Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-26 / 97. szám
im«, április se. Miért volt 18.75 forint a munhaenység Szigetváron? napló 3 Kicsúsztak kezükből a forintok Energikus, munkakedvvel teli ember Varga László, a szigetvári termelőszövetkezet elnöke. Ezt még azok is elismerik róla, akik panaszkodnak rá és elégedetlenek a termelőszövetkezet eredményeivel. Az idei közgyűlésen nekitámadtak a vezetőségnek meg az elnöknek, olyanokat mondtak, hogy „magát nem is választottuk meg elnöknek” (ieeyzőkönyvek tanúskodnak róla, hogy jogszerűen lett elnök Varga László Szigetvá- azt is a szemére vetették. hogy a Vöröskereszt által biztosított segélyt nem osztotta el igazságosan és általában rosszul gazdálkodik, hiszen egy munkaegység 18,75 forintot ér. A vád Nem állítjuk —• és ezt elöljáróban szeretnénk leszögezni —, hogy Varga László, a szigetvári tsz 36 esztendős elnöke (tizenhat évi nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlattal! hibamentes ember. Lehet, hogy munkamódszereiben akadnak javítanivalók. de nem ez a jellemző munkájára. Ami a megválasztását illeti. iegyzőkönyv bizonvítja a vádak tarthatatlanságát. A Vöröskereszt-segély 320 ezer forint volt, ugyanakkor a jég és víz okozta kár elérte az egvmillió forintot az elmúlt érben. Érthető tehát, ha úgy döntött a bizottság, hogy azoknak ad segélvt. akik közvetlenül részt vettek a termelésben, így azután az éjjeliőr. mezőőr, csősz már az eleién kimaradt a listáról. Az elosztásnál a munkát vették alánul. Férfiaknál 150. nőknél 100 munkaegységet áttanítottak meg mércének. Ezenkívül 50 ezer forintot külön az öregeknek. a szociális rászorultaknak biztosítottak. Az elosztást a járási tanács végrehajtó bizottságának vezetői mindenütt ellenőrizték. Persze, lehet bármilyen jószándékú egy bizottság, aki kevesebbet kap, megharagszik. így van ez Szigetváron is. Am a legsúlyosabb „vád” mégis a gazdálkodási eredmények gyengesége, a 18,75-ös munkaegység. Nos, ez sincs egészen így. A Vöröskereszttől átlagosan munkaegységre átszámítva 4 forintot kapott a tagság, a prémium értéke elérte a 10 forintot, vagyis összegezve: a közösből származó jövedelem 32,75 forint volt. Nem sok, de ha hozzászámítjuk, hogy a kívülállók munkaegységenként 3,28 forintot vittek el, „elfogadható” eredményt kapunk. Alkalmi munkások a tsz'ben Sajnos, sok forint kicsúszott a szigetvári termelőszövetkezeti tagság kezéből, sokat elvittek a konzervgyári, cipőgyári munkások, akik a nyolc óra ledolgozása után is vállalták a tsz-ben a munkát, ahol egyes tagok vonakodtak dolgozni. Pedig nem fizet rosszul a közös. Például a zöldbabot, uborkát úgy vetik, hogy egy sor kukorica, két sor zöldbab. A munkáért a tagok megkapják a kukoricát, az uborkánál pedig a csemege kilója után egy forint 50 fillért, az I. osztályúért egy forintot, a II. osztályúért 20 fillért. Egy holdról 6—lo mázsa kukorica is lejön, mégis a területnek csak 50 százalékát vállalták a tsz- tagok. A többit a kívülállóknak — alkalmi munkásoknak, cipőgyári, konzervgyári dolgozóknak — kellett odaadni. A 6-os út mellett 180 hold hungazinos kukorica van. A tagok mindössze 20 holdat vállaltak, és Tóth Vendelné brigádvezető már jelentette az elnöknek: idejében gondoskodjanak berzencei, heresz- nyei, vízvári napszámosokról. De szólni kell a cukorrépa behordásáról is. Megrakott vontatókkal a tsz-iroda elé álltak és alkudozni kezdtek a vezetőséggel: lesz-e tíz deka cukor mázsánként? (Nyolc dekában egyeztek meg először.) Az elnök — nagyon helyesen — nem engedett az erőszaknak és végül is a cukorrépát az alkalmazott-traktorosok hordták be. Megint elesett a tagság egy jövedelmi forrástól. Azt is meg kell mondani, hogy nagy az űr az elnök és az utasításokat végrehajtó tagság között. Hiányoznak az erőskezű, határozott, jól szervező, gyakorlatias csapat- és brigádvezetők. Bár Varga László „nem utazó elnök”, hanem gyakorlatban, hajnaltól késő estig irányítja a munkát, egymagában kevés a 3600 holdas gazdasághoz. Megfogni minden forintot Több segítséget, több megértést kell az elnöknek kapnia a tagság részéről, ezt nem győzzük hangsúlyozni, s nem is Varga László elnök érdekében, hanem a közös gazdaság erősödése, a tagság jövedelmének növekedése érdekében. Megfogni minden forintot — ez legyen a jövőben a jelszó Szigetváron. Gáldonyi Béla Dr. Németi) Lajos a Városi Tanács új elnökhelyettese Dr. Németh Lajost vasárnap, Pécs 54-es választó- körzetében a Városi Tanács tagjává választották. A Beruházási Bank Baranya megyei fiókjának volt vezetője, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága megbízásából a Városi Tanács elnökhelyettesi tisztségében dolgozik. Korábbi munkahelyéről munkatársai ünnepélyesen elbúcsúztatták. UJ, elnökhelyettesi tisztségében ipari, építési, közlekedési, terv- és munkaerőgazdálkodási, valamint pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Ugyancsak vasárnap választást tartottak Pécs 23-as választókörzetében is. A körzet választópolgárai dr. Takács Józsefet, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárát a Városi Tanács tagjává választották. A Pécsi Faipari Ktsz faragott, intarziás asztalokat, szekrényeket gyárt exportra Eddig száztíz holland-edény- szekrényre kaptak mcgrende'cst. Fz-bet három különböző típusban készítik. Talán a telefonkönyv a hibás, ahol kétszer van szedve egyforma vastag betűkkel: Építőipari Szállítási Vállalat. A felületes szemlélő nem is gondolná, hogy a második cím mögött a „kordé- sok” rejtőznek, a 2. számú üzemegység pécsi kirendeltsége. (Ha nem is a Majláth, hanem már több mint egy éve a Felsővámház utcában.) Lehet, hogy ezért nem járt még náluk egyszer sem újságíró? A kirendeltség tizenkét éve létesült. Kezdetben valóban kordákkal jártak, 285 lovuk volt akkor, az egy lóra eső árbevétel 120 forint körül mozgott. Az építőipari vállalatok részére fuvaroztak, és fuvaroznak ma is, a B. m. Építőipari Vállalat reptér melletti depóniájáról viszik szét az építkezésekhez a homokot, folyami kavicsot, földet, téglát, egyebet. ■ De már nem kordéval. Első lépésként kétlovas szekérre cserélték ki őket. Ezek a „köbös” kocsik azonban két lóval nem gazdaságosak, egy ló napi tartási költsége 86 forint, a szekérre mindössze egy köbméter anyag fér, innen a neve. Hamarosan rájöttek, hogy ez elé rendes úton, egy hidegvérű ló is elég. Ugyanakkor gumis kocsikat iktattak be, melyek a szélesebb kerékfelületüknél fogva, rossz útviszonyok mellett is kitűnően (használhatók, teherbírásuk KORDESOK pedig a köbös kocsik háromszorosa. Ezek elé fogtak be két lovat. Jelenleg mindössze 63 lóval fuvaroznak, a lovankénti árbevétel tavaly már 206 forint volt. A hajtók munkája egyike a legnehezebbeknek. Mire az építők dolgozni kezdenek, reggel hétkor, mögöttük már két óra munka van, ötre ott kell lenniük az istállóban. Fejront után ismét rendbe kell hozniuk a lovakat, akkor mehetnek csak haza. Sza bad szombatjuk nincs. A közúti közlekedés szabályai rájuk is vonatkoznak, mégsem járművezetők kizárólag, az anyag fel- és lerakodása is az ő feladatuk. Csirke István 1957-ben került a kirendeltség élére. Az embereket saját hasznukon kívül semmi sem érdekelte akkoriban. Rengeteget számolt, magyarázott nekik esténként a munkásszállásokon, a hajtók bérét olyan tényezőkkel állította összefüggésbe, mint a fuvaroztatók érdeke, a kirendeltség ári>evétele. Az eredmények azt bizonyítják, használt a magyarázat, az emberek szemlélete alapjaiban megváltozott. Igaz, most is vannak problémáik. Ha egy hajtó minden szó nélkül odébb áll, megköti kezüket a jogszabály, írásban kell felszólítani az illetőt, vegye fel a munkát. Tudják, hogy a felszólítást sem veszi fel, de nyolc napig mégis szerepel a létszámban, nincs mit tenni, várni kell. Ezt a munkakiesést az árbevtéel sínyli meg. Tavaly 88 fővel dolgoztak, a kilépők száma 72 volt. Ebből a 88-ból? Ebből, és mégsem ebből. Friss belépő volt az a 72, olyan emberek, akik még ma is átjáróháznak tekintik a munkahelyet. A létszámnak mintegy 20 százaléka az. amelyik állandóan cserélődik, a túlnyomó többségre szerencsére már erősen lehet számítani. 1965-ben, ha valamelyikük a hónap második felére elérte a meghatározott maximális óraszámot, abban a hónapban már nem dolgozhatott. Ebben az évben a vezérigazgatóság intézkedése nyomán az üzemegység nagyobb önállóságot kapott, töb bek között az átlagtoérgazdál- kodás területén. Ez kedvezően érinti a kirendeltséget, megszűnt az említett megkötöttség. Nemcsak a kirendeltség árbevétele nő így, többet kereshet — munkája arányában, — a dolgozó U. A hajtők tavalyi átlagbére 1800 forint volt, az órabéresek ennél kevesebb bért kaptak, a teljesítménybérben dolgozók viszont elérték a 2300—2600 forintot. 1965-ben több mint negved millió tonnányi mennyiséget szállított a kirendeltség, szállítási tervüket 102.3 százalékra teljesítették. Árbevételük 5 millió 222 ezer forint volt, ez szintén 102,3 százalék. Az üzemegység a téli időszakra és arra való tekintettel, hogy ilyenkor az építőipar sem dolgozik teljes kapacitással, 1966 első negyedévére csökkentett tervet adott. Ezt a vártnál kedvezőbb időjárás miatt jelentősen túlteljesítették. A második negyedévi eredményük nem kis mértékben az Építőipari Vállalattól függ. Csirke István elmondja, hogy a BÉV nem egy esetben szekérfuvarozási távolságra (öt kilométeren belül) is gépkocsit foglalkoztat. Ez nekik is többe kerül, a népgazdaságnak is. Hiszen az ÉPFU a raksúlyt számolja fel, ha kevesebbet is visz a kocsi, a tarifájuk is valószínűleg magasabb, nem szólva arról, hogy a teherautó kihasználása szempontjából sem előnyös a rövid fuvar. Ugyanakkor a kirendeltség elesik az árbevételtől, és nincs lekötve a kapacitása. KM Tamás Ä baranyai óvodák ötéves fejlődése Húsz százalékkal több férőhely, ötven százalékkal több étkező gyermek Faragott bútor — exportra Az óvoda ma már falun sem fényűzés — ezt a megállapítást erősbítik azok a számadatok, amelyeket a Megyei Tanács művelődésügyi osztályától kaptunk. Az elmúlt öt évben ugyanis több mint húsz százalékkal növekedett a férőhelyek száma a baranyai óvodákban. Sót, a hozzájuk tartozó személyi ellátottság ennél is jobban javult, mégpedig 27,5 százalékkal. így az elmúlt évben már négy és fél ezer baranyai kisgyermek kaphatott óvodai elhelyezést. Igaz, a baranyai óvodák kis létszámúak — következik ez a kis. községes települési formából —, egy óvodára átlag csak két gyermekcsoport jut. A gyermekcsoportok személyi ellátottsága azonban megfelelő, hiszen átlag három csoportra jut két dajka. Javult az élelmezésben részt vevő gyermekek aránya Is. Tavaly már a gyermekék 61 százaléka vett részt az étkezésben. E téren öt év alatt 50 százalékos a növekedés. Ezek az apróságok összesen 759 909 „élelmezési napot” vettek igénybe, ha minden napra egy étkezőt számítunk. Éppen ezzel összefüggésben állandóan csökken az idénynapközik száma. A falu egyre inkább igényli, hogy a kisgyermekek ne csak a nagy mezőgazdasági munkák idején, hanem állandó napközi otthonos óvodába járjanak. Ezért az elmúlt öt év alatt az idény- napközibe beírt gyermekek száma 32.1 százalékkal csökkent. Érdekes, hogy emellett a kiadások összességében nem csökkentek az idénynapköziotthonokra. Oka: az otthonok számának csökkenésével egyidejűlegnőtt a megmaradt otthonok ellátásának színvonala. A siklósi járásban például tavaly 23 ezer forintot fordítottak felújításra, a pécsváradi járásban 7 ezret beszerzésre. Érdekes megfigyelni a sásdi járás óvodáinak fejlődését, ök például már azzal az igénnyel jelentkeztek, hogy a meglévő és időszakos étkezést nyújtó óvodák egy részét is alakítsák át állandó napközis óvodává. A Megyei Tanács előreláthatólag teljesíti is kérésüket, mégpedig a megye területén működő napközi otthonos óvodák itt-ott még kihasználatlan férőhelyeinek átcsoportosításával. Az eredeti 334 000 forintos beszerzési előirányzat a megyében 144 000 forinttal növekedett, mégpedig a takarékossági intézkedések révén. Ennek legnagyobb része a sásdi járás óvodáinak felszerelését javította. így ott a tizenhárom óvodából kilenc már teljesen gépesített. Megyei viszonylatiban csak tavaly félmillió forintot fordítottak az óvodák felújítására. Ebben a munkában csupán a mohácsi járásban akadtak nehézségek, valamint Mohács városban, ahol az árvíz utáni károk helyreállítása erősen lefoglalta az építési kapacitást. Közsésfejlesztési alapból pedig tavaly közel egymillió forintot kaptak a baranyai óvodák, mégpedig beruházásra mintegy félmilliót, felújításra közel háromszázezer forintot, a többit pedig a hiányzó felszerelések beszerzésére. Pécsi virágok Erfurtban Erfurtban a nemzetközi \ kertészeti kiáll fáson szombaton újabb zsűrizésre került sor, ezúttal a különböző országok gyümölcsféleségeit díjazták. Ebből az újabb magyar sikerből sajnos kimaradtunk. A Pécsi Állami Gazdaság tavalyi almatermését kívánta bemutatni ezen a tavaszi „gyümölcshéten’’. A korszerűtlen tárolási körülmények miatt azonban az álma megromlott s a szállítmány az utolsó percben itthon maradt. A kiállítás nyári és őszi szezonjában azonban már a baranyai termékek is ott lesznek. A pécsi gazdaság őszibarackot és idei almát készül bemutatni. A bólyi Kossuth Tsz besztercei szilvát, a felső- szentmártoni tsz zöldpaprikát szállít Erfurtba. A nagy nemzetközi bemutatóra ismét benevezett a Pécsi Kertészeti Vállalat. Az első, 1961-es erfurti kiállításról egy arany- és két bronzérmet hozott haza a vállalat, mindhárom értékes díjat virágoÉrdemes volt jól dolgozni Tizennégy napnak megfelelő nyereségrészesedést osztottak ki a Pécsi Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnál, mely 1965. évi jó munkájáért megkapta a belkereskedelmi miniszter és a KP- VDSZ oklevelét. A február elsején eszközölt csaknem 2 millió forintos béremelés 800 dolgozót érintett, április 23-i dátummal újabb fizetés- emelést közlő papírok mentek ki 134 dolgozónak, 300 ezer forint értékben. A héten kezdődő termelési tanácskozások során 118-an kapják meg a Kiváló dolgozó kitüntető címet és mintegy 140 ezer forint kerül jutalomként szétosztásra. kért kapta, az aranyat szik- szántáért, a két bronzot glá- diolusért és asparagusért. Az 1965-ös bécsi kertészeti világkiállításon három bronzérmet Ítéltek oda a pécsieknek. Most ismét Erfurtba készülnek cserepes és vágott virágokkal, s beneveztek a kiállítás szeptember 24—28-a között lezajló virágkötészeti termékbemutatójára is. Ezt megelőzően augusztus 13. és 21. között 11 féle cserepes és vágott virágot mutatnak be 41 féle változatban, köztük fi- cust, filodendront, begóniát, dáliát, háromféle őszirózsát, ötféle gladiolust, szekfűfélé- ket. Október 1—9. között újabb öt virágot mutatnak be: amerikai szekfűt, szikszóniát, primulát, Sao Paoliát, krizantémot, húszféle változatban. Különös gonddal készülnek a virágkötészeti versenyre, mely során a különféle országok virágkötői csokorkötésben, koszorúkötésben és vázaelrendezésben mérik össze ügyességüket, fantáziájukat. A japán stílusú virágdísz tés — lakószoba belsők japán virágtálakkal történő díszítése —, mely az utóbbi években olyan nagy tért hódított, most már nem divat. Csokorkötésben csakúgy, mint a vázaelrendezésekben ismét a biedermeier és a rookkó hódít, persze huszadik századi változatában. Ennek az új ízlésnek megfelelően készülnek fel a vállalat virágkötői is, akik közül a két legjobb jut el Erfurtba. Hátra van azonban még az országos virágkötő verseny, melyben a pécsiek legnagyobb ellenfelei a budapesti, debreceni és szegedi csokorkötők lesznek. A virágok szállítását az Országos Rendező Iroda irányítja, Pécsről vonaton szállítják Erfurtba a cserepes virágokat és repülőgépen a vágott virágot. A Pézsi Ke, íéSZeti Vállalat több dolgozóját küldi el jutalomképpen a nagy nemzetközi kiállításra.
