Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
2 napló 1966. JÚNIUS 25. As országgyűlés pénteki ülése (folytatáz az 1. oldalról.) történnek az előirányzatok teljesítésére. A beruházások szervezettebbé tétele, a koncentráció fokozása érdekében intézkedéseket foganatosítottunk és remélhető, hogy — várakozásunknak megfelelően — e téren is javulás következik be. Ami a termelés gazdaságosságát illeti, szintén biztatóak a jelek. A termelés jobban összhangban van a szükségletekkel s a készletek emelkedése nem túlzott. Az év elején hozott bérjellegű intézkedéseink kedvező visszhangot váltottak ki. Az áremelési és hasonló jellegű intézkedéseink végül is megértésre találtak, az ár- csökkentéseket pedig öröm- I mel fogadták. A liúsliiány fokozatosan enyhül A lakosság ellátása nem zökkenőmentes, vannak választéki hiányok, de ezek alapvetően nem zavarják az ellátást. Mindent egybevetve az ellátás, a hiányosságok ellenére. jobb. mint bármelyik előző esztendőben volt. Most, az árintézkedések után, azonban az emberek a hiányosságokra sokkal érzékenyebben reagálnak. Ezen nem szabad csodálkoznunk és kötelességünk minden kérdésre, felmerülő kételyre őszintén válaszolni. Az emberek úgy vélekednék: rendben van, tudomásul vettük a húsáremelést, de most aztán legyen hús éspedig olyan, amilyet vásárolni akarunk. A vágóállat felvásárlási árak és a hús fogyasztói árának évelejei felemelése eddig nem hozott érezhető javulást az ellátásban; Ilyen gyors javulással senki nem is számolt. Intézkedéseink csak egy-két év alatt hozhatnak érezhető javulást. Az év első hónapjában — miután a húsáremelés már ekkor ismert volt — a lakosság sertéshús vásárlása 2000 tonnával (20 százalékkal) volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Sokan a napi szükségleten felül vásároltak húst és azt a legkülönbözőbb módon tartalékolták. Annyi kolbász egyetlen egy esztendőben sem készült a háztartásokban, mint ez év elején. Az év következő 2 hónapjában jórészt az elővásárlások következtében, mintegy 2000 tonnával kevesebb húst vásárolt a lakosság. A második negyedévben a hús vásárlások mértéke a tavalyihoz viszonyítva nem emelkedett, hanem csökkent. A viszonyítási alap azonban irreális. Emlékezetes, hogy tavaly száj- és körömfájás sújtotta az állatállományt. A kivágások száma megnőtt, s közben az export — különösen az év első felében — majdnem lehetetlenné vált. Ez rendkívüli helyzetet teremtett, az ellátási színvonalat látszólag javította, s közben tetemes kórokat okozott a népgazdaságnak. Az áremelés óta a kereslet egyre inkább eltolódott az eddig is nagyobb mértékben vásárolt sertéshús irányába. A nagyobb keresletet eddig nem tudtuk maradéktalanul kielégíteni, bár erre tettünk intézkedéseket. Az első félévben forgalomba hozott húsból a sertéshús aránya 65 százalék, az elmúlt év első félévéhez képest lényegében nem változott. Az első félévben forgalomba hozott fagyasztott marhahús az összes húsnak kevesebb, mint 10 százaléka.: A lakosság azonban ezt a mennyiséget sem szívesen vásárolta meg; Arra törekszünk. hogy a második félévben ezt az arányt tovább csökkentsük. Ismeretes, hogy á húsáremelés hatására egyes termelők az év első hónapjaiban jelentősen emelték az élő- és vágott baromfi árát. Az állam az export rovására növelte a forgalomba hozott vágott baromfi mennyiségét, másrészt növelte az élőbaromfi-eladást. Májusban például nyolcszorosát adták el az egy évvel korábbi mennyiségnek. Ennek eredményeként javult az ellátás, az árak pedig általában a tavalyinál azonos szintre mentek vissza. Ezek az intézkedések még nem fognak húsbőséget eredményezni, de fokozatosan enyhítenek az ellátás jelenlegi szűkösebb helyzetén, összességében 1966-ban a belkereskedelem a lakosság ellátására a tavalyival azonos mennyiségű húst hoz forgalomba; A mechanizmus reformjának fő vonásai Fedezni fogjuk a keresletet a csökkentett árú cikkekből A ruházati árcsökkentésekkel kapcsolatban hallani olyan kérdést, hogy miért nem kapni az üzletekben a leszállított árú cikkeket? Egészében ezekből a cikkekből az ellátás sokkal jobb. mint eddig volt, de a kereslet ugrásszerűen meg- növekedett. A ruházati cikkek forgalma az előző évhez viszonyítva januárban 13 százalékkal alacsonyabb volt. Feb ruárban már több mint 130 százaléka, márciusban — valamelyest csökkenve —, de még mindig 118 százaléka volt az előző évinek. A vásárlások jobban növekedtek, mint az várható volt. Minden számításunkat felülmúlta, hogy februárban a januárihoz képest nylon harisnyából másfélszeresére, konfekcionált ágyneműből, nylon zokniból több mint kétszeresére, kötöttáruból majdnem két és félszeresére, orkánkabátból több. mint két és félszeresére nőtt a forgalom. Az utánpótlás ennél lassúbb volt, így a cikkek egy része — az árcsökkentéssel, továbbá az ipari szállítás elmaradásával összefüggésben — az ellátás javítására tett intézkedéseink ellenére is átmenetileg hiánycikké vált. Az áruhiány kiküszöbölésére igen sok intézkedés történt. A könnyűiparban növeltük a kapacitást a nyersanyagból többletimportot rendeltünk el. Gondoskodtunk a tervenfelüli termeléshez szükséges bét- ét egyéb kiadások fedezetéről. Az ellátás további javítására fokozzuk a baráti országokkal folytatott árucserét. Az eredetileg tervezettnél több árut bocsátunk a belkereskedelem rendelkezésére, bővítjük a készáruimportot. A ruházati ellátás már javul. A kereslet normalizálódik. A folyamatos ipari szállítások, valamint a rendkívüli intézkedések nyomán az ellátási hiányosságok fokozatosan enyhülni fognak. A megtett rendkívüli intézkedések mindenképpen szükségesek voltak. Egyrészük átmenetileg rontja külkereskedelmi forgalmunk egyenlegét, de más áruk terven felüli exportjával ez ellensúlyozható lesz. Megállapítható, hogy a lakosság életkörülményei az elmúlt évhez képest javultak. Megfelelő a foglalkoztatottság, többet vásárolnak, nő a takarékbetétállomány. A szezonális élelmiszerek mennyisége több, ára általában alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt. Áttekintve gazdasági helyzetünket. elmondhatjuk, hogy mint minden évben, most is vannak gondjaink, könnyebben és nehezebben megold- ! ható problémáink. Ezek egy- részét ez évben nem is tudjuk végleg megoldani. Sok azonban a pozitív jelenség, és biztató, hogy -ezek . vannak többségben. Tisztelt Országgyűlés! Az idei és a jövő évi munkánkat meghatározza, hogy az 5 éves terv végrehajtásának megszervezésével egyidejűleg részletedben is ki kell dolgozni a gazdasági élet új mechanizmusát. Sokoldalú munka szükséges ahhoz, hogy a Központi Bizottság irányelvei alapján az új gazdasági mechanizmust kidolgozzuk, bevezessük, a gyakorlati életben ellenőrizzük. A Központi Bizottság határozata tudományos alapossággal fogalmazta meg a teendők összességét. A reform alapvető célja a szocializmus gyorsabb építése előtt álló — jórészt önmagunk teremtette — akadályok elhárítása és a hatékonyabb gazdaságfejlesztési eszközök kidolgozása. A határozatot nagy érdeklődéssel tanulmányozzák szerte az országban. A szakemberek széles köre vizsgálja, hogy milyen tennivaló hárul rá, milyen keretek között valósíthatja meg elgondolásait, hogyan álakul munkája a jövőben. A dolgozók többsége bízik benne, hogy a Központi Bizottság határozata, mint mindig, most is a népjólét ügyét szolgálja. Vannak — s ez természetes — aggályoskodó hangok is. Hiszen sokan még nem látják egyértelműén és világosan, mi következik a határozatból, figyelemmel erre, talán hasznos a fő vonásokat megemlíteni. 4 A gazdasági mechaniz- mus reformjával azt kívánjuk elérni, hogy jobban kihasználjuk a szocialista gazdaságban rejlő lehetőségeket, szorosabb legyen a vállalati és állami érdekek egysége, kedvezőbbé váljék gazdasági fejlődésünk üteme. A gazdálkodás alapvető szervei, a vállalatok nagyobb önállósággal, több felelősséggel, a szükségletekkel jobban összhangban, a piac követelményeinek, a fogyasztók érdekeinek megfelelőbben dolgozzanak. 2 A gazdasági mechaniz- • mus reformja során továbbfejlesztjük tervezési rend szerünket, erősítve a központi és a távlati tervezést, nagyobb önállóságot adva a vállalatoknak saját tervük elkészítéséhez. Mindezt úgy, hogy a gazdasági vezetés hatékonyabb legyen, az anyagi érdekeltség fejlődjön, biztosítva, hogy a vállalatok eredményes működése közvetlenül hasson a személyes jövedelmekre. 3 Azt akarjuk elérni, ■ hogy a gazdasági kérdésekben ott döntsenek teljes felelősséggel, ahol az adott problémákat a legjobban ismerik. A vállalatok ügyeiket, termelési, létszám-, bér- és egyéb problémáikat magúk — a felsőbb szervek részletekbe menő beleszólása nélkül — intézzék. Ne Írják elő különböző mutatószámok mit, mikor és hogyan termeljenek, milyen felújításokat, beruházásokat hajtsanak végre, mit forgalmazzanak, milyen készleteket képezzenek. 1 A tervgazdálkodásnak oly rendszerét kívánjuk megvalósítani, ahol a központi szervek a legdöntőbb kérdéseket, a legfőbb arányokat, fejlesztési irányokat megalapozottan döntik el, a körülményeket messzemenően figyelembe véve, tehát kialakítják — a gazdaságpolitikának megfelelően — a népgazdaság fejlesztésének irányát. A helyi szervek pedig a termelés, a forgalmazás, az elosztás területén operatívan gazdálkodnak, a gazdaságpolitikai elveknek és döntéseknek megfelelően. A megvalósításra Táró feladatok Ebből a korántsem teljes felsorolásból is látható, hogy a gazdaságpolitika megvalósításának újabb, korszerűbb eszközét hozzuk létre. Olyan eszköz ez, amely eredményesen fejlődve, lehetővé teszi a gazdaságpolitika gazdagítását is. A Központi Bizottság határozata alapján a kormány már kidolgozta a teendők ütemtervét. Abból indultunk ki, hogy a jövő év feléig, harmadik negyedéig elő kell készíteni a bevezetéshez legszükségesebb állami intézkedéseket. Ez ad alapot arra, hogy 1968. január 1-én az új gazdasági mechanizmus életbeléphessen. A munka következő szakaszában, a népgazdaság egészét átfogó szervekre, elsősorban a Pénzügyminisztériumra, az Országos Tervhivatalra és az Országos Árhivatalra hárulnak nagy feladatok. Természetesen szorosan együttműködve a különböző szervekkel, mert csak így képzelhető él a munka határidőre történő szakszerű elvégzése. Az új mechanizmussal kapcsolatos jogi rendezést is párhuzamosan el kell végezni. 1968. január 1-ére az alapvető új jogszabályoknak készen kell lenniük, hogy a munka törvényes alapokon folyjék. A kormány munkaterve szerint a következő főbb tennivalók vannak: 4 Ki kell dolgozni a kü- ** lönböző időtartamú nép gazdasági tervek készítésének elveit és módszereit. Időben közölni kell a vállalatokkal, hogyan készítsék a jövőben éves terveiket. O Az új beruházási rend- szer kialakítása érdekében sürgősen ki kell dolgozni az általános elveket, a döntési jogköröket, az egyeztetési és jóváhagyási eljárás egyszerűsítését. Szabályozni kell a hitelfinanszírozás rendjét, a vállalatok és a finanszírozó bank kapcsolatát. A már folyamatban lévő beruházások közül ki kell választani, melyek megvalósítása történhet a továbbiakban is központi pénzeszközökből, s milyen feltételek mellett. Ki kell választani, hogy a folyamatban lévő beruházásokból, melyeket kell hitelből finanszírozott beruházásokká átalakítani. Az 1968- ban kezdődő beruházások közül meg kell jelölni a központi eszközökből megvalósítható beruházások körét. KI kell alakítani a beruházási hitelek feltételeit, meg kell határozni a vállalatfejlesztési alap képzésének és felhasználásának módját. O Ismert, hogy az új me- chanizmus egyik sarkalatos tétele az árreform. Ezért az árreform irányelveire a kormány külön határozatot hozott. A termelői árak rendezését úgy kell szervezni, hogy a konkrét árak megállapítása valamennyi gazdálkodó egységnél folyamatosan történjék, de legkésőbb 1967. szeptember 1-ig befejeződjék. Az árrendszer átalakítása után tisztábban Láthatók majd a fejlesztési tennivalók, gyorsabban haladhatunk a műszaki fejlesztésben, a gyártmánystruktúra átalakításában, a társadalmi munka termelékenységének emelésében. Olyan rugalmasabb árrendszert kívánunk létrehozni, ahol az árak az eddiginél szűkebb körét határozzák meg központilag. Ennek megfelelően lesznek rögzített hatósági árak pl. egyes alapanyagokra, alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Lesznek hatósági megkötéssel mozgó megállapodás-árak, pl. nyersanyagok bizonyos körére, a fogyasztási cikkek jelentős részére. Ez azt jelenti, hogy az árhatóság pl. vagy maximálja az árat vagy az adott termékcsoportra irányárat állapít meg, korlátozva az eltérés lehetőségét. Végül lesznek szabad árak, többek között félgyártmányokra, alkatrészekre, bizonyos fogyasztási cikkekre. Az árrendszer nem lesz merev, az árképzés formáit a szükségletnek megfelelően lehet és kell majd alkalmazni. 4 Folytatva a főbb kor- * mányzati feladatok felsorolását, megemlítem, hogy a vállalati jövedelemszabályozás és a vállalati anyagi érdekeltség új módszereinek kialakitására ki kell dolgozni az adók és a dotációk rendszerének, valamint a vállalatoknál maradó nyereség felhasználásának általános szabályait. Legkésőbb 1967. szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni a vállalati nyereség felhasználásának általános rendjét és konkrét mértékét. 5 Az új hitel- és pénz- • forgalmi rendszer megvalósításának előfeltételeként ki kell dolgozni a forgóeszköz-finanszírozás irányelveit, a vállalatok közötti elszámolás új rendszerét. 6 A bér- és munkaügyi ■ kérdések rendezésével kapcsolatban meg kell határozni az alkalmazandó bértételeket, a részesedési alapból fizethető jövedelem-kiegészítés szabályait és mértékét, a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos intézkedések körét, a munkaviszony jogszabályainak módosítási elveit. 7 Ki kell dolgozni a nép■ gazdaság különböző területén folyó műszaki kutatómunkák összehangolásának rendszerét. A találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésére javaslatot kell kidolgozni. 8 Az áruforgalommal kap- • csolatban meg kell vizsgálni a termelővállalatok és a készletezők, a nagykereskedelmi, a külkereskedelmi vállalatok forgalmazásának rendjét és javasolni kell a szükséges szervezeti és működési változtatásokat. A külkereskedelem területét illetően ki kell dolgozni a speciális gazdasági eszközök, a központi, a viszonylati irányítás, az export—import-engedélyezés rendszerét és elveit. 9 A mezőgazdasági ter- ■ melőszövetkezetek önállóságának növelésére, ki kell alakítani — a csoport- tulajdonból eredő speciális adottságok messzemenő figyelembe vételével — az új gazdálkodási, adózási és anyagi érdekeltségi rendszert. 4A A tanácsok gazdasági IU. tevékenységével kapcsolatban javaslatot kell tenni a különböző szintű tanácsok és az egyes tanácsi szervek gazdasági feladatainak elhatárolására, a tanácsok és a gazdasági minisztériumok együttműködésének módjára. Szabályozni kell a tanácsok tervezési rendszerét, jóváhagyási rendjét. Az állami szervek már elkezdték a munkát és a gazdasági bizottság az elmúlt héten döntött a termelői árak rendezésének legfőbb elveiről — mondotta, majd kijelentette, hogy a kormány véleménye szerint az új mechanizmus bevezetésével kapcsolatos előkészítő feladatok, az állam- vezetésben dolgozók jó munkájával a szükséges időre elvégezhetők. Nem csupán gazdasági kérdés Fock elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a kormány kötelességének tartja, hogy a mechanizmussal kapcsolatos munkákról időről időre beszámoljon az országgyűlésnek, olyankor, amikor a gazdasági élet valamilyen vonatkozása, pl. az állami költségvetés van napirenden. Ily módon itt az országgyűlésben is tárgyalhatunk a gazdasági mechanizmusról — az aktuális tennivalók tükrében. Úgy véljük, a munka ilyen szervezése megfelel a felelősségnek, amellyel a kormány az országgyűlésnek tartozik. A kormány által adott információ a képviselők számára is hasznos, akiknek munkájuk során számos, ezzel kapcsolatos kérdésre kell választ ad- niok, ugyanakkor segítséget is kaphatunk a képviselők tapasztalataiból. A dolgozók informálásához, a gazdasági mechanizmus bonyolultabb kérdéseiben való eligozodáshoz nagy segítséget nyújtanak a társadalmi szervek. A társadalom különböző rétegeinek, a gazdasági vezetés különböző szintjein dolgozóknak más és más jellegű problémáik, helyenként kételyeik vannak és lehetnek még hosszabb ideig. Ezekre is választ kell adni. Az új gazdasági mechanizmus alapvető vonásainak megmagyarázása még előttünk álló feladat, de egyre inkább előtérbe kerül a kiadandó új állami határozatok ismertetése, magyarázása is. Nem elégséges azonban a magyarázat, aktivizálni kell az embereket, hogy a határozat szellemében dolgozzanak. Ez azt is jelenti, hogy a most előttünk álló gazdasági feladatokat igyekezzünk nagyobb felelősséggel, jobb hatásfokkal végrehajtani. Úgy végezzük munkánkat, úgy teljesítsük 1966. és 1967. évi népgazdasági terveinket, hogy ezzel is előkészítsük a reform 1968. évi bevezetését. A gazdasági mechanizmus reformja nem csupán gazdasági, hanem jelentős politikai fejlődést is eredményez. Növekszik közéletünk demokratizmusa. Bővül a dolgozók «ere»« a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében. Fokozódik a szorgalmasan és jól dolgozók, a nagyobb szakképzettséggel rendelkezők munkájának megbecsülése. Következetesebben érvényesül a szocialista bérezés elve. Az állami és a gazdasági élet minden területén új munkastílus honosodik meg. A személyes felelősség, a politikai meggyőződés, az új iránti fogékonyság szerepe jelentősen megnő. Az új gazdasági mechanizmus nagyobb önállóságra, a kezdeményezések kifejlődésére, a népgazdasági és vállalati érdekek jobb összhangjára épít, számol azzal, hogy az eddiginél jobban kibontakozik a dolgozók alkotókészsége, a szocializmus felépítésére irányuló akarata. Ez azonban automatikusan nem következik be. Fontos feladat az embereket felvilágosítani, meggyőzni, valamint úgy oktatni és nevelni, hosy élni is tudjanak a nagyobb önállósággal. Kérjük a tásadalmi szervektől: támogassák azokat a dolgozókat. akik az új mechanizmus konkrét kidolgozásával foglalkoznak, hogy a kiadandó állami rendelkezések a lehető legjobban segítsék eiő a kitűzött cél megvalósítását. Most, az átmenet időszakában, tehát 1967 végéig, a mechanizmussal kapcsolatban elsősorban arról kell a közvéleményt tájékoztatni, hogy mi történik az irányelvek alapján, a konkrét tennivalók kidolgozása érdekében. A közvélemény erejét is fel kell használni arra, hogy a Központi Bizottsági határozat szellemét a lehetőségekhez képest már most a napi feladatok megoldásában érvényesítsék. Ez persze nem jelenti, hogy már olyat lehetne követelni. ami még csak az irányelvekben szerepel, de megengedhetetlen. hogy azzal ellentétes szellemű intézkedések történjenek. (Folytatás a S. otda&mj
