Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-12 / 60. szám
IMS. MÁRCIUS 12. napló 5 sfl» JJ» én de* 3 m tJ a2 itóf t ' sok !VM zif EiJ ni s írt értj S2Í* 0, a bs> 2Í a < ítí t*, ú* * 1 3j ie< Holnaptól kezdve megint lesz ám „Jó ebédhez szól a nóta”, már mint hogy a „nótát” Hanákné szolgáltatja a vasárnapi levest hörbölő Ha- náknak: „Már megint kapkodsz? Már megint előbbre való neked ez a ros sebes futball!” Hát nyugi csak asszonyok, nyugi, mert ha nem is „előbbre való”, de azért a hatnapos munkahetet a hetedik napon mivel is szentelje meg a dolgozó, ha nem a meccsei, ahol kedvére kiordíthatja magát! Már úgy is vártuk az első tavaszi fordulót, mert a téli vasárnapok sivársága hovatovább letargiába verte az embert. De majd most! A brazil csodagyerek, a Pele is alapozó edzésekre indult újdonsült feleségével Itáliába, a mi gyerekeink is edzettek egész télen, legutóbb Szek- szárdon, s ez sem kutya. Készül itt mindenki. A Játékvezetők felveszik a fehér gallérú apacsinget, föl varrják a címert, némelyik meg a tükör előtt állva vlzsgálgatja hajtól megfosztott fejét. Nem sok lelkesedéssel persze, mert a kopasz fej, a céltábla, ugye... már a mérkőzés kezdete előtt vörös posztó a felbőszült hazai közönség előtt. Tetszik érteni ugye, mire gondolok? Pedig a játékvezető sohasem hibás, egyszer mondta is nekem egyik neves pécsi futballbíró — kissé eltűnődve —, hogy „miért csak az oroszlánszel ídítők kapnak korbácsot?” A segédeszközöknek eme egyenlőtlen elosztását igazságtalannak tartja. Nos hát, kezdődik a szezon. Néhány jónevű futballgyerek persze hiányzik majd a játéktérről, mert hiába, az évek azért elszállnak lassan. De játékuk emlékezetes marad. Volt például egy magas, szőke gyerek, aki vörös nyakán kívül még arról volt nevezetes, hogy úgy csípni, mint ő, senki a világon nem tudott. Meg az öcsi nevű kapus, aki soha nem tudott fölugrani a labdára, mert egy Lala nevű veterán futballgyerek „vélet- ’ 'eül” mindig ráállt a lába- r»iére. Meg a másik kapus, a T vii nevű. aki salakkal dobál- ?p az ellenfelet, egészen apró vis salakszemekkel, ami ön- ’■’'"gában nem is lenne baj, ha nem marékszám szórta volna az ellenfél szemébe. játékosunk közreműködésével. Akkora gól volt, hogy párját ritkította. Csak éppen öngól. Nem is csoda aztán, hogy a különben nagyon jámbor természetű szurkoló egyszeriben megvadul, amint belép a pálya kapuján. Itt kérem demokrácia van, a lehető legnagyobb demokrácia. A tribünön mindenki egyforma: igazgató, segédmunkás, tisztviselő, miniszterhelyettes, esztergályos, rendőrtiszt, portás és sebész, itt az emberek személytelenné válnak. Legföljebb az idegrendszerük nem azonos. A kárpitosmester például évtizedek óta minden hétfőn suttog. Vasárnap délután kétszer negyvenöt perc alatt sikerül annyira berekednie, hogy hétfőn üzletfeleivel csak levelezés útján képes tárgyalni. Van. aki sírvafakad és égnek fordított arccal esküszik az istenre, hogy a lábát többé be nem teszi a pályára, mert ezekért nem érdemes, ezek nem futballisták, ezek rosszabbak, mint egy részeg mosónő, olyan lassan vánszorognak a játéktéren, hogy menetközben meg lehet talpalni a lábukon a futball- csukát. És esküjéhez tartja Is magát, egész héten nem néz a pálya felé sem, csak a következő vasárnap délutánján ... Mondom, a szurkolók elszemélytelenednek, legfeljebb mesterségükre lehet némiképpen következtetni. — „Törd el a lábát!” — üvöltik fölöttem, hátranézek, kalapját tépi városunk neves sebészorvosa. „Bíró, nem látta?! Megölte, letaglózta!” — üvölt föl fájdalmasan a közvágóhíd derék brigádvezetője. „A fejét, te! Ne sajnáld, csak a fejét!” Ki más lehet ez, mint a szabadnapos rendőrőrmester — civilben? Mondom, nagy itt az egyetértés és a demokrácia. Nem is csoda. A magyar futball- közönség híres higgadtságáról és tapintatáról. Nálunk még soha senki nem lőtt be a pályára, nem bombázták az ellenfél csapatát üvegekkel, nálunk nem kell vizesárkot ásni a pálya köré, már csak azért sem, mert ahogy kitavaszodik. alig van víz a vízcsapban. Na! Olykor előfor dúlt, hogy a bírót elkísérték Dombóvárig és meginvitálták volna az étkezőkocsiba, de a szerény vendég Pusztaszabol- csig nem hajlandó elhagyni a kocsi végén lévő — belülről biztosan zárható — kis fülkét. Tulajdonképpen futballimáda- tunk sem hágja át az ésszerűség határát. Hol van a mi szenvedélyünk a liverpooli Hogy ki „tűzi” be az első gólt, még nem lehet tudni. Azt sem. hogy melyik kapu- br. Végül is mindegy. Láttunk mi már „hazasdott” labdát is frappánsan, szépen „betűzve” Pista bácsinak becézett derék adóhivatalnok, néhai Williams Milleréhez?! A neves angol polgár és futballszurkoló úgy végrendelkezett, hogy elhamvasztása után kedvenc csapatának tagjai a pálya közepén nyissák fel az urnát és a hamut szórják szét a világ négy égtája felé. Szétszórták. Hol vannak nálunk ilyen szenvedélyes szurkolók! És hol van olyan csapat nálunk, mint a Liverpool?! Nem igaz? No mindegy. Kezdődik a bajnokság, bekapjuk a vasárnapi ebédet és rohanunk a meccsre. A családi béke kedvéért persze nem ártana, ha kedd helyett vasárnap délutánra tűzné műsorra a Kossuth rádió a Szabó-család című házikrimit, hogy azért legyen mivel szórakozniuk az otthoniaknak is. Rab Ferene Erb János rajzai Nyolcszázezer yirág A Kertészeti it Parképítő Vállalat dolgozói hozzáláttak a virágok — árvácska, százszorszép, nefelejcs — keltetéséhez. Kora tavasszal 60 000 tdrágot ültetnek ki, utána folyamatosan a többit. A városi tanács előtt, a Séta téren, a 48-as téren, a Tettyén és másutt, mindenütt serényen dolgozó embereket látni, tisztogatják a parkokat, tereket, gyöngykaviccsal terítik a 48- as teret, kőport szórnak a Tettye parki utakra. A most még üres játszóterekre is nemsokára kikerülnek a padok, játékok. Uj parkokat is alakítanak. A klinikai tömb körül lévő mintegy 30 000 négyzetméter parkból május végére mintegy 10 000 négyzetméternyi területet hoznak rendbe, füvesítik, utakat készítenek. Harkányban is parkosítanak, — befejezték az abaligetl lies számú tó partján a partvédő rőzse lerakását —, a harkányi campingben mintegy 100 idős fát telepítettek. Az elmúlt évben 600 ezer, ebben az évben 800 ezer virágot ültetnek Pécsett és a megyében. A ráfordított összeg is jelentős: parkosításra, játszószerekre, padokra, tereprendezésre nem kevesebb, mint 14 millió forintot fordítanak. Az összeg és a sok munka megérdemli, hogy óvjuk, védjük szép parkjainkat, tereinket. Szigetvár és az ünnepség A szigetvári járási párt és tanács v. b. minapi együttes ülésén többen is élesen szó- vátették: itt vagyunk a vár- védelem négyszázadik évfordulójának küszöbén és jóformán azt sem tudjuk, milyen körülmények között fogadhatjuk az ide invitált vendégeket! Ebben a kifaka- dásban természetesen van túlzás is, s realitás is; a szigetvári ünnepség nincs any- nyira a küszöbön, hogy ne lenne idő elhárítani az akadályokat, viszont igazuk van azoknak, akik a több kérdésben tapasztalható bizonytalanság láttán szkeptikusan fogják fel a helyzetet. Szigetvár ma még csatatérhez hasonlít. Az útépítők a főútvonal egy részének átadása után most a falu nyugati felében dolgoznak, amikor elvonulnak, megkezdődik a sortatarozás, a parkírozás, hogy az épületek is ünnepi külsőt öltsenek. Ez a munka látszatra megfelelően halad és feltehetően határidőre elkészülnek vele. Pillanatnyilag ennél sokkal nagyobb gondot jelent a vendégek étkeztetése és elhelyezése. Az ünnepség előzetes programját, az ide várt és tervezett kül- és' belföldi vendégek számáról eddig elhangzott véleményeket figyelembe véve valóban kissé aggasztónak tűnik a helyzet. A város vendéglátó egységekben nagyon szegény, sőt mostohább a többi járási székhelynél. A két étterein közül most bontják az úgynevezett Oroszlán Éttermet és marad a szövetkezeti vendéglátó egység. Már hónapokkal ezelőtt különböző tervekről lehetett hallani, amelyek megvalósításával némiképp enyhülne a helyzet. Szóba került a volt Ká- tai-féle vendéglő helyreállítása és egy kerthelyiség kialakítása, a Halásztanya renoválása és átvétele, ezenkívül egy új presszó létesítése is. Az együttes ülésen Is nagyjából ezeket emlegették, sajnos csak mint terveket. de most is annyira bizonytalanul, hogy az ember szinte kénytelen megkérdezni: mikor jutunk már túl a tervezéseken? Csak egy módon: ha valamennyi érintett szerv, de különösen a megyei tanács és a szigetvári vezetők végre megfelelően koordinálják a teendőket, és azután a tettek időszaka következik. Mert a bizonytalanság, a huzavona alapvetően abból ered, hogy egyelőre nincs egységes álláspont, kicsit mindenki a maga nézetét erőlteti, amelyiket a másik fél nem akceptál. A megyei tanács azt szeretné, ha a már említett Kátai-vendéglő az ünnepségekre megnyitná kapuit, ez elől a járásiak sem zárkóznak el, az épületet azonban jelenleg óvodának használják és szerintük csak akkor adhatják át. ha helyette megfelelő helyet kapnak. Kitől? A megyed tanács valóban nem vállalhatja azt, hogy új óvodát épít, ez túlságosan nagy ár lenne egy vendéglőért. A helyiek valahol boltot kívánnak létesíteni, ezt viszont a megye vétózza meg, mondván, hogy majdnem szemben már működik egy hasonló üzlet A földművesszövetkezet kétmillió forintos beruházássá1 új, korszerű ruházati áruházát épít, s természetesen felszabadul majd néhány apró üzlethelyiség. A különböző szervek ezekre nyomban lecsapnak és saját céljaikra akarják felhasználni. A végrehajtó bizottságok ülésén Is kitűnt, hogy a fejlesztési kérdésekben nincs meg az az összhang, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy felkészüljenek az ünnepségekre érkező vendégek tavalyinál jobb elhelyezésére, kiszolgálására. Azt senki sem vitatja, hogy valamennyi érdekelt szerv a maga sajátos körülményeiből kiindulva segítségre készen, jószándékkal kezeli ezt a fontos ügyet. A kereskedelmi vállalatok bőséges árukészletet ígérnek, a szövetkezet a megye másik végéből telepít Szigetvárra egységeket, a közeli községeket is bevonják az ellátásba. Mindennek csak örülni lehet, mégis úgy vélem, hogy az említett viták lezárására csak akkor kerülhet sor, ha valamilyen hatáskörrel rendelkező szerv nagyon rövid Időn belül felelősséggel — erkölcsi és anyagi értelemben Is — eldönti, ml az. amit meg kell és lehet csinálni az ünnenségek Ideiére, hogy ne valljunk szégyent a vendégek előtt. Még nem késtünk el. hiszen majdnem hat hón-m áll rendelkezésünkre — és amennyiben ezekben a napokban pontot tesznek az elég hosszú vita végére, úgv feltehetően semmi okunk sem lesz nyugtalankodni a történelmileg és idegenforgalom szempontjából is kiemelkedő esemény méltó megünneplésében. Bocz József Megyei szakköri kiállítás A szakmunkástanuló és középiskolás szakköri kiállítás tavaly nagy sikert aratott. Sok nyolcadik osztályos tanulónak és azok szüleinek adott tanácsot a pályaválasztáshoz. A kiállítást az Idén is megrendezi a KISZ Baranya megyei Bizottsága. A kiállításra kerülő anyagot egy előzsüri választotta ki. A legszebb munkákkal a Mű. M. 500-as és 506-os Iparitanuló Intézete, a Nagy Lajos Gimnázium és a Művészeti Gimnázium dicsekedhet, de alig maradnak el mögöttük a LeÖwey Klára Gimnázium és a Mü. M. 501-es Iparitanuló Intézetének diákjai által készített munkák. A kiállításon bemutatják a politechnikai foglalkozásokon készített munkákat, a szakköri anyagokat, valamint a szak-! munkástanulók vlzsgareme- keit, maketteket, modelleket, aprólékos, gondos munkát Igénylő tárgyakat. A kiállítás a Tudomány és Technika Házában nyílik március 20-án délelőtt. Bejegyzések a személyi igazolványba A Bárány* megyei Bendőrfőkapitányság felhívja a vállalatok, szervek, személyzeti és munkaügyi osztályait, előadóit, a községi, kerületi tanácsok éa tömegszervezeték vezetőit az 1/1954. BM. sz. rendelet 8. | (5) bekezdésében foglaltakra, amelynek alapján a személyi igazolványba a munkahely-változások bejegyzésére vannak kötelezve. MUNKAHELY-VÁLTOZTAT AS BEJEGYZÉSÉRE JOGOSULTAK: — állami intézményeknél foglalkoztatottak esetében üzemek, vállalatok, egyéb hivatali Intézmények, — szövetkezeti tagok és szövetkezeti alkalmazottak esetében az Ipari, mezőgazdasági és egyéb szövetkezetek, — társadalmi Intézmények függetlenített választott tagjai és alkalmazottal esetében a tömeg és egyéb érdekvédelmi szervek, szervezetek, szövetségek, egyesületek, — kisiparosok, magánkereskedők, ezek alkalmazottal, háztartási alkalmazottak, szabadfoglalkozásnak esetében az állandó lakóhely vagy munkahely szerint Illetékes tanács vb., Illetve szakigazgatási szervei vezethetik be. A bejegyzést az Intézmény vezetőjének, vagy az általa kijelölt személynek kell végezni. Az állami, társadalmi, Hl. szövetkezeti szervnek kell bejegyezni: a) a munkahely-változást, b) a szakképzettségben beállott vá'tozást. A községi, kerületi tanács vb. szakigazgatási szervei kötelesek bejegyezni: a) családi állapotában. b) gyermekei számában, c) gyermekeik családi és utónevében bekövetkezett változásokat. A honvéd klegészl'ó parancsnokság köteles bejegyezni: a! a katonai igazolvány számában beállott változást. MŰNK A VISZONY KEZDETÉNEK BEJEGYZÉSE A SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYBA: A főfoglalkozási munkaviszonyt be kell jegyezni a személyi Igazolványba. E célból a munkavállaló 48 órán beiül köteles személyi igazolványát az Illetékes szervnek benyújtani. A munkaviszony kezdetét a személyi Igazolvány „Munkahely változások” oldalára kell bejegyezni. Minden munkavállalónak csak egy munkahelyet szabad bevezetni Igazolványába. Bejelentett munkahely után újabb munkahelyet csak abban az esetben szabad bevezetni, ha az elázó munkaviszony megszűnése be van jegyezve. Azokat a személyeket, akiknek előzó munkaviszonya nincs kivezetve, ebből a célból az előző munkáltatóhoz kell Irányítani. Ha a munkaviszony megszűnése z munkakönyvbe be van Jegyezve, munkakönyvével és személyi igazolványával együtt az állandó lakhelye szerint Illetékes rendőrkapitánysághoz kell Irányítani. Azokban az esetekben, amikor új cégszerű elnevezés alatt több munkáltató Intézményt összevonnak, vagy egy Intézményt több elnevezés alatt szétválasztanak, továbbá eg'-es üzemrészeket más intézményhez csatolnak, vagy üzemek cégszerű elnevezése megváltozik, a változást be kell vezetni a személyi igazolványba. Ilyen esetben a „munkaviszony kezdete” rovatba az előző bejegyzésben feltüntetett keltezést kell bejegyezni. MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK BEJEGYZÉSE A SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYBA: A munkaviszony megszűnésének bejegyzése érdekében munkavállaló a munkaviszony megszűnését követő 48 órán belül köteles személyi igazolványát benyújtani: A munkaviszony megszűnésének Jogcímét — kivéve a nyugdíjazást — a személyi igazolványba bejegyezni nem szabad, az erre szóló rovatot ki kell húzni. Kisiparosoknál, házilparosoknál, kiskereskedőknél a bejegyzett Ipar- engedély számát Is „Iparengedély számát törlöm” szavakkal törölni kell. A munkaviszony megszűnésének a személyi Igazolványba történő bevezetése nélkül a munkakönyvét, vagy egyéb munkavállalással kapcsolatos iratot kiadni nem szabad. Azok a személyek, akik úgy távoznak el munkahelyükről, hogy a munkaviszony megszűnése személyi Igazolványukba nem lett bevezetve, szabálysértést követnek eb A munkáltató ezeket a személyeket köteles feljelenteni a munkavállaló állandó lakóhelye szerint Illetékes városi, járási rendőrkapitányságnál. A. rendőri szervek a szabálysértési eljárás lefolytatása mellett felszólítják a munkavállalót, hogy munkaviszonya meg szűnésének bevezetése céljából haladéktalanul jelenjen meg előző munkahelyén. Az 50 km-t meghaladó távolságban lakók munkaviszony megszűnését a munkakönyv alapján a rendőri szervek Is bejegyzik. NYUGDÍJAS viszony BEJEGYZÉSE A SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYBA: A nyugdíjas viszonyt be kell Jegyezni a személyi igazolványba. A bejegyzést az a munkáltató köteles elvégezni, ahol a nyugdíjasnak utolsó munkahelye volt. A nyugdíjba helyezéskor be kell jegyezni a munka- viszony megszűnését és Jogcímként a „nyugdíjas” szöveget Abban az esetben, ha az Igazolvány tulajdonosa munkavállalás céljából nyugdiját egy évet meghaladó !delg szünetelteti, az új munkáltató Intézmény köteles az új munkaviszonyt bevezetni Ha a nyugdíjas viszony az igazolvány kicserélése miatt a 28. oldalra van bejegyezve, a munkáltató köteles ezt a bejegyzést a „nyugdíjas szöveget törlőm” szavakkal töröln*. Azoknál a nyugdíjasoknál, akik a nyugdíjazás mellett átmenetileg, vagy rendszeresen részleges munkát vállalnak, a munkaviszonyt a személyi igazolványba bejegyezni nem szabad. Az 1962. évi 10. sz. törvényerejű rendelet 48. | ában foglaltak alapján J 000,— Fl-lg terjedhető pénzbírsággal sújtható as: — aki az állandó, vagy Ideiglenes személyi igazolványát saját hibájából elveszti, vágj annak elvesztését nem Jelenti be, valamint az Is, aki a részére kiállított személyi igazolványt nem veszi át, — az Intézményeknek, Intézeteknek, üzemeknek, vállalatoknak vezetői, ha olyan személyeket vesznek lel munkára, akiknek személyi igazolványa nincs, vagy személyi Igazolványukban a változás nincs átvezetve, továbbá, ha a részükre megállapíott jogkörben a változásokat nem vezetik keresztül. — mindazok, akik a fenti rendeletben foglalt szabályokat bármilyen módon megszegik, kijátsszák, vsgy végrehajtó'ál akadályozzák. Ilyenek azok. akik lejárt személyi igazolványukat rendőri szervek felhívására sem, vagy elkésve cserélik ki. relhívja a vállalatok. Intézmények, tömegszervozetek v-zc- tölt, hogy fentieket az ill été'-et beosztottaik előtt ismertessék. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács 'apja Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János űt il. Telefon: 15-32. 15-SS, 21-60. 26-22. 60-11. - Belpolitikai rovat: 81-418 Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadd: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Telefon: 15-32. 15-33 21-60 n-í? sr>-i Pécsi Szikra Nyomda. Pécs, Munkácsy Mihály utca 10 szám Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi aosiahlvatr -knál és kézbesltöknéL Előfizetési dij i hónapra u.— Fi. — Indexszám: 23 0S4.
