Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-29 / 74. szám

IMS. MÁRCIUS 29. napló Vasárnap a Puskinban A legkiválóbbak tanácskozása öt év alatt megháromszorozódott az egy fejtésre eső széntermelés, száz forinttal olcsóbb ma a szén tonnája, 15 millió forint megtakarítás újításokból 3 VIRÁNYI ENDRE JUBILEUMI KIÁLLÍTÁSA A szocialista brigádmozgia­lomban részt vállaló bányá­szok, művezetők, aknászok, mérnökök képviseletében je­lentek meg a szocialista bri­gádok tapasztalt vezetői va­sárnap délelőtt a mecseksza- bolcsi Puskin kultúrotthonban. Az .immár hagyományossá vált tanácskozáson ezúttal nem­csak a maguk mögött ha­gyott termelési év, hanem egy kerek befejezett korszak, a második ötéves terv 'eredmé­nyeiről, problémáiról tartot­tak számadást az új, a har­madik ötéves terv hogyanjá­nak. mikéntjének jegyében. A tanácskozás elnöki aszta­lánál dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára mellett helyet foglaltak a tröszt gaz­dasági, párt- és tömegszerve­zeti vezetői. Első példa Markwart Károly, a szén­tröszt szakszervezeti 'bizottsá­gának titkára nem kis dolog­ra vállalkozott beszámolójá­ban, amelyben képet adott a szocialista brigádok öt eszten­dő alatt megtett útjáról, ered­ményeiről. — A szocialista brigádok munkája számszerűen mér­hető és értékelhető azzal, hogy az egy fejtésre számolt termelés csaknem háromszo­rosára nőtt. Ma nem beszél­hetnénk erről, ha annak ide­jén nem lettek volna úttörő, kezdeményező brigádjaink, mint a Kerekes brigád Pécs- bányán, Nagy István brigádja Szabolcson, vagy a Knippl, Litz, Szilágyi az Aranyos és a Bognár-brigádok, Kossuth, Vasas, Béta és Zobák-aknán — mondotta; A méreteiben növekvő, tech­nológiailag fejlődő, s egyre inkább gépesedő termelés kö­vetelményeivel mindig lépést tartottak a szocialista fejtési brigáddk, amire élő példa, hogy a tröszt legkiválóbb dol­gozói, Kossuth-díjasai csak­nem kizárólag fejtési brigád­vezetők. Az új vagy újszerű fejtési technológiák bevezeté­sében a műszaki vezetők min­dig is nagy segítséget kaptak a szocialista brigádoktól. Töb­bi közül az igen termelékeny védőhálós fejtések meghono­sodásában különös érdeme van a Kossuth-díjas Nagy De­zső brigádjának. Nem kevés­bé méltánylandó az az ered­mény, amelyet Papp Lajos, Pfeiffer Alajos brigádja ért el hagyományos fejtési mód­szerével. S ami mindezekkel össze­függ, a széntröszt 1965-ben már csaknem 100 forinttal termelte olcsóbban a szén tonnáját, mint 1960-ban, no­ha időközben három nagy be­ruházási létesítmény (Zobák, István-akna és az újhegyi Szénmosó) amortizációs több­letköltségével is számolni kel­lett. Költségmegtakarításuk egy lényeges része az újítá­sokból származott' A tröszt újítói révén évi 12—15 millió forintos gazdasági haszonnal számolhatnak. minői rül sor a tröszt szocialista brigádjainak konkrétabb ér­tékelésére, amely figyelemre méltó eredményekről adott ké­pet. Az idei első negyedévi ta­nácskozásokon a tröszt 394 brigádja közül 294 brigád (5135 fővel) részesült zöld­koszorús jelvényben. illetve ezüst és bronz-plaketben, s jelenleg 28 brigádjuk küzd a már birtokában levő szocia­lista cím megőrzéséért Hármas jelsző Jelentősek azok az ered­mények is, amelyeket a szo­cialista brigádmozgalom hár­mas jelszavának két igen fon­tos vonatkozásában elértek. Az állami oktatás különböző tagozatain kilencszázöten ké­pezik magukat de az üzemek­ben tervezett szaktanfolyamo­kon is tekintélyes létszámmal vesznek részt a szocialista brigádok tagjai. Mindenkép­pen figyelemre méltó az is, hogy egy év alatt csaknem 1 millió forint értékű könyvvel gyarapították saját házikönyv­tárukat Az árvíz idején elsősorban a szocialista brigádok révén Indult .el az a kezdeménye­zés, amely az árvízkárosultak segélyezésére 1 millió 800 ezer forintos gyűjtést eredménye­zett, s ugyancsak az példá­juk nyomán bontakoztak ki a vietnami szabadságharc meg­segítésére vállalt külőnmű- s zakók. Természetesen szóbakerül- tek a termelésben máig is- tapasztalható negatívumok,' amelyek részben a brigádokon kívülálló, okokra vezethetők vissza. Ez a beszámolóból Is, de különösen a szót kérő bri­gádvezetők éa a brigádokat patronáló műszakiak részéről hangzott el. Elmondották, hogy még mindig nem kap­nak kellő segítséget vállalása­ik megtételéhez. Jó példának hozták fel a Kossuth-bányát, ahol nagyon helyesen készí­tették elő a brigádok vállalá­sait, amikor előzőleg minden egyes brigádtag politikai, ál­talános és szakmai képzettsé­gét értékelték és ennek isme­retében adtak segítséget vál­lalásaikhoz. Szinte nem volt egyetlen olyan hozzászólás sem, amely a hiányosságok észlelésén túl ne tartalmazott volna mindjárt javaslatot is kijavításukra. Más szóval olyan tanácskozás volt ez, amely ha nem is adott rész­letes gyakorlati útmutatást a jövőre vonatkozóan, de alapo­kat és biztatást mindenkép­pen. Elismerés Ez derült ki a vitát követő elismerő, köszönő szavakból is. A megyei pártbizottság részé­ről dr. Nagy József elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának képviseletében Prá- vitz Lajos elvtárs méltatta a tanácskozáson elhangzottakat, s a résztvevőknek további munkájukhoz, eredményeik­hez erőt, egészséget, sok sikert kívántak. A tanácskozást ünnepélyes aktus zárta. A Nehézipari Minisztérium, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága és az Or­szágos Bányaműszaki Fel­ügyelőség 1965. évi verseny- felhívásához cv? tlakozott KISZ-bizottságoknak és a szo­cialista brigádok legjobb he­lyezettéinek Pozsgay Károly főmérnök nyújtotta át a pénzjutalmakat. Az üzemek közül SzabolcsUánya KISZ- vezetősége első helyezettként 10 ezer forint jutalomban ré­szesült, a 8 ezer, illetve 6 ezer forintos jutalmakat Pécsbánya és Zobák-bánya KlSZ-bizott- sága kapta. A szocialista bri­gádok közül a Béta-aknai Papp Lajos brigád 3000, a Kossuth-bányai Nagy Dezső brigádja 2000 és a Zobák-ak- nai Szabó Péter brigádja 1000 forintos jutalomban részesült. Virányi Endre él két festménye: Ruhateregetés és Sokac menyecske C zombaton este a villá- nyi művelődési ház klubhelyiségeiben nyitotta meg Soltra Elemér festőművész, a Magyar Képzőművészek Szö­vetsége Dél-Dunántúli Terü­leti Szervezetének titkára Vi­rányi Endre festőművész mun­kásságának 25 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállítá­sát. A megnyitóra eljöttek a pályatársak, művészetbarátok és érdeklődők, köztük sokan pécsiek, siklósiak és a helyie­ken kívül a környező közsé­gekből azok. akiknek érdek­lődését Virányi Endre, mint tanár, mint ismeretterjesztő előadásaival, vetítéseivel évek hosszú során át felkeltette. Aradon született. A fiatal vagongyári munkás Soós Ist­ván aradi festőművész rajzis­kolájában tanult, aki arra ösz­tönözte, hogy jelentkezzen a Budapesti Képzőművészeti Fő­iskolára. A felvételi nem si­került. Csalódott, de nem adta fel a harcot, Aba-Novák Vilmos festőiskolájába járt, ahova havonta 40 pengőt kel­lett fizetnie. Közben alkalmi munkát végzett, havat lapá­tolt, festéket tört és készített, hogy egy kis pénzhez jusson. Aba-Novák Vilmos később in­gyenes növendékének fogadta és segített az újabb felvéte­lire való felkészülésben. Fő­iskolai hallgató korában Csók István, Réti István, Rudnay Gyula, Szőnyi István és Aba- Novák Vilmos volt a mestere. 3CülúH(h találkozó A közeljövőről szólva új feladatokra hívta fel a fi­gyelmet a beszámoló. Ugyanis, amíg eddig a mennyiségi ter­melésen volt a hangsúly, a jövőben minden más szem­pont előtt a minőségi követel­mények lennek előtérbe. — Nyilvánvaló, hogy ebben is igen fontos szerepük lesz a szocialista brigádoknak. Ter­mészetesen nemcsak a bányá­szatban, hanem a gépészet­ben foglalkoztatott szocialista brigádoknak is alkalmazkod­niuk kell az új feladatokhoz. Ennek mindenekelőtt abban kell megnyilvánulnia, hogy a zavartalan termeléshez szükséges berendezések minő­ségi kifogás és késedelem nél­kül rendelkezésre álljanak A mindezekhez szorosan hoz­zátartozó munkaszervezés részletesebb taglalása után k*­Áramszunet — Áramszünet lesz március 28- án 7—17 óráig Székely B. n., Surányl M. u., Bárány út, Mik­száth K. u.. Hunyadi út. Kapos­vári u.t valamint Szentlászló u., Szt. István u. által bezárt terü­leten. 28-án 7—17 óráig Kalinin út, Vak Bottyán u„ Zöldfa u., Ignácz u. által bezárt területen. 29- én 7—17 óráig Mecsekszabolcsl út, Lujza környék, valamint Bor- bálatelep-szölöhegy területén. 28-tól április l-lg 7—17 óráig Gyü­ké« területén. 28-tól április 2-lg 7—17 óráig Székely V. u., felső részén, valamint Patacs-falu te­rületén. 28-tól 31-ig 7—17 óráig Patacs ú ttelep, valamint Cupl telep terül«'én, Április 1-én 8— IS óráig Temető u.. Lánc u., Fel- sőbalokény u., Halász u. által be- xáct tsritlsten. M 1943 nyarát a mohácsi mű­vésztelepen töltötte, amikor meghívást kapott a helyi gimnáziumba. 1948-ig volt Mo­hácson. majd Villányba köl­tözött, ahova vonzotta a táj, az emberek. Eddig Aradon 1934, 1935 és 1936-ban volt kiállítása román festőkkel közösen, majd 1938- ban Sopronban, Budapesten, 1941- ben Mohácson egyéni, 1942- ben Mohácson pécsiekkel közös, 1948, 1960, 1961, 1963- ban Villányban egyéni kiállí­tás, 1958-ban és 1959-ben Sik­lóson Simon Bélával közös kiállítás jelzik eddigi útját. A Jubileumi kiállításon linó, vízfesték, fametszet, rézkarc, tusrajz és olaj látható. Fes­tészetének leglényegesebb ol­dala, hogy a maga világi tr környékét ábrázolja a maga látásában őszintén, átélten. A főiskolán felépített lmpresz- szionista látásmód egész éle­tén keresztül kísérője maradt Virányinak. Ezt érezvén, fe­gyelmezettséggel, konstruktív irányban való haladással tö­rekszik a reális ábrázolásra. Míg az elmúlt években alko­tásainál a reálisan megfog­ható tájak kicsit megfogha- tatlanná oldódnak ecsetje alatt, addig az elmúlt év ter­mései a Veszprém, a Meiseni bástyafal, az Elba és a Ruha- teregetés című képed megje­lölik további fejlődésének Irá­nyát. Egyre oldottabb, színesebb, gazdagabb a festészete és erre akvarelljei igazolást is adnak. A Hazafias Népfront és a Mozgó Művelődési Ház a ju­bileumi kiállítás anyagát a Magyar Képzőművészek Dél- Dunántúli Területi Szerveze­tével közös rendzésben bemu­tatja Siklóson és Sellyén an­nak a járásnak a dolgozói előtt, ahol a művész két év­tizede él és alkot. Dr. Takács József ffázirlifúl­kiál/Háa Már tavaly Is nagy sikere volt a házinyúl-kiállítasnak, amelyet a Rózsakertben ren­dezett meg a pécsi földmű­vesszövetkezet Mecsek nyúlte- nyésztő szakcsoportja. A házi- nyúltenyésztés fejlesztése ér­dekében a szakcsoport az idén is megrendezi kiállitásáU melyre április 2—3 és 4-én kerül sor Baranya megyei nyúl tenyésztők részvételével. A kiállítást április 2-án dél­előtt 9 órakor tartják a Ró- zsakertben (Janus Pannonius utca 8. szám alatt), majd 1° órakor kerül sor a díiklosz­t.ásra. Ugyancsak ánrili« ?-án 10 órakor dr. Pacs *'•/■ -1 . egyetemi adjunktus tart szak előadást a házlnyúltenyésztéf ről éa jelentőségéről. Kettős pécsi siker a televízióban Gáspár Csaba a középdöntőben Vasárnap kettős pécsi siker született a televízió „Ki mi­ben tudós?” című középiskolai vetél­kedőjében. Ezúttal a Széchenyi és a Nagy Lajos Girnná- ^áum egy-egy diák­ja szerzett jó hír­nevet a pécsi közép iskolai oktatásnak. Gáspár Csaba, a Széchenyi Gimná­zium ÍV. c osztá­lyú tanulója a fizi­kai vetélkedőben a gimnáziumi, városi, majd megyei döntő után a televízióban is kiválóan szere­pelt és vasárnap be jutott a középdön­tőbe, vagyis az or­szág négy legjobb középiskolás fizika­tanulója közé. Né­hány adat a boldog fiatalemberről: elekt romémök akar len­ni, de szereti a sportot is, 400 mé­teres futásban me­gyei serdülő győz­tes volt, kitűnő rendű tanuló. A másik pécsi si­kert Moser Károly, a Nagy Lajos Gim­názium III. c osz­tályosdiákja aratta, mégpedig a kémia versenyben, ö az ország legjobb négy kémikus gimnazis­tája közé került be. Úgy látszik a mai fiatal elméleti te­hetségek általában nem bizonyulnak könyvmolynak, ugyanis Maser Ká­roly szintén spor­toló. A gimnázium legjobb kézilabda­csapatának tagja. Egyébként vegyész­mérnök szeretne lenni. Moser Károly a te leviziótól egy kül­földi útra jogosító utalványt nyert, de hogy hová érvé­nyes, azt még nem döntötték el. Gás­pár Csaba a televí­ziótól még nem ka­pott semmit, hiszen tovább versenyez, s majd helyezésének megfelelő jutalom­ban részesül. Azon­ban gimnáziuma — többek között kivá­ló KlSZ-munká- jáért, persze a ver­senyben felmutatott eddigi eredményei­ért is — NDK-útra küldi. Mozsgón vasárnap a me­gye véradómozgalmának tör­ténetében először rendeztek ünnepséget, amelyre meg­hívták azokat, akik vért adtak, és azokat is, akik vért kaptak. A művelődési otthonban közel 200-an jöt­tek össze. Meghitt, ünnepi hangulat uralkodott a te­remben. A találkozó meghittségét szavakban alig lehet vissza­adni. Felolvasták azoknak a nevét, akik vért adtak és azokét is, akik kaptak. Ke­resik egymást a „párok” és könnyes szemmel ö'elkeztek, — „köszönöm", „köszönöm” — hangzott a teremben. Az idős Kintler néninek Dom­bos Gézáné és Horváth Já­nos adott vért. Kertész né­ni Kovács József véradó­nak hálákodott. Netz néni Vadász Jánosné és Schrenk Jánosnénak köszönheti egészségét. De sorolhatnám a többiek nevét is. akik vala­mennyien itt találkoztak elő­ször. A véradók és vérkapók kis csoportokat alakítottak, beszélgettek egymással. Az egyik csoport közepén idős, *szha)ú bácsi, Zalabai Sán­dor állt, me'lette a felesége és két másik nő: Szijártó Jánosné háztartásbeli és Nyilas Lászlóné a csertői gyermekotthon óvónője. Kettőjük vérét kapta Zala­bai bácsi. A 61 éves idős embernek gyakran elcsuk­lott a hangja, amikor élete megmentőivei beszélgetett. „Ha maguk nem lettek vol­na, talán már nem is élnék" — mondta. Zalabai bácsi 1965 júliusában került tüdő­asztmával a pécsi tüdősza­natóriumba. Tüdővérzést kapott. „Már teljesen esz­méletlen voltam. Amikor megkaptam a vért, éreztem, hogy ismét mozdítani tu­dom a karomat. Tíz nap múlva már felkeltem az ágyból, pedig már a halotti ruhámat is elkészítették..." A két asszony megilletődve hallgatta, miként adott vé­rük új egészséget. Egy másik csoportban Kintler néni beszélget vér­adóival. „öt gyermeknek ad­ták vissza az édesanyát... — mondja alig hallható hangon ... Köszönöm ma­guknak, nagyon köszönöm..." Szeicz Pálné 23 éves asz- szony hasmütét után 8 deci vért kapott. Itt van 6 is. ka­ronfogva sétál Hermann Imre 56 éves tsz-taggal. „Tudja, az én feleségemnek egyszer gyomorvérzése volt, vért kapott. Akkor gondol­tam arra, hogy ha az én fe­leségemet megmentette va­lakinek a vére, én is vér­adó leszek” — mondja Her­mann Imre. Szeiczné tőle és Szőke Ferenctől, a mozsgói tsz gépkocsivezetőjétől ka­pott vért. A találkozót filmen is megörökítették. Lássák má­sok is, és ha az üzemben, vagy a faluban véradó-na­pot hirdetnek, tudják; vé­rükkel életeket menthetnek meg. A kialakult kis csoporto­kat járva, beszélgetve so­kan kérték tőlem, hogy ha Írok erről a találkozóról, ne feledkezzek megemlíteni... És sorolták a neveket, or­vosok, ápolónők nevét, de írjam meg név szerint en­nek az ünnepségnek szer­vezőit is. Talán megbocsát­ják nekem, de ha a kérés­nek eleget szeretnék tenni, akkor csak neveket írhat­nék hosszú sorokban. Úgy Qondolom, hogy mindenné’ nagyobb elismerés a szá­mukra ennek a taláVozó- nak a létrejötte és azok az ölolések, ame’yek a hála ki­fejezői voltak. (Garay) 'VVWWVWW

Next

/
Oldalképek
Tartalom