Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-23 / 95. szám

1968. Április 23. napló 5 Rendőrkézen a gyilkosok Egy csecsemőgyilkosság után nyomoztak - kettőt találtak Lapunk vasárnapi számában „Csecsemőholttest a szemét­ben” címmel írtunk arról, hogy Pécsett a Felszabadulás úti szemétgyűjtő telepen a Kuka-gépkocsi ürítése közben szerdán reggel csecsemőholt­testet találtak. A megyei Rendőrfőkapitányság életvé­delmi alosztálya nagy appa­rátussal azonnal nyomozáshoz látott és kérte a lakosságot: a bűnügy felderítésében — mint már annyiszor — most is le­gyenek a rendőrség segítségé­re. A nyomozás megdöbbentő eredményekre vezetett: egy csecsemőgyilkos helyett kettő került rendőrkézre. Az első bűnügy Miután a Kuka-gépkocsiból kikerült a csecsemő, értesítet­ték a rendőrséget. A Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet boncolás után a következőket állapította meg: „Az 50 centi hosszú 3020 gramm súlyú fiú csecsemő életképes állapot­ban született... A halál az újszülött szándékos elpusztí­tására irányuló durva, külső erőszakos beavatkozás követ­keztében állott elő.” Az életvédelmi alosztályon megmutatták azt a vaskos, fél kilónyi dossziét — jegyző­könyvekkel telve, — amelvet a bűnügy nyomozása produ­kált. Házról házra feltérké­pezték a szemétgyűjtő autó aznapi útvonalát, szinte ház­ról házra kihallgatták a lakó­kat és mindazokat, akik ön­ként jelentkeztek: ha csak részkérdésben is. de vallomá­sukkal segíteni tudtak. A gyanúsítható személyek köre egyre szűkült, míg vé­gül Meszlarics Éva, 24 éves nagvatádi lakos, a Nagyatádi Konzervgyár szakmunkásának személyében a tettest elfogták. Mit mond Meszlarics Éva? „Április első napjaiban érkez­tem Pécsre rokonaimhoz, a Sánc utca 5. sz. alá. Itt szül­tem meg gyermekemet, április 10-re virradóan. A rokonok nem tudtak erről (?)...” Az anya a szülés után a síró kis­fiút megfojtotta, majd a holt­testet kivitte az utcára és ott egy Kuka-edénybe tetteA bűntett után reggel még segí­tett a lakás kitakarításában, sőt sógorával szórakozásként leült kártyázni. Nem is gon­dolt arra hogy valaha is bár­ki megtudja bűntettét. A „jól végzett rokoni látogatás után" áorilis 12-én visszautazott Nagyatádra szüleihez. A második Míg ennek az ügynök nyo­mozása folyt, — egy másik,- hasonló bűntény is napvilág­ra került. Az első ügy kap­csán a lakoságtól több beje­lentés érkezett a rendőrség­re, és ezek alapján a nyomo­zás egy másik „szál” felgön­gyölítéséhez is hozzálátott. Vétek Hona 24 éves pécsi, kertvárosi lakos, a Pécsi Do­hánygyár dolgozója személvé­ben a másik csecsemőgyilkos anyát is letartóztatták. Míg Meszlarics Éva április 10-én követte el bűncselekményét. Vétek Ilona április 9-én foj­totta meg életképes, 3350 gramm súlyú fiúgyermekét és annak holttestét a oöcegödör. be dobta. A boncolás ada*ai ebben az esetben is megálla­pították, hogy „a fiú életké­nes volt, élve született... ha­lálának oka kézzel való meg­fojtás .; .** A nyomozás során kitudó­dott. hogy mindketten már korábban elhatározták: valami úton-módon eltitkolják ter­Film Film Film Film DCetten liaitalz meg Magyar film Mándy Iván alapötlete két­ségkívül igen érdekes, s a köréje felépített mozzanatok jórésze szellemes, nemegyszer kissé bizarr. Hogy mennyiben alkalmas, vagy ebben a for­mában alkalmas-e filmre, az már más kérdés. Első pillantásra úgy tűnik, éppenhogy filmre való ez a szituáció: a kisvárosba érkező kirakatrendező-lányt csupa titokzatosság veszi körül, s a titok fokozatosan megvilágo­sodik, kiderül, hogy egy fia­tal szerelmespár lett itt ön­gyilkos, s a vádlottak padján az előítéletek ülnek. No, és persze mindazok, akiknek nem volt erejük szembeszáll­ni az előítéletekkel: a lány szülei, a fiú apja* a jó barát, A vádló a pesti lány, aki egy hetet tölt a kisvárosban, és ez. nemcsak arra elég neki, hogy az egész történetet fel­derítse, hanem arra is, hogy utolsó éjszaka átrendezze a kirakatot — ezért van itt — és hatásos grafikákkal, az ön­gyilkos fiú különös vasszob­raival fölrázza a kisváros el­tompult lelkiismeretét. Hogy aztán ez sikerül-e, azt nem lehet tudni, hiszen a vígjáték­ból idekölcsönzött figura, Hét­fő kartárs meghökkent arcki- fejezése és vitézül kimon­dott határozata, miszerint „a kirakatot átveszem”, nem nyújtanak elegendő bizonyíté­kot. A filmből különben sem derül ki, hogy bünös-e ebben a dologban valaki más is a városkából vagy csupáncsak a szülők. És a szülők is ho­gyan? A lány szülei furcsa, elnagyolt figurák, az apa nagyszerű értője a porcelá­noknak ebben a rendszerben vezetőállásba került, de az utóbbi időben félreállították, különben a volt főispáni ház­ban lakik. A fiű állítólag ci­gány származású, de az apja harminc éve múzeumőr. A tónyt állítólag verték otthon, de ez csak az iskollalgazgatő vo­natkozásában derül ki, az apáéban néni. Ez a felderí tő-módszer, saj­nos, ilyenképpen nem vezet nagy eredményekre. Hiszen a felderíteni való nem is olyan titokzatos, komplikált, vagy ha az, alig egy-két részletére derül fény. Az összkép nem nagyon megnyugtató. Ciklon, a pesti lány furcsa, idegen közegben mozog végig, indu­latai, felháborodása olykor váratlanul érik az embert, in­dítóokai között legszembetű­nőbb, hogy sajnálja ezeket az ismeretlen fi italokat, tehát szinte teljesen érzelmi töltésű egész ténykedése. A film át­veszi ezt az alaphangot: sze­mek, különös villanások, ti­tokzatos csengetések, váratlan fényhatások és sok esetben valószerűtlen színhelyek népe­sítik be a filmet. Az ábrá­zolásnak ez az egyenetlensé­ge, a közvetett és a közvet­len megoldások keveredése, az egyes részletek stilizáltsága s ugyanakkor más részletek vígjátéki, mondhatnám vaskos humora különleges stílus-za­vart eredményez. Olykor min­denki számára nyilvánvaló hatáskeresések, modorosságok tűnnek fel, ötlet az ötletért: a fehér-fekete filmben felvil­lanó színes kockák, a kamera indokolatlan mozgásai, a lassí­tott felvételek — mind-mind a gondolat mélyebb megvilá­gítását célozták volna talán, de ellenkező hatást váltanak ki. Vonatkozik ez a színészek teljesítményére is, hiszen egy ilyen határozatlan rendezői koncepció határozatlanná te­szi a színészi munkát is. Ne vonakodjunk kimondani, ez a némely részletében meg­lepően jó, alapötletében több­re hivatott, új magyar film végül is — nem sikerült. hességüket. Orvosi vizsgálatra nem jelentkeztek és állapotu­kat igyekeztek a legnagyobb titokban tartani. A nagy tit­kolódzáshoz hozzájárult mind­két lány családi körülménye is: a szülőkkel való teljesen őszintétlen gyermeki kapcso­lat, az előítéletektől való fé­lelem. Tudták, hogy otthon semmi megértésre sem számít­hatnak, ezért í g y gondolták „megoldani” ügyüket. A rendőrség köszöneté A Baranya megyei Rendőr­főkapitányság ezúton is köszö­netét fejezi ki Pécs város és a megye lakosságának azért a sokirányú támogatásáért, amelyet ebben az ügyben nyújtott* (Garay) Szederkényben: Szakmunkásképzés a tv alapján Érdekes kezdeményezést va­lósít meg az öszlőI kezdve a szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet. Megszerve­zik, hogy a televízió mezőgaz­dasági jellegű műsoraira épül­jön fel ismeretterjesztő mun­kájuk, sőt a lehetőségekhez képest a szakmunkásképzés­ben is alkalmazzák ezt a mód­szert. Az elhatározást egy kí­sérlet előzte meg. Az elmúlt télen több mezőgazdasági elő­adást közösen néztek meg a televízióban. Ezután pedig Ba­kó Mátyás, a termelőszövetke­zet főmezőgazdásza előadást tartott a műsor tárgyáról. Eb­ben a helyi vonatkozásokra hívta fel a figyelmet, s is­mertette, hogy a műsorban látott eljárás, vagy módszer, hogyan alkalmazható szederké­nyi viszonyok között. Az ősz­szel azonban egy harmadik fázisa is lesz a szederkényi televíziós szakoktatósnak: mindezek után gyakorlati be­mutatót is szerveznek és pél­dául az állattenyésztési anya­got az istállókban gyakorol­tatva rögzítik majd a televízió nézőiben. Szélvihar a város felett A repülőtéri meteorológia jelentése szerint 70—72 kilo­méter óránkénti sebességű északi szél dühöngött csü­törtök éjjel. 21.45 órakor kezdődött a vihar és teg­nap reggel 7 óra 05 percig tartott. Tetőpontját 0 óra 45 perckor érte el, 86 kilométer erősségű széllel. A Mohácsi út és a vám között 23 órakor a posta egyik kábele beázott, za­vart okozva sok távbeszélő- állomásban és a távolsági összeköttetésben. A posta dolgozói rögtön megkezdték a hiba kijavítását, tegnap délelőtt 11 őrára sikerült kiküszöbölniök. Ezenkívül sok egyes állomásban tett kárt a vihar a város és a megye területén, azokra a helyekre, ahonnan hívás ér­kezett, reggel szálltak ki a posta szerelői. A tűzoltósá­got csütörtök éjjel nem riasztották. A vihartól talán a leg­kevesebbet az újmecsek- aljaiak aludtak. Az utcán tárolt KUKA-edényeket ugyanis tízesével kergette az utcákon és a házak kö­zött a szél. Újmecsekalja tisztasága Az új városnegyedeksok­" oldalúan hatnak az emberre. A távfűtés, a für­dőszoba, a napfényes, ké­nyelmes szobák, bizonyos le- zserséget szülnek az ember magatartásában és talán va­lamiféle elpuhultságot is eredményezhetnének, ha ki­egyensúlyozó tényezőket nem hoztak volna létre a terve­zők, kivitelezők, beruházók. De létrehoztak .;. A lakó kénytelen előbújni kényel­mes lakásából, mert elfogy az ennivalója. A kamraszek­rényeket már eleve úgv ter­vezték, hogy két napnál to­vább ne lehessen bent élel­miszert tartalékolni. A lakó tehát előjön és azonnal pio­nírrá változik az új házak körül sötétlő sártengerben. Az új házak közelében mű­ködő üzletekben látszólag mindent, de legalábbis sok mindent lehetne kapni, de ha a lakó kér valamit, az véletlenül éppen kifogyott, akár kenyeret kér, akár sört, akár szalámit. A lakó így járművek után kutat, hogy a belvárosban kísérel­je meg a vásárlást. így órákat kénytelen mozogni, sárosán, fáradtan érkezik haza, s a kényelmet kereső gondolatok kivesznek az agyából. Ez a kezdet. Az új városrészek ellentmondásos jellegüket azonban a későb­bi időszakokban is megőr­zik. A sártenger és az épít­kezés szemétmaradékai az emberek kis részéből nega­tív reflexeket váltanak ki. „Van itt már elég szemét, miért kellene éppen ezt a vödörnyi szemetet a kukába önteni... ?” — tűnődik, az­tán amíg a jó szellem és a rossz szellem harcolnak egy­mással, a szemetet a har­madik-negyedik emeletről az ablakon át a ház elé önti. Az alsóbb szinteken a nyi­tott ablakon bezúdul a sze­mét, a nézgelődők pedig nem értik, hogy mit öntöt­tek a fejükre. — Aztán el­készülnek az utak, cement­járdák, kis parkok szület­nek, de a harmadik-negye­dik emeleti lakénak már ki­alakultak a reflexei, s a sze­metet továbbra is az ablak­ból zúdítja ki az emberek fejére, a szép, új parkra, járdára. A Tarr Imre 138-as jelű házból valaki a napok­ban egy üveg romlott rusz- lit dobott a járdára. Az üveg összetörött, a hagymás ha­lak napokig bűzlöttek az ablakok alatt, az új város­rész díszére. Mit lehet eh­hez hozzáfűzni? Pesten ilyen esetben összeverődnek a ház asszonyai és a kellemetlen­kedőt fejbeverik a poroló­val, aztán jön a rendőr és jegyzőkönyvez... Persze en­nél a ruszll-ügynél furcsább dolgokkal is találkozik az ember. A tél közepén az egyik ház előtt disznót vág­tak, perzseltek, daraboltak, miegyéb, aztán az utcán he­tekig csúfoskodott a vér, a korom, a disznószőr. — Nyilván valaki valamit rosszul értelmez ezekben az esetekben. A szeméttel persze sok baj van. A Köztisztasági Vállalat emberei túl nagy időközökben jelennek meg autójukkal... A kukák ál­landóan tele vannak! A la­kók egy része ilyenkor visz- szaviszi a szemetet, másik része a kukás edények mel­lé önti. Aztán jön egy szél és az egész városrészben gusztustalan papírok, s más gyanús szemétkupacok röp­ködnek. — Aztán a guberá­lók ... Ha a lakó nem önti az edény mellé a szemetet, akkor jön a guberáló és ad­dig turkál bent. amíg a sze­mét egy része mégiscsak az edény mellé kerül. Aztán a gyerekek... Egy vasdara­bért kidöntögetnek négy-öt kukás edényt. Ez nem ép­pen egészséges foglalatosko­dás, de a végeredmény min­denképpen kiábrándító. — Ezekkel a kukás edényekkel az ember egyébként is za­varban van. Ha jön egv küldöttség, akkor lehordat- ják az érintett útvonalakon a kukás edényeket a pincé­be. Ha nem jön küldöttség akkor a szemetet sem viszik el. Amikor vártuk az ENSZ- küldöttséget. a Köztisztasági Vállalat autói még zuhogó esőben is öntöztek, aztán elment a küldöttség és vé­get ért az öntözés. Ú jmecsekalja általában tiszta, szépen elren­dezett, parkosított, gyeptől, virágtól, növendékfáktól üde település. De mindezek mel­lett az embert állandóan érik meglepetések. Az épít­kezések környéke az épít­kezések befejezése után ro­mos, szemetes marad. Ilyen az új hétemeletesek kör­nyéke, a legényszállás és a bolgárkert közötti rész, és ilyen a vasútvonal mentén felépített új házak környéke is. Ronda szeméthalmokat láthatunk a piac környékén, valamint az üzletsor és a Tüzér utca közötti részen. Elgondolkodtató, hogy az autóbusz postai megállój ától az emberek még mindig sártengeren és szeméthegye­ken át kelnek át nap mint nap a hétemeletesekhez, pe­dig közben ezen a részen megépült már két élelmi­szerüzlet is és az Állami Biztosító irodái. Ideiglenes járdát biztosan lehetne épí­teni .., Az új városrészek tiszta­sága nemcsak a Köztiszta­sági Vállalat munkájától, hanem nagyon nagy mér­tékben a lakóktól is függ. Rendet tartanak a házuk tá­ján vagy nem? Ruszlis üve­gekre nyilvánvaló, hogy nem vadászhatnak gondokkal teli nagy vállalatok... B. R Tú"iup 26: Halászünnep Dunaszekcsőn Tudományos előadás — „Ttéhetárgyalás" a halászok és horgászok között — Motorcsónakok, pecások versenye, vízisí-bemutató ősi halászhagyomány fel­támasztását szervezik Duna­szekcsőn. A faluban, ahol kü­lönböző formában ma is so­kan élnek a nagy folyóból, néhány évtizeddel ezelőtt még elmaradhatatlan volt a Péter- Pál napi halászünnep. Ilyen­kor a gazdag fogás szimbólu­mát, egy hatalmas pontyot — eleinte élőt, később fából, agyagból készültet — vittek végig a falun. Közben minden halász házánál megálltak, rig­musokat énekeltek, mindezt zenés kísérettel. A dunaszekcsői körzeti mű­velődési otthon, a helyi szer­vek támogatásával az idén is­mét megrendezi a péter-páli halászünnepet. Hosszú évek után újból végigviszik a fa­tal a feldíszített hatalmas pontyot, nótaszóval járják a halászházakat. Csakhogy most hasznos tartalmat is igyekez­nek biztosítani az ünnepnek. Nevezetesen a haltenyésztést is szeretnék segíteni vele. Ezért meghívják az ünne­pélyre a megye valamennyi halastóval rendelkező terme­lőszövetkezetét. Ribiánszky Miklós, az Országos Halászati Felügyelőség igazgatója tart számukra előadást „A tógaz­dasági haltenyésztés üzemi problémái” címmel. Részt vesz az ünnepségen a Dunaszekcső környéki vizeken érdekelt két nagy halászati szövetkezet is, a baiai Ui Élet és a mohácsi Petőfi Htsz. Régi dolog: a halászok örökké hadilábon állnak a horgászokkal. A „pecások” néha kifogják a tenyészhalat és sok bosszúságot, nemegy­szer kárt okoznak a halászok­nak. A „pecás-közvélemény’1 szerint pedig minden halász Irigy és nem elég a gazdas zsákmány a hálókban, sajnál­ja azt a néhány „snlciget”. amit szegény horgász kifog A mostani ünnepély egyik ér­dekessége, és valószínűleg leg­hangulatosabb színfoltja lesz a két fél közötti „béketárgya­lás”. A halászokat a két szö­vetkezet vezetői, a horgászo­kat pedig a Sporthorgász Szö­vetség Baranya megyei Inté zőbizottsága kénviseli maid A „béketárgyalás” vezetői: Ribiánszky Miklós és Török János, a Magyar Horgászok Országos Szövetségének el­nöke. De további érdekességekkel is szolgál majd a dunaszek­csői halászünnep. így meg­rendezik a sporthorgászok versenyét, melyen számtalan pécsi, komlói és egyéb hely­ről való „pecás” vesz majd részt. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség motorcsónak­versenyt és vízisí-bemutatót rendez a Dunán. Megtartják a környékbeli, tehát dünafalvi, mohácsi, dunaszekcsői, hátai, szeremlei népi együttesek ve­télkedőjét is. t>ö á meghívot­tak között nem egy népi- és fúvószenekar szerepel. A fölá- művesszövetkezet halászcsár­dája ősi halételeket Is készít majd ez alkalommal. Az esti záróünnepélyen fellép a Me­csek Táncegyüttes. Végül tű­zijátékkal zárul a dunaszek­csői halászünnep. Mivel Pé- ter-Pál napja hétköznapra esik, az ünnepélyt előtte való vasárnap, tehát június 26-án rendezik meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom