Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-13 / 61. szám
m& március is. napló 5 Nyilatkoznak az illetékesek Mikor várható javulás a sör-9 bor-és húsellátásban? Több észrevételt kapott szerkesztőségünk, amelyben olvasóink szóvátették: kifogásolható az élelmiszerüzletek bor- és sörellátása, valamint az árrendezés óta nemhogy javult volna, hanem tovább romlott a húsellátás. A megyei tanács kereskedelmi osztálya szerint is a bejelentések nem alaptalanok. Baranya 1366. I. felében 4800 hektoliterrel kevesebb bort kapott, mint tavaly az I. félévben, é- sörből is kevesebb van, mint az elmúlt esztendőben. A húsellátás a forgalomba kerülő mennyiséget tekintve, nem rosszabb, mint tavaly volt, összetételében azonban romlott, mert az elmúlt év tavaszán több volt a friss hús, hetenként általában 20 mázsa fagyasztott marhahúst kapott a megye, idén viszont a heti 300 mázsát is eléri a fagyasztott marhahús aránya. A gyárak nem termelnek többet Kérdéseinkre: hogyan ítélik meg a jelenlegi helyzetet, mikorra várható javulás, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó és idegenforgalmi főosztályán Battyán Annától, az élelmiszer főigazgatóságon dr. Berecz Dénes tői kértünk választ; Battyán Anna statisztikai adatokkal bizonyította, hogy Pécs és Baranya sörfogyasztása meghaladja a budapesti és az országos átlagot. 1964-ben 51.34 liter sörfogyasztás jutott egy-egy baranyai lakosra, a pécsiek ezzel szemben 62.20 liter sört ittak meg átlagosan. A budapestieknek ugyanebben az évben 50.50. országos átlagban egy-egy főnek 42.37 liter sör jutott. Pécsett és Baranyában évről évre emelkedik a sörfogyasztás. 1964-ben 54.9, 1965-ben 56.9 liter volt a megye és a város együttes átlaga, a budepesti 50.6, 54.6, illetve az országos 42,4 és 43,6 literrel szemben. — Nem akarom azt mondani, hogy Pécsett és Baranyában nem lehet probléma. Mégsem ígérhetek semmit. Az 1966. évi sörfogyasztást csak a tavalyi szinten tudjuk biztosítani, esetleg a tavalyihoz képest maximálisan egy százalékkal emeljük. Az új termés függvénye Arra a kérdésre, hogy a borellátásban várható-e a közeljövőben javulás, Battyán Anna ezt mondta: — A borellátás a mindenkori termés függvénye. Központi készletből a megtermelt bornak csak mintegy harmada jut el a fogyasztókhoz. Az elmúlt évben körülbelül hárommillió hektoliterrel termett kevesebb, mint 1964-ben. Mivel nem rendelkeztünk elegendő központi tárolóhellyel, az 1964-ben nagyon is bőséges készleteket már tavaly eladtuk vagy felhasználtuk. így 1966-ban a kereskedelmi hálózat nem tudott olyan kínálattal jelentkezni, mint a korábbi években. Ez annál feltűnőbb, mert a termelőknek sincs elég boruk. Ezért Baranya borellátása sem éri el a kívánt mértéket. 1966. I. felében 2500 hektoliterrel kevesebb bort kap a megye, mint a múlt év azonos időszakában. A borellátási problémák minden szinten ismertek. A megoldás az új termés lesz. Javaslatom, hogy a nyári hónapokban fokozzák a szénsavas üdítőitalok gyártását és forgalmazását a megyében, s próbálják ezzel némiképpen enyhíteni a sör- és borhiányt. Valamivel több lesz a sertéshús Dr. Berecz Dénes főosztályvezető azzal érvelt, hogy az árintézkedések a mezőgazdaság hústermelésében még nem realizálódhattak. A marhahústermelésben három, a sertés- hústermelésben egy—másfél éven belül nem várható lényeges változás. — Sem sertésből, sem marhából nem áll több rendelkezésre, mint tavaly, ezért kényszerülünk arra, hogy import fagyasztott hússal pótoljuk a hiányt. Az elmúlt évben több friss hús jutott Baranyába. 1965-ben mindössze 59 vagon fagyasztott húst kapott a vidék havonta, idén azonban havi 250 vagon fagyasztott húsra kell számítani. A friss marhahús aránya a tavalyi havi 316 vagonról ebben az évben 133 vagonra csökkent. A friss marhahús hiányát sertéshússal nem tudjuk pótolni annak ellenére, hogy a tavalyihoz képest valamelyest — havi 186 vagonról 214 vagonra — emelkedett a vidéken forgalombahozandó sertéshús mennyisége. — Adataink szerint húshiány most vidéken nincs. Hús van, csak nem olyan összetételű, ahogy azt a vásárlók igényelnék. Bizonyos mértékig érthetetlen előttem a fagyasztott húsokkal szembeni ellenszenv, hiszen vannak országok, ahol kizárólag ragasztott húst fogyasztanak. A fasztott húsokat mi import útján szerezzük be. Amíg az ország nsm tud elég húst termelni, erre szükség lesz. Dr. Berecz Dénes a közeljövőben várható ellátásról szólva elmondotta, hogy márciustól némileg emelik a Baranyának szánt sertéshús arányát (heti 300 helyett 600 mázsa kellene?), s amellett, hogy a fagyasztott marhahúskeret változatlan marad, valamivel több friss marhahúst juttatnak a megyének. Keressenek helyben megoldást *— A tervszámokat egyébként nem mi határozzuk meg, a kormány dönti el attól függően, hogy milyen az ország teherbíróképessége. A baranyai keretet az ott élő lakoság száma, az ipari munkások étszáma, a megye saját termelése, a mezőgazdasági területek aránya dönti el. Amíg központi friss-hús készletekből javítani nem tudunk a jelenlegi helyzeten, korlátlan mennyiségben bocsátunk a megye rendelkezésére baromfit, Mirelit árukat, félkész ételeket, húskonzerveket, hal fi lét, tojást. Ezen túlmenően kérünk mindenkit, akit illet: a kereskedelmi osztályokat, a MESZÖV-öt, a MÉK-et, a termelőszövetkezeteket, hogy helyi készletek feltárásával, a piaci felhozatal bővítésével, segítsenek Baranya húsellátási problémáinak megoldásában. ben történt döntés, mint abban, hol építik föl a lerombolt házakat? — S a mohácsi városi tanács végrehajtó bizottsága előállt a nagy tervvel: két korszerű, falurend- szerű, vízvezetékkel, villannyal ellátott települést építsenek fel: „...Az egyik a mohács—nagybaracskai út mentén (Sárhát), a jelenlegi iskola környékén létesüljön.» A másik ugyancsak az említett kövesút mentén, Paprét— Papkert—Szamócz műszakilag legalkalmasabb helyét (Uj- Mohács)”. — A sziget két másik települési központja, Homorúd és Dunafalva már az árvíz előtt Is önálló falu volt, vonzása most megerősödött. A tanácsülés, amelynek jelszava „Mohácsi-sziget szebb lesz, mint valaha” volt, nem zajlott le a legnagyobb nyugalomban. Az okmányok szerint „ ... voltak tanácstagok, akik a régihez, a megszokotthoz való ragaszkodásból ellenezték ezeket a javaslatokat. Akadt olyan tanácstag Is, aki a saját tanyája körül szerette volna felépíteni az új városrészt ...” — Végül nagy viták után elfogadták a végrehajtó bizottság javaslatát. Az állam nagy összeggel segítette az újjáépítés megkezdését. 20 millió forint gyorssegélyt juttatott a lakosságnak — az országos gyűjtésből 17 millió került a szigeti porták megújítására. Az újjáépítésről szintén sok emlékezetes epizód vár megörökítésre. Most csak annyit, hogy az egész ország megmozdult és segített. A DISZ központi vezetőségének felhíTÖRTÉNT Regénybe és filmre illő hősies erőfeszítések, helytállások sorozata volt ez a néhány nap. Siklottak a rohamcsónakok a szigeti tanyák udvarain és szántóföldjein. Ahol csak embert találtak — a padlásokon, a fák ágain, a szalmakazlak tetején —, vitték őket a partra. Ezer és ezer emberéletet mentettek meg néhány nap alatt. 1956. március 20-án megjelent az Árvízvédelmi Kormánybiztosság közleménye: „A Mohácsi-szigeten a felhívás ellenére bennmaradt lakosság biztonságba helyezése megtörtént”. S ha mérleget készítenénk a károkról? Nézzük először a legdrágábbat. az emberéletet! A lakosság közül egy halálos áldozata van az árvíznek, egy homorúd! lakos személyében. De adót kért az ár az ellene hősiesen küzdő katonák soraiból is: Tulbanov, szovjet tizedes és Horváth Sándor határőr törzsőrmester. mentés közben életét vesztette. A sziget teljes területe víz alá került, az őszi vetések kipusztultak, a gyümölcsösöket, egyéb ültetvényeket Is igen megviselte az árvíz. Az enyészeté lett a 2088 tanya és ház négyötöd része. A szarvasmarha-állomány egyötöd része, a sertések egyharmada, a baromfiak kilenctized része elpusztul*. A sziget életében fordulópontot jelentő víz csak hetek, sőt hónapok múlva húzódott vissza. A vízügyi szakemberek és katonák éjt nappallá téve dolgoztak a Duna vízének leapadása után, hogy levezessék a földekről a szigeti ember nagy ellenségét. Mégis majdnem két hónap telt el, mire a szövetkezetek földjein megindulhattak a gépek. A földek megmunkálását a sziget baranyai részén az árvíz előtt a mohácsi-szigeti (homorúéi) gépállomás végezte. Az árvíz előestéjén mindössze lg erőgéppel rendelkezett. A víz levonulása után hét gépállomás 84 erőgépe segítette a munkát a szövetkezeti és egyéni földeken. A megye összes lánctalpasai dolgoztak itt a tavasz végi és nyár eleji időszakban. A helyzetre jellemző, hogy május 18-án még mindig 5 ezer hold volt víz alatt, bár a pécsi Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint 33 millió köbmétert szivattyúztak le... A közösség első nagy ráhatása a szigeti lakosságra a védekezés során történt, a második az úijáépítés során. A sziget település-történetében emlékezetes marad a március 30-án, Mohácson tartott rendkívüli tanácsülés. Erre nemcsak a tanácstagok jöttek el, hanem sok árvízkárosult lakos is. Ekkor ugyanis oem kisebb fontosságú ügyOtthont kap a „lebegő vasút” A Közlekedési Múzeum újjáalakított épületében gyors munkával készülnek az április 4-én nyíló új kiállításra. Muzeológusok és restaurátorok rendezik az évek óta gyűj tött kiállítási anyagot. A gazdag gyűjteményben különlegességek is láthatók. Például az első magyar „lebegő vasút” és Asbóth Oszkár légcsavaros helikoptere. A kiállítás egyik szenzációja lesz a pest—kőbányai lebegő vasút modellje. Az eredeti terveket dr. Vaszkó Ákos, a múzeum tudományos főmunkatársa fedezte fel. A modell eredetijét 1827-ben építették és a két városrész között ló vontatta az építési anyagot szállító szerkezetet. A mai modem egysínű vasútnak ez az őse egy évig működött. Késztermékek sorozatban Kilencszáz embert foglalkoztat a Komlói Helyiipari Vállalat Elgondolások újabb 300 munkás felvételére ügy emlékeztem — évekkel ezelőtt jártam itt utoljára —, hogy egy kisebb üzem ez Komlón a Kossuth utcában. Főként helyi jellegű tevékenységet folytatott a lakosság szolgálatában. De van-e pontosan körvonalazott jövőjük a dolgozóknak — szabóknak, varrónőknek, cipészeknek, szerelőknek, vagy éppen termékeiknek, amelyeket szalag- rendszerben gyártottak le, és egyáltalán az egész vállalatnak? Törekednek-e némi önállóságra, egyszerűbb ügyvitelre, ésszerűbb üzem- és munkaszervezésre, próbálkoznak-e új termelési módszerekkel’ Az igazgató távollétében Krausz György főmérnökkel és Zseni Pál főkönyvelővel beszéltem. Illetve vártam tőlük a választ e fenti kérdésekre. A FÓ PROFIL — Először Is nem „kisüzem” a Helyiipari Vállalat. Kilenc- száz fős a létszámunk, ebből körülbelül 600 női dolgozónk van. A vállalat ,,fő profilja” a Komló-ülőgarnitúra, ami egy heverőbői és két fotelből áll, néha puffokat Is gyártunk hulladékanyagból, ezek egyedi darabok. Bőrtermékeink: divatos férficipők, férfi-női papucsok. női pantonettek. A vására már májusban 800 fiatal indult el a szigeti építőtáborokba, s május 8-án ünnepélyesen letették az első újmoh ácsi ház alapkövét... Az új homorúdi tanácsházban július 15-én volt az első esküvő.. . — Az újjáépítés 1957. októberében fejeződött be. A szigeti tanyarendszer felbomlása. s ennek következtében az emberek életmódja — az országostól eltérően — robbanásszerűen indult meg az 1956-os jeges árvíz következtében. A folyamat azóta lelassult, s alapos vizsgálatok, ankétok, interjúk, kérdőíves felvételek alapján állítható, hogy a szigeti ember életében még ma is ellentétes erők hatnak. Ez az ember könnyű szívvel el tudná hagyni a dohos falakat, a priccset, a primitív asztalt, a kemencét, a petróleummécsest —, az egész ridegséget, ami körülveszi a pusztán. De gyermekként ragaszkodik a tanyai élet előnyéhez, az állattartás nagyobb lehetőségeihez. Ha a szigeti termelőszövetkezetek jobban kihasználják ennek az értékes területnek a lehetőségeit, kincseit, s a vizet segítőtársnak szelídítik a mezőgazdasági termelésben, nyújthatnak olyan anyagi alapot. amely megszakítja a tanyákhoz ragaszkodás gyökereit. A tanvavilág felbomlásának megoldása ebben Is gyökerezik. És abban a most felnövő fiatalságban, amely már semmiképpen sem vállalja a tanyai élét ridegségét, hátrányait. László Lajos harmadik főrészlegünk a ládaüzem. A HUNGAROFRUCT részére gyártunk háromfele gyümölcsösládát s ez exportra megy. ■— Az említett termékeknél meg is maradnak? — Nem egészen. Ami a bútorokat illeti, a modelleket állandóan változtatjuk, most például a következő félévben gyártásra kerülő garnitúra mintapéldányát készítjük majd el természetesen a piac Igényének megfelelően. Ugyanezt mondhatnám el bőrtermékeinkre is; minden negyedévben megjelenünk ml Is új modellekkel a budapesti börzén és hát úgy kereskedünk, hogy megtartsuk az üzletfeleket. De szándékunkban áll női műbőrcsizmák gyártása is, — amennyiben a Győri Műbőrgyár különben nagyszerű termékéből* ml is kapunk. Ez azért lényeges számunkra, mert nemcsak pénzt hoz a konyhára, hanem — ha a más bőripari üzemekből kikerülő hulladékbőrből növelhetnénk a papucsgyártást Is — legalább kétszáz nőt felvehetnénk. — Tudok róla, hogy Komló egyik fő problémája a női munkaerőfelesleg. — Maradjunk* is egy kicsit ennél a témánál? A városban mintegy ötszáz nőnek kellene munkát adni. A két gimnáziumból és az általános iskolákból évente vagy 300 lány kerül ki. ezeknek munkát, sőt szakmát kellene kezükbe adni. Mert munkaalkalom Komlón — legalábbis a nők számára — alig van, mert az utóbbi évekbeli egy sor üzem, intézmény megszűnt, illetve Pécsre tette át székhelyét. — Például a tröszt, aztán a Mélyfúró, az' Építőipari és az Aknamélyítő Vállalat, megszűnt a Vendéglátóipari Vállalat központja is, hasonlóképpen a bank is. KOMLÓ ______________ NAGY GONDJA — Önök enyhíthetnek-e ezeken a gondokon? — Elképzelésünk szerint igen. Itt van például a ládaüzem. amelynek fejlesztésére kidolgoztunk egy tervet, és ha megvalósítható, akkor nem csak növelhetnénk itt is a létszámot vagy száz fővel, hanem gazdasági szempontból is jól járna az üzem. — Mi akadálya van akkor a ládagyártás fejlesztésének? — Tulajdonképpen semmi. Legalábbis ellenvetés még egyetlen szervtől sem érkezett hozzánk. És ami nagyon fontos: ahhoz, hogy 2 millióra növelhessük a termelést, nekünk bizonyos gépeket kell beszereznünk, s egy, különben használaton kívül álló vasvázas üzemcsarnok áttelepítését kell elvégeznünk. Ehhez elég félmillió forint. Ezt az összeget mi nem a népgazdaságtól várjuk, hanem saját magunknak kölcsönöznénk a bank beleegyezésével. Háromnégy év alatt megtérülne es az összeg anélkül, hogy különösebben észrevennénk. — Térjünk vissza a termékekre! A láda közvetett export-gyártmány. Szándékukban áll-e más termékek exportálása? — A bútornál valószínű sikerül majd. Vagy talán a műbőrcsizmáknál Is, ha kapunk anyagot hozzá. A SZOLGALTATÄS A VAROSGAZPÁLKODASI VÁLLALATÉ Az exporttermelés nem fogja háttérbe szorítani a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat? — Mi már nem végzünk szolgáltatásokat. Szolgáltató részlegeinket, pontosabban az utolsó részleget éppen tegnap adtuk át. Komlón van szolgáltatóipar és lesz is. A Városgazdálkodási Vállalatnak adtuk át az építőipari, aztán a festő, villanyszerelő, vízvezetékszerelő és motorszerelő részlegünket berendezéssel, szakmunkásokkal, anyaggal együtt. A cipészeket hasonló módon vette át a szövetkezet és a mértékszabóságot Is. Az átadott szakmunkások zömét az elmúlt években ml neveltük ld, mi indítottuk be annak Idején a részlegeket, mi szerveztük meg a vevőhálózatot. A részlegek tehát minden fennakadás nélkül folytatják tevékenységüket, csak más „céetábla” alatt. S ez feladatukon mit sem változtat, hiszen a lénveg az. hogy a lakosság Igénvét kielégítsék a cínőtav(+*rtól kezdve a televíziójavításig minden iparágban. Bizonyára azt kérdezné most, hogy mi vezetett bennünket arra. hogv a szolgáltató ipart leadjuk és áttérjünk a késztermékek sorozatgyártására? A legfőbb ok nem volt más, mint hogy munkaalkalmat biztosítsunk több száz női dolgozónak itt Komlón, amire csak fgv van lehetőség, ha „nagyüzemi” termelésbe fogunk. Ne felejtse el. hogv amikor Komló várossá alakult, senki sem látta előre, hogy bizonyos vállalatok, intézménvek elköltöznek. Illetve megszűnnek. Amikor megtervezték ezt a várost. Ipartelepítésről szó sem volt — a bányán kívül — és nem is lesz egyhamarjában. mert ez nagyon költséges dolog lenne. Mi mást tehetett volna a 30 ezer lélekszámra felfejlődött város vezetősége és a megvet tanács, mint hogv a meglévő helvlpart vállalat fejlesztését elősegítsék és szorgalmazzák. így értük el a kilencszázas létszámot, amit növelni is szeretnénk a fenti el- Vénzélések alapján. A másik előny, ami egyáltalán nem másod rangú kérdés: szén. ízléses, célszerű termékeket állítunk elő s ebhői haszna van a népgazdaságnak, haszna van a vállalatnak egyaránt. Rab Ferene
