Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-14 / 113. szám
MÁJUS 14. napló 5 Védjük a társadalmi tulajdont! Javult a bizonylati fegyelem, az ellenőrzés, az anyagok tárolása Az elmúlt évben megyénkben mintegy 5 millió forint bizonyítható kár érte a társadalmi tulajdont, „összegszerűségében körülbelül két, három év óta lényeges változás nincsen, a bűncselekmények számában sincs emelkedés” így lehetne összefoglalni a Megyei Rendőrfőkapitányság társadalmi tulajdon védelmi osztályán kialakult véleményt. A kárérték milliókra rúg. Érdemes azt vizsgálni, hogy ez az összeg milyen bűncselekményekből tevődik össze. Mig régebben a jelentősebb összegű csalások, sikkasztások károsították a társadalmi tulajdont, — volt amikor egyetlen bűncselekményben a kárérték meghaladta az egymillió forintot is — addig jelenleg a kisebb súlyú bűntetteknek nő a száma. A nagyobb kárértékű bűncselekmények száma csökken. A nagyobb kárértékű bűncselekmények számának csökkenésében jelentős része van a bizonylati fegyelem javulásának, a hatékonyabb ellenőrzéseknek, és annak, hogy javult az anyagok őrzése, tárolása. J a- v u 11 — mondják az illetékesek, de hozzáteszik: még korántsincs arról szó, hogy akár a bizonylati fegyelem, akár az ellenőrzés vagy az anyagok tárolása körül minden redben volna. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat egy sor hathatós intézkedést tett a bűncselekmények megelőzése érdekében: a rendészet alaposabban ellenőriz. — a „kisebb” mulasztásokat sem nézik el, a hanyagság elkövetőit is szigorúan felelősségre vonják. Hasonlókat lehet mondani a Mecseki Ércbánya Vállalatról és még számos üzemről is. Az 5 millió forint körüli kárérték jelentős része elsősorban a munkafegyelem meg sértéséből adódó rongálásokból tevődik össze. Az elmúlt hónapban például Mohácson a Kiskereskedelmi Ruházati Vál lalatnál a gondatlanság okozott tüzet — 36 ezer forintra rúgott a kár. Munkagépekre ittasan ülnek, árokba fordulnak vele — a kár jelentős. A társadalmi tulajdon védelme nemcsak a lopások, sikkasztások megelőzését vagy felderítését jelenti, hanem feladat a népgazdaság elleni bűn tettek megelőzése és felderítése is. Az utóbbi kategóriában különösen az üzérkedés, valamint a deviza- és vámbűntettek felderítése ad jelentős munkát. Itt a nyár, megkezdődik az idegenforgalom. A szezonjellegű bűncselekmények közül elsősorban a deviza- és vámbűntettek jelentik a legfőbb veszélyt a társadalmi tulajdonra. Az első „fecskék” már jelentkeznek: a mohácsi rendőrség most vizsgálja Patkosi Antal és Patkosi Antalné ügyét, akik uszállyal jöttek Ausztriából és jelentős összegű árut hoztak be a vám meg kerülésével. Az elmúlt évben körülbelül egymillió magyar 'árt külföldön — élményeidre] vazdag tapasztalatokkal tértek haza. Vannak azonban, akik r.emcsk élmények szerzésére használják fel külföldi útjukat. Tapasztalat, hogy az „előkészületek” már jóval az utazás előtt megtörténnek: hazánkba látogató külföldiekkel szereznek összeköttetést és tőlük devizát vásárolnak, mit utazásik alkalmával kicsem- oészpvk az országból. Paop József Pécs, Petőfi u, 31. szám -tti lakos például 730 koron'4 vásárolt azzal, hogy majd kínt legyen egy kis „zseb" ’•’ze”. Sajnos nem egy ehhez hasonló né’dát lehetne említeni. Külföldre indulni és devizabűntett miatt börtönbe kerülni — nem a legkellemesebb időtöltés. Országunkban szociális okai nincsenek a bűnözésnek. Megvizsgálták például a deviza- és vámbűntettet elkövetők anyagi helyzetét és azt tapasztalták, hogy kivétel nélkül ió anyagi körülmények között fűnek. A statisztika azt mutatja, hogy ez év első negyedévében az elmúlt év hasonló időszakához képest azonos a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. A rendőrség az elmúlt évben közel 900 esetben küldött signalizációt a különböző üzemeknek és vállalatoknak, és tett javaslatot a bűncselekmények megelőzése érdekében. Ez a szám is azt bizonyítja: van még ezen a területen tennivaló. G. F. Értekezések 1964-65 A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúl! Tudományos In'ézotsnsk kiadványa Kortánc A Mecsek Művészegyüttes ének-, zene- és tánckara május 16-án, hétfőn este 7 órakor a Nemzeti Színházban bemutatja Körtánc című műsorát. Ez lesz a tánckarnak az első közös fellépése az újjászervezett zenekarral és énekkarral. A műsort nagyrészt az utóbbi évek fesztiváljain jó helyezést elért számokból állították ősz- sze. A hagyományos táncok közül említésre méltók: Gulyás-Rábai: Szatmári táncok és Jakab—Simon: Sűrű magyar. Az új folklór megteremtésére irányuló törekvésünk jelentős állomása Simon: Moresca című tánca, amely az 1966. évi zalai ka- maratáncfesztivál koreográfiái nagydíját szerezte meg az együttesnek. Bemutatják Jakab—Simon; Vágyódás c. táncát is, amellyel tavaly nyerték el ugyanezt a díjat. Mai témát dolgoz fel, új formában Tamási—Simon Mégis egyedül c. száma. A zenekar műsorából bizonyára nagy sikert arat ma.1d Végvári Cigány dalok feldolgozása. A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete kiadványa dr. Babies Andrásnak, a történettudományok kandidátusának szerkesztésében most hagyta el az Akadémiai Kiadót Szerény címe „Értekezések 1964—65”. Az Intézet a Dunántúlt több szempontból vizsgálja, mint földrajzi tájat, népe sorsának változásait a történelem folyamán, a társadalomtudományok általános törvényszerűségeinek érvényesülését, a gazdálkodásra kiható klimatológiai, növényföldrajzi adottságait. Fő célja a különböző Egy idős párttag szemszögéből öreg autós Feltorjai Sándor. Még a Posta járműtelepén kezdte utazó szerelőként. A MÁVAUT-hoz alapításkor, úgy harminc-harmincöt éve került. Ez a vállalat 1963-ban AKÖV-re „magyarosította” a nevét, azóta itt van. Kiemelkedő szaktudással rendelkezik, és mindig szívesen segít a fiatalabbaknak. Ismerik is erről az oldaláról, ha márse- hogysem boldogulnak a javítással, rendszerint nála kötnek ki: „Nézze már meg, Sanyi bácsi!” Negyvenötös párttag. Ha szóba kerülnek a politika „rázós” kérdései, határozottan állást foglal, keményen szemtől szembe megmondja véleményét. Mégis — vagy éppen ezért? — szeretik. Mindezeket Molnár Istvántól, a személyszállítási üzemegység műszaki osztályvezetőjétől tudom, Sanyi bácsival nem saját érdemeiről beszélgetünk. Szeretném megismerni ennek a nyugdíj előtt álló kommunistának a nézeteit egy-két olyan kérdésben, amelyet fontosnak tart, talán már az sem közömbös, hogy mit tart fontosnak. Ifjúság — Szeretném előrebocsátani — mondja —, hogy akár a múltról, akár a jelenről beszélünk, általánosításnak nincsen helye. Azelőtt is voltak jasszlegények a városban, meg erős emberek falun, ma is akad tisztességes fiatal azért... Szeme állása árulja el, hogy viccel, maga sem látja olyan rossznak a feltörekvő generációt. Sőt, éppen a fiataloknak arra a rétegére haragszik, amelyből, mint mondja, hiányzik mindenfajta törekvés. — A munkában úgy vergődnek, mint a szárazra vetett hal, és csak éltető elemükben érzik jól magukat, mely nem a víz, hanem a szórakozás . s . Elhatárolja magát azoktól, akik a fiatalok kilengéseit „túl jó dolguk van!” felkiáltással magyarázzák. Hiszen ő is, nemzedékének többi tagjaival éppen azért dolgozott, hozott jelentős áldozatokat, hogy az utána következőknek jobb élete legyen. De azt nagyon fontosnak tartja, hogy az ifjúság világos, munkával elérhető célt lásson maga előtt és ehhez, az idősebbek segítségével, napról napra közelebb jusson. Közélet — Nem jó még visszaemlékezni sem arra az időre, amikor az ember csak félve mondhatta el a véleményét. A másik véglet, ha a szabadság a munkahelyen is érvényesül .... olyan értelemben, hogy csak akkor dolgozom, ha kedvem tartja, a fizetésem megkapom így is, úgy is ... Szerintem legjobb az arany középút! Teljes mértékben egyetért azzal a szemlélettel, mely szerint, aki nincs ellenünk, az velünk van. — Munkahelyemen és máshol is ismerek olyan embereket, akik nem politizálnak, nem is párttagok természetesen, de legjobb tudásuk szerint, ambiciózusan dolgoznak: nekünk segítenek. Az alapos szaktudáshoz sok évi megfeszített tanuláson keresztül vezet az út: meg kell becsülnünk a haladó szellemű szakembereket. Gazdasági mechanizmus Ahogy a témáról beszélni kezd, a biztonság és a szenvedély elárulja, hogy sokat gon- dolkozott-vitatkozott már ezen. Elsődleges követelménynek tekinti az intézkedések alapos előkészítését és a kapkodás nélküli, fokról fokra történő előrehaladást. — Persze nem lesz köny- nyű, új dolgok születésénél mindig voltak akadékoskodó k, akik hátráltatni igyekeztek a kibontakozást — saját érdekükben. A gazdasági reformmal sem lesz másként — mondja. • ■ - ■ A szükségletre termelés megvalósítását már régtől hiányolja, mit ér a százalék, ha a termék raktáron marad! Ami az AKÖV-öt illeti, létszám-, önköltségcsökkentésnek, mindennek a folyamatos anyagellátás az alapja. Meg az ösztönző bérrendszer kialakítása. Hogy aki többet, jobban dolgozik, többet is kapjon a társadalomtól. Szeretné, és ehhez nem is kell új gazdasági mechanizmus, ha a szakmunkástanulók gyakorlati képzésére több gondot fordítanának, mert ma még előfordul, hogy egyikmásik gyerek segéd korában ismerkedik a szakmával... I Kéri Tamási tudományágak művelésével lehetővé tenni a regionális tervezést. A tudományágaknak ezt a komplex együttműködését mintaszerűen tárja elénk az Értekezések 1964—65. A természettudományoké az első szó. 1. Wein György aprólékos pontossággal rajzolja meg a városunk alatti rendkívül bonyolult földtani képet, s így segít várostervezőknek, vízkutatásnak. Bendefy László, a Dunántúl nyugati szegélyén, a határhegységben az újabb kori kéregmozgásokat vizsgálja, felhívja a figyelmet az itteni fehér márvány rétegekre, an- ümónérc-előfordulásokra. Ve- lemvid antimon bányászata adott lehetőséget a messze kiható magasfokú bronzkultúra kifejlesztésére. Szabó Pál Zoltán, az Intézet nemrég elhunyt igazgatója az őskarszt-jelenségeket tárgyalja. Kimutatja a fedett őskarszt mélyedéseit kitöltő képződmények eredetét, az akkori mediterrán kiimában keletkezett agyagásványok érce- sedését, a Bakonyban, Vértesben, a nagyharsányi hegyben. Az érc kovasavas szennyeződését a leszivárgó vizek oldatban viszik magukkal, s ezzel dúsítják fel az ércet használható bauxittá. A hegység előterében a szénbányák réme a váratlan vízbetörés. Ennek is magyarázatát adja. A mélykarszt barlangjaiban, járataiban roppant víztömegek vannak tárolva, s ezek törnek utat magas vízszint, nagynyomás esetén a bányákba. Simor Ferenc, a Délkelet- Dunántúl éghajlatának feltárását szervezte. Célja „a legalaposabb, legrészletesebb, sokoldalú” klimatológiai kutatás kiépítése. Ezt még nem érte el, azért a sürgető nép- gazdasági tervezések számára közreadja az eddig elért eredményeket. A területet tíz kisebb egységre bontva, köny- nyen érthető táblázatok tömegét nyújtja. Az állomások adatainak és feldolgozásuknak eredményei követendő példát szolgáltatnak hasonlók felállítására. Szorosan kapcsolódik ehhez Horváth Olivér értekezése a természetes növénytársulásokról. A klíma, a domborzat évezredek alatt alakította ki ezt, utat mutatva a távoli mező- gazdasági tervezés számára. Tóth Andrásné Polónyi Nó- | ra kéziratos régi térképeink I I forrásértékét vizsgálja egy tol- I nai tájon. Eközben élénken mutatja be a dolgozó nép mérhetetlen erőfeszítéseit, mellyel a Sió, a Kapos—Koppány járhatatlan, mocsaras völgyéből, a töröktől itthagyott ősrengetegből kialakította a mai kultúrtájat. Megtudjuk belőle, mekkora volt az erdő, legelő. rét változása 1700-tól. Az értekezés mintegy átmenet a történelmi tárgyakhoz. 2. Rúzsás Lajos, a városi fejlődés történeti alapjait keresi a XVIII—XIX. századi Dél- Magyarországon. A török távozása után itt a fő mezőgazdasági ág a szemtermelés, állattenyésztés. Ezek felvásárlása. piacra vitele neveli nagyra városait, Szegedet, Újvidéket, Zombort, Baját és a távoli Győrt, honnan a Dunán szállított árut továbbítják Ausztriába. Ide jut Baranya búzája is. A budapest—szeged—temesvári vasút megépítése Budapestet tette a gabonafelvásárlás és -feldolgozás középpontjává. Ezzel először Győr, majd Újvidék kivételével a többi is elvesztette jelentőségét. Szeged okos politikával (kisbérietek) és új termelési ágak (paprika) bevezetésével átvészelte a válságot. A pesti malmok mohó kizsákmányoló módszere főleg a kisparaszti gazdaságokat 1 ette tönkre, aminek követk-’mé- nyeit Baranya, Somogy sínylette meg legjobban. Az amerikai keménybúzák megjelenése a világpiacon okozta a 80-as évek búzaválságát. A hl/kg súly szerint értékelt búza mellett Baranya lágy búzái csak a helyi piacot láthatták el. Mérey Klára Somogy megye termelőerőinek helyzetét vizsgálja a XVIII. században. A tanulmány megragadó része annak a sok pusztulásnak' szenvedésnek rajza, mely Somogy parasztságát sújtotta r felszabadító háborúban, ma^d Rákóczi szabadságharcában Vonuló német hadak, rácok versenyt rabolják, gyilkolják a föld népét. Lápok, mocsaras völgyek, végtelen erdőségek és járhatatlan utak jellemzik Somogyot. Mikor az Óét megindul, az utak hiánya miat termékeit nem tudja piacra vinni, csak maguknak termelnek. A növekvő lakosság a nagybirtok erdőjéből kap új földeket. Az irtásföldek azonban a földesúr tulajdonában maradnak. Amikor a XIX. században a birkatenyésztés : válik jövedelmezővé, a földes- 11 urak visszaveszik ezeket, és birkásgazdáknak adják bér- ~ be. Ezek tették a somogyi pn- i rasztot forradalmi gondolko- t zásúvá 1848-ban, és Latinba I Sándor népévé 1918-ban. > Király István ennek az ű>- 5 nak egy kis részével fogla1 ko- ( zik az első világháború előtti (évek parasztmozgalmaival, ? Nagyatádi Szabó István párt> alakításával. A nagybirtok, | kisbérietek helyett feles-har< mados, negyedes bérletekbe | kényszeríti a parasztot, hogy í intenzív állattenyésztésének a 5 lehető legolcsóbban biztosít- í son takarmányt. Ez az arató- <munkást éppen úgy sújtotta / mint a cselédet, kitől még ) megvonták az állattartási jo- | got is. Ezek kényszerítették í ki a parasztság tömörülését S Nagyatádi Szabó István veze- í tésével a Gazdapárt megala- j kítását, amiből később a Kis- í gazda Párt alakult. Nagy kár. < hogy az óvatos Szabó István < és a radikálisabb irányzatú > alföldi parasztvezér, Achim i András nem tudtak megeg' e< zésre jutni. Hét országból erőgépek 102 millió forint értékű gépet kap a megye] TABLÓK Az idén Baranya megye számára 102 millió forint értékű erő- és munkagépet hoz forgalomba a Mezőgazdasági Gépellátó Vállalat. A második negyedévben (még a napokban) 12 szovjet traktor, 55 Super-Zétor, 22 UE—28-as, 11 RS—09-es erőgépet vesznek át. Kapunk még 16 szovjet kombájnt, 21 szovjet és NDK-beli bálázógépet, 20 silókombájnt, 24 jugoszláv és román gyártmányú pótkocsit, 15 szervestrágyaszóró pótkocsit. A III. negyedévben öt típusban, 83 traktor, 6 kombájn és 86 pótkocsi érkezik. A 102 millió forint csaknem egyenlő arányban oszlik el a negyedévek között. Az I. negyedévben 14, a másodikban 32, a harmadikban 26, a negyedikben pedig 30 millió forint értékben kap Baranya mezőgazdasága gépeket. Érdekes a szektorok szerinti eloszlás is, a termelőszövetkezetek kapják a legnagyobb értékű gépparkot — 52 millió forint értékben —, amit már szerződésben le is kötöttek — míg az állami gazdaságok 22 millió forint értékben, gép- \ állomások és egyéb szervek; pedig 28 millió forint érték- ben részesülnek gépellátás- i ban. Sajnos egyes gépekből ma! még nem tudja az ipar ki-j elégíteni a jelentkező és egy- > re fokozódó igényeket. Például bálázó gépből 65 működik a megyében és legalább még 25—30 darabra lenne szükség, hogy a kenyérgabona J betakarításának komplex gé-í pesítését teljes mértékben j megvalósítsuk. De nincs ele- • gendő fűkasza, trágyamarkoló, rakodó és szóró, különféle. szállítószalag és nem tudják • kellőképpen felszerelni az el-> múlt időben létrehozott ter-> melőszövetkezeti műhelyeket sem esztergapadokkal, oszlopos fúrógépekkel. Pedig mindezekre nagy szükség lenne a szaporodó erőgépek jobb karbantartásához, javításához Ugyanakkor elegendő silókombájnt biztosít jugoszláv és magyar ipartól a mezőgazdaság számira a vállalat i Diszszemléznek az érettségi tablók Pécsett a Kossuth utcában. Nagy a „piacuk”, percenként akad nézőjük a férfiak a lány osztály okát gusztálják, a szebbik nem a fiúosztályokra kíváncsi, az öregebbek végigböngészik valamennyit. Nekünk is volt tablónk, és vele nagyon sok zűr. Mert hogy is szokott lenni? Az osztálybizalmit megbízzák, készítsen költségvetést, szedje össze a pénzt. Azt várnánk, az osztálybizalmi ezután kezébe veszi az ügyet megy minden szépen, simán. De most következik a neheze: hány kép legyen, hány levelezőlap, hányszor hányas másolat a tablóról. Ha ezen túljutottunk, végre elmennek a fényképészhez. Elkészültek a képek, de mégsem biztos, hogy lesz tabló. Kovács Emőke, mikor viszontlátja betonfrizuráját, elsápad és kijelenti, nem őt ábrázolja a kép, a szörnyűséget azonnal megsemmisíti. Erre többen kijelentik ők sem hajlandók felkerülni ezekkel a fényképekkel a tablóra. A mi osztályunkban annak idején már korábban kezdődtek a bajok. Nem tudtunk megegyezni a nyakkendőben, az osztály egyik fele kijelentette, inkább atléta trikóban fényképész- kedik, de sima nyakkendőben nem. A másik fél viszont az istennek sem volt hajlandó propeller nyakkendőt kötni. No és legyen grafikus, aki elvállalja a munkát. Ez is gond, meg az is, amilyen árakat kémek ilyenkor. Nincsenek minden iskolában ezermesterek akik egy atomreaktor kicsinyített másával kombinálják össze a tablót és az egyik kapcsolótábla üvege mögül az osztályfőnök néz komoran. Hogy ne bonyolítsam mesémet, végre kész a mű, mehet közszemlére valamelyik kirakatba. Hogy mi van ebben? Egy kis hiúság, önmutogatás, de hát legyen. A bibi csak az, mindig lesz egy-két ifjú titán, akiket elvágnak az érettségin. Azok most érdemtelen résztvevői a „disz- szemlé”-nek. Mi lenne, ha négy év tanulmányi átlageredményeit is mellékelnék a fényképek alá? Akkor is lennének tablók?... Nem tudom. MIklósvári Zoltán 3. A nyilvánosságot szinte kizárva, halkan folyik a munka az Intézetben. Minden egyes értekezés önálló és elmélyült tudományos munka eredménye, s mégis azor,->a' felismerhető a köztük való kapcsolat, a tervszerű összehangolás. Somogyi Géza
