Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

2 napló 1966. JÚNIUS 25. As országgyűlés pénteki ülése (folytatáz az 1. oldalról.) történnek az előirányzatok tel­jesítésére. A beruházások szervezettebbé tétele, a kon­centráció fokozása érdekében intézkedéseket foganatosítot­tunk és remélhető, hogy — várakozásunknak megfelelően — e téren is javulás követke­zik be. Ami a termelés gazda­ságosságát illeti, szintén biz­tatóak a jelek. A termelés jobban összhangban van a szükségletekkel s a készletek emelkedése nem túlzott. Az év elején hozott bérjelle­gű intézkedéseink kedvező visszhangot váltottak ki. Az áremelési és hasonló jellegű intézkedéseink végül is megértésre találtak, az ár- csökkentéseket pedig öröm- I mel fogadták. A liúsliiány fokozatosan enyhül A lakosság ellátása nem zökkenőmentes, vannak vá­lasztéki hiányok, de ezek alapvetően nem zavarják az ellátást. Mindent egybevetve az ellátás, a hiányosságok el­lenére. jobb. mint bármelyik előző esztendőben volt. Most, az árintézkedések után, azon­ban az emberek a hiányossá­gokra sokkal érzékenyebben reagálnak. Ezen nem szabad csodálkoznunk és kötelessé­günk minden kérdésre, fel­merülő kételyre őszintén vá­laszolni. Az emberek úgy vé­lekednék: rendben van, tu­domásul vettük a húsáreme­lést, de most aztán legyen hús éspedig olyan, amilyet vásá­rolni akarunk. A vágóállat felvásárlási árak és a hús fogyasztói árá­nak évelejei felemelése eddig nem hozott érezhető javulást az ellátásban; Ilyen gyors ja­vulással senki nem is számolt. Intézkedéseink csak egy-két év alatt hozhatnak érezhető javu­lást. Az év első hónapjában — miután a húsáremelés már ek­kor ismert volt — a lakosság sertéshús vásárlása 2000 ton­nával (20 százalékkal) volt nagyobb az egy évvel koráb­binál. Sokan a napi szükség­leten felül vásároltak húst és azt a legkülönbözőbb módon tartalékolták. Annyi kolbász egyetlen egy esztendőben sem készült a háztartásokban, mint ez év elején. Az év következő 2 hónapjában jórészt az elő­vásárlások következtében, mintegy 2000 tonnával keve­sebb húst vásárolt a lakosság. A második negyedévben a hús vásárlások mértéke a tava­lyihoz viszonyítva nem emel­kedett, hanem csökkent. A vi­szonyítási alap azonban irreá­lis. Emlékezetes, hogy tavaly száj- és körömfájás sújtotta az állatállományt. A kivágá­sok száma megnőtt, s közben az export — különösen az év első felében — majdnem le­hetetlenné vált. Ez rendkívüli helyzetet teremtett, az ellátási színvonalat látszólag javította, s közben tetemes kórokat oko­zott a népgazdaságnak. Az áremelés óta a kereslet egyre inkább eltolódott az eddig is nagyobb mértékben vásárolt sertéshús irányába. A nagyobb keresletet eddig nem tudtuk maradéktalanul kielégíteni, bár erre tettünk intézkedéseket. Az első félév­ben forgalomba hozott húsból a sertéshús aránya 65 száza­lék, az elmúlt év első félévé­hez képest lényegében nem változott. Az első félévben forgalomba hozott fagyasztott marhahús az összes húsnak kevesebb, mint 10 százaléka.: A lakosság azonban ezt a mennyiséget sem szívesen vásárolta meg; Arra törekszünk. hogy a második félévben ezt az arányt tovább csökkentsük. Ismeretes, hogy á húsár­emelés hatására egyes terme­lők az év első hónapjaiban jelentősen emelték az élő- és vágott baromfi árát. Az állam az export rovására növelte a forgalomba hozott vágott ba­romfi mennyiségét, másrészt növelte az élőbaromfi-eladást. Májusban például nyolcszoro­sát adták el az egy évvel ko­rábbi mennyiségnek. Ennek eredményeként javult az el­látás, az árak pedig általában a tavalyinál azonos szintre mentek vissza. Ezek az intézkedések még nem fognak húsbőséget ered­ményezni, de fokozatosan eny­hítenek az ellátás jelenlegi szűkösebb helyzetén, összessé­gében 1966-ban a belkereske­delem a lakosság ellátására a tavalyival azonos mennyiségű húst hoz forgalomba; A mechanizmus reformjának fő vonásai Fedezni fogjuk a keresletet a csökkentett árú cikkekből A ruházati árcsökkentések­kel kapcsolatban hallani olyan kérdést, hogy miért nem kap­ni az üzletekben a leszállított árú cikkeket? Egészében ezek­ből a cikkekből az ellátás sok­kal jobb. mint eddig volt, de a kereslet ugrásszerűen meg- növekedett. A ruházati cik­kek forgalma az előző évhez viszonyítva januárban 13 szá­zalékkal alacsonyabb volt. Feb ruárban már több mint 130 százaléka, márciusban — va­lamelyest csökkenve —, de még mindig 118 százaléka volt az előző évinek. A vásárlások jobban növekedtek, mint az várható volt. Minden számí­tásunkat felülmúlta, hogy feb­ruárban a januárihoz képest nylon harisnyából másfélszere­sére, konfekcionált ágynemű­ből, nylon zokniból több mint kétszeresére, kötöttáruból majdnem két és félszeresére, orkánkabátból több. mint két és félszeresére nőtt a forga­lom. Az utánpótlás ennél las­súbb volt, így a cikkek egy része — az árcsökkentéssel, to­vábbá az ipari szállítás elma­radásával összefüggésben — az ellátás javítására tett in­tézkedéseink ellenére is át­menetileg hiánycikké vált. Az áruhiány kiküszöbölésé­re igen sok intézkedés tör­tént. A könnyűiparban növeltük a kapacitást a nyersanyagból többletimportot rendeltünk el. Gondoskodtunk a tervenfelüli termeléshez szükséges bét- ét egyéb kiadások fedezetéről. Az ellátás további javítására fokozzuk a baráti országok­kal folytatott árucserét. Az eredetileg tervezettnél több árut bocsátunk a belkereske­delem rendelkezésére, bővít­jük a készáruimportot. A ru­házati ellátás már javul. A kereslet normalizálódik. A folyamatos ipari szállítások, valamint a rendkívüli intéz­kedések nyomán az ellátási hiányosságok fokozatosan eny­hülni fognak. A megtett rendkívüli intéz­kedések mindenképpen szük­ségesek voltak. Egyrészük át­menetileg rontja külkereske­delmi forgalmunk egyenlegét, de más áruk terven felüli exportjával ez ellensúlyozható lesz. Megállapítható, hogy a la­kosság életkörülményei az el­múlt évhez képest javultak. Megfelelő a foglalkoztatottság, többet vásárolnak, nő a taka­rékbetétállomány. A szezoná­lis élelmiszerek mennyisége több, ára általában alacso­nyabb, mint tavaly ilyenkor volt. Áttekintve gazdasági hely­zetünket. elmondhatjuk, hogy mint minden évben, most is vannak gondjaink, könnyeb­ben és nehezebben megold- ! ható problémáink. Ezek egy- részét ez évben nem is tud­juk végleg megoldani. Sok azonban a pozitív jelenség, és biztató, hogy -ezek . vannak többségben. Tisztelt Országgyűlés! Az idei és a jövő évi mun­kánkat meghatározza, hogy az 5 éves terv végrehajtásá­nak megszervezésével egy­idejűleg részletedben is ki kell dolgozni a gazdasági élet új mechanizmusát. Sokoldalú munka szüksé­ges ahhoz, hogy a Központi Bizottság irányelvei alapján az új gazdasági mechanizmust kidolgozzuk, bevezessük, a gyakorlati életben ellenőriz­zük. A Központi Bizottság hatá­rozata tudományos alaposság­gal fogalmazta meg a teen­dők összességét. A reform alapvető célja a szocializmus gyorsabb építése előtt álló — jórészt önmagunk teremtette — akadályok elhárítása és a hatékonyabb gazdaságfejlesz­tési eszközök kidolgozása. A határozatot nagy érdek­lődéssel tanulmányozzák szer­te az országban. A szakem­berek széles köre vizsgálja, hogy milyen tennivaló hárul rá, milyen keretek között valósíthatja meg elgondolá­sait, hogyan álakul munkája a jövőben. A dolgozók több­sége bízik benne, hogy a Köz­ponti Bizottság határozata, mint mindig, most is a nép­jólét ügyét szolgálja. Van­nak — s ez természetes — aggályoskodó hangok is. Hi­szen sokan még nem látják egyértelműén és világosan, mi következik a határozatból, figyelemmel erre, talán hasz­nos a fő vonásokat megem­líteni. 4 A gazdasági mechaniz- mus reformjával azt kí­vánjuk elérni, hogy jobban kihasználjuk a szocialista gaz­daságban rejlő lehetőségeket, szorosabb legyen a vállalati és állami érdekek egysége, ked­vezőbbé váljék gazdasági fej­lődésünk üteme. A gazdálko­dás alapvető szervei, a válla­latok nagyobb önállósággal, több felelősséggel, a szükség­letekkel jobban összhangban, a piac követelményeinek, a fogyasztók érdekeinek megfe­lelőbben dolgozzanak. 2 A gazdasági mechaniz- • mus reformja során to­vábbfejlesztjük tervezési rend szerünket, erősítve a központi és a távlati tervezést, nagyobb önállóságot adva a vállalatok­nak saját tervük elkészítésé­hez. Mindezt úgy, hogy a gazdasági vezetés hatéko­nyabb legyen, az anyagi ér­dekeltség fejlődjön, biztosít­va, hogy a vállalatok ered­ményes működése közvetlenül hasson a személyes jövedel­mekre. 3 Azt akarjuk elérni, ■ hogy a gazdasági kér­désekben ott döntsenek tel­jes felelősséggel, ahol az adott problémákat a legjobban is­merik. A vállalatok ügyeiket, termelési, létszám-, bér- és egyéb problémáikat magúk — a felsőbb szervek részle­tekbe menő beleszólása nél­kül — intézzék. Ne Írják elő különböző mutatószámok mit, mikor és hogyan termeljenek, milyen felújításokat, beruhá­zásokat hajtsanak végre, mit forgalmazzanak, milyen készleteket képezzenek. 1 A tervgazdálkodásnak oly rendszerét kívánjuk megvalósítani, ahol a köz­ponti szervek a legdöntőbb kérdéseket, a legfőbb arányo­kat, fejlesztési irányokat megalapozottan döntik el, a körülményeket messzemenően figyelembe véve, tehát ki­alakítják — a gazdaságpoliti­kának megfelelően — a nép­gazdaság fejlesztésének irá­nyát. A helyi szervek pedig a termelés, a forgalmazás, az elosztás területén operatívan gazdálkodnak, a gazdaságpo­litikai elveknek és döntések­nek megfelelően. A megvalósításra Táró feladatok Ebből a korántsem teljes felsorolásból is látható, hogy a gazdaságpolitika megvaló­sításának újabb, korszerűbb eszközét hozzuk létre. Olyan eszköz ez, amely eredménye­sen fejlődve, lehetővé teszi a gazdaságpolitika gazdagítá­sát is. A Központi Bizottság határozata alapján a kormány már kidolgozta a teendők ütemtervét. Abból indultunk ki, hogy a jövő év feléig, harmadik negyedéig elő kell készíteni a bevezetéshez legszüksége­sebb állami intézkedéseket. Ez ad alapot arra, hogy 1968. január 1-én az új gazda­sági mechanizmus életbelép­hessen. A munka következő szaka­szában, a népgazdaság egé­szét átfogó szervekre, első­sorban a Pénzügyminiszté­riumra, az Országos Terv­hivatalra és az Országos Ár­hivatalra hárulnak nagy fel­adatok. Természetesen szoro­san együttműködve a külön­böző szervekkel, mert csak így képzelhető él a munka határidőre történő szakszerű elvégzése. Az új mechanizmussal kap­csolatos jogi rendezést is pár­huzamosan el kell végezni. 1968. január 1-ére az alapve­tő új jogszabályoknak készen kell lenniük, hogy a munka törvényes alapokon folyjék. A kormány munkaterve szerint a következő főbb ten­nivalók vannak: 4 Ki kell dolgozni a kü- ** lönböző időtartamú nép gazdasági tervek készítésének elveit és módszereit. Időben közölni kell a vállalatokkal, hogyan készítsék a jövőben éves terveiket. O Az új beruházási rend- szer kialakítása érdeké­ben sürgősen ki kell dolgoz­ni az általános elveket, a döntési jogköröket, az egyez­tetési és jóváhagyási eljárás egyszerűsítését. Szabályozni kell a hitelfinanszírozás rend­jét, a vállalatok és a finan­szírozó bank kapcsolatát. A már folyamatban lévő beruházások közül ki kell vá­lasztani, melyek megvalósítá­sa történhet a továbbiakban is központi pénzeszközökből, s milyen feltételek mellett. Ki kell választani, hogy a folyamatban lévő beruházá­sokból, melyeket kell hitel­ből finanszírozott beruházá­sokká átalakítani. Az 1968- ban kezdődő beruházások kö­zül meg kell jelölni a köz­ponti eszközökből megvaló­sítható beruházások körét. KI kell alakítani a beruházási hitelek feltételeit, meg kell határozni a vállalatfejleszté­si alap képzésének és felhasz­nálásának módját. O Ismert, hogy az új me- chanizmus egyik sarka­latos tétele az árreform. Ezért az árreform irányelveire a kormány külön határozatot hozott. A termelői árak ren­dezését úgy kell szervezni, hogy a konkrét árak megál­lapítása valamennyi gazdálko­dó egységnél folyamatosan történjék, de legkésőbb 1967. szeptember 1-ig befejeződ­jék. Az árrendszer átalakítá­sa után tisztábban Láthatók majd a fejlesztési tennivalók, gyorsabban haladhatunk a műszaki fejlesztésben, a gyártmánystruktúra átalakí­tásában, a társadalmi munka termelékenységének emelésé­ben. Olyan rugalmasabb árrend­szert kívánunk létrehozni, ahol az árak az eddiginél szűkebb körét határozzák meg központilag. Ennek megfele­lően lesznek rögzített ható­sági árak pl. egyes alapanya­gokra, alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Lesznek hatósági megkötés­sel mozgó megállapodás-árak, pl. nyersanyagok bizonyos körére, a fogyasztási cikkek jelentős részére. Ez azt je­lenti, hogy az árhatóság pl. vagy maximálja az árat vagy az adott termékcsoportra irányárat állapít meg, korlá­tozva az eltérés lehetőségét. Végül lesznek szabad árak, többek között félgyártmá­nyokra, alkatrészekre, bizo­nyos fogyasztási cikkekre. Az árrendszer nem lesz merev, az árképzés formáit a szük­ségletnek megfelelően lehet és kell majd alkalmazni. 4 Folytatva a főbb kor- * mányzati feladatok fel­sorolását, megemlítem, hogy a vállalati jövedelemszabá­lyozás és a vállalati anyagi érdekeltség új módszereinek kialakitására ki kell dolgoz­ni az adók és a dotációk rendszerének, valamint a vál­lalatoknál maradó nyereség felhasználásának általános szabályait. Legkésőbb 1967. szeptember 30-ig nyilvános­ságra kell hozni a vállalati nyereség felhasználásának ál­talános rendjét és konkrét mértékét. 5 Az új hitel- és pénz- • forgalmi rendszer meg­valósításának előfeltételeként ki kell dolgozni a forgóesz­köz-finanszírozás irányelveit, a vállalatok közötti elszámo­lás új rendszerét. 6 A bér- és munkaügyi ■ kérdések rendezésével kapcsolatban meg kell hatá­rozni az alkalmazandó bér­tételeket, a részesedési alap­ból fizethető jövedelem-kiegé­szítés szabályait és mértékét, a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos intézkedések kö­rét, a munkaviszony jogsza­bályainak módosítási elveit. 7 Ki kell dolgozni a nép­■ gazdaság különböző te­rületén folyó műszaki kuta­tómunkák összehangolásának rendszerét. A találmányi és újítási rendszer továbbfej­lesztésére javaslatot kell ki­dolgozni. 8 Az áruforgalommal kap- • csolatban meg kell vizs­gálni a termelővállalatok és a készletezők, a nagykeres­kedelmi, a külkereskedelmi vállalatok forgalmazásának rendjét és javasolni kell a szükséges szervezeti és mű­ködési változtatásokat. A kül­kereskedelem területét illető­en ki kell dolgozni a speciális gazdasági eszközök, a köz­ponti, a viszonylati irányí­tás, az export—import-enge­délyezés rendszerét és elveit. 9 A mezőgazdasági ter- ■ melőszövetkezetek ön­állóságának növelésére, ki kell alakítani — a csoport- tulajdonból eredő speciális adottságok messzemenő figye­lembe vételével — az új gaz­dálkodási, adózási és anyagi érdekeltségi rendszert. 4A A tanácsok gazdasági IU. tevékenységével kap­csolatban javaslatot kell tenni a különböző szintű tanácsok és az egyes tanácsi szervek gazdasági feladatainak elha­tárolására, a tanácsok és a gazdasági minisztériumok együttműködésének módjára. Szabályozni kell a tanácsok tervezési rendszerét, jóváha­gyási rendjét. Az állami szervek már el­kezdték a munkát és a gaz­dasági bizottság az elmúlt hé­ten döntött a termelői árak rendezésének legfőbb elveiről — mondotta, majd kijelentet­te, hogy a kormány vélemé­nye szerint az új mechaniz­mus bevezetésével kapcsolatos előkészítő feladatok, az állam- vezetésben dolgozók jó mun­kájával a szükséges időre el­végezhetők. Nem csupán gazdasági kérdés Fock elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a kormány kötelességének tartja, hogy a mechanizmussal kapcsolatos munkákról időről időre beszá­moljon az országgyűlésnek, olyankor, amikor a gazdasági élet valamilyen vonatkozása, pl. az állami költségvetés van napirenden. Ily módon itt az országgyű­lésben is tárgyalhatunk a gaz­dasági mechanizmusról — az aktuális tennivalók tükrében. Úgy véljük, a munka ilyen szervezése megfelel a felelős­ségnek, amellyel a kormány az országgyűlésnek tartozik. A kormány által adott infor­máció a képviselők számára is hasznos, akiknek munkájuk során számos, ezzel kapcsola­tos kérdésre kell választ ad- niok, ugyanakkor segítséget is kaphatunk a képviselők ta­pasztalataiból. A dolgozók informálásához, a gazdasági mechanizmus bo­nyolultabb kérdéseiben való eligozodáshoz nagy segítséget nyújtanak a társadalmi szer­vek. A társadalom különböző rétegeinek, a gazdasági veze­tés különböző szintjein dolgo­zóknak más és más jellegű problémáik, helyenként kéte­lyeik vannak és lehetnek még hosszabb ideig. Ezekre is vá­laszt kell adni. Az új gazdasági mechaniz­mus alapvető vonásainak meg­magyarázása még előttünk ál­ló feladat, de egyre inkább előtérbe kerül a kiadandó új állami határozatok ismerteté­se, magyarázása is. Nem elég­séges azonban a magyarázat, aktivizálni kell az embereket, hogy a határozat szellemében dolgozzanak. Ez azt is jelenti, hogy a most előttünk álló gaz­dasági feladatokat igyekez­zünk nagyobb felelősséggel, jobb hatásfokkal végrehajtani. Úgy végezzük munkánkat, úgy teljesítsük 1966. és 1967. évi népgazdasági terveinket, hogy ezzel is előkészítsük a reform 1968. évi bevezetését. A gazdasági mechanizmus reformja nem csupán gazda­sági, hanem jelentős politikai fejlődést is eredményez. Növekszik közéletünk de­mokratizmusa. Bővül a dol­gozók «ere»« a gazdálko­dás irányításában és ellen­őrzésében. Fokozódik a szorgalmasan és jól dolgozók, a nagyobb szakképzettséggel rendelke­zők munkájának megbecsü­lése. Következetesebben érvényesül a szocialista bé­rezés elve. Az állami és a gazdasági élet minden területén új munkastílus honosodik meg. A személyes felelősség, a politikai meggyőződés, az új iránti fogékonyság szerepe jelentősen megnő. Az új gazdasági mecha­nizmus nagyobb önállóság­ra, a kezdeményezések ki­fejlődésére, a népgazdasági és vállalati érdekek jobb összhangjára épít, számol azzal, hogy az eddiginél jobban kibontakozik a dol­gozók alkotókészsége, a szo­cializmus felépítésére irá­nyuló akarata. Ez azonban automatikusan nem következik be. Fontos feladat az embereket felvilá­gosítani, meggyőzni, valamint úgy oktatni és nevelni, hosy élni is tudjanak a nagyobb önállósággal. Kérjük a tásadalmi szervek­től: támogassák azokat a dol­gozókat. akik az új mechaniz­mus konkrét kidolgozásával foglalkoznak, hogy a kiadan­dó állami rendelkezések a le­hető legjobban segítsék eiő a kitűzött cél megvalósítását. Most, az átmenet időszaká­ban, tehát 1967 végéig, a me­chanizmussal kapcsolatban elsősorban arról kell a közvé­leményt tájékoztatni, hogy mi történik az irányelvek alap­ján, a konkrét tennivalók ki­dolgozása érdekében. A köz­vélemény erejét is fel kell használni arra, hogy a Köz­ponti Bizottsági határozat szellemét a lehetőségekhez képest már most a napi fel­adatok megoldásában érvénye­sítsék. Ez persze nem jelenti, hogy már olyat lehetne köve­telni. ami még csak az irány­elvekben szerepel, de megen­gedhetetlen. hogy azzal ellen­tétes szellemű intézkedések történjenek. (Folytatás a S. otda&mj

Next

/
Oldalképek
Tartalom