Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-13 / 86. szám
\ k 198«. Április n.---------------------------------------------napló T ávfűtés? Tombffitéa? Nyugtalanító kérdőjelek Lesz-e távfűtés Űjmecsekalja „szenesu lakónegyedeiben? Négy, tíz, huszonkét emeletes házakat terveznek a mérnökök az új Szigeti városrészbe, szebbeket, jobbakat az újmecsekaljai épületeknél is. A tervek felcsigázzák az ember képzeletét, ám csalódva veszi tudomásul, hogy az új lakónegyedek fűtése máig is nyílt kérdés maradt. A tervezők ugyan azt szeretnék, hogy az egész városrészt az erőmű forró vizével fűtsék, csakhogy az erőmű mai kapacitása ezt nem teszi lehetővé. Ha ugyanis Uj- mecsekalja később felépülő 1700 lakását, az egyetemi, főiskolai tömböt stb.-t is bekapcsolják a távfűtésbe, csak ötmillió kalória/óra forróvíz energia marad, ez a mennyiség pedig csak a Szigeti városrész keskeny, nyugati sáv- jára lesz elegendő. I^ustrált mozdonyokkal? A Szigeti városrész nagyobbik részének — nyolcszáz-ki- lencszáz lakás, plusz a középületek — fűtésére ideiglenes tömbfűtést terveznék. Egy kazánházat akarnak építeni ez Ereth Lajos és a Madách Imre u. találkozásánál, sőt kimustrált gőzmozdonnyal előállítani azt a forró vízmennyiséget, amire szükség van. Bár a mozdonyokat a panelfalak eltakarnák, s magas vaskéményekkel elvezetik a füstöt, tehát a levegő szeny- nyeződése sem volna olyan veszedelmes, minta minden lakást kandallófűtésre terveznének, mégiscsak furcsa megoldás ez egy ultramodern városrészben. S a meglepetések csak folytatódnak, amikor az újságíró a pécsi távfűtés szakembereivel leül egy kis beszélgetésre. Horváth Miklós, a Pécsi Tervező Vállalat gépész főmérnöke, Sarkad! György, a Pécsi Gázmű hőszolgáltató üzemegységének vezetője meg mások tájékoztatójából kiderül hogy a Szigeti városrész ideiglenes — három, hat, vagy ki tudja hány évi használatra tervezett — kazánháza csak egy volna a sok közül. Minden bizonnyal hasonlóval fűtik majd a Szabadság út, Rákóczi út, Bajcsy Zsilinszky utca és az új 6-os út által bezárt területen felépülő új városközpont tengernyi irodáját is. Ezenkívül a posta is épít magának egy önálló kazánházat. A Móricz Zsig- mond téren már évekkel ezelőtt üzembe helyeztek egy — ugyancsak ideiglenesnek nevezett — kazán-objektumot, mely a Jókai utca és környékének háromszáz lakását, illetve a közelben fekvő iskolát látja el forróvízzel. Ha így haladunk, gombamódra szaporodnak az „ideiglenes” kazánházak a városban. A mezőgazdasági erőgépek számának növekedésével szükségessé vált a különféle főalkatrészek szakosított felújítása. Így nemcsak a szakszerűséget tudják biztosítani az erre kijelölt gépjavítókban, hanem központi kiutalással a szükséges alkatrészeket is a felújításhoz. A Földművelésügyi Minisztérium döntése alapján az országban három helyen hoztak létre kompresszor- és lég- fékfelújító üzemeket. Az egyik kijelölt gépjavító éppen a Baranya megyei Má- gocs lett. ahol 1,3 millió forintos beruházással alakították ki az új üzemet, és az elmúlt hetekben adták át ren- Heltetésénék. A légsűrítő ét Nyilatkozzanak a közgazdászok! Az erőmű csak akkor tudna forróvizet szolgáltatni a Szigeti városrésznek, új város- központnak, Majláth utca környékének, postának és a többinek, ha új gépegységeket helyeznének üzembe. Az erőműben nem tudnak pontos választ adni arra, hogy mekkora beruházást tenne ez szükségessé. Óvatosan fogalmazva százmillió forint körüli összegről beszélnek, bár hozzáteszik, hogy a százmilliós beruházás nemcsak forróvizet eredményezne, hanem áramot is. Mindez még nem volna elég. Pillanatnyilag csak egy hőközpontja van a városnak, a Tüzér utcában, mely Ujme- csekalja, a klinikai tömb forróvízellátását biztosítja. A Szigeti városrész, új városközpont stb. erőműből történő forróvizes fűtéséhez fed kellene építeni a 2-es számú hőközpontot is, valahol a déli városrészben. Ez újabb ötven millió forintot igényelne. Összesen tehát körülbelül 150 millió forintra volna szükség, ha a távfűtést bővíteni akarnánk. Százötven millió forint nagy összeg, a távfűtés tehát meglehetősen drága. A tömbfűtés jóval olcsóbbnak ígérkezik, a Szigeti városrész tömbfűtésének beruházási költsége például — a kimustrált mozdonyok árát nem számítva — csak ötmillió forintba kerülne. A Szigeti városrész azonban csak egy a tömfű- tésre kiszemelt helyek közül. Ha a többit is hozzáadjuk, már tekintélyes összeget kapunk. A kimustrált mozdonyokból álló kazán házak számát tehát nem szaporíthatjuk a végtelenségig. Van egy határpont, amin túl a tömbfűtés sem kifizetődő, többe kerülhet még a távfűtésnél is. Ebből az következik, hogy a 150 millió forintos beruházást csak elodázni lehet, elkerülni nem. A kérdés most már az: vajon meddig érdemes elodázni a dolgot? Hol van az ideális határpont? És különben is: mi lesz az új városrészek levegőjével? Füstszűrő berendezést építtetünk be a kazánházak sok apró kéményébe? Mennyibe kerül a sok berendezés? Hosszú hónapok óta a gazdaságosság a főtémánk. Bármennyire is összetett és komplikált a távfűtés problémája, most már igazán szükség lenne arra, hogy az Orszá gos Energiagazdálkodási Hatóság égisze alatt egy közgazdászokból álló munkaközösség elvégezze a szükséges számításokat. Majdnem két és félezer olyan lakás van Ujmecsekalján. amely nincs bekapcsolva a távfűtésbe. Ezek lakói évek óta felteszik a kérdést: mi lesz a légfékfelújító üzemben szalag- rendszerű munkát szerveztek meg, létrehozták a felújító és a gyártó csoportot, kialakították a bejárató helyiséget, az ellenőrző, a beállító és a festő részleget, ahonnan végül is raktárba kerül a felújított üzemképes kompresszor. Az új mágocsi üzemet évi 5000 kompreszor felújítására tervezték, és naponta átlagosan 15 darab üzemképes felújítására alkalmas. Márciusban összesen 250 kom prés z- szort javítottak meg. A márciusi teljesítmény azt mutatja, hogy még nem ismerik a mezőgazdasági üzemek és vállalatok ezt a lehetőséget és nem élnek vele. Az AGROKER-uél TÚrirnlá nevárosrész „szenes” lakónegyedeivel? Számíthatnak-e a távfűtés bevezetésére? Válasz az újmecsekaliaiaknak Kérdésüket Sarkadi György hoz, a hőszolgáltató üzemegy ség vezetőjéhez továbbítottuk. Válaszát a következőkben fog lalhatjuk össze; A „szenes” lakónegyedekben 5—6 ezer forintot költöttek lakásonként a kémények, illetve kandallók beépítésére. Az említett fűtőberendezések ötven évig, sőt még tovább is kiszolgálják a lakókat, ha bevezetnék a távfűtést, egy csapásra feleslegessé válnának. Más helyen a központi fűtés bevezetése 6—10 ezer forintba kerül lakásonként, itt viszont — a hagyományos fűtőberendezés tényleges és morális lerombolását is beleértve — körülbelül 15 ezer forintra rúgna ez az összeg, Népgazdaságunknak kevés a pénze, ezért nem vállalkozhat az ilyen többletkiadásokra. Magyar László tógazdasági szervek az AGRO KER-nél adják le a felújításra váró kompresszorokat, ahonnan a mágocsi gépjavító állomás begyűjti a légsűrítőket. A többi, gépekkel dolgozó vállalat viszont közvetlenül Mágocsra szállítja a kompresszorokat. Fix áron és cseredarabos módszerrel javítanak a gépjavítóban, ha tehát valaki egy alkalommal több kompresszort szállít felújításra, még ugyanazzal a szállítóeszközzel elviheti a felújított berendezéseket. A mágocsi gépjavító állomás egész Dunántúlról gyűjti a felújításra váró kompresz- szorokat, és munkájához elegendő alkatrésszel rendelkezik. Ci üzem Másocson Évi ötezer kompresszort újítanak fel Hétfőn délután mongol oktatási delegáció érkezett városunkba. Este a vendégek megtekintették a Pécsi Nemzeti Színház előadását. Kedden délelőtt a megyei tanácsra látogatott el Zs. Cevenszuren miniszterhelyettes, S. Cerencsojzsil, az MNK Minisztertanács kulturális és oktatásügyi osztályának munkatársa, valamint E. Radna, a pedagógiai kutató intézet munkatársa. A vendégeket Bemics Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, Gábriel József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője és Kutas Antal, a megyei tanács Iskolai csoportjának vezetője fogadta. A fogadáson jelen volt a Művelődésügyi Minisztérium művelődéspolitikai főosztályának vezetője, Hernádi Kornél, aki a mongol delegációt elkísérte Baranyába. Tavasz a szőlőskertekben A KUTYÁK nem szaladnák elénk, a ház és környéke csen. des. „Balogh Gyuri bácsi biztosan otthon van” — mondták a közeli élelmiszer üzlet előtt az emberek, de úgy látszik tévedtek. Csak bokrok és fák fogadnak bennünket az udvaron és a hegyről leszaladó szellő. A böjti szél langyos, a bokrok és fák lassan mind neki zöldülnek, virágban állnak, a tavasz már visz- szavonhatatlan... A szőlőhegy minden átmenet nélkül az udvarból magasodik az ember elé. Fent az oldalban, az egyik vágó szélén hajladozik a metszőollóval Balogh György szőlősgazda, s egyben a környék legismertebb társadalmi munkása (tanácstag, lakónyilvántartókönyv vezető, kultúrház igazgató.) A gazda körül két kutya tart ügyeletet. A fehér bundájú Tisza éppen nagy szaladgálásban van, mert valahonnan előkerült egy meggondolatlan cserebogár, Bogár, a fekete fajpuli a gazda mellett üldögél és szakértelemmel bámulja a munkát. — Öreg vagyok már ehhez a sok hajladozáshoz, de nem adhatom ki a kezemből... Az idén nagyon kell vigyázni a metszéssel, mert a tavalyi pe- ronoszpóra miatt az alsó rügyek a gyengébbek... így magasabbra kell metszeni egy szemmel — fogad bennünket Balogh György, AZ UDVAR fölé magasodó hegyoldalból végig látni az egész Közép-Daindolon. A tavaszi napfény virágba borította a gyümölcsfák nagy részét, s az embereket is kicsalta a hegyoldalakba. A környező szőlőkben is metszenek, s a szemközti domboldalakon is emberek hajladoznak. Kö- zép-Daindolban 102 család lakik, s lényegében mindegyiknek van szőlője. Valameny- nyien kisemberek, a szőlők sem nagyobbak nyolcszáz négyszögölnél, de a többségük inkább csak négyszáz. Néhol friss forgatást is látni, de elég keveset. Az öregebbek bizony elhanyagolják már a szőlőt, mert nincs a sok hajlongáshoz erejük, a napszámos pedig drága. Amikor a költségek szóbakerülnek, Balogh Gyuri bácsi csak legyint: — Nekem 15—16 hektó borom szokott teremni, tavaly viszont csak három hektó lett. A védekezőszer ellátás nagyon gyatra volt, sem rézgálicból, sem vitigranból nem kaptam eleget, adtak egy olasz permetezőszert, de az semmit sem ér, mert nincs tapadóképessége. Erre aztán a költségek... Tűs forintos tnMns a»i Itt már senki nem jön el napszámba. Tíz forint óránként és naponta fél liter bor, méghozzá tiszta bor. Az a legjobb, ha az ember maga csinál mindent, de az öregember már nehezen bírja a szőlőmunkát. öregember jobb, ha eladja ;.. — Lehet, hogy jobb, de aztán kitavaszodik újra, és a régi gazdák majd nem találják a helyüket... — Nézze, nekem harminc- három éve megvan ez a szőlőm. mégis arra gondolok most, hogy eladom. Eladok szőlőt, házat, kertet, mindent egyben. Kétezernégyszáz négy szőgöl, fele szőlő, fele kert és udvar.:. — Az a fekete szirmú fa ott. — Elfagyott, lehull az egész. A kajszibarack és a mandula lefagyott. A februári meleg miatt előbb megindult a nedvkeringés. kihajtottak a fák, aztán jött a márciusi hideg és végzett velük. Más gyümölcsnek nem ártott, a szőlőnek sem. Úgy látom nagy lesz a körtetermés;.. — Szilva? — A szilva már nem érdekli az embereket. Ott rohad a fa alatt, olyanok is vannak, akik kivágják. — És a permetszerekkel hogyan lesz az idén? — Nekem lesz. Beléptem a Szőlő- és Gyümölcstermelő Társulásba. Permetezőszert és szervestrágyát a társulás segítségével kapunk. Elég sokan beléptek itt. METSZENEK mindenütt, j Nyitást csak ott látunk, ahol trágyáztak és azt bekapálják. Egyébként a Mecsek déli lejtőin nem szokás a szőlőtő be- takarása. Szükségtelen, mert, ha simára kapálnak, akkor sem fagy el. Jobban félnek a tavaszi fagyoktól, ami a neki- zöldült tőkéket, virágzó fákat pusztítja el. Vannak, akik a fagyosszenteket emlegetik, Szervácot és társait. — Kérem, itt fagyosszentek idején huszonhét éve nem volt fagy. Itt nem fagyosszentekkor kell félni, inkább április 20— 26-ig. Április második felében elég gyakran beköszöntött már a fagy — mondja Nyíri Sándor a közeli Aranyhegyen. Valamikor füstölgő tüzeket raktunk a balatoni szőlők között, s a fél falu a nedves venyigével füstölt, ha fagyveszély fenyegetett. Korszerűbb védekezés nálunk azt hiszem ma sincs a fagykár ellen. Egyelőre azonban szép tavaszi időjárás van, fasvve szélyre csak a hónap végén számíthatunk... A dijoni egyetem dékánja Pécsett Április 13-án (szerdán) Pécsre érkezik J. Dehaussy francia professzor, a dijoni egyetem jog- és közgazdaságtudományi karának dékánja s csütörtökön fél II órakor előadást tart az egyetem aulájában „A törvény és a rendelet körülhatárolása a francia államjogban” címmel. Dehaussy dékán látogatása alkalmával a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karával való szorosabb tudományos együtt működés kiépítéséről is foly tat megbeszélést a kar dékánjával. Pécs és Díjon város között az elmúlt két évben baráti kapcsolat alakult ki s ennek fejlődése érdekében a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kara több ízben tett kezdeményező lépést. Dehaussy dékán jelenlegi látogatása a két egyetem viszonyának erő södésén túl, a két város: Pécs és Dijon testvéri kapcsolatát is továbbfejleszti. (A két város a közeljövőben un. testvérváros megállapodást köt egymással és dijoni küldöttség érkezik ebből a célból városunkba.) Omlás Béta-aknán Szombaton reggel fél 8 körül omlás történt a komlói Béta-akna 11/2 telepű fejtésben. Schuller Kálmán csapatának sikerült kimenekülnie, a légvágatban dolgozók Is kifelé igyekeztek, kettőt közülük csak a légnyomás ért el. A fiatal Varga János csillés omláson belül maradt. A mentés azonnal megindult. Schuller Kálmán szocialista brigádja megfeszített erővel dolgozott, s amikor körülbelül fél 10 frié Varga János első jelzését vették fokozták a tempót. Mintegy tíz méteres szakaszt kellett újra nyitni. Varga János 13 órakor ölelheti" meg szabadítóit. Országos tánczenei fesztivál A Magyar Néphadsereg Magasabb Parancsnoksága 1966. április 17-én, vasárnap, délután 6 órakor ren" ’zi meg az országos jellegű tánczenei bemutatóját a Fegyveres Erők Klubjában. A hadseregben ez év tavaszán rendezték meg az alakulatok művészeti színvonalbemutatóit. A legjobb együttesek és szólisták jogot nyertek az országos jellegű bemutatókon való rész vételre. A tánczenei bemutató megrendezésére Pécs kapott megbízatást. A bemu taton közel tíz tánczenei együttes mutatkozik be a kö zönségnek. A tánczene kedvelői ízelítőt kapnak, hogy a hadseregben is színvonalas művészeti munka folyik, a korábban szerzett művészeti, zenei ismeretek a katom- évek alatt elmélyülnek. Erről már számos alkalomról meggyőződhettünk már a , Ki mit tud?” vetélkedők katonaegyütteseinek jóvoltából. örömünkre szolgál, hogy a vasárnap sorrakerülö tin ■ nei bemutatónak pécsi ré- t vevője is lesz, egyik net alakulatunk tá'nczenekara ugyanis megnyerte a magasabb egység színvonal versenyét és így biztosította részvételét a legjobbak között. A táncz -női bem''* ; ' ■ 'I vános jellegű, jegyek a h:.'j színen válthatók 3 forintos áron. Mongol oktatási küldöttség
