Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

1988. Április t. napló 5 Együtt a mai nemzedékkel r. Cholnoky László professzort, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kémiai a-w Intézetének igazgatóját, több mint négy évtizedes oktató és nevelő mun­kájáért, az egyetem állami vezetésében kifejtett több éves tevékenysége, tudományos munkássága elismeréséül pénteken a Munkaérdemrend aranyfo­kozatával tüntették ki. A MAGYAR kultúrtörténet­ben gyakori a Cholnoky név. Az Uj Magyar Lexikon öt Cholnokyt sorol fel. Cholno­ky Jenőt, a neves földrajztu­dóst, Lászlót és Viktort, az Írót és újságírót, Tibort, a mérnök egyetemi tanárt és a pécsiek által személyesen is­mert dr. Cholnoky László pro­fesszort. 1924-ben került városunkba, egy évvel azután, hogy az egyetem Pécsre költözött. Azóta itt él közöttünk. Hu­szonhét éve vezeti az intéze­tet, negyvenkét éve oktatja, neveli a fiatalokat. Nemzedé­kek nőttek fel a keze alatt. Elődjével, Zechmeister László professzorral összefogva meg­alapította a szerves kémia ku­tatásának ún. pécsi iskoláját Az általa irányított intézetben tizenöt, a származékokkal együtt mintegy száz új szer­ves vegyületet fedeztek fel, illetve tettek ismertté a ka- rotinoidok köréből. 1959-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1956—61 között rektorhelyet­tese, 1961—64 között pedig rektora volt a pécsi egye­temnek. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tag­ja. Távirati stílusban így le­hetne összefoglalni dr. Chol­noky professzor több mint négy évtizedes pályafutását. Az ilyen felsorolás persze hiányos. Kimarad belőle az alkotó egyénisége, személyi­ségének színe és varázsa. Azt csak akkor érzi az ember, ha leül íróasztala mellé és el­tölt vele néhány órát. Dr. Cholnoky professzor irodája nem is iroda tulaj­donképpen, hanem a hivatalos helyiség és lakószoba utánoz­hatatlan keveréke, melyben a pecsét- és pipagyűjtemény bé­késen megfér egymással, ahol a falakról a nagy elődök, ta­nítómesterek és olyan szemé­lyek fényképe néz ránk, akik a profsszor számára valami­lyen okból kedvesek. Dohány­zó asztala is tele van szemé­lyes emlékeket őrző porcelán- tárgyakkal. Más ember otthon gyűjti az ilyesmit, ő itt, hi­szen reggeltől estig az inté­zetben van, s még most, 67 éves korában sem ritkák az olyan napok, amikor tíz-ti­zenöt órát dolgozik* * * HA ELFÁRAD, beül piros­színű Fiat 1500-asába, s el­megy Harkányba. A pihenés és kikapcsolódás időpontja ki­számíthatatlan nála. Majd­nem minden beosztottját te­gezi, ami kora, meg a hosszú intézeti együttlét után termé­szetes. A kutatók és asszisz­tensek fesztelenül kopognak be hozzá, s adják elő ügyei­ket. Bár szemmel látható nagy tisztelettel beszélnek vele, magatartásukban nyoma sincs a kényszeredettségnek. Helyettese dr. Szabó De­zső docens, elmondott egy történetet, mely jól jellemzi a professzor portréját. Az el­múlt ősszel a professzor és az intézet hét kutatója leült a könyvtárteremben, hogy dönt­sön egy új vizsgáztatási mód­szer bevezetéséről. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a hallgatók kérdőívet kapnak, mely átfogja az egész tananyagot. A professzor, aki hosszú éveken át maga vizs­gáztatta mind a kétszáz hall­gatót (igen nagy munka, hi­szen egy hallgató vizsgázta­tása átlagosan fél óráig tart!), s hozzászokott ahhoz, hogy vizsga közben közvetlen kon­taktust létesít az egyetemis­tákkal, úgy vélekedett, hogy jobb volna megmaradni a ré­gi módszer mellett, hiszen a kérdőíves eljárásnál ez a kap­csolat megszűnne. A' hét ok­tató több mint fele, négy em­ber elismerte, hogy ez igaz, hozzátette viszont, hogy a kér­dőíves módszer mégis előnyös, hiszen kiiktatják a véletlent, és az esetleges szubjektivitást a vizsgákból, s ami a legfon­tosabb, átfogó képet kapnak minden hallgató egész tudás­anyagáról. A közvetlen kon­taktust máskor is kialakíthat­ják, hiszen nemcsak a vizs­gákon találkoznak az egyete­mistákkal, hanem akkor is, amikor a kísérleteiket, önálló foglalkozásaikat irányítják. S a professzor, akinek egy se­regnyi szerves vegyület fel­fedezése fűződik a nevéhez, akit külföldön is elismernek, végül elfogadta a négy fiata­labb és kevésbé neves kutató indítványát. Bár ez csak egy mozzanat, ez is sejtetni engedi, hogy miért őszinte és fesztelen az a tisztelet, amit a beosztottak iránta éreznek, miért olyan patriarchális, családias a lég­kör ebben az intézetben. A professzor ma is sokat tesz az utánpótlást jelentő fiatalokért. Noha nem volna kötelessége, huszonegy esz­tendő óta minden évben fel­dolgozza a hallgatók tanulmá­nyi eredményeit, összehason­lítást tesz az érettségi ered­mény, a felvételi pontszám, az egyetemen szerzett osz­tályzatok, azok nemekre kive­tített aránya és sok más kö­zött. Hatalmas anyag gyűlt össze a kezében a több mint két évtized alatt, melyről nemrég számolt be a kari ta­nács ülésén. Eredeti elgondo­lásai és következtetései nagy érdeklődést keltettek. DR. CHOLNOKY László 1945-ig nem foglalkozott poli­tikával. A felszabadulás után, deresedé fejjel látott neki a marxizmus tanulmányozásá­hoz. Sok-sok kötet könyvet olvasott el önszorgalomból, Hogy hova húzott és ki mellé állt, 1956-ban is bebizonyítot­ta. Az ellenforradalom egy külföldi tudományos tanács­kozáson érte a rektort, s nem tudott azonnal visszatérni. A legnehezebb napokban dr. Cholnoky rektorhelyettes ke­zében volt az egyetem vezeté­se, s feladatkörét nagy hideg­vérrel, a népi hatalomhoz va­ló hűség jegyében látta el. Ma is tagja a pártnak. Élet­útja annak példája, hogy a ré­gi értelmiségi dinasztiák le­származottai, legjobbjai össze­forrnak a mai nemzedékkel. Magyar László PANTOMIM ÉS VARÁZSLAT Fekete Színház Meszesen Neve: A közös nevét még nem találták meg. maguk kö­zött az egyiket Fekete Szín­háznak, a másikat Maszk Színháznak mondják. Születési helye: a Bóbita Bábegyüttes. Életkora: Három hónap. Szülői: Lelkes, fiatal pécsi művészek, munkások és diá­kok. Fenntartója; a meszes« mű­velődési ház. Ezzel el is mondtam egy új műfajú színház nacionálé- ját. Múltja nincs, nem arattak emlékezetes sikereket, kísérle­tezések, éjszakába nyúló, fá­rasztó próbák vannak mö­göttük. Nógrádi István, civil­ben elektromérnök, itt szcemá- kus, bizonytalanul kérdezi a sötét nézőtéren: „Mit gondol, érdemes csinálni, elfogadnak bennünket?" H e f, lol van Kötcse? Sió­fok mellett valahol. S a föld? Nem tudja, mennyi volt. Legalábbis pontosan nem emlékszik rá. A pa­raszti világ folyamatossága a Tefner családban nála szakadt meg. Nem érti a földművelést, az ipar, a vá­ros, a gépek — ez az, ami Laci számára vonzó. Fehér- várott szakmát tanul, esz­tergályossá avatják, aztán katonaság, Pécs, Sopiana gépgyár, s végül a Fémipari Vállalat. — Valóban „végül”, Laci? Ritkás hajú, szőke, közép­magas, nagytenyerű fiatal­ember. — Tavaly ... gondoltam, elmegyek Vajszlóra, a gép­állomásra. — Az ösztön elég erős az emberben. Van vonzóerő a faluban manapság ... Határozottan tiltakozik: — Nem azért. Csak vala­hogy mehetnékem volt. Itt kapok tíz forintot, ott ígér­tek tizenkettő órabért. Meg lakást. Kimentem, körülnéz­tem, mondták, hogy a la­kás, igen ... persze... csak nem most, majd megold­ják ... Tefner László zavarban van. Nem azért, mert itt áll mellettem Hajnal Ferenc telepvezető, végül is ők ket­ten egymás között már rég elintézték az ügvet. Hajnal — érthető módon — nem szívesen engedné el ezt a fiatal, kitűnő szakmunkást. Beszélt neki eleget, szidta, HOL VAN MÁR KÖTCSE! dicsérte, tartóztatta, megint szidta. Mégis, mi hajtotta Tefnert innét? „Ha válahoi van egy jó galeri. — így mondta, ahogy írom — ... akkor itt van. Senkivel bajom nem volt. Ha elmen­nék, hiányoznának a fiúk...” Akkor miért? A fiatal szak­munkások mehetnékének gyökere sokkal mélyebb. Nyugtalanságuk nem tévesz­tendő össze az örökös ván­dormadarak sétálásával. Nyugtalanságuk ebben a korban — mert Tefner Laci 28 éves — egy kicsit tradí­ció. Ahány gyár, annyi gép, annyi lehetőség a szakmai ismeretek bővítésére. — Amikor Pécsre jöttem, a Sopianában dolgoztam. Ott is jó volt. Aztán hallottam, hogy a fémipari kap né­hány új gépet. — Ezért jött el? — Igen. Kaptam egy masz szív kis MVE-padot. Magyar gyártmány, príma munkát lehet rajta végezni. Azóta már egy másikkal dolgozom, bár ugyanilyen típusú, csak korszerűbb. Tefner Laci harmadéves technikumi levelező hallga­tó. Két műszakban dolgozik, de csütörtökön, iskolanapon délelőttre jár a telepvezető Hajnal Ferenc jóvoltából. — Miért tanul? — Két oka van. Egyik: Anyám kifejezett kívánsága. — Hogy többre vigye? így szokás mondani — jegyzem meg. — Nem azért Egyszerűen ez a kívánsága. De elhiheti, hogy magam sem akarom „többre vinni” úgy, ahogy azt szokás mondani. Erről mindketten nagyon hamar meg is győznek Tef­ner Laci elvégzi a techni­kumot, utána lehetősége nyílna arra, hogy műveze­tői beosztást kapjon. Csak­hogy vállalja-e? A műveze­tők bére most is alacso­nyabb, mint egy jól képzett szakmunkásé vagy egy cso­portvezetőé. — Mi volt a másik ok? — Ez is egyszerű: jobban akarom érteni a szakmát. Elvégzem a technikumot és dolgozok tovább a gépen. A technikumi tanulmá­nyok már realizálódtak Tef­ner László munkájában. A vállalat a Bányászati Anyag ellátó Tröszt részére is dol­gozik. Több ezer kötélpálya­kereket rendelt a tröszt. Egy kerék legyártása 60—80 per­cig tart. Sándor Gyula és Tefner László most olyan készüléket szerkesztettek, amely leegyszerűsíti a gyár­tási folyamatot s az idő is lecsökkent tíz-tizenöt perc­re. A készülék pontos, meg­bízható, a kerekek gyártá­sát akár egy betanított mun­kás is elvégezhetné. Az újí­tást elfogadták. Tefner László keresete évi átlagban havi 2300—2400 forint. Szép kereset, de azért nem sok: felesége nem dolgozik, — néhány eszten­dős kislányuk van — a böl­csődék zsúfoltak, az albér­leti szoba pedig mégis csak albérlet. Talán ha igényelne. Meg kellene próbálni. — Adtam be igénylést, azt hiszem már éppen öt esz­tendeje. De hát eddig nem kaptam, én meg nem járok a tanács nyakára. De majd valahogy lesz. Egyszer csak kapunk majd és mindjárt könnyebben mennek a dol­gok. * Kérdezhetné valaki, miért éppen Tefner Lászlóról ír­tam? Különösebb elképzelé­sem nem volt. Egy fiatal szakmunkásról akartam írni: akinek éppen úgy mint más nak megvannak a maga örömei, bajai, tervei. Ami­kor reggel hatkor belépett a kapun és átment az udva­ron a forgácsoló műhely irányába, azt mondtam Haj­nal Ferencnek: róla, arról a szőke faitalemberről akarok írni. Ennyi volt az egész. Rab Ferenc FeVetéV... — A Bóbita sikereiből azt láttuk, hogy van egyfajta igény felnőtt műsorra, kül­földi fesztiválokon is ját­szottak felnőtt-műsorokat — mondja Bükkösdy László a művelődési ház művészeti fő­előadója. — Jiri Smec prágai művész színháza világhírű lett — tulajdonképpen innét vet­tük az alapötletet, az ő szín­háza adta azt a gondolatot, hogy próbáljunk meg mi is valami ilyesmit csinálni, A Bóbita szellemi fiókjaként” alakultunk meg, a szereplő- gárda közös, ugyanakkor sok első kerületi fiatal is dolgozik nálunk. Január első napjaitól próbálunk. A szín Körteremben Erdős János festőművész, a „feke­ték” rendezője és Hevesi And­rás magnóról hallgatják visz- sza a zenét, néhány perc múl­va azonban elsötétül a terem. Amilkor a függöny felmegy, a néző csak sűrű, fekete lég­kört lát, azután hirtelen két fehér kéz jelenik meg és meg­elevenedve, kedvesen, játéko­san mozognak a zene ritmu­sára; pontosan, precízen ki­dolgozva. A Fekete Színház figuratív eszközökkel ható, néma, képekre és nem sza­vakra épít. A kis jeleneteket, a cselekményt zene kíséri. A teljes sötétségben a színes tár­gyak, a színészek úgy lebeg­nek, mintha a levegőben jár­nának. Egv olasz kritikus azt írta erről az új műfajról, hogy „ez a megkomponált látványosság, amelyben a ze­ne helyettesíti a beszédet”. Köziben a színpad közepére fehér széket állítanak, bejön egy magas fiatalember, kezé­ben újság, elmerültem olvas. Amikor le akar ülni. a szék megindul s a földön találja magát, csodálkozik a vará­zson, hiszen nem lát senkit. Igen, ez a színház egyúttal „varázslatos” is, a néző sok­szor nem tudja, milyen erők mozgatják a tárgyakat. A szék című jelenetben már a tárgyak és az ember kap­csolata elevenedik meg, pan­tomim elemeikkel. A panto­mim mesejátékszerű, az egyes jelentek ugyan valószerűek, a játék egészében azonban az álmok, látomások és a külvi­lág finom egybeolvasztására törekszik. Bükkösdy László kissé ide­ges a próbák elhúzódása miatt, az ő színházára, a „maszkosokra” cs^k Vósőbb kerülhet sor. í— A Fekete Színház műso­ra öt jelenetből áll össze, kettő saját szerzemény. há­rom idegen ötlet saját f 'dol­gozásban. A különböző mű­vek létrejöttében nagyon so­kan segítettek, a teljesség igénye nélkül említem Dom­bai Győző, Bocz Gyula nevét, akik maszkokat készítettek. Nagy Ferenc színházi kar­mester zenét szerzett, Tóth Sándor balettművész koreo­gráfiát tervezett, betanított. I Koós Lajos, a Bóbita veze­tője azt mondja, hogy soha nem tapasztalt kapcsolat jött létre a hivatásos művészek és az amatőrök között. Fan­táziát látnak az új műfajban s minden anyagi ellenszolgál­tatás nélkül, csak úgy „szere­lemből” áldoznak rá szabad idejükből. ... és maszkosok Este nyolc óra körül a Maszk Színházé a színpad. A gyermekműsorból ismert Don Perlimplin és Bel sa szerelme elevenedik itt meg — felnőt­tek számára. Csodálatos masz­kok kerülnek a szereplők fe­jére. A maga nemében mind­egyik külön karakter, a szö­veg ismerete nélkül is ki- fejezőek. Ebben a műfajban a bábművészet irodalmi jel­lege kap elsősorban hang­súlyt, a művészek nem a pa­raván mögött mozgatják a bábukat, hanem maszkosán megjelennek a színpadon, ját­szanak, szöveget mondanak* valóban színházat csinálnak. — Lorca ezt a művét ere­detileg felnőtteknek írta — mondja Bükkösdy László most már rendezői minőségben — A történet a báb színpadon az érzelmesség felé csúszik cl, itt azonban ezt visszafogjuk. Be- lisa például nem szép nő, he­lyébe karaktereket jelente­tünk meg, persze azért gro- teszkságukban is megmarad­nak embernek, tisztának. Ez a műfaj lehetőséget ad a kombinálásra is. mert például felhasználjuk a marionett stílust is, sőt az érzelmi ha­tás fokozására nonfigurális elemeket is beiktatunk, pél­dául a Bóbita által először alkalmazott kézpantomimet. Egy másik Lorca-müben pe­dig a maszkos emberek bár bókkal keverednek. A Maszk Színház külön műsort is készít, Lorca, a nagy spanyol költő halálának évfordulója alkalmából négy darabját mutatja be, az egyik kimondottan 16 éven felüliek­nek szól. Ez a terv már an­nak a jele. hogy az egy idő­ben alakuló színház útjai később elválnak s mindegyik a maga által kitaposott ösvé­nyen járva formálódik, csi­szolódik. Addig azonban még előttük van a nagy kérdés: mit hoz a békéscsabai pre­mier? Ugyanis mindjárt fe­jest ugranak, első nyüvános szereplésük a bábjátékos na­pokon lesz az ország legjobb és több külföldi együttes tár­saságában. szakma: közönség előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom