Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-09 / 57. szám
96«. MÁRCIUS 9. napló 3 4 nőket köszöntötték A megye legeldugottabb községében, a legkisebb vállalatnál, üzemben vagy szövetkezetben, mindenütt köszöntötték a nőket. Az Érc- bányászati Vállalat igazgatósága, pártszervezete és szakszervezeti bizottsága 25 ezer forint pénzjutalmat osztott ki a jól dolgozó asszonyoknak, hárman részesültek a nehézipar kiváló dolgozója kitüntetésben, három nő kapott Kiváló dolgozó jelvényt, három oklevelet. A Dunántúli Napló szerkesztősége és szakszervezeti bizottsága a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat igazgatósága, a Mecseki Bányász és a Jelenkor szerkesztősége közös, hangulatos, baráti délután keretében „lepte meg” ajándékkal a nődolgozókat. Szén a gödörből I budai vám alatti tégláin gödörben tartalék zagyát létesített a pécsi szén- só. A gödörből a téglagyárra alkalmas agyagot kiterítek és földgépekkel víz- atesre egyengették a tófe- let. A 160—180 ezer köb- ter befogadóképességű rytó több mint egy év alatt üt meg széniszappal. Elsők Európában Hazánk baromfihús-fo- /asztásában Európában az ső, világviszonylatban a ásodik helyet foglalja el. ogy a baromfihúsból és fásból mindig bőséggel gyen a piacon, ez elsósor- i-n az asszonyokon múlik, Ak a háztájiban baromfi- nyésztéssel foglalkoznak, z ország baromfitörzsállo- ányának 89 százaléka a íztáji gazdaságokban van, a piacra kerülő baromfi- ís egyharmadát, a tojás bb mint háromnegyed ré- ét is onnan vásárolja fel : állam, és elsősorban on- xn várja a hazai, de a ülföldi piacon ts keresett barnáját, húst és tollat. A Földművelésügyi Misztérium az Élelmezésügyi 'inisztérium, a SZÖVOSZ i a Magyar Nők Országos mácsa az idén is felhívást •tt közzé baromfitenyész- ■si versenyben való részlteire. A verseny célkitü- Isei azonosak az elmúlt Hvel. Az önellátáson túl a íztáji gazdaságokból minél •bb baromfihúst és tojást írnak a népgazdaság szádra. Különösen fontos, igy jelentős növekedés a betartásban, hizlalásban •jük el. A baromiitenyész- S fejlesztésének lehetőségei Jva vannak, az asszonyo- m múlik, hogyan élnek vkkel a lehetőségekkel. Az iám gépi keltetésű napos »romfi kihelyezésével, li- inál, pulykánál takarmány tojásszerződé s-kötés pse- ‘ben keveréktakarmány ittatásával cseretakarány _ ellenében, a háztáji *.-rdnságok fejlesztését szólaló takarékszövetkezeti öíesÖTí adásával, amely a iztájiban módot ad istálló »pv más gazdasági épület tekéin átalakítással történő rrszerúsitésére, berendezés- I takarmányvásárlásra — •piti a háztáji termelést. A lenkiválóhb baromfitar- i k munkáját, elért ered- ényét díjazzák. A versenyin előnvösebb helyezést, érik el azok, akik libatar- ssal. töméssel is foglalkozik. Minden járásban hóim, — 1200—900—000 fontos — d:j lesz. Külön ko- góriát alkotnak a hivatá- is baromfitenyésztők, akikik eredményeit menyei •inten értékelik. A díjak: 100^1000—890 forint. Egyetemi versenyfutás Egyik legutóbbi pályaválasztási tanácskozáson elmondották, hogy a számítások szerint az országban idén 13—13,5 ezer tanuló érettségizik, s ezeknek mintegy harmad részét veszik fel főiskolára, egyetemre. A megyében ez az arány hasonlóképpen álakul: ötszáznál valamivel több érett ségizőnk közül a harminc százalék számára akad hely a felsőoktatási Intézményekben. Baranyában a most érettségizők hatvan százaléka jelentkezett egyetemre és főiskolára. Nem kell tehát magyarázná, milyen versenyfutás folyik már az egyetemekre való bejutásért is. Három esztendeje — hogy az új felvételi rendszer életbe lépett — ez a versenyfutás teljesen egyenlő esélyek alapján történik. A jelentkezőket, a származási kategóriák eltörlése után, csupán az eredmények — azaz a pontok alapján válogatják ki. Ezek utón az a kérdés az izgalmas, hogy vajon tényleg a legjobbak győznek-« ebben a versenyben? A legrátermettebbek kerülnek-e az egyetemekre? Jó-e a mostani felvételi rendszer? Merevség és a véletlen szerepe Az történik tehát, hogy legelőször is a középiskolában megszerzi a tanuló pontjai javarészét. Mégpedig elsősorban a felvételi tárgyakból szerzett jegyed alapján. — Azután elmegy a felvételi vizsgára és ott gyors vizsgát tesz: milyen a felkészültsége ezekből a tárgyakból. — Egy percig nem vitás — mondotta kérdésünkre Tényi Jenő, az orvoskar párttitkára, — hogy a származási kategorizálás elavult volt, meg kellett szüntetni. Az új rendszernek viszont kiütköztek bizonyos hibái, amelyek közül a merevség a legszembetűnőbb. A diáknak nagyon kell tudnia az anyagot, mert a fel- készültség a döntő. Biztos, hogy ez valamilyen szinten a magolás felé hat. Másrészt a pontszám a döntő. A felvétel maga úgy történik, hogy összeállítják a sorrendet (a pontszárnak alapján természetesen) s amikor a létszám megvan, a többit fél- rete-zik. Elutasítva ... Valahol, egyszer, egyetlen megrendülés, egyetlen becsúszott négyes — aminek százféle oka lehet — eldöntheti egy fiatal sorsát, aki talán a legodavalóbb. — Az érettségi után — mondja Márk Bertalan, a Tanárképző Főiskola igazgatója — a nagy erőpróba után egy-két héttel a hallgató jelölt egy vadidegen környezetben még egy érettséginek veti alá magát. Nagyon köny- nyen előfordul, hogy az ilven psziché-, körülmények között \ nem produkálja azt, amit tud. Mi 1400 jelentkező köz.ül vettük fel a 360 elsőévest. Logikus, hogy egy adott intervallumban mintegy At kellett „darálni” ezt a rengeteg embert. Holott emberekről van szói.. A véletlen, a pillanatnyi diszpozíció tehát szintén elég nagy szerepet kaphat Imi hiányzik Márk Bertalan: — A felvételi vizsgán a szakmai vizsgálódás elfedi az életpályára való alkalmasság vizsgálatának lehetőségét. A szöveges vélemények, amelyek a középiskolákból érkeznék sablonosak és nem sokat mondanak, sok esetben igen szubjektívak is, bár a legutolsó alkalommal már valami javulást észleltünk. Tényi Jenő: — Csak a felkészültség tükröződik a középiskolai eredményben, a képesség és a rátermettség nem. A véleményekből ugyanígy nem derül ki erre vonatkozólag semmi. Hozzávenném még a magatartás kérdését is. Ahol négy évig ismerik az illető fiatalt, ott politikai-erkölcsi tulajdonságait is látják. Ez az, ami abban a félórás-órás pergőtűzben, amibe felvételkor a hallgató-jelölt belekerül, szintén nem derül ki. Nem is derülhet.., Kraut János: — Magyarból és történelemből felvételiznék a hallgatók, amikor jogra jönnék, nincs más lehetőség. Csakhogy itt mást találnak. Ez az egyik ok — nevezhetjük tájékozatlanságnak is — ami miatt, különösen az első éven nagy a lemorzsolódás, sok a bukás, vagy egyszerűen csak romlanak az eredmények. Nálunk elég különleges a helyzet, mondhatni a felvételi után még egy versenyfutás következik. Érdekes adat, hogy nagy a lányok aránya: tavaly elértük az 50, idén a 60 százalékot, s az előfelvételek alapján jövőre kétharmados aránnyal számolhatunk. A felvételin a lányok lekörözik a fiúkat. Később viszont, a második versenyfutást a fiúk nyerik. Esvenlők-e az esélyek? Formálisam tehát feltétlenül egyenlőek az esélyek. A valóságban az a mezőny, amely a nagy versenyfutásnál starthoz áll, mégsem egyenlő em- i berekből áll. A középiskolák rendkívül különböző színvo- j nalát minden felvételikben i járatos felsőoktatási szak- . 1 ember kiemeli. Sokszor még i az egy iskolából érkezőknél is érződik a különbség: ilyenformán aztán sokszor a jobb iskolából jelentkező fiatal hátrányt szenved azokkal szemben, akik a gyengébb színvonal, a tanári elnézés, \ jóindulat vagy hasonlók miatt ! szebb előmenetelt, vagyis több pontot tudnak felmutat- 1 ni. Az említett merevség I egyik ledönthető bástyája a 1 középi<sko1ából hozott pon- 1 tok c-ökkentése lehetne. A fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a pécsi felsőoktatási intézményekben r Értekezlet—üresjáratokkal nem csökkent a rendelet óta, vagy legalábbis nem csökkent jelentősen. Az viszont, hogy a tanuló esélyei a pontoktól függnek, s a pontok egész középiskolai időszakát felölelik, olyan irányba mutat, hogy nem közömbös a szülői aegitség, az otthoni környezet, a korai bátorítás sem. Ritka gyerek az, aki saját elhatározásából maximális erő feszítéssel tanul, mór tizennégy- tizemöt éves korában, azért, hogy majdan például orvos lehessen belőle. Egész más a helyzet az olyan gyereknél, aki otthon semmiféleképp nincs hátrányos helyzetben, akinek a hóna alá nyúlnak, s akinek eszébe vésik, hogy „a biológia jegyekre vigyázz, fiam, mert attól függ, hogy bekerülsz-e majd az egyetemre^ A még igazságosabb kiválasztás érdekében, — amely olyan fél eképpen is közügy, hogy az egyetemekről kikerülő szakemberek rátermett- ségi és tudás-színvonala sem lehet közömbös — finomítani kellene ezt a jelenlegi s alapjaiban jól bevált felvételi rendszert. A középiskolából hozott „felkészültségi” pontok aránya túln agynak látszik, ugyanakkor a középiskoláik feladatai rendkívül fontosak abban a kérdésben, hogy az általuk jobban ismert fiatalok egész arculatát, képességeit, hajlamait lelki- ismeretesebben, őszintébben és alaposabban jellemezzék az egyetemek számára készülő véleményekben. Hképzelhető volna egy olyan megoldás is, hogy a fiatalok valamennyi időt (például egy évet) mintegy próbaidőként töltsenek az egyetemeken, vagy akár az is, hogy valamennyi jelentkezőt vegyük föl, s később szelektáljunk. Ezek a megoldások azonban, érthető okokból, nem reálisak. így tehát minden téren — az egyetemeknek is, a felvételi vizsgákon: a középiskoláknak is, egész tevékenységükben — javítani kell még a munkán, hogy a versenyfutás ban valóban a legjobbak győzzenek. H. E. \/agy huszonöt ember ül- ’ te körül az U-alakú asztalt, pestiek és pécsiek, csupa vezető vagy olyan beosztású ember, akinek egy ilyen értekezlet nélkül is éppen elég dolga van. téma, amiről tárgyaltak, sok ezer embert érint és nagyon fontos: a pécsi társasház- és családiházépítés problémái a harmadik ötéves tervben. Senki sem várt csodákat az értekezlettől, senki sem számított arra, hogy minden fontos részletkérdést tisztáznak. Annyit ellenben elvárhattunk volna, hogy a hosz- szas viták után megegyeznek egyben és másban, s a nagy ügy — a lakásépítés — megint előbbre jut egy lépéssel. Erről azért beszélünk ilyen részletesen, mert — a/on túlmenően, hogy a felek többé-kevésbé megismerték egymás álláspontját, s elhatározták, hogy március 15-én újabb értekezletet tartanak ebben a tárgyban —, tulajdonképpen semmi előrehaladás nem történt. A vitázó felek — a Pécsi városi Tanács és különösen a Pécsi Tervező Vállalat kivételével — meglepő tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot. Az OTP — állítólag nem a saját hibájából —• egyszerűen nem ismerte a programot, legalábbis nem olyan mélységben, hogy érdemben hozzászólhatott vol- na. Az ÉM kiküldöttje — akinek megnyilatkozásától oly sokat vártak —, nem tudta Pécsről, hogy van-e beépíthető közművesített terület a városban, s egyáltalán, körülbelül hány százalékos szanálási aránnyal lehet építkezni Pécsett. Ily- módon, az értekezlet idejének nem elhanyagolható része olyan tájékoztatásokra ment el, amit a pécsi résztvevők unos-unalomig Ismertek, melyek elismétlése számukra semmi újat ne:r. jelentett. Mindez elkerülhető lett volna, ha a minisztérium kiküldöttje elutazása előtt tanulmányozza azokat, a minisztérium szekrényeiben is megtalálható iratokat, melyek erről tájékoztatják. Ennyit feltétlenül tudni kell a városról, ha azért utazunk oda, hogy hozzászóljunk ét állást foglaljunk. Az egész magánerőből történő építkezésnek alfája és ómegája, hogy lesz-e pénz kapcsolódó beruházásokra, tehát óvodákra, iskolákra, üzlethálózatra és másra. Joggal mondotta dr. Gala- bár Tibor vb-titkár, hogy enélkül illúzió volna az egész program. Tekintve, hogy már van egy városrészünk — a Kertváros —, melyet Ilyen beruházások nélkül építettek meg, s ennek a városrésznek máig sincs bölcsődéje, óvodája, gyógyszertára stb., s a lakók állandóan ostromolják a tanácsot az említett létesítményekért: nem követhetjük el azt a hibát, hogy megsokszorozzuk az ilyen kertvárosok számát. Következésképpen az egész építkezésekhez csak akkor lehet hozzáfogni, ha az Orszgos Tervhivatal pénzt ad a kapcsolódó beruházásokra. A* értekezleten kiderült, hogy az OT jelenleg még nem tehet konkrét pénzös*- szegekre ígéretet, mert nemcsak Pécsett, hanem az ország minden városában van egy társasházépitési program, s az OT is csak akkor tud igent vagy nemet mondani, ha az országos Idényeket ismeri. Ennek összegezésére — az értekezleten elhangzottak szerint — májusban kerül sor. Az OT azonban már március 7 előtt Is nyilatkozhatott volna: számíthatunk-e hitelre egyáltalán? Ha ugyanis nem számíthatunk, minek értekezünk? A Pécsi Tervező Vállalat már több mint fél évvel ezelőtt felvázolta egy nagyarányú, koncentrált tár- sasházépités programját, örömet jelent számunkra, hogy a program végrehajtásának gépezete végre megindult. Lehangoló viszont, hogy,,, a gépezet működését liven — tulajdonképpen apró — hibák akadályozzák ér lassítják. Az idő sürget, linden elfecsérelt nap veszélyezteti a program realizálódását. Magyar László Zsámbék várja a fiatalokat Több tucat szakközépiskola, j felsőfokú technikum működik az országban. Üzemgazdász szakembereket azonban csak a Zsámbék! Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban képeznek, iskolapadjaiból már két végzett évfolyam került ki. A technikum szakosított, speciális szakképzettséget nyújt. Az oktatás rendszere előadásokra és gyakorlati foglalkozásokra oszlik. A tanulmányi idő két év. Az egyes félévek végén kollokviumokon és szigorlatokon adnak számot a hallgatók felkészültségükről. Tanulmányaik befejezésekor államvizsgáznak. Szaktechnikusi diplomával rendelkezők felvételi vizsga nélkül idő- és vizsgakedvezménnyel folytathatják tanulmányaikat az Agrártudományi Egyetem, illetve a mezőgazdasági főiskolák levelező tagozatain. Zsámbék Budapesttől 28 kilométerre fekszik, festői környezetben. A diákotthon az iskolaépületben van, ahol a hallgatók ideális körülmények között tanulhatnak. A beiratkozott hallgatók ugyanazokat az anyagi juttatásokat élvezik, mint amelyek az egyetemi hallgatókat megilletik. A felvételre jelentkezőknek júniusban felvételi vizsgát kell tenniük. Biológiából írásbeli és szóbeli, kémiából és matematikából szóbeli vizsgát. Végy orszánton nyolc oktató képviseli a Pécsi Tanárképző Főiskolát Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak a Pécsi Tanárképző Főiskolának. Ennek keretében a közeljövőben a főiskola több oktatója indul hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányútra. Dr. Rónai Béla, a magyar nelvtudomónyi tanszék docense Újvidékre megy, hogy az ottani egyetem magyar tanszékének munkáját tanulmányozza, segítse harminc napon át. Dr. Sey Ottó, az állattani tanszék tanársegéde három hónapos jugoszláviai parazitológiai tanulmányútra utazik el. A Kémet Demokratikus Köztársaságba ketten mennek, Fehér István, a marxizmus tanszék adjunktusa, és Vas Károly főiskolai tanár, a történelmi tanszék vezetője. Egy hétig tartózkodnak Lipcsében. Kerekes László, a magyar nyelvtudományi tanszék adjunktusa egy hétre Jugoszlá- biába utazik. Dr. Magyaródi Sándor, a marxizmus tanszék vezetője Csehszlovákiába megy, majd utána fél éves szovjetunióbeli tanulmányútra. Hasonló képpen ~ Szovjet unióba indul Tóvólgyi Henrik, az orosz tanszék adjunkFigyelem Elfekvő készletünkből felajánljuk megvételre az alábbi gépekhez tartozó alkatrészeket, felszerelési cikkeket: Dumper Csepel tgk. Kaelble DT—54 vontató DT—413 vontató E—505 kotró MB kotró C—80-as Jár—135 P—46 Indító kismotor Skoda 4SB és egyéb alkatrészek. ÉM 1. $7. Földmunkát Gépesítő Vállalat BUDAPEST. V., Vigyáz-. Férerr u. 3. — Megtekinthető: B 1., íX., Illatos út 3. sz. alatt, hétköznap 8—15 óráig. — Telefon: 479-922
