Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
1966. JÚNIUS 19. napló 5 Városfejlesztés a III. ötéves tervben Egymilliárd forintot kap Pécs Több mint 5500 lakás - Felépül az 1500 adagos étterem Kedvező döntés a déli főgyűjtő csatornáról Csaknem egy milliárd forintot kap Pécs város Tanácsa városfejlesztési célokra a harmadik ötéves tervben, körülbelül 150 millióval többet, mint amennyivel a második ötéves tervben részesedett. Ez volt a magva annak a tájékoztató jelentésnek, amelyet dr. Németh Lajos, a Városi Tanács vb-elnökhelyettese tárt tegnap délelőtt a Városi Tanács vb-ülése elé. A többség: lakásépítésre A jelentés részletes kimutatást ad arról, hogy mire költjük tulajdonképpen az egy- milliárd forintot. Mi sem természetesebb, hogy a legnagyobb tétellel — 679 millió 500 ezer forinttal — a lakásépítés szerepel. További 196,5 millió forintot fordítanak a lakóházak javítására, ezzel az összeggel tehát a PIK gazdálkodik. Az összeg többi részét a városi utak felújítására, karbantartására és hasonló célokra költjük. Az egymilliárd forintban nem szerepelnek olyan tételek, hogy 1966—1970 között új, 1500 adagos önkiszolgáló éttermet, Ujmecsekalján új rendelőintézetet építünk stb., noha kétségtelen, hogy ezek is városfejlesztési beruházások. Ennek az a magyarázata, hogy a fentieket már a különböző tárcák — Belkereskedelmi-, Nehézipari Minisztérium, stb. — finanszírozzák. Mindebből kiviláglik, hogy a valóságban nem egymilliárd forintot, hanem jóval többet költenék Pécsett városfejlesztésre a harmadik ötéves tervben. Az előirányzatok részletesebb ismertetésére nincs szükség, hiszen minden tájékozottabb pécsi tudja, hogy több mint három és félezer állami, kétezer magánlakást, 3742 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítményt építünk az említett időszakban. Az sem újdonság, hogy megépítjük az Északi körút első szakaszát, új telephelyet kap a Köztisztasági Vállalat stb. Az említettekről már többször hírt adtunk lapunkban is. Jóváhagyták Ha nem is új, mégis szenzációs jellegű az a tény, hogy az ún. városközpontban felépítendő 1500 adagos önkiszolgáló étterem, illetve a Meszesről kiinduló déli főgyűjtő csatorna felépítésének megkezdése a tervbe került, s — ami a legfőbb — Budapesten jóváhagyták. Ismert ugyanis, hogy a déli főgyűjtő csatorna hiánya — melynek megépítését hosszú évek óta halogatták — akadályozta a Kő® dűlő, a balokányi városrész, általában a déli városrészek fejlesztését. Ami pedig az önkiszolgáló éttermet illeti: alig néhány hónapja annak, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium kiküldötte bejelentette, hogy nem tudnak pénzt adni rá a harmadik ötéves tervben. Nem kis harcba került, mire ezt a döntést megváltoztatták. Hasonlóképp nagyon sürgős volna a városnak a Siklósi úti felüljáró és egy vásárcsarnok megépítése is. Bár a két objektum megépítése nem került a harmadik ötéves tervbe (pontosabban: azokra nem kaptunk pénzt) a jelentés szerzője hangoztatja: szinte állandó tárgyalásokat folytatnak a különböző tárcákkal az ügyben. Dr. Németh Lajos, a testület előtt bejelentette, hogy az új gazdasági mechanizmus előszeleként közölték velük, hogy a Városi Tanács 1968- ban csaknem ötmillió magyar forint értékű devizakeretet kap, s ebből mintegy 4 és félmillió forint érték lesz a szocialista, 410 ezer forint pedig a tőkés deviza aránya. A vb. úgy döntött, hogy június 29-én összehívják a Városi Tanács ülését a következő főbb napirend megtárgyalására: A II. ötéves tervben végrehajtott városfejlesztések és a III. ötéves terv városfejlesztési irányai; A város napközi és óvodai ellátottsága, helyzete és az ott folyó nevelőmunka; A bírósági népi ülnökök megválasztása; A Baranyai NEB 1966. második fél évi munkaterve. A vb. a tanácsülés elé terjesztett anyagokat mind elfogadta. Gyermek szín ház A végrehajtó bizottság ezenkívül megtárgyalta, hol tartanak a pécsi tsz-ek a nagy nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésiben, illetve a balesetelhárításban. Külön napirendi pontot szenteltek a nyugati városrész és Meszes részletes tervének módosítására, a garázsépítések helyzetének megvitatására. Döntés szü letett arról is, hogy a jövőben hol engedélyezik a garázsépítést a városban. Mindezekről később majd beszámolunk lapunkban. Minden bizonnyal általános érdeklődést vált ki a vb ama határozata, hogy a Pécsi Kamaraszínházat Gyermekszínháznak nyilvánítják, s az évi 100 előadásból 80-at a gyermekek számára rendeznek meg. A döntést azzal indokolták, hogy a négy társulattal (opera, operett, próza és balett) működő nagyszínház bőségesen kielégíti a közönség igényeit, viszont évek óta visszatérő problémánk, hogy nincs gyermekszínházunk. A döntés egyébként évi 76 ezer forint bevételi kiesést fog jelenteni a színház számára, hiszen az általános iskolai tanulóknál a legdrágább jegy ára sem lehet több 12 forintnál. A Városi Tanács állami támogatással kívánja pótolni a hiányt M. h. Ami a teljesítmények mögött van A „Vacsoracsillag" ürügyén Bárdosi Németh Dánosról I? iportsorozatunkban néhány eredményes pálya- képet szeretnénk körvonalazni, bemutatni a munkát, az erőfeszítéseket, melyek a kiemelkedő emberi teljesítményeket lehetővé teszik. Arra szeretnénk rávilágítani, ho gy a kimagasló emberi teljesítmények nem véletlenül születnek, a siker és az elismerés nem szerencse kérdése. A teljesítmények mögött mindig tehetség és nagyon komoly, fegyelmezett munka van. A sikeres emberek általában az összes tudatos képességüket az elérendő célra összpontosítják. Ez a fegyelmezett életút mindenki előtt nyitva áll..-, Bárdosi Németh János új ......—- verseskötete, a „Vacsoracsillag” négy évtized költői terméséből ad válogatást, negyven esztendő történelmi és emberi fordulatairól tudósít a vers nyelvén. Ha az ember egy-egy 1938—39-ben íródott verset egy 1964-es költemény után olvas el, óriásivá tágul a világ, s a kérlelhetetlen, elpergő idő anyagtalan uralma szinte megdöbbenti az embert. Németh Jánost is igyekeztek beterelgetni valamilyen címszó mögé, tájköltő. Pannon-költő, mondták, de a válogatott kötet tanúsága alapján nevetni kell a címszavakon. Bárdosi Németh János mindig átérezte a tárT izén öt percre Komlótól Versenymedence Sikondán Tegnap délelőtt 10 órakor megnyílott az új sikondai fürdő. A 33 méteres medence versenyzésre is alkalmas. Erb János felvétele asszony tilalma ellenére elbeszélte a jóslást, a pénzadást, megijedt „Arany” fenyegetésétől és félelmében néhány nap múlva hajnalban a kútba ugrott. A községben mindenki ismeri a munkakerülő, ravasz cigányasszonyt, aki többször állt lopásért a bíróság előtt, egy korábbi ügye miatt jelenleg nyolchónapos börtön- büntetés letöltése vár rá. Olvasni, írni nem tud. Tagadja, hogy valamikor is jósolt volna Némethnének, sőt egyelőre azt is, hogy Némethné kútba- eresztéséhez valami köze volna. Arra sem ad választ, hogy mivel magyarázható az: a közel 17 méteres kútba — amelynek alján alig ötven centi víz van és a víz alatt 2—20 kilós kövek — miként „érkezhetett” sértetlenül Némethné. Valószínű, hogy „Arany” végül is elmondja, hogyan történt. Pillanatnyilag azonban nem ez a leglényegesebb. Azt kutatom, hogy milyen lehet ebben a faluban a „légkör”, ahol 1966-ban egy 27 éves asszonyt rászedhettek arra, hogy éjjel iszapért „menjen” a kút mélyére, elhitették vele a rontást és végül is öngyilkosságba kergették. Ujpetrétől három r teres földút vezet Kiskassára. Esős időben gépjármű alig merészkedik az agyagos, sikos útra. A község bekötőút nélkül... S máris adódna a következtetés az elmaradottságról, a község fölött megálló időről, a tespedt tudatlanságról ... A községben németek voltak az őslakók. A magyarok jobbára betelepültek, Némethné szülei is Szabolcs- Szatmár megyéből származtak ide. A cigányok pedig ... Nos, ami a cigányokat illeti: a falu szélén lévő putris cigánytelepet 1963-ban lebontották és a telep lakói — számszerint negyvenhatan 1— — betelepültek a községbe. OTP-kölcsönt kaptak és házat építettek. — Csak egy-két családdal van bajunk, mint például Aranyékkal, a többiek rendesen dolgoznak — mondja a tanácselnök, Káló Kálmánná. — Ez az egy-két család aztán üzletel, lop és minden lehetőséget megragad, amelyből munka nélkül pénzt remél. Ha úgy adódik, jóslással, kuruzslással is foglalkoznak, de arról nem tudok, hogy rendszeresen ámították volna „gyógymódjuk”-kal a község lakóit. Megérdeklődtem néhány, 'a "'z-égre vonatkozó adatot. Csaknem minden házban rádió szól, 14 ház tetején tvantenea magasodik. A kis falu 24 Népszabadságot, 80 Dunántúli Naplót, 49 Szabad Földet, 3 Magyar Mezőgazdaságot, 1 Magyarországot és 1 Figyelőt fizet elő. Néhány évvel ezelőtt jártam Kiskas- sán és riportot írtam arról: miért itt születik a legtöbb gyengeelméjű gyerek a megyében? Sok nohaszőlőt termeltek akkor a község lankáin ... Elmondták, hogy azóta már kivágták a nohát, hazait telepítettek és már kevesebb a „zavarosszemű” gyerek i.. A fejlődés szinte kézzelfogható. S mégis: egy hiszékeny fia- talsszonyt éjjel a kútba engednek. — A községre még ráfogni sem lehet az elmaradottságot — mondja Rittinger Engelbert igazgatótanító. — Soha ilyen jól, mint az utóbbi években nem éltek itt az emberek. Megemlítem, hogy amikor Némethné szüleinél jártam, megérkezett a postás. Budapesten dolgozó húszéves lányuktól hozott levelet. „Látja, itt a levél, de sem én, sem a papa nem tudunk olvasni, megvárom, míg a fiam este hazajön, majd ő elolvassa., mi áll a levélben” — mondta az Idős asszony, miközben a leveiet forgatta. — A község felnőtt lakosságának mintegy 18—20 százaléka analfabéta, — mondja a tanító. — Nagyon magas szám ez. Igaz, hogy az írástudatlanok az Idősebb korosztályból adódnak. Az anyagi jólét és az idősebbek tudata, gondolkodása nem fejlődött párhuzamosan. Ha idősebbel történik az eset, könnyebben lenne érthető. De 27 éves asszonyról van szó! A községben mondták, hogy Némethné édesapja, a hatvan éves Kádár Sándor bácsi, nyugdíjas, néhány évvel ezelőtt nagyon beteg volt, még a lábát sem tudta mozdítani. — Próbálkoztunk mindennel, kuruzslással is — szólta el magát Kádár néni. A községben pedig többen állítják, hogy az idős ember még régebben arról dicsekedett: őt is a jóslás gyógyította meg... Talán a szülőktől hallott dolgok segítették elő, hogy Némethné hitt Arany csodatevő erejében? A tragikusan végződött „gonoszűzés” is jelzi, hogy akadnak még, akiknek hiszékenységét furfangos emberek megvámolják. A kiskassai történet erre is okulásul szolgál. Garay Ferenc sad a Imi létet, érzékenyen reagált a politikai élet eseményeire, s ha tett valamit, mindig a népre, országra gondolt. Költészete színes, ízes anyagszerű építmény, a szavak nála mindig fákat, házakat, embereket, tavaszi réteket, kis patakokat jelképeznek, jelentésükben fénylenek fel nem öncélúságukban, saját „szószépségükben”. Gyökeres költészet, még a legmaibb szerkesztésű és tárgyú Németh János-versen is megérzi az ember, a hazai táj ízeit, nedveit, szókapcsolataiban népünk történelmi létét, útját, hagyományait és álmait. Szép, emberszabású költészet ... A haza, a magyar nép, a kétkezi munkások, parasztok, a nagyszemű falusi álmodok vállalásának költészete ez. Két éjszaka olvasgattam Bárdosi Németh János válogatott költeményeit, aztán telefonáltam a költő munkahelyére, a Városi Tanács pénzügyi Osztályára .;. Akik nem ismerik Németh Jánost, ezen a kettősségen biztosan csodálkoznak. Ilyen a valóság. Németh János kora ifjúsága óta számvevőségi tisztviselő, majd főnök volt, ma a tanács költségvetési csoportjának a vezetője... A lakásán találkoztunk. —--------------- Szép, választékos berendezés, kellemes és értékes képek a falon, dísznövények ... Valahogyan mégis másnak képzeltem a költő műhelyét, talán mély bőrfoteleket, pipadohányok illatát vártam, vagy az ördög tudja. Németh János egészségi okokból nem dohányzik, nem is tudom miért éppen bőrfotelek között szerettem volna látni,.. K önyvek, levélcsomók hevertek előttünk, Németh János az életéről, emlékeiről beszélt. Figyeltem okos, megértő szemeit és arra gondoltam, hogy talán átvehetek egy keveset a régi mesterek üzenetéből. Bárdosi Németh János jó barátságot tartott fenn egész sor magyar klasz- szikussal: Kosztolányi Dezsővel, Móricz Zsigmonddal, Móra Ferenccel, Bajcsy-Zsilin- szky Endrével, Szabó Lőrinc- cel. Felnyitottam néhány levelet. Kosztolányi Dezső zöld tintája kicsit már megfakult, Szabó Lőrinc az Est lapok levélpapírján üzent, s még a betűin is látszik valamilyen újságírás zaklatottság ... Szabó Dezső betűi robosztusak, tele van a levele feltételekkel, nagy számokkal és nagy ígéretekkel. Németh János Szombathelyen született 1902-ben. Apja mozdonyvezető, de anyai pátriája Bárdos, innen ered írói neve is. „Mély réteg bennem is a falu” — vallja, s ezt minden során, minden mozdulatán érezzük. Válogatott verseivel együtt tíz kötete jelent meg, közülük három regény (Jégeső, Zsellérek, Nap- fogyatkozás) és egy tanulmánykötet (Élet és irodalom). Szombathelyen hosszú évekig a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság elnöke volt, ugyanitt szerkesztette az írott Kő című irodalmi folyóiratot is. 1943-ban Pécsre került, itt a Janus Pannonius Társaságban folytatta tovább irodalomszervező munkáját és Vár- konyi Nándorral, Csorba Győzővel együtt szerkesztette a „Sorsunk” című folyóiratot, írásait rendre közölték a lapok a „Kelet népé”-től a ,,Nyugft”-on át egészen a „Kortárs”-ig. Párhuzamosan mindvégig tisztviselősködött, a pénzügyi szakvonalon i* pontosan, jól végezte a munkáját. Ezt a kettősséget alig- alig érti az ember. Bárdosi Németh János szomorúan mosolyog: — Sokan csodálkoznak és összeférhetetlennek tartják hivatali munkámat és a versírást. Eleinte magam is lázadoztam sorsom ellen, tanár, majd újságíró szerettem volna lenni, de másként alakult és az élet parancsa sok mindenre megtanított. A pénzügy és a költészet egyaránt egész embert kíván. A Városi Tanács költségvetése ÍSS millió forint egy évben, minden napra jut egy millió... Egy városi zárszámadást megcsinálni olyan megterhelést jelent, mint egy regény megírása. Amíg fiatal voltam, nem éreztem a hivatal súlyát, de az idő eljárt. Azzal vigasztalom magamat, hogy Goethe pénzügyminiszter volt. Vas István számvevőségi főtisztviselő, Kacsóh Pongrác pedig számtan tanár... Negyvenöt éven át dolgoztam ebben * szakmában, három évvel túl vagyok a nyugdíjhatáron... Az ember idegrendszere, szervezete ennyi idő alatt megkopik. — Ilyen körülmények között mikor lehet a múzsáknak áldozni? — Nyáron főleg, nyári hajnalokon Bárdbson... De itt is néha, hangulati ember vágyók ... Itt ez a pár sor, 1952-ben jegyeztem fel: „Olyan szép és forró ez i nyár. Hagyom magamat simogatni a lassú szakállú széllel. Nem is tudom, mi játszik velem? Valamit folyton ki kell beszélni magamból. Szép ez a zsongó, sziszegő, színes hangulat...” Németh János 64 éves &orá- -------------------- ban is tevékeny, örökké cselekvő, mozduló, újrakezdő egyéniség. Naponta bejár a hivatalába, gondozza a város millióit, verseket, emlékezéseket ír a Jelenkornak, és új nagy mű megírásába kezd. — A vers tartott fent úehéz időkben is a hullámokon és verseim tükrözik vissza mindazt, ami szép, igaz és izgalmas volt eddigi utamon. Szeretnék még sokáig írni, hiszen a „költőnek a szavak testvérei’’ dalolta hajdan mesterünk Krúdy Gyula. Most a versek mellett „Utak és útitársak” címmel tanulmány- kötet írásába is kezdtem, melyben irodalmi emlékeimét szeretném összefoglalni — mondta Bárdosi Németh János. Németh János tevékeny, értékes életútja, sokat vállalása példaként állhat az induló, hamar nekikeseredő fiatéi írók, szellemi munkások előt^ Bertha Bales«
