Dunántúli Napló, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-19 / 117. szám
I960. IKÄJUS 19. 2 napló Hazautazott a szovjet kormányküldöttség Szerdán Kairóból hazautazott a szovjet kormányküldöttség, amely Alekszej Koszigin miniszterelnök vezetésével hivatalos látogatást tett az Egyesült Arab Köztársaságban. * Koszi gin szovjet kormányfő Kairóból történt elutazása után a repülősén fedélzetéről táviratot küldött Nasszer elnöknek, hangoztatva: — Mindig emlékezni fogunk az ön országában töltött napokra, az önnel és az EAK más vezetőivel történt találkozásainkra, megbeszéléseinkre. Látogatásunk, véleményünk szerint újabb lépés volt az államaink és népeink közötti barátság és együttműködés alapjainak bővítésében és megszilárdításában. Brezsnve? Vlagyivoszf okban Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja szerdán Vlagyivosztokba érkezett. hogy átnyújtsa a Lenin- rendet a Brimoje határterületnek. amellyel a népgazdaság fejlesztésében elért sikerekért tüntették ki. Görög roli'ikai foglyokat bocsátónak szabadon A görögországi börtönökből szabadon bocsátottak számos politikai foglyot, köztük a Görög KP Központi Bizottságának tagjait és aktivistáit Áz EDA végrehajtó bizottsága a görög nép és a világ haladó társadalma nagy győzelmeként értékeli a politikai foglyok szabadon bocsátását. A végrehajtó bizottság nyilatkozatában rámutat, hogy a görög kommunistákat a 375-ös törvénycikkely alapján a kémkedés hamis vádjával vetették börtönbe. A szovjet kormány válasza a bonni kormány jegyzékére A Német Szövetségi Köztársaság kormánya március 25-én jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz és sok más állam kormányéhoz. Jegyzékében kifejtette elgondolásait a Német Szövetségi Köztársaság politikájának általános kérdéseit illetően, valamint egyes időszerű nemzetközi problémákra vonatkozólag. A jegyzék többek között rámutatott arra, hogy a bonni kormány megpróbálta „megjavítani kapcsolatait a kelet-európai államokkal és népekkel” és folytatni kívánja ezt a törekvését. Ugyanakkor felvonu’tatja azt a tételét, hogy „továbbra is Németország 1937. december 31-i határai érvényesek”, s ezzel voltaképpen területi igényeket támaszt több európai szocialista országgal szemben. Az NSZK kormánya jegyzékében javasolta, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok jelentsék ki, lemondanak a nukleáris fegyverek előállításáról, a nukleáris hatalmak pedig egyezzenek meg, hogy „nem adnak nukleáris fegyvert más országok nemzetközi ellenőrzése alá”. Ugyanakkor a bonni kormány követeli, hogy „minden NATO-part- ner”, tehát a Német Szövetségi Köztársaság is, „részesüljön a nukleáris védelemért való felelősségben”. Befejezésül a bonni kormány jegyzéke kifejtette; a német kérdést kizárólag az általa támasztott feltételek alapján kell megoldani, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság szuve- rénitásának megszüntetése útján. Megállapodás a FIAT és Lengyelország között Értesülések szerint Jelentős megállapodást szignáltak var- sóban a FIAT olasz gépkocsigyár képviselői és a lengyel külkereskedelem és gépkocsiipar vezetői. A megállapodás értelmében — amely megállapodás szerves része az olasz- lengyel árucsereforgalmi egyezménynek — a varsó közelében levő Zeran gépkocsigyár a jövő évtől kezdve megkezdi az 1300 és az 1500 típusú FIAT gépkocsik gyártását, s a Zeran gépkocsigyár évente több mint 50 000 Fiatgépkocsit állít elő. A szóbanforgó megállapodás értéke körülbelül 40 000 000 dollárra tehető. RÓMA A nyomdászok bérkövetelési sztrájkja miatt szerdán Olaszországban nem jelentek meg újságok. LISSZABON. A lisszaboni törvényszék „kommunista felforgató tevékenység” vádjával öt évi börtönre ítélte Carlos Campos Costát. MEXIKO. 1937 óta nem mértek Ilyen meleget Mexikóban. A hőmérő higanyszála árnyékban 40 —43 fokot mutat. Tíz gyermek meghalt, 200-at súlyos állapotban kórházba kellett szállítani. A szovjet kormány május 17-i válaszjegyzéke rámutat: a bonni kormány békés nyilatkozataival nem egyeztethető össze az, hogy eddigi háborús politikáját tovább kívánja folytatni. A potsdami szerződések megszegésével félmilliós létszámú hadsereget hoztak létre, amely rakétanukleáris háború folytatására is alkalmassá válik. Az NSZK-ban több száz náci, militarista, revansista szervezet működik. A bonni kormány több európai állam nagykiterjedésű területeire is igényt támaszt és az 1937. évi határokban akarja visszaállítani az egykori hitleri birodalma ti A szovjet kormány utal a Varsói Szerződésben résztvevő államok elkötelezettségére, hogy biztosítják a kialakult határok megingathatatlansá- gát és rámutat: az Odera— Neisse határ végleges és megváltoztathatatlan. A jegyzék visszautasítja a szövetségi kormány ama próbálkozásait, hogy egész Németország nevében szóljon, törvényeinek hatályát kiterjessze az NDK, sót, Lengyel- ország és a Szovjetunió állampolgáraira is. A nyugatnémet jegyzék semmi olyan jelt nem tartalmaz, ami arra mutatna, hogy az NSZK kormánya kész lenne lemondani nukleáris igényeiről. „A szovjet kormány kötelességének tartja ismételten kijelenteni, hogy ha az NSZK megpróbál nukleáris fegyverhez jutni, akkor e cselekmény igen súlyos következményeiért a teljes felelősséget az NSZK-nak és bűnpártolóinak kell majd viselnie”i A szovjet kormány kifejtette változatlan álláspontját a leszerelés kérdéseiben, ami Németország nemzeti problémáját illeti, ehhez a kulcs mindkét német állam kezében van. Az NSZK kormánya azonban több mint másfél évtized óta nemcsak hogy egyetlen lépést sem tett az NDK- val kialakítandó kölcsönös megértésért, hanem ellenkezőleg: elkeseredetten folytatta hidegháborúját az NDK ellen. A jegyzék végül kifejti a szovjet kormány nyolc pontját, amelyekben „szeretné remélni, hogy együtt lehet működni az NSZK kormányá- val”j 1 Haladéktalanul szerző- ■ dést kell kötni a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására, olyan szerződést, amely minden kibúvót eleve elreteszelne, 2 Fel kell számolni a kül- • földi katonai támaszpontokat és ki kell vonni más országok területéről az idegen csapatokat. Az erre vonatkozó megegyezés különösen azoknak az államoknak az esetében fontos, amelyeknek területén külföldi nukleáris fegyvereket tartanak. Ezek között van az NSZK is. O Fel kell oszlatni a ka • tonai tömböket, beleértve a NATO-t és a Varsói Szerződés szervezetét. A szovjet kormány hajlandó részt- venni egy olyan rendszerben, amely megbízhatóan szavatolná az európai államok biztonságát^ 4 A szovjet kormány tá- * mogatja az NDK kormányának javaslatait, hogy mindkét német állam mondjon le a nukleáris fegyverekről, csökkentse fegyveres erejét, támogatja továbbá a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtésére vonatkozó lengyel javaslatokat és az európai szocialista országoknak az európai biztonság kérdéseiről szóló egyéb javaslatait. 5 Fejleszteni kell az • európai keleti és nyugati államok közötti békés politikai, gazdasági, műszakitudományos, kulturális és egyéb kapcsolatokat, fel kell számolni a hidegháborút és annak maradványait. 6 Az európai országok • értekezletén tárgyalják meg az európai szocialista és más államoknak az európai biztonság kérdéseiben tett javaslatait. ■7 Meg kell szilárdítani az ' • ENSZ-t, mint a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának eszközét. A szovjet kormány nagyra értékelte az NDK kormányának azt a nyilatkozatát, hogy kész vállalni az ENSZ céljainak és elveinek tiszteletben tartását. A Szovjetunió kormánya ezúttal is kijelenti, hogy ha az NSZK a világszervezethez fordul, a Szovjetunió állást foglal mindkét német állam ENSZ-felvétele mellett. O A Szovjetunió szeretné, ha az Európában kialakult reális helyzet figyelembevételével befejeződnék a német kérdés békés rendezése. Egy ilyen rendezés esetén az európai biztonsági rendszer kereteiben megtalálhatná a maga helyét NyugatBerlin, ez az önálló politikai alakulat is. A jegyzék ismét megerősíti, hogy a Szovjetunió óhajtja az NSZK-val a kapcsolatok normalizálását és megjavítását, a múltból itt maradt bizalmatlanság leküzdését. „Most a szövetségi kormányon a sor” — hangoztatja a Szovjetunió kormánya. Évek óta nem volt ilyen nagyarányú sztrájk Franciaországban A francia szakszervezetek az utóbbi évek szociális harcának legnagyobb fegyvertényeként értékelik a rr.ájcs 17-i sztrájkot és tüntetéseket. A CGT nyilatkozatában kiemeli, a munkásosztály egységében rejlő erő meggyőző módon jutott kifejezésre a dolgozók millióinak sztrájkjában, amely új lendületet ad a bérkövetelő mozgalomnak. A francia lapok kiemelik, hogy 1958 óta, a De Gaulle-i rendszer uralomra jutása óta ez volt a legnagyobb méretű sztrájk Franciaországban. A dolgozók tömegesen követték a szakszervezetek felhívását. A CGT 290 000-re becsüli a keddi párizsi tüntetés résztvevőinek számát. Lyonban 40 ezer, Marseille-ben 30 ezer, Toulouse-ban, St Étienne-ben 15—15 ezer főnyi tömeg vett részt a kormány gazdasági és szociális politikája ellen tüntető gyűléseken. Á Liszt Fpfptic hőru* elondásában Oratórium Zrínyiről Dr. Vargha Károly szövegkönyvére Farkas Ferenc írta a zenét As angol tengerésssstrájh harmadik napja Az angol tengerészsztrájk harmadik napjának hajnalán még nem rajzolódik ki a konfliktus megoldásának semmiféle lehetősége. A felek álláspontja még inkább megmerevedett, s a hatóságok attól tartanak, hogy a rakodómunkások szolidaritási sztrájkba lépnek Londonban. Jelenleg a 2500 hajóból álló kereskedelmi flotta több mint 300 egysége vesztegel a dokkokban, s a 62 500 tagot számláló országos tengerészszakszervezet több mint tízezer matróza tartózkodik a szárazföldön. Máris súlyos torlódásokat okoznak a kikötőkben az elhagyott teher haj ók. A jelen pillanatban a kormány még közvetlenül nem avatkozott be a konfliktusba, de kilátásba helyezte, hogy haditengerészeti egységekkel fogja kivontatni a kikötőből köré. Regény formájában senki nem adott népünk kezébe olyan írást, amely Szigetvárnak méltó emléket állított volna, hiszen Mikszáth Üj Zrínyiász-a csak fintor volt Zrínyi és népe elavult hősiességére. Nemegyszer megfordult fejemben a gondolat: ml lett volna, ha Gárdonyi Géza nem Egerbe, hanem Szigetvárra települt volna le? — Más művészetekben is hiába kereste a szigetvári hősök emlékét? — Igazán nagy festészeti, szobrászati alkotás sem akad Zrínyi és katonáinak dicséretére a szigetvári templom Dorfmeister freskóján kívül, hiszen a többiről csak a kisebb alkotások közt szólhatunk. De a zenében, a magyar kórusmuzsikában sem hirdeti egyetlen jelentősebb alkotás sem Szigetvár dicsőségét és gyászát. Amikor a II. világháború előtt módomban volt látni az eszéki operatársulat előadásában Zajc „Nikola Subic Zrinski” c. operáját, már gondoltam arra, zenei világunknak milyen nagy hiánya, hogy mi nem dicsekedhetünk egy Zrínyi-operával. Elgondolkoztam azon is, mi lehetett az oka annak, hogy Erkel Ferenc Szigetvár elestének 300 éves jubileumi ünnepségeire nem írt egy Zrínyi-operát. A történelmi helyzeten kívül ennek okát ma is abban látom, hogy nem volt szövegkönyve. A zeneszerzőnek opera- vagy oratórium-komponáláshoz szövegre, szótagokra van szüksége, amelyekre a muzsikát írja. A szövegnek pedig nem akármilyennek, hanem sugalmazónak, lelkesítőnek, ráhangolónak, szinte zenébe kívánkozónak kell lennie. Éveken át tartó történelmi és irodalmi előtanulmányok után ilyen szövegkönyvet akartam megírni. — Árulja el e jelentős művészi jeladat néhány műhelytitkát! — Amikor az eseményt magát már elég alaposan megismertem, szinte minden lényeges munkát elolvastam Szigetvárról, akkor kezdődött meg bennem a viaskodás a zenei műforma eldöntésére: opera legyen vagy oratórium a tervezett mű. Mindkettő mellett és ellen is felhozhatók érvek. így nem voltköny- nyű dönteni. — Végül is miképp elöntött? — Talán inkább a praktikus szempontok és lehetőségek szóltak az oratórium műfaja, mégpedig nem valamely régies típusú oratórium mellett. Azt is elárulhatom, hogy az oratórium nagyon sok olyan mai előnyét láttam meg, amelyet nem remélhetünk egy operától, de jelentős része volt döntésemben annak is. hogy eddigi zenei szövegfordítói munkásságom folyamán több jelentős sikert épp oratórium-fordításaimmal arattam. — Miben tér el ez a szövegszerzői munka a műfordítástól? — Az oratórium-fordításokban adott zenére kellett tara tétlenségre kárhoztatott kereskedelmi hajókat, ha a rakpartok hozzáférhetetlenné válnak külföldi hajók számára. A gazdasági helyzet romlása máris arra késztette a kabinetet, hogy leállítsa a hús és az élő állat exportját. Ered Peart, mezőgazdasági miniszter felszólította az élelmiszer- ipari szövetség vezetőit, hogy ne növeljék az árakat. Ilyen értelmű felhívással fordult a gyümölcs- és főzeléktermelőkhöz, illetve importőrökhöz. Az alsóházban a munkáspárt 60 képviselője határozati javaslatban követelte a kormánytól, hogy a sztrájk időtartamára rögzítse a romlandó élelmiszerek árát. Az országos tengerészszakszervezet vezetősége bejelentette, hogy egyre újabb és újabb külföldi szakszervezetek biztosítják támogatásukról a brit hajósok mozgalmát. Dr. Vargha Károly talmában és formájában is egészen megkötött szöveget írni. fordítani. Itt szabadon dolgozhattam: magam teremthettem alakokat, jeleneteket, színeket, még bizonyos mértékben zenei anyagot is. — Mik voltak a legnagyobb nehézségei munka közben? — Nagyon össze kellett sűríteni az eseményt, hogy epikus jellegében is drámai legyen és hogy szét ne feszítse a mű egy mai oratórium időbeli kereteit. Ezt azzal sikerült elérnem, hogy csak a legfőbb eseményt mondom el: a kirohanás előestéjét és magát a kirohanást. Az egész küzdelmet a „testó” foglalja keretbe, egy olyan harcos, akit a török megvakított és elküldött a magyar csapatokhoz hírmondónak. Szulejmánt és táborát nem kívántam előtérbe hozni, de a nagy. a méltó ellenfelet meg kellett mutatnom a törökben. Hogy a nyelvi nehézségek ne zavarják a műélvezetet, a török szereplők nem törökül énekelnek. hanem két, magyaru' szépen beszélő török követtől hallja meg a közönség, hogy mi van Szulejmán körül a török táborban. A mű szereplőiről még annyit, hogy Zrínyi és Juranics mellett a magyar oldalon a hadnagyok, a katonák, a nép, a várban maradt asszonyok és gyerekek is szerepelnek. A szóló énekszámok mellett így a kórusok is nagy szerepet kapnak a műben. — Mi volt Farkas Ferenc zeneszerző véleménye? — Farkas Ferenc nagy örömmel fogadta a szöveget. Néhány kisebb igazítást kívánt rajta, majd boldog lelkesedéssel látott neki a komponálásnak. A mű elkészült és a Pécsi Liszt Ferenc Kórus vállalkozott arra. hogy a szeptemberi Zrínyi-ünnepségen bemutatja. Nagy megtiszteltetést jelent, hogy Ferencsik Jánost sikerült megnyerni a bemutató dirigensének. — ni — Már hírt adtunk arról, hogy Szigetvár védelmének 400. évfordulója ünnepségeinek egyik kiemelkedő zenei eseménye lesz annak az oratóriumnak bemutatása, amelynek zenéjét Farkas Ferenc Kossuth- díjas zeneszerzőnk komponálta dr. Vargha Károly szövegére. — Mi indította a szövegkönyv megírására? — kérdeztük dr. Vargha Károlytól. — Szigetvár környékéről származom — felelte. — Szülőfalum egykori népéből is többen ott harcolhattak Zrínyi seregében. Már gyermekkoromban felcsigázta érdeklődésemet az ódon vár, amelyet olvasmányaim nyomán szépen benépesítettem a szülőföld sze- retetétől fűtött emberekkel. Szigetvár elestének szomorú, hősi meséje azonban később mindinkább kezdte elveszteni szememben a maga színességét, és idővel népünk egyik : nagy tragédiájává tisztult Sokszor csodáltam, hogy a mohácsi országvesztő csata után 40 esztendővel a kis Szigetvár hogy mer szembeszegülni a török áradattal. Mi adott erőt. bátorságot Zrínyinek és katonáinak? Miért vállalták a harcot a túlerővel szemben? Irodalmunkban keresgéltem tovább a nagy : harc, a bátor hősök emlékét, és rá kellett jönnöm, hogy mi . nem állítottunk elég méltó ; emléket a nagy küzdelemnek és hőseinek. — Miben látja ennek okát? ‘ — Irodalmunkban a leg; több írót talán az riasztotta ■ vissza Szigetvár nagy harcá- 1 nak művészi ábrázolásától, hogy Zrínyi, a költő a maga remek eposzával elvette a jövő íróitól a lehetőséget. A nagy költő árnyékában sokáig ■ hallgatnak az irodalom kisebb művészei. A vár elestének • 300 éves fordulóján Jókai „Szigetvári vértanúk” c. drámája vont romantikus fényt ■ Zrínyi és a harcosok alakja
