Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l Dunámon napio ________Az MSZMP Barcmijq megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ X XIII. ÉVFOLYAM, 141. SZÄM ÄRA 3» PILLÉR 1966. JŰNIU8 23.. CSÜTÖRTÖK Szárnysegédek Szakemberhiány, szakem­berhiány ... Gyakran fel­bukkanó, szinte pánikszerű érv ez, értekezleteken, vál­lalati, üzemi helyzetjelenté­sekben és magyarázkodások­ban. Vajon valóban kevés a szakember vagy inkább a szakemberek elosztódása szempontjából volna valami igazítani valónk? A gazda­sági mechanizmus új rend­szerében a szakemberek megkülönböztetett helyet fog­lalnak el, jelentős tényezői a műszakilag pontos és gaz­daságilag érvényesíthető ter­melésnek. Ez természetes. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen például a mű­szaki szakképzésünk; hogyan osztjuk el a szakembereket, képességüknek s képzettsé­güknek megfelelő beosztás­ban dolgoznak-e; s végül elegendő szakember áll-e rendelkezésre minden terü­leten. A műszaki szakképzés el­méleti színvonala ellen ál­talában kevés a panasz, a magyar szakképzés magas színvonalon áll európai vi­szonylatokban is, de ez a képzés még nincs kellő össz­hangban az iparfejlesztéssel. Illetve a korábbi arányta­lanságok bosszulják meg most magukat, amikor a szakemberképzés csupán egy-két, pillanatnyilag fon­tosabbnak tartott iparágra összpontosult, amikor példá­ul jelentős beiskolázásokat eszközöltünk a bányaipar­ban s most utólag kiderül, hogy nem tudnak minden­kit elhelyezni a konkrét szakterületen, ennyire nin­csen szükség. Baranya me­gyében a műszaki szakem­berek általában a helyükön vannak, legfeljebb jogászok­kal, közgazdászokkal és pe­dagógusokkal fordulhat elő, hogy könyvelőnek vagy más, adminisztratív munkakörbe mennek el dolgozni. Sokkal inkább probléma Baranya megyében, hogy bizonyos iparterületeken különösen kevés a képzett szakember, ezek a területek valami ok­nál fogva kevésbé népszerű­ek. Például a tanácsi és szö­vetkezeti ipar. A tanácsi és szövetkezeti ipar (tehát a szolgáltató) köztudomásúan elég gyengén áll magasabb fokozatú mű­szaki szakemberek tekinteté­ben. Van vállalat vagy fon­tosabb üzemrész, amelynek műszaki vezetője, irányítója még a középfokozatú tech­nikai végzettséggel sem ren­delkezik, egy másik vállalat főmérnökének pedig jogi végzettsége van. Ezek a fe­lelős műszaki beosztásban lévő vezetők személy szerint Idtűnő emberek, rendes em­berek, jó ismerői a tanult szakmájuknak különböző fö­ljön, csak éppen nem a konk­rét területre vonatkozó kép­zettséggel rendelkeznek. Egy gőzmozdonyt nehéz elvezet­ni. Nem is tudja minden­ki elvezetni, de egy gőzmoz­dony vezetője a puszta alap- képzettség ível aligha tudja elvezetni a viilanymozdonyt. Ha el is vezeti, bizonytalan, gyakorlati in lesz az a mun­ka. A szolgaitató ipar szegény a teljes képzettségű szakem­berek tekintetében. Miért? .Alapvető kifogás a tanácsi, szövetkezeti iparral szem­ben, hogy a keresetek itt vi­szonylag alacsonyabbak, mint a minisztériumi hatáskörbe tartozó iparterületeken. Az valóiban, furcsa, hogy ugyan­0ókytatas a 3. oldalon,) Szerdán folytatódtak a szovjet—francia tárgyalások De Gaulle az új orosz—francia szövetségről Vacsora a francia nagykövetségen Tizenhét mázsás átlagtermés Nagyarbólyban befejezték az őszi árpa aratását Hétfőn már a búzát vágják Szerdán délután öt órakor leálltak a kombájnok a ma­gyar bólyi határban s ezzel véget ért az aratás első szaka­sza, az árpa betakarítás. Má­sodikként kezdték a megyé­ben az aratást június 11-én s bár az esőzések miatt többször le kellett állniok a gépeknek, 10 nap alatt 290 holdról taka­rították be az árpát s csépel­ték el a szemet. Ebből a 290 holdból a legnagyobb területet Hoffecker János, az ország legjobb kombájnosa takarítot­ta be, aki egy hétig dolgozott Magyarbólyban s ha időköz­ben nem kap új utasítást, to­vábbra is a tsz-ben marad s hétfőn megkezdi a búza aratá­sát. Az őszi árpa várakozáson felül, igen jól fizetett Ma­gyarbólyban. Az aratás első napján csak 13 mázsás ter­mésre számítottak, de aztán egyik tábla szebb volt., mint a másik, sőt, az utolsó árpa­tábla 21,9 mázsás rekord ter­mést adott. A 290 hold átlag­termése 17 mázsa lett, ami ez ideig a legjobb megyei ered­mény. A nyáron kétezer nevelő üdülhet külföldön A francia elnök a Kremlben. Balról jobbra: Koszigin, Couve de Murville, Brezsnyev, De Gaulle és Podgornij. Szerdán délelőtt a Kreml­ben folytatódtak a tárgyalá­sok a szovjet vezetők és De Gaulle francia köztársasági elnök között. „A kölcsönös megértés és szívélyesség lég­körében lefolyt tárgyalások során megvizsgálták a szovjet —francia kapcsolatok sokré­tű bővítésének és a Szovjet­unió és Franciaország közötti egyetértés elmélyítésének kér­déseit. Hasonlóképpen foly­tatták a legfontosabb nemzet­közi problémák megvitatásátf’ ■ állapítja meg a közlemény. A tárgyalások után De Gaulle elnök látogatást tett a moszkvai Lomonoszov- egyetem Lenin-hegyí épüle­tében. Az elnök beszélgetett Ivan Pedrovszkij akadémikussal, az egeytem rektorával, ■ aki átnyújtotta a francia állam­főnek az egyetem kétszáz éves fennállása alkalmából kibo­csátott emlékérmet. De Gaul­le, miután beírta nevét az egyetem emléikkönyvébe, az avatóteremben beszédet inté­zett az egybegyűlt diákokhoz és tanárokhoz. — Az egykori hatalomratö- rekvés helyett ma a kultúra, a tudomány és a haladós lel­kesíti és igazolja a nemzeti törekvéseket. Ez az a cél, amelynek érdekében meg le­het szilárdítani Oroszország és Franciaország új szövetsé­gét. Üdvözlöm önöket Fran­ciaország nevében, s ez külön örömömre szolgál,' mert a moszkvai egyetem ennek az együttműködésnek egyik leg­fontosabb intézménye. Leonyid Zamjatyin. a kül­ügyminisztérium sajtóosztá­lyának vezetője tájékoztatta az újságírókat a szovjet— francia tárgyalásokról. A szóyivő elmondotta, hogy a tárgyalások két napja alatt (Folytatás a 2. oldalon) Az idén belföldön 25 000 oktatásügyi dolgozó és család­tagja részesül üdültetésben, kétezren pedig külföldön — Bulgáriában, Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, Jugo­szláviában és Ausztriában — tölthetik szabadságuk egy ré­szét. A Pedagógusok Szakszerve­zetének balatonföldvári csalá­dos üdülője, amelyet két és fél millió forintos költséggel több mint kétszeresére bőví­tettek, június 26-án nyit ka­put, s ott most már 120 sze­mélyt helyezhetnek el egy-egy turnusban. Bővítették a neve­lők családos üdülési lehetősé­gét Sopronban, ahol 10, egyenként két részből álló pa­nelházat helyezték üzembe, s ezekben 40 személy kaphat helyet egyidejűleg. Sok ezer oktatásügyi dolgozó üdül majd különféle nyaraló és gyógyhe­lyeken. Ä vasárnapi zivatar következményei Jégverés tízeze holdon 2686 holdon víz borítja a tsz-szántóföldeket és réteket Hétfőn és kedden kezdték meg azoknak a károknak a felmérését, amelyeket a va­sárnap esti felhőszakadás okozott a megye mezőgazda­ságában. A hatalmas erejű vi­har az egész megyén átvonult, a nagyerejű szél kíséretében lezúduló hihetetlenül nagy Ujmecsékalján a/ Építők útján 448 panellakás épül az idén. Ebből eddig már 150-et át­adtak. víztömeg nyomán a kisebb folyók és patakok kiléptek medrükből, átszakadtak a mesterséges tavak gátjai és elszökött a tavak halállomá­nya. A tomboló vihar ember­áldozatokat is követelt. Ba­barcon Stark Józsefet agyon­sújtotta a villám, Nagynyárá- don pedig egy kilenc éves kislány fulladt bele a vízbe. Az anyagi károk felmérése folyamatban van. A legsúlyo­sabb helyzetbe Mohács város és a sziget termelőszövetkeze­tei kerültek. Ez a vidék a me­gye rostkender termesztésének a központja, a vasárnapi jég­eső a több, mint ezer hold kenderben 30—100 százalékos kárt okozott. A II. Rákóczi Tsz-ben a harminc percig tartó jégeső 1907 holdat vert eL A szomszédos sárháti Uj Ut Szövetkezetben 1570 hol­dat ért jégverés, a keletkezett kárt itt 30—100 százalékosra becsülik. A Mohácsi Uj Ba­rázdában mindössze 55 hold gabonát vert el a jég — a kár 30—40 százalékos — 10 hold kukoricát pedig elborított a víz. Homorúdon 1500 holdat ért jég, a legsúlyosabb kárt a kenderben okozta, mely csaknem teljesen kipusztult, kár 90—1000 százalék. A ba­barc: tsz-ben 700 holdat. Du- nafalván 250 holdat, Sombere­kén 540 holdat vert el a jég. A járás területén 2975 hold szántóföldet ért jégverés és 615 hold szántót és rétet bo­rított el a víz. Lánycsóknál kiöntött a Jenyei árok, Babar­con és Somberekén tóátsza­kadás volt, a halastavak vize elborította a környező földe­ket. A volt pécsváradi járásban 1320 hold termelőszövetkeze­ti szántóföldet és szőlőt vert. el a jég. Máriakéméndnél, Szederkénynél és Pócsánái ki­lépett medréből a Karasica. Szebényből, Ellenéről tóátsza­kadást jelentettek. A szigetvári járásban is igen nagy területeket vert el a jég. A rózsafai tsz-ben 500 hold gabonát, Szigetváron 450 hold gabonát és borsót, Szent- dénesen 300 hold gabonát, Szulimánban 200 hold gabo­nát. Szentlászlón 150. Mozs- gón és Vásárosbécen 100—100 hold gabonát, borsót és de? hányt, Somogyhársányban és Csertőn pedig ugyancsak do­hányt vert el a jég. A sásdi járásból csak Má- gocsról és Csikóstöttosről je­lentettek kisebb jégkárt. A hegyekből lezúduló víz a kiön­tött patakok azonban itt is nagy károkat tettek. A vasár­napi eső következtében több mint 1500 hóid rét áli víz alatt. Az ítéletidő legkisebb kárt a siklósi és pécsi járásban okozott, megkímélte a villányi szőlővidéket is. A megyében összesen 9662 katasztrális hold földet vert el a jég, 256 hold szántóföl­det és 2430 hold rétet borított el a víz. A lehullott csapadék mennyisége a siklósi járásban 20 milliméter, a szigetvári já­rásban 70 milliméter, a mohá­csi és pécsváradi járásban 75 milliméter, a p^csi járásban pedig 82 milliméter volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom