Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

■■I 196«. MÁRCIUS 16. m napló 5 Hetvenezer ember művelődéséért Beszélgetés Nagy Sándorral, a MÉSZÖV elnökével hall szel élV í ' is 'OS •al 'ta ■ás ! íi ■kél bá' ezt) nof jfflí dl !ds< V izei inéi Szí A megye kulturális életé­nek van egy területe, amely ugyan esetenként szerepel a közvélemény előtt, mégis ke­veset tudunk róla. A földmű­vesszövetkezeti mozgalom ke­retében több tízezer ember művelődését és szórakozását elégítik ki, bizonyos sajátos körülmények között. Erről beszélgettünk Nagy Sándor elvtárssal, a MÉSZÖV igaz­gatóságának elnökével. — A fOldművesszövetkezetek milyen alapon szervezik a kul­turális tevékenységet? — Mi elsősorban falun dol­gozunk és ott nemcsak keres­kedelmi tevékenységet folyta­tunk, hanem figyelmünk ki­terjed a művelődésre és szó­rakozásra is. Ez érthető, hi­szen a falusi lakosság jelen­tős része kapcsolódik hozzánk a legkülönbözőbb formákban, jelenleg mintegy hetvenezer tagot számlálunk, s ha ehhez hozzávesszük a szakcsoporto­kat és társulásokat, akkor százezerre tehető a taglét­szám. Egy sajátos körülmény az, hogy ezek az emberek nem csak tagok, hanem tulajdo­nosok is, bizonyos részesedést kapnak a jövedelemből. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a la­kosság magáénak tartja a szö­vetkezeteket, az évenként két alkalommal megrendezett köz­gyűléseken általában negy­venezren jelennek meg. 1965- ben közel kétmillió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek a hálózat fejlesztésé­ben, csinosításában. Ennek az aktivitásnak köszönhető az egyenletes fejlődés. A máso­dik ötéves terv időszakában 4.5 milliárd forintot forgal­maztunk, a tiszta nyereség meghaladta a 82 millió forin­tot. A szövetkezetek saját va­gyona öt év alatt megduplá­zódott. Ez az a gazdasági alap, amely lehetővé teszi, hogy sokoldalú és eredményes kul­turális élet bontakozzon ki. — Mllywi formák és mód­szerek elterjedését tartják fon­tosnak és szükségesnek? — Hadd kezdjem a felsoro­lást az önálló művészeti cso­portokkal. Huszonhárom tánc-, énék- és színjátszó-együttest tartunk fenn. Az elmúlt öt év alatt 812 alkalommal sze­repeltek, 167 ezer ember látta produkcióikat. A különböző versenyeken 25 arany-. 13 ezüst- és 8 bronzérmet sze­reztek, ez jól mutatja művé­szi színvonalukat. A szebényi, a mágocsi, a pécsváradi együt­teseket mindenütt ismerik és szívesen látják őket. Egy másik fontos terület az ismeretterjesztés. Az ötéves terv során 762 előadást tartot­tunk, tízezer ember részvéte­lével. Az ismeretterjesztés alapvető célja elősegíteni a mezőgazdasági termelés fel­lendítését. A szakcsoportok tagjainak, a mozgalom veze­tőinek rendezett előadásokon a korszerű termelési eljáráso­kat népszerűsítjük, természe­tesen más jellegű sorozatok is szerepelnék terveinkben a TlT-tel kötött szerződés alap­ján. Bizonyos értelemben kü­lönleges forma a falusi könyv­tárak támogatásának rendsze­re. Évi hetvenezer forint ér­tékű könyvet ajándékozunk a kijelölt könyvtáraknak a me­gyei művelődési szervek köz­reműködésével. Emellett a ml hatáskörünkbe tartozik a fa­lusi könyvterjesztés és pro­paganda. 1965-ben több mint négymillió forint értékű köny­vet adtunk el, zömmel a 465 bizományos útján. — Ahhoz, hoffy ez a munka eredményes legyen, nem elég a jószándék, anyagi eszkö­zök Is kellenek. Rendelke­zésre állnak? — A földművesszövetkeze tek évi jövedelmének egy szá­zaléka kulturális célokra hasz­nálható fel. A megyében az ötéves tervben egymillió 400 ezer forintot fordítottunk is­meretterjesztésre, a csoportok támogatására. Ez az összeg állandóan növekszik, az utol­só évben például már 560 ezer forinttal rendelkeztünk. — Ez nagyon Jelentős ösz- szeg. Vita folyik arról, nem lenne-e helyesebb a különbö­ző szervek művelődésre szánt pénzével egységesen gazdál­kodni? — Mint már említettem, ne­künk bizonyos sajátos igénye­ket is ki keli elégíteni, ugyan­akkor a szövetkezetek önálló gazdasági egységek, megfelelő elszámolási rendszerrel. Az el­múlt évben volt kezdeménye­zés arra, hogy az anyagi esz­közökkel „egy kalapba” téve gazdálkodjunk. Amikor Bere- menden a szakszervezet vette át a kultúrotthon irányítását, hozzájuk került a tánccsoport is. Sajnos, rövid idő múltán felbomlott és ismét nekünk j kellett gondoskodni fenntar­tásáról. Az a véleményem, hogy a mostani körülmények között ez az út nem járható, meg kell tartani a régi rend­szert. Az persze igaz, hogy a különböző szervek munkájá­nak koordinálására nagyobb gondot kellene fordítani. El­képzelhető, hogy a nagyobb községekben létrejönne egy bizottság, amely a Népműve­lési Tanácshoz hasonlóan meg­határozná a falu egységes népművelési tervét. Ezekben a bizottságokban helyet kap­nának a szervek, így a föld­művesszövetkezetek képviselői is és a falu érdekében egye­sítenék erőiket. Ennek alap­ján a szervek, intézmények feladatként kapnák bizonyos csoportok létrehozását vagy ha már megvannak, ezek fi­nanszírozását. Egyébként szá­mos közös vállalkozásunk Is van, a mohácsi szimfonikus zenekar fenntartásának költ­ségeit a tanáccsal közösen vi­seljük. — A* Ilyen esyttttmflfcödé* kétségkívül eredményes, bi­zonyára más példák is azt ta­núsítják, hogy a kulturális tevékenység szerves kapcso­latban van a falusi élettel? — A szövetkezeti mozgalom áthatja a falvakat, ugyanez vonatkozik a kultúrára is. At­tól függetlenül, hogy speciális követelmények is vannak, nemcsak saját tagjaink szó­rakozását. művelődését bizto­sítjuk. A művészeti csoportok természetesen rendszeresen fellépnek rendezvényeinken, önálló esteket adnak, mint például a szebényi ténccso- port húszéves jubileumán, vi­szont szerepelnek a falusi va­sárnapok műsoraiban, repre­zentatív ünnepségeken is. Na­gyon sok meghívásnak tesz­í Kórusaink életéből: A Bartók Béla férfikar lyozottan éljünk. A piszkos, füstös helyiségek különben sem vonzzák a vendégeket, amikor a falusi lakások belső berendezése sokszor vetekszik a városiakéval. Tehát rendkí­vül nagy a lehetőség az esz­tétikai nevelésre, anélkül, hogy különösebben sokat be­szélnénk róla. A földműves szövetkezet a második ötéves tervben 59 millió forintot for- í dított a falusi boltok, vendég- í látók fejlesztésére, ebből több ] mint 25 millió értékű az új létesítmény. A falusi lakosság j ellátása mind kulturáltabb és < korszerűbb, a jövőben is erre I törekszünk. Bocs József i Fővárosi írók is szerzői estje Pécsett A városi tanács művelő­désügyi osztálya, a Jelen­kor szerkesztő bizottsága és a Városi Művelődési Ház rendezésében március 13-án, vasárnap este hét órakor a művelődési házban Csuka Zoltán és Kolozsvári Grand- pierre Emil írók személyes részvételével szerzői estet tartanak. A két neves író alkotó munkásságáról Sze­derkén yi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője mond beve­zetőt. A műsorban közremű­ködnek Bálint András, Győry Emil és Koós Olga, a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei. Nvofc nao alatt tizenegy rendezvén? A Doktor Sándor Művelési Ház jobileomi ünnepségei Időjáráft‘e1entés Várható Időjárás csütörtök ce­tig: változóan felhős, párás, ax évszakhoz képest enyhe Idő. ffssakon néhány helyen kisebb esővel. Mérsékelt, időnkint meg­élénkülő északnyugati szél. A hőmérséklet alakulásában lé­nyeges változás nem lesz. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1, plusz 4, legmagasabb nappalt hőmérsék­let 5—IS fok között. nek eleget a zenekarok is. Nemrég néhány csoport felke­reste a megye szociális ottho­nait, az öregek nagy szeretet­tel fogadták a műsort. A Nép­művelési Tanács létrejöttével az eddig is jónak tartott kap­csolatok csak mélyülnek, ért­hető, hiszen ez a szerv körül­tekintően egyeztetheti a kü­lönböző érdekeket. Mi egy ilyen jellegű együttműködés­ben látjuk a problémák meg­oldását s ez eddig is eredmé­nyesen segítette a közös cél megvalósítását, a falusi esték tartalmas, hasznos eltöltését, a korszerű műveltség terjesz­tését — Azt Mmem, Me sorol­hátjuk — bár ez nem szoro­san vett kultúra — a falusi kereskedelmi egységek szín­vonalát Is, abból a meggon­dolásból, hogy a csinos, tisz­ta üzletek közvetve az em­berek ízlését, hangulatát for­málják. — A boltok rendezettsége, a vendéglői asztalok tiszta té­rítői, a modem berendezések otthonos légkört alakítanak ki. Az ilyen helyen szinte le­hetetlen randalírozni, szeme­telni, arra szoktat, hogy saját portán Is kulturált körülmé­nyeket teremtsünk kiegyensú A Doktor Sándor Művelődé­si Ház idén ünnepli fennállá­sának tizenötödik évforduló­ját. Ebből az alkalomból má­jusban jubileumi ünnepségeket rendeznek. A gazdag program mintegy összefoglalja a mű­velődési ház sokoldalú tevé­kenységét és bemutatja ered­ményeit a nagyközönségnek. Az első eseményre május 14-én kerül sor, amikor a mű­velődési ház fejlődését doku­mentáló kiállítás nyílik a Tu­domány és Technika Házában. Ezen önálló anyaggal szere­pel a Mecseki Fotóklub, a Technikai Klub, a rádiós, a csillagászati, a képzőművé­szeti. a díszítőművészeti és a filmszakkör. Május 15-én dél­előtt a színházban kétórás műsorban mutatkoznak be a baiettiskolai növendékek, este a művelődési házban a Bóbita Bábegyüttes új műsorát lát­hatják, az irodalmi részben Puskin Mese Szál tán cárról és Lorca Don Perli mplin és Belisa szerelme a kertben cí­mű báb játékát, a zenei rész­ben pedig a sokszor megcso­dált kézpantomint. Másnap, május 16-án ugyancsak a szín­házban lép fel a Mecsek Mű­vészegyüttes ének- tánc- és zenekara. A jubileumi prog­ram tizenkét számból áll, a népművészet legszebb darab­jait, közöttük baranyaiakat vonultatja fel. Május 17-én a jazzihangsze- reken tanuló növendékek ad­nak hangversenyt a művelő­dési házban és a társastánc klub rendez bemutatót. Május 20- án városunk reprezentatív kórusa, a Liszt Ferenc Kórus a Liszt-teremben hangver­senyez, műsorán Liszt Fszter- gomi misé-je szerepel. Május 21- én és 22-én a zeneoktatói csoport növendékei és az Ifjú­sági Jazzklub tagjai lépnek a pódiumra. Az Irodalmi Szín­pad új műsorának keretében adja elő Thiery Árpád a Vo­nat című egyfelvonásoe drá­máját május 22-én. Az ünnepség-sorozat május 23-án két jelentős rendezvény­nyel zárul. Délután az ünne­pi közgyűlésen beszámoló hangzik el a művelődési ház másfél évtizedes munkájáról, kísérleteiről, elméleti és gya­korlati eredményeiről, a társa­dalmi aktívák tevékenységét Doktor Sándor emlékéremmel jutalmazzák. Ugyanakkor oszt­ják ki a harmadizben meghirde tett Doktor Sándor pályázatra beérkezett pályamunkák dí­jait. Este a színháziban dísz­előadás lesz, a művelődési ház aktivistái és ismeretterjesztés! előadói tiszteletére a művé­szeti csoportok legszebb mű- sorszámaikat mutatják be. Most tárgyalnak arról, hogy a jubileumi műsor néhány számát a peremterületi mű­velődési házakban és termek­ben is előadják és ezzel az ünnepséget az egész városra kiterjesztik. Az intézmény szé­leskörű kapcsolatot teremtett az ország több városának művelődési házával, rendsze­resek a kölcsönös tapasztalat- csere látogatások, ezért úgy tervezik, hogy az ünnepségre meghívják a budapesti Csili, az egri, á debreceni, a szom­bathelyi, a szolnoki, a kapos­vári hasonló kulturális léte­sítmények néhány vezetőjét. A 12. Autóközlekedési Vál­lalat „Bartók Béla” férfi­karának az 1966-os évre ter­vezett szereplései sorában fontos állomást jelent az or­szágos minősítő hangversenv. Mint azt Ligeti Andor, a kó­rus karnagya elmondotta, a két évvel ezelőtti minősítési rendszer alapján kerületi városi majd megvei minősí­tést kellett szerezniök ah­hoz. hotrv országosan minő­síthetők legvenék. — Akkor a megyei arnnv- fokozat alapján — mondotta — kerültünk az országos zsűri elé és Székesfehérvá­ron 88 ponttal, két ponttal az aranv fokozat alatt, ezüst érmesek lettünk. Most az akkor elért ezüst fokozat megtartását tűztük k1 célul. Az énekkar jelenlegi felké­szültsége mellett ez nem lát­szik elérhetetlennek, bár időközben a szakmai-művé­szi Igény emelkedett, s az országos kórusmezőny Is megerősödött. Munkánkat ehhez a színvonal-emelke­déshez állítottuk be. — Milyen művekkel ké­szülnek? — Kötelező műveket nem kell vinnünk. így olvan orogramot állítottunk össze, amelv a színvonal emelke­dést tükrözheti, ugyanakkor változatosságával új színt je­lent a már megszokott és agy on én ékelt művekkel szemben. Egyelőre csak anv- nyit árulok el, hogy készü­lünk Kodály Zoltán: Nemze­ti dalának bemutatására, s egv orgonakíséretes Beethoven, illetve Bruckner-mű meg­szólaltatására. Néhány okán mű is szerepelni fog műso­runkon, amely dr. Vargha Károly pécsi műford'tö szö­vegével első ízben hangzik el az országban. Szándékunk ezzel az is. hogy kedvet ad­junk más férfikaroknak re­pertoárjuk felfrissítéséhez \ kóruson belül alakított ka­marakórussal pedig vésre megszólaltathatunk néhénv madrigált is. — További szereplési ter­vek? — Előttünk a tavaszi se­regszemle, rádiófelvétel a Magyar Rádió és a Szak- szervezetek Országos Tará- csa szervezésében. Erre két tízperces műsort állítottam össze. Az egyik á capella művekből áll, a mésikhan helyet kapott két operákért!* is. Egyébként operakórus- hangversenvt is tervezünk a pécsi KISZÖV Vegyeskarral és Szimfonikus Zenekarral. Közös hangversenyt egy né­met, pontosabban a münche­ni közlekedési kórussal, va- , lamint készülünk a sziget­vári Ünnepi műsorra, hóm' csak a legjelentősebbeket említsem. —nt— 20 éves az úttörőmozgalom Megyei úttörőtalálkozó, sportversenyek, táborhírek A* úttörőmozgalom 20. év­fordulójának megünneplésére, az egész évi úttörőmunka mél­tó befejezéseként, május 28— 20-én megyei úttörőtalálkozót rendeznek Pécsett. A találkozón minden pécsi úttörőcsapat részt vesz, mint­egy kilencezer taggal, továb­bá a megye területéről 400 „Kiváló úttörőmunkáért” cím­mel kitüntetett úttörő, 100 kis­dobos és a Megyed Gyermek­tanács 30 úttörő tagja. A vi­déki úttörők május 28-án reg­gel érkeznek Pécsre, ahol az elszállásolást vállaló úttörő- csapatok és a gyárvárosi út­törőzenekar fogadja őket A találkozó első napjának eseményei délelőtt 9 órakor a megyei úttörőolimpiával kez­dődnek, a PVSK-sportpályán. Ezen a napon bonyolítják le a kézilabda, a kosárlabda és a röplabda megyed döntőit A Író—olvasó találkozó Hirden Jól sikerült író-olvasó találkozó volt Hirden. Dr. Kar- say Elek „A berchtesgadeni sasfészektól a berlini bunke­rig”, „A budai Sándor-palotában történt” s még sok más, a második világháborúval foglalkozó történelmi mű szer­zője találkozott a hirdi művelődési otthon klubszobájában olvasóival. A résztvevők kérdéseire Karsay Elek részle­tesen beszélt az ilyen művek szerepéről, készítéséről. Az érdeklődésre jellemző, hogy a szerző különböző köteteiből j harminc példányt vásároltak a helyszínen és dedikáltat­versenyek közben a pécsi Ut- törőház modellező szakköre bemutatót tart. Az úttörőolim­piát és egyben a kétnapos találkozót Benkő Gyula me­gyei úttörőtitkár nyitja meg. Ugyanezen a napon, dél­előtt 11 órától, a párt-, álla­mi és gazdasági vezetők fo­gadják a csapatok küldötteit a hivatalokban és üzemek­ben. Délután 2 órakor a Me­gyei Gyermektanács tagjai az Uttörőházban találkoznak volt úttörőkkel, úttörővezetőkkel. Délután sor kerül még a pá­lyázatok eredményhirdetésé­re, a díjak kiosztására, és a megyei kiállítás megnyitásá­ra. Este lesz a kulturális be­mutató a Szabadtéri Színpa­don, amelynek keretében fia­tal művészek lépnek fel, va­lamint a megyei úttörő kul­turális szemle művészeti cso­portjai és szólistái. Este 9 órakor a 20. évforduló tiszte­letére a Pécsett állomásozó fegyveres testületek tűzijáté­kot mutatnak be. A találkozó második napján — május 29-én, vasárnap — délelőtt 9 órától 11-ig felvo­nulás és díszszemle lesz a Széchenyi téren, 10 ezer út­törő és kisdobos részvételével A dísztribünön díszelnökség fogadja Baranya megye úttö­rőit. A díszszemlét a gyárvá­rosi úttörőzenekar nyitjámé?, és a szemle ideje alatt a pé­csi Uttörőház zenekarával felváltva szolgáltatja a zenét A díszszemlére úttörőstaféta fut be, amely a megye vala- mennyi járását érinti. A Gyer- mektanács képviselői átadják tók az Íróval a „Tettek könyvé”-t a megver pártbizottság első titkárának, majd a megyei pártbizottság képviselője köszönti a pajtá­sokat. A díszszemle esemé­nyeihez tartozik még, hogy a résztvevő úttörők megerősítik fogadalmukat, majd befejezé­sül a staféta ismét útnak in­dul. Az országos sportnapok me­gyei rendezvényeinek dísz- bemutatója az úttörők torna­bemutatójával kezdődik má­jus 29-én délután a PVSK- pályán. A legjobb úttörők, előre ki­adott jutalomjegyekkel, in­gyen látogathatják a mozi­előadásokat, a Vidámparkot és az Állatkertet. Közben a megyében is lesz­nek események; 28-án este a megye területén működő út­törőcsapatok ünnepélyes csa­patgyűlést tartanak, tábortűz­zel egybekötve, amelyen meg­emlékeznek az évfordulóról s egyben megtartják a klsdobos- és úttörőavatást, valamint ju­talmakat és kitüntetéseket ad­nak át a legjobban dolgozd pajtásoknak. A találkozót megelőző hé*er a pécsi üzletek kirakataiban úttörők munkáit fogják be­mutatni. Május 27-én, tehát a találkozó előtti napon, me­gyei szervezésben veterán út­törővezetők találkozójára éa kitüntetések átadására kerül sor. Az úttörőmozgalom 20. év­fordulójának megünneplésére még számos kisebb, helyi programot dolgoznak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom