Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

lfm. Április l nciplö 5 thqy mk Nincs rondább dolog egy újságíró számára, mint az esemény nélküli napok, he­tek. Aztán egy szép napon özönével zúdulnak a szenzá­ciók, s az ember azt sem tudja, mihez is fogjon. Azt hittem, a legnagyobb esemény a Tichy-ügy lesz. Igaz, nem volna szabad megírnom, a Dó- zsa-intéző, Szekeres Ambrus azt mondta, várjunk vele még, hivatalosan nem nyilatkozhat ugyan, de azért megsúgja, hogy a Tichy, a Lajos, végre mégiscsak a Dózsához kerül. No de mindegy, ha már le­írtam, egye fene, végül is mit titkolódzunk? Nem igaz? De ez semmi! Hív a Balatoni az OTP-től, menjek fel. Fölme­gyek, ad egy kávét s azt mondja, holnap megeszik a lapot, olyan szenzációt közöl velem. Aztán közli is velem: az Állatifehérje Vállalatot ki­telepítik a Basamalom útról és a telep helyén június kö­zepéig az OTP autószalont nyit. A kocsivásárlás részlet­re megy: ezerötszáz forintot befizet a fej, a többit harminc évig törlesztheti. Aki húsz éven belül letudja az adós­ságát, az a Volga vagy Sirály mellé kap még egy Trabantot is hamutartónak, teljesen in­gyen. Igaz, hogy a kocsit har­minc év után adják oda, de akkor is megéri. Ilyetén aztán megoldódik a pécsi közlekedés is — 30 év múlva. Sőt! Előbb! A 20-as járatokat például mától kezd­ve megduplázzák, négy helyett nyolc 20-as, csuklós busz köz­lekedik óránként a szokásos útvonalon. Gondolom, ennél kedvezőbb hírt aligha közöl­hetnénk Ujmecsekalja vagy Meszes lakóival. Ha csak azt nem, hogy — egyelőre heti 3 alkalommal — borjúhúst mér­nek az említett lakótelepek hentesboltjaiban. Aztán majd az igényektől teszik függővé, hogy növeljék-e a kvantumot. Hiába, az álmok — ha las­san is —, de valóra válnak. Néhány hét múlva már eny­he gúnnyal emlékszünk.visz- sza a régi, rossz napokra, amikor sört aligha, bort pe­dig egyáltalán nem lehetett kapni a boltokban. Talán nem is volt igaz. Már most azon fő a sörgyáriak feje, hogy mit kezdjenek a több ezer hektó sörrel, ami esetleg a nyakukon marad. Nem marad persze, mert Vissi Vendel igazgató ötlete nyomán min­den üveg sör kupakja alá egy tikettet is elhelyeznek, te­hát a dolgozó 3 forint 90 fil­lérért kap egyszer négy és fel deci sört, plusz egy tikettet, amiért egy liter sör jár, in­gyen. Ezzel aztán a túlterme­lési válság veszélyétől mente­sül a sörgyár. Érdekes újítást vezetnek be a vendéglátóipari dolgozók is. Saját elhatározásból moz­galmat indítottak: „Mindent a vendég érdekében [’’-jelleggel. Első teendőjük: borravalót ad­nak a vendégnek — a fo­gyasztással arányos mértékben __ s amennyiben ez a mód-. s zer kiváltja a dolgozó töme­gek elismerését, akkor az öt- ren forinton felül fogyasztó vendégnek kezet is csóko'nak. Ez a nemes gesztus annyira fellelkesítette a vállalat dol­gozóit, hogy már más válla­latok is hasonló ötlettel sze­retnének kirukkolni a tavasz- szal. Hallottam például, hogy egyik __ zömében nőket cog­l alKoztató üzem — női dolgo­zói elhatározták': e naptól kezdve — ezeréves maradi szokásoktól mentesülve — a szórakozóhelyeken ők állják a férfiak cech-jét is. Az egyen­jogúság alapelvét szem előtt tartva tulajdonképpen telje­sen igazuk van. Mindezekből is látható, nogy a fejlődés üteme miként gyor­sul szép kis városkánkban nap mint nap. Szinte cönny- belábadt a szemem, . amikor meghallottam, hogy egyelőre az egyetemeken •— az esti egyetemen is! — bevezetik' a hipnopédiát. A - Damjanich utcába például megérkeztek már az új heverőle, amelye­ket az előadóterem falai men­tén állítanak fel. A jámbor hallgató heti egy alkalommal megjelenik kockás pléddel a hóna alatt (vánkost az iskola vezetősége biztosít), lefekszik a heverőre, az előadó dróto­kat szerel a fejekre és a mag­netofont bekapcsolják. Persze arra senki ne számítson, hogy dzsesszszámokkal traktáljik reggelig: tömény filozótiát, polgazt és egyebeket sugá­roznak a hallgató agyrba, ha tetszik, ha • nem. A notórius nemtanulókon persze ez a módszer sem segít (olyan gé­pet még nem találtak fel), kü­lönben is, akinek a hipnopé- dikus álom alatt Is másutt jár az esze, annak a fejére sze­relt drótok azonnal szikráz­nak. Ha kivágatja a biztosíté­kot, osztályt ismétel. Mert rendnek Itt is lennie keli. kibelezett bányászszobornak látványa az uránközpont előtt? Sokaknak. . De Almásy János kerületi elnök szívén viseli a dolgozók kívánságát. Tegnap este levetette a szobrot s ta­lapzatról, könyvjóváírással át­adta a második kerületnek (itt állítják majd fel a Hunyadi lova mellé) és a megkopasz- tott talapzatra felállítják ma délben a bikinis Harmonikás Gizi szobrát. Ezen aztán nem vitatkozik senki: az öregek­ben nosztalgiát, a fiatalokban meg erotikát ébreszt. S ez sem kutya. * Hát ilyen szenzációtól dús napra ébredtem én ma reggel, amikor az ablak alatt elvo­nuló kőművestanulók egyike ezt énekelte, hogy: „Áprilisi tréfli volt a mi nagy szerel­münk ...” A naptárra néztem és a mennyekből azonnal alá- szálltam szegett szárnyakkal. Rab Ferenc Erb János rajzai * * • Balett — nyilvánosság nélküli AMATÓRBALETT Mindenütt rend lesz. Még a képzőművészet világában is. Még a harmadik kerület­ben is. Kiaek fájt annak a Q écsett a balett fogalma ■ teljesen egybeforrt Eck Imre koreográfus és balett igazgató nevével és a Pécsi Balett együttesével; mű­veiknek az eddigieknél nyersebb, korszerűbb s őszintébb belső megfogalma­zása, a szokatlan formák, a • nagy hazai és nemzetközi sikerek mellett szinte por­szemnek tűnik a pécsi Dok­tor Sándor Művelődési Ház védnöksége alatt működő városi amatőr balettiskola. Pedig — anélkül, hogy az ember egy vonásnyit is el­túlozná a Bártfai Márta ve­zetése alatt működő helyi balettiskola jelentőségét — figyelemre méltó: létszámá­ban is, esztétikai tartalmá­ban is. Problémáival is. A pécsi balettiskolánaik jelenleg is négyszáz növen­déke van, öt táncpedagógus foglalkozik velük, hetenként kétszer összesen három órát, természetesen több csoport­ban. A teljes amatőrkurzus tulajdonképpen tizennégy évig tart. Négyéves korban kezdődik; öt éven át tart a szisztematikus előkészités, a testképző gimnasztika, majd kilencéves korban kezdődik a kilenc évig tartó második szakasz, a Vaganova-tan­anyag, amelyet Vaganova, a híres balettpedagógus fog­lalt rendszerbe. Az állami balettintézet is ezzel a rend­kívül komoly és nehéz tan­anyaggal dolgozik. A helyi növendékek . ezen belül klasszikus balettot és ka­raktert tanulnak, a karak­ter lényegében más népek táncait foglalja magában. A növendékek zöme diák fel­nőttebb fokon ipari tanulókat, tisztviselőket, munkásokat is lehet közöttük találni. A z előbbiekből kellően kitűnik, hogy nehéz kurzus ez, aki amatőr ala­pon vállalja a tizennégy éves munkát, nem kis ál­dozatot, fegyelmet, energiát vállal magára. Miért vajon? Puszta szórakozásból? Szen­vedély? Vagy egy titkos bel­ső vágy fűti őket, hogy va­laki egyszer majd felfedezi őket? Mi az, amiért ezt a látszólag „vissza nem té­rülő” pluszt vállalják, hi­szen kevés amatőr növen­dék pályafutása folytatódik az állami balettintézetben, illetve a hivatásos együtte­sekben, mint például annak idején éppen a pécsi ama­tőriskolából kikerült Hege­dűs Marika, Dómján Tibor és mások. — A tánc a kultúrát, a mozgásbiztonságot, a fegyel­met jelenti, — mondja Bártfai Márta tanárnő, aki talán nem sértődik meg, ha azt írom: a balett és a tánc­pedagógia megszállottja — A Szovejtunióban nagyon népszerű az amatőrforma. Levelezésben vagyok egy rosztovi balettmesternővel, tőle tudom például, hogy az ottani amatőregyüttest az egyik rosztovi nagyüzem patronálja. A növendékek, ha felnőnek, szakképzettsé­güknek megfelelően a gyár­ban kapnak munkát. A szovjet amatőrcsoportok, ha nem is kelhetnek versenyre a hivatalos balettegyüttesek­kel, ez természetes, de ko­moly műhelymunka folyik az amatőröknél, kulturális tényezőt jelentenek egy- egy város életében. Nálunk sajnos nem népszerű az amatőrforma, sőt a balett­kedvelő közönség is tulaj­donképpen csak most kezd kialakulni. A növendékek túlnyomó része úgy kerül be az ama­tőriskolába, hogy a gyerek lát egy balettelőadást (a te­levízió révén ez mind gyak­rabban előfordul) és feléb­red az érdeklődése, a gyere­kekben egyébként is nagy a mozgásigény, vagy a szülő szeretné a gyerek mozgás­igényét szervezett keretek között levezetni, nem azért, hogy a kislányból balerina legyen, hanem zenei és tán­cos élményeket szerezzen, fogékonyabb legyen a kul­túra iránt, kultúrált mozgást és fegyelmet tanuljon. S mi lesz velük később? Ez már probléma. A kimondottan tehetséges gyerekek megtalálják az utat a hivatáshoz, erre több példa szolgál, de a négy­százból ez egy, kettő, legfel­jebb három. A többi? Nem­csak érti és szereti a balett­művészetet, de szerényebb amatőrkeretek között nyil­vánosan is szeretne szere­pelni. Erre pillanatnyilag csak az év végi záróvizs­gán van lehetőség, ami tu­lajdonképpen nem más, mint a tanulmányok alapján felhalmozódott értékek kis­sé gépies — színpadias bi­zonyítása. Biztos, hogy meg lehetne oldani időnként s talán rendszeresen is az alsóbb korosztály vasárnap délelőtti matinészerű szerepeltetését, a bábelőadások mellett a gyermekbalett is helyet kaphatna a pécsi művelő­dési házak színpadán, kel­lemes, hasznos kis koreográ­fiákkal. kJ agyobb problémának lát- | ™ szik ennél a felnőtt j amatőrök nyilvánosságigé- | nye, s ez a probléma kissé- bonyolultabb is. A kiindu­lási pont természetesen csak az lehet, hogy a tizennégy évig balettet tanuló növen­dékek közben felnőttek, mérnökök, villanyszerelők, hivatalnokok s pedagógusok lettek, tehát a balettot nem tekintik a hivatásuknak, de az öntevékeny színjátszók­hoz, kórustagokhaz hason­lóan, önmaguk és érdeklő­dő környezetük számára időnként színpadra léphet­nének. Ennek persze anya­gi és szervezeti előfeltételei vannak. Az anyagi feltételek a városi művelődési ház ke­retein belül kezdenek ki­alakulni, annál Is Inkább, mivel az 500. Iparitanuló Intézet közel hatvanezer forint értékű komplett, ba­lett koreográfiákhoz terve­zett ruhatárát miniszteri en­gedéllyel, könyvjóváírással átadja a művelődési háznak. Most már csak arra volna szükség, hogy létre jöjjön egy öntevékeny városi ba­lettcsoport Is. Talán talál gazdát, s erejéhez méltó programot is. <T) Kitüntetések Jita'nak Hvereséireszeseáés A mezőgazdasági válla­latoknál szombaton kapják meg a dolgozók a kitün­tetéseket, jutalmakat és a nyereségrészesedést. Az állami gazdaságokban ketten kormány-, tizenegyen pedig miniszteri kitüntetést kapnak — ebből kilencen az állami gazdaságok kiváló dolgozója, ketten Kiváló dolgozó címet kapnak, egy miniszteri oklevelet. A ki­tüntetésekből a Bólyi Álla­mi Gazdaság ötöt, a bikái i négyet mondhat magáénak. A tíz közül nyolc gazdaság­ban fizetnek nyereségrésze­sedést 5,3 millió forint ér­tékben, ezenfelül 870 ezer forint prémiumot. Egyes gazdaságokban (Boly, Szent- lőrinc) 20—24 nap bérnek megfelelő összeg a nyereség- részesedés, a megyei átlag tíz nap. A gépjavító állomások kö­zül az ócsárdi gépállomás traktorosa, Papp István miniszteri kitüntetésben ré­szesül, négyen a Mezőgaz­daság kiváló dolgozója cím, hárman miniszteri dicsérő oklevél tulajdonosai lesz­nek. A Szentlőrinci Gépál­lomás kivételével mindenütt osztanak nyereségrészese­dést, átlag 12 napnak, egyes helyeken — például Mohá­cson, Homorúdon — 20—23 napnak megfelelő munka­bért. Az erdőgazdaságnál a nye­reségrészesedést még a múlt évben megkaptak a dolgo­zók. Most csak a szocia­lista brigádokat — 18 bri­gád 110 tagját — jutalmaz­zák az igazgatói alapból. A Baranya megyei Mező- gazdasági Vállalatnál kiosz­tották a nyereségrészese­dést, összesen 192 ezer fo­rintot, tizenhat napnak meg­felelő munkabért. (Tavaly ez 14 nap volt.) Igazgatói alapból két kiváló dolgozó kapott oklevelet és egyheti fizetésnek megfelelő jutal­mat. összesen 15 ezer forin­tot fordítottak jutalmazásra, az összeget 35 dolgozó kö­zött osztották szét. 2400 fo­rintos kollektív jutalmat kapott a Pécsi Keltető Üzem szocialista asszonybrigádja. A Vízügyi Igazgatóságnál hárman nyerték el a Víz- gazdálkodás kiváló dolgo­zója címet. A jutalmak ösz- szege 60 ezer forint, ebből 21 ezer forintot kapnak a szocialista brigádok. Közü­lük sokan már több alka­lommal elnyerték a címet — ezeknek a brigádoknak bri­gádzászlót, a tagoknak zöld­koszorús jelvényt adomá­nyoz az igazgatóság. RENDKÍVÜLI ALKALOM! Levelezőlapon történő megrendelésre AZONNAL házhoz szállítjuk olcsó árú sezlonainkat. Grádlihuzattal sezlon 600,— Ft. Bútorszövettel sezlon 700,— és 820,— Ft. Ágybetét 780,— Ft. Az árakban a házhoz­szállítás benne van. Építő Ktsz kárpitos részle­ge, Pécsvárad, Dózsa Gy. n. 1. sz. — Telefon: 27. Értesítjük Komló város lakosságát, hogy háztartási gépjavító szervizünk új vezetéssel üzemel. Mosógép, centrifuga, porszívó és egyéb 'láztartási gépek, villanyrezsó, vasaló, kávéőrlő és egyéb háztartási készü­lékek GARANCIÁLIS ÉS FIZETŐ javítását 8 napon belül vállaljuk B. M. VILLAMOSIPARI ÉS GÉPJAVÍTÓ KSZ Komló, Dózsa György n. 3. Telefonbejelentésre a gépet üzemünkbe, illetve haza szállítjuk. Telefon: 12-36. Vegye igénybe szolgáltatásunkat! Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom