhoz. A bála- >ntás még kézzel történik, de ána minden más, például a iverés is, vagy a dohány gő- ilése egy Skoda-berendezés- 1 már gépi erővel. Egyéb- knt még egy ilyen vákuum- írendezést kapunk körülbe- 1 egymillió forintos érték- in. A gépsorokat ma már iwezérléssel irányítjuk. — A fogyasztót feltétlenül érdekli a várható minőségi javulás. — Ez a mi célunk is, hiszen bármilyen fejlesztésről van :ó, a fogyasztó igényét figye- mbe kell vennünk, még akar is, ha az igények teljesítőbe néha „beleszólnak” a izdasági lehetőségek. Mi az elkövetkezendő időben is az I előkészítésnél kívánunk különböző elgondolásokat végrehajtani. Például a pácolást. — Illatosított cigarettáról van szó? — A pácolás nem azonos az illatosítással. Ugyanis az illatosítószer, amellyel a Tulipán rendelkezik, csak a szaglásra hat, a pácolás viszont az ízlelésre. — Miért van szükség a pácolásra? — Javul a dohány úgynevezett „degusztációs” tulajdonsága, vagyis minden olyan tulajdonság, ami a jó cigarettának feltétele. — Ha már jó cigarettáról van szó, beszélhetünk-e arról, hogy a különböző fajta cigaretták iránt is szinte divatszerüen változik a kereslet? — Igen, most . a filteres cigaretták „divatosak”, de azt hiszem, ez a divat állandósul. 1 Húsz—harminc évvel ezelőtt | magas volt a pipadohány- fogyasztás. Divat volt a szivar is. A háború utáni évektől kezdve annyira meggyorsult az élettempó, hogy az igény inkább a cigaretta felé tolódott el. Hiszen ha ma valaki egy Jáva-szivart akar elszívni, ahhoz nyugodtan le kell ülnie és a szivarozási szertartás eltart több, mint harminc percig. Erre nincs „ideje” a mai embernek. — Tehát többet dohányzunk ... — Hát... nehéz kérdés. Sokat dohányoznak világszerte és persze hazánkban is. Ezért, ennek ellensúlyozására készülnek a filteres cigaretták; a szűrő nemcsak a nikotinnak, hanem más égésterméknek is bizonyos hányadát leszűri. Ezért nagy a kereslet a filteres iránt. Csakhogy a szűrés következtében a dohány veszít a jellegéből. Tessék, gyújtson rá ebből a kísérleti „23”-asból! Meglátja, hogy az első nyolc—tíz szippantásig jóformán alig érzi a dohány tulajdonságait, majd később, kisebb mértékben visszanyeri. Ez csak kísérlet. Azt kutatjuk, hogy tudnánk megőrizni a dohány tulajdonságát, annak ellenére, hogy filterezzük. — Mekkora az igény a filteres cigaretták iránt? — Nálunk a főcikk a Kossuth volt, még most is az, mert gyártmányaink 27 százalékát az teszi ki. De közvetlen utána a Fecske következik 23 százalékkal, a Terv és a Munkás 20—20, a Totó pedig 10 százalékkal. Tavaly ősszel kezdtük a filteresek gyártását, kezdetben nem a legjobb minőségben, mert hiszen a gépek is újak voltak, dolgozóinknak pedig nem volt még kellő gyakorlatuk. Ebben az évben már több, mint egymilliárd Fecskét gyártunk. — A filteresek csomagolása szép, a többiről ez nem mondható el... — A komerszcigaretták — mint a Kossuth, Terv, Munkás — csomagolása valóban nem a legszebb. De ez gazdasági kérdés. Egyébként — ez az én privát véleményem — jónéhány év múlva olyan magas lesz a filteresek iránti kereslet, hogy a komersz-ciga- retták gyártása egyre jobban csökken majd. R. F. 7,5 millió tégla terven felül A tervezettnél hét és fél millió téglával többet égettek eddig a Baranya és Tolna megyei Téglaipari Vállalat üzemei. Aránylag nem nagy kárt okozott a zivataros időjárás sem. A fedett színek és a nádtakarók megvédték a nyerstéglákat. Napjainkig a tervezett 79 millió 850 ezerrel szemben majdnem 90 millió nyerstéglát készítettek. A féléves elemi kár körülbelül két és fél millió tégla, de. még így is több mint hétmillió a terven felül gyártott nyerstégla mennyisége. Kilátás Pécs nyugati városrészére. — Szokolai felv. — A III. osztályból az NB / A Hirdető dadáktól a Wich-chich telepig U) üzemágak, eredményes munka, tisztes jövedelem A cím inkább a sportrovatba illene, de ezúttal itt a helye Nem tudnám megmondani már, hogy Lukács József tsz- elnök helyettes, Schmidt András főállattenyésztő, vagy Fejes Jánosné főkönyvelőtől eredt-e, de nagyon találó. A pellérdi tsz osztályos lépést tett előre. A megyei rangsorolás listáján még akkor is a „gyenge tsz” bélyegét viselték, amikor közösségbe léptek Gyóddal, Keszüvel, Aranyos- gadánnyal és 5000 katasztrális holdra terebélyesedett a föld- vagyonuk. Állami támogatás — Kétségbeejtő helyzetben voltunk — mondta Fejes Jánosné. — Se takarmányunk, se alomszalmánk nem volt. Ebből következett az a tragi- komikum, hogy az állatgondozók mellé „fürösztő dadákat” kellett állítani, hogy reggelenként „tisztába tegyék” a fülig trágyás jószágot. Ha csak ez lett volna a gondja! Az állatállomány után pótlását legtöbb esetben a piacról szerezték. Ilyen formán szó sem lehetett céltudatos tenyésztői munkáról és a betegséget is behurcolták a sertéstelepekre, ahol hiányzott f ex bajos eredeti foglalkozása nyomdász. 1948-ban, amikor hadifogságból hazatért, azt kérdeznék tőle akkori lakóhelyén, Siklóson, hogy elvállalná-e i Cukor értékesítő Vállalat vezetését. Igent mondott, és 'zzel egy munkásember pozitív értelemben vett karrierje indult el. Ma ötszáz imber munkája felett ren- ielkezik Tolnában és Bara- zyában. 3600 féle árucikkel őglalkoznak és tervük ez ívben már meghaladja az igymilliárd forintot, övék Tolna és Baranya lakossálának élelmiszerekkel, háztartási és vegyi cikkekkel történő ellc.tásának gond- 'a. Nem lehet könnyű en- iél a vállalatnál igazgató- iak lenni! — Mit tagadjam? Néha ■oppant sok a gondom. De i fáradságért mindig bősélesen kárpótolnak a válla- at sikerei. Az udvari ablakon szap- n-, fűszer-, csokoládéillat rád be, csalhatatlan bizonyítékául annak, hogy a "ŐSZÉRT irodájában ülünk, íz igazgatói székből belátni léhány szobába, de nem az '.llenőrzés kedvéért, vélet- enül az épület fekvése niatt alakult így. A központban évekkel ezelőtti nunkarend szerint dolgoztak, ösztökélni senkit nem ’cell. — Pedig az év elején nagyszabású összevonást haj- ottunk végre és az igazItt jó igazgatónak lenni... i gatóság 68 tagú kollektívája két nagykereskedelmi vállalat dolgozóiból alakult. A közös munkában azóta szinte összeötvöződtünk. Általános vállalati funkcióinkat tekintve országos vonatkozásban elsők között vagyunk. Mutatóink közül több olyant tudok mondani, amely terv szerint alakult, de egyet sem, amely a bázisnál alacsonyabb lenne. Pedig ezeket én már az új gazdaságirányítási mechanizmus szemszögéből nézem, a nyereség tömegéhez viszonyítom a költségnemeket. Tulajdonképpen az első negyedéves terv teljesítésében rejlik a vállalat idei legnagyobb sikere. Hiszen az új évtől számítva, a gazdaságirányítási reform előszeleként már bizonyos áruforgalmi szabadságot élveztek. Ezt a nagyobb szabadságot átruházták az egységekre. — Az emberek szeretik az önállóságot, azóta valósággal elöntenek ötletekkel. Kutatják a módját, hogyan tehetnénk többet a gazdaságosság javításáért. Mondok egy példát: raktározási lehetőségeink nagyon gyatrák. Negyvennégy pécsi raktárunk közötti fuvarok korábban kedvezőtlenül hatottak gazdaságossági mutatóinkra. Idén a pécsi fiók hatáskörébe utaltuk a belső fuvarok szervezését. Azóta előre meghatározott menetrend szerint történik a raktározás és fuvarozás. A leggyarabban szükséges áruk a legközelebbi raktárakba kerültek, lényegesen csökkent a felesleges fuvarok száma és ennek révén olyan tízezerekhez jut a népgazdaság, amelyek eddig élesztek. Csaknem minden költségnem területéről tudnék hasonló példát mondani. Lex Lajos azok közül a munkásigazgatók közül való, akik saját áletkorukat tekintve a legszerencsésebb időben kapták kinevezésüket: volt már annyi tapasztalatuk, amennyi az emberekkel való bánásmódhoz szükséges és annyi energiájuk, amennyi a szakmai ismeretek és a diploma megszerzéséhez kellett. — Mi a jó igazgató titka? — Mindenekelőtt legfontosabb a szakma ismerete. Ezzel egyenértékű az embereket alaposan megismerni, mivel a gazdasági célokat rajtuk keresztül lehet megvalósítani. Igazgatói tekintélyt szerintem az emberség ad, az igazgató tegye magáévá munkatársai gondjait. összeütközésem még sosem volt a vállalatnál dolgozókkal. Tizenhét év alatt egyszer fordult elő, hogy áthelyezési határozatunkat nem hagyta jóvá a munkaügyi döntőbizottság... Fontos, hogy az igazgató fedezze fel az előnyök elfogadásában rejlő buktatókat. Szükséges, hogy döntései reálisak, igazságosak legyenek, hogy ne essék áldozatul a rágalmazóknak. A mi vállalatunknál tizenhét év alatt még „nem fúrtak meg” senkit. Szabad ideje tulajdonképpen csak néhány hónapja van. Szereti a színházat, a zenét, az utazást, pihenésre, szórakozásra szánt óráit ezek és a család töltik ki. Tervei? — Az összevonás után elért rendkívül szép eredményeket szeretnénk negyedévenként megismételni. Az alig összeszokott kollektívának tovább kell gyakorolnia az együttes munkát, mert fel kell készülnünk az új mechanizmus bevezetésére. Bizonyos értelemben ez további tanulás kérdése. Feladatom, hogy a vállalat kollektíváját előkészítsem az önállóbb, nagyobb felelősséggel járó tevékenységre. Szerencsém van, mert. kitűnő az együttes, jól érti a dolgát. Ha úgy tetszik, azt is mondhatom: itt jó igazgatónak lenni. Harsán yi Márta a víz, a villany és más szükséges berendezések. A hiányok hoz idomult a „bérezési rendszer” is, amit csak a közérthetőség kedvéért neveztek el annak. Az állatgondozók például fix bért, 1500 forintot kaptak havonta, függetlenül az elért eredményektől. Nem csoda, hogy idegenkedtek ettől a beosztástól. Ezek a problémák, ha más címmel is, de végig gyűrűztek a gazdaság minden ágában. S ekkor érkezett meg a segítség. A két és félmillió forintos állami támogatás végre kaput nyitott az igazi nagyüzemi gazdálkodáshoz. E milliós besegítés nélkül bajosan állnának ott, ahol ma állnak, de az alapokhoz más is hozzájárult. Az új vezetés élére olyan embert kaptak Tálos László személyében, aki nem tisztelte a hagyományokat, aki esőstől felforgatott minden régit. Űj vezetés — Első feladatunk megváltoztatni a termelés szerkezetét, kidolgozni olyan bérfizetési rendszert. amelynek mutatóit a végtermék eredményei adják... — jelentette ki a vezetőség előtt, mielőtt rátért volna a részletekre. — Olyanokra, hogy ezután a „reszortosoktól” (főagronómus, főállattenyésztő, brigádvezetők, stb.) azt várja, hogy szaktudásuk, tapasztalatuk révén önállóan gazdálkodjanak. A többi „magától jött”. A hagyományos állattenyésztés mellett nem egészen két év alatt új üzemágak létesültek a tsz-ben. Baromfifarmukon rátértek a Shaver és Nick- chick tyúkok tartásával az árutojás termelésre. Eredmény? Múlt évi átlagos állományuk 7000 baromfi, egy tojóra eső 210 darabos tojáshozammal. ami 2000—2100 forint havi átlagjövedelmet biztosít a gondozóknak. S amióta bevezették a „broiler” nevelést, hasonlóan alakul a húsbaromfi telepen is a gondozók jövedelme. S hogy ne csak a gondozók, hanem a tsz jövedelméről is szó essék: a százezerre tervezett húsbaromfiból egy tizenhatezres turnust már áprilisban értékesítettek. Mit hozott még a „végtermék” elv és a „reszortosok” önállósága? Két évvel ezelőtt még 16—17 forintba került 1 kg sertéshús előállítása, ma 9—11 forintba. Ebben az évben 1400 hússertést akar értékesíteni a tsz. Nyilvánvaló, mennyit takarítanak meg önköltségben. Persze az önköltség ily mérvű csökkentésének feltételei vannak. Valamit valamiért — Mindenekelőtt az, — mondotta Schmidt András ~.ö- állattenyésztő — hogy minden kocánk teljesítse anyai kötePrecizen válaszolt kérdésünkre Dani Antal, a tsz sertésgondozója: „A múlt hónapban 2762 forint és 84 fillért kaptam a borítékban ...” lességét. ami természetesen nemcsak rajta múlik, hanem a megfelelő gondozáson is. Ennek előfeltétele viszont az anyagi érdek. Valamiért valamit ... A „valamiért” abból áll, hogy minimálisra csökkenjen az elhullott malacok száma, maximálisra nőjön a választási súly, s a hizlalás időszakában megint minimálisra az egy kiló hús előállítására felhasznált abrakmennyiség. — Mind a három feltételt teljesítettük — mondotta Schmidt András. — Elértük azt, hogy a korábbi tizenkét kiló helyett tavaly már 23 kilóra emelkedett a választási átlagsúly, vagyis egy-egy malaccal majdnem kettőt nyertünk. És mit nyertek a sertésgondozók? Második éve rendszeresen elérjük a havi 2600— 2700 forintos átlagfizetést, el- letési időszakban még a három és félezret is. De ezt már odakint a sertéstelepen legyeztem fel. ahová saját kocsiján vitt ki a tsz-elnök. Még exkuzálta is magát, amikor körülnéztünk; — Korszerűtlen még a telepünk, jövőre érdemesebb lesz megtekinteni. — S ha nem akad meg a szemem egy féligkész hatalmas téglaépületen, talán nem is mondja el. hogy ott egy 108 férőhelyes modern tehénistálló épül. Még feljebb Ezek után annyi megjegyezni valóm maradt, hogy a pellérdi tsz nemcsak feljutott, nemcsak megkapaszkodott az ,.NB I. B-ben,” hanem úgy néz ki. hogy csupán idő és nem is olyan távoli idő kérdése, hogy még feljebb jusson. P. Gr.
