Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-02 / 51. szám
mt. március e. nuplö 3 B vámőrség országos parancsnokának saHótáléfcoztaltfla Életbe lépett az új vámjogszabály ! Országos barom fi tenyésztési tanácskozás Pécseit Március 1-én életbe lépett a vámjog szabályozásáról szóló új törvényerejű rendelet, valamint annak végrehajtásáról kiadott, továbbá a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló rendelet. Dr. Terpitkó András vezérőrnagy, a vám- és pénzügy- őrség országos parancsnoka az új vámjogszabály rendelkezéseiről a következő tájékoztatót adta: — Milyen mértékben érintik az új rendelkezések a lakosságot a külföldről ajándékba kapott tárgyakkal kapcsolatban? — Először talán néhány szót az ajándékküldeményekről. Szeretném hangsúlyozni, hogy e téren sem a fizetendő vám százalékos tételében, sem pedig a vámkezelhető ajándéktárgyak fajtánként! évi mennyiségi keretében változás nem történt. Egyszerűsödött a nászajándékok vámmentes kezelése. Az új jogszabály szerint vámmentességre akkor van lehetőség, ha a megajándékozott az eredeti — a ^ házasságkötés alkalmával kiállított — házassági anyakönyvi kivonatot bemutatja. További egyszerűsítés, hogy eddig azokban az esetekben, amikor az ajándéktárgy értéke az 5000 forintot meghaladta. a vámkezeléshez a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Parancsnokság engedélyére is szükség volt. A jövőben ilyen esetekben az érdekelteknek a vámkezeléshez csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kell megszerezni és a vámkezelésikor a vámhivatalnak bemutatni. — MII ven változások történtek az utasforgalomban behozott tárgyak vámkezelésében? — Az új vámjogszabály e téren tükrözi azokat a tapasztalatokat, amelyeket a megnövekedett turistaforgalomból az utóbbi évek során nyertünk. Az utasjegyzékek kiállításánál nehézségeket okozott a turisták részére annak eldöntése. hogy a magukkal hozott külföldi tárgyak hazai értéke 4000 forinton alul van-c vagy azt meghaladja. Ezen kíván könnyíteni az az intézkedés, amelyik kimondja, hogy a jövőben a külföldön vett vagy ajándékképpen kapott tárgyak mindegyikét tételesen fel kell sorolni az utasjegyzékben az ár megjelölése nélkül. Annak eldöntése, hogy a hozott vagy ajándékba kapott áru vámmentesen kezelhető-e vagy vámot kell-e fizetni utána, a vámkezelő pénzügyőr feladata. Ez a rendelkezés nemcsak a vámkezelés meggyorsítását és kulturáltságát mozdítja elő, hanem az utasok érdekeit is védi, mert a tulajdonukban lévő külföldi eredetű áruk legális behozatalára vonatkozólag írásos igazolást ad. Az új jogszabály az utasforgalmi vámtarifa rendelkezései szerint vámmentesen behozott tárgyak belföldön történő eladását a vám előzetes megfizetéséhez köti. Az új jogszabály a vámkezelhető áruk mennyiségi keretét a személyes szükséglet mérvéhez igazította és az eddigi fajtánként! mennyiségi kereteket általában 50 százalékkal kevesebben állapította meg. Ezt a gyakorlatban úgy kell értelmezni, hogy amíg a régi jogszabály szerint egy- egy utas az engedélvezett értékkereten belül például felsö- kabátból 2 db-ot, öltönyből 4 db-ot, ágyneműszövetből 32 métert vagy harisnyából 12 párat hozhatott be vámmentesen, március 1-től l db felsőkabát, 2 db öltöny. 16 méter ágyneműszövet, illetve 6 pár harisnya vámmentes kezelése kérhető. Továbbra is biztosítja a vámjogszabály azt a kedvezményt, hogy a belföldi utas az általa behozott vámköteles áruk után kiszabott vámot a vámkezeléstől számított 30 napon belül fizethesse be. További kedvezmény, hogy a késedelmes fizetés esetén eddig felszámított 50 százalékos adópótlékot napi 1 százalékra mérsékelte. Továbbra sem kell vámot fizetni, ha a mennyiségi kereten belül behozott (nem kereskedelmi jellegű) áruk együttes belföldi forgalmi értéke az egyéni útlevéllel utazóknál — kiskorúakat kivéve — a 4000 forintot, csoportos útlevéllel utazóknál pedig az 1000 forintot nem haladhatja meg. Megemlítem, hogy az új jogszabály szerint „csoportos útlevéllel utazók” megjelölésen nemcsak a magyar utazási irodák (IBUSZ, EXPRESS), valamint a SZOT által szervezett csoportos utazások résztvevőit kell érteni, hanem mindazokat, akik úgynevezett „kollektív útlevéllel” vesznek részt bármilyen jellegű társas- utazásban. I — Milyen vonatkozásokban érinti még az új jogszabály a lakosságot? — Eddig ha valaki az ajándékba kapott árut — azért, mert az a vámkezelhető mennyiséget meghaladta, vagy mert engedély hiánya miatt nem volt vámkezelhető —, az államnak értékesítésre felajánlotta, az eladási ár 100 százalékát kellett vám címén megfizetnie, ha ugyanezt az árut mint utas hozta be, az eladási árnak csak 60 százalékát fizette vám címén. Az új rendelkezés ezt a különbséget megszüntette és az értékesítésre felajánlás esetében a fizetendő vám mértékét egységesen az eladási ár 80 százalékában állapította meg. Külön .szeretném felhívni a figyelmet az új jogszabálynak arra a rendelkezésére, hogy az utasforgalomban a megengedett mennyiségi kereten felül behozott vagy a szükséges engedély hiánya miatt nem vámkezelhető tárgyak külföldre történő visszaküldésére a magyar útlevéllel utazó utasoknak lehetőségük nincsen. I — A küllőidről ajándékba küldött vagy a külföldön vásárolt gépkocsik vámkezelése tekintetében történt-e változás? Less-e piaca a baromfinak? Tartós külföldi szolgálatból vagy ösztöndíjas külföldi tanulmányúiról hazatérő személyek gépjármű vámmentes behozatalára a jövőben csak akkor kaphatnak engedélyt, ha sem ők, sem a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik 5 éven belül azonos jogcímen vámmentességben nem részesültek. Érinti a lakosságot az új jogszabály jogorvoslati rendelkezése is. A vámkezelés ellen irányuló fellebbezések és pimaszok eddigi központi ügyintézését ugyanis az új jogszabály a vámkezelést végző szerv székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőrségi parancsnokság hatáskörébe utalja, így az ügyek egy részének elintézési ideje lényegesen megrövidül és a jogorvoslatot keresők is lakóhelyükhöz közelebb fekvő szervnél intézhetik ügyeiket a postán érkező aján- . dékcsomag és a személygép- i kocsi-ügyeik kivételével. A közelmúltban megjelent „A baromfitenyésztés irányelvei” című kiadvány széleskörű megvitatására rendezik meg március 1-én és 2-án Pécsett a Pannónia szálló nagytermében a kétnapos országos baromfitenyésztési tanácskozást tizenkilenc megye ágazati szakvezetőinek részvételével. Kedden délelőtt 9 órai kezdettel dr. Morvái István, a Földművelésügyi Minisztérium Kisállattenyésztési Főosztályának vezetője tartott vitabevezető előadást, melyben az utóbbi évek nagy fejlődéséről adott számot és vázolta az ágazat előtt álló feladatokat. Hagvománvos és ipari baromfi A tojásfelvásárlás az 1964. évi 2 milliárd 75 millióról | 1965-re 2 milliárd 302 mil- 1 bóra nőtt az országban s Gyakorlaton — A gépkocsik vámkezelésében — mondta dr. Terpitkó András — lényeges változás nem történt. A külföldön szabadon felhasználható fizető- eszközből vásárolt használt személygépkocsi behozatala esetében az ajándékba küldött személygépkocsikra korábban is hatályban volt rendelkezést alkalmazzák, amely szerint a legalább 70 százalékos műszaki állapotú használt személygépkocsik után a belföldi forgalmi érték 100 százalékát kell vám cimén megfizetni. Az új személygépkocsik behozatala esetében az utasforgalmi vámtarifa és az ajándék vámtarifa rendelkezései szerint a belföldi forgalmi érték 60 százalékát kell vám címén megfizetni. Ez a rendelkezés tehát a korábban érvényben volt rendelkezéseken nem változtatott. Uj rendelkezést tartalmaz a jogszabály a külföldről átköl- tözési ingóság vagy hagyaték tárgyaként, illetve a tartós külföldi szolgálatból vagy tanulmányúiról hazatérők által vámmentesen behozott gépjárművek elidegenítésére vonatkozólag is. Az új rendelkezés szerint a március 1. után ilyen jogcímen vámmentesen kezelt gépjárművek a vámkezeléstől számított öt éven belül csak a vám egyidejű megfizetése mellett idegeníthetők el. A március 1-ig vámkezelt gépjárművek esetében továbbra is hatályban marad az a rendelkezés, amely előírja, hogy a vámmentesen kezelt gépjárművet két éven belül csak a vám megfizetése után szabad eladni. Az említett vámrendelkezések természetesen nem érintik a külföldről behozott gépkocsik elidegenítésére vonatkozó kormányrendeletnek azt a rendelkezését, amely szerint a külföldről behozott gépkocsik a forgalomba helyezéstől számított két éven belül csak az AUTÖKER-nek adhatók cL még most is növekvő tendenciát mutat, hisz februárban naponta 5—7 millió tojást vásároltak fel. Az egy tyúkra eső éves termelés országos átlagban 90 darab. A tsz-eknél a tavaly előtti 119- ről 128-ra nőtt az átlagos tojás termelés. Ennek azonban kétszeresét érik el az ipari baromfitartással foglalkozó üzemek. A bábolnai és bólyi állami gazdaságból kihelyezett tojóhibridek termelése 1965-ben átlag 220—260 tojás volt tojótyúkonként. De a tojóhibri- dek jól beváltak a háztáji gazdaságokban is s ezzel megdőlt az a korábbi hiedelem, hogy igényesebb fajta a háztájiba nem való. Beváltották a reményeket a húshibridek is. Bábolna 1964- ben még 3,4 millió, 1965- ben azonban már 5,3 millió húshibridet helyezett ki a nagyüzemekbe. Ezeknél átlag 1,5 nappal csökkent a hizlalás! idő, ami ma már 60—61 nap, az átlagsúly pedig a korábbi 1,30 kilóról 1,35 kilóra nőtt. Az elhullás nem érte el a 2 százalékot s csökkent a takarmányfelhasználás is. Míg 1964-ben 1 kiló broyler hús előállításához 3,05 kiló takarmányt használtak fel országosan, addig 1965-ben csak 2,82 kilót. A bábolnai hibrideknek komoly versenytársaivá váltak a íelsőbabádi és gödöllői hús- hibridek is. Probléma ma még a két- hasznú New Hampshire fajta szaporításában és elterjesztésében mutatkozik. A nemesítő telepek e téren gyenge munkát végeznek, elavult technológiával dolgoznak. Mutatja ezt az évi 130 darabos tojástermelésük is. Pedig ez a falja van kijelölve a háztáji állományok minőségi cseréjére. Keresletrővekedés külföldün nem várható A libamáj az egyik legfontosabb exportcikkünk. S bár a nagyüzemi lúdtenyész- tésben történt előrehaladás, még mindig magas a növendékkori elhullás — 20 százalék — s az utóbbi időben romlott a libamáj minősége, míg 1964-ben az első osztályú libamáj 23 százalék volt, addig 1965-ben .már csak 10 százalék. Ennek oka, hogy a nagyüzemekben a tömés tech- Kismoíorfecskendő kezelői tanfolyamot tartottak harminc- nológia még nem tökéletes, két önkéntes tűzoltó számára. A Baranya megyei Tűzren- sok a sérülés, a kényszervá- dészeti Parancsnokság által rendezett tanfolyamon állami gás Másik oka, hogy a liba- tűzoltók oktatták az önkénteseket a fecskendők kezelésére, májelőállítás anyagilag sincs A tanfolyam hallgatói Mézesréten. I eléggé ösztönözve. Sokan felteszik manapság a kérdést, milyen jelentősége lesz a baromfi tenyésztésnek a harmadik ötéves terv során, s joggal, hisz míg a második ötéves tervben az ágazat előtérbe került, jelentős beruházásokkal nagyüzemeket hoztunk létre, addig a harmadik ötéves terv célkitűzéseiben nem szerepel komolyabb fejlesztés. Belföldön ma egyensúly állapotról beszélhetünk fogyasztás és termelés között. Külkereskedelem szempontjából vizsgálva a vágóbaromfi és tojás eladhatóságát — különösen ami a bennünket jobban érintő tőkés piacokat illeti — keresletnövekedés nem várható. Fontos feladat az idényszerűség csökkentése is. Jelenleg sajnos idényjellegű a keltetés, de a feldolgozás is. Az ipar a baromfi 50 százalékát a negyedik negyedévben dolgozza fel. A hízott pulykák és hízott libák idényszerű megjelenését csökkenteni lehet a sarjú pulyka, illetve liba kikeltetésével és felnevelésével. A háztáji állomány minőségi lecserélése is egyik alapfeladat, melyre sémát adni nem szükséges. Cél a kéthasznú New Hampshire állomány elterjesztése a háztájiban. Kis keltetökei létesítenek És végül megváltozott a keltető vállalatokkal kapcsolatos korábbi álláspont is. Mostanáig a nagy keltetők kialakítására törekedtünk, ami tipikusan magyar sajátosság, hisz sehol máshol nem szakadt így el a keltetés a tenyésztéstől. El kell érrii, hogy a keltető ne önálló vállalat legyen, hanem a te- nyésztojástemielő-bázis szerves tartozéka. Tehát állami gazdaságokhoz, illetve termelőszövetkezetekhez tartóz-'' zanak a keltetők s akkor a tojás sorsa nemcsak a keltetésig, de azon túl is érdekelni fogja a tenyésztőt. További cél sok apró egykét gépes helyi keltető létrehozása, amely egy községet lát el naposbaromfival s helyben szerzi be a tenyész- tojást is. Ezek a keltetők évente 2—3 hónapot üzemelnének. Morvái István előadását vita követte, melyben sok bírálat hangzott el a baromfiipar előnyös helyzetével kapcsolatban. Szerdán a tanácskozás második napján a résztvevők ellátogatnak a Mezőgazdasági Vállalat pécsi keltető üzemébe. SzépvonaM, szabályos arcát modern frizura „keretezi.” A foglalkozása: manöken. Nemcsak alkalmilag vállalja a divatszalonok új kreációinak bemutatását, hanem — ha szabad így mondani: profi. Vannak nőle, akik abból élnek, hogy vetkőznek. — Én abból élek, hogy öltözködöm — mondja mosolyogva. — De van amikor vetkőzik ..-. Gyorsan közbevág. — Ez nincs a szerződésben. — S amikor például fürdőruhát mutat be, bikinit. Akkor bikinire vetkőzik. — Akkor sem. Amikor fürdőruhát mutatunk be, akkor bikinibe öltözünk! Ritka foglalkozás az övé. Végig sétálni a pódiumon, egy-egy kecses mozdulattal, (ezt Is tanulni kell) bemutatni a ruhát minden oldalról. — A taps egy-egy ruha bemutatása után gondolom ; jólesik... ' — Attól függ ... ! — Mitől? ! — Hogy kik tapsolnak. > Nők-e vagy a férfiak. Ez döntő. Ha a nők tapsolnak, Miért tapsolnak a férfiak? akkor biztos vagyok benne, hogy valóban a ruha tetszik. Ha a férfiak tenyere verődik össze, akkor a tetszésnyilvánítás talán mem is annyira a ruhának szól... — Engedjen egy ellenvetést mondanom. Nemcsak a férfiak, hanem a nők is csóválják a fejüket, ha olyan manekent látnak, aki... hogy úgy mondjam kissé „deszka” alakja van. — A kérdésre válaszolhatok egy anekdotával? — Természetesen. — Amikor a Lánchidat felavatták — a régi Lánc- hídról van szó —, sok ember sétált rajta, nézegették. Egy suszterinas is ott őgyel- gett és felmászott a híd kőoroszlánjára. Egyszercsak elrikkantotta magát: ide nézzenek emberek, ennek az oroszlánnak nincs nyelve! Fülébe jutott a kis történet a kőoroszlánt készítő szobrászművésznek is. ö csak annyit válaszolt: nem vagyok én hentes, hogy a füstre való nagy nyelveket keressem... Stílszerűen egy divatlap van előtte az asztalon Néhány perccel ezelőtt belelapoztam. — A ruhákat bemutató manekenek sikkes mozdulattal állnak a fényképezőgép elé. Az előbbi képen azonban a hölgy úgy áll a fotográfus elé mintha csípőficama volna. Sokszor nem természetesek a mozdulatok. Miért? — Két eset lehetséges. Az egyik a fotoriporter rossz mozdulatot kapott el, a másik: a próba kisasszony nem a ruhát, hanem saját magát akarta kihangsúlyozni. A különböző szakmákban a nyugdíjig lehet do’gozni. Aligha hiszem hogy van nyugdíjas maneken. Aki erre a pályára lép, ezzel feltétlen számolnia kell. így van? — Igen. Még néhány év, aztán én is más foglalkozást választok. Nyelveket tanulok. idegenvezető szeretnék lenni. A nyelv’anulás- hoz néha hozzásegít a külföldi út. Járt Csehszlovákiában, az NDK-ban, Olaszországban, Franciaországban. — Hogyan tetszenek a magyar nők külföldön? — Ne tévesszük össze: mi nem nőket, hanem ruhákat mutatunk be. Nem azt mondom, hogy elhódítjuk a francia Dior cég vásárlóit, de általános vélemény: szép és praktikus ruhákat tervezünk. Sok megrendelést kapunk. — Milyen lesz a tavaszi divat? — Engedje meg, hogy erre a kérdésre csak annyit válaszoljak; véleményem szerint a jóalakú nők mindig olyan ruhát hordjanak amelyek kiemelik alakjukat. A szűk szoknya például a jóalakú nőnek mindig divat. Egy divatbemutató előtt beszélgettünk, időnk lejárt, öltözni indul. Még egy utolsó kérdés: — Milyen ruhát mutat be? Nevet. — Ma női fehérnemű bemutatót tartunk. De csak nőknek! Gondoltam, egy kis protekcióval talán meghúzódhatnék a bemutatóterem sarkában. Sajnos protekciót nem kaptam. G. F.
