Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

A gazdaságirányítási rendszer reformja XI fi. fi központi akarat érvényesítésének eszközei az új gazdasági meeitan'zninsSian A GAZDASÄG1 MECHANIZMUS reform- .láva] kapcsolatos vitákban, gyakran felvető- iííV az a kérdés, miiven eszközök állnak ren­delkezésre az ország népgazdaságának irá­nyítására, fejlődési irányának meghatározá­sára, ha a vállalatoknak nem lesz az ed- digi gyakorlat szerint ismert — központilag előírt meghatározott terve. Melyek azok a ..titokzatos” eszközök, melyek képesek lesz­nek pótolni a népgazdasági, iparági vállalati tervek utasítások tömegét? Kell a kérdéssel foglalkoznunk, mert e területen a nézeten igen eltérőek. Az eltérő nézeteket vallók egy része lehetetlennek tartja az ilyen gazdál­kodást, mert nem bízik a közvetett eszközöli hatékonyságában. A másik póluson lévők pe­dig tagadják még a központi irányítás bár­milyen formájának szükségességét is. Mind­két szélsőséges felfogás alapvetően hibás, az objektív gazdasági törvények meg nem érté­séből ered. Mindkét nézet káros is. mert amíg az előbbi a visszahúzó, addig az utóbbi a szocialista gazdálkodás, a szocialista termelési viszonyok tagadását rejti magában. Ugv gondolom, nem lehet eleget hangsú­lyozni: mi szocializmust építünk, társadalmi tulajdonban lévő termelőeszközökkel, szocia­lista termelési viszonyok között Ebből kö­vetkezik, hogy a népgazdaság fejlesztésének irányát a nemzeti jövedelem elosztásának arányait és formáit életszínvonal alakulását központilag valamilyen formában szabá­lyozni kell és lesz is szabályozva. A KÉRDÉS TEHÄT az, hogyan? A köz­ponti akarat érvényesítésének sorrendiségé­ben első és kiinduló alapja: a párt és állam (kormány) gazdaságpolitikai célkitűzései, me­lyek meghatározzák rövidebb vagy hosszabb időszakra a gazdasági célokat, tárgyi, személyi feltételeket, alapvető gazdaságszervezési elve­ket és módszereket. A gazdaságpolitika nem le­het öncélú, önkényes, hanem az adott objektív gazdasági alapon a reális lehetőségekre kell éoülnie. A gazdaságpolitikai célok megvaló­sítását és ellenőrzését kell legfőbb feladatúi :<öni, az állami igazgatási szerveknek (mi­nisztériumok, tanácsok) és pártszerveknek. A gazdaságpolitikai célok megvalósításával, sok egyéb eszköze, módszere és feltétele mel­lett, nem hanyagolhatok el a szubjektív té­nyezők sem. hiszen nincs olyan rendszer, mely önmagától a gazdasági kérdések bonyo­lult problémáit megoldaná, azok kölcsönös összefüggéseit minden időben és körülmé- nvek között, automatikusan a helyére tudna tenni. A központi akarat érvényesítésének legfon­tosabb eszköze — most és a jövőben is — 1> népgazdaság! terv, mely egyben a szocia­lista termelési viszonyok konkrét megjele­nési formája. Következésképen a népgazda­sági terv a gazdaságpolitikai célok megvaló­sításának egyik fontos eszköze. A NEPGAZDASÄGI TERV azonban már nem azonos ma még sokak fejében meglévő fogalommal, amely leszűkíti azt a kötelező tervutasítások, mutatók rendszerére. A nép- gazdasági tervnek a tervutasítás csak egyik módszere. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy sok más módszer között, csak az egyik, melynek alkalmazását a célszerűség dönti el. Olyan folyamatoknál, vagy esetekben cél­szerű alkalmazni azt, amikor arra a többi nem alkalmazható, amikor a közvetlen uta­sítás előnyösebb, mint bármely más közve­tett szabályozás vagy befolyásolás. Az új gazdaságirányítási rendszer lénye­gét nem az fejezi ki, hogy csökken a köz­ponti irányítás és nő a helyi szervek önálló­sága, hanem az, hogy csökken az adminiszt­ratív jellegű irányítás és vele egy időben nő a helyi szervek, vállalatok önállósága. E két megfogalmazás között, lényeges különbség van. Az adminisztratív jellegű irányítást fel­váltja a nagyobb részt közvetett közgazda- sági eszközökkel — a piac-szabályozás, ár és jövedelem szabályozás, hitel és adópoli­tika — történő központi irányítás. A haté­kony központi irányítás nagy fontosságú lesz a jövőben is, hiszen gazdaságunk szocialista jellegéből kövekezik, hogy a tervezésnél Ö9sz- néoi célokat kell magunk elé kitűzni, a nép­gazdaság egészét és egyes ágazatait is figye- lembevéve és ezeknek érvényt kell szerezni, az áru és pénzviszonyok aktívabb szerepének biztosítása útján is. A népgazdasági tervezésnek és irányítás­nak az alábbi közvetett eszközei vannak a köz­ponti akarat érvényesítésében. 1. A PIAC SZABÁLYOZ AS A: Ez kétirá­nyú tevékenységet jelent, a termelésnek és a fizetőképes keresletnek szabályozását. Ehhez a szocialista államnak minden feltétele ad­va van, hiszen a megtermelt 1 -ívak jelentős részének közvetlen megrendelője. A megter­melt javak egy része kerül csak közvetlen fogyasztásra, a másik részét az úgynevezett termelő-fogyasztás, anyagok, segédanyagok, fogyóeszközök és a népgazdaság fejlesz­tését. a termelés bővítését szolgáló eszközök alkotják. Ezek jelentős részé­nek elosztása még a jelenlegi időszakban is. központi kiutalásos módszerrel történik. A tapasztalatok igazolják, hogy et, már a mai körülmények között sem megfelelő, mert nem ösztönöz a takarékosságra, egy<* belye­ken szükségtelen készletek ''halmozásához vezet, míg másutt a tényleges szükségletek kielégítését sem tudjuk biztosítani. A jelenlegi bürokratikus kiutal rend- •zer helyett, célszerűbbnek látszik kereske­delmi módszereket & vAHs>i°ti esz­köz-gazdálkodásban pedig olyan szabályozókat kell érvényre juttatni, melyek a vállalatot a legtakarékosabb gazdálkodásra ösztönzi' . Ejt a célt szolgálja az. eszközlekötési járulék, va­lamint az irányelvekből ismert új beruházás­finanszírozási rendszer is. A fizetőképes kereslet szabályozásának esz­közei a bérpolitikai intézkedések. melyek meghatározzák a népgazdaság különböző te­rületén dolgozók kereseti aránvait követke­zésképpen az árakon kér*»-—'"' a nemzeti iö- vedelemből való részesedés arányát is. A piac szabályozásával arra kell törekedni. hogy optimálisan biztosítsuk a piaci kínálat és kereslet egyensúlyát, estenként közvetlen gazdasági ösztönzők segítségével is. A ke­reslet és kínálat összhangjának biztosítására azonban legalkalmasabb eszköz a társadalmi összráfordítást tükröző árrendszer. 2. AZ Arak és a JÖVEDELEM elosz­tás. Jelenlegi árrendszerünk legjellegzete­sebb hibája, hogy a termékek árai nagymér­tékben a közgazdaságilag indokolatlanul eh térnek a társadalmilag szükséges ráfordítá­soktól. A fix árak rendszerének túlhajtása le­merevíti a fontos eszközt és így alkalmatlanná teszi arra, hogy vele biztosítsuk a kereslet és kínálat összhangját. Az új árrendszerrel biztosítani kell, hogy mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek árai helyesebben fejezzék ki a társadalmi ráfordításokat, a he­lyes ár-arányok, a jövedelmezőség segítsék elő a termelésnek a szükséglethez való ru­galmasabb alkalmazkodását. Az áraknak te­hát jelentős szerepük lehet és kell, hogy le­gyenek a termelés irányításában, szabályozá­sában, hiszen a termelő vállalat jövedelmező­sége is attól függ, hogy termékei a piacon fo­gyasztóra találnak-e, vagy sem. Mivel a megtermelt javakkal szemben meghatározott pénzben kifejezett kereset áll, így nem mind­egy, hogy ezen összkereseten belül adott ár­színvonal mellett, az egyes termékek arányai lehetővé teszik-e a termékek keresletnek megfelelő realizálását, illetve a kívánt és le­hetséges szükségletnek megfelelő kielégítést. Az árak színvonalának változtatásával te­hát, olyan eszköz áll a szocialista állam ke­zében, mellyel egyidőben szabályozható a termelés, a jövedelmezőség növelése vagy csökkentése útján, de jelentősen befolyásol­ható a kereslet is, növelő, vagy csökkenő irányban. Ilyen megfontolások alapján tör­tént intézkedés egyes mezőgazdasági termelői ár és néhány élelmiszer és ruházati cikkek fogyasztó-árának megvalósítására. 3. A BANKHITEL a központi akarat ér­vényesítésének harmadik közgazdasági befo­lyásoló eszköze, melynek szerepéről ,„A pénz­hitelgazdálkodás reformjáról” című cikkében Kisvárt elvtárs már írt. Ezért1 ennek jelen­tőségére és szerepére én már nem térek ki, de hangsúlyozni szeretném, annak rendkí­vüli jelentőségét, különösen a differenciált kamat-politika fontosságát, mert ez lesz a legkézzelfoghatóbb eszköze a központi aka­rat érvényesítésének. 4. A RUGALMAS ADÓPOLITIKA sem el­hanyagolható eszköz a szocialista állam ke­zében. Azalatt értem a forgalmi, illetmény, föld és jövedelem adó rendszert együttesen. Ezen eszközöknek elsősorban a vállalati vagy egyéb gazdálkodó szervek és egyes szemé­lyek jövedelmével, azok arányainak kialakí­tásával van szoros kapcsolata. Egy rugalmas adó-rendszer alkalmas arra, hogy a társadalom egyes csoportjának és tagjainak jövedelmét megfelelően szabályoz­za azzal, hogy a nyereség egy részét az össz­társadalmi érdekeknek megfelelően a neve­zettektől elvonja. A jövedelem elvonásnak van más eszköze is vállalatoknál, mint is­meretes, a kötelező nyereségbefizetési rend­szer. Erről a következő részben kívánok né­hány gondolatot felvetni. 3. AZ ÖNÁLLÓ VÁLLALATI GAZDÁL­KODÁS és jövedelmezőség: Az önálló gazda­ságos elszámolási rendszer a szocialista gaz­dálkodás szükségszerű közgazdasági kategó­riája. Ismert alapelveiből csak a jövedelme­zőséget emelem ki. amely a legösszetettebb szintetikus mutatója a vállalati gazdálkodás­nak. A vállalati jövedelmezőség alapvetően tői függ a népgazdasági tiszta nyereség és a költség szintjétől, a forgalmi adó nagyságá­tól és a kötelező nyereségbefizetés mértéké­től. Nem mindegy tehát, hogy milyen szinten mozog a vállalati önköltség sem a népgazda­ság, sem a vállalat szempontjából, hiszen et­től függ a népgazdasági tiszta nyereség és a vállalat jövedelme, mely egyben kihat a sze­mélyi jövedelmek alakulására is. A gazda­sági mechanizmus részletes kimunkálásában arra kell törekednünk, hogy; a közgazdasági összefüggések, azok kölcsönhatásé4 " -elem­be véve, törekedjünk optimálisan kihasználni a népgazdasági célok megvalósí4'5"" »Meké- ben ezen közvetett irányítási eszközöket. Borsos Tibor A Moszkvics 408-as szovjet személykocsira olasz, francia és nyugat­német kereskedelmi cégek is vásárlási igényt jelentettek be. Ma már a „Made in SU” védjeggyel ellátott kocsik a világ 70 országának útjain közlekednek. Az új Moszkvics-típust a moszkvai Kisautó Gyár kezdte gyártani a múlt évben. A Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet pavilonjában bemuta­tott legújabb Moszkvics azonnal felkeltette a nagyközönség és az üzleti körök figyelmét. A Moszkvics 408-at a Volgával együtt fölterjesztették több nemzetközi relédíjra és ugyanez a kocsi második helyen végzett a „Béke­trófeák” nemzetközi autóversenyeken. Az új Moszkvics minden elődjénél sokkal elegánsabb és kényelmesebb. A karosszéria változatlan szélessége ellenére utastere jóval tágasabb. A kocsit négyhengeres 50 lóerős motor hajtja; maximális sebessége 120 km/óra, fo­gyasztása 6,3 Iiter/100 km. A kocsi rendkívül alkalmas az átlag 3—4 tagú család számára. A Szovjetunióban a Moszkvics kocsi a legkeresettebb és ez egyik meghatározója a szovjet kisautógyártás gyors fejlődésének. 1970-ben a Szovjetunióban 3.5—4-szer annyi személygépkocsit gyártanak majd, mint 1965-ben. Moszkvics a világ országúíjain Vádoljuk az imperializmust m. (mert... folytatása a vízsz. 1., függőleges 19., 21., és vízszintes 62. sz. alatt) VÍZSZINTES: 17. Nyáron rende­zett falusi mulatság. 18. Tűz, víz okozta veszteség. 19. Zavaros, régi országgyűlés. 20. Ennek az államnak belügyeibe is agresz- szív módon avatkozott be az USA. 22. Egyik szülő. 23. Hely­ség Kamerun északi csücskében. 25. Jugoszláv folyó. 27. Idegen elöljáró szó. 28. Kínai helység Fucsion tartományban (vége nél­kül). 29. Fordított francia király. 31. Katonai titok! 32. Német fo­netikus birka. 34. Falióra igéje. 35. Magyar zeneszerző. 38. NY. E. 37. Zala megyei község (utolsó előtti betűje feleslegesen kettőz­ve). 39. Váz. 40. Leforratlan szőlő­lé (M = V). 42. Testi fogyatékos­ság. 43. Németesít. 45. Atom­fizikai vagy vegyi folyamatok elvégzésére használt készülék (T = I). 46. Igekötő. 47. Azonos magánhangzók. 48. Három össze­függő, de külön-külön is egészet . jelentő, nagyobb irodalmi mű. 49. Kevert irodalmi műfaj. 50. Üge­tés. 52. Nem igazi betörő (első kockába két betű). 53. Emerre a helyre. 54. Idegen pénz, idegen, névelővel. 58. Idegen főnök. 57. Sajnálom. 58. „E” Maui (Hawai) sziget egyik helységéből való. 60. Hamis. 61. Németországi cseresz­nye. 66. Az előregyártott épület­elem. (+*). 68. Rövidített katonai rendfokozat. 69. Fordítva kiejtett mássalhangzó. 71. Csendes vita. 72. Lopva figyelőn. 73. Az „Állo­mások” szerzője, utónevének kez­dőbetűjével. 76. Észak-amerikai tó. 78. Elnémult lant. 79. Személyes névmás. 81. E hosszú pillanatok. 84. Tégla darab. 85. Magánhang- *zót. 86. Bélyeggyűjtők. 89. Kár- tyafigiura. (2. kockába két betű). 90. Hadmozdulat. 92. Csendben döfök. 93. Japán város. 95. Liszt­jelzés. 96. Állat jelzője. 97. Vigad. 98. Durva kender. 100. Vörös an­golul. 101. Csendes veréb. 203. Fordított számnév. 104. Százegy. 105. Egyesült Nemzetek Szerve­zete. 107. Éhes nyáj igéje. 109. Régi pénz + magánhangzó. 110. Balul keverve, ni. Testrészetek. 113. Nagy keleti tó. 114. Eredeti Írással Vietnam szomszédja. 115. Baranya folyója. 117. ötszázötven­egy. 118. Sáv. FÜGGŐLEGES: 2. Háborús fel­vonulási terület az ókorban. 3. Idegen női név. 4. Lázadó pogány vezér. 5. Éktelen baranyai köz­ség. 6. T. Ö. 7. Kevert német fürdő. 8. Zavaros álom. 9. Szür­ke fémek. 10. A családi tűzhely istene. 11. Olajfa. (A = É). 12. „A” főzeléknövény fordítva. 13. Fohász. 14. Személyes névmás. 16. Nyereg része. ?.4. Hibás tes­tű (—K). 26. Sem te, sem ő, sem én (Akkor ki?). 29. Füzet. 30. Francia eredetű szóval visszavo­nul (az utolsó kockába két betű). 32. Keleti istenség.' 33. Növényi anyagból készült ajtózár. 35'. Szel­lemi kikapcsolódás. 38. Fordítva: két prémes állat. 39. „A” való­ságot. 40. Amennyi csak van, mind (utolsó kockába két betű). 4L Zenei hármas. 4L Veszprém megyei nagyközség. 45/a, Két ma­gánhangzó. 51. Ilyen „intézkedés­nek” nevezi az USA a más álla­mok ügyeibe való fegyveres be­avatkozást. 53. De meg van „ezért” keverve! 55. A. I. 57. Ide­gen személyes névmás. 59. iii. 61. Mesterember (O = G —’). 63. Lé­tezik. 64. Az Üj-Hebridák egyik szigetét. 65. Menetrendi rövidítés. £7. Ebben az épületben dolgozták ki részleteiben a vietnami agresz- szió végrehajtását. 70. Igekötő. 71. Széchenyi István hármas könyvé­nek egyike. 74. Angol férfinév (R = P). 75. Híres, öregen is ját­szó angol labdarúgó neve foneti­kusan. 77. Szélein rág. 80. Moz­gékony, életrevaló. 82. Végeitől megfosztott, meleg, férfi alsóruha. 83. Porcelánföld. 86. Névutó. 87. Román város. 88. Fordított harc­kocsi. 94. A. T. 99. Szevasz utóda! 101. Magot hintek. 102. Egészség­telen!!! 104. Hamisan játszott a kártyával. 106. Fordított izületi megbetegedés. 107. LÁ-LA-LÁ. 10L .... esz (Falhoz állít, becsapj 109. Külföldi cigaretta-márka. HL He-he-he! 112. 1964. decemberébe« tartotta VI. Kongresszusét (utolsó kockába kettősbetű). 115. Családi név végződése is lehet. 116. Zásr szélek. \ Beküldendő: a vízsz. 1., függő­leges 19., 21., és vízsz. 62. sz.- megfejtése 1966. április 16-ig a KISZ Megyei Bizottságra (Pécs« Rét u. 4.). . Az első fordulóban könyvjutaU mat nyertek: Komáromy Zsu­zsanna Komló, Pandur József Pécs, Tihanyi Miklós Pécs, Bíró Kálmán Pécs, T üresek József Pécs. A második forduló helyes meg* fejtése: .. a nemzetközi impe­rializmus élén nagy apparátussal, óriási anyagi befektetéssel a né­pek zsandárát személyesíti meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom