Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-10 / 58. szám
»66. MÄRCITJS 10. 1 napló 3 gy hónap után Akadályok és feladatok i pécsi iparitanolé-beiskolázásban Február elején megindult a ikmunkástanulónak jelentsék e'ső nagy inváziója a 1'-latok .ellen”. A beisko- L }Ő«cal foglalkozó szakembe- ” »'ok semmiféle csalhatatlan ' ’szar nem áll rendelkezése melvnek alánján eldönt- P"'" ez a tanuló bádocos- •iti kazánkovácsnak alkal- * -n lám. e másikbá] fel’ p' • sló is lehet. Legfeljebb j rttsérizett fiatalt részeik ha részesítik előnvben t vállalatok a nyolc általált végzettel szemben. így a jk-a választás. legalábbis a Jámunkáskénzésre való jelt tkezés kissé a versenyfu- sra emlékeztet; aki hama- bb kap észbe, több szakma izött válogathat. Hajlama, mgulata, esetleg szerencséje érint. )s$4k választani A felvételi keretszámok 25 30 százaléka március el sett még betöltetlen. Különö- n várják a fiatalokat várnak. kőművesnek, ácsnak, tímár, bútorasztalos, cipész, it, villanyszerelő szakmába m nehéz tanulónak bekerül- — az autószerelők, fodrá- *>k egyebek „ideje” lejárt, táris nagy a túljelentkezés. Ha valaki a kőműves szakiát szándékozik elsajátítani, ihoz először is jelentkezési ip kell. Amint megkapja az kólában, előj egyezteti mait. teszem azt az Építő Ktsz- él. majd ismét az iskola iildi be jelentkezési lapját KISZÖV-be. És akkor még em biztos, hogy felveszik, ehát az eljárás túlságosan gvszerűnek nem mondható, e nehezítsük legalább szük- ígtelenüll Az óhajtó mondat nem légéi kapott. Az eltelt egy hó- ep alatt több helyről jelezték városi tanács munkaügyi szfályának, hogy az ipari tk- uló jelentkezéssel kapcsolatén különböző rendellen es sé- ek tapasztalhatók. Érkeztek ifogások a munkáltatók, a ■edagógusok, a fiatalok réséről egyaránt. A munkaerő- azdálkodási csoport munka- ársai tájékozódtak a tanulót zerződtető vállalatoknál, in- ézm én veknél, majd még feb- uár 19-i dátummal körlevelet loesátottak ki részükre a hi- >ák kijavítása érdekében. A nunkaügyl osztály vezetője »gyes pedagógusok helytelen tyakorlatára, valamint a je- entkezők saját hibájából zármazó káros következni é- íyekre is felhívta a figyel- net. Ami a munkáltatókat illeti; lágyon sok vállalat csak a elvétell keretszám arányában jegyez elő fiatalokat. Nem értik meg, hogy semmi hátrányuk nem származik abból, ha több jelentkezőt jegyeznek elő, ezzel csak a minőségi szompontból történő válogatást könnyítik meg, ugyanakkor kisebb a lehetősége annak, hogy — a lemorzsolódás következtében — ipari tanuló helyek végül is betöltetlenül maradjanak. Az említett munkáltatók tehát Igyekeznek tartani magukat keretszámaikhoz. Egyes tanácsi vállalatok azonban még nem is ismerik a felvételi keretszámot, mert felügyeleti szervük nem tájékoztatta őket... Kevés munkáltató veszi komolyan azt a felhívást, hogy a beiskolázásnál maximálisan a helyi erőforrásokra kell támaszkodni, vidéki fiatallal szerződés mindaddig nem köthető, amíg valamennyi helybeli tanuló elhelyezése meg nem történt. Az 506. Intézetben például, ahol építőipari szakmákra történik a felvétel, már meglenne a létszám, de a pécsiek aránya elenyésző. Egyéb, nem egyszer előforduló hibák: érettségizett fiatalok jelentkezését elutasítják, azon a címen, hogy a vállalat nyolc általánost végzettek beiskolázását tervezi. Az esetleges betöltetlen férőhelyekről nem minden esetben és kellő Időben tájékoztatják a munkaügyi osztályt, olykor-olykor elfelejtik visszaadni a tanulónak jelentkezési lapját Pontosabb oktatást A pedagógusok nem mindig oktatják pontosan a fiatalokat a felvételek rendiéről, noha az a Pályaválasztási tájékoztatóból egyértelműen kiderül. Volt rá példa, hogy a szakmunkás tanuló-jelöltet, ahelyett, hogy az illetékes vállalathoz küldték volna előjegyzésre, a nem létező „Iparügyi Osztályhoz” utasították. A jelentkezési lapok egy részén nincs rajta az iskola bélyegzője; enélkül a vállalatok nem fogadhatják el a jelentkezést, de rajta van a tanuló korántsem egyértelmű jellemzése, pedig erre semmi szükség. A jelentkezések legközelebb két-három hónap múlva „tetőznek”. Addigra kiderül, kit nem vettek fel a középiskolába, s új rohamra indul, akinek februárban nem sikerült. A tapasztalat arra enged következtetni, hogy augusztusban, nyaralás után várható a harmadik és utolsó nagy nekirugaszkodás. És ez a fiatalok, valamint szüleik hibája. Akinek nem kell a középiskolai felvételek befejeződésére várnia, ne pihenjen meg, ha első próbálkozása nem sikerült: minden kárbaveszett nap csökkenti esélyeit, egyben a beiskolázást koordináló szervek munkájának eredményességét. Pedig a helyi erőforrások maximális kihasználása, a férőhelyek optimális betöltése szülőknek és „szerveknek” egyaránt érdeke. 70 fős pótiétszám A hátralevő Időben az illetékesek mindent megtesznek a vázolt rendellenességek megszüntetésére. A lányok problémáinak enyhítése céljából a kereskedelmi vállalatoknak hetven fős pótlétszámot juttattak. A betöltetlen férőhelyekről a művelődési osztályt tájékoztatták. Kéri Tamás Munkalcleklani laboratórium Az MTA PisrichoMgtal Intézete munkalélektani osztályának munkatársai néhány hónappal ezelőtt kezdték meg a tudományos kutatómunkát az Egyesült Izzóban. A munkalélektan feladata a termelés növekedése kapcsán az ember és a munkakörülmények vizsgálata. A pszichológusok többfajta vizsgálatot folytatnak az üzemben, közülük a legérdekesebbek az alkalmassági — az ember és a választott pálya kapcsolata — a készségtevékenységi, s ezeken belül a fáradtság! viz «gálatok. —■ A képen: alkalmas- sági vizsgálat az oscilHscópos ujj-tremor vizsgáló berendezéssel. Egy év alatt 7771 baleset történt a széntröszt üzemeiben Pécsi tavasz A tavaszodás speciális pécsi jele: megkezdték a páros számos terén s útkereszteződésénél a gyalogosok számára kijelölt átkelőhelyek fehérre festését. Volt idő, amikor a sárga szín dominált, valami lekvárszerű sárga anyaggal öntötték fel az úttestet az átkelőhelynél. Ez a massza azonban kifolyt „medréből”, kapott egy enyhe szürke árnyalatot és nincs a világon gépkocsivezető, aki kellő távolságból észre vegye: itt gyalogos átkelőhely van. Évek óta festenek. Jön egy eső, — volt, nincs festék. Ha nem eső, akkor a jármüvek „gyalulják” szürkére a fehéret. Újra és újra meszelni kell. Bár állítólag bevált gyakorlata van már az átkelőhelyek maradandó jelzésének Párizsban, Londonban, Ku- kutyinban, hogy csak a nagyobb városokat említsem. Mi festünk. Hiába, ezt a problémát még nem sikerült megoldanunk. Bár lehet, hogy ez az egész pemzlis dolog csak az idegenforgalom miatt van. Sokan jönnek városunkba megnézni „festményeinket. Mi pedig, azaz akikre tartozik, egyszer elmehetnének tapasztalatcserére például Budapestre, ahol évekkel ezelőtt fehér, cementszerü anyaggal egyszer s mindenkorra megoldották a jelzést. Na, talán majd mi is eljutunk a fejlődésnek eme magaslatára. <— ray) A számok figyelmeztetnek. 1965-ben a Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemeiben 7771 baleset történt. Sok százan súlyos, tizennyolcán élet- veszélyes sérülést szenvedtek. Tizenhat ember meghalt... A balesetek alakulásáról évtizedek óta pontos kimutatásokat vezetnek, ezek a számok azonban csökkenés helyett évről évre növekednek. A múlt esztendőben, az előző évihez képest 6 százalékkal volt magasabb a gyakorisági szám. Lazult a munkafegyelem A baleseteket követő alapos, mindenre kiterjedő vizsgálatok az esetek többségében a bányarendészeti és technológiai előírások megszegését mutatják ki. A széntröszt termelő és kisegítő üzemeinek biztonságtechnikai helyzetét egy viszonylag nagy létszámú, önálló csoport ellenőrzi. A jegyzőkönyvek és statisztikai adatok alapján megállapították, hogy a baleseti helyzet a meddő előváiásokban, a külszíni szállításnál és a hagyományosan biztosított fejtésekben a legsúlyosabb. A meddőelővájásl munkahelyeken a technológiai fegyelem megszegése okozza a legtöbb balestet. A termelési eredmények mindenáron való növelése érdekében nagyon gyakran elemi biztonsági szabályokat szegnek meg. Vannak természetesen olyan baleseti okok is, melyekért nem a munkás a felelős. A biztonsági berendezések emberi erővel történő beemelése, a szállítás, rakodás alacsony szintű gépesítése balesetek százait okozza. Fokozni kell a gépesítést A meredek dőlésű fejtésekben az anyagmozgatás és készletszállítás okozta a legtöbb szerencsétlenséget. A biztonságtechnikai csoport vizsgálatai megállapították, hogy új, •kisebb anyagigényű fejtési módok kidolgozása vált szükségessé. Egy év alatt kilenc ember halt meg a meredek dőlésű fejtésekben. Egy részük fejtésomlás, más részük a padozat-„elmenés” következtében. Sürgős feladat a padozatok megerősítése. A bányaüzemekben évről évre nő a korszerűen biztosított fejtések száma. Ezeken a munkahelyeken a jövesztés a legveszélyesebb, új technológiára azonban nincs szükség, a fokozott gépesítés ugyanis ugrásszerűen javít a helyzeten. Ugyanez vonatkozik a külszíni szállításokra. A gépesítés nagyon alacsony fokú, ami veszélyessége mellett gazdaságtalan Is. A múlt esztendőkben a rendkívül gyakori kézsérülések megakadályozása érdekében bá nyászati védőkesztvűkkel kezd tek kísérletet. Eddig 4000 pár ilyen kesztyűt osztottak ki, a modell azonban nem vált be, Tart János, a szegedi szabadtéri játékok igazgatója szerdán a Szegedi Sajtóház i klubjában ismertette az idei .nyári fesztivál végleges progA gépesítés szülte a termeőszövetkezetek gépműhelyeit. 3tt, ahol 10—15, sőt többerő- Júp dolgozik, gazdaságos a iépműhely. Ezt állítja Maros lózsef műhelyvezető a ma- lyarbólyi tsz-ben. Fele annyi Idő alatt javítanak, mint a { épállomás vagy a javító válhatok .., — Csak lenne elegendő alkatrészünk! — panaszkodik. — Most is, a 14 erőgépből hatom áll. Kettőnek az adagolólat nem tudják megjavítani, égynek a porlasztója rossz. Végigjártuk a gépműhelyt és udvarát. Az utóbbi három évben három fedett és lebetonozott gépszínt építettek, amelyekben a kényesebb gépeket tartják. Az udvaron csak az ekék, tárcsák, boronák állnak, azok is rendben és kijavítva. A gépekről még el kell mondani, hogy őszszel. amikor lerakták őket, állványra helyezték, hogy a rugók, a gumikerekek megszabaduljanak a nyomástól. A kétezer holdon gazdálkodó termelőszövetkezetben Igazán jól megszervezték a gépjavítást. Két gépszerelő, két A gépműhelyben kovács és egy villanyszerelő dolgozik itt. Természetesen nem ennyi a gépműhelyben serénykedő emberek száma. A gépek vezetői, a traktorosok mindig ott vannak javításkor a szerelő mellett. Tamási László Zetorját is szétszedték az elmúlt hetekben, a szerelővel együtt rakják most össze a kijavított alkatrészekkel. — Lassan megy a munka. Ha egyszer az ember beáll a műhelybe, három-négy hét, mire kikerül onnan. Nem a mi hibánk ez, az alkatrészek miatt van így. — Ilyenkor mennyi bért kap a traktoros? — Átlagórabért fizetnek, pedig ha kint dolgoznék, többet keresnék. És kint most éppen lenne Is mit dolgoznia. Panaszkodnak a Dutrára Is. A gardántengely meghibásodott és most várni kell, amíg a Vörös Csillag Traktorgyárból lejönnek és a garanciális időn belül megjavítják. — Addig nem nyúlhatunk hozzá — mondja Nyavádl Károly kerületvezető. — Pedig ml már sok mindent megcsináltunk ebben a gépműhelyben. Egy öreg kombájnhoz vezet, amelyet kiselejtezés helyeit átalakítottak kukoricamor- zsolónak. Naponta 300—400 mázsa kukoricát morzsolnál: vele. Aztán maguk építették meg a kombájnszérűt, ahol a billenőplatós teherkocsi egy cementvályúba önti a gabonát, elevátor hordja fel a cséplőgépre és tisztítva kerül a zsákokba. A következő „újításion most is dolgoznak. A műhely előtt áll egy trágya- szónógép. Először csak egy ilyen gép volt és hozzá egy markoló. — De a markolót nem tudtuk megfelelően kihasználni — magyarázza Nyavádi Károly. — Ezért aztán egy pótkocsit saját erőből átalakítottunk trágyaszórónak. így már gazdaságos üzemeltetni a markolót is. A gazdaságosság az első szempont — minden ezen alapul. Ezért építettek 250 köbméteres üzemanyagtárolót, ezért alakították ki a gépcsoportnál a kocsimosót. De a leggazdaságosabb az új esztergapad. — Ha nem lenne ez a forgácsológépünk, bizony sokszor hónapokig várhatnánk egy- egy kisebb alkatrészre. Most viszont magunk leesztergáljuk, ha szükség van rá. Azt már csak úgy mellékesen jegyeztem fel, hogy a gépműhely udvarát rendszeresen tárcsázzák, simítózzák, sőt egy fiahordó kerti gépre sár- lehúzót szereltek házilag, hogy minél kevesebb legyen a kátyú, könnyebben foroghassanak az udvaron a gépekkel. Bár, nem sokáig kell a sarat egyengetniök, mert májusban hozzáfognak a kövesút építéséhez, amelyiknek egyik leágazása átszeli majd a gépműhely udvarát. Gáldonyt Béla ramját. Elmondotta hogy a szegedi ünnepi hetek eseménysorozata július 23-án Kodály: Háry János cimű művének bemutatójával kezdődik a Dóm téri színpadon. A szabadtéri. játékok időszakában, július 23. és augusztus 20. között — a Dóm t*ri előadásokon kívül — mintegy száz más jelentős kulturális és sportesemény is lesz Szegeden. A rendezvények közül kiemelkedik a tizedik szegedi nemzetközi maratoni futóverseny és a nemzetközi motorcsónakverseny. A jegyek árusítását április 15-én kezdik majd meg országszerte. Az ünnepi hetek vendégel az idén is 33 százalékos vasúti díjkedvezménynyel utazhatnak majd Szegedre. így további fejlesztésére van szükség. A bányák biztonsági helyzete az elmúlt években némileg romlott. Ezt bizonyítják a baleseti mutatók Is. A légvágatok szelvénye szűkült, romlott a vasúthálózat minősége. Mindez felveti a műszaki középkáderek felelősségét; sokuknál ugyanis a biztonságos termelés jelszava helyett még ma is a „termelés mindenekelőtt” elv érvényesül. A Mecseki Szénbányászati Tröszt párt- és szakszervezeti bizottsága legutóbb napirendre tűzte a biztonságtechnikai helyzet elemzését. Ez, a hozott határozatok jelentőségén túl, azért is fontos esemény, mert nyilvánvalóvá tette, hogy a balesetelhárftás nemcsak a biztonságtechnikai cső-- port és a munkavédelmi őrök feladata. Korszerű baleseti oktatást A baleseti oktatás évtizedek óta rendszeresen folyik. Tény azonban, hogy az unos- untig ismételt bányatörvén> ek nem tudják lekötni az embereket A legutóbbi időben, havonta egyszer, munkavédelmi filmeket vetítenek az üzemekben — s ez jelzi a lövő útját. Korszerű, színes, érdekes oktatási formákra van szükség, mely nemcsak az értelemre, de az érzelmekre is hat. A bányamunkások összetétele rendkívül vegyes, a :e- lenlegi baleseti oktatás azonban ezt nem veszi kellőképpen figyelembe. Néhány kezdeményezés országos figyelmet érdemel. Egyes üzemekben munkavédelmi vetélkedőket szerveztek. másutt pedig, eredeti dokumentumok felhasználásával, balesetelhárítási kiállításokat A jövő baleseti oktatását nyilván e kísérletek továbbfev lesztése eredményezi. Fontos lépés volt az alkoholvizsgák rendszeresítése. A múlt esztendőben 8438 esetben vizsgálták meg a leszállókat, s 636 ittas embert tiltottak el a munkától. A balesetelhárítási munkában felmérhetetlen a pártszervezetek, társadalmi munkavédelmi őrök és szocialista brigádok szerepe. A korszerűen biztosított vágatok hosszának folyamatos emelése, a gépesítés fokozása és új technológiák alkalmazása mellett ugyanis elengedhetetlenül fontos a kollektív ellenőrzés és fegyelmezés megteremtése, illetve kiszélesítése. Békés Sándor Kapott a motor... Szigetváron vasárnap délután a Batthyány u. 15. sz. házban Keresztúri Ferenc 19 éves fiatalember „bütykölte’’ a 125 köbrenis Danuvia motorkerékpárját. A motor makacskodott, — nem indult. A fiatalembert elöntötte a méreg, bement a fejszéért és alaposan „megverte” járművét. A dorgálás után mint aki Jól végezte munkáját, cigarettára gyújtott és a gyufát maga mellé dobta a földre. Igen ám, de fejSajtőtá'ékozta*ó Szegeden a szabadtéri játékokról szecsapások következtében a motor benzintankja is megsérült, a kiömlött benzin a gyufától lángra kapott. Sikerült a tüzet gyorsan eloltani. Megbosszulta magát * motor...
