Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-11 / 59. szám

1566. MÁRCIUS II. napló 3 Harkány Siklós Szigetvár Szezon előtti őrjárat megyénk üdülőhelyein Kétműszakos fürdés Harkányban — Űj szálloda a siklósi várban Készülődés Szigetváron Március első felében egy idegenforgalmi jellegű „őrjá­rat” kissé talán korainak tű- n k. de hát a jő idő is szo­katlanul korán köszöntött be íz idén s úgy tűnik: most nár marad is. S egyébként is nint kiderült: az üdülőhelye­ken már javában tart az elő- r/-~7íilet a szezonra, s az idei fe^dégek szinte mindenütt ?'álkoznak majd valami új negoldással, ami tavaly még iem volt, vagy éppen bosszan­tod tak a hiánya miatt. Ez a porealmas. szakszerű készülő­lés annál is inkább örvende- es. hiszen a Balaton s a fő­ié ros után Pécs és Baranya idegenforgalmi szempontból z ország legfontosabb tájai .őzé tartozik. Harkány Harkány a tél folyamán is ■Olgáit „meglepetéssel”; feb- Uár elsején adták át a téli ürdőt s a téli idényt tekintve tár az első hónap rekordot «■odúkéit: a múlt év február­én 9 és fél ezer fürdő ven dé­le volt Harkánynak, most Bbruárban 22 ezer. Egvébként labkány vonatkozásában az jtóbbi néhány évben ugrás- eerű fejlődés tapasztalható, a lintegy 30 millió forint érté- ű beruházás (az új csator- ahálózat, törpevízmű. a eam- lngtábor, a téli fürdő, a két j medence stb.) tulajdon- époen már nyolc-tíz évvel eelőtti elképzelések realizá- fea. A fürdő mögött betonkeve- 5 dohog, a 22 hold nagvságú írületen már tavaszias a sndezetlenség, a téli fürdő »tején napozó lesz s az egyik Itözőt hátratelepítjük, mond- ik. s a színek, amelyekből lég hiányzik ugyan a nyár >Iiessége, már jókedvre de- tik az embert. A fürdő és ! idegenforgalom vezetői az lén 800 ezer vendéget vár­ak. „Felnőtt” szám ez a ja- Iból. S milyen ú.1 megoldá- k várják maid ezt a tenger­id vendéget Harkányban? — 500 fő részére megnyit- rk a campingtábort — mond- Keserű Sándor, a Baranya egyei Idegenforgalmi Hiva- 1 vezetője — A tiz hold te- iletan létesített camping a szerint július—augusztus napban üzemel, de ezt ter- szetesen az időjárás dönti véglegesen. Újdonság lesz vábbá a kétműszakos für­s. Eddig a nyári időszak- n szinte lehetetlen volt fegbirkózni az óriási forga- jnmal. A tavalyi rekord pél- ul egy nap 15 ezer vendég It. Az új szisztéma szerint ggeltől a késő délutáni órák- terjed majd az első „mű­ik”. ekkor egy órás takarí- ; következik, majd a máso- < műszak este tizenegyig, j elsősorban az itt üdülők í pécsiek, illetve a környék­nek számára jelent könnyí- st, s nem utolsósorban sze­lnénk megszüntetni, vagy Nckenteni ezzel is a vasár- ttok zsúfoltságát. A 80 személyes új szálloda az új, reprezentatív fürdő­dé egyelőre még a jövő “Vet^ közé tartozik, de a tmű szakos fürdőrendszer camping mellett néhány s apró újdonság is vár az •i vendégekre: a rendezett Merészek, az üdülőszerűbb JeT. a strand területén az j"A' ”t.ak s a villanyhálózat fítése. Siklós i Tenkes kapitánya révén tágszerte milliók ismerték g Siklós várát. A nevezetes jelenleg nincs éppen „te- tziós” állapotban, a vár Hetén (beleértve az irodá is) nincs egyetlen hely, 1 jelenleg ne építkeznének, van szakember szorgosko­dik a legmélyebb pincéktől a padlásig. A várnak tavaly 144 ezer látogatója volt. Úgy tű­nik: ez a szám az idén ala­posan meg fog csappanni. — Bár komoly műszaki problémát jelent a nyári hó­napokban úgy megoldani az építkezést, hogy ne zavarja az idegenforgalmat, de nem megoldhatatlan, annál is in­kább, mivel a vár a múlt év­ben is hasonló körülmények között fogadta a 144 ezer lá­togatót — mondja Keserű Sándor —. A vár teljes fel­újítása körülbelül 1970-re fe­jeződik be, mintegy 15—16 millió forintos költséggel. A felújításban szerepel a mú­zeumi részek kialakítása, a 250 személyt befogadó turista szálló, a pincében az új ven­déglátó egység, valamint a víz, a csatorna; a villany és a központi fűtés hálózatának teljes rekonstrukciója, illetve kiépítése. — Mi várható az idén? — Április elején valószínű­leg átadják a második emele­ti szállodai részt, itt körülbe­lül 150 személy részére tu­dunk komfortos, korszerű szállást biztosítani, s elkészül a múzeumi rész, amely a ko­rábbinál kultúráltabb formá­ban várja majd a vendége­get Szigetvár getvárí diákok csapatostól kó­szálnak a várfalakon és a sé­tányokon, s bár a vár belső udvara rendezett és kultúrált, a laikus szem is észreveszi, hogy a szeptemberi évfor­dulóig még éppen elég tenni­való akad Szigetváron. — Idegenforgalmi újdon­ságról persze itt nem nagyon lehet beszélni — mondja Ke­serű Sándor —. Annál is in­kább. mivel turista szempont­ból a múlt évben a lehetősé­geiket tekintve a vár szinte a maximumot produkálta. A tu­rista szálló tavaly több mint 23 ezer vendégéjszakára biz­tosított szállást, a várnak pe­dig 55 ezer látogatója volt. Mindenesetre idegenforgalmi szempontból nagy erőpróbát jelent majd a szeptemberi ünnepség. Ez persze, nemcsak Idegenforgalmi probléma, hi­szen Szigetvár erre az idő­szakra mintegy 15—20 ezer vendégre számíthat. — Es a külföldiek? — Konkrét tárgyalások még nem folynak, de fel kell ké­szülni esetleg több ezer kül­földi fogadására is. Annál is Inkább, mivel az idei mohácsi busójáráshoz ha­sonlóan a siklósi várfesztivál és a szigetvári ünnepség ide­jére ismét lehetővé teszik a Jugoszláviából étkező vendé­gek néhány napos megköny- nyitett határátlépését. <T> Hiúsági nagygyűlés Mohácson A „Vádoljuk az imperia- lizmust”-akció megyénkben is mind szélesebb teret nyer, idősebbek, fiatalok tiltakoz­nak az imperializmus viet­nami agressziója ellen. Az akció keretében március 13- &n délelőtt 10 órakor Mo­hácson az ifjúság imperia­lizmus elleni tiltakozó fel­vonulást és nagygyűlést ren­dez. A nagygyűlésen Ver­bal Lajos elvtárs, a KISZ KB osztályvezetője mond beszédet. ISKOLA végleges arculattal Eredmények, feladatok a Művészeti Gimnáziumban Szigetvár ugyan nem ide­genforgalmi gócpont, de az idei évforduló 1966-ban mesz- sze kiemeli a történelmi s ilyen vonatkozásban az ide­genforgalmi nevezetességek közül. Bár a szeptemberi há­romnapos ünnepség a ren­dezvény szempontjából nem országos méretű (nem tudni egész pontosan, hogy miért) a felkészülés százszázalékos tempóban folyik. A jó idő már most tavasziasan megnö­velte a vár forgalmát, a szi­Jnfnlom a könytterjesztésért Dt. Léted János, a Siklósi Járási Tanács jogi előadója 500 forintos könyvutalványt kapott a SZÖVOSZ-tól ju­talmul azért, mert a mező­gazdasági szakkönyvekét eredményesen terjesztette. Dr. Létai János két éve jár­ja a termelőszövetkezeteket, hogy megismertesse velük a legújabb szakkönyveket. Az 6 és társai munkája ered­ményeképpen évente 60—70 ezer forint értékű, a mező- gazdasággal foglalkozó' szak­könyvet vásárolnak a sikló­si könyvesboltban. A jogi előadónak, aki a könyvismertetéssel társadal­mi munkában foglalkozik, elmondta, hogy a közeljövő­ben néhány helyen ezer fo­rint értékű szakkönyvet ál­lítanak ki, melyek között megtalálják mind az alap, mind a közép, mind pedig a felsőfokú ismeretekkel rendelkezők a számukra leg­megfelelőbb könyveket. Üj cseppkőbarlan^ot fedeztek fel, Érdekes bejelentést tett a Magyar Geofizikusok Egyesü­lete legutóbbi előadóülésén Baranyi István geofizikus ét Rónaki László hldrogeológus. Ismertették a Pécstől északra végzett kutatásaikat, ame­lyek minden jel szerint a Me­csek legnagyobb csepp kőbar­langjának felfedezéséhez ve­zettek. A barlangrendszerből eddig körülbelül 120 métert sikerült bejárniuk, azt is több helyütt csak a víz alá bukva. Az utolsó tízmétereken azon­ban az addig csaknem víz­szintes — itt már vízzel telt — barlangfolyosó meredek lej­tésével folytatódik lefelé. Rend és tisztaság fogadja látogatót... A lebetonozott iskolaudvar, a szabályos rend­ben sorakozó tanműhelyek, a halk, nyugodt légkör, az igaz­gatói iroda korszerű falisző­nyeg díszei, mind arra utal­nak, hogy egy konszolidáló­dott. végleges formákba ren­deződött, sajátos arculatú is­kolává vált a pécsi Művésze­ti Gimnázium. — Vajon ss előnyé« külső­ségek milyen belső lényegből alakultak ki? A Művészeti Gimnáziumnak ml a pontos helye, a korszerű oktatási rendszerben? Erre a kérdés­re Molnár Péter Igazgató vá­laszolt. — Szakosított osztályokkal működő gimnázium vagyunk, ahol a megfelelő érdeklődési körű, legjobb adottságokkal rendelkező gyermekeknek igyekszünk helyet biztosítani. A szakirányú képzés tanítási anyagban és az óraszámok megosztlásában realizálódik. A Művészeti Gimnázium ze­nei, valamint képző, és ipar- művészeti tagozattal működik. A mi iskolánknak nem fel­adata a művészképzés, ez a zene-, ipar- és képzőművészeti főiskolákon történik. Nálunk mindössze kellő általános és szakmai alapműveltséget sze­rezhetnek a tanulók. Ilyen alapokon jutnak el az érett­ségiig, szakoktatási vonalon pedig a szakmunkás képzett­ségig. Szakmunkás vizsgát egyébként nem nálunk tesz­nek, hanem az iparhatóság­nál. A Művészeti Gimnázium fiatal iskola, mindössze 1952- ben indult a zenei tagozata, 1959-ben a képzőművészeti osztályai, és 1960-ban kezdő­dött az iparművészeti szak­oktatás. Iskolánkból 1965-ben kerültek ki az első szakmun­kások. Az iparművészeti vo­nalon jelenleg fémműves szak­képzés, ezen belül ötvös és díszkovács, valamint kerá- mikus, díszítőfestő és szövő szakmunkásképzés folyik. A zenei képzés a Zeneművészeti Szakiskolában történik. Az is­kolát sem épületben, sem ha­tókörében nem akarjuk to­vább fejleszteni. Rajztermünk és tanműhelyeink tanácsi és társadalmi segítséggel meg­épültek, a héten átadásra ke­rül a díszműkovács tanmű­helyünk is. A tanműhelyek általában kicsinyek, de az alapvető követelményeiknek megfelelnek. — A* Iskola vesetőségének bizonyára vannak azért gond­jai la? — Sok gondot okoz kettős feladatunk, a közismereti és a szakmai oktatás maradék­talan, párhuzamos megoldása. A problémák már a felvételi vizsgáknál kezdődnek, mivel a legtehetségesebb fiatalokat igyekszünk kiválasztani. A 14 —15 éves fiúk és lányok fej­lődésében például eltolódás van. s erről nem szabad meg­feledkeznünk. Probléma, hogv többen akarnak a Művészeti Gimnáziumba kerülni, mint amennyi a társadalmi igény ilyen speciális képzettségű szakmunkások iránt. Ha mi nem tartjuk meg a felvételi egyensúlyt, akkor Iskolánkból csalódott emberek kerülnek ki, mivel nem tudnak majd mit kezdeni a képzettségük­kel. Az oktatás folyamán az­tán vigyáznunk keli a közis­mereti és a szakmai tárgyak helves egyensúlyára, mert elő­fordul, hogy a tanuló a vá­lasztott szakjában megtorpan, stagnál vagy más pályára megy... így aztán nem en­gedhetünk a közismereti tu­dásanyagból a szakirányú kén zés javára. Vigyáznunk kell, hogy ne változzon Is­kolánk zsákutcává, a végzet­tek előtt nyitva maradjon az egyetemre kerülés lehetősége is. Az életre nevelést nem tudjuk és nem is akarjuk egy szűk, szakirányú képzésre re­dukálni. Komoly gondot okoz most a reform tanterv és a középiskolai nevelési terv bevezetése. Alapvető problé­máink közé tartozik a kollé­gium hiánya. Növendékeink döntő többsége kint a város­ban szállásadóknál lakik. Ha saját kollégiumunk volna a tanrendi és szakköri órák után is tudnánk tanítványa­inkkal szervezetten foglalkoz­ni. Az alacsony, betontetejű felvonulási épület úgy lapul a hatalmas panelhá­zak tövében, mintha szégyenkezne. Az utak még nehezen járhatók, gödrök, csatornaárkok szabdalják az udvart; az apró tér közepén dózer erőlködik. Valahol a közelben, egy megsüllyedt teherautó sofőrje az istent emlegeti ... Lőrincz Tibor megáll az ajtóban, kulcsokat vesz elő, s miközben próbál­gatja, melyik az igazi, szemével a fris­sen festett házakra bök. — Ezeket mind mi csináltuk... Szélesre tárja az öltöző ajtaját: tes­sék csak beljebb, itt asztal is van, székek, le lehet ülni... A festékszag, mely végigkísért bennünket a 106-os épülettől a felvonulási épületben be­rendezett öltözőig, makacsul a nyo­munkban marad: enyhén csípős illat tölti be az apró kis szobát. A falakon színészképek, újságkivágá­sok, sokszínnyomású sztárfotók... Az egyik mellett egy felhívás: Dolgozz óvatosan! — A srácok hülyéskednek — mondja Lőrincz Tibor —, ha találnak valami jobb képet, mindjárt a falra teszik ... Mosolyog, mutatja a pirosra festett bádogszekrényt: — Itt is... — Az ajtó belső oldalót teljesen beborítják a nők. — Persze haszna is van: nem száll be a nyíláso­kon a por ... Lőrincz Tibor kétszeres szocialista ifjúsági csapatáról elég sokat hall az ember, mióta híre ment „garancialevél­mozgalmuk”-nak, tekintélyt szereztek. Állunk a durva, malteros deszkákból összetákolt asztal mellett. Egy újság­papíron gondosan ápolt piros könyvi „Brigádnapló”, fent a falon csábos sztárfotók, munkavédelmi jelszavakkal keverve, s mindez nagyszerűen megfér egtnltt, természetes. Két éve alakult a brigád. Az építő­ipari vállalat festőrészlegének ez volt az első szocialista címért kollektívája. Valamennyien fiatalok. — Az átlagéletkor huszonhárom. A legfiatalabb tag húszéves, én meg hu­szonhat vagyok... Rogy miként kezdődött, már alig em­lékeznek ró. A brigádvezető azt mond­ja: a KlSZ-blzottságon javasolták, az­tán eszébe jut: nem is így volt, a Va­dász István kezdeményezte, hogy hoz­zanak össze egy állandó jellegű mun­kacsapatot. Mindegy. Senki sem akarja megsze­rezni magának a babérokat. — Mikor megállapodtunk a fiúkkal, azt mondtam: ezentúl nem lesz „idős” ! BECSÜLETTEL J szakmunkás meg kezdő, az sem érde­kes, kinek, milyen híre van. A régi besorolások sem érdekelnek. Itt min­denki annyit fog keresni, amennyit felmutat... Ez volt az első lépés. A fizetés per­sze Így sem magas, 7,50 körül van az átlagórabér, feszültségek azonban nin­csenek, s ez mindennél fontosabb. A garancialevél megint valahogy magától jött. Lőrincz Tibor nevével fonódott össze az ötlet, az újságok is így írták az igazság pedig az, hogy valamennyi­en akarták, s valamennyien hozzátet­ték a maguk kis ötletét. A brigádnaplóban ott a pontos dá­tum: 1965. április. 76-os épület. Lakás- tulajdonos: Szálteleki Mihály, ö kapta az első garancialevelet. — Vállaltuk, hogy valamennyi festő­munkát kifogástalan minőségben vé­gezzük el, s ha mégis hibák bukkan­nak elő, azt ingyen, munkaidő után ki­javítjuk. Egy évre szól ez a garancia. 1965-ben 35, az idén pedig 12 újabb lakásra adtak oarancialevelet. A zaj már elcsendesült, mindenki természe­tesnek veszi Lőrinczék „hobby”-ját, sőt követők is akadtak. Az építőipari vál­lalat két újabb festő-, egy tetőfedő- és egy műanyagos brigádja csatlakozott. — A KISZ megyei bizottsága orszá­gos elterjesztésre javasolja kezdemé­nyezésünket — mondja Lőrincz Tibor. — A Központi Bizottság ifjúmunkás osztálya támogatta is... — És? — Most legutóbb hallottam. hogy Győrben egy festőbrigád csatlakozott. Egyébként nem tudom ... — S hogy fogadják a garáaciale ve­iét a lakók? — Beköltözés után adjuk át. .Van, akinek személyesen, van, ahova csak bedobjuk. Csináltattunk egy nyomtat­ványt, azon rajt van minden. Gyakran megesik, hogy rájuk köszön egy-egy ismeretlen ember az utcán. Ka­lapot emel, mosolyog. „Hát ez ki volt? Biztos a mi lakásunkban lakik.. Az lehet”. Persze más példa is van... — Reklamáció még nem volt. A ga­rancialevél, bár a lakóknak adjuk, ne­künk használ. Amolyan írott lelkiis­meret ... Lelkesen, őszintén magyaráz. Mutat­ja a naplót. A névsor. Nyolc ember. Valamennyien tanulnak. — Én tavaly végeztem el a műveze­tői tanfolyamot, a többiek meg közép­fokú szakmai továbbképzőre járnak. — Milyen elismerést kapott egy év alatt a brigád? — Becsülnek. És jól keresünk... — Mást? — Egy dicsérő levelet, a megyei KISZ-bizottságtól, s engem elküldték két hétre a • Szovjetunióba... És má­sodszor is elnyertük a szocialista el­met. A falon, az aprócska ablak felett bekeretezve függ a szocialista dm ado­mányozásáról szóló oklevél. Az épít­kezések felől s a közeli útról szálló por beszivárog a nyitásokon fehér fátylat terítve a bútorokra. Az okle­vél üvege makulátlanul ragyog. Valaki letörölte. Békés Sándor — Milyen eredményekről számolhatnánk még be? — A gimnázium fiatal ta­nárai karöltve a középkorosz­tállyal, szakköri studiumfog- lalkozásokon is együtt van a tanulók jelentős részével. íev alkalom nyílik erkölcsi és ál­talános emberi problémák megvitatására is. Külö-rc»n eredményesen működik 5 «kó­lánk irodalmi szakköre T‘ ,v érezzük, iskolánkban jó - ~l­kör. Ezt talán az is mutatta, hogy végzett hallgatóink '•‘mű­szeresen meglátogatnak ben­nünket, nem szakadtak el tő­lük véglegesen. Érettségi után a végzettek kisebbik ré­sze főiskolára került, sokan a Tanárképző Főiskola ?enel tagozatára. Mód nyílt a Mű­szaki Egyetem belső ér>íté«7 karára is felvételizni. Akik közvetlenül a szakmában he­lyezkedtek el, valamennyien jól helytállnak munkahelyü­kön. — Az idei nyári gya­korlatot már megszerveztük, minden üzemben ism'”",'k azokat az embereket. n'Mlc személyesen foglalkoz-ak majd növendékeinkkel. Az egyhónapos üzemi gyakorlatot az Állami Pénzverdénél, az Öra- és Ékszeripari Vállalat­nál, a soproni és bajai texi'l- gyárban, a budapesti és a pécsi porcelángyárban bonyo­lítjuk le. Egyes üzemek rrv'- a nyári gyakorlatok előtt be­jelentik. hogy hány iparmű­vészeti szakmunkást szeretné­nek majd alkalmazni. A Pénzverdével így például nem­csak abban állapodtunk meg. hogy 8 tanuló üzemi «""’-rr- latra megy hozzájuk - —■> abban is hogv két* • \ gesen hajlandók alkuin--»-} __ mondta Molnár Péter igaz­Sa tó- B. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom