Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-17 / 64. szám

mArcitts rt naplö Kétszáz liter vér A KISZ Körponti Bizottsá­Újítási ankét ga által meghirdetett „Vádol­juk az Imperializmust !”-akció keretében megyénk ifjúsága nap mint nap új felajánlá­sokkal siet a harcoló vietna­mi nép segítségére. Mint la­punk korábbi számaiban már hírül adtuk, az elmúlt vasár­nap a Mecseki Szénbányá­szati Tröszt közel 1500 ifjú­munkása szállt le a bányák­ba, hogy egy külömműszak bérével segítse az amerikai imperializmus áldozatait. Az ország szénkészlete további különműszakokat nem tesz szükségessé, ezért azok a bá­nyászfiatalok, akik már nem szállhatnak le, egynapi bérük felét továbbítják a vietnami szolidaritási számlára. Ha­sonló elhatározásra Jutottak a Szigetvári Konzervgyár fia­taljai is. A munkásfiatalok segítóakciójához csatlakozva a magvar néphadsereg Pé­csett állomásozó 8677-es ala­kulatának katonái szintén felaiánlásokat tettek. Elhatá­rozták. hogy vérükkel segí­tik a vietnami népet. Az ala­kulat KISZ-bizottságának kez­deményezésére közel kilenc- száz katona jelentkezett ön­kéntes véradásra, ami több mint 200 liter vért jelent. A véradásra március 26-án és 27-én kerül sor. Ebből az alkalomból az egység állo­máshelyére látogat a KISZ Központi Művészegyüttese, hogy műsorral köszöntse a véradó katonákat. A KISZ- bizottság emléklapokat ado­mányoz a harcosoknak, s kö­szönőlevéllel keresi fel a vér­adók szüleit. a MEV műszaki klub fában SIKONDA Egy év alatt 75 százalékkal nőtt az újítások száma Csökkentek a díjvilák — Elismerés a legjobbaknak Több száz érdeklődő jelen­létében nyitotta meg hétfőn Rácz Gyula, a szakszervezeti bizottság elnöke, a Mecseki Ércbányászati Vállalat ankét- tal egybekötött újítási kiállí­tását, majd Sziklai József igazgató emelkedett szólásra. Közös megbeszélés TakaritozMkezeti székhál Harkányban Néhány nap múlva egy új faltul bankot kezdenek építeni Harkányban. A he­lyi takarékszövetkezet sa­ját erőből és MÉSZÖV hi­telből 360 ezer forintot fordít as építkezésre, mely az év pépére befejeződik. Nagy szükség lesz már erre az új épületre, mert a régi West, korszerűtlen, s az a sok kűlföJdl vendég, aki megfordult benne, nem a legjobb véleménnyel volt róla. Nemcsak ez, hanem a takarékszövetkezet jó mun­kája is okot ad arra, hogy új épületbe költözzön: épí­tési, tatarozást és termelte­tési kölcsönként eddig már 2 mi'Hó forintot folyósított a kérelmezőknek. — Vállalatunk fennállása óta, ma kilencedszer hívtuk össze a termelésben élenjáró dolgozókat, azokat a műsza­kiakat, akik a legtöbbet teszik és tehetik az újítási javasla­tok gyors megvalósítása és bevezetése érdekében — mon­dotta bevezetőjében, majd rá­mutatott arra, hogy a munka termelékenységének növelése elsősorban gépesítéssel, auto­matizálással oldható meg. Eb­ben döntő szerepe van a leg­szélesebb társadalmi alapokon nyugvó újítómozgalomnak. Je­lentősége abban áll, hogy vi­szonylag kis beruházással, át­alakítással komoly értékek ta- karlthatók meg állandóan és minden szinten revízió alá veszi a régit, az elavultat, nem tűri a konzervativizmust A vállalat közös megbeszélés­re hívta a szocialista brigád­vezetőket és az újítókat A két mozgalom egy és ugyan­azon cél elérését tűzte zászla jára. Az újítómozgalom csak a szocialista embertípus ki­alakításával töltheti be hiány­talanul szerepét. A dolgok öszefüggnek. A korszerűsí tést csak a dolgozóknak a termelésbe történő- aktív be­kapcsolódása segítheti élő, a korszerűsítés az .önköltség csökkenését is eredményezi, mely alapja az életszínvonal emelésének. Az újítómozgalom lehetősé­geinek teljesebb kihasználásá­ra erősítették meg a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál 1965-ben az újítási csoportot és biztosították mindazokat a feltételeket, melyek a dol­gozók aktivizálódását növelhe­tik. Mindenki, akinek jó el­gondolása van, benyújthatja az újítási csoportnál, az üzemi titkárságokon, de a gyűjtő lá­dába is bedobhatja. Cél az volt. hogy egyetlen dolgozó se legyen a vállalatnál, aki nem tudja, hogyan kell újítását be­adni, hogyan lesz az elbírál­va, milyen segítséget nyújt a megvalósításhoz a vállalat, hogyan igényelheti közremű­ködők segítségét, a műsza­kiak patronálását, milyen jo­gos igényekkel léphet fel újí­tásával kapcsolatban. Tájékoz­tatót adtak ki, az Ércbányász lapban közzétették az ered­ményeket, a felhívásokat, kel­lő példányszámban adták ki az újítási feladattervet is. Az elmúlt évben tizenki­lenc dolgozót terjesztettek fel az országos újító jelvényre. Az újítási díj kifizetésével egyidőben az újítóknak elis­merő oklevelet nyújtanak át Az „Uj technika élenjáróit" a jutalmazásoknál, előléptetések­nél, kitüntetéseknél előnyben részesítik. fl legjobb brigádok Sziklai elvtárs a számok tükrében mutatta be a válla­lati újítómozgalom 1965-ös eredményeit, melyek legjob­bak a vállalat fennállása óta. 75 százalékkal nőtt a beadott újítások száma. Csak a javas. latgyűjtő-ládákon keresztül 80 újítás érkezett. A vállalat igazgatója beszé­dében érintette a díjviták ör­vendetes csökkenését és azt a tényt, hogy 1965-ben — a gondos műszaki és gazdasági értékelés következtében — mindössze egy újító fordult a bírósághoz Ismertette a vál­lalat üzemei között folyó újí­tási verseny második féléves eredményeit, majd külön ki­emelte — jelentős újító tevé­kenységükért — a következő szocialista brigádokat és veze­tőiket: „32-es csapat” - Freitág Antal, „2G-os csapat' — Sajti Mihály, „Ságvári Endre” — Gadó István. „Fú tógép javító” — Tóth József, „Szerszámgép karbantartó” Szili Mihály, „Április 4”. — Győréi Károly, „Béke” — Fá­bián József, „Puskás Tivadar” — Molnár József, „Petőfi” — Bán Tibor, „Bánki Danát” — Bemáth Lajos, „Ifjúsági” — Fekete László, „Lambratisz” — Marton József, „Augusztus 20” — Rückert István és „Vörös csillag" vezetője Kol­lár József. beszéltek. Az Országos Talál­mányi Hivatal képviselője­ként jelenlevő Valló Pál el­mondta észrevételeit a felve­tett kérdésekről, majd felaján­lotta, hogy az újítást érintő magántermészetű kérdésekre szívesen válaszol kedden dél­előtt a vállalat újítási irodá­jában. (A dolgozók örömmel fogadták a lehetőséget, így az ankét tulajdonképpen kedden folytatódott). A megbeszélés hivatalos része a legkiválóbb újítók jutalmazásával ért vé­get, majd a résztvevők meg­tekintették a vállalat újító­mozgalmát reprezentáló kiál­lítást, Befejezés előtt áll a slkondal új fürdőmedence Az strandrész a fürdőévad kezdetén már üzemelni fői Baranyai tsz-elnökök kérdezne! — német tsz-elnök válaszol Kiállítás az újításokról A felszólalók az üzemi újí­tási mozgalommal kapcsolatos egyes hátráltató tényezőkről A Hazafias Népfront ven-1 lálkoztak több baranyai ter­dégeként szerdán érkezett Pécsre feleségével Hans Joa­chim Giese közgazdász, az NDK halberslebenl Emst Thälman termelőszövetkezeté­nek elnöke. A vendégek dél­előtt 11 órai kezdettel a Nép­front Megyei Titkárságán ta­melőszövetkezet elnökével. Nagyfokú gépesítettség Hetaadnger Mária Jelenté­sét Kárpáti Árpád oktató út­törőköszöntéssel fogadja a foglalkozás ideje alatt az oktató is piros nyakkendőt visel —, aztán a szakkör megkezdi munkáját. Az egész hasonlít valamilyen tanrend szerinti órára, mégis egé­szen más. A gyerekek — hogyne figyelnének oda! — saját hangjukat, saját kér­déseiket hallgatják vissza a tekercsről, de nemcsak hall­gatják; kijavítják a hibákat, elmondják a véleményüket: „Háttal nem kezdünk mon­datot ... Rossz helyein vette a levegőt... A hangsúly volt rossz... Nagyon érezni a lámpalázt..." — és meg­ismétlik a kérdéseket: — Azt szeretném kérdezni, hogy szokott-e mesélni a lá­nyának és mit? _ Azt szeretném kérdez­ni, hogy mikor és kitől tud­ták meg, hogy kivégezték? — Azt szeretném kérdezni, hogy milyen szerepe volt Szabó Istvánnak a kommu­nista mozgalomban? — Miért büszke az édes­apjára? Sok más szakkör mellett a riporterjzakkör október óta működik a városi Uttörőház- ban. A gyerekek szeretnek ide Járni, szeretik ezt a já­tékos tanulást. Hiszen z szak­körnek nem az a célja, hogy riportereket neveljen áltálé­i Gyerekek — mikrofonnal nos iskolásokból, de tanítja őket a helyes szókapcsolásra, mondatfűzésre, fogalmazásra, hangsúlyra, kiejtésre, egyszó­val a helyes, szép magyar beszédre, s ez nagyon hasz­nos. mert nem kis dolog ma­napság jól beszélni anyanyel­vűnket. A gyerekek sem ké­szülnek minden áron ripor­ternek. — Mi akarsz lepni? — Riporter. — S ha nem sikerül? — Én varrónő. — A varrónő az megpúpo- sodik. Én fodrász. — Én is fodrász. — Hajós. — Autószerelő vagy sofőr. Mondom, hasznos ez a szak­kör, de még több benne a lehetőség. Segíthetne eliga­zodni a gyerekeknek, mert kíváncsiságukból maradandó értéket lehet kovácsolni. Nemcsak Ismerkednének a világgal, amelyben élnek, de megismerhetnék. Rá lehetne vezetni őket, hogy ml az érdekes, hogy ml a lényeg. Mert Dani Zsuzsa. Gyulai Katalin, Kamócaai Lajos. Hetaczlnger Mária, Gloek Ági és a többi pajtás nem csu­pán kíváncsi, de élményt je­lent számukra a gondolko­dás. Figyeljünk csak! — Képzeljétek el — mon­dom a szünetben a körétn csoportosuló seregnek —, képzeljétek el, hogy nyolca­dikos vagyok, két hónapig nem mentem Iskolába, és ki­csaptak. Mit kérdeznétek? Azonnal belemennek a já­tékba. — Miért nem tetszett Isko­lába menni? — Tegezni azért nem mernek. — Mert a kistestvéremre kellett vigyázni. — Addig ki vigyázott rá? — Anyukám. De apám ke­veset keresett, s ő is elment dolgozni. — Miért nem adták agye­reket bölcsődébe? — Nem volt hely. Ezt nem akarják megér­teni. — El kell menni a bölcső­de vezetőjéhez. — A tanácshoz! Aztán visszakanyarodnak az induláshoz: — Ilyen esetben a szülő­ket kell megbüntetni. Egy kislány megkérdezi: — Az osztályfőnök nem volt kint látogatóban? — Nem. Ezen elképednek. Pár pil­lanatig csend van. — Hogyan lehetne segíte­ni egy ilyen fiún? — kérde­Törfk a fejüket Oda kell adni a picit a szomszéd­nak! De ő csak pénzért vál­lalja. Az meg nincs. Rokon­nak kell kiadni! Rokon sincs. Járjon délután Iskolába a fiú! Délután nincs tanítás. — El kell menni a gyár­ba ! — Miért? — Hogy valamelyik szülőt helyezzék délutáni műszakba magyarázza Kamócsai Lajos. — Akkor a gyerekre nem kellene vigyázni, mert.., — és mondja, mondja... A többi is bekapcsolódik. Magyarázzák, mert úgy lát­szik, én nem akarom meg­érteni. Már nem riportot akarnak csinálni, hanem se­gíteni akarnak rajtam, azaz a kicsapott nebulón. — Legközelebb hova men­nétek a mikrofonnal? — Az iskolába. — Miért? — Hogv miért nem láto­gatták meg? — És még hova menné­tek? — A tanácsra. — Miért? — Hogv helyezzék el vala­hova a kicsit. — Erről nem akarnak lemondani. — A gvárigazgatóhoz. — Mit kérdeznétek tőle? — Hogv tudott-e erről a... — és belegabalyodik. Ne felejtsük el ezek a gye­rekek csak 13—14 évesek. A vendégnek, aki két esz­tendeje vette át az akkor még gyengének számító, ma a jók közé tartozó 650 hektáros Emst Thfilman tsz-t, a ba­ranyai tsz-elnökök kötetlen beszélgetés formájában igen sok kérdést tettek fel a gaz­dasági mechanizmus reform jával kapcsolatban. A feltett kérdésekre Giese elvtárs elmondotta, hogy szö­vetkezetükben fő profil a szarvasmarha-tenyésztés, 250 fejőstehenük van, a tejho­zam 100 hektárra évi 931 ki­logramm. A tsz-nek 161 tag­ja van, ebből 130 az állandó dolgozó, a tagok évi kere­sete tavaly 3500—9000 márka között változott. Gépesített­ségüket mutatja, hogy 100 hektárra 85 lóerő gép jut. Két éve indult a tsz gyors fej­lődésnek s ma már komoly vonzást gyakorol a helybé­liekre, akik a 25 kilométerre lévő Jelentős ipari városba, Magdeburgba jártak eddig dolgozni. Megoldották a szociális biztosítást A falusiak helyhezkötését sok más hasznos Intézkedés is elősegíti. Mindenekelőtt az, hogy az állam megoldotta a termelőszövetkezeti tagok szo­ciális biztosítását. Nyugdíj és egyéb juttatások tekintetében ma már nincs különbség az Ipari munkások és tsz-tagok között. A legalacsonyabb nyugdíj tsz-tagnál 135 már­ka, amennyiben 5 éve tagja a tsz-nek. A nyugdíjkorhatár Iparban és mezőgazdasávban azonos, nőknél 60 év, férfiak­nál 65 év. Minden hónapban egy nap fizetéses szabadság jár • tsz-tagoknak. A tsz-vezetők fizetését állapították meg, hogy a 30 százalékát a nővén: mesztési terv teljesítése 1 30 százalékát az állatteny tési terv teljesítése után, százalékát a költségek all lása után, 20 százalékát p a pénzügyi bevételek tel; tése után kapják a veze Túlteljesítésért többletfiz- nem teljesítésért levonás Itt az alsó határ 80 százé a felső határ 120 százalék hét. Külön bérezik a s: képzettséget is, mestervi: után plusz 3 százalék szakiskola elvégzése után százalékkal több fizetés, c lomaszerzés után 7 száza' kai több fizetés jár a do. zóknak. De a bér megállt tásánál figyelembe veszik vezető tsz-ben eltöltött 1 jét is, három év után 3 s zalékkal magasabb bért fiz nek, 5 év után ez 5 százai és a legmagasabb 10 s zalék. Arra a kérdésre, hogy t lyen vertikális kapcsolat a kult ki a tsz-ek között, ill ve folytatnak-e a tsz-ek ip tevékenységet, a követkt választ adta. A nemrég na tartott IX. Parasztkongressl egyik fő témája volt a koot ráció. Máris igen sok tsz ti sült. Az Ernst Thälman 1 például átadta baromfiállom nyát egy közeli baromfi szakosított tsz-nek s ellátja t karmánnyal, más tsz-ekt viszont szarvasmarhát vett- át, mivel itt a jövőben kiz rólag marhahúst kívánnak el állítani. De drágább gép« gabona-, cukorrépa- vágj- bu gotnyakombájnok, modern bu gonyaszortírozó berendezése közös használatára is tá> sultak a tsz-ek, mert ezeki a drága gépeket egy tsz ne* tudná kihasználni. Eltérő adásé A mezőgazdasági tanácsé fontos vívmánya, hogy \2é óta törvény védi a tsz-d szerződéses jogait. A gabona felvásárló vállalat például kő teles csépléskor fél órán belő átvenni a gabonát, mert «1 lenkező esetben minden peK késedelemért büntetést fizet A tsz abban az esetben fiz*1 büntetést, ha nem szállt id#* re. 1967-ben bevezetik a föld különbözőségét figyelem!* vevő adóztatást, melyet eddtf árakkal Igyekeztek megoldani oly módon, hogy a gyen géb t földön gazdálkodó tsz-ek töb­bet értékesíthetnek lin. sza­bad felvásárlási áron és ke­vesebb kötelező beszolgált*' tást rónak ki rájuk — ennél alacsonyabb az átvételi ár «*- jó adottságú tsz-ekrél pe­dig éppen fordítva. Nagy silld helyezrek a gazdasági eme­lőkre, az árutermaláa premi­zálására, melyet 1965-ben ve­zettek be Hans Joachim Glese tsz-clnök. dr. Arhátz Imrének, a Hazafias Nép­front megyei e'nilkének, Földvári Jánosnak, a Megyei Tanács elnökhelyettesének és Ciötönyl Gvnlánnk, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztálya munkatársának társaságában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom