Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

i9«s. Április 9. napló A Megyei Tanács VB megtárgyalta: Kopván növelhető a megye építőipari kapacitása? 2419 hiányzó munkás — Növelik az építőipari tanulók számát Uj gépeket kap a tanácsi építőipar Meghívás Díj ónba 3 A megyei tanács végrehajtó bizottsága az építési és mun­kaiig}:! osztályok előterjesztése alapján pénteken megtárgyal­ta és elfogadta azt a tervet, mely a megye építési kapaci­tásának jelentős mérvű bőví­tését célozza. Baranya megyében — Pécs- csel együtt —, négy vállalat, illetve szövetkezet végez épí­tőipari munkákat. Ezek: az ÉM. Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat évi 400 millió, a Baranya megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat évi 60 millió, a Pécsi Ép tő- és Tatarozó Vállalat évi 35 millió és a KISZÖV szövetkezetei évi 140 millió fo­rint átlagos építőipari terme­léssel. 270 millió Ft elveszelt... A rendelkezésre álló építő­ipari kapacitás évről évre lé­nyegesen alatta marad az igé­nyeknek. 1965-ben például 270 millió forint értékű építési igényt kellett elutasítani — elsősorban munkaerőhiány miatt. A múlt év októberében tartott vizsgálat adatai sze­rint 2419 fő a létszámhiány, melyből 1082 a szakmunkás. Ezen belül is elsősorban kő­műves (565) és ács (138) szak­mában volt nagy a hiány. A kapacitáshiány megszüntetése érdekében tehát elsősorban a szakmunkásképzést kell nö­velni. A III. ötéves terv időszaká­ban a megye munkaerő-hely­zetét nagymértékben meg­könnyíti, hogy az 1950-es évek közepén született nagylétszá­mú korosztályok — az úgy­nevezett demográfiai-hullám —, ebben az időszakban lép­nek munkaképes korba. Ez le­hetővé teszi a tanulóintéze­tekben a felemelt létszámú be­iskolázást. Az 1965—66. tanév­ben végző tanulók továbbta­nulási és elhelyezkedési lehe­tőségeit vizsgálva az előter­jesztés megállapította, hogy A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Kiskomáromban a községi Művelődési Házban megtar­tott lottó-sorsoláson a 14. já­tékhéten a következő számo­kat húzták ki: 42, 69, 74, 85, 89 453 fiú és 546 leány részére jelenleg még nincs biztosítva a továbbtanulási lehetőség, így az építőiparitanuló-képzés létszámnövelése személyi te­kintetben biztosítva van. Mindezek alapján 1966—67 ben az előző évinél 250-nel több építőipari tanulót vesz­nek fel. Növelni kell a tantermen számát Gondot okoz az iparitauló- iskolák alacsony tanteremszá­ma. Különösen a járási szék­helyeken súlyos a helyzet, egyedül talán Mohács a ki­vétel, ahol a jelenlegi 5 tan­termes MüM.-iskolát újabb néggyel bővítik. Siklóson és Szigetváron azonban továbbra is megoldatlan a kérdés, s ez komolyan veszélyezteti a fel­emelt létszámú építőiparita­nuló-képzés sikerét. A végrehajtó bizottság elé terjesztett intézkedési tervja­vaslat külön foglalkozott a Baranya megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat munkájával, illetve a kapaci­tásbővítés lehetőségeivel. Je­lenleg a legnagyobb gondot itt is a létszámhiány, a terv­szerűtlen anyaggazdálkodás, s az „élő” munkahelyek rend­kívül magas száma okozza. Alacsony a gépesítettség foka is. Míg a minisztériumi ipar­ban az átlag 4,3 LE/fő, addig ennél a vállalatnál csak 2,3T.E jut egy-egy építőipari mun­kásra. Az előterjesztés felett nyi­tott vitában elsőnek Csendes László szólalt fel. Elmondot­ta, hogy a tanácsi építőipar­ban rendkívül alacsony a gép­kihasználás foka. A törmelé­ken ység öt év alatt alig emel­kedett, ami a munkaszerve­zés hiányosságaira figyelmez­tet. Lengvári István, a MüM. 500-as intézetének igazgatója „tanulóépítkezések” kialakítá­sát javasolta. Határozati javaslatok A vita Palkó Sándor elv­társ zárszavával ért véget, majd a végrehajtó bizottság határozati javaslatokat foga­dott el. Eszerint az építőipar­ban jelentkező súlyos szak­munkáshiány enyhítése érde­kében a korábbi évek 350 fős beiskolázásával szemben 600— 650 tanulót fognak a jövőben beiskolázni. A mezőgazdasági építkezések meggyorsítása ér­dekében szélesebb körben használják ezentúl az előre­gyártott épületelemeket és szerkezeteket, s a kivitelezést a lehetőségek szerint a tsz-ek építőipari brigádjai végzik majd. A tanácsi építőipar rendkí­vül súlyos anyagellátási hely­zetének javítása érdekében a tanács' felkéri az ÉM. ÉPEL- LÁTÖ Vállalatát, hogy a jö­vőben szervezzék meg és elé­gítsék ki a tanácsi igényeket is. Palkó Sándor javaslata alapján a v. b. határozati ja­vaslatba foglalta azt a tervet, hogy egyes gimnáziumokban a jövőben szervezzenek szak- középiskola jelleggel építőipari osztályokat. COVENTRY tőpolgármestere Pécsett Wiliam Parfltt, Coventry város főpolgármestere és felesége ma Pécsre érke­zett. Az angol vendégeket elkísérte Sófalvi István, a dunaújvárosi tanács vég­rehajtó bizottságának el­nökhelyettese és Szabó Mi­hály, a 26-os Építőipari Vál­lalat igazgatója. Wiliam Parfitt-ot a Pécs városi Tanácson a végre­hajtó bizottság nevében dr. Böhm János osztályvezető fogadta. Az angol város főpolgár­mestere — ma délután meg­tekintette a városunkban folyó építkezéseket, Pécs műemlékeit, majd a város szervezetével ismerkedett. Franciaországban vendégszerepei a Mecsek Művészegyüttes? Pénteken a déli órákban Pécsre érkezett Raoul Leva- vasseur, a franciaországi bur­gundi népitánc-együttes ■ elnö­ke. A városi tanácson Gáb­riel József elvtárs, a művelő­désügyi osztály vezetője fo­gadta Dijon város képviselő­jét, aki hivatalosan is átadta a Mecsek Művészegyüttesnek szóló meghívást, az évenként megrendezésre kerülő néptánc fesztiválra. — Nagy örömmel jöttem Pécsre — mondotta kérdé­sünkre, — hogy a jól ismert együttest meghívjam vendég- szereplésre. A dijoni és a pé­csi jogi egyetem között már létrejött a baráti kapcsolat, ez az alkalom jó arra hogy a két város között kulturális vonatkozásban is megalapoz­zuk a találkozókat. Már lát- ; tam a pécsi együttest és nagy ' tisztelője vagyok művészetük­nek. AZ ORVOSNŐ időnként kitárják a két­szárnyú, fehér ajtókat a belvárdgyulai körzeti or­vosnő lakásában. A szem­közti falnál elhelyezik a televíziót. Előtte székek so­rakoznak a szomszéd szobá­ból. Aztán lassan gyülekez­nek a „vendégek”: Palotai Zsuzsa, Vidákovics Mária, Páj Ilona, Papp Ilona meg a többi kiszes lány. Mi­előtt megkezdődne a film a tv-ben, hol az orvosnő tart kiselőadást az elsősegély- nyújtásról, a sérültek gyors ellátásáról, hol a férje — Horváth János — beszél ne­kik a nemzetközi helyzet­ről, politikai témáról. Hagyomány ez már Bel- várdgyulán, ahol az orvosi körzethez három falu és két puszta, tartozik, össze­sen 2900 ember. Dr. Vörös Zsuzsa, a körzeti orvosnő egyben a Vöröskereszt el­nöke is. A férje szakasz­parancsnok a polgári véde­lemnél. A kettőt nagyon jól összehangolják mindenna­pos munkájukban. Persze arra kíváncsi az ember, hogy van-e valami gyakorlati haszna annak, hogy időnként televízióné­zés előtt beszélgetnek a fia­talokkal, hogy elsősegély- nyújtó tanfolyamokat szer­veznek a faluban, hogy a felvilágosító előadások egész sorát tartják hónapról hó­napra’ Dr. Vörös Zsuzsa egyértelműen válaszol: Sok haszna van! — Elsősorban a betegek, a sérültek veszik hasznát — mondja és példákkal igyek­szik alátámasztani állítását. A Városi Tanács idei beruházásai Ülést tartott a végrehajtó bizottság; Pénteken de. ülést tartott Pécs város Tanácsa Végrehaj­tó Bizottsága. Az ülés napi­rendjén szerepelt a tanácsi vállalatok 1965. évi termelési és munkaügyi mutatóinak is­mertetése. valamint a tanácsi aa-d'iság 1966. évi beruházási hí eleinek felhasználásával kapcsolatos kérdések megvi­tatása. Az 1965. évi termelési ter­vet a tanácsi vállalatok 104,5 százalékra teljesítették, a fejlődés a bázishoz viszonyít­va ?3 9 százalék. Ezt az ered­ményt a létszámterv 98.9 szá­zalékos teljesítésével érték el, ezen belül az alkalmazotti létszám a munkáslétszámnál valamivel nagyobb mértékben emelkedett. Ennek okaiként Vörös Károly munkaügyi osztályvezető a tanácsi válla­latok 1960—62-es profilrende­zéseit, valamint a bujtatott létszámok felszámolását je­lölte meg. Egyben felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a szolgáltató tevékeny­séget folytató vállalatok jelle­güknél fogva nagyobb alkal­mazotti létszámot igényelnek. A béralapterv teljesítése 98.3 százalékos, a felfutás 1960-hoz viszonyítva 33.3 szá­zalék. A tanácsi ágazatok ter­melékenysége az 1965-i terv­számhoz képest 106 százalé­kos, ez a bázishoz viszonyítva 8,8 százalékos fejlődés. A tanácsi vállalatok terme­lési és termelékenységi muta­tói általában kedvezően ala­kultak, 1965-ben kisebb súly- lyal jelentkezett a szak- és se­gédmunkás hiány. A végrehajtó bizottság el­fogadta a városi tanács v. b munkaügyi osztálya és terv­osztálya fentebb ismertetett előterjesztését. A tanácsi gazdaság 1966. évi beruházási hiteleinek felhasz­nálásával kapcsolatos terveket dr. Misángyi Sándor, a tervosztály vezetője terjesztet­te a végrehajtó bizottság elé. ! A felhasználható ágazati, hi­! telkeretnek az alábbi felada- j tokra történő lebontását java- ' solta: a Szikra Nyomda gép- beszerzése, a Pécsi Sütőipari ^Vállalat VI. üzembővítése, a ‘déli főgyűjtőcsatorna fejlesz­tése, a közmű-tanulmány be­fejezése, a pécsbánya telepi vízvezeték építése, a meszesi víztartó, a meszesi szennyvíz- csatorna, Tortyogó automati­zálásának tanulmánya, a III. sütőüzem központi fűtésének építése, köznonti sütőüzem tervezése, a színházi átjáró- híd építése, a Tiborc utcai gázvezeték építése, a Pécsi Kertészeti Vállalat gőzfűtés építése, a komlói üzemi épü­let tervezése és a Vasút utca víztelenítése. A felsorolt fel­adatok részben az 1966. évi tervjavaslatban szerepelnek, j részben engedélyezett, de ter­ven felüli, részben pedig cél- | jellegű beruházások. A végrehajtó bizottság az előterjesztést elfogadta. Zakari János tsz-tag ese­tét említi elsőnek. Az Or­kán járvasilózó térd alatt ledarálta a lábát. Értesí­tették ugyan azonnal az orvost, a mentőket, de ha Sipos Sándor nem látja el szakszerűen, bizony elvér­zik. — A Haffner Lacika esete is tanulságos. A négyéves kisfiú kukoricaszemet du­gott az orrába. Máskor ilyen esetben elkezdődik a jajveszékelés ahelyett, hogy orvoshoz sietnének. Elég egy hirtelen szippantás, tor­kára megy a kukoricaszem és megfullad. A mama viszont vöröske­resztes aktíva, az orvosnő oktatja rendszeresen. Azon­nal orvoshoz hozta Lacikát. p'aluhelyen nagy szó az ilyesmi még manap­ság is. Azzal, hogy bevezet­ték az intézményes egész­ségügyi ellátást, csupán az igények növekedtek. Lát­tam, amint egy nőgyógyá­szati időszakos rendelésen zsúfolásig megtelt a rende­lő várószobája. Rendelés közben robbant be egy kis­fiú: anyuka nagyon rosszul érzi magát, orvosságot kér! Üzentek, hogy Olaszban egy idős beteg nagyon várja már az orvosnőt. Eddig megy a dolog, de akkor van baj, ha valami rendkí­vüli történik. Baleset, várat­lan, ismeretlen megbetege­dés. öngyilkossági kísérlet fa­lun is előfordul. Mit ivott? Honnan vette? Mennyit ve­hetett be? Mind nagyon fon­tos az orvosnak. A múltkor is, mire dr. Vörös Zsuzsa kiért a helyszínre, aktivis­tái biztosították a feltétele­ket a káros hatószer felis­meréséhez. A beteget is el­látták úgy, ahogyan azt a tanfolyamon tanulták. A körülötte talált fiolákat, or- vosságos dobozokat is ösz- szegyűjtötték és mutatták: ebből szedhetett be halálos adagot. Mégsem halt meg. • Azoknak az embertársainak köszönheti életét, akik sza­bad idejükben az orvosnő előadásait hallgatják. — Nem fárasztó? Az orvosnő mosolyog. — Mondjam azt, hogy nemcsak a betegeimet vé­dem ezzel a munkával, ha­nem a magam munkáján is könnyítek? Gyorsabb a betegellátás, több idő jut más betegek számára. A telefonja be van repü­lőzve. Ellentétben más fa­lusi telefonokkal, délután négy óra után is hívhatják. Egész éjjel a betegei ren­delkezésére áll, mint a töb­bi, falun dolgozó kollégá­ja. Ez azt jelenti, hogyha valahol baleset történik, máris cseng a telefon. — Ilyenkor telefonon is utasításokat adok. Mit te­gyenek addig, amíg oda nem érek. Ha nem volnának kioktatva az aktívák, akkor hiába magyaráznék akár órák hosszat is. T\ e a kétszárnyú, fehér ajtókat gvakran kitár­ják és mielőtt elkezdődne a tv-film, Palotai Zsuzsa, Vidákovics Mária meg a többiek meghallgatják a körzeti orvosnő előadását a nyílt törések ellátásáról, a beteg kényelmes elhelyezé­séről. — ügy tudom, ön már járt városunkban? — Igen, a múlt évben, ári­kor a pécsi fesztiválon szere­pelt a mi csoportunk. Tulaj­donképpen akkor szerettem meg városukat, az itteni em­bereket, a város vezetőit. Azokban a napokban családi vonatkozású esemény is tör­tént, ugyanis feleségem itt Pé­csett találta meg unokanő­vérét M. Graef Matild zeneta­nárnő személyében. Mostani utazásunkat arra is felhasz­náltuk, hogy őt meglátogas­suk. — Milyen időpontban ren­dezik meg a fesztivált? — Minden év szeptember első vasárnapján találkoznak Dijonban a legjobb burgundi népitáncosok. Ez a dátum egy­| részt azzal függ össze, hogy ilyenkor a zsírosban ta'álha- tók a diákok és tanárok, te­hát a fesztiválnak nagy a lá­togatottsága. Másrészről egy­ben a szüret, a bor ünnep­sége is, egy régi népi hagyo­mány ápolása. Ezért azt gon­doljuk. a Mecsek Művész­együttes számára is az lenne a legjobb, ha szeptember első napjaiban érkezne városunk­ba, tekintve, hogy a feszti­vált megelőzően, nagy, lát­ványos felvonuláson is részt kell venniök. — Az elmúlt években már szerepelt a fesztiválon ma­gyar együttes? — Igen, tavaly egy buda­pesti csoportot fogadtunk. A magyar néptáncot nagyon sze­retik nálunk, mert híven őr­zi a népi hagyományokat tán­cosaik művészi felkészültsége kitűnő. Rajtuk keresztül a két nép fiai ismerkednek meg egymással, mélyítik el barát­ságukat s azt gondolom. a taWkozókban ez a legfonto­sabb. Igaz ugyan, hogy mint’ minden fesztiválon. itt tí " zsűri bírálja el az együttesek produkcióit, különböző díjakat adunk ki. véleményünk sze­rint azonban sokkal többet je­lent az, ha a népitánc művé­szetén keresztül megismerjük és megszeretjük egymást. — A dijoni csoport nagy tetszést aratott Pécsett, azóta járt külföldön? — Nem. mi inkább francia- országi turnén vettünk részt, most kaptunk egy ciprusi meghívást. A baráti beszélgetés végén Gábriel József és Simon An­tal, a Mecsek Művészegyüt'es vezetője ismételten megkö­szönték a megtisztelő meghí­vást és a kedves vendégektől abban a reményben búcsúz­tak el. hogy a szeptemberi fesztiválon tovább erősítik Dí­jon és Pécs közötí kia’pindó baráti kapcsolatokat Bocz József 114 millió forintos beruházás Korszerűsítik és bővítik a Pécsi Kenderfonógvárat Hétmillió ötszázhatvanöt­ezer kilométer hosszú ken­derfonalat fontak tavaly a Pécsi Kenderfonógyárban. Ezzel a hosszúsággal 189-szer lehetne körültekerni a föl­det az Egyenlítő vonalán. Az üzem a második öt­éves terv időszakában évről évre jobb eredményeket ért el. Tavaly 875 tonnával több árut gyártott, mint 1960-ban, ami 62,4 százalékos fejlődés­nek felel meg. A termelé­kenység ez idő alatt 17.4 százalékkal nőtt. Szép sike­reket értek el a gyártmány fejlesztésben is. 1960-ban 4, tavaly pedig már 13-féle gyártmánnyal jelentkezhet­tek a piacon. Közéjük tar­tozik az Nm 8, 5, a 10 és a 12-es vékonyságú kenderfo­nal, valamint az exportra kerülő ponyvaszövetek. 1964 januárban áttértek a három műszakos termelésre, s ez kétscgte’eniil elősegí­tette a jó eredményeket, hi­szen sikerült megválást i- niok a terme1 őberentíj és-k maximális kihasználását. Ez a fejlődés alapozta meg annak lehetőségét, hogy szó­ba kerülhetett a 60— 70 éves gépparkkal rendelkező üzem rekonstrukciója. A Könnyű­ipari Minisztérium Tervező Irodájától a napokban kap­ták meg a rekonstrukció be­ruházási programját. A be­ruházási összeg 114 millió forint. Ebből az összegből 92 milliót fordítanak e'pck beszerzésére, a többiből bő­vítik az üzem épületeit, új üzemi konyhát, étkezőt, öl­tözőt és fürdőt építenek, or­vosi rendelőt Iétesítenk, légkondicionáló berendezése­ket helyeznek üzembe. A harmadik ötéves terv ben megv-i '-'fásra kerülő rckorfih'ititcf'í s^rán éves szinten 1500 'Annával, illet­ve 46,5 millió forint terme­lési értékben növekedik a gyár termelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom