Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-15 / 114. szám

4 napló 1066. MÁJUS IS. A jövő évad hangversenyei Évadnyitót a Zrínyi-oratórium Pénteken délután a városi mács vb-termében megbe­szélést tartottak az 1966/67-es hangversenyévad programjá­ról. A tárgyaláson részt vet­tek az Országos Filharmónia budapesti képviselői, a város és a megye zenei életének vezetői, valamint Pécs vá­ros művelődésügyi állandó bizottságának tagjai. Az elmúlt évad értékelése után részletesen megvitatták az elkövetkezendő bérleti hangversenyeket A jövő évadban is kilenc nagyzene­kari és két változatban 5—5 kamarahangversenyre kerül sor. A Pécsi Filharmonikus Zenekar mellett a Buda­pesti MÁV Szimfonikusokat is hallhatja a közönség, Arvid Janszonsz dirigenssel Az évadot Farkas Ferenc Zrínyi-oratóriumának pécsi bemutatója nyitja, melyet Ferencsik János vezényel. A külföldi vendégkarmesterek közük Pécsre látogat a finn Jorma Panula, az osztrák Hans Swarowsky. A kamara bérletben hallhatja a közön­ség Yoshio Unno japán he­gedűművészt, Jacques Klein amerikai zongoraművészt, valamint ismét koncertezik Pécsett az oly népszerű Ste­fan Ruha. Helybeli művé­szek szereplésére is sor ke­rül a bérleti sorozatokban. A Liszt Ferenc Kórus Antal György vezényletével Bach 21. kantátáját és Liszt Esz­tergomi miséjét szólaltatja meg Négy változatos tartalmú műsor készül az általános és középiskolák tanulói számá­ra. Baranya megyében az el­múlt évtől eltérően külön hangzik el hangverseny az általános és középiskolai ta­nulók részire. Mohácson és Komlón a felnőttek részére kamarahangversenyt rendez­nek, a megye nagyobb köz­ségeiben nagyzenekari hang­versenyek lesznek. Baranya a BNV-n Korszernek, szépek a gyártmányaink Ke csak kibicefjenek a boltosok! Kevés a cipő? Mintaboltot kér a Cipő-nagykereskedelmi Vállalat Három legnagyobb üzemünk — a Pécsi Porcelángyár, a Kesztyűgyár, a Sopiana Gép­gyár — méltóképpen képviseli megyénk iparának termékeit a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron. Korszerűségben, kivite­lezésben is versenyre kelhet­nek a világpiaccal. A pécsi cipőüzletekben nem . "»hatók kis számú női ci­pők. sőt hiányoznak a na­gyobb számok is. A vitrinek­ben legalább kétszázféle női cipő van —, a legfrissebb áru nem is kerül ezekbe, mert szinte a raktárból kapkodják e] a vevők —, tehát nagy a választék. Ez azonban csak átszat, mert tízesével men­jek el mindennap egy-egy ci- ->■ boltból azok, akik 37-nél ki- -ebb vagy 39-néL nagyobb lá­bon élnek. Cipőt nem kap­nak. de a boltok mégte telje- ítik tervüket, már ami a be­vételt illeti. Már vizsgálja a tanács Az eladók láthatóan rész­véttel viseltetnek a ki»- és nagylábon élők iránt. — Már vizsgálja a tanács is az ügyet. Mert ugye mé­giscsak furcsa, hogy sem kis-, sem nagyobb számú pömszcipők gyártásáról nem gondoskodott a nagyker! " ezután elővesznek egy ortopéd cipőt: 39 és feles lábra ezt tudják ajánlani? Kárpát Józsefné, a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztá­lyának főelőadója valóban so­kat foglalkozott az elmúlt na­pokban Pécs cipőellátásával. Tapasztalata szerint a cipő­boltok forgalma a _ szokásos­nál magasabb. Amikor már­cius végén megkapták az üz- 1 etek a tavaszi árut, annak összetétele — azaz a kis. kö­zép és nagy számok aránya — jó volt. — A boltok árukészletén kí­vül a nagykereskedelem ren­deléseit is felülvizsgáltuk. Szortiment-differenciát náluk ri találtunk. A szortimentek módosításáról intézkedtek — rövidesen javulás várható. A- őboltokban egy hét Hullva entrollt tartunk, s ha nem találunk az üzletek áruössze­tételében változást, szigorú in­tézkedéseket teszünk. Szortiment-módosítás Fridrich István, a Dél-du­nántúli Cipő-nagykereske­delmi Vállalat pécsi lerakn­ának vezetője néhány levelet vesz elő annak bizonyítására, hogy valóban eszközöltek mó­dosításokat. — A szortiment az egyes «tárnok száz pár cipőn belüli • ■ Anyát jelenti; Minden olyan cipőnél, ahol a változtatást in­dokoltnak találtuk, már a má­sodik negyedért specifikációs tárgyalásokon változtatunk. Az utólagos észrevételekre most reagálltunk és azonnali módosítást kértünk a cipő­gyáraktól a harmadik negyed­évi szerződésben szereplő cik­kekre. A módosítás azt je­lenti, hogy a jövőben az ed­diginél magasabb lesz a har­minchat és feles, a nyolc és feles, a kilences, kilenc és feles, negyvenes, sőt a negy­venegyes — tehát a kereset­tebb —■ cipők százon belüli aránya. Tehát egy Ms türelem.?? Huba József mintatermi eladótói kérdem: tényleg nincs „nagy” cipőjük, A cáfo­lat néhány percen belül ott tornyosul az asztalon; Tizen­öt-húsz fajta cipőt és szan­dált tesznek elém 39,5-östől 41-esig; A raktárban tehát van azokból a cipőkből, amik után hasztalan keresgélünk a bol­tokban. igaz, a kis számozású köröTOcipőtoből még kevés van, az is igaz, a fazonok egy része teljesen új, de olyan is van közöttük, amely hosz- szú idő óta csak egyes szá­mokban, elvétve akad az üz­letekben. Ez mivel magyaráz­ható? A kiskereskedelem csak kibicelf — Volt olyan időszak, ami­kor valóiban nagyon kevés volt a reklamált számokból, de most, ha gondos a bolt­vezető. csak átmeneti hiány­nak szabad lennie, amíg az áru innen az üzletbe kerül. Fridrich Istvánnak elmond­tam, hogy a boltokban a nagy- kerre hivatkoznak. Ezt vála­szolta: — A kiskereskedelem köny- nyen játssza a' kibic szere­pét! Rendeljünk 120 ezer pár félig zárt cipőt? Nyolcvanat? A kiskier helyesel, de az előb­bi sok, az utóbbi kevés is lehet! Mert nekünk fél évvel :a „divat” előtt kell nyilatkoz­nunk; Ha sokat rendelünk, le­értékelhetjük, ha keveset hiány van a boltokban. Hogy a kiskereskedelem ne „csak” Mbiceljeh, de főleg azért hogy a vásárló is job­ban járjon, a boltvezetőket is bevonják már a rendelések kialakításába. így azért, ami a boltokban lesz, azért a nagykereskedelmen kívül az üzletvezető is felelős! 1964 első felében 71 ezer pár pömszcipőt adott el a pécsi lerakat. 1965-ben ugyanennyi idő alatt 121 ezer párat Nem a cipő lett kevesebb, mégis kevés a cipő. Legalábbis az olyan, amit szívesien viselnek a nők. Mi lenne a megoldás? A megoldás? — Természetesen az, hogy gyártson még többet az ipar. De a termelésnek határai van­nak. Átmeneti megoldásnak van egy ajánlatunk: ha alkal­mas helyiséget ad a tanács, mintaboltot nyitunk a város­ban, hadd „kankurráljunk” a kiskereskedelemmel, hadd ta­lálkozzunk közvetlenül a fo­gyasztókkal. A mintabolt mű­ködése munkánk javára, vég­eredményben a vásárlók hasz­nára válnék. A javaslatot érdemes fon­tolóra venni. A cipőellátás megjavítását illetően addig is fontos volna, hogy minden boltvezető lelkiismeretesebben állítsa össze a rendeléseket. Harsányl Márta Kesztyűk A Kesztyűgyár 80 pár kesz­tyűt mutat be a vásáron. Az előző években egyéb ruházati cikkek között kiegészítő kel­lékként mutatták be a kesz­tyűket. Ezzel szemben idén külön vitrint kapott a gyár, Nappa és sertésbőr, gépi, il­letve kézi varrású, bélelt és bélés nélküli kesztyűket állí­tanak ki; A női és férfidivat­kesztyűkön kívül szép szám­mal szerepelnek sport- és gyermekikesztyűk. Porcelán A Porcelángyár áruit rész­ben a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, részben az Építés­ügyi Minisztérium pavilonjai­ban helyezik el. Távvezetéki szigetelőket, hűtőszigetelőt küldtek Pestre, s először vesz részt a vásáron a nagyszilárd­ságú hosszúrúd-szigetelő, va­lamint a 400 kV-os szovjet— magyar távvezetékhez készülő szigetelő. Kiállítják a 120— ISO kV-os készülék távszige­telőket, belső és külső téri támszigetelőket, s szerepelnek olyan készülék-szigetelők is, melyeket a Ganz Villamos Művek által gyártott elektro­mos berendezések részére ké­szít a pécsi üzem. Az Építés­ügyi Minisztérium pavilonjá­ban modern és hagyományos díszműtárgyakat állítanak ki, melyek részt vettek »Az év legszebb terméke'« című pá­lyázaton is. Eredményhirde­tésre a vásár ideje alatt ke­rül sor. Gépek A Sopiana Gépgyár főleg konzervipari gépeket állít ki. Újra szerepelni fog a szem­gyűjtő ikertartály, mint a zöldborsóvonal része, Először vesz részt a kiállításon a vár kuumos zárógép, melynek so­rozatgyártását idén kezdte meg a gyár, Másodszor vesz részt, a tavalyi vásáron új termékként szereplő, doboz­töltő automata, A gép tíz- és húszdekás dobozokból egy óra alatt 5470—7750 darab megtöl­tésére alkalmas. Pépszerű anyagok, mint gyümölcspürék, vagy pástétomok töltésére ké­szült. A húsipari gépek közül idén csupán a hidraulikus töl­tőgépet mutatják he, amely jelenleg „0”-szériában készül, s kolbásztöltésre használható. Váci Mihály az orroskollégiumban A Baranya megyei Könyv­tár „írók Baranyában” cí­mű rendezvény-sorozatának új vendége: Váci Mihály Kossuth-díjas költő. Ezúttal a Pécsi Orvostudományi Egyetem kollégiumának klub jában rendezték meg a mű­sort a három pécsi felső­fokú oktatási intézmény ér­deklődő hallgatói előtt teg­nap délután 5 órakor. A Versbarátok Köre iroda mi színpadának tagjai — Re- gényi Ildikó. Somoskői Er­űin, Holvay Endre Himmel Márta. Fodor János és Bia- toni Gyöngyvér — félórás műsort adtak Váci Mih' v költői életművéből. Maid a neves költő az egyetemis­tákkal beszélgetett el iro­dalmi, művészeti kérdések­ről. A műsor szünetében be­szélgettünk a költővel. —- Tizenöt év óta járok Pécsre — mondta — és ki­csit mindig hazajövök. Így vagyok az egész Dunántú ­lul, hiszen nem messze ide. a Tolna megyei Decsen vol­tam tanító tizenkilenc éves koromtól. Azonkívül Pécs kulturális élete, a város mű­vészeti színvonala mindig érdekelt. Itt a kollégiumban i* sokszor jártam, sőt, nem­egyszer itt szálltam meg. mert a minisztériumban az ösztöndij-ügyek előadója vol­tam s gyakran akadt dolgom a pécsi egyetemen. Váci Mihály elmondta, hogy Szeged, Debrecen, Mis­kolc mellett Pécs iß bebizo­nyította. tévhit, hogy vidé­ken nem lehet írói, művészi alkotó munkát végezni. Jő példa ennek ellenkezőjére Bertha Bulcsu, aki Pécsett nőtt József Attüa-díjao író­vás — Esen a találkozón « meg kell mondanom: az iro­dalom alkotói számára kü­lönösen fontos, hogy az if­júsággal állandó kapcsolat* bon álljanak. Igen sokat járok fiatalok, egyetemisták közé, mert amit mi írók, köl­tők eszmében hirdetünk, azt ők viszik majd tovább a kő* vetkező generációban. Terveiről, munkájáról szól­va új kötetéről beszélt; Cí- mK Bürokronézia; Mai éle­tünk visszásságairól szól sza­tirikus hangon. Délután bent voltam a Jelenkor szerkesztőségé­ben. Megegyeztünk Szeder­kényi Ervin főszerkesztővel, hogy a balatoni számba kül­dök néhány verset. Ezeket például a Toronyiránt el­műt néhány évvel ezelőtt ír­tam a Balaton melletti Vád Mihály ma, vasárnap délután Mohácson találkozik olvasóival, a Bartók Béla Művelődési Házban. Pécsett, te a szigeti vám­nál jobbra fordulunk, még elkísér néhány pillanatig a város zaja, még eltölti em­lékezetünket a modern vá­ros tarka képe, Ujmecsek- alja buszmegállójának for­galmas látványa, a közelé­ben épülő ABC-áruház félig kész héj-teteje, az új lakó­házak sárgaüveges erkélyei­nek csillogása. De csak né­hány pillanatig, aztán elé- bünk tárul és feledtet min­dent a magyarürögi völgy megragadóan szép képe. A völgykatlan nyugati ré­szét szelídívű dombok zár­ják, lakóépületeik és prés­házak sziluettje a távolban. Szemben — amerre az abaligeti út visz — erdő­vel borított hegyoldal nyújt csendes, nyugtató képet. Kelet felé meredek dom­bok vetnek hűvös árnyé­kot még késő délelőtt is. Dombok koszorúzta valósá­gos ligetbe érünk, s még mindig Pécsett vagyunk, a városnak hivatalosan bel te­n'll étté nyilvánított részén. Az elmúlt öt évben több mint száz családi ház épült itt, most is lépten-nyomon új házak falai emelkednek és 25 esaládiház-építési kérvény van a III. kerületi tanácson. „Az országút két oldala lassan-lassan beépül, újabb területeket kell keresnünk házhelyül” — mondta a III. kerületi tanács elnöke. Az egyik patakot új mederbe fogják terelni, ne kanya­rogjon összevissza és ezzel új házhelyeket nyernek. Szó van arról is, hogy a Magyarürög felé vezető út két oldalán lévő területet kisajátítják, parcellázzák és házhelyként értékesítik az OTP „íján. Nézem a már felépült házakat, házsorokat, egy- egy kisebb dombon épült magányos épületeket — s úgy érzem: hiányzik itt va­lami koncepció, ami ezek­nek a környékbe illő egy­séges stílust adna. Nem va­gyok híve az uniformizá­lásnak, szó sincs arról, hogy egy kaptafára épült sablo­nos házak sorakozzanak egymás mellett. De jelen leg úgy tűnik, mintha egv óriás marok csak úgy ta­lálomra leszórta volna a különböző stílusú házakat ebbe a völgybe. Mert van itten cirádás kis tető tornyos épület, vannak sátortetősek, amelyek a kertvárosban megfelelnek, de ebben a li­get-völgyben Idegenül hat­nak. Azt már csak úgy mel­lékesen említem, hogy az egyik palatetős, a másik cseréppel fedett, mert hiába „kötelezik’* az építtetőt, hogy ebbe és ebbe a kör­nyezetbe csak cseréptetővel, vagy csak palával fedett házat építhet, ha egyszer csak palát, másszor csak cserepet lehet kapni. Ren­dezési terv hiánya érződik, s ez a tanács véleménye is. Van ugyan egy ideiglenes rendezési elképzelés, de ez kevésbé tud meghatározóvá válni. A völgy fejelődése — vagy ahogy mondani szo­kás, az élei — gyorsabban

Next

/
Oldalképek
Tartalom