Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
Vtldg proletárjai, egyesüljetek! DunCmtüU napló ________Az MSZMP Baranya me^ei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _____ X XIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1966. ÁPRILIS 10. VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése fl gazdasági és társadalmi helyzet alalfllláca a mdsodik ötéves terv időszakában (1961—1965) Az 1961—1965. években a második ötéves terv időszakában tovább növekedtek a termelőerők, a termelés szervezetében egyre inkább előtérbe jutottak a koncentráltabb nagyüzemek: az iparban és az építőiparban ez a koncentráció iparszervezési intézkedések révén jött létre, a mezőgazdaságban pedig a tervidőszak kezdetére befejeződött szocialista átalakulás alapozta meg a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A gazdasági fejlődéshez nagymértékben hozzájárult a nemzetközi munkamegosztásba való fokozottabb bekapcsolódásunk ÍS; 1961—1965. években, a második ötéves terv időszakában a népgazdaság fejlődését, a lakosság életkörülményeinek változását a következő főbb adatok jellemzik: Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem 1965- ben — az ötéves tervben előirányzott 36 százalékos növekedéssel szemben — kb. 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. Az évenkénti növekedés a tervidőszak végén lassúbb lett. A nemzeti Jövedelem alakulása az I960, év százalékában M6Ö 1961 1962 1963 1964 1965 100 106 111 118 123 125 Az ötéves tervidőszakban — az összesen 813 milliárd forintot kitevő nemzeti jövedelemből — fogyasztásra összesen 601 milliárd forintot, az állóalapok és a folyamatban levő beruházások állományának növelésére 154 milliárd forintot, e célokra együttesen 92.9 százalékot (755 milliárd forintot) fordítottunk. A nemzeti jövedelem 7.8 százalékának megfelelő érték a készleteket és a tartalékokat növelte. A fogyasztásra, az állóalapok bővítésére, továbbá a készletek és tartalékok növelésére fordított összeg öt év alatt együttesen kb. 0.7 százalékkal több volt, mint az öt évi nemzeti jövedelem, ezt behozatali többlettel kellett fedezni. Ipar A szocialista ipar termelése öt év alatt lényegében a tervnek megfelelő mértékben, kb. 47 százalékkal emelkedett, ezen belül az állami ipar termelése 47 százalékkal, a szövetkezeti ipar termelése mintegy másfélszeresére növekedett. A tervidőszak folyamán a szocialista ipar termelése a következőképpen alakult: < Az «pari termelés alakulása az 1960. év százalékában I960 100 1961 111 1962 120 1963 129 1964 140 1965 147 Ipari beruházások céljaira az elmúlt öt esztendőben 186 milliárd forintot, az összes beruházások 42 százalékát fordították. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1965-ben másfél millió volt, 200 000 fővel, 15 százalékkal több, mint 1960-ban; 1960—1965 között az ipari munka termelékenysége 27 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésének — a tervben előirányzott 70 százalék helyett — 64 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből és 36 százaléka a foglalkoztatottak számának növekedéséből. öt év alatt az ipar — az élelmiszeripar termékeit nem számítva — hazai végső fel- használásra (fogyasztási és beruházási célokra együttesen) kb. 245 milliárd forint, exportra mintegy 200 milliárd forint értékű iparcikket adott át. Ugyanezen idő alatt az ipari eredetű anyagok és termékek készlete — részben a növekvő termelés és forgalom szükségleteiből adódóan, részben azonban ezt meghaladó mértékben — kb, 36 milliárd forinttal nőtt. A tervidőszak folyamán a kitűzött céloknak megfelelően változott az ipari termelés szerkezete: az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar termelése (91 százalékkal), és a gépiparé (59 százalékkal). Ezzel a vegyipar aránya az ipari termelésben 8 százalékról 10 százalékra, a gépiparé 26 százalékról 28 százalékra növekedett; Népgazdaság összes energia szükséglete 1960. és 1965. között mintegy 30 százalékkal nőtt. A megnövekedett szükséglet kb. 75 százalékát fedezték hazai termelésből és mintegy negyed részét importból. A fűtőanyagok termelése öt év alatt kb. 23 százalékkal, a fűtőanyagimport kb. másfél- szeresére emelkedett. A második ötéves terv időszakában — bár legfőbb energiaforrásunk még mindig a szén — nőtt a kőolaj és főként a földgázfelhasználás aránya. A tervidőszak folyamán ugyanis megkezdődött a feltárt gázmezők programszerű hasznosítása. A VILLAMOSENERGIAIPAR kapacitását öt év alatt 600 megawattal, 38 százalékkal bővítették. 1965-ben 11 milliárd kWó villamos energiát termeltek, másfélszer annyit, mint öt évvel ezelőtt. A tervidőszak folyamán bekapcsolódtunk a KGST országok egyesített villamosenergiarendszerébe, ennek folyamán fokozódott a villamosenergiaimport: 1965-ben a felhasznált összes villamos energia 10 százaléka importból származott. Az 1965-ben importált villamos energia minte y háromnegyedét a Szovjetunióból hoztuk be. A KOHÁSZÁT termelése 1965-ben 31 százalékkal volt több, mint 1960 ban, ezen belül a vaskohászat 30 százalékkal, az alumínium- kohászat 46 százalékkal, a színesfémkohászat 27 százalékkal növelte termelését 1965-ben az összes hengerelt- áru-termelés 35 százalékát exportálták és az összes hen- gereltáru-szükséglet 18 százalékát importból fedezték. A GÉPIPAR termelése öt év alatt összesen 59 százalékkal emelkedett 1965-ben a gépipar termékeinek exportja — beleértve a gépipar által gyártott fogyasztási cikkeket is — másfélszer annyi volt, mint 1960-ban. A híradás- és vácuumtech- nikai termékekből 2.3-szer, műszeripari termékekből 1.9- szer annyit termeltek 1965- ben, mint 1960-ban. öt év alatt a gépek és gépi berendezések gyártása 42 százalékkal, a közlekedési eszközöké 54 százalékkal, a villamosipari gépeké és készülékeké 61 százalékkal, a fémtömegcikkeké 49 százalékkal nőtt. öt év alatt összesen 781 000 mosógépet, 202 000 centrifugát, 64 ezer padlőkefélogépet, 244 ezer porszívót, 238 ezer hűtő- szekrényt gyártottak. A rádiótermelés a tervidőszakban csak kismértékben emelkedett, televízióból 1965-ben csaknem kétszer annyit termeltek, mint 1960-ban. 1961—1965. években 17 000 darab különféle szerszám-» gépet, 21 ezer teherautót és autóbuszt, 523 Diesel-mozdonyt, 377 ezer rádiót és 392 ezer televíziót adtunk el külföldre. A VEGYIPAR termelése és a vegyipari termékek exportja öt év alatt megkétszereződött. A vegyipari ágak közül a gyógyszeripar termelése háromszorosára, a műtrágyatermelés két és félszeresére emel kedett. 1965-ben a műtrágyafelhasználás kb. kétharmadát fedeztük hazai termelésből. A KÖNNYŰIPAR legtöbb ágazata termelésének növekedése a második ötéves terv időszakában az ipari átlagnál mérsékeltebb volt. A textilipar termelése 35 százalékkal, a textilruházati iparé 26 százalékkal, a cipőiparé 28 százalékkal volt több 1965-ben mint öt évvel korábban. A bútoripar öt év alatt 75 százalékkal emelte termelését. Jelentősen nőtt a korszerű, keresett bútorok választéka és aránya, javult a hazai bútorellátás, emellett nagymértékben nőtt a bútorexport is. Évente átlagosan a ruházati termékek (szövetek, konfekcióáruk, cipők) termelésének kb. egynegyedét exportálták, öt év alatt 600 millió négyzetméter pamutszövetet, 38 millió négyzetméter gyapjú- szövetet, 36 millió pár cipőt, 13 millió női ruhát, kosztümöt és kabátot exportáltak. az Élelmiszeripar termelése 1960—1965 között 44 százalékkal, az élelmiszeripari termékek exportja kétszeresére emelkedett. A konzervipar 90 százalékkal, a tejipar 29 százalékkal, a hússT ipar 30 százalékkal, a baromfi- feldolgozó ipar 2.3-szeresére növelte termelését. ÉPÍTŐIPAR 1965-ben a szocialista építőipar termelése kb. 35 százalékkal volt több, mint 1960- ban. Ezen belül öt év alatt az állami építőipar kb. 32 százalékkal, a szövetkezeti építőipar kb. 85 százalékkal növelte termelését. Az építő- anyagipar termelése öt év alatt 37 százalékkal nőtt. 1965-ben az állami és szövetkezeti építőiparban és az építőipari tervezőintézetekben 295 000 fő dolgozott, 11 százalékkal több, mint a tervidőszak elején. Az építőipari termelés növekedésének nagyobb részét tehát a termelékenység növekedése fedezte, öt év alatt az egy építőipari foglalkoztatottra jutó termelés csaknem 21 százalékkal emelkedett. Az építőipar termelése korszerűbbé vált: 1960-ban az előregyártott vasbetonszerkezetek felhasználásának aránya 25 százalék, 1965-ben pedig 38 százalék volt. Az állami lakásépítkezéseknél a korszerű (nagyelemekből álló) fal- szerkezetek aránya öt év alatt jelentős mértékben növekedett, 1965-bem az összes falszerkezeteknek mintegy felét tette ki. öt év alatt építőipari beruházásokra körülbelül \ milliárd forintot, az összes beruházások 2 százalékát fordították. 1965-ben az állami épí(F oly tatás a 3. oldalon.) Erősödik a kormányellenes mozgalom Dél-Vietnamban Saigon: A saigoni katonai direktórium leváltotta Nguyen Van Chuan tábornokot, az első hadtest, a Da Nang-i katonai körzet parancsnokát és helyére Dinh tábornokot helyezte. Chuan tábornok mindössze három héttel ezelőtt vette át a parancsnokságot. Elődje, Thi tábornok volt az ország legnépszerűbb katonai személyisége, akinek kény szerlemondása robbantotta ki a jelenlegi dél-vietnami politikai válságot. Dinh tábornok az új Da Nang-i főparancsnok, a délvietnami hadsereg legfiatalabb tábornoka. Noha a múltban szembefordult a buddhistákkal, komoly érdemeket szerzett a Diem-rezsim megbuktatása során. Kinevezése a megfigyelők szerint — kétségtelenül azt a célt szolgálja, hogy mepróbálja újból a kormányerők mellé állítani a saigoni hatóságok ellen nyíltan lázadó tiszteket. A tábornokok tanácsa pénteken közéi 10 órán át ülésezett és szombaton, reggel újból összeült, amikor hírek érkeztek az első hadtest körzetének különböző pontjain folyó csapatmozdulatokról. Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka, aki jelenleg Saigonban tartózkodik, az amerikai polgári lakosság Da Nangból való elszállítását javasolta Cabot Lodge amerikai nagykövetnek, tekintettel a városban uralkodó „politikai feszültségre”. Szombaton reggel Da Nang- ban hangszórókkal felszerelt helikopter utasította az amerikai polgári személyeket, gyülekezzenek a város központjában. A kiürítés katonai védelem mellett helikoptereken megkezdődött. Eddig mintegy 700 amerikai állampolgár hagyta már el a várost. A nőket és gyermekeket bárkákon szállítják át a Da Nang folyón védettebb területékre. Hűéből már pénteken elszállították az amerikai polgári szeméi-eket. Szombaton reggel a Da Nangban élő francia kolónia mintegy 200 személyét a francia konzulátusra rendelték, hogy megadják a szükséges utasításokat kiürítés esetére. Közben tart az idegháború a helyi kormányellenes csapatok és a saigoni utasítást követő tengerészgyalogosok között, akik a város körül és az óriási amerikai légitámaszponthoz vezető útvonal mentén foglalták el állásaikat. Újabb híresztelések terjedtek el arról, hogy a tengerészek csak a kormány utasítására várnak és megszállják a várost. Dr. Man, Da Nang-i polgármester az amerikai óvintézkedéseket, a polgári lakosság elszállítását feleslegesnek mondotta és hangsúlyozta, hogy Da Nang lakossága minden eshetőségre biztosított Az AP legfrissebb híre szerint kormányellenes tüntetéseket jelentettek szombaton reggel Dalaiból. is, ahová sürgősen katonai erősítést irányítottak. A Saigontól mintegy 225 kilométerrel északkeletre fekvő Dalat számos kormányellenes tüntetés színhelye volt a múltban is. A jelenlegi politikai válságban Hue és Da Nang után a harmadik nagyváros, amely a központi kormány ellen fellázad. %AAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A AAAAAAACAAA VIRÄQZIK a tulipanfa Erb János felvétel«
