Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-26 / 123. szám

1966. MÁJUS 26. rmpiö 5 Örök barátság Ötödik évfordulóját ün­nepeljük ebben az évben annak, hogy Lvov megyében létrehozták a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaságot. Ez alatt az öt év alatt igen sokat tettünk Lvov megye és a Magyar Népköztársa­ság, közelebbről Baranya megye dolgozói közötti ba­ráti kapcsolat erősítéséért és szélesítéséért. A Ívovi tár­saság gyűlésén megválasz­tott vezetőségbe bekerültek a dolgozók képviselői. El­nöknek a Ívovi egyetem igazgatóját, Sztolmakov pro­fesszort választották meg. A társaság tagjai sorába 27 Szervezet kollektíván felve­tette magát. Sokoldalú és érdekes mun kát végez a társaság. A Ívovi terület és Baranya megye közötti baráti kapcsolat de­legációk cseréjével valósul meg abból a célból, hogy a kommunizmus és a szocia­lizmus építésének tapaszta­latait tanulmányozzák, ezen kívül baráti levelezéseket tartanak fenn. rádióadáso­kat, sajtótermékeket cserél­nek ki és különféle rendez­vényeken emlékeznek meg a Magyar Népköztársaság ünnepeiről. Előadásokat tar­tanak, dokumentumokat, tu­dományos, népszerű és is­meretterjesztő filmeket pro­pagálnak. Kiállításokat ren­deznek, amelyek bemutat­ják a magyarok munkáját, életét. Az egyik Ívovi gyár kol­lektívája és a Sopiana Gép­gyár 1962 óta versenyez. A Ivovi területen a szocialista ! vállalások végrehajtásának ) eredményeiről tájékoztatják magyar barátaikat, azok pedig ugyancsak ismertetik ' saját sikereiket. Már hagyo- j mányos barátság kapcsolja : össze a Lvov—Volinszkij szénmedence és a mecseki szénmedence bányászait. Cservonográd városába már nem egyszer érkeztek ma­gyar bányászok. Baráti kap­csolatokat tartanak Komló és Pécs dolgozóival a krasz- nográdiak is. Igen szép barátság ala­kult ki a drogobicsi peda­gógiai egyetem és a Pécsi Tanárképző Főiskola hallga­tói között. A rektorátusok és a tanszékek munkatapasz talataikat, kísérleteiket és kiadványaikat kicserélik. A Ívovi kultúrpalota önte­vékeny kultúrcsoportja ugyancsak szoros kapcsola­tot tart fenn és levelezés­ben áll a Mecsek Művész- együttessel. A Ívovi 14-es számú is­kola levelező kapcsolatban van pécsi középiskolákkal. De hasonló barátság fűzi a Ívovi tefület könyvtárát a pécsi városi könyvtárhoz. És még lehetne sorolni a példák egész sorát, amelyek arról tanúskodnak, hogy szüntelenül fejlődik és erő­södik a szovjet—magyar ba­rátság. M. I. Muha A kongresszus határozatai Irtás V. SslusxarenhOf a Ivovi területi pártbizottság titkára önfeláldozó, lelkes munka fort a Ivovi terület városai­ban és falvaiban. A dolgozók magukévá tették a XXIII. pártkongresszus határozatait és egyértelműen támogatják. [ A kongresszus demonstrálta a párt egységét, a kommu­nisták szoros összeforrottsá- gát a Központi Bizottság kö­rül, a párt határozottságát és azt, hogy a továbbiakban is határozottan küzdenek a le­nini irányvonal megvalósítá­sáért, azért, hogy minél job­ban megvalósuljon az élet­ben Marx, Engels és Lenin eszméje. A párt célul tűzte ki maga elé, hogy megteremti a kom­munizmus anyagi-technikai bázisát, ezért a legfontosabb feladat lesz az új ötéves terv maradéktalan végrehajtása. Az ötéves terv direktíváiban a kongresszus különösen nagy figyelmet fordított a termelő­erők sokoldalú fejlesztésére, a dolgozók életfeltételeinek ja­vítására . valamennyi köztársa­ságban. Az új ötéves tervben még gyorsabb ütemben fejlő­dik a Ivovi terület ipara. 1970-ig az olajtermelés csak­nem megháromszorozódik, 1,7- szeresére nő a széntermelés. A vegyipar termelése 2,1-sze- resével, a gépgyártás 1,9-sze- resével növekedik. A köny- nyűipar termékei csak a me­gyében '21 százalékos fejlődést érnek el. Ugyancsak jelentő­sen növekszik a szállítóeszkö­zök és a hírközlőeszközök gyártása is. Az ötéves terv­időszak alatt villamosítják Krasznoje—Lvov, a Lvov— Mosztiszka és a Lvov—Szam- bor—Uzsgorod vasútvonala­kat. Az építők legfontosabb fel­adata csakúgy, mint a gyári kollektíváké és üzemi párt- szervezeteké, hogy a működő ipari telepeken technikai át­szervezést hajtsanak végre, koncentrálják az anyagi-tech­nikai ■ tartalékokat, rövidítsék az építőiparban az átadási 1 határidőket, gyorsítsák az új ipartelepek berendezésének ütemét azzal, hogy a ráfordí­tott hitelek minél előbb meg­térüljenek. Az ötéves terv végrehajtá­sának egyik legfontosabb fel­tétele az új gazdasági rend­szerre való áttérés. A párt- bizottságok, a gazdasági irá­nyító szervek fokozatosan ta­nítsák meg a közgazdasági gondolkodásra az embereket, kutassák fel a tartalékokat és növeljék a termelékenységet minden munkahelyen, min­den üzemben. Nagy figyelmet fordított a pártkongresszus a mezőgaz­daság fejlesztésére is. Meg­állapították, hogy az elmúlt öt esztendő alatt jelentősen fejlődött a termelés a mező- gazdaságban. A XXIII. párt- kongresszus által elénk állí­tott követelmények alapján a Ivovi területen feltétlen nö­velni kell a kenyérgabona ter­mését, cukorrépából 1 millió 330 ezer tonnát kell betaka­rítani és a burgonyatermést 170 százalékkal kell növelni az elmúlt évhez viszonyítva. Ezzel egyidőben feltétlen növelni kell a hústermelést, amelynek üteme a párthatá­rozat szerint 35 százalék, míg a tejtermelésben 32, a tojás­hozamok növelésében 34 szá­zalékos a kitűzött cél. Azzal a céllal, hogy csök­kentsük a mezőgazdasági ter­mékek előállítási költségét, jelentős mértékben hajtjuk végre a komplex gépesítést a növénytermelésben, különö­sen az ipari növények terme­lésében, fokozzuk a munka- folyamatok gépesítettségi szín­vonalát az állattenyésztésben is. Az ideológiai munka közép­pontjában nálunk jelenleg a dolgozók nevelése áll a ma­gas politikai öntudat szelle­mében, hűség a marxizmus— leninizmus eszméjéhez és kom­munista hozzáállás a munká- , hoz. Ebben a nevelő munká­ban felhasználjuk a munka- területeken tapasztalható ked­vező példákat. Területünkön több mint 67 ezer agitátor működik, ök foglalkoznak az emberek körében végzett ne­velő munkával, mely nem­csak a munkahelyekre korlá­tozódik. hanem a lakóterüle­ten is lankadatlan szorgalom­mal folyik. Ez nagy erőt je­lent és igen jelentős segítsé­get nyújt pártszervezeteink­nek. Megragadva az alkalmat, a Ivovi terület dolgozóinak ne­vében örömmel küldjük üd­vözletünket a Magyar Nép- köztársaság, a mi drága ba­rátaink és elvtársaink, Bara­nya és Pécs dolgozóinak, mun­kásainak, parasztjainak és ér­telmiségeinek. Éljen a ma­gyar—szovjet barátság! Emlékszem gyerekkorom­ra. Nagy nehézségek árán végeztem el az elemi isko­la két osztályát. Az élet arra kényszerített, hogy abbahagyjam a tanulást és kenyeret keressek. Apám zselléreskedett, és én is be­álltam közéjük. Idegen ér­dekekért telt el gyermek­korom, fiatalságom. A régen várt nap 1939 szeptemberében jött el, ami­kor a faluban megalakult a kolhoz. Beléptek az egy­kori cselédek, nincstelenek és a középparasztok. Kez­detben nem valami nagy volt a szövetkezeti gazda­ság. De a kommunisták ve­zetésével évről évre fejlő­dött, erősödött. Ma pedig a Scsorsza kolhoz hatal­mas, szerteágazó, nagyüze­mi szövetkezet. A jövedel­me évenként eléri az egy­millió rubelt. Nem lehet ma már ráis­merni a mi Szosznovkánk- ra. Vegyük példának a gye­rekeket. Valamennyien ta­A műrészek kötelessége Közeledik a szovjet ha­talom ötvenedik, Lenin szü­letésének 100. évfordulója. Ezek a dátumok különösen buzdítják a szovjet művé­szeket. Ugyanis megbízást kaptak, hogy művészeti al­kotásaikban örökítsék meg a forradalmi múlt hőstetteit, napjaink eseményeit, a kom­munizmus építésének új vo­násait. Az alkotó művészek Ívovi csoportja előkelő helyet fog­lal el a szovjet művészek nagy családjában. Több mint 140 festő, szobrász, grafikus, freskóművész talál­ható soraikban. Már a háborút követő el­ső években hozzáfogtak a szocialista realizmus alkotó módszereinek az elsajátítá­sához. Elegendő megemlí­teni az idősebb korosztály művészegyéniségeit: Kulcsic- kit, Manasztirszkit, Kuri- laszt, Szevert és a fiatalabb korosztály képviselőit, mint Levickij, Gutorov, Dzindr, Ljubcsik és mások, akiknek alkotó tevékenységét Lvov határain túl is ismerik. Alkotó művészeink fejlő­dését alátámasztotta az 1950- ben Moszkvában megrende­zett ukrán irodalmi és mű­vészeti hét. Két Ivovi szob­rász — Rijabinyin és Szko- lozdre — állami díjat ka­pott. Még aktívabban kezdett dolgozni csoportunk, amikor új erőkkel frissítettük fel sorainkat. Ugyanis kibocsá­tották az 1948-ban alakult Ívovi állami egyetem művé­szeti fakultásának első hall­gatóit. Később, 1961-ben az ukrán irodalom és művészet hetén újabb sikereket és népszerű­séget értek el a Ívovi szob­rászok, grafikusok, festőmű­vészek és freskóművészek. Az utóbbi években igen sok megrendelést sikerrel haj­tottak végre, éppen a Ívovi freskóművészek. Festőművészeink alkotó tevékenységének nagyrabe­csülését éppen az fejezte ki legjobban, hogy különféle kitüntetéseket adományoz­tak nekik. Helena Kulcsicka- ja és Anton Manasztirszkij Ukrajna népművészei, Sze- vere, Szavin, Boriszenko, Krvavics, Odrehivszkij és Csajko az Ukrán Köztársa­ság Érdemes művészei. Az alkotó munkán túl művészeink nagy része pe­dagógiai tevékenységet is vé­gez. ők nevelik az utánpót­lást a művészeti főiskolán, a Truscsaról elnevezett tan­intézetben és a gyermekmű­vészeti iskolában. Meg kel! jegyezni, hogy kollektívánk igen nagy részt vállalt a vá­ros és a lakosság kultúréle- tének, esztétikai nevelése színvonalának emelésében. A megye községeiben, járá­saiban és ipari köznontlai- ban vándorkiállításokat szer­veznek művészeti alkotások­ból, találkozókat hoznak ét­re a dolgozókkal, a szövet hadsereg harcosaival, elmé­leti konferenciákat szervez­nek és előadásokat tarta­nak. Jelenleg művészeink aktí­van készülnek a jubileumi kiállításokra. Többs*- -k tematikus alkotásokon dol­gozik, amelyekhez mind-m feltételt biztosítottak. T~"é- kenvségünk témákban es:>- dag. E. Mi.-z '■> SZOSZNOVKA nulnak, akik pedig még nem érték el az iskolás kort, óvodában, . bölcsődé­ben nevelkednek. Aztán ar­ra sem emlékszem, habár már benne vagyok a kor­ban, hogy valaki is a pa­rasztgyerekek közül régeb­ben magasabb iskolai vég­zettséget szerzett volna. A középiskolát ma már a fa­lusi fiúk és lányok több­sége elvégzi, és lehetőség nyílik a felsőfokú taninté­zetek. technikumok elvég­zésére is. A szovjet hata­lom éveiben több mint száz fiatal végezte el tő­lünk a felső- és középfokú iskolát. Közülük 47-en pe­dagógusok lettek, hatan egyetemen tanítanak, kilen­cen agronómusok, három lett közülük orvos, nyolc pedig mérnök. Korábban a falu lakosai csupán föld­műveléssel foglalkoztak. Ma viszont a községben megtalálható sok szakma képviselője, például trakto­rosok, kombájnosok, agro­nómusok, .technikusok, ép'- tők. kertészek, fe iónok sertésgondozók, boriúneve- rí lök, növénytermelők, min­det fel sem lehet egy­szerre sorolni. Dolgozóink munkáját < o1 megfizetik. A fejőnők pél­dául havonta átlagosan 70—S0 rubelt is megkeres­nek. s mindegyiknek meo- van a maga háztáji gazda­sága. Sok új is épült a mi krz ségünkben: pl. lakóházak egészségház, klub, könyv­tár. Csak az utóbbi évek­ben mintegy 200 új háza' építettek. Azóta már villa­mosították a községet * . minden háznál van rádió. Mi gondoskodunk szülő­falunkról. Hamarosan be­fejezzük a kultúrpalota épí­tését. Hozzáfogtunk a koi- hozgépek gépszínének épí­téséhez is. Egyszóval: boldogan élünk'. A. I. Kolotka, a Scsorsza kolhoz tagja A Lenin proszpekf Lvov központjában ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom