Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-31 / 127. szám
WW. Mit JUS 51. napló 3 Európa kirakatában Pécsi áruk sikere a BNV-n — A „nyugtalan“ építőipar — A technikai színvonal hű tükre Tegnap este ünnepélyes keretek között véget ért az 19ö6. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. Még az utolsó nap is a munka jegyében telt: szerződéseket írtak alá, szakmai és sajtóbemutatókat tartottak, no és — ez is a vásárhoz tartozik —, zsúfoltak voltak az éttermek, bisztrók, ön- kiszolgáló rendszerű étkezőhelyek. A hatvan évvel ezelőtt — 1906 tavaszán — tartott Vigadó-beli áruminta-bemutató, mely sorrendben Lipcse és Párizs után harmadik volt Európában, egy kicsit jubileumá tette az idei nemzetközi vásárt. Akkor 225 négyzetmétert foglalt el a kiállítás —. ma 260 ezret, mely még szűknek is bizonyult ... Helyünk és rangunk Minden vendég — legyen az külföldi avagy hazai —, elsőként azokat az árucikkeket keresi, melyet az ő hazája, városa, üzeme küldött * vásárra, A pécsieknek nem Kellett szégyenkezni. A porcelán- és üvegipari pavilonban — ez már hagyomány —, rangos helyet foglaltak el a Zsolnay-porcelánok. Az eozin- és zsugormázas vázák, tálak, kisplasztikák ezúttal modernségükkel arattak sikert. Teljesen újvonalú edények, stilizált emberalakok, rendkívüli hatásosan összeolvadó népies és modern törekvések jellemezték a modelleket — Egy tálnak kiképzett eozin busófej, egy pár vonallal megszerkesztett, stilizált táncospár, egy három nyílású váza bizonyították többek között sz évszázados pécsi porcelán- gyártás szemléletbeli megfiatalodását. Nézők ezrei gyönyörködtek a Zsolnay-porcelá- nokban, de a hivatalos elismerés sem maradt el: Török János eozin kisplasztikája a porcelánipar 1965. évi legszebb termékeinek versenyében dicséretet kapott. A könnyűipari pavilonban a Pécsi Kesztyűgyár és a Kossuth Cipész Kisipari Szövetkezet képviselték megyénket. A kesztyűket az egyszerűség jellemezte. A színek „megszelídültek”: fehér, szürke, fekete és barna az uralkodó, a vonalak szerények. Néhány új modell is volt. köztük egy horgolt kesztyű hatását keltő darab és egy, kézfejen különleges díszlyukakkal dekorált pár. A kesztyűk anyaga egészen könnyű, szinte a selyem Illúzióját kelti. Az 1966. évi egszebb termék-pályázaton, az öltözködés-kulturális csoport versenyében Skutnik Ferenc »utóskesztyűje kapott díjat. 1000 üveg óránként Pécs gépiparát a Sopiana gépgyár élelmiszeripari termékei reprezentálták. A gyár — az Élelmiszeripari Beren- iezés- és Gépgyártó Vállalat egységeként —, többek között dállított egy EK—08 jelzésű konzervipari doboztöltő gé- >et, mely 30 százalékos szá- •azságú, pépszerű anyagok öltésére alkalmas. Az egy- dlowattos motor óránként — i dobozok nagyságától függőin — 5390—8500 töltést tesz ehetővé. Sikere volt a vá- aímzáró gépnek. A formailag s megkapó, hatalmas gép <000 üveg légmentes lezárását végzi óránként. Az ipari ormatervezés szerepének és Blentőségének megnövekedé- e egyébként valamennyi ki- illító vállalat és cég termáiéin látszott: a gépek prak- ikusságuk mellett szépek is. A találmányok pavilonjáén is találkozhattunk pécsi redményekkel: a komlói bá- lyaterületen nagy sikerrel al- almazott pernye-tömedéke- ést hatalmas tablók ismer- ették. A Kossuth-bányai, il- etve a kutatási osztályon dolgozó szakemberekből alakult kollektíva Európában elsőnek oldotta meg a bányák mellé telepített hőerőművek hatalmas mennyiségű pernyéjének ipari felhasználását. A találmány iránt a külföldi cégek képviselői is érdeklődtek. Építőipari gépek Ami a vásár egészét Illeti: soha ilyen hatalmas, gazdag, sokrétű seregszemle még nem volt a Városliget öreg fái alatt. Az egyes iparágak versenyében mégis az építőipar „nyugtalansága” volt a legfeltűnőbb. Valamennyi kiállító — hazaiak és külföldiek —, a szakipari munkák gépesítését, az anyagszállítás automatizálását és az új anyagok felhasználását tartotta a legfontosabbnak. A hazai vállalatok közül meglepően érdekes anyaggal szerepelt az ÉM Épületgépjavító és Gépgyártó Vállalat, valamint több építőipari szövetkezet. Az ÉM Gépgyártó Vállalat az anyagtárolás és -szállítás megköny- nyítése érdekében a 300 tonnás cementsilóhoz kifejlesztette a cellás cementadagoló- ! kát és cementmérleget. E gépek — gépláncot alkotva — megoldják a cementgyárak félautomatikus adagolását. Az építőiparban alkalmazott sokféle habarcs- ás betonkeverőgép egységesítése érdekében egy típuscsalád gyártását kezdték meg 100, 160, 250, 400, 630 és 1000 literes gépekkel. A gépek stábil és mobil kivitelben készülnek. A családi házak építésénél eredményesen használható a 6 Mp-os toronydaru, gumikerekes, mobil változata. Sok nézője volt a keskeny nyomtávú vasúton közlekedő sínkulinak. Az anyagok gyors és olcsó szállítására szolgál a nagy kiterjedésű építkezéseken. Bemutattak egy vakoló gépet, illetve simítóapparátust. A gépek vízszintes és függőleges falfelületek be- pucolására egyaránt alkalmasak. Ügyes újítás az ÉM Szállítási Vállalat téglamar- kóló gépe, mely egy dömper- alvázra szerelve 24 tonna tégla mozgatását végzi óránként. Markolófeje a „stóc”-ba rakott téglát a daruig továbbítja, majd a gépről leakasztva, mindjárt darukosárnak is használható. Általános törekvés a külső vakolás mellőzése. Az előregyártott öntött falak mindjárt megfelelő külső réteggel készülnek, a belső térben ugyanakkor a festés helyett a tapétázás hódít, amely ugyancsak a panelelemekre ragasztható a házgyárakban. A SZOT Munkavédelmi Osztálya külön pavilont állított fel az új balesetvédelmi berendezések ismertetésére, de emellett szinte valameny- nyi minisztérium bemutatott néhány hasonló feladatú segédeszközt. Az egyik leglátogatottabb pavilon volt a NIM házi mozija: színes oktatófilmeket vetítettek a nyitva- tartás egész ideje alatt. Az ismeretterjesztő jellegű vetítések, akarva-akaratlanul, a baleseti oktatás új útjait is megjelölték. Egy példa: játszottak egy filmet a sújtólégről. A Feller professzor szakvezetésével készült 15 perce* színes játékfilm a bányászkodás kezdeteitől indulva ismertette az ősi ellenséggel folytatott harc eredményeit és tragikus eseményeit. KI és milyen előzmények után találta fel a biztonsági ben- zinlámpót? Hogy kell használni? — Előadások százai hangzanak el erről a bányaüzemeknél évről évre. s sokan még ma sem értik fontosságát. Ez a film — 15 perc alatt —, egy életre meggyőzte az embereket. A Csepel, illetve Ikarusz gyár egy új, terenjáró bányamentő géokocsit is bemutatott. A külföldi szakemberek is hosszan időztek a 4 kerékmeghajtású, korszerűen felszerelt kocsi előtt. Egyelőre csak ez az egy példány készült a mentőkocsiból, de a lengyel bányák máris tapogatózó tárgyalásokba kezdtek. Tovább folynak a tárgyalások A tíznapos vásár eredményeit ma még lehetetlen ösz- szegezni. A már megkötött szerződések mellett tovább folynak a tárgyalások, kül- és belkereskedelmi szinten egyaránt. Tény, hogy Budapest a régiek mellett új híveket is szerzett magának ezen a tavaszon — 36 ország állított ki —, s a bemutatott hazai termékek csodálókat és vásárlókat egyaránt találtak maguknak Európa e hatalmas, ezerszínű kirakatában... Békés Sándor Művészeti bemutató Istenkúlon A Pécs harmadik kerületében működő úgynevezett művészeti termek kultúrcso- portjainak bemutatóját rendezték meg szombaton este az istenkúti művelődési házban. Sikert arattak az istenkúti színjátszók, valamint két gilárzenekar: az 500-as Iparitanuló Intézet KISZ-szervezetének zenekara, és az istenkűtiaké. Utóbbi érdekessége: saját készítésű hangszerrel léptek fel a fiatalok. IRO—OLVASÖ TALÁLKOZÓ A Zsolnay Művelődési Ház könyvtárában június 1-én délután 3 órakor író—Olvasó találkozót rendeznek, Kende Sándor és Szöllőssy Kálmán 20 év irodalmi terméséről tart előadást a Pécsi Porcelángyár kályhakészítő üzemében. Vincze Gynzfi kiállítása BURQONYASZEDÖK Szombaton délután nyílott meg Vincze Gvűző pé<*s! festőművész kiállítása a Kamaraszínház új előcsarnokában. A gazdag anyagból a Burgonyaszedők című képet mutatjuk be. Az ezerarcú Cézár szolgái öt íróasztal, nappal is lámpafény, plakátok, tájékoztatók tömege, a falakon a színház nézőterének alaprajza, a székek különböző színnel jelölve — valahogy így lehetne gyors- fényképet készíteni a szervező titkárságról. Ez a néhány lépésnyi nagyságú szoba a színház egész tevékenységének érzékeny „műszere”, a belső művészi munka minden sikere vagy kudarca szinte naponta lemérhető; a jó produkciókra azonnal elkapkodják a jegyeket, máskor viszont csak a kínálat nagy. A szervező titkárság a stáb, a mag, köréje épül fel az üzemi és falusi közönségszervezők széles tábora, mintegy behálózva az egész megyét. — Már kiküldtük a meghívókat a szerdai ankétra — mondja Dunay József, szervező titkár. — Hagyományosan minden évben a szakszervezettel együtt megbeszélésre hívjuk össze a közönségszervezőket az évad értékelésére és az új műsorterv ismertetésére, a legjobbakat pedig megjutalmazzuk. Ez nem formalitás vagy valamiféle gesztus, a színház nélkülük nem létezhet, a közönség és a színpad rajtuk keresztül is kapcsolatba kerül. Érthető, hogy a közönségszervezőknek mondjuk el először terveinBaranya állami és földmű- veszszövetkezeti kiskereskedelme megkapta a tavalyi siklósi várfesztivál élelmezési statisztikáját. Eszerint 4503 adag lacipecsenye, 3000 adag disznótoros, 5000 adag halászlé, 3000 adag rántotthal, 2250 pár debreceni, 1300 pár virsli fogyott el a siklósi és harkányi éttermekben, pavilonokban a fesztivál idején, E sta- —N6l sn4n bsPonkabá« 400 Ft j tisztikára alapozva készítette elvett 210 forintért érkezett n cl a sjkiési várfesztivál ellá«értékelt Aruk Sallai utcai Bolt- ____ .__. _ . » tusi tervét «1 járási tcina.es kekét, az új évadban bemutatásra kerülő műveket. A színház már kicsit a jövőben gondolkodik ezekben a napokban, ám nagyon értékes gondolatokat ébreszthetnek a mögöttünk maradó hónapok is. Egyetlen számot mondanak: 1965—66-ban 7500 bérletet adtak el. Még a szakmabeliek sem tudnak eléggé örülni a hét és félezer állandó sz'nházi látogatónak, közismert megfogalmazásban a törzsgárdának, hiszen ez azt jelenti, hogy a nézőtér kétharmada már az évad megkezdésekor eleve foglalt. Ezt reális számnak tartják, ha több lenne, akkor az alkalmi jegyvásárlók, vendégek, idegenek már nem juthatnának a színházi estek élményéhez. A bérletrendszernek azonban van egy ismert veszélye, amely egyszer-máskor még a legrutinosabb nézőt is elkapja: a kényelemszeretet, a biztosítás. Megvette a bérletet, a jegy a zsebben van, esetleg nincs kedve, ideje, nem megy színházba, mit számít az a néhány forint. Mondhatják, mit érdekli ez a színházat, kasszában a pénz, aki akar az jön, aki nem, az otthon marad. Olcsó siker lenne ez, amely _ végül művészi érdektelenséghez is vezetne s azt az alapigazságot cáfolná, hogy a színházművészet a nézőben él, teljesedik ki és terjed. Ezért a korábbi évekhez viszonyítva ugyancsak érdekes az a megállapítás is, hogy a bérlők fel is használják a jegyeket, a valóban meglevő veszéllyel szemben a szám tehát nem holt értéket, hanem nézőszámot mutat. Ez a színház elismerése. A (alakkal körülvett várkertben helyezik el a vendéglátó, borkóstoló és ajándék-pavilonokat. reskedelmi csoportja. A tervet eljuttatták az érdekelt vállalatokhoz, s remélhető, hogy az alapos előkészületek után zökkenőmentes lesz a fesztivál résztvevőinek élelmiszer- és italellátása. A Bm. Vendéglátó Vállalat tamburazenés éttermet, fagy- laltozót, gyorsbüfét, lacikonyhát nyit és fagylalt mozgóárusokat állít munkába. A Központi Étterem és a Sport Étterem előtt kerthelyiséget alakítanak ki, a cukrászda előtt A szervező titkárság a bérletrendszeren kívül más utakat is keres ahhoz, hogy a színház minél szélesebb körhöz jusson el. Az évad közepétől néhány helyen kísérletképpen kihelyezett pénztárakat létesített. Egy hétre előre különböző értékű jegyeket, adnak a közönségszervezőknek. Az érdeklődő tehát nem előjegyzést kap, hanem a kívánságának megfelelő jegyet vásárolhatja meg, s könnyítésként a színház munkatársai a helyszínen számoltatják el a közönségszervezőket. Ezek az üzemi pénztárak meglepően jó eredményt értek el különösen a Kesztyűgyárban, a MÁV Igazgatóságon, az újhegyi bányaüzemnél s arra készteti a színházat, hogy az új évadban tovább terjessze a kezdeményezést. A megye három jelentős városában úgynevezett tájbérletet bocsátott ki. Komló, Mohács, Szigetvár közönsége otthon évente hat előadást láthat, a színház műsortervének keresztmetszetét. Elsősorban a helyi szervekén múlik, hogy Pécsvárad és Siklós Is rendszeresen fogadhassa a társulatokat, miután a legfontosabb körülmény a megfelelő színpad rendelkezésre áll. Valahol érthetetlen is a tartózkodás, amikor ott is szívesen látnák a művészeket, ahol a művelődési otthon berendezése a legnagyobb jóindulat mellett sem teszi lehetővé a kérelmek teljesítését. — A tájelőadások terjedésének egyik akadálya a korszerűtlen művelődési otthonok — jegyzi meg Dunay József. — A húsz úgy ahogy megfelelő létesítmény közül télen csak tízben játszhatunk. Ennek el- v,' lenére, statisztikánk szerint,' a megyében mintegy húszezren látták előadásainkat. A tájolásról országosan is sok vita folyik, néhány megoldás a kísérletezés stádiumában van. Nálunk a tájbérlet mellett két variáció került előtérbe. Kétségkívül igazuk van azoknak, akik azt tartják, hogy ma már a falu is színvonalas produkciókat vár, nem szabad és nem is lehet a „hakni”-szerű előadások korszá kát visszahozni, viszont a körülmények adottak. Ezért a színház azt az elképzelését valósítja meg, hogy a falusi emberek a pécsi előadásokat nézzék meg, ahol valóban színházat kapnak. Ebben az évadban szombaton és vasárnap már 25—30 százalékban vidékiek ülnek a nézőtéren s azt remélik, hogy később gyarapodni fog a számuk, ha az autóközlekedés a kint éjszakázó autóbuszt az érdeklődők rendelkezésére tudja bocsátani. A másik út a körzetesítés. A már eddig bevezetett helyek hatósugarán kívül eső községeket is egy központ köré csoportosítják, ahol a színjátszás elemi feltételei rendelkezésre állnak Mozsgó évek óta ilyen bázis, a környező falvakból sokan látogatják a színház előadásait. Tájékoztatókat juttatnak el, rögzített műsort ajánlanak, kétoldalú kapcsolat alakul ki a két fél között. Ez utóbbi még gyerekcipőben jár, mint módszert azonban követendőnek tartják. Az idei terv: 7500 bérlet. Fajtái is változatlanok: vegyes, ifjúsági, opera, kombinált és tájbérlet. Hogy gazdára találnak-e? Az új műsortervet, a közönségszervezőket ismerve, bíznak a terv megvalósíthatóságában. Bocz József — öregek napja. Pécsett június 7-én rendezik meg az öregek napját. Ez alakalommal mintegy ötven helyen tartanak műsoros ünnepségeket az öregek részére a szociális otthonokban, üzemekben és a terül etekenvArfesztivál siklóson Tamburazenés étterem, lacikonyhák, halászcsárdák napernyős asztalokat helyeznek el. Az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat nyolc méter hosszú pavilont állít fel a várkertben, amelyben cukorkát, csokoládét, dohányárut, péksüteményeket és hűsítőitalokat árusítanak. Az iskolakapuban megnyitják az ideiglenes büféjüket, a vár melletti gyermekjátszótéren mozgóárust foglalkoztatnak. A Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat pavilonjában ajándéktárgyakat. műszaki. villamossági cikkeket hoznak forgalomba. Ugyanitt műszaki—villamossági cikkek kiállítása is nyílik. A Ruházati Kereskedelmi Vállalat június 11-én és 12-én műsoros divatbemutatókat rendez a siklósi szabadtéri színpadon. A műsorban Sárosi Katalin, Havasi Viktor, valamint Balassa Tamás működnek közre. A vállalat kalappavilonjában Buga-kalapokat, siklósi feliratú kendőket és bőrdíszműveket árusítanak. A dunaszekcsői, vajszlól, villányi és siklósi körzeti földművesszövetkezetek is részt kértek a fesztiválon részt vevők ellátásából. Halászcsárdákat, lacikonyhát, presszót, büféket á'lítanak fel, s ilyen módon több száz vendég étkeztetéséről gondoskodnak.
