Dunántúli Napló, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

2 nciplo 1966. Április «. Czinege Lajos honvédelmi miniszter ünnepi beszéde hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából Hazánk legnagyobb nemzeti ünnepe, felszabadulásunk 21. évfordulójának előestéjén a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, va­lamint a forradalmi munkás- paraszt kormány üdvözletét tolmácsolom önöknek és szo­cialista hazánk minden állam­polgárának — mondotta be­vezetőben Czinege Lajos. Az ünnepi évfordulón mély tisztelettel adózunk a szovjet népnek, amely a legnagyobb áldozatot hozta szabadságun­kért. Hálával gondolunk mind azokra, akik felszabadulásun­kért harcoltak. Szívünkben őrizzük a szovjet, román, bol­gár, jugoszláv népek fiainak emlékét, akik hazánk földjén életüket adták népünk és az emberiség boldogabb holnap­jáért — Kegyelettel emlékezünk népünk legjobbjaira, akik történelmünk során hősök­ként küzdöttek nemzeti füg­getlenségünkért, az osztály­elnyomás megszüntetéséért, társadalmi felemelkedésün­kért. A magyar népnek, melyet az idegen hódítók és saját urai évszázadokon át kegyet­lenül elnyomtak, nem volt ismeretlen a kizsákmányoltak harcát vezérlő eszme, a mar­xizmus—leninizmus. Az ide­gen érdekekért rablóháborúba kényszerített magyar munká­sok és parasztok, a dolgozók tízezrei ragadtak fegyvert a Nagy Októberi Szocialista For­radalom idején, annak védel­mében. 1919 tavaszán pedig népünk elsőként követte a Lenin vezette orosz nép pél­dáját, amikor a kommunisták vezetésévé! hazánkban is munkás-paraszt hatalmat te­remtett. A Tanácsköztársaságot az akkor még túlerőben lévő el­lenség vérbe fojtotta. De nem tudta megtörni a nép ügyéért harcolók hitét és elszántságát, akiknek nagy és igaz esz­ménk adott erőt, kitartást a küzdelemhez a legkegyetle­nebb elnyomás idején. Ennek az eszmének jegyében bontot­tak harci lobogót a magyar nép tömegei 1945 április 4-e után is. A kipróbált, harcok­ban edzett kommunisták, ha­zafiak mellé a forradalom újabb katonái, párttagok és pártonkívüliek milliós töme­gei sorakoztak fel. A szabaddá vált nemzet parancsolt itt új rendet. Szét­verte a sötét múltat vissza­vágyó, a nép ügye ellen tá­madó tőkés földesúri reakció erőit. Megteremtette a dolgozó emberek igaz hazáját, a nép államát, amely nemcsak ott­hont, kenyeret, s a szellem napvilágát, hanem önnön sor­sa alakításának jogát s mód­ját adta minden fiának, aki becsülettel vállalta, hogy egyéni sorsát összeköti a nem zetével, a társadalmi haladás ügyével — mondotta Czinege Lajos, — majd gazdasági si­kereinkről szólva kijelentette, hogy fejlődésünk feredményei állják az összehasonlítást a megközelítőleg azonos, sőt sok szempontból a miénknél jobb feltételekkel rendelkező or­szágokkal is. Hangsúlyozta, hogy a szabadság és a szocia­lizmus éltető levegőjében fel- virágzott a tudomány és a kultúra, mely egész népünk kincsévé vált. Hazánkban a lakosságnak nagyobb százalé­ka vesz részt alap-, közép, és felsőfokú oktatásban, mint például Nyugat-Németország- ban, Angliában vagy Olaszor­szágban. Elismert tény, hogy dolgo­zóink orvosi ellátása, álla­munk nyugdíj-, betegsegély- ző-, anya- és gyermekvédel­mi rendszere lényegesen jobb, mint sok fejlett tőkés ország­ban. S az is tudott, hogy az élelmiszerfogyasztás tekinteté­ben a világranglista előkelő helyét foglaljuk el. Czinege Lajos miután hang­súlyozta. hogy országunk gya­rapodásával, a néphatalom erősödésével párhuzamosan növekedett hazánk nemzetközi tekintélye is, hálával emléke­zett meg igaz barátunkról és szövetségesünkről, a Szovjet­unióról, amely azon túl, hogy vérével váltotta meg szabad­ságunkat, nagy segítséget nyújtott új állami, társadal­mi rendünk kialakításához. Elismeréssel szólt az SZ$P XXIII. kongresszusáról, majd tolmácsolta a magyar kom­munisták, egész népünk test­véri, forró üdvözletét a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusának. Szív bői kívánjuk, hogy a szovjet nép váltsa valóra a kommu­nizmus építésének a kong­resszuson megfogalmazott lel­kesítő célkitűzéseit, amelyek nemcsak önmaga további fel- emelkedését, hanem az egész emberiség békéjét, az egyete­mes társadalmi haladást is szolgálják — mondotta. Czinege elvtárs köszönetét mondott a testvéri szocialista népeknek a nehéz időkben nyújtott önzetlen, elvtársi, testvéri támogatásért és hang­súlyozta, hogy a szocialista országok barátsága és együtt­működése olyan erőforrás, amely sikereinknek min­dig nélkülözhetetlen feltétele volt és marad. Miután méltatta a Szovjet­uniónak a tudomány és a technika terén elért sikereit, kijelentette: Szertefoszlott az imperializmus atommonopó­liumáról és katonai fölényé­ről szóló mítosz is, amelyről a nemzetközi reakció régi ha­talmának, egyeduralmának visszaállítását remélte. Megváltoztak, s visszavon­hatatlanul a szocializmus ja­vára tolódtak el az erőviszo­nyok. A két világrendszer kö­zött széles fronton bontako­zott ki a harc. Erőnk és iga­zunk tudatában ezt a harcot mi nem fegyverrel akarjuk eldönteni. Döntse el a küz­delmet az, hogy melyik tár­sadalom fejlődik gyorsabban, melyik ad többet emberség­ből, jogból, a tudomány és a kultúra kincseiből, melyik tudja az egész társadalmat, — nemcsak annak egy részét — anyagi javakkal — törté­nelmileg rövid idő alatt — magasabb fokon ellátni. Czinege Lajos miután meg­állapítottá, hogy a nemzetközi imperializmus — mindenek­előtt az Amerikai Egyesült Államok — ma még megpró­bál ellene szegülni a törté­nelem menetének, a népek akaratának. Elítélte az Egye­sült Államoknak a vietnami nép elleni szennyes háború­ját. Kijelentette, hogy né­pünk mélységesen együtt­érez hős vietnami testvéreink­kel. A világ népeivel össze­fogva, nők és férfiak, fiata­lok és idősebbeit milliói gyű­léseken és munkahelyeken tiltakozó szavakkal és tettek­kel támogatják a haladás, az emberi jog, a szabadság esz­méit, a hősiesen védekező vietnami népet. Népünk joggal lehet büszke, hogy olyan fegyveres erővel rendelkezik, amely méltó társa a testvéri szocialista or­szágok hadseregeinek — hangsúlyozta Czinege elvtárs. Nemzeti függetlenségünkért, szabad, szocialista hazánk és a nemzetközi haladás sorsáért, az emberiség boldog jövőjé­ért érzett felelősségtől át­hatva, fegyveres erőink sze­mélyi állománya készen áll, hogy a testvéri szocialista hadseregekkel együtt teljesít­se hazafias és internaciona­lista kötelességét: a szocializ­mus, a béke ügyének védel­mét — mondottá, majd így folytatta beszédét: Uj feladataink megvalósí­tásához szívből kívánok sok sikert a forradalmi harcok­ban edzett munkásosztályunk­nak: az úi élet útjait iáró pa­rasztságunknak; a termelés, a tudomány és a kultúra front­ján tevékenykedő értelmisé­günknek; az anyáiknak, akik a családi élet fő terhét vise­lik, s egyben aktív építői új hazánknak; a tanuló és dolgo­zó fiataloknak, akik holnap helyünkbe lépnek; fegyveres erőink tagjainak, akik ébe­ren őrködnek nemzeti függet­lenségünk, szocialista vívmá­nyaink felett. Mindnyájunk nevében a tisztelet és hála szavával kö­szöntőm forradalmi küzdel­meink veteránjait, s az építő munka már nyugalomba vo­nult harcosait, akiknek szív­ből kívánjuk, hogy még hosz- szú éveken át élvezzék tár­sadalmunk megbecsülését és gondoskodását. Hazánk valamennyi állam­polgárának kívánok erőt, egészséget, magánéletükben sok boldogságot! Kádár János visszaérkezett Moszkvába Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az SZKP XXIII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttsíg ve­zetője és Szipka József, ha­zánk moszkvai nagykövete, a magyar pártküldöttség tagja, Szergej Pritickijnek, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának kíséretében, va­sárnap reggel a Belorusz Köztársaság fővárosából visszaérkezett Moszkvába. Moszkva Belorusz-pálya­udvarán fogadásukra meg­jelentek Maserov, a Belo­rusz KP Központi Bizottsá­gának első titkára, Szurga- nov, a Belorusz KP Köz­ponti Bizottságának titkára, Kiszeljov, Beloruszia mi­niszterelnöke, Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnö­ke és Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Kongresszusi visszhang Prága: A csehszlovák köz­vélemény és a sajtó figyelme ezekben a napokban az SZKP XXIII. kongresszusára össz­pontosul —. Írja a TASZSZ prágai tudósítója, majd idézi a pozsonyi Pravda megállapí­tását, amely szerint a XXIII. kongresszus felbecsülhetetlen értékű hozzájárulás az egész nemzetközi kommunista moz­galom megszilárdításához, a kommunista pártok, korunk összes forradalmi erői együtt­működésének és egységes ak­ciójának kiszélesítéséhez. Ma, amikor az imperializmus ki­élezi a nemzetközi helyzetet, a világ kommunistái egységé­nek kérdései elsőrendű fon­tosságra tesznek szert. Ha­sonlóképpen alapvető jelentő­ségű korunk fő forradalmi erejének, a szocialista testvé­riségnek egysége és összefo­gása^ Berlin: Az NDK sajtójának, rádiójának és televíziójának figyelme középpontjában a kongresszus eseményei áll­nak. A Neues Deutschland teljes szöveggel közli Gromiko külügyminiszter és Malinov- szkij honvédelmi miniszter beszédét. Hangsúlyozza, ezek­ben a beszédekben kifejezés­re jut a Szovjetuniónak az az elszánt akarata, hogy meg­védelmezi a békét, meghiú­sítja az agresszorok elgondo­lásait; A Berliner Zeitung hangsú­lyozza: „a Szovjetunió rendít­hetetlenül védelmezi a békét” a Der Morgen című lap pedig címében kiemeli: „A meglévő határokhoz nem szabad hozzá­nyúlni”! Varsó: A vasárnapi lengyel lapok vezető helyen közlik Gromiko szovjet külügymi­niszter kongresszusi beszédét a szovjet külpolitikáról. Kom­mentárjaikban megállapítják, hogy Gromiko a hangsúlyt az európai. biztonság problémájá­ra helyezte. — A szovjet külügyminisz­ter — írják a lapok — az NSZK legutóbbi jegyzékével foglalkozva világosan kifej­tette, hogy soha többé nem állíthatók vissza az 1937. évi német határok, mert azok végérvényesen a múltra tar­toznak. A lengyel közvéleményben nagy megelégedést keltett Gromiko beszéde. Bukarest; A TASZSZ jelen­tése szerint a román sajtó és a rádió továbbra is nagy fi­gyelemmel kíséri az SZKP XXIII. kongresszusának mun­káját. A bukaresti televízió riportokat közöl a kongresz- szusi palotából. A szovjet külügyminiszter kongresszusi beszédét ismer­tetve, a román lapok idézik a beszédnek azokat a részeit, amelyek a szocialista orszá­goknak a nemzetközi küzdő­téren játszott megnövekedett szerepéről, s arról szólnak, hogy a szocialista országok politikája egy újabb háború kirobbanásának megakadályo­zására irányul. Táviratok RAPAI GYULA elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának Pécs Kedves Elvtársak! Ukrajna Kommunista Pártjának Területi Bizottsága, a területi tanácsszervek és a Lenin-renddel kitüntetett Ivovi terület minden dolgozója nevében forrón üdvözöljük Ba­ranya dolgos népét és önöket személyesen, nagy nemzeti ünnepük, Magyarország felszabadulásának 21. évforduló­ján. Meggyőződésünk, hogy a baráti kapcsolatok a. szocia­lista és kommunista építés hőseinek tapasztalatcseréi to­vább szélesítik majd a területeink közötti testvéri barát­ságot és együttműködést. Ennek reményében küldjük önök­nek kedves barátaink forró üdvözletünket és kivánum• to­vábbi sikereket a szocializmus építésében, a népek közli béke és barátság megerősítésében. KUCEVOL STEFANIK a Ivovi területi párt- a területi tanács elnöke bizottság titkára PALKÓ SÁNDOR elvtársnak, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének Pécs Kedves Elvtársak! Az Ukrán Kommunista Párt, a Ivovi területi tanács a kitüntetett Ívovi terület valamennyi dolgozója és a ma­gam nevében forró üdvözletünket küldjük Baranya megye dolgozóinak, Magyarország nemzeti ünnepe, felszabadulá­sának 21. évfordulója alkalmából. Meggyőződésünk hogv a jövőben tovább fejlődik a baráti kapcsolat, a szocia'iz- mus és a kommunizmus építésének hasznos tapasztalat- cseréje, és mindez hozzájárul a két megye dolgozóinak szívélyes, baráti, sokoldalú együttműködése további meg­erősítéséhez. Ezen a nevezetes napon kívánunk Önöknek, drága barátaink, további sikereket a szocializmus építésé­ben, a népek közötti béke megerősítésében. KUCEVOL ” ‘ STEFANIK a ívovi megyei pártbizott- a Ívovi megyei tanács ság titkaira elnöke * Ac Ukrán Kommunista Párt Ivovi területi Bizottsága első titkárának. Az Ukrán Szocialista Köztársaság Lvov területi Tanácsa Elnökének. Kedves Elvtársak! Hazánk felszabadulása 21. évfordulója alkalmából hála­telt szívvel emlékezünk meg a szovjet népről és hadsere­géről, amely elévülhetetlen érdemeket szerzett hazánk fel­szabadításában. Sok sikert kívánunk terveik megvalósításához! Elvtársi üdvőzlettel; RAPAI GYULA PALKÓ SÁNDOR az MSZMP a Baranya Megyei Tanács Baranya megyei Bizottsága elnöke első titkára Emléktáblát állított Kossuth-díjas tsz-slnökének Kátoly község lakossága A falu főterén gyűlt fcsze vasárnap Kátoly község lakos­sága, hogy részt vegyen az emléktábla leleplezésén, me­lyet a helybeli pártszervezet és termelőszövetkezet néhai megalapítójának és a tsz Kos­suth-díjas elnökének, a há­rom évvel ezelőtt elhunyt Kaszapovics Andrásnak állí­tottak. Az emléktábla-avatási ünnepségen részt vett Kiss IKároly, az Elnöki Tanácstit­kára, az MSZMP KB tagja, Rapai Gyula, az MSZMP me­gyei bizottságának első titká­ra, a Köziponti Bizottság tag­ja, Földvári János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, va­lamint a megyei és a járási pártbizottság, a tanács és a társadalmi szervezetek szá­mos képviselője. Kaszapovics András sok barátja és tiszte­lője. A pécsi városi pártbi­zottságot Rugási Endre, a párt- bizottság titkára képviselte, aki a korábbiakban nyolc éven át patronálta a kátolyí termelőszövetkezetet és tar­Az Izvesztvra a kommunista­m f és munkásmozgalom egységéről Moszkva: Nyikolaj Pol- janov, az Izvesztyija vasárna­pi számában megállapítja, hogy az SZKP XXIII. kong­resszusán részt vevő küldöt­tek — 86 ország kommunista és munkáspártjainak, vala­mint nemzeti demokrata és baloldali szocialista pártjai­nak képviselői egyértelműen; megmutatták, milyen erővé vált a kommunista világ- mozgalom, mint gyakorol egyre nagyobb befolyást ko­KDK-be’i határerők magyar kitüntetése runk társadalmi eseményeire. A szerző megállapítja, hogy bár a kongresszus a Szovjetunió helyzetével fog­lalkozik elsősorban, mégis a nemzetközi események köz­pontjába került. Poljanov cikkében felteszi a kérdést, hogy mi az egység megszilárdításának a kulcsa. A küldöttek és a vendégek válasza egyértelmű: az egység kulcsa az 1957-es és 1960-as történelmi jelentőségű moszk­vai nyilatkozatokban lerögzí­tett általános irányvonal, mi­vel ezek a nyilatkozatok a testvérpártok közös alkotásai voltak és igazolta őket az élet és az utóbbi évek forradalmi fejlődése. Poljanov befejezésül meg­állapítja: a kongresszus fel­szólalásaiból látható; a nem­zetközi kommunistamozgalom­ban határozottan felülkereke­dik az egység, a józan belá­tás, a marxizmus—leninizmus forradalmi és alkotó hagyomá­nya. tett fenn baráti kapcsolatot Kaszapovics Andrással. Ognyenovics Milán, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára emlékbeszédében arra utalt, hogy a délszláv, sze­gényparaszti származású Ka­szapovics Andrást magyarok, németek és délszlávok egy­aránt szerették, megbecsülték, országgyűlési képviselőjükké választották, ami egyben ki­fejezi nemzetiségi politikánk szocialista tartalmát is. Ko- vácsovics Márk, a pécsváradi iárási pártbizottság titkára Kaszapovics András önzetlen­ségét, mindenkori helytállását emelte ki: az „Aranyözön” né­ven megismert kukoricafa;fiá­val országos hírnevet szerzett magának és falujának, a já­rási párt vb-tagjaként a járás ügyes-bajos dolgaiból is részt vállalt, az ellenforradalom !dején a munkásőrség soraiba állt, mindvégig a helyén ma­radt. A Kossuth-díj összegé­ből falujának mozigépet vásá­rolt és az 1848-as forradal­mat, valamint a felszabadu­lásunkat jelképező emlékmű­vet állíttatott a falu főterén és most ezen a helyen, gránit­tömbben örökítették meg aranybetűkkel az ő nevét, a közéletben és magánéletben egyaránt példamutató tevé­kenységét is, míg a teret, ahol az emlékmű áll, róla nevezte el a községi tanács. Az emléktáblánál — annak leleplezését követően a me­gyei, járási, községi párt- és tanácsi szervek, a Magyaror­szági Délszlávok Demokra­tikus Szövetsége, a termelő- szövetkezet képviselői, vala­mint Kaszapovics András családja, hozzátartozói ko­szorúztak, helyezték el a ke­gyelet és a hála virágait. Os) í Berlin: A Német Demokra-1 tikus Köztársaság nemzeti néphadseregének Berlinben j állomásozó határőr-ezrede j szombaton, Magyarország fel- szabadulásának 21. évfordu­lója alka’mából fi'mbemuta- tóval egybekötött magyar es­tet tartott. Ezen Havas Imre i ezredes, berlini magyar kato­nai attasé tartott ünnepi be­szédet, majd átnyújtotta a nyugat-berlini határt őrző egység nyolc tisztjének, tiszt- helyettesének és határőrének, a magyar néphadsereg Kiváló századparancsnoka. Kiváló szakaszparancsnoka, illetve Kiváló katonája jelvényt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom