Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ? Dunámon napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_______ X XIII, ÉVFOLYAM, 146. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1966 JÜNTUS 22.. SZERDA A pihenés ideje Megkezdődött az iskolások aranyszabadsága, valóra lehet váltani a nyárra tervezett programokat. A szülők is „könnyebben" vannak, a gye­rek szervezett országjáráson vesz részt, üdül a Balatonnál, táborozik, vagy a nagyszülők­nél tölti a szünidőt. A nyári hónapok azonban „másra” is alkalmasak, hasznos ha né­hány szót a gyerekekkel kap­csolatban erről is szólunk. Az iskola már nem ellen­őriz, a szülő dolgozik, s máris a problémák sokasága adódik. Az otthon maradó 8—14 év közötti gyerekre sokan úgy gondolják, nem kell vigyázni. Napközben, míg a papa és a mama dolgozik, „csak el lesz valahogy”, este aztán úgyis találkoznak. Nos. ez a „csak e! lesz valahogy” szemlélet sokszor megbosszulja magát, a szülő már csak akkor döb­ben rá mulasztására, amikor kész a baj. Ujmecsekalján iskoláskorú gyerekek délelőtt, délután ösz- szejöttek játszani, s ilyen kis csoportokban mindig akadt egy hangadó, aki kiötlötte a játékokat. Így történt meg, hogy az épületek pincéit egy 12—14 éves gyerekekből álló csoport „meglátogatta”. Játék közben vették észre, hogy a pincékben, a fáskamrákon sok a papír. Jó lenne össze­gyűjteni és eladni a MÉH- nek. Nosza, gyerünk, gyűjtöt­tek. Ha nem volt nyitva a fáskamra, felfeszítették és vit­tek, amit értek. Ujmecsekaljai, kovácstelepi fiúk voltak. „Én nem is gondoltam, hogy az én fiam is köztük van — mondta egy szülő, majd hoz­zátette. — Este amikor meg­kérdeztem tőle, mit csináltál egész nap, — játszottam a barátaimmal — volt a felelet. Elhittem neki”. Egy tanulság máris leszűr­hető: figyeljen a szülő arra, hogy gyermeke kikkel barát­kozik és necsak megkérdezze, hogy mit csináltak, hanem néha-néha ellenőrizze is: va­lóban ott volt-e a gyerek? Tapasztalat az is, hogy' a grundokon a játszó gyerekek kis kalyibákat készítenek ágakból és ezt a sátrat főha­diszállásnak tekintik. Oda hordanak minden „értékes” talált holmit, ott csereberél­nek. Rendben van, hadd ját­szanak, de nem árt, ha egy- egy szülő néha azt is meg­nézi, hogy m i t hordanak ösz- sze a fiúk, lányok. Mert mint a szkókói példa is bizonyítja, nemegyszer egyáltalában nem kívánatos „talált tárgyak” kerülhetnek 'a gyűjtött holmi közé. A szkókói gyerekek lő­szert találtak — még aknafejet is — a lőszerből a puskaport kiszedték és „nagyszerű dur­rogás szórakozással” töltötték idejüket. Csak a szerencse mentette meg őket a baleset­től. S ha már a talált tárgyak­nál és pincéknél tartunk, te­gyük szóvá azt is. hogy a bér­hazak házmesterei — ahol le­het — zárják le a fáskamrák­hoz vezető központi ajtókat. Semmi szükség arra, hogy a gyerekek ezekben a pincékben játszanak rabló-pandúrt s já­ték közben jöjjön meg az öt­letük a pincék feltörésére. „Este sóit már, negyed 10, amikor hazamentem. Egész gyerekcsoportok fociztak még. A lányok meg csoportba ve­rődve énekeltek, — mondta a minap egy tanár —. Pedig a kiskorú gyereknek este ott­hon a helye!” — tette hozzá. Egyet lehet érteni ezzel. Az a szülő, aki nem követeli meg, hogy a kiskorú gyereke s sötétedéskor feltétlenül ott­fceas jegyezi* SÉ* sernek ellen. de maga ellen is. Sajnos, tapasztalat: nem egy szülő még örül is annak, ha a gyer­mek minél később megy haza, addig legalább ő zavartalanul van; „Azt mondta a fiam, hogy barátaival mégy Sikondára, ott táboroznak, visznek ma­gukkal egy sátrat” — mondta egy szülő, a bírósági tárgya­láson. Úgy volt igaz, ahogy a gyerek mondta: öten össze­álltak, négy fiú és egy lány — sátrat vittek és táboroztak. De a szülőket az már nem érdekelte, hogy miből táboroz­nak egy hétig, van-e ehhez elég pénzük? „Erre nem is gondoltam” — mondta az apa a tárgyaláson. S mi tör­tént? Az öttagú csoport össze­sen 200 forinttal útnak indult. A pénz az első két nap el­fogyott. Most mit tegyünk? — kérdezték egymástól. Be­mentek Komlóra, ott egy ven­déglőnél két részeg embertől elvették az órát. „El akartuk adni, hogy. pénzhez jussunk” — mondták. Rendben van, menjen a gyerek barátaival táborozni. De a szülő nézze meg, hogy kikkel és gondoljon arra is, hogy miből? Mert az elmúlt nyáron szomorú pél­dák bizonyították: a pénz nélküli országjárás következ­ményei a kényszerű autóstop­pos lányok kalandjai, a fiata­lok pénzszerzési „ötletei” nemegyszer a rendőrségi fog­dához vezetnek. Este 8 után a 16 éven alu­liak. 10 után pedig a 18 éven aluliak vendéglőkben, kerthe­lyiségekben nem tartózkod­hatnak, szeszesitalt pedig 18 éven aluliaknak kiszolgálni nem szabad. Régi rendelet ez, mégis sokszor megszegik mind a fiatalok, mind a vendéglátó üzemek pincérei. Az első jel­zések már „beérkeztek”. Pé­csett például a KIOSZ épü­lete melletti kerthelyiségben esténként nagy korsó sörök mellett ülnek a 18 éven aluli fiatalok. Sem az üzletvezető, sem a pincér „nem veszi ész­re”, hogy fiatalokról van szó és hordják asztalukra az italt. „Ügy” lesz a rendelet meg­szegéséből, idejében figyelmez­tető a többi vendéglátó egy­ségnek is! A nyári vakáció fokozottabb figyelmet követel a szülőktől és gyakoribb ellenőrzést a „hol voltál fiam, mit csinál­tál lányom egész nap?” kér­désekre adott válaszokra. Megkezdődtek Moszkvában a szovjet-francia tárgyalások De Gaulle zuhogó esőben beszélt a moszkvaiakhoz Napirenden: Európa biztonsága — Látogatás a Városi lanácsnál U THANT •Moszkvába utazik Az ENSZ szóvivője kedden a világszervezet székhelyén bejelentette, hogy U Thant ENSZ-főtitkár még a nyár folyamán Moszkvába utazik és tárgyal a Szovjetunió ve­zetőivel. Az utazást a szovjet kor­mánnyal összhangban készítik elő és -részleteket, valamint a moszkvai látogatás időpontját később hozzák nyilvánosságra egyidőben New Yorkban és a szovjet fővárosban. A látogatásra a szovjet kormány meghívása alapján kerül sor. Moszkvában a Kremlben kedden délelőtt megkezdődtek a szovjet—francia tárgyalá­sok. Mint a közlemény meg­állapítja, a tárgyalásokon, amelyek az őszinteség és a szívélyesség légkörében foly­tak le, a nemzetközi politikai élet legfontosabb problémáit vetették fel. A Szovjetuniót Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és Andrej Gromiko, Franciaországot pe­dig De Gaulle elnök, Couve de Murville külügyminiszter képviselte. Mindkét részről más hivatalos személyiségek is jelen voltak a tárgyalásokon. A francia küldöttség elége­dett a moszkvai tárgyalások első napjával —, ez tűnt ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet De Gaulle vezette francia küldöttség szóvivője a kedd délelőtti háromórás ta­lálkozó befejeztével tartott; A francia szóvivő szerint szóba került az európai kol­lektív biztonság kérdésével foglalkozó nemzetközi értekez­let, illetve az a szovjet javas­lat is, amely ennek az össze­hívását európai szinten szor­galmazza. A szovjet—francia politikai tárgyalásokat szerdán délelőtt 10 órakor — valószi­nüleg változatlan összetételben folytatják. A szovjet fővárosban tar­tózkodó De Gaulle francia köztársasági elnök kedden Couve de Murville külügymi­niszter és Philippe Baudet nagykövet társaságában láto­gatást tett a Moszkvai városi Tanács épületében. A francia államfőt Vlagyi­mir Promiszlov. Moszkva pol­gármestere üdvözölte és tájé­koztatta a szovjet főváros éle­téről. A Moszkvai ‘ városi Ta­nácsnál tett udvariassági láto­gatás után megjelent a város­háza erkélyén és onnan üdvö­zölte a moszkvaiakat. Már jóval délután 3 óra előtt hatalmas tömeg gyűlt össze a Moszszovjet épülete előtt. A Gorkij utcán le kel­lett állítani a forgalmat. Fél négy órakor mennydör­géssel, villámlással kísért fel­hőszakadás zúdult Moszkva belvárosára. A Gorkij utcá­ban már patakokban folyt a víz, amikor De Gaulle tábor­nok födetlen fővel, a moszkvai elöljárók kíséretében megje­lent a zöld drapériákkal be­vont erkélyen és pár mon­datban üdvözölte a helyükön rendíthetetlenül kitartó moszk­vaiakat. Kijelentette, hogy megőrzi emlékezetében azt a rendkívül meleg fogadtatást, amelyben Moszkvában része­sült. Beszédét ezúttal is orosz nyelven zárta; „Éljen Moszk­va!”, „Éljen Oroszország!”, „Éljen a barátság!”. Még javában zuhogott az eső, amikor De Gaulle kísé­retével és a moszkvai veze­tőkkel együtt gépkocsiba szállt és körsétára indult a szovjet fővárosban. De Gaulle útjának francia visszhangja Háromszáztizenhét utasával már Kijev felé jár a Béke cs Barátság vonata. A TÜZÉP dolgozói Vörös Iniréné és Kamarás Sándorné, már a vonaton képeslapokról. prospek­tusokról ismerkedtek Kijev és Moszkva nevezetességeiv el. A Nation kiemeli De Gaulle szavait: Franciaországnak és a Szovjetuniónak egyesiteniök kell erőfeszítéseiket az euró­pai biztonság és a világ béké­je érdekében. „A köztársasági elnök — szögezi le a lap — már első beszédében konkrét politikai irányt adott útjának, amelyről most egyesek azt hitték, hogy banális esemény­ként tüntethetik fel. Most már nem kell bizonyítani, a látogatás elsőrendű esemény. A degaulleista lap lehetsé­gesnek tartja, hogy a tárgya­lások eredményeként a Szov­jetunió és Franciaország európai értekezletet hív ösz- sze a biztonság kérdéséről. A Combat hangsúlyozza, De Gaulle azt ajánlotta fel a Szovjetuniónak, amit Bonn visszautasított: szövetséget Európa két részének kibékíté- sére. A lap szerint a francia elnök moszkvai útja az Ade­nauer és utódai által húsz éven át folytatott politika kudarcát jelenti. A Paris Jour, amely cirill- betűs „Druzsba! Dpmsbsi” 1 cím alatt közli moszkvai tudó­sítását, rámutat: Washington és London feltevése, hogy Moszkvát csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti viszony érdekli, megdőlt. Teg­nap óta Washingtonban is megértették, hogy már maga a fogadtatás, amelyben a szovjet vezetők De Gaulle-t részesítették, válasz erre a feltevésre, olyan válasz, mely­nek jelentősége túlnő a tár­gyalásokon bizonyára még felmerülő nehézségeken. A szélsőséges atlanti irány­zatot képviselő Aurore ki­emeli: a NATO-hoz hű orszá­gok moszkvai diplomáciai képviselői meglepetéssel és nyugtalansággal fogadták De Gaulle-nak a repülőtéren és a Kremlben mondott beszédét. A legtöbbet hangoztatott fel­tevés az — írja a lap —. hogy Franciaország és a Szovjet­unió biztonsági konferencia összehívását fogja javasolni, kizárólag az európai országok részvételével. ,,De Gaulle — hangoztatja az Aurore — ki­fejezte utazása célját: fűzőbe akarja szorítani a megosztott Németországot és ki akarja űzni az Egyesült Államokat Európából”, De Gaulle francia elnök megérkezése után Koszion miniszterelnök (középen) és N. Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke kíséretében hajtat a városba OTBAN KIJEV FELÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom