Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-29 / 74. szám
IMS. MÁRCIUS 29. napló Vasárnap a Puskinban A legkiválóbbak tanácskozása öt év alatt megháromszorozódott az egy fejtésre eső széntermelés, száz forinttal olcsóbb ma a szén tonnája, 15 millió forint megtakarítás újításokból 3 VIRÁNYI ENDRE JUBILEUMI KIÁLLÍTÁSA A szocialista brigádmozgialomban részt vállaló bányászok, művezetők, aknászok, mérnökök képviseletében jelentek meg a szocialista brigádok tapasztalt vezetői vasárnap délelőtt a mecseksza- bolcsi Puskin kultúrotthonban. Az .immár hagyományossá vált tanácskozáson ezúttal nemcsak a maguk mögött hagyott termelési év, hanem egy kerek befejezett korszak, a második ötéves terv 'eredményeiről, problémáiról tartottak számadást az új, a harmadik ötéves terv hogyanjának. mikéntjének jegyében. A tanácskozás elnöki asztalánál dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára mellett helyet foglaltak a tröszt gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői. Első példa Markwart Károly, a széntröszt szakszervezeti 'bizottságának titkára nem kis dologra vállalkozott beszámolójában, amelyben képet adott a szocialista brigádok öt esztendő alatt megtett útjáról, eredményeiről. — A szocialista brigádok munkája számszerűen mérhető és értékelhető azzal, hogy az egy fejtésre számolt termelés csaknem háromszorosára nőtt. Ma nem beszélhetnénk erről, ha annak idején nem lettek volna úttörő, kezdeményező brigádjaink, mint a Kerekes brigád Pécs- bányán, Nagy István brigádja Szabolcson, vagy a Knippl, Litz, Szilágyi az Aranyos és a Bognár-brigádok, Kossuth, Vasas, Béta és Zobák-aknán — mondotta; A méreteiben növekvő, technológiailag fejlődő, s egyre inkább gépesedő termelés követelményeivel mindig lépést tartottak a szocialista fejtési brigáddk, amire élő példa, hogy a tröszt legkiválóbb dolgozói, Kossuth-díjasai csaknem kizárólag fejtési brigádvezetők. Az új vagy újszerű fejtési technológiák bevezetésében a műszaki vezetők mindig is nagy segítséget kaptak a szocialista brigádoktól. Többi közül az igen termelékeny védőhálós fejtések meghonosodásában különös érdeme van a Kossuth-díjas Nagy Dezső brigádjának. Nem kevésbé méltánylandó az az eredmény, amelyet Papp Lajos, Pfeiffer Alajos brigádja ért el hagyományos fejtési módszerével. S ami mindezekkel összefügg, a széntröszt 1965-ben már csaknem 100 forinttal termelte olcsóbban a szén tonnáját, mint 1960-ban, noha időközben három nagy beruházási létesítmény (Zobák, István-akna és az újhegyi Szénmosó) amortizációs többletköltségével is számolni kellett. Költségmegtakarításuk egy lényeges része az újításokból származott' A tröszt újítói révén évi 12—15 millió forintos gazdasági haszonnal számolhatnak. minői rül sor a tröszt szocialista brigádjainak konkrétabb értékelésére, amely figyelemre méltó eredményekről adott képet. Az idei első negyedévi tanácskozásokon a tröszt 394 brigádja közül 294 brigád (5135 fővel) részesült zöldkoszorús jelvényben. illetve ezüst és bronz-plaketben, s jelenleg 28 brigádjuk küzd a már birtokában levő szocialista cím megőrzéséért Hármas jelsző Jelentősek azok az eredmények is, amelyeket a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának két igen fontos vonatkozásában elértek. Az állami oktatás különböző tagozatain kilencszázöten képezik magukat de az üzemekben tervezett szaktanfolyamokon is tekintélyes létszámmal vesznek részt a szocialista brigádok tagjai. Mindenképpen figyelemre méltó az is, hogy egy év alatt csaknem 1 millió forint értékű könyvvel gyarapították saját házikönyvtárukat Az árvíz idején elsősorban a szocialista brigádok révén Indult .el az a kezdeményezés, amely az árvízkárosultak segélyezésére 1 millió 800 ezer forintos gyűjtést eredményezett, s ugyancsak az példájuk nyomán bontakoztak ki a vietnami szabadságharc megsegítésére vállalt külőnmű- s zakók. Természetesen szóbakerül- tek a termelésben máig is- tapasztalható negatívumok,' amelyek részben a brigádokon kívülálló, okokra vezethetők vissza. Ez a beszámolóból Is, de különösen a szót kérő brigádvezetők éa a brigádokat patronáló műszakiak részéről hangzott el. Elmondották, hogy még mindig nem kapnak kellő segítséget vállalásaik megtételéhez. Jó példának hozták fel a Kossuth-bányát, ahol nagyon helyesen készítették elő a brigádok vállalásait, amikor előzőleg minden egyes brigádtag politikai, általános és szakmai képzettségét értékelték és ennek ismeretében adtak segítséget vállalásaikhoz. Szinte nem volt egyetlen olyan hozzászólás sem, amely a hiányosságok észlelésén túl ne tartalmazott volna mindjárt javaslatot is kijavításukra. Más szóval olyan tanácskozás volt ez, amely ha nem is adott részletes gyakorlati útmutatást a jövőre vonatkozóan, de alapokat és biztatást mindenképpen. Elismerés Ez derült ki a vitát követő elismerő, köszönő szavakból is. A megyei pártbizottság részéről dr. Nagy József elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának képviseletében Prá- vitz Lajos elvtárs méltatta a tanácskozáson elhangzottakat, s a résztvevőknek további munkájukhoz, eredményeikhez erőt, egészséget, sok sikert kívántak. A tanácskozást ünnepélyes aktus zárta. A Nehézipari Minisztérium, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága és az Országos Bányaműszaki Felügyelőség 1965. évi verseny- felhívásához cv? tlakozott KISZ-bizottságoknak és a szocialista brigádok legjobb helyezettéinek Pozsgay Károly főmérnök nyújtotta át a pénzjutalmakat. Az üzemek közül SzabolcsUánya KISZ- vezetősége első helyezettként 10 ezer forint jutalomban részesült, a 8 ezer, illetve 6 ezer forintos jutalmakat Pécsbánya és Zobák-bánya KlSZ-bizott- sága kapta. A szocialista brigádok közül a Béta-aknai Papp Lajos brigád 3000, a Kossuth-bányai Nagy Dezső brigádja 2000 és a Zobák-ak- nai Szabó Péter brigádja 1000 forintos jutalomban részesült. Virányi Endre él két festménye: Ruhateregetés és Sokac menyecske C zombaton este a villá- nyi művelődési ház klubhelyiségeiben nyitotta meg Soltra Elemér festőművész, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-Dunántúli Területi Szervezetének titkára Virányi Endre festőművész munkásságának 25 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállítását. A megnyitóra eljöttek a pályatársak, művészetbarátok és érdeklődők, köztük sokan pécsiek, siklósiak és a helyieken kívül a környező községekből azok. akiknek érdeklődését Virányi Endre, mint tanár, mint ismeretterjesztő előadásaival, vetítéseivel évek hosszú során át felkeltette. Aradon született. A fiatal vagongyári munkás Soós István aradi festőművész rajziskolájában tanult, aki arra ösztönözte, hogy jelentkezzen a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára. A felvételi nem sikerült. Csalódott, de nem adta fel a harcot, Aba-Novák Vilmos festőiskolájába járt, ahova havonta 40 pengőt kellett fizetnie. Közben alkalmi munkát végzett, havat lapátolt, festéket tört és készített, hogy egy kis pénzhez jusson. Aba-Novák Vilmos később ingyenes növendékének fogadta és segített az újabb felvételire való felkészülésben. Főiskolai hallgató korában Csók István, Réti István, Rudnay Gyula, Szőnyi István és Aba- Novák Vilmos volt a mestere. 3CülúH(h találkozó A közeljövőről szólva új feladatokra hívta fel a figyelmet a beszámoló. Ugyanis, amíg eddig a mennyiségi termelésen volt a hangsúly, a jövőben minden más szempont előtt a minőségi követelmények lennek előtérbe. — Nyilvánvaló, hogy ebben is igen fontos szerepük lesz a szocialista brigádoknak. Természetesen nemcsak a bányászatban, hanem a gépészetben foglalkoztatott szocialista brigádoknak is alkalmazkodniuk kell az új feladatokhoz. Ennek mindenekelőtt abban kell megnyilvánulnia, hogy a zavartalan termeléshez szükséges berendezések minőségi kifogás és késedelem nélkül rendelkezésre álljanak A mindezekhez szorosan hozzátartozó munkaszervezés részletesebb taglalása után k*Áramszunet — Áramszünet lesz március 28- án 7—17 óráig Székely B. n., Surányl M. u., Bárány út, Mikszáth K. u.. Hunyadi út. Kaposvári u.t valamint Szentlászló u., Szt. István u. által bezárt területen. 28-án 7—17 óráig Kalinin út, Vak Bottyán u„ Zöldfa u., Ignácz u. által bezárt területen. 29- én 7—17 óráig Mecsekszabolcsl út, Lujza környék, valamint Bor- bálatelep-szölöhegy területén. 28-tól április l-lg 7—17 óráig Gyüké« területén. 28-tól április 2-lg 7—17 óráig Székely V. u., felső részén, valamint Patacs-falu területén. 28-tól 31-ig 7—17 óráig Patacs ú ttelep, valamint Cupl telep terül«'én, Április 1-én 8— IS óráig Temető u.. Lánc u., Fel- sőbalokény u., Halász u. által be- xáct tsritlsten. M 1943 nyarát a mohácsi művésztelepen töltötte, amikor meghívást kapott a helyi gimnáziumba. 1948-ig volt Mohácson. majd Villányba költözött, ahova vonzotta a táj, az emberek. Eddig Aradon 1934, 1935 és 1936-ban volt kiállítása román festőkkel közösen, majd 1938- ban Sopronban, Budapesten, 1941- ben Mohácson egyéni, 1942- ben Mohácson pécsiekkel közös, 1948, 1960, 1961, 1963- ban Villányban egyéni kiállítás, 1958-ban és 1959-ben Siklóson Simon Bélával közös kiállítás jelzik eddigi útját. A Jubileumi kiállításon linó, vízfesték, fametszet, rézkarc, tusrajz és olaj látható. Festészetének leglényegesebb oldala, hogy a maga világi tr környékét ábrázolja a maga látásában őszintén, átélten. A főiskolán felépített lmpresz- szionista látásmód egész életén keresztül kísérője maradt Virányinak. Ezt érezvén, fegyelmezettséggel, konstruktív irányban való haladással törekszik a reális ábrázolásra. Míg az elmúlt években alkotásainál a reálisan megfogható tájak kicsit megfogha- tatlanná oldódnak ecsetje alatt, addig az elmúlt év termései a Veszprém, a Meiseni bástyafal, az Elba és a Ruha- teregetés című képed megjelölik további fejlődésének Irányát. Egyre oldottabb, színesebb, gazdagabb a festészete és erre akvarelljei igazolást is adnak. A Hazafias Népfront és a Mozgó Művelődési Ház a jubileumi kiállítás anyagát a Magyar Képzőművészek Dél- Dunántúli Területi Szervezetével közös rendzésben bemutatja Siklóson és Sellyén annak a járásnak a dolgozói előtt, ahol a művész két évtizede él és alkot. Dr. Takács József ffázirlifúlkiál/Háa Már tavaly Is nagy sikere volt a házinyúl-kiállítasnak, amelyet a Rózsakertben rendezett meg a pécsi földművesszövetkezet Mecsek nyúlte- nyésztő szakcsoportja. A házi- nyúltenyésztés fejlesztése érdekében a szakcsoport az idén is megrendezi kiállitásáU melyre április 2—3 és 4-én kerül sor Baranya megyei nyúl tenyésztők részvételével. A kiállítást április 2-án délelőtt 9 órakor tartják a Ró- zsakertben (Janus Pannonius utca 8. szám alatt), majd 1° órakor kerül sor a díikloszt.ásra. Ugyancsak ánrili« ?-án 10 órakor dr. Pacs *'•/■ -1 . egyetemi adjunktus tart szak előadást a házlnyúltenyésztéf ről éa jelentőségéről. Kettős pécsi siker a televízióban Gáspár Csaba a középdöntőben Vasárnap kettős pécsi siker született a televízió „Ki miben tudós?” című középiskolai vetélkedőjében. Ezúttal a Széchenyi és a Nagy Lajos Girnná- ^áum egy-egy diákja szerzett jó hírnevet a pécsi közép iskolai oktatásnak. Gáspár Csaba, a Széchenyi Gimnázium ÍV. c osztályú tanulója a fizikai vetélkedőben a gimnáziumi, városi, majd megyei döntő után a televízióban is kiválóan szerepelt és vasárnap be jutott a középdöntőbe, vagyis az ország négy legjobb középiskolás fizikatanulója közé. Néhány adat a boldog fiatalemberről: elekt romémök akar lenni, de szereti a sportot is, 400 méteres futásban megyei serdülő győztes volt, kitűnő rendű tanuló. A másik pécsi sikert Moser Károly, a Nagy Lajos Gimnázium III. c osztályosdiákja aratta, mégpedig a kémia versenyben, ö az ország legjobb négy kémikus gimnazistája közé került be. Úgy látszik a mai fiatal elméleti tehetségek általában nem bizonyulnak könyvmolynak, ugyanis Maser Károly szintén sportoló. A gimnázium legjobb kézilabdacsapatának tagja. Egyébként vegyészmérnök szeretne lenni. Moser Károly a te leviziótól egy külföldi útra jogosító utalványt nyert, de hogy hová érvényes, azt még nem döntötték el. Gáspár Csaba a televíziótól még nem kapott semmit, hiszen tovább versenyez, s majd helyezésének megfelelő jutalomban részesül. Azonban gimnáziuma — többek között kiváló KlSZ-munká- jáért, persze a versenyben felmutatott eddigi eredményeiért is — NDK-útra küldi. Mozsgón vasárnap a megye véradómozgalmának történetében először rendeztek ünnepséget, amelyre meghívták azokat, akik vért adtak, és azokat is, akik vért kaptak. A művelődési otthonban közel 200-an jöttek össze. Meghitt, ünnepi hangulat uralkodott a teremben. A találkozó meghittségét szavakban alig lehet visszaadni. Felolvasták azoknak a nevét, akik vért adtak és azokét is, akik kaptak. Keresik egymást a „párok” és könnyes szemmel ö'elkeztek, — „köszönöm", „köszönöm” — hangzott a teremben. Az idős Kintler néninek Dombos Gézáné és Horváth János adott vért. Kertész néni Kovács József véradónak hálákodott. Netz néni Vadász Jánosné és Schrenk Jánosnénak köszönheti egészségét. De sorolhatnám a többiek nevét is. akik valamennyien itt találkoztak először. A véradók és vérkapók kis csoportokat alakítottak, beszélgettek egymással. Az egyik csoport közepén idős, *szha)ú bácsi, Zalabai Sándor állt, me'lette a felesége és két másik nő: Szijártó Jánosné háztartásbeli és Nyilas Lászlóné a csertői gyermekotthon óvónője. Kettőjük vérét kapta Zalabai bácsi. A 61 éves idős embernek gyakran elcsuklott a hangja, amikor élete megmentőivei beszélgetett. „Ha maguk nem lettek volna, talán már nem is élnék" — mondta. Zalabai bácsi 1965 júliusában került tüdőasztmával a pécsi tüdőszanatóriumba. Tüdővérzést kapott. „Már teljesen eszméletlen voltam. Amikor megkaptam a vért, éreztem, hogy ismét mozdítani tudom a karomat. Tíz nap múlva már felkeltem az ágyból, pedig már a halotti ruhámat is elkészítették..." A két asszony megilletődve hallgatta, miként adott vérük új egészséget. Egy másik csoportban Kintler néni beszélget véradóival. „öt gyermeknek adták vissza az édesanyát... — mondja alig hallható hangon ... Köszönöm maguknak, nagyon köszönöm..." Szeicz Pálné 23 éves asz- szony hasmütét után 8 deci vért kapott. Itt van 6 is. karonfogva sétál Hermann Imre 56 éves tsz-taggal. „Tudja, az én feleségemnek egyszer gyomorvérzése volt, vért kapott. Akkor gondoltam arra, hogy ha az én feleségemet megmentette valakinek a vére, én is véradó leszek” — mondja Hermann Imre. Szeiczné tőle és Szőke Ferenctől, a mozsgói tsz gépkocsivezetőjétől kapott vért. A találkozót filmen is megörökítették. Lássák mások is, és ha az üzemben, vagy a faluban véradó-napot hirdetnek, tudják; vérükkel életeket menthetnek meg. A kialakult kis csoportokat járva, beszélgetve sokan kérték tőlem, hogy ha Írok erről a találkozóról, ne feledkezzek megemlíteni... És sorolták a neveket, orvosok, ápolónők nevét, de írjam meg név szerint ennek az ünnepségnek szervezőit is. Talán megbocsátják nekem, de ha a kérésnek eleget szeretnék tenni, akkor csak neveket írhatnék hosszú sorokban. Úgy Qondolom, hogy mindenné’ nagyobb elismerés a számukra ennek a taláVozó- nak a létrejötte és azok az ölolések, ame’yek a hála kifejezői voltak. (Garay) 'VVWWVWW
