Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-13 / 61. szám
MÁRCIUS n. napló A zárszámadások tapasztalatai Az összes vagyon: 2,2 milliárd forint Befejeződtek megyénkben a zárszámadások, 133 termelő- szövetkezet, négy termelőszövetkezeti társulás és egy halászati termelőszövetkezet készítette el zárszámadását az elmúlt év munkájáról. A tapasztalatokról, a szövetkezeti gazdálkodásról, az állam szövetkezeti politikájáról beszélgettünk Szániel Imre elvtárssal, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetőjével — Mit mutatnak az idei zárszámadási eredmények, összehasonlítva a múlt évivel? — Kétségtelen, hogy 1964- hez viszonyítva előreléptünk. Ha csak azt nézzük, hogy 1964-ben 39,3 millió forint volt a mérleghiány megyénk termelőszövetkezeteiben és most nem egészen 9,5 millió, akkor már ez egymagában is eredménynek számít. Tavaly is nagy elemi csapások érték a szövetkezeti gazdaságokat, jégverés, árvíz és belvizek. Államunk sok millió forinttal segítette elsősorban az elemi kárt szenvedett, gyengén gazdálkodó, mérleghiányos termelőszövetkezeteket. Érthető, sőt szükséges is ez, mert nem lehet egy elbírálás alá venni a Mohács környéki kiváló minőségi talajon gazdálkodó tsz-eket, például a sumonyi vizes vidékkel vagy a magyaregregy-komlói meredek lejtőjű, erősen erodált területtel, ahol a termelési költségek magasabbak, a hozamok alacsonyabbak. — Számadatokkal miként lehetne bizonyítani az Hmúlt esztendő gazdasági fejlődését? — Egy munkaegység értéke tavaly 33,50 forint, az Idén 35,22 forint volt (5,1 százalék emelkedés), egy dolgozó tag részesedése tavaly 9592 forint, idén 10 292 forint (7,3 százalék növekedés). Egy család jövedelme tavaly 10 972 forint, idén 11 298 forint (3 százalék emelkedés). Az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 1356 forintról 1414 forintra nőtt. Megyénk termelőszövetkezeteinél a halmozott termelési érték tavaly 1536,3 millió volt, az idén már 1604,7 millió lett. A termelési költség 19,6 százalékkal nőtt, 1048,2 millióról 1116.9 millióra emelkedett, míg a költségszínt-növekedés 4,6 százalék volt. Ez egyben meg is szabja idei feladatainkat termel őszövetkezeteinknéL — Hogyan alakult az elmúlt évben a szövetkezeti vagyon? — A közös gazdaságok ösz- szes vagyona 12,3 százalékkal 2032,8 millióról 2283,8 millióra emelkedett. A beruházott vagyon egy év alatt 11.9 százalékkal nőtt és a korábbi 1437,6 millióval szemben 1609,3 millió. A tiszta vagyon 941,1 miliőről 1114,2 millióra vagyis 18,4 százalékkal emelkedett a termelőszövetkezetek jobb gazdálkodása következtében. Még egy számot ehhez: a szövetkezeti bruttó jövedelem 513,8 millióról 559,9 millióra változott, a növekedés 9 százalék. — Bevezetőben említette. hogy az állam különféle intézkedésekkel segíti a termelőszövetkezeteket. Hogyan értékeli a február elsején bevezetett új árpolitikát, az amortizációs alap bevezetését? — Sokat beszélnek az utóbbi időben az amortozációs alapról, a gépek újraértékeléséről Az amortizáció, mint ismeretes, a gépek kopásának értéke, ami átmegy az új termékbe. és termelési költségként jelentkezik. Eddig ezt államunk hitelekkel pótolta, most a termelőszövetkezetek ezt az összeget az amortizációs alapban helyezik el, s ebből vásárolják az új gépeket, pótolják a kiesést. A február elsején bevezetett új árpolitika ott kedvezett a termelőszövetkezeti gazdálkodás számára, ahol magasabb arány ban jelentkezik az állattenyésztés. Államunk úgy segíti az idén a termelőszövetkezeteket, hogy megyei és országos szinten kimondták: az évi esedékes hitel összege 1966- ban nem lehet nagyobb, mint 1965-ben volt. Ez természetesen megyei szintre vonatkozik, az egyes termelőszövetkezetekre vonatkozóan a járási tanácsok külön-külön döntenek. — Milyen feladatokat kell megoldaniok ebben az évben a szövetkezeti gazdaságoknak? — Talán három fő kérdés- csoportban foglalhatnám ösz- sze a feladatokat 1. Első és legfontosabb feladat a gazdaságosság megte- teremtése, a költségek, a költségszint csökkentése, és ezzel egyidőben a közös vagyon fokozott védelme. Csakis ezzé1 tudjuk növelni eredményeinket 2. Szervezettebb gazdálkodás megvalósítása (ez is kapcsolódik a gazdaságossághoz). A beruházások legkedvezőbb kihasználása, az élő és a holt munkával való leggazdaságosabb bánásmód éppen a magasabb, a több termelés érdekében. 3. Az egyre fejlődő technika és technológia a mező- gazdasági termelésben is megköveteli a nagyobb szaktudást Mivel az utóbbi évektjen erősen csökkent termelőszövetkezeteinknél a dolgozó tagok száma, ezért több gépet kell beállítani a termelésbe. Mindebből adódik a feladat: nagyobb szaktudású, magasabb szakképzettséged rendelkező szövetkezeti gazdákra lesz szükség, és ezen belül rendkívül fonto6 a fiatalok képzése és megnyerése a mezőgazdasági technika számára. Gáldonyi Béla Ha szabályosan kezdeném, akkor az alkotmányra kellene hivatkozni, a nemzetiségek jogára, amibe Magyarországon belek!ván kozik a 3 német nyelvű gimnázium. Persze, mindez igaz. Az egész ország közvéleménye egyöntetűen és jóleső büszkeséggel ismeri el, hogy a mai Magyarországon a nemzetiségek jóban - rosszban teljesen egyenrangúak a magyarsággal és bár a világon mindenütt ilyen volna a nemzetiségi sors. Növekvfi érdeklődés Csakhogy ezúttal éppen ez a tökéletes egyenjogúság teszi szabálytalanná a beszámolót. A Leöwey Gimnázium német nyelvű tagozatán ugyanis ilyen nevekkel találkoztam: Boncz Zsolt Es a negyedik osztály harmincegy diákja közül kilenc hasonlóan eredeti magyar nevet visel és sohasem tartozott a A gondatlanság áldozatai Húsz hete mozdulatlan — Műtétet műtét követ - Aki már nem tud „nyilatkozni* .Combcsontombdl egy darabot úttesten találtak .. .a A Il-es Sebészeti Klinika baleseti szobájának mindig van „lakója”. Két egymás melletti ágyon egy idősebb és egy fiatalabb férfi fekszik. Az országutak, a gépjárművek „áldozatai”. Az idősebb: Szigetvölgyi Jenő, kökényi lakos, a Komlói Viz- és Csatornaművek segédmunkása, negyvenkilenc éves. — Húsz hete fekszek ebben az ágyban — mondja szomorú hangon, aztán sóhajtva teszi hozzá: — mozdulatlan, teljesen mozdulatlan..; Tavaly október végén történt a szerencsétlenség. Motorkerékpárján ment Harkány felé este V27 óra tájban. Amikor Reménypuszta felé értem.. i — Egy pillanat volt az egész — mondja —. Velem szembe egy - autóbusz jött, kissé elvakított és a másodperc tört része alatt vettem észre, hogy előttem egy lovaskocsi halad. Már nem volt idő fékezni... A többit már csak elmondásból tudom, mert a lovaskocsinak ütközve eszméletemet vesztettem. Ott feküdtem az országúton, egy motoros, aki utánam jött, nem vett észre, rámhajtott és ő is fel bukott. Vagy 3 métert még vonszolt is. Ö szerencsére nem sérült meg súlyosan, ismét motorra ült és elhajtott. Később megtalálták. „Nagyon megijedtem, azért hagytam ott” — mondta —. Kiderült: jogosítványa sem volt — A vizsgálat mit állapított meg, ki volt a hibás? — A kocsis. Lámpa nélkül közlekedett. Azt mondta, hogy a tsz-ben nem kapott lámpát, pedig ő igényelt. Több mint húsz éve motorozik. Soha semmi karambolja nem volt. Ez az egy. Jobb lábán combtörés, eltört bal csuklója is, feje megsérült.;; Felhajtja a paplant. Derékig gipszben. Húsz hete Azt mondja, hogy még több hónapig nyomhatja itt az ágyat. — Ha meggyógyulok is, tudok-e majd járni? — kérdi halkan, szinte magától. S mindez: egy ki világi tatlan lovaskocsi miatt. A mellette levő ágyban egy fiatalember fekszik. Kiss György műszerész. Az ágy végéhez kötött fehér zsinórral húzza fel magát ülő helyzetbe. — Mi ketten vagyunk itt a legsúlyosabb sérültek — mondja és mutat a mellette levő ágyra. Látom, nehezére esik az ülés, de azt mondja, hogy valami kis mozgás kell, mert őrjítő ez az ágy, a tehetetlenség .;. A múlt év júliusában este Ví® órakor tankolt motorjával a Fürst Sándor utcai benzinkútnál, aztán kifordult az útra és indult a Mohácsi országút felé. — Láttam, hogy egy teherautó — amelyik velem szembe jött — megáll a mohácsi országúinál és be akar fordulni. Nekem volt elsőbbségem, gondoltam, hajtok tovább. Amikor a Fürst Sándor utca és a Mohácsi országút sarkához értem, az álló teherautó elindult és derékba kapott. Eltörött az alsó lábszáram, térdkalácsom. A combcsontból egy kis arasznyi darabot a mentők az úttesten találtak meg, papírba asomagolva hozták be a klinikára. Ezt a csontdarabot a műtét során visszahelyezték az eredeti helyére... — Ki volt a hibás? Lassan visszadől az ágyra. — Nekem volt elsőbbségi jogom. A gépkocsi vezetője azt vallotta, hogy nem látott jönni engem, azt is mondta, hogy nem égett a motorom lámpája. t i Amikor később újra lejátszották az egészet, a kísérleti gépkocsiban ülő vezető azt mondotta: jól lehet látni azon az útszakaszon még akkor is, ha történetesen nem ég a lámpa. Egyenes, jól világított út az..: — Mit mondanak az orvost*? Nagy sóhaj. — Merev marad a lábam. A bal lábam 3 centivel rövi- debb. Már vagy nyolc műtéten estem túl. Huszonhárom éves vagyok. Négyhónapos kislányom van ... Nyomasztó ennek a szobának a légköre. Vádolnak a gondatlanság, a közlekedési szabályok semmibe vételének következményei. — A velem szemben levő ágyon feküdt egy férfi, később elvitték innen másik klinikára — mondja Kiss György —. Vele már nem beszélhet, meghalt Ittasan egy autóbusz elé tántorgott... Ismét itt a tavasz, gépjárművekkel .népesedik be” az országút. Az elmúlt évben a megyében 1099 baleset történt ebből 31 halállal, 348 súlyos, 407 pedig könnyű sérüléssel végződött.;. A kórházi szoba és a statisztika számai figyelmeztetnek! Garay Peren« német nemzetiség soraiba. Vagyis: az alkotmányjogilag nemzetiségi iskola, tulajdonképpen nemcsak nemzetiségi iskola, a jogrend szabályos menetiét túlhaladta a néha szabálytalanul fejlődő élet. Lapozgattam a német tagozat történetét, hiszen az apropót éppen az adta, hogy a tagozat tíz éves és tegnap elkészült a jubileumi ünnepség programja, a tízesztendős adatok összesítése. Kiderült: az 1956 szeptemberében második osztállyal indult pécsi német tanítóképzőbe úgy kellett verbuválni a tanulókat. Bár az iskola kimondott célja volt a nemzetiség oktatására képezni a tanítókat — nem jöttek a diákok. Utólag visszagondolva talán indokolt a feltevés; a szülők emlékezetében még élt az 1947—48-as évék kitelepítése, és biztos, ami biztos, nem merték német középiskolába íratni gyermekeiket. Az idő azonban nem igazolta félelmüket. Ekkor jött el a fellendülés korszaka a német középiskola számára. 1957-ben már két második osztályt kellett indítani, 1958-ban pedig, amikor a képző gimnáziummá változott, ötven százalékkal több gyerek jelentkezett, mint a két évvel előbbi induláskor. 1961-ben pedig» a jelentkezők száma megkétszereződött Nemcsak németajkúak Ugyanakkor azonban lassan kezdte elveszteni nemzetiségi jellegét. A magyar szülők és diákok is felfedezték: a nyelvtanulás egyetlen tökéletes középiskolai formája, ha a közismereti tárgyakat is az adott nyelven oktatják. Még csak azt sem lehet állítani, hogy kizárólag az értelmiségi szülők jöttek rá erre. Hiszen a magyar gyerekek apjai'között a neves szekszárdi orvos leánya mellett gépkocsivezető, kőműves. MÁV- kalauz, segédmunkás, bányász, sőt szikvízhordó és hivatásos zenész is van. De nemcsak Pécsről, hanem Egerből, Tatabányáról, Balatomlelléről, Törökbálintról is elküldik ide a gyerekeket Mert a pécsi német gimnáziumban koedukált az oktatás. Ennek természetesen örült a Leöwey Gimnázium magyar részének több száz leánytanulója. De a fiúkról így nyilatkoznak az Asztalos Miklós Kollégiumban: — ök a legfegyelmezettebb diákok valamennyi középiskolás közül. Nekik szánté állandó kimenőjük van. Ezt az iskolát tehát nem lehet zárt világnak tekinteni. Híre elmegy az egész országba és a bajai és budapesti német gimnáziumokhoz hasonlóan a magyar gyerekeket Európa egyik legelterjedtebb érintkezési nyelvén tanítja meg tökéletesen beszélni. Ehhez olyan modern szemléltető eszközt kaptak valamennyi gyerek számára, amit bárki megirigyelhetne. Pedig kifogás is érte ezt az intézményt: nem lehet a közismereti tárgyakat jól megtanítani, csak anyanyelven. Kétségtelen — mondotta Görcs László igazgató és Várai Zoltánná tanárnő — különösen első félévben még a német anyanyelvű diákok is sokat bajlódnak a történelemmel és a földrajzzal. Ugyanis német nyelvtudású tanár hiányában csak ezt a két közismereti tárgyat oktatják németül. De az elmúlt félév tanulmányi átlageredményei mást igazolnak: az Iskolaátlag 3,4, a németeknél 3,8. Még matematikából is így alakult az arány: egész iskola: 2,9, német nyelvű osztályok: 3,3. Jól beszélnek németül De vajon hogyan és maré használják ezt a tudást? A válasz ezúttal már nem olyan egyöntetű. A végzett növendékek jelentős része német szakos tanár lesz a szegedi egyetemen vagy a pécsi főiskolán, ahol jól megállják a helyüket. De eljutottak innét a közgazdasági egyetem külkereskedelmi tagozatára is, vagy ösztöndíjasként ‘ német mérnöki főiskolára. Előnyt jelentett az itteni érettségi bizonyítvány a Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolán is. Azok a volt diákok azonban, akik nem tanultak tovább, csak részben hasznosítják nyelvtudásukat. És ebben elsősorban nem ők a hibásak. A szálloda és vendéglátóiparnak, közlekedésnek, idegen- forgalomnak, határőrségnek, rendőrségnek, postának ritka kincsként kellene kapkodnia ezek után a gyerekek után. Reméljük, a német nyelvű gimnázium híre rövidesen el- hallatszik ezekhez a szervekhez is. Földessy Dénes — Az első tavaszi árhullám elől sok szarvasbika menekült a gemenci erdőből a baranyai dombok közé. Az értékes állatok most lassan visz- szaszállingóznak a Duna menti erdőkbe. A pécsváradi apát nyomában Elkészült a Máré-vári turistaszállás ~ Hároméves munka lezárása Hol dolgoznak az idén a pécsi régészek? Milyen ásatásokat folytat a Janus Pannonius Múzeum? — erről érdeklődtünk a múzeum régészeti osztályán. A műemléki, tehát középkori kutató, illetőleg a középkori leletek helyreállítását célzó tevékenységből az egyik legfontosabb Máré-várához fűződik. Ezt a munkát az Országos Műemléki Felügyelőséggel közösen végzik és az idén remélhetőleg turistaszállásra alkalmas helyiség is lesz már benne.. Szigetvárott a vár már készen áll. úgyszólván csak a vendégeket várja. Régészeti munka mindössze any- nyi akad, amennyi a községben és Szigetvár környékén — például Turbékon — bizonyos történelmi kérdések tisztázása céljából szükséges. így az idén állítják még helyre a karavánszerájt is. 1966-tól a baranyai műemléki kutatások középpontja Pécsvárad lesz. Az itt tavaly megtalált Árpád kori bencés kolostortól igen sokat várnak, hiszen az Árpád-ház idején rendkívül jelentős politikai és egyházi szerepe volt a pécsváradi apátságnak, az itteni apát nemegyszer pápai delegátus volt. Emellett ettől az ásatástól várják egy középkori bencés kolostor teljes építészeti feltárását is. Az eddigi számítások szerint 1967- re vagy 68-ra restaurálják a kolostort. Tovább folytatják a középkor előtti leletek, maradványok feltárását is. Az elmúlt években kezdődött két nagy feltárás fejeződik be az idén. A nagyárpádi korabronz kori — időszámításunk előtt második évezredbeli — lakótelepet teljesen feltárják. Az országban ez lesz az első teljesen feltárt korabronz kori telep. Majson a X—XI. századi Árpád kori temető mintegy ezer sírjából 940 már napvilágra került, s ebben az évben a többit is feltárják. Az 1966-os programba tartozik a múzeum új, állandó régészeti kiállításához való anyaggyűjtés, bár éhhez csak kiegészítő tárgyakra és kisebb intenzitású ásatások szűk ségesek. Ilyen például Mohácson a vízműnél egy kőkori lakótelep feltárása. Ez a telep az időszámítás előtti IV— V. századból való. Erzsébeten is lesz kisebb kutatás korabronz kori leletek után. Idén feltárják, illetőleg befejezik a szentlőrinci vaskori temetőt, ami leletanyagában egész Dél- Dunán tálon ritkaságszámba megy, hiszen lovas sírokat is találtak itt. Mindezek az idei feladatok egy, körülbelül három éve, tartó, folyamatos tervmunka lezárását, beteljesülését jelentik. Ilyen méretű, ekkora terv- szerűséggel bíró és anyagilag így megalapozott régészeti kutatás az ország egyik megyéjében sincs. A baranyai régészeti tevékenység értékeléséhez végül még egy fontos dolog tartozik: a megye régészeti lelőhelyeinek módszeres feltárása. Tízéves a pécsi német nyelvű gimnázium Minden diáknak korszerű, szemléltetőeszközök- 3,8-es tanulmányi átlag — Nagyobb figyelmei a vvgzeli tanulókra!
