Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! DunaniQit napló _____ Az MSZMP Boronug megyei Bizottsága és a Meqggi Tanács lapja________ X XIII. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM ÄRA 50 FILLÉR 1966, JÜNILS 28., KEDD Program és perspektíva 4 harmadik ötéves tervet, ‘ ™ az ország ötéves műn- kuprogramját tárgyalta az or­szággyűlés. Ez a terv —mint : - Országos Tervhivatal elnö- 1 ének ismertetéséből és a hoz­zászólásokból is kitűnt — szerves folytatása az eddigi gazdaságpolitikának és külö­nösen annak az elmélyült, megfontolt, elsősorban na­gyobb hatékonyságra és jobb minőségre törekvő gazdasági munkának, amely az utóbbi két esztendő tevékenységét jellemezte. A terv fő jellegzetességei elsősorban a szolid realitások­kal számoló előirányzatok, amelyek azonban mégis a ter­vezhetőség optimumára törek­szenek: mind a nemzeti jö­vedelem, mind pedig annak elosztása tervezésében, tehát a beruházások és a fogyasz­tás, az életszínvonal alakulá­sa meghatározásában is szám- baveszünk minden eszközt, amellyel rendelkezünk, illet­ve amire a következő évek­ben biztosan számíthatunk. Ez nem jelenti azt, hogy nem érhetünk el ennél jobb ered­ményeket is, most már nem a régi értelemben vett „túl­teljesítés” módszereivel, ha­nem azoknak a ma még pon­tosan fel sem mérhető tarta­lékoknak a felhasználásával, amelyek az ésszerűbb, inten­zívebb, következetesebb, egy­szersmind sokkal rugalma­sabb gazdasági munkában rejlenek. Ezt szolgálja majd elsősorban az új gazdasági mechanizmus bevezetésével járó számos intézkedés, ame­lyeknek üdvös hatását, ha számokba nem is foglalhat­juk, de nagyvonalakban már ma is látjuk. Ezzel kapcso­latos, merőben új vonása a tervnek, hogy több fontos vo­natkozásban, így egyebek kö­zött a beruházásokéban is. csak a kereteket rögzíti az egész időszakra, magukat a beruházásokat, még a legje­lentékenyebbeket is, csupán az előttünk álló két évre je­löli meg. Bölcsen óvatos, a tanulsá­gokból okulva, a tervezés a mezőgazdasági termelés elő­irányzataiban is (az előző öt évhez mérten 13—15 százalé­kos növekedéssel számol), ami megint csak nem azt jelenti, hogy feltétlenül erre az egyébként nem jelentéktelen előrelépésre korlátozódik majd mezőgazdaságunk fejlődése. Ellenkezőleg, tág teret hagy azoknak az egészséges helyi kezdeményezéseknek, ame­lyek — figyelemmel a nem­zetközi és a hazai piacra — maximálisan kiaknázzák a ha­zai nővén; termesztés. állat- • tenyésztés és ezen túlmenő­en, a korszerű élelmiszeripar számos lehetőségét, Vf égered ményben ugyan­’ csak ez a tervezési „stí­lus” jelien'/,i az életszínvonal célkitűzéseit. Az egy kereső­re számítl .itó 9—10 százalé­kos reálbf. illetve az egy főre jutó 14—16 százalékos reáljövede! ni-növekedés — bár igen tisztes cél — sem­mi esetre sem a legtöbb, amit elérhetünk. Ha a gazdasági mechanizmus reformjának sok-sok 1 ínálkozó alkalmát felhaszna!', a. jobb eredménye­ket érünk el, hatékonyabban dolgozunk a termelésben is. akkor több eszközünk lesz az életkörülmények javítására. A harmadik ötéves terv. minden megfontoltságával együtt rendkívül markáns vo­(Folytatas a X rétfaftrrl Tegnap befejeződött a Ma­gyar Földrajzi Társaság mo­hácsi vándorgyűlése. A két napos rendezvényt, melyet he­lyi viszonylatban a Magyar Földrajzi Társaság dél-du­nántúli csoportja szervezett, másfélszáz általános- és kö­zépiskolai földrajztanár, ille­tőleg egyetemi oktató és tudo­mányos kutató hallgatta végig. Résztvett azon I. M. Maier- goiz. a Lomonoszov egyetem, dr. Hans Milus. a Potsdami Pedagógiai Főiskola földrajzi tanszékének vezetője és dr. Ottokar Lehmann, a potsdami tanszék adjunktusa, továbbá dr. Dittrich Zühlke, az NDK Tudományos Akadémiája táj­kutató bizottságának titkára, és Lengyelországból Koz- movszka asszony, a Lengyel Tudományos Akadémia föld­rajzi intézetének munkatár­A vendégek fogadása a Megyei Pártbizottságon Hétfőn reggel pontban 9 órakor két Volga gépkocsi állt meg a megyei pártbizottság épülete előtt, Novics János, a megyei pártbizottság titkára és Szentirányi József, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője kíséretében megérkezett a Ívovi pártküldöttség, hogy baráti beszélgetésen vegyen részt Rapai Gyulával, a Bara­nya. megyei Pártbizottság első titkárával és munkatársaival. Rapai Gyula a pártbizottság bejáratánál fogadta a küldött­séget és személyesen vezette fel á kis tanácsterembe. Már útközben — tolmács igénybe­vétele nélkül — szívélyes han­gú beszélgetés alakult ki az első titkár és a lvoviak között. A tanácsterembe érve került sor, mintegy ünnepélyes meg­nyitóként Rapai Gyula pohár­köszöntőjére. — Személy sze­rint is nagyon örülök ennek a találkozásnak — mondotta. — Az az érzésünk, hogy az ilyen jellegű cserelátogatások mind­két fél szempontjából, tehát kölcsönösen hasznosak. A moz­gunk részéről nem egy olyan módszert fedeztünk fel önök­nél járva, amelyet azóta ma­gyar viszonyokra alkalmazva bevezettünk a megyében ipari, mezőgazdasági és egyéb vona­lon. Látogatásaink másik ko­moly eredménye testvérváro­saink dolgozóinak egyre szoro­sabbá váló emberi kapcsolata, mely a két nép közötti barát­ság szerves részét képezi. Ezután Rapai Gyula bemu­tatta vendégeinknek a pártbi­zottság jelenlévő munkatársai közül azokat, akikkel eddig még nem találkoztak: Czégény Józsefet, a mezőgazdasági, és Szikszai Tibort, az ipari osz­tály vezetőjét. Mint tréfásan megjegyezte, néhány elvtárs azért nem tudott megjelenni a fogadáson, mert jelenleg a Szovjetunióban, többek között Lvovban tartózkodik. Hja Tarnavszkij. a szovjet küldöttség vezetője válaszában elmondotta, hogy eddigi prog­ramjukkal a legteljesebb mér­tékben elégedettek: zsúfolt, nehéz program, de hasznos az érdeklődő szakember számára. — Jó érzés volt látni — mon­dotta — hogy amerre jártunk, mindenütt kommunistákként, barátokként fogadlak bennün­ket. Elismerését fejezte ki a megye ipari termelése, a me­zőgazdaság színvonalát ille­tően, kiemelte a Tervező Vál­lalat felépítését. szervezetét, mely különösen megnyerte az építészeti szakemberek tetszé­sét. A küldöttség érdeklődése­id Sasa* &püe éteaondotta, hogy az elmúlt napokban az országgyűlés ülésén tartózko­dott, ennek kapcsán országos jellegű kérdésekre terelődött a szó. Vendégeinket az ötéves terv előirányzatai közül is el­sősorban az építőipar tervezett fejlődése érdekelte, megyei viszonylatban az építők mun­kájának koordinálására és a lakáselosztásokra vonatkozólag tettek fel kérdéseket. A baráti eszmecserének valóban csak a „nehéz” program vetett véget, a küldöttség még a délelőtt folyamán a Tejüzembe és a Patyolat Vállalathoz látoga­tott; ebéd után pedig a Bm. Építőipari Vállalatot tekintet­te meg, ahol részletes szak­mai jellegű beszélgetést foly­tattak Nemeskéri László igaz­gatóval és munkatársaival. Vendégeink mai programja: délelőtt a bólyi tsz, majd az állami gazdaság megtekintése, ebéd után látogatás a Mohácsi Farostlemezgyárban és az Űj Barázda Termelőszövetkezet­ben, ezt követően, kedvező idő esetén hajókirándulás. De Gaulle Leningrádban A látogatás francia visszhangja De Gaulle francia köz­társaság! elnök és Koszi­gin szovjet kormányfő hétfőn látogatást tett a leningrádi fémgyárban, a szovjet turbinagyártás egyik legnagyobb köz­pontjában. A gyárban ké­szítik a víziturbinákat a szibériai bratszki és krasz- nojarszki villamos erőmű számára. Ez lesz a világ két legnagyobb villamos erőműve. A francia lapok továbbra is vezető helyen részletes tudó­sításokban számolnak be De Gaulle országjárásáról a Szov­jetunióban, a kommentátorok figyelme azonban már a csü­törtöki befejező tárgyalás fe­lé fordul, és a látogatás poli­tikai eredményét mérlegeli. „Nem lehet arra számítani, — írja a degaulleista Nation — hogy a közös közlemény valamilyen varázsformulát tar talmazzon az összes függőben levő probléma, így a német kérdés megoldására, amely bizonyos mértékben továbbra is maguktól a németektől függ. A lényeg azonban az, hogy mindkét részről szüksé­gét látják a Párizs és Moszk­va közötti állandó eszmecse­rének. Tabouis asszony a Paris Jourban az európai biztonság és Németország kérdésében fennálló ellentéteket fejteget­ve rámutat. De Gaulle azt szeretné elérni, hogy a Szov­jetunió elfogadja Moszkva és Bonn közvetlen tárgyalásának gondolatát. A vándorgyűlés elejétől vé­gig nagy érdeklődés mellett zajlott le. Többek között nagy tetszést aratott dr. Hans Mi- lusnak a földrajzoktatás film­mel való szemléltetéséről, s dr. Lehmannak a terepasztal elkészítéséről és használatáról szóló érdekes, színes filmmel kísért előadása. Ebben láthat­ták a tanárok a folyóerózió mesterséges előállítását is. A hazai előadók közül ritkán ta­pasztalt hatalmas sikere volt Gombás Lukácsnál-:, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság vezetőié­nek. aki az 1965-ös árvizet is­mertette. De nagyon tetszett dr. Lovász György, a Dunán­túli Tudományos Intézet tu­dományos munkatársának, Bóna Imre, a Pécsi Tanárkép­ző Főiskola földrajzi tanszék vezetőjének, Gertig Béla. a tanszék docensének előadása. Kovács Valéria régész pedig a mohácsi múzeumban, a mo­hácsi csatatér ásatásait ismer­tette nagy tetszés közben. — Vasárnap este dr. Kolta Já­nos, a Magyar Földrajzi Tár­saság dél-dunántúli osztályá­nak elnöke Kincses Baranya címmel könnyed, vetített ké­pekkel kísért ismertetőt adott. Hétfőn a vándorgyűlés részt vevői megtekintették a Lajos szobrot, utána pedig megláto­gatták a majsi ásatásokat, ahol Somogyi Sándor tudomá­nyos kutató a Csatáról tartott előadást. Végül siklósi és har­kányi látogatással zárult a si­keres vándorgyűlés. KÉTSZÁZ LÁNY TÁBORA Végcéljához érkezett a Meredith-menet Vasárnap végcéljához. Mis­sissippi állam fővárosába, Jacksonba érkezett a Merc- dith-menet, amelyhez az ame­rikai négerek ezrei csatla­koztak. Huszonkét nappal ez­előtt James Meredith vezeté­sével mindössze öt ember in­dította meg ezt a tiltakozó felvonulást. Ma már 25 ezer részvevő — élén James Mere- dith-tel. Martin Luther King- gel és a mozgalom más ve­zetőivel — vonult fel a város utcáin és rendezett tömeg- gyűlést a törvényhozó gyűlés épülete előtt, nem törődve a nemzeti gárda szuronyos ka­tonáinak jelenlétével. Megérkeznek ■< lábor első lakói OtatfeHác * A aWatehj Nemzelközi értekezlet a (öld alatti atomrubbautá^ok beszüntetéséért Vasárnap . Torontóban "6 ország küldötteinek részvéte­lével befejeződött a nukleá­ris fegyverkezés kérdésével foglalkozó négynapos nem­zetközi értekezlet. A résztvevő küldöttségek — közöttük a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia képviselői —. akik a/ érte­kezleten nem kormányuk kép­viseletében. hanem csak ma­gánszemélyekként vettek részt, közleményt adtak ki. A köz­lemény, amellyel az összes résztvevő egyetértett, felhí­vást intéz minden atomhala- lornhoz a föld alatti nukleá­ris kísérletek meghatározott próbaidőre való beszünteté­sére. Lvoyí vendégeink látogatása a Hegyei Pártbizottságon, a Tejüzemben, a Patyolatnál és az Építőipari Vállalatnál Befejeződött a földrajzi vándorgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom