Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
E'/ ? kép az üllői úti lakótelepről készült. Az előtérben haladó autóbusz mutatja a lakótelep óriási méreteit, amelynek itt csak egy részét mutatjuk be. £Bozsán Endre légi felvételei) ßn(lapéit (élűiről A Vigadó épülete az újjáépített homlokzattal, a Vigadó téren, a Duna partján. » A kép hátterében a Vörösmarty tér. ___ f * . . —. ■■ v 'V'’/ ^ V'v’V 'V V v ' • A budai vár, a Várheggyel, előtérben a rondella. Á CIÁ kulisszatitkai A New Work Times cikke az amerikai Központi Hírszerző Hivatalról I Időről időre, amikor valamilyen botrány tör ki Washingtonban, kongresszus! körökben ás azon kívül is sokan felvetik a kérdést, nem Kellene-e korlátozni a mindenható Központi Hírszerző Hivatal — a CIA — befolyását, amelyet sokan az Egyesült Államok „láthatatlan kormányának” neveznek. Fennállásának tizenkilenc éve alatt a kormány hat terjedelmes elaborátummal, a kongresszus pedig 150 beadvánnyal próbálta fokozni a tizenötezer embert foglalkoztató és óriási összegeket felemésztő apparátus feletti politikai ellenőrzést, de nem sok eredménnyel. A CLA FORMÁLJA AZ USA KÜLPOLITIKÁJÁT A CIA hatalmáról és szervezetéről a napokban ismét sok szó esik. Eugen MacCarfhy szenátor nyilvánosan kijelentette, hogy tulajdonképpen a Központi Hírszerző Hivatal formálja az USA külpolitikáját, amely egyébként kizárólag az elnök és az amerikai kongresszus hatáskörébe tartozik: Stephen Young szenátor teljesen egyetért ezzel a véleménnyel. Lindsday New York-i polgármester amíg a képviselőház tagja volt, szintén sokszor bírálta a CIA-t. A tekintélyes New York Times néhány hónapos alapos munka, információgyűjtés után és legjobb washingtoni és külföldi újságíróinak bevonásával megpróbálta terjedelmes, öt- folytatásos cikkben bemutatni olvasóinak a CIA munkáját, szervezetét, „eredményeit”, „sikertelenségeit”, befolyását az USA külpolitikájára és más államokkal való Viszonyára. A lap egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint fokozni kellene az ellenőrzést a Központi Hírszerző Hivatal felett: hogy a kémkedés ősidők óta „piszkos’ dolog” de sajnos „nélkülözhetetlen”; és végül arra a megállapításra jut. hogy a CIA sikertelenségeiért és a miatta kirobbanó botrányokért nem maga a szervezet, hanem egyes emberei a felelősek. Rendszerek megdöntése, államcsínyek, kommunistaellenes csoportok pénzelése, szabotázsakciók. „piszkos trükkök”. vagy a választások meghamisítása. mindez a CIA napi munkájához tartozik. A CIA ügynökeit valószínűleg még a híres Mata Hart is megcsodálná. A Hivatal legjelentősebb „eredményei” Allan Dulles, a volt amerikai külügyminiszter bátyjának nevéhez fűződnek, akinek nevét aranybetűkkel jegyezték be Langleyben, a Washington közelében fekvő kis rejtett helységben, ahol a CIA székel. „EREDMÉNYEK” ÉS SIKERTELENSÉGEK A Központi Hírszerző Hivatal „eredményei” közé tartozik Moszadik iráni miniszter- elnök megbuktatása, a Kelet- Berlin alatti „alagút”, az U—2-es kémrepülőgépek berepülései szovjet területre, a kínai atombomba-robbantás kiderítése. Oleg Penkovszkij megvesztegetése, a kongói akció. hogy megőrizzék ezt az afrikai államot a „kommunista dominációtól”, Musztafa egyiptomi kém beszervezése, a hálózat kiterjesztése Indonéziára stb. A sikertelenségek közé sorolják Washingtonban a CIA által tervezett eredménytelen kubai inváziót 1962-ben, az U—2-es amerikai repülőgép le- lövését közvetlenül a párizsi csúcstalálkozó előtt és még néhány „kisebb” akciót. A dominikai események még túl frissek ahhoz, hogy itt is véleményt mondjunk az amerikai kémszolgálat szerepéről. Fennáll a lehetőség — amelyet eddig se nem cáfoltak, se nem erősítettek meg —, hogy a CIA-nak is része van a jelenlegi indonéz eseményekben, vagy, hogy közrejátszott Patrice Lumumba meggyilkolásában. a Nehru elleni összeesküvés szervezésében és az indiai—pakisztáni konfliktus, ban. A New York-i napilap megállapítja, hogy éppen a CIA akciói sok külföldi országban bizalmatlanságot kelthették az USA iránt, mert a Központi Hírszerző Hivatalt az amerikai kormánnyal azonosítják. A lap riporterei beismerik, hogy a délkelet-ázsiai országokban a CIA az amerikai politika alapvető fegyvere. MÉG A VIZELETET IS MEGVIZSGÁLJÁK Langleyban, a Hivatal központjában több mint nyolcezer „tervező agy” dolgozik, közülük kétezerötszáznak egyetemi végzettsége van. A New York Times szerint lehetetlen felsorolni a mindenható ügynökség akcióit... „Bécsben például ellopták egy külföldi államférfi vizeletét, csakhogy megállapítsák meddig fog még élni...” „Egy CIA-ügynök már évek óta napról napra figyelemmel kíséri Sukarno elnök minden lépését.’’ „A CIA ügynökeinek sikerült használhatatlanná tenni több ezer zsák kubai cukrot, amelyet a Szovjetuniónak szántak Ezért Kennedy elnök is nagyon neheztelt...« „A CIA saját barátait és szövetségeseit is szemmel tartja, ismeretségeket köt, megbízható embereket toboroz.,.” Kennedy elnök a sikertelen kubai invázió után dühében kijelentette, hogy szeretné darabokra tömi a' CIA-t és szélnek ereszteni. A ClA azonban a kubai fiaskó után sem szűnt meg létezni. Dullest leváltották, őt követte McCone, majd Rumbom tengernagy, a Hivatal mai főnöke. Az újság végül megállapítja. hogy a piszkos trükkök, a kémkedés, a diverzió, a más országok belügyeibe való közvetlen beavatkozás csúnya dó- log, de a hidegháborúnak és nemkevésbé az igazi háborúnak is — amelyet ma Vietnamban folytatnak — bizonyos szabályai vannak. Egy kis kongresszusi ellenőrzés azonban mindenesetre nem ártana — fejezi be cikkét a New York-i napilap. Davor Chilis Kombájnok a magyar mezőgazdaságnak A rosztovi „Rosztszelmas” üzem a hétéves terv időszakába« csaknem 7000 önjáró gabonabegyűjtő kombájnt szállított a magyar mezőgazdaságnak. Most újabb ezer gépre érkezett rendelés. Ez egyha- toda az üzem 1966-ra tervezett egész kivitelének. Jelenleg a „Rosztszelmas” Európa legnagyobb mezőgazda sági gépgyára. A háború után az. üzem valósággal újjászületett. Uj berendezéssel, korszerű munkapadokkal és automatagépekkel látták el. Valamennyi szovjet vállalathoz hasonlóan, a . Rosztszelmas- bán" is határozott folyamat a termelés automatizálása. A hét éves terv éveiben több mint 30 automata gépsort helyeztek üzembe. Az üzem'büszkesége az öntöde. Ez az automatizáció és gépesítés tekintetében a legjobbak közé tartozik a Szovjetunióban. Automata-gépsorokkal formálják itt az öntvényeket. Az öntödében az automatáknak programot adó elektronikus gépek dolgoznak. A műszaki fejlődést a terhétéves terv elején, 1959-ben az üzem 34 000 kombájnt gyár tott évente. Tavaly már több mint 71 000 került le a nagy futószalagról; de arra készülSzerelik a gabouabegyűjtő kombájnokat a ..Roszfezelin»” izembea. nek. hogy a küszöbönálló ötéves terv időszakában évi 100 000-re növelik az önmeghajtású gabonabegyűjtő gépek gyártását.
