Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

2 napló 1966. Aprít,is ». A XXIII. páríkongressznsnak az SZKP Központi Bizottsága beszámolója alapján elfogadott határozata Moszkva (TASZSZ) A kongresszus a Központi Bizottság beszámolója alapján elfogadott határozatában jóváhagyta az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységét. „A szovjet kormány külpolitikájának célja — hangzik a hatá­rozat — más szocialista országokkal együtt biztosítani a szo­cializmus és a kommunizmus felépítésének kedvező nemzet­közi feltételeit; Erősíteni a szocialista országok egységét és összefogását, barátságát és testvériségét; Támogatni a nemzeti felszabadító mozgalmakat és meg­valósítani a sokoldalú együttműködést a fiatal fejlődő álla­mokkal; Következetesen védelmezni a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együttélésének elvét, határozott vissza­utasításban részesíteni az imperializmus agresszív erőit, meg­menteni az emberiséget az új világháborútól.” A kongresszus elhatározta, hogy „teljes egészében jóvá­hagyja az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvona­lát és gyakorlati tevékenységét; jóváhagyja azokat a javasla­tokat és megállapításokat, amelyeket az SZKP Központi Bi­zottságának beszámolója tartalmaz.” A XX. kongresszus óta eltelt időszakban — hangzik a határozat — „a párt tevékenysége a XX. és XXII. kongresz- szus által meghatározott irányvonal alapján ment végbe és az SZKP programjának teljesítésére irányult”. „A Szovjetunióban végbemenő kommunista építés nem­zetközi jelentősége az, hogy növeli az egész szocialista rend­szer gazdasági, politikai és védelmi erejét, elősegíti világ­szerte a szocializmus eszméinek elterjedését és meggyökere­sed ését.” Az SZKP „meg van győződve a nemzetközi kommunista mozgalom azon megállapításának helyességéről, mely szerint megvan a lehetőség az agresszor megfékezésére, az új világ­háború elhárítására”. Az erőviszonyok a nemzetközi porondon továbbra is a szocializmus, a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. Ugyanakkor fokozódott az impe­rialista agresszió és aktivizálódott a reakció. A határozat rámutat, hogy „nem változott meg az imperializmus agresz- szív természete”. „Az amerikai imperializmus a legfőbb reakciós erő, amely a világ csendőrének szerepében lép fel.” „Nyugat-Németország a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészkévé vált” — mondja a határozat. — A nemzetközi helyzet „sürgetően megköveteli minden háborúellenes antiimperialista erő tömörülését”. A kongresszus jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsá­gának irányvonalát, amely a nemzetközi kommunista moz­galomban támadt nézeteltéréseknek az 1957-cs és 1960-as is­mert dokumentumokban foglalt elvek alapján való rendezé­sére, irányul. A határozat jóváhagyja a Központi Bizottság konkrét intézkedéseit, amelyek célja „rendezni a nézeteltéré­seket a Kínai Kommunista Párttal a marxizmus—leninizmus elvei alapján.” A határozat hangsúlyozza, hogy a marxisták­nak—leninistáknak engesztelhetetlen harcot kell vívniok a jobboldali és a „baloldali revizionizmus” ellen. „Az SZKP csakúgy, mint a testvérpártok többsége, cél­szerűnek tartja a kommunista- és munkáspártok új nemzet­közi tanácskozásának összehívását, amikor erre megérnek a feltételek.” A határozat leszögezi, hogy a Szovjetunió új győzelme­ket aratott „a legfőbb kapitalista országokkal vívott gazda­sági versenyben”. „A Szovjetunió 1960—1970-es ötéves népgazdaságfejlesz­tési terve fontos szakasz abban a harcban, amelyet a párt és a szovjet nép vív a kommunizmus anyagi és műszaki bázi­sának megteremtéséért, az ország gazdasági és védelmi ere­jének további növeléséért.” „A kongresszus elengedhetetlenül szükségesnek tartja biz­tosítani a küszöbönálló ötéves terv idején a nép anyagi jólé­tének további fellendülését” — hangzik a határozat. „A kongresszus hangsúlyozza a szovjet állam további erősítésének, a szocialista demokrácia minden eszközzel való fejlesztésének fontosságát.” A határozat megállapítja, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága „határozottan követte a pártélet lenini normái és a kollektív vezetés elvei szigorú betartásának irányvonalát”. ,.A párt tevékenysége szempontjából, társadalmunknak a kommunizmus felé vezető úton való további haladása szem­pontjából elsőrendű jelentőségű az SZKP Központi Bizottsá­gának októberi (1964) plénuma.” „A nemzetközi fejlődés alátámasztotta pártunknak, az egész kommunista mozgalomnak azt a megállapítását, hogy a jelenkorban a történelmi fejlődés fő irányát a szocialista világrendszer, valamint az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átszervezéséért küzdő erők határozzák meg” — hangzik a határozat. „A beszámolási időszakot jellemzi, hogy a szocialista országok és az ezekben az országokban működő testvérpártok kapcsolatai megszilárdultak a marxizmus—leninizmus, a szo­cialista internacionalizmus elvei alapján, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egymás iránti tiszte­let, a pártok és az államok önállósága elvei alapján. A Szov­jetunió és a szocialista országok kapcsolatai gazdagodtak, szorosabbá és szívélyesebbé váltak az utóbbi években.” „A szocialista országok gazdasági együttműködése új fok­ra emelkedett. E tekintetben egyre jobban növekszik a KGST szerepe. Megerősödött a Szovjetunió és más szocialista országok szerződéses kapcsolatainak rendszere. E szerződésekben meg­testesül népeink testvéri barátsága. Kiterjedt a szocialista országok katonai együttműködése. Végbe megy a Varsói Szerződés mechanizmusa megerősödé­sének és tökéletesedésének folyamata” — állapítja meg a ha­tározat. ' A kongresszus kifejezte a szovjet kommunisták forradal­mi szolidaritását a kapitalista országok munkásosztályával. A kongresszus megállapította, hogy erősödnek és széle­sednek a kommunista világmozgalomnak, „mint korunk leg­befolyásosabb politikai erejének” állásai. A határozat rámutat, hogy „a testvérpártok sokoldalú és kétoldalú találkozásai, az állandó véleménycsere és az időszerű kérdések elvtársi megvitatása hasznos gyakorlatnak és ugyanakkor jó útnak bizonyult a kommunista mozgalom tömörítéséhez”. „Az SZKP fellép a kommunista mozgalomban minden egyeduralmi törekvés ellen, valamennyi párt igazi egyenjo­gúságáért és testvéri viszonyáért a proletár internacionaliz­mus elveinek alapján. Leonvid Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára záróbeszédet mon­dott a XXIII. pártkongresz- szuson. amely március 29-e óta ülésezett a Kremlben. — Kollektiven kidolgoztuk a párt politikai irányvonalát a legközelebbi évekre — je­lentette ki Brezsnyev. — A kongresszus meghatá­rozta belpolitikánk és gazda­sági munkánk fő irányát a következő ötéves időszakra. — A kongresszus munkájá­nak az a másik fontos ered­ménye, hogy megjelölte pár­tunk és az állam külpolitikai irányvonalát. — A kongresszus megbízta a Központi Bizottságot, a szovjet kormányt, hogy a jö­vőben is folytassa azt a kül­politikát, amely a kommuniz­mus építéséhez a legkedve­zőbb feltételek megteremtésé, re, a szocialista rendszer ha­talmának erősítésére, a népek által a nemzeti és a társadal­mi felszabadulásért vívott harc minden eszközzel való támo­gatására, a béke erősítésére és az új világháború elhárításá­ra, a különböző társadalmi rendszerű államok közti békés egymás mellett élés lenini el­veinek erősítésére irányul, — folytatta Leonyid Brezsnyev. Végül a kongresszus mun­kájának harmadik fontos eredménye abban rejlik, hogy elfogadta azon határozatokat, amelyek szervezeti és eszmei- politikai vonatkozásban pár­tunk további megerősitésére hivatottak. A kongresszusi küldöttek egységesen jóváhagyták az SZKP Központi Bizottsága 1964. októberében. 1965. már­ciusában és szeptemberében megtartott plénumainak ha­tározatait és nagyra értékelték e határozatok jelentőségét a párt egész életében a helyes, valóban reális szakszerű munkastílus megerősítésében. Magán a kongresszuson is ez a munkastílus érvényesült. — Az SZKP XXIII. kong­resszusa újra bebizonyította, hogy pártunk szilárdan egy­séges a bel- és külpolitika minden kérdésében, — álla­pította meg Brezsnyev. — Osztálytestvéreink min­denütt a világon úgy látják, hogy a kommunizmus sikeres építésével segítjük elő leg­jobban forradalmi harcukat, külföldi barátaink kongresz- szusi felszólalásai újra erről győztek meg bennünket, — mondotta az SZKP KB főtit­kára. — A testvérpártok képvise­lői felszólalásaikban mind tel­jes megértéssel fogadták és támogatták pártunknak a kommunista egység megszilár­dítására tett erőfeszítéseit, — jelentette ki. s annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy „az egység ügye győzni fog.” Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy a kongresszus ki­fejezésre juttatta harcos for­radalmi szolidaritását az ame­rikai imperializmus ellen küzdő hős vietnami néppel.” — Magabiztosan, derűlátóan nézünk a jövő elé. S ez az optimizmus megalapozott, mert reálisan vettük számba óriási lehetőségeinket, pár­tunk és az egész nép kimerít­hetetlen erejét — jelentette ki Brezsnyev befejezésül. Dr. Albert B. Sabin, világhí­rű amerikai tudós, a gyer­mekbénulás elleni védekezés új eljárásának megteremtője, a Magyar Tudományos Aka­démia tiszteletbeli tagja, Bu­dapestre érkezett Az SZKP XXIII. kongresszusának nyilatkozata az USA vietnami agressziójáról A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszu­séi, kifejezve a szovjet kom­munisták és az egész szovjet nép akaratát és érzéseit, ha­ragos felháborodással elítéli az Amerikai Egyesült Álla­moknak a testvéri vietnami nép ellen elkövetett barbár agreszióját. A dél-vietnami hazafiak ellen folytatott bűnös háború­ban mintegy negyedmillió amerikai katona vesz részt. Az amerikai imperialisták az­zal, hogy agresszív háború­jukba bevonják a különböző katonai tömbökben résztvevő Módosítások az SZKP szervezeti szabályzatában A XXIII. pártkongresszus a Központi Bizottság beszámoló­jában kifejtett javaslatokra határozatot fogadott el az SZKP szervezeti szabályzatá­nak részleges módosításairól. A módosításoknak megfele­lően a jövőben az SZKP Központi Bizottsága a köz­ponti bizottsági ülések közötti pártmunka irányításának vég­rehajtására Politikai Bizottsá­got választ az elnökség he­lyett, amely eddig a plénu- mok között irányította a Köz­ponti Bizottság munkáját. A Központi Bizottság megvá­lasztja az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkárát. A szervezeti szabályzatba beiktatott új paragrafus sze­rint két pártkongresszus kö­zött a Központi Bizottság a sürgősen eldöntendő pártpoli­tikai kérdések megvitatására Országos Pártkonferenciát hívhat össze. Hasonló párt­konferenciákat tartottak Le­nin életében és később 1940-ig. A belügyminisztérium szervei deviza- és vámbűntett alapos gyanúja miatt Schwarcz László magyar állampolgár, bécsi lakost őrizetbe vették. Az ügyben a vizsgálat folyik. A kongresszus továbbra is érvényesnek mondotta ki azt a tételt, amely a pártszervek tagjainak és a pártszervezeti titkároknak megújítását és el- mozdithatóságát szabályozza. A szervezeti szabályzat to­vábbra is kimondja, hogy va­lamennyi pártszerv választá­sakor be kell tartani a ta­gok rendszeres megújításának és a vezetés folyamatosságá­nak elvét. A jövőben a felvételi aján­láshoz szükséges párttagsági időt három évről öt évre emelik. A fiatalok 23 éves ko­rukig csak a Komszomolon keresztül léphetnek a pártba. (A korhatár korábban 20 év­nél végződött). A kongresszu­si határozat szerint a párt­építéssel összefüggő módosítá­sok azt célozzák, hogy a párt­ba csak a legkiválóbbak ke­rülhessenek és a pártszerveze­tek megnövekedett felelősség­gel kezeljék ezt a kérdést. Az SZKP' szervezeti sza­bályzatának bevezető részét azzal a tétellel egészítették ki, hogy a párt megtisztítja so­rait azoktól a személyektől, akik megszegik a programot, az SZKP szervezeti szabály­zatát és magatartásukkal kompromittálják a kommu­nista nevet ' szövetségeseiket, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetik más országok biztonságát és szu­verenitását. A Szovjetunió, a többi szo­cialista ország és a világ kommunista és munkásmoz­galma a vietnami népnek ál­landóan nagy és sokrétű segít­séget nyújtott és nyújt Az egész párt, minden szovjet ember nevében a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa erélvesen köve­teli a Vietnam ellen Irányuló amerikai agresszió megszünte­tését és az összes interven­ciós csapatok kivonását Viet­namból. Ennek az agressziónak a folytatása, amelyet az ameri­kai militaristák megpróbálnak kiterjeszteni más délkelet- ázsiai országokra Is, a világ­béke szempontjából a legve­szedelmesebb következmé­nyekkel járhat. A kongresszus nyomatéko­san kijelenti; a vietnami nép ellen irányuló szégyenletes háború „eszkalációjá”-val egyidejűleg az agresszorok azt tapasztalják, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista ba­rát és testvér egyre nagyobb támogatást nyújt Vietnam­nak. A vietnami nép hazája egész területének gazdájává válik. Soha senki nem fogja tudni kioltani a szocializmus fáklyáját, amelyet magasra emel a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa leszögezi, hogy a vietnami kérdést csakis a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front jogos követelései elismerésé­nek alapján lehet megoldani. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. koneresz- szusa ünnepélyesen testvéri szolidaritását nyilvánítja a hős vietnapi népnél, a Viet­nami Dolgozók Pártjával, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Fronttal és felhívás­sal fordul az összes In—mu- nista és munkáspártokhoz, hogy még kitartóbban töre­kedjenek az akciőegységre a vietnami amerikai agresszió elleni harcban, a harcoló viet­nami népnek szóló hatékony segítség és támogatás meg­adásában. Ma jobban, mint valaha, lényeges az, hogy a szocialis­ta országok, az összes kom­munista pártok teljes mérték­ben kifejezésre juttassák in­ternacionalista felelősségérze­tüket, egységes akciókban fog­janak össze és tömörítsék maguk körül az összes haladó, demokratikus és békeszeret'ő erőket az imperialista agresz- szió megszüntetése érdekében. Az egész világ kommunis­tái, a haladás és a demokrá­cia összes hívei, mindazok a becsületes emberek, akik szí­vükön viselik a béke, az igaz­ságosság, a nének szabadságá­nak és függetlenség -nek ügyét, emeliék fel tiltakozó szavukat, még aktívabban lép­jenek fel az amerikai impe­rialisták vietnami agresszív cselekedetei ellen! _ hangzik a határozat. Keni sikerült az amerikai flüas-Cenlaur ho'drakéta-kísérlet Nem sikerült a többszöri halasztás után pénteken haj­nalban, magyar idő szerint 02 órakor végrehajtott Atlas- Centaur amerikai rákétakísér- let, amely egy „Surveyor” holdrakéta fellövése főpróbá­jának készült. A rakéta fellövésekor úgy látszott, hogy a kísérletet si­ker koronázza, de nem egé­szen másfél óra múlva az űr­kutatási hivatal bejelentette.* hogy a rakéta második foko­zatának két hajtóműve közül csak az egyik lépett működés­be és az is csak rövid ideig. Ilyen módon a holdrakéta makettje nem jutott el a ki­tűzött pályára, hanem a raké­ta második fokozatával együtt egy földkörüli pályán kering A kommunisták sorainak eszmei-politikai tömörítése, amire az SZKP a jövőben is megingathatatlanul törekedni fog, feltételezi a marxisták—leninisták engesztelhetetlen har­cát a jobboldali és a baloldali revizionizmus ellen. A marxista-leninista iránytól való akár baloldali, akár jobbol­dali elhajlás különösen veszélyes akkor, amikor az a nacio­nalizmus és a hegenomizmus megnyilvánulásaival függ össze. A kommunista világmozgalom további előrehaladásának igen fontos feltétele, hogy a marxista—ienmista elmélet alap­ján alkotó módon dolgozzuk fel a nemzetközi események me­nete és a forradalmi mozgalom gyakorlata által felvetett új problémákat”. 1 A határozat hangsúlyozza, hogy „a békés együttélés elve elfogadhatatlan az elnyomó és az elnyomottak, a gyarma­tosítók és a gyarmati elnyomás áldozatai viszonyában.” A határozat előirányozza ,.a testvéri szocialista országok és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatainak további erősí­tését: a kapitalista országokkal való kölcsönösen előnyös ke­reskedelem fejlesztését”. A kongresszus rámutat a mezőgazdaság fejlesztésének elsőrendű jelentőségére. A kongresszus jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsá- ! ffanak „intézkedéseit, amelyek a párt szervezeti tevékenysé­gnek további tökéletesítését, a kommunisták és a dolgozók körében végzett ideológiai munka kiterjesztését a párton belüli demokrácia fejlesztését szolgálják.” A kongresszus úgy véli, hogy a kommunista érítés ver­tesében a szovjet állam bel- és külpolitikájában a tód m;- nyosságnak, a kollektivizmusnak és a gyakorlatiasságnak — amely meghonosodott a Központi Bizottság munka-stíl' sá- ban — kell a jövőben is képeznie az egész tevékenység alapjat. „A párt egész ideológiai munkájának alapja — hangzik a határozat — a marxizmus—leninizmus eszméinek propa­gálása. A párt egész tevékenysége szempont iából igen fontos jelentősége van a marxista-leninista elmélet alkotó mó-io t ! ya,° fejlesztésének a kommunista építés tapasztalatai és a forradalmi világmozgalom fejlődd irzsoá ideo­lógia minden megnyilvánulása elleni harcnak.” „A kongresszus nagy jelentőséget tulajdonit a szocia­lista-realista Irodalom és művészet fejlődésének.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom