Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-09 / 84. szám
2 napló 1966. Aprít,is ». A XXIII. páríkongressznsnak az SZKP Központi Bizottsága beszámolója alapján elfogadott határozata Moszkva (TASZSZ) A kongresszus a Központi Bizottság beszámolója alapján elfogadott határozatában jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységét. „A szovjet kormány külpolitikájának célja — hangzik a határozat — más szocialista országokkal együtt biztosítani a szocializmus és a kommunizmus felépítésének kedvező nemzetközi feltételeit; Erősíteni a szocialista országok egységét és összefogását, barátságát és testvériségét; Támogatni a nemzeti felszabadító mozgalmakat és megvalósítani a sokoldalú együttműködést a fiatal fejlődő államokkal; Következetesen védelmezni a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elvét, határozott visszautasításban részesíteni az imperializmus agresszív erőit, megmenteni az emberiséget az új világháborútól.” A kongresszus elhatározta, hogy „teljes egészében jóváhagyja az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét; jóváhagyja azokat a javaslatokat és megállapításokat, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának beszámolója tartalmaz.” A XX. kongresszus óta eltelt időszakban — hangzik a határozat — „a párt tevékenysége a XX. és XXII. kongresz- szus által meghatározott irányvonal alapján ment végbe és az SZKP programjának teljesítésére irányult”. „A Szovjetunióban végbemenő kommunista építés nemzetközi jelentősége az, hogy növeli az egész szocialista rendszer gazdasági, politikai és védelmi erejét, elősegíti világszerte a szocializmus eszméinek elterjedését és meggyökeresed ését.” Az SZKP „meg van győződve a nemzetközi kommunista mozgalom azon megállapításának helyességéről, mely szerint megvan a lehetőség az agresszor megfékezésére, az új világháború elhárítására”. Az erőviszonyok a nemzetközi porondon továbbra is a szocializmus, a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. Ugyanakkor fokozódott az imperialista agresszió és aktivizálódott a reakció. A határozat rámutat, hogy „nem változott meg az imperializmus agresz- szív természete”. „Az amerikai imperializmus a legfőbb reakciós erő, amely a világ csendőrének szerepében lép fel.” „Nyugat-Németország a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészkévé vált” — mondja a határozat. — A nemzetközi helyzet „sürgetően megköveteli minden háborúellenes antiimperialista erő tömörülését”. A kongresszus jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának irányvonalát, amely a nemzetközi kommunista mozgalomban támadt nézeteltéréseknek az 1957-cs és 1960-as ismert dokumentumokban foglalt elvek alapján való rendezésére, irányul. A határozat jóváhagyja a Központi Bizottság konkrét intézkedéseit, amelyek célja „rendezni a nézeteltéréseket a Kínai Kommunista Párttal a marxizmus—leninizmus elvei alapján.” A határozat hangsúlyozza, hogy a marxistáknak—leninistáknak engesztelhetetlen harcot kell vívniok a jobboldali és a „baloldali revizionizmus” ellen. „Az SZKP csakúgy, mint a testvérpártok többsége, célszerűnek tartja a kommunista- és munkáspártok új nemzetközi tanácskozásának összehívását, amikor erre megérnek a feltételek.” A határozat leszögezi, hogy a Szovjetunió új győzelmeket aratott „a legfőbb kapitalista országokkal vívott gazdasági versenyben”. „A Szovjetunió 1960—1970-es ötéves népgazdaságfejlesztési terve fontos szakasz abban a harcban, amelyet a párt és a szovjet nép vív a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtéséért, az ország gazdasági és védelmi erejének további növeléséért.” „A kongresszus elengedhetetlenül szükségesnek tartja biztosítani a küszöbönálló ötéves terv idején a nép anyagi jólétének további fellendülését” — hangzik a határozat. „A kongresszus hangsúlyozza a szovjet állam további erősítésének, a szocialista demokrácia minden eszközzel való fejlesztésének fontosságát.” A határozat megállapítja, hogy az SZKP Központi Bizottsága „határozottan követte a pártélet lenini normái és a kollektív vezetés elvei szigorú betartásának irányvonalát”. ,.A párt tevékenysége szempontjából, társadalmunknak a kommunizmus felé vezető úton való további haladása szempontjából elsőrendű jelentőségű az SZKP Központi Bizottságának októberi (1964) plénuma.” „A nemzetközi fejlődés alátámasztotta pártunknak, az egész kommunista mozgalomnak azt a megállapítását, hogy a jelenkorban a történelmi fejlődés fő irányát a szocialista világrendszer, valamint az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átszervezéséért küzdő erők határozzák meg” — hangzik a határozat. „A beszámolási időszakot jellemzi, hogy a szocialista országok és az ezekben az országokban működő testvérpártok kapcsolatai megszilárdultak a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egymás iránti tisztelet, a pártok és az államok önállósága elvei alapján. A Szovjetunió és a szocialista országok kapcsolatai gazdagodtak, szorosabbá és szívélyesebbé váltak az utóbbi években.” „A szocialista országok gazdasági együttműködése új fokra emelkedett. E tekintetben egyre jobban növekszik a KGST szerepe. Megerősödött a Szovjetunió és más szocialista országok szerződéses kapcsolatainak rendszere. E szerződésekben megtestesül népeink testvéri barátsága. Kiterjedt a szocialista országok katonai együttműködése. Végbe megy a Varsói Szerződés mechanizmusa megerősödésének és tökéletesedésének folyamata” — állapítja meg a határozat. ' A kongresszus kifejezte a szovjet kommunisták forradalmi szolidaritását a kapitalista országok munkásosztályával. A kongresszus megállapította, hogy erősödnek és szélesednek a kommunista világmozgalomnak, „mint korunk legbefolyásosabb politikai erejének” állásai. A határozat rámutat, hogy „a testvérpártok sokoldalú és kétoldalú találkozásai, az állandó véleménycsere és az időszerű kérdések elvtársi megvitatása hasznos gyakorlatnak és ugyanakkor jó útnak bizonyult a kommunista mozgalom tömörítéséhez”. „Az SZKP fellép a kommunista mozgalomban minden egyeduralmi törekvés ellen, valamennyi párt igazi egyenjogúságáért és testvéri viszonyáért a proletár internacionalizmus elveinek alapján. Leonvid Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára záróbeszédet mondott a XXIII. pártkongresz- szuson. amely március 29-e óta ülésezett a Kremlben. — Kollektiven kidolgoztuk a párt politikai irányvonalát a legközelebbi évekre — jelentette ki Brezsnyev. — A kongresszus meghatározta belpolitikánk és gazdasági munkánk fő irányát a következő ötéves időszakra. — A kongresszus munkájának az a másik fontos eredménye, hogy megjelölte pártunk és az állam külpolitikai irányvonalát. — A kongresszus megbízta a Központi Bizottságot, a szovjet kormányt, hogy a jövőben is folytassa azt a külpolitikát, amely a kommunizmus építéséhez a legkedvezőbb feltételek megteremtésé, re, a szocialista rendszer hatalmának erősítésére, a népek által a nemzeti és a társadalmi felszabadulásért vívott harc minden eszközzel való támogatására, a béke erősítésére és az új világháború elhárítására, a különböző társadalmi rendszerű államok közti békés egymás mellett élés lenini elveinek erősítésére irányul, — folytatta Leonyid Brezsnyev. Végül a kongresszus munkájának harmadik fontos eredménye abban rejlik, hogy elfogadta azon határozatokat, amelyek szervezeti és eszmei- politikai vonatkozásban pártunk további megerősitésére hivatottak. A kongresszusi küldöttek egységesen jóváhagyták az SZKP Központi Bizottsága 1964. októberében. 1965. márciusában és szeptemberében megtartott plénumainak határozatait és nagyra értékelték e határozatok jelentőségét a párt egész életében a helyes, valóban reális szakszerű munkastílus megerősítésében. Magán a kongresszuson is ez a munkastílus érvényesült. — Az SZKP XXIII. kongresszusa újra bebizonyította, hogy pártunk szilárdan egységes a bel- és külpolitika minden kérdésében, — állapította meg Brezsnyev. — Osztálytestvéreink mindenütt a világon úgy látják, hogy a kommunizmus sikeres építésével segítjük elő legjobban forradalmi harcukat, külföldi barátaink kongresz- szusi felszólalásai újra erről győztek meg bennünket, — mondotta az SZKP KB főtitkára. — A testvérpártok képviselői felszólalásaikban mind teljes megértéssel fogadták és támogatták pártunknak a kommunista egység megszilárdítására tett erőfeszítéseit, — jelentette ki. s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy „az egység ügye győzni fog.” Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a kongresszus kifejezésre juttatta harcos forradalmi szolidaritását az amerikai imperializmus ellen küzdő hős vietnami néppel.” — Magabiztosan, derűlátóan nézünk a jövő elé. S ez az optimizmus megalapozott, mert reálisan vettük számba óriási lehetőségeinket, pártunk és az egész nép kimeríthetetlen erejét — jelentette ki Brezsnyev befejezésül. Dr. Albert B. Sabin, világhírű amerikai tudós, a gyermekbénulás elleni védekezés új eljárásának megteremtője, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, Budapestre érkezett Az SZKP XXIII. kongresszusának nyilatkozata az USA vietnami agressziójáról A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszuséi, kifejezve a szovjet kommunisták és az egész szovjet nép akaratát és érzéseit, haragos felháborodással elítéli az Amerikai Egyesült Államoknak a testvéri vietnami nép ellen elkövetett barbár agreszióját. A dél-vietnami hazafiak ellen folytatott bűnös háborúban mintegy negyedmillió amerikai katona vesz részt. Az amerikai imperialisták azzal, hogy agresszív háborújukba bevonják a különböző katonai tömbökben résztvevő Módosítások az SZKP szervezeti szabályzatában A XXIII. pártkongresszus a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett javaslatokra határozatot fogadott el az SZKP szervezeti szabályzatának részleges módosításairól. A módosításoknak megfelelően a jövőben az SZKP Központi Bizottsága a központi bizottsági ülések közötti pártmunka irányításának végrehajtására Politikai Bizottságot választ az elnökség helyett, amely eddig a plénu- mok között irányította a Központi Bizottság munkáját. A Központi Bizottság megválasztja az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát. A szervezeti szabályzatba beiktatott új paragrafus szerint két pártkongresszus között a Központi Bizottság a sürgősen eldöntendő pártpolitikai kérdések megvitatására Országos Pártkonferenciát hívhat össze. Hasonló pártkonferenciákat tartottak Lenin életében és később 1940-ig. A belügyminisztérium szervei deviza- és vámbűntett alapos gyanúja miatt Schwarcz László magyar állampolgár, bécsi lakost őrizetbe vették. Az ügyben a vizsgálat folyik. A kongresszus továbbra is érvényesnek mondotta ki azt a tételt, amely a pártszervek tagjainak és a pártszervezeti titkároknak megújítását és el- mozdithatóságát szabályozza. A szervezeti szabályzat továbbra is kimondja, hogy valamennyi pártszerv választásakor be kell tartani a tagok rendszeres megújításának és a vezetés folyamatosságának elvét. A jövőben a felvételi ajánláshoz szükséges párttagsági időt három évről öt évre emelik. A fiatalok 23 éves korukig csak a Komszomolon keresztül léphetnek a pártba. (A korhatár korábban 20 évnél végződött). A kongresszusi határozat szerint a pártépítéssel összefüggő módosítások azt célozzák, hogy a pártba csak a legkiválóbbak kerülhessenek és a pártszervezetek megnövekedett felelősséggel kezeljék ezt a kérdést. Az SZKP' szervezeti szabályzatának bevezető részét azzal a tétellel egészítették ki, hogy a párt megtisztítja sorait azoktól a személyektől, akik megszegik a programot, az SZKP szervezeti szabályzatát és magatartásukkal kompromittálják a kommunista nevet ' szövetségeseiket, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetik más országok biztonságát és szuverenitását. A Szovjetunió, a többi szocialista ország és a világ kommunista és munkásmozgalma a vietnami népnek állandóan nagy és sokrétű segítséget nyújtott és nyújt Az egész párt, minden szovjet ember nevében a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa erélvesen követeli a Vietnam ellen Irányuló amerikai agresszió megszüntetését és az összes intervenciós csapatok kivonását Vietnamból. Ennek az agressziónak a folytatása, amelyet az amerikai militaristák megpróbálnak kiterjeszteni más délkelet- ázsiai országokra Is, a világbéke szempontjából a legveszedelmesebb következményekkel járhat. A kongresszus nyomatékosan kijelenti; a vietnami nép ellen irányuló szégyenletes háború „eszkalációjá”-val egyidejűleg az agresszorok azt tapasztalják, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista barát és testvér egyre nagyobb támogatást nyújt Vietnamnak. A vietnami nép hazája egész területének gazdájává válik. Soha senki nem fogja tudni kioltani a szocializmus fáklyáját, amelyet magasra emel a Vietnami Demokratikus Köztársaság. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa leszögezi, hogy a vietnami kérdést csakis a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front jogos követelései elismerésének alapján lehet megoldani. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. koneresz- szusa ünnepélyesen testvéri szolidaritását nyilvánítja a hős vietnapi népnél, a Vietnami Dolgozók Pártjával, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Fronttal és felhívással fordul az összes In—mu- nista és munkáspártokhoz, hogy még kitartóbban törekedjenek az akciőegységre a vietnami amerikai agresszió elleni harcban, a harcoló vietnami népnek szóló hatékony segítség és támogatás megadásában. Ma jobban, mint valaha, lényeges az, hogy a szocialista országok, az összes kommunista pártok teljes mértékben kifejezésre juttassák internacionalista felelősségérzetüket, egységes akciókban fogjanak össze és tömörítsék maguk körül az összes haladó, demokratikus és békeszeret'ő erőket az imperialista agresz- szió megszüntetése érdekében. Az egész világ kommunistái, a haladás és a demokrácia összes hívei, mindazok a becsületes emberek, akik szívükön viselik a béke, az igazságosság, a nének szabadságának és függetlenség -nek ügyét, emeliék fel tiltakozó szavukat, még aktívabban lépjenek fel az amerikai imperialisták vietnami agresszív cselekedetei ellen! _ hangzik a határozat. Keni sikerült az amerikai flüas-Cenlaur ho'drakéta-kísérlet Nem sikerült a többszöri halasztás után pénteken hajnalban, magyar idő szerint 02 órakor végrehajtott Atlas- Centaur amerikai rákétakísér- let, amely egy „Surveyor” holdrakéta fellövése főpróbájának készült. A rakéta fellövésekor úgy látszott, hogy a kísérletet siker koronázza, de nem egészen másfél óra múlva az űrkutatási hivatal bejelentette.* hogy a rakéta második fokozatának két hajtóműve közül csak az egyik lépett működésbe és az is csak rövid ideig. Ilyen módon a holdrakéta makettje nem jutott el a kitűzött pályára, hanem a rakéta második fokozatával együtt egy földkörüli pályán kering A kommunisták sorainak eszmei-politikai tömörítése, amire az SZKP a jövőben is megingathatatlanul törekedni fog, feltételezi a marxisták—leninisták engesztelhetetlen harcát a jobboldali és a baloldali revizionizmus ellen. A marxista-leninista iránytól való akár baloldali, akár jobboldali elhajlás különösen veszélyes akkor, amikor az a nacionalizmus és a hegenomizmus megnyilvánulásaival függ össze. A kommunista világmozgalom további előrehaladásának igen fontos feltétele, hogy a marxista—ienmista elmélet alapján alkotó módon dolgozzuk fel a nemzetközi események menete és a forradalmi mozgalom gyakorlata által felvetett új problémákat”. 1 A határozat hangsúlyozza, hogy „a békés együttélés elve elfogadhatatlan az elnyomó és az elnyomottak, a gyarmatosítók és a gyarmati elnyomás áldozatai viszonyában.” A határozat előirányozza ,.a testvéri szocialista országok és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatainak további erősítését: a kapitalista országokkal való kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlesztését”. A kongresszus rámutat a mezőgazdaság fejlesztésének elsőrendű jelentőségére. A kongresszus jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsá- ! ffanak „intézkedéseit, amelyek a párt szervezeti tevékenységnek további tökéletesítését, a kommunisták és a dolgozók körében végzett ideológiai munka kiterjesztését a párton belüli demokrácia fejlesztését szolgálják.” A kongresszus úgy véli, hogy a kommunista érítés vertesében a szovjet állam bel- és külpolitikájában a tód m;- nyosságnak, a kollektivizmusnak és a gyakorlatiasságnak — amely meghonosodott a Központi Bizottság munka-stíl' sá- ban — kell a jövőben is képeznie az egész tevékenység alapjat. „A párt egész ideológiai munkájának alapja — hangzik a határozat — a marxizmus—leninizmus eszméinek propagálása. A párt egész tevékenysége szempont iából igen fontos jelentősége van a marxista-leninista elmélet alkotó mó-io t ! ya,° fejlesztésének a kommunista építés tapasztalatai és a forradalmi világmozgalom fejlődd irzsoá ideológia minden megnyilvánulása elleni harcnak.” „A kongresszus nagy jelentőséget tulajdonit a szocialista-realista Irodalom és művészet fejlődésének.”
