Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-04 / 80. szám
1988. Április t. napló 5 Együtt a mai nemzedékkel r. Cholnoky László professzort, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kémiai a-w Intézetének igazgatóját, több mint négy évtizedes oktató és nevelő munkájáért, az egyetem állami vezetésében kifejtett több éves tevékenysége, tudományos munkássága elismeréséül pénteken a Munkaérdemrend aranyfokozatával tüntették ki. A MAGYAR kultúrtörténetben gyakori a Cholnoky név. Az Uj Magyar Lexikon öt Cholnokyt sorol fel. Cholnoky Jenőt, a neves földrajztudóst, Lászlót és Viktort, az Írót és újságírót, Tibort, a mérnök egyetemi tanárt és a pécsiek által személyesen ismert dr. Cholnoky László professzort. 1924-ben került városunkba, egy évvel azután, hogy az egyetem Pécsre költözött. Azóta itt él közöttünk. Huszonhét éve vezeti az intézetet, negyvenkét éve oktatja, neveli a fiatalokat. Nemzedékek nőttek fel a keze alatt. Elődjével, Zechmeister László professzorral összefogva megalapította a szerves kémia kutatásának ún. pécsi iskoláját Az általa irányított intézetben tizenöt, a származékokkal együtt mintegy száz új szerves vegyületet fedeztek fel, illetve tettek ismertté a ka- rotinoidok köréből. 1959-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1956—61 között rektorhelyettese, 1961—64 között pedig rektora volt a pécsi egyetemnek. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Távirati stílusban így lehetne összefoglalni dr. Cholnoky professzor több mint négy évtizedes pályafutását. Az ilyen felsorolás persze hiányos. Kimarad belőle az alkotó egyénisége, személyiségének színe és varázsa. Azt csak akkor érzi az ember, ha leül íróasztala mellé és eltölt vele néhány órát. Dr. Cholnoky professzor irodája nem is iroda tulajdonképpen, hanem a hivatalos helyiség és lakószoba utánozhatatlan keveréke, melyben a pecsét- és pipagyűjtemény békésen megfér egymással, ahol a falakról a nagy elődök, tanítómesterek és olyan személyek fényképe néz ránk, akik a profsszor számára valamilyen okból kedvesek. Dohányzó asztala is tele van személyes emlékeket őrző porcelán- tárgyakkal. Más ember otthon gyűjti az ilyesmit, ő itt, hiszen reggeltől estig az intézetben van, s még most, 67 éves korában sem ritkák az olyan napok, amikor tíz-tizenöt órát dolgozik* * * HA ELFÁRAD, beül pirosszínű Fiat 1500-asába, s elmegy Harkányba. A pihenés és kikapcsolódás időpontja kiszámíthatatlan nála. Majdnem minden beosztottját tegezi, ami kora, meg a hosszú intézeti együttlét után természetes. A kutatók és asszisztensek fesztelenül kopognak be hozzá, s adják elő ügyeiket. Bár szemmel látható nagy tisztelettel beszélnek vele, magatartásukban nyoma sincs a kényszeredettségnek. Helyettese dr. Szabó Dezső docens, elmondott egy történetet, mely jól jellemzi a professzor portréját. Az elmúlt ősszel a professzor és az intézet hét kutatója leült a könyvtárteremben, hogy döntsön egy új vizsgáztatási módszer bevezetéséről. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a hallgatók kérdőívet kapnak, mely átfogja az egész tananyagot. A professzor, aki hosszú éveken át maga vizsgáztatta mind a kétszáz hallgatót (igen nagy munka, hiszen egy hallgató vizsgáztatása átlagosan fél óráig tart!), s hozzászokott ahhoz, hogy vizsga közben közvetlen kontaktust létesít az egyetemistákkal, úgy vélekedett, hogy jobb volna megmaradni a régi módszer mellett, hiszen a kérdőíves eljárásnál ez a kapcsolat megszűnne. A' hét oktató több mint fele, négy ember elismerte, hogy ez igaz, hozzátette viszont, hogy a kérdőíves módszer mégis előnyös, hiszen kiiktatják a véletlent, és az esetleges szubjektivitást a vizsgákból, s ami a legfontosabb, átfogó képet kapnak minden hallgató egész tudásanyagáról. A közvetlen kontaktust máskor is kialakíthatják, hiszen nemcsak a vizsgákon találkoznak az egyetemistákkal, hanem akkor is, amikor a kísérleteiket, önálló foglalkozásaikat irányítják. S a professzor, akinek egy seregnyi szerves vegyület felfedezése fűződik a nevéhez, akit külföldön is elismernek, végül elfogadta a négy fiatalabb és kevésbé neves kutató indítványát. Bár ez csak egy mozzanat, ez is sejtetni engedi, hogy miért őszinte és fesztelen az a tisztelet, amit a beosztottak iránta éreznek, miért olyan patriarchális, családias a légkör ebben az intézetben. A professzor ma is sokat tesz az utánpótlást jelentő fiatalokért. Noha nem volna kötelessége, huszonegy esztendő óta minden évben feldolgozza a hallgatók tanulmányi eredményeit, összehasonlítást tesz az érettségi eredmény, a felvételi pontszám, az egyetemen szerzett osztályzatok, azok nemekre kivetített aránya és sok más között. Hatalmas anyag gyűlt össze a kezében a több mint két évtized alatt, melyről nemrég számolt be a kari tanács ülésén. Eredeti elgondolásai és következtetései nagy érdeklődést keltettek. DR. CHOLNOKY László 1945-ig nem foglalkozott politikával. A felszabadulás után, deresedé fejjel látott neki a marxizmus tanulmányozásához. Sok-sok kötet könyvet olvasott el önszorgalomból, Hogy hova húzott és ki mellé állt, 1956-ban is bebizonyította. Az ellenforradalom egy külföldi tudományos tanácskozáson érte a rektort, s nem tudott azonnal visszatérni. A legnehezebb napokban dr. Cholnoky rektorhelyettes kezében volt az egyetem vezetése, s feladatkörét nagy hidegvérrel, a népi hatalomhoz való hűség jegyében látta el. Ma is tagja a pártnak. Életútja annak példája, hogy a régi értelmiségi dinasztiák leszármazottai, legjobbjai összeforrnak a mai nemzedékkel. Magyar László PANTOMIM ÉS VARÁZSLAT Fekete Színház Meszesen Neve: A közös nevét még nem találták meg. maguk között az egyiket Fekete Színháznak, a másikat Maszk Színháznak mondják. Születési helye: a Bóbita Bábegyüttes. Életkora: Három hónap. Szülői: Lelkes, fiatal pécsi művészek, munkások és diákok. Fenntartója; a meszes« művelődési ház. Ezzel el is mondtam egy új műfajú színház nacionálé- ját. Múltja nincs, nem arattak emlékezetes sikereket, kísérletezések, éjszakába nyúló, fárasztó próbák vannak mögöttük. Nógrádi István, civilben elektromérnök, itt szcemá- kus, bizonytalanul kérdezi a sötét nézőtéren: „Mit gondol, érdemes csinálni, elfogadnak bennünket?" H e f, lol van Kötcse? Siófok mellett valahol. S a föld? Nem tudja, mennyi volt. Legalábbis pontosan nem emlékszik rá. A paraszti világ folyamatossága a Tefner családban nála szakadt meg. Nem érti a földművelést, az ipar, a város, a gépek — ez az, ami Laci számára vonzó. Fehér- várott szakmát tanul, esztergályossá avatják, aztán katonaság, Pécs, Sopiana gépgyár, s végül a Fémipari Vállalat. — Valóban „végül”, Laci? Ritkás hajú, szőke, középmagas, nagytenyerű fiatalember. — Tavaly ... gondoltam, elmegyek Vajszlóra, a gépállomásra. — Az ösztön elég erős az emberben. Van vonzóerő a faluban manapság ... Határozottan tiltakozik: — Nem azért. Csak valahogy mehetnékem volt. Itt kapok tíz forintot, ott ígértek tizenkettő órabért. Meg lakást. Kimentem, körülnéztem, mondták, hogy a lakás, igen ... persze... csak nem most, majd megoldják ... Tefner László zavarban van. Nem azért, mert itt áll mellettem Hajnal Ferenc telepvezető, végül is ők ketten egymás között már rég elintézték az ügvet. Hajnal — érthető módon — nem szívesen engedné el ezt a fiatal, kitűnő szakmunkást. Beszélt neki eleget, szidta, HOL VAN MÁR KÖTCSE! dicsérte, tartóztatta, megint szidta. Mégis, mi hajtotta Tefnert innét? „Ha válahoi van egy jó galeri. — így mondta, ahogy írom — ... akkor itt van. Senkivel bajom nem volt. Ha elmennék, hiányoznának a fiúk...” Akkor miért? A fiatal szakmunkások mehetnékének gyökere sokkal mélyebb. Nyugtalanságuk nem tévesztendő össze az örökös vándormadarak sétálásával. Nyugtalanságuk ebben a korban — mert Tefner Laci 28 éves — egy kicsit tradíció. Ahány gyár, annyi gép, annyi lehetőség a szakmai ismeretek bővítésére. — Amikor Pécsre jöttem, a Sopianában dolgoztam. Ott is jó volt. Aztán hallottam, hogy a fémipari kap néhány új gépet. — Ezért jött el? — Igen. Kaptam egy masz szív kis MVE-padot. Magyar gyártmány, príma munkát lehet rajta végezni. Azóta már egy másikkal dolgozom, bár ugyanilyen típusú, csak korszerűbb. Tefner Laci harmadéves technikumi levelező hallgató. Két műszakban dolgozik, de csütörtökön, iskolanapon délelőttre jár a telepvezető Hajnal Ferenc jóvoltából. — Miért tanul? — Két oka van. Egyik: Anyám kifejezett kívánsága. — Hogy többre vigye? így szokás mondani — jegyzem meg. — Nem azért Egyszerűen ez a kívánsága. De elhiheti, hogy magam sem akarom „többre vinni” úgy, ahogy azt szokás mondani. Erről mindketten nagyon hamar meg is győznek Tefner Laci elvégzi a technikumot, utána lehetősége nyílna arra, hogy művezetői beosztást kapjon. Csakhogy vállalja-e? A művezetők bére most is alacsonyabb, mint egy jól képzett szakmunkásé vagy egy csoportvezetőé. — Mi volt a másik ok? — Ez is egyszerű: jobban akarom érteni a szakmát. Elvégzem a technikumot és dolgozok tovább a gépen. A technikumi tanulmányok már realizálódtak Tefner László munkájában. A vállalat a Bányászati Anyag ellátó Tröszt részére is dolgozik. Több ezer kötélpályakereket rendelt a tröszt. Egy kerék legyártása 60—80 percig tart. Sándor Gyula és Tefner László most olyan készüléket szerkesztettek, amely leegyszerűsíti a gyártási folyamatot s az idő is lecsökkent tíz-tizenöt percre. A készülék pontos, megbízható, a kerekek gyártását akár egy betanított munkás is elvégezhetné. Az újítást elfogadták. Tefner László keresete évi átlagban havi 2300—2400 forint. Szép kereset, de azért nem sok: felesége nem dolgozik, — néhány esztendős kislányuk van — a bölcsődék zsúfoltak, az albérleti szoba pedig mégis csak albérlet. Talán ha igényelne. Meg kellene próbálni. — Adtam be igénylést, azt hiszem már éppen öt esztendeje. De hát eddig nem kaptam, én meg nem járok a tanács nyakára. De majd valahogy lesz. Egyszer csak kapunk majd és mindjárt könnyebben mennek a dolgok. * Kérdezhetné valaki, miért éppen Tefner Lászlóról írtam? Különösebb elképzelésem nem volt. Egy fiatal szakmunkásról akartam írni: akinek éppen úgy mint más nak megvannak a maga örömei, bajai, tervei. Amikor reggel hatkor belépett a kapun és átment az udvaron a forgácsoló műhely irányába, azt mondtam Hajnal Ferencnek: róla, arról a szőke faitalemberről akarok írni. Ennyi volt az egész. Rab Ferenc FeVetéV... — A Bóbita sikereiből azt láttuk, hogy van egyfajta igény felnőtt műsorra, külföldi fesztiválokon is játszottak felnőtt-műsorokat — mondja Bükkösdy László a művelődési ház művészeti főelőadója. — Jiri Smec prágai művész színháza világhírű lett — tulajdonképpen innét vettük az alapötletet, az ő színháza adta azt a gondolatot, hogy próbáljunk meg mi is valami ilyesmit csinálni, A Bóbita szellemi fiókjaként” alakultunk meg, a szereplő- gárda közös, ugyanakkor sok első kerületi fiatal is dolgozik nálunk. Január első napjaitól próbálunk. A szín Körteremben Erdős János festőművész, a „feketék” rendezője és Hevesi András magnóról hallgatják visz- sza a zenét, néhány perc múlva azonban elsötétül a terem. Amilkor a függöny felmegy, a néző csak sűrű, fekete légkört lát, azután hirtelen két fehér kéz jelenik meg és megelevenedve, kedvesen, játékosan mozognak a zene ritmusára; pontosan, precízen kidolgozva. A Fekete Színház figuratív eszközökkel ható, néma, képekre és nem szavakra épít. A kis jeleneteket, a cselekményt zene kíséri. A teljes sötétségben a színes tárgyak, a színészek úgy lebegnek, mintha a levegőben járnának. Egv olasz kritikus azt írta erről az új műfajról, hogy „ez a megkomponált látványosság, amelyben a zene helyettesíti a beszédet”. Köziben a színpad közepére fehér széket állítanak, bejön egy magas fiatalember, kezében újság, elmerültem olvas. Amikor le akar ülni. a szék megindul s a földön találja magát, csodálkozik a varázson, hiszen nem lát senkit. Igen, ez a színház egyúttal „varázslatos” is, a néző sokszor nem tudja, milyen erők mozgatják a tárgyakat. A szék című jelenetben már a tárgyak és az ember kapcsolata elevenedik meg, pantomim elemeikkel. A pantomim mesejátékszerű, az egyes jelentek ugyan valószerűek, a játék egészében azonban az álmok, látomások és a külvilág finom egybeolvasztására törekszik. Bükkösdy László kissé ideges a próbák elhúzódása miatt, az ő színházára, a „maszkosokra” cs^k Vósőbb kerülhet sor. í— A Fekete Színház műsora öt jelenetből áll össze, kettő saját szerzemény. három idegen ötlet saját f 'dolgozásban. A különböző művek létrejöttében nagyon sokan segítettek, a teljesség igénye nélkül említem Dombai Győző, Bocz Gyula nevét, akik maszkokat készítettek. Nagy Ferenc színházi karmester zenét szerzett, Tóth Sándor balettművész koreográfiát tervezett, betanított. I Koós Lajos, a Bóbita vezetője azt mondja, hogy soha nem tapasztalt kapcsolat jött létre a hivatásos művészek és az amatőrök között. Fantáziát látnak az új műfajban s minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, csak úgy „szerelemből” áldoznak rá szabad idejükből. ... és maszkosok Este nyolc óra körül a Maszk Színházé a színpad. A gyermekműsorból ismert Don Perlimplin és Bel sa szerelme elevenedik itt meg — felnőttek számára. Csodálatos maszkok kerülnek a szereplők fejére. A maga nemében mindegyik külön karakter, a szöveg ismerete nélkül is ki- fejezőek. Ebben a műfajban a bábművészet irodalmi jellege kap elsősorban hangsúlyt, a művészek nem a paraván mögött mozgatják a bábukat, hanem maszkosán megjelennek a színpadon, játszanak, szöveget mondanak* valóban színházat csinálnak. — Lorca ezt a művét eredetileg felnőtteknek írta — mondja Bükkösdy László most már rendezői minőségben — A történet a báb színpadon az érzelmesség felé csúszik cl, itt azonban ezt visszafogjuk. Be- lisa például nem szép nő, helyébe karaktereket jelentetünk meg, persze azért gro- teszkságukban is megmaradnak embernek, tisztának. Ez a műfaj lehetőséget ad a kombinálásra is. mert például felhasználjuk a marionett stílust is, sőt az érzelmi hatás fokozására nonfigurális elemeket is beiktatunk, például a Bóbita által először alkalmazott kézpantomimet. Egy másik Lorca-müben pedig a maszkos emberek bár bókkal keverednek. A Maszk Színház külön műsort is készít, Lorca, a nagy spanyol költő halálának évfordulója alkalmából négy darabját mutatja be, az egyik kimondottan 16 éven felülieknek szól. Ez a terv már annak a jele. hogy az egy időben alakuló színház útjai később elválnak s mindegyik a maga által kitaposott ösvényen járva formálódik, csiszolódik. Addig azonban még előttük van a nagy kérdés: mit hoz a békéscsabai premier? Ugyanis mindjárt fejest ugranak, első nyüvános szereplésük a bábjátékos napokon lesz az ország legjobb és több külföldi együttes társaságában. szakma: közönség előtt
