Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

IMS. MÁRCIUS 30. napló 5 Egy liftes v b-Ci lés A vízellátás", a beiskolázás, az itjósáoi lakásépítkezés és a lakásgazdálkodás szerepelt a napirenden Pécsett tegnap az MSZMP városi végrehajtó bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága együttes ülést tar­tott a városi pártbizottság ta­nácstermében, amelyen több napirendi pont került megvi­tatásra. Az ülésen részt vett tír. Nagy József, a megyei pártbizottság titkára, Amb­rus Jenő, a városi pártbi­zottság első titkára, dr. • R u- g á s i Endre, a városi pártbi- zott=ág titkára. P a p p Imre, a városi tanács vb-elnökhe- I/ettese. Első napirendi pontként a város vízellátását tárgyalták meg. A beterjesztés hangot adott anpak, hogy az utóbbi i ••'kben sike-ült a város víz- s tk s é életének biztosításában lényegesen előrehaladni és vízhiányról lényegében az el­múlt egy-két évben nem le­het beszélni. 1968-ig nem is lesz vízhiány. A korábbi évek­ben hozott intézkedések és el­gondolások tehát helyesnek bizonyultak és immár eljutot­tunk oda, hogy nem a jelen­legi, hanem az 1970-ben ki­alakuló helyzettel foglalkoz­hat a végrehajtó bizottság. A város a III. ötéves tervben mintegy 35 millió forintot for­díthat vízműfejlesztésre. Eb­ből az összegből új kutakat fúrnak, a meglévőket felújít­ják és korszerűbb berendezés­sel látják el. Hálózatbővítésre közel 15 millió forintot irá­nyoztak elő. A v. b. foglalko­zott a szennyvízcsatorna-há­lózattal is. Második napirendi pontként a középiskolai beiskolázás helyzetéről, az általános isko­lát és középiskolát végzettek elhelyezkedéséről, a tovább nem tanulók helyzetér”! szóló jelentés került megvitatásra. Az 1960—61-es tanév óta a Pécsről középiskolába jelent­kező tanulókat évről évre tel­jes létszámban felvették. Az idén mintegy 1700 gyerek vég­zi el az általános iskolát, eb­ből 1626 tovább akar tanul­ni. ükre lehetőség Is van. A különböző középiskolákban, technikumokban, ipari és ke­reskedelmi tanulóintézetekben több mint 3000 gyereket he­lyezhetnek el. A végrehajtó bizottságok állásfoglalása sze­rint a beiskolázás és a to­vábbtanulás területén az ille­tékes szervek jó munkát vé­geztek, jő volt a tanulók pá­lyaválasztási tanácsadója Is. A vita folyamán felmerült az ipari tanulók helyzete. Amb­rus Jenő elvtárs összefoglaló­jában hangsúlyozta: az eddi­ginél lényegesen nagyobb gon­dot keli fordítani az tpartta- nulő-lntézetekre. Nemcsak az­zal kell törődni, hogy mun­kába állítsuk a fiatalokat, ha­nem azzal is, milyen munkát kapnak. Felhívta a figyelmet: az ifjúságvédelmi bizottság fokozottabban tevékenyked­jen, tudjon a fiatalok problé­máiról. nyújtson több segít­séget számukra. Ezután a város 1966. évi kommunális beruházásairól tárgyaltak, külön részletezve a gázszolgáltatás, a távfűtés, az utak, hidak, vízgazdálko­dás, valamint a lakásépítés helyzetét. A tanács a jóvá­hagyott terv szerint 1966-ban 510 lakás építését fejezi be és elkezdi 420 lakás építését. Ez évben készül el a bolgárkerti lakótelepen egy 8 tantermes iskola, 50 férőhelyes óvoda, 40 férőhelyes bölcsőde, hús­bolt, élelmiszerbolt, ABC- áruház és cukrászda. A következőkben a város II. ötéves tervének lakásgaz­dálkodási tevékenységéről volt szó. Megállapították, hogy a rendelkezésre álló lakásokkal a tanács jól gazdálkodott. A II. ötéves terv időszakában a tanács összesen 537 lakást utalt ki. Pécsett a nyilván­s zárna tartott lakásigénylők mintegy 4800. A város zöldség- és gyü­mölcsellátásának biztosításá­ról készült előterjesztés ala­pos megvitatása után az if­júsági lakóház építéséről tár­gyaltak. A 23 szintes épületet mintegy 650 fő elhelyezésére tervezik. A végrehajtó bizott­ságnak az épület üzemelteté­si terveinek kidolgozására bi­zottságot hozott létre. A bi­zottság 2 hónap múlva ter­jeszti be elgondolásait, ami­hez különösen a fiatal mér­nökök, szakemberek vélemé­nyét is kikérik. Az együttes értekezlet tu­domásul vette a terhes- és csecsemögondozásról, valamint az alacsony jövedelmű és nagycsaládosok helyzetének megjavításáról készült beszá­molót. Az együttes ülés befe­jező napirendi pontjaként meghallgatta a város közleke­dési helyzetének megjavításá­ról előterjesztett szóbeli be­számolót. Üzletkötés a Gellértben Szombaton és vasárnap Bu­dapesten, a Gellért Szálló tea­szalonjában divatbemutatóval egybekötött kereskedelmi tár­gyalást tartott a Földműves­szövetkezeti Árubeszerző és Értékesítő Vállalat. A divat- bemutatón Baranyából Szi­getvár, Szentlőrinc, Sellye, Villány, Pécsvárad, Sásd, Má- gocs, Dunaszekcső, Boly, Be- remend és Vajszló ruházati szakboltjai vettek részt, hogy tavaszi és nyári készleteikkel felkészüljenek a második ne­gyedévre. A bemutatót követő üzlet­kötés sikerrel járt, mert a ba­ranyai földművesszövetkezeti konfekciós üzletekbe a máso­dik negyedben két és fél mil­lió forint értékű tavaszi és nyári öltözék kerül, köztük női és lányka kartonruhák, a legújabb divat szerint készült selyemruhák, valamint mű­szálas öltönyök. Sikerült női, férfi és gyermek orkánkabáto-' kát is szerezni. Az anyáé? A nagymamáé? Kié legyen a gyerek?! A Faipari Kiss gyakorlatából Nincs megállás Export min őség - Poliészteres felületkezelés - Fa helyett műanyag Az ellentmondás szinte kl­békíthetetlennek látszik. A Fa­ipari KTSZ-nek egyes anyag- féleségeket 215 nappal koráb­ban kell megrendelnie, a ke­reskedelem viszont maximum 90 napos határidővel rendel bútort tőlük, amikor már fel tudta mérni a várható keres­letet. Az anyagbeszerzés idő­szakában tehát a KTSZ jó esetben is csak sejtheti, mi­lyen bútorféleségeket várnak tőle. Egyedi darabok Aztán van itt még egy el­lentmondás, de ezt már ol­vasni is kellemesebb. A KTSZ univerzálisan ki tudja elégí­teni a kereskedelem igényeit, minőség szempontjából nem tesz különbséget belker és ex­portra gyártott áru között. A 13 darabból álló, Ismert Pécs lakószobát legújabban egyedi árban hozták ki, hogy egy-két darabot is meg lehessen vásá­rolni. Újdonságként külön tv- szekrényt és férfi ruhásszek­rényt gyártanak hozzá, sőt karnist is. Az ARTEX azzal a gondo­lattal foglalkozik, hogy bel­földi használatra készülő bú­torokat is exportáljon. Ehhez az kell, hogy a gyártó üzem egyenletesen kiváló terméke­ket tudjon előállítani. A Fa­„tZms mezonif no fi” Interjú az orosz szakos bajnokkal Befejeződött a pécsi és bá­rányát általános, iskolás diá­kok orosz nyelvi versenye. A győztes: Palkó András, a P st Petőfi utcai Általános Inkola tanulója. — Halló! Petőfi utcai isko­la? Beszélhetnénk Palkó And­rással? — Hogyne- mind járt érit küldünk a hetedik b-hel Aztán a vonal másik vé­gén megszólal egy lassú lej­tésű hang: — Kezétcsókolcm! Mindjárt papírra is kérd a győztes nacionáléja: jeles- rendű tanuló, 4,8 volt leg­utóbb az átlaga, hetenként háromszor úszni jár a Dó­zsába, irodalmi kedvencei­nek sorrendje pedig így ala­kul: Fekete István, Dékány András és Verne Gyula. — Nagyon izgultam. Nem­csak azért, mert elég uehéz mezőny volt. a legjobb orosz szakos tanárok és igen fel­készült gyerekek vettek részt D« «alt agy kérdés: «Mi kot indulsz iskolába?", s ezt nem értettem tisztán. Majdnem zavarba jöttem, de sikerült elsőnek lenni. Egyébként orosz tagozatos osztályba jár, vagyis a heti három óra helyett öt órában tanulja ezt a nyelvet. Taná­ra: Lovász Arpádné. — Az általános iskola után hová akarsz menni? — A Nagy Lajosba. — ts mi szeretnél lenni? — Mérnök. Hadmérnök. Ha lehet, a Szovjetunióban járnék egyetemre. — Ml esett legjobban a gratulációk közül? — Hogy apám megdicsért és gratulált nekem. Egyébként hivatalos aján­dékképpen két könyvet ka­pott az Uttörőszővetségtől és a Magyar—Szőrijét Baráti Társaságtól, a „Regél a Lhi- ná?-t és az „Aranyeső”-t. Ha szabad ideje van. imád bi­ciklivel végigkarikázni a pé­csi utcákon. k. a Ipari KTSZ-ben akár holnap rátérhetnének erre a módszer­re. Modern, „hagyományos”, sőt stílbútorok gyártásában egyaránt felkészültek, a dol­gozók Ismerik a különböző gyártási eljárásokat, tárgyi fel­tételeik nem kevésbé kedve­zőek. Ha egy tv-szekrényhez nem kapnak megfelelő alkat­részeket, világítási szerelvé­nyeket, beszerzik anyagként — és maguk állítják elő. Ha nincs fémpolc, csinálnak fá­ból, ha nincs fa, műanyagból. Hogyan jutottak idáig? Korábban nyolc-tíz üzem végezte ugyanazt a munkát KTSZ-en belül, egyéni elkép­zelés szerint más és más el­járással. Ennek véget vetett a munkafolyamat műveletekre bontása: a szakosítás. Ma már az I. üzem kizárólag keret- szerkezeteket gyárt, a II. csak lapbútor alkatrészekkel, a III. csak kikészítési műveletekkel foglalkozik, és még sorolhat­nánk. Vegyük például a mű­gyanta enyvezést. Kőprés, hengercsiszológép, felhordó, keverő és egyéb kisegítő gépek szükségesek ehhez. Mióta ez egy üzemben, összevontan tör­ténik, a szakember speciali­zálja magát az eljárásra, ha­marabb felismeri a hibalehe­tőségeket. Könnyebb új tech­nológiákat bevezetni, csökken a megtérülési idő, és még egy „csúnya” szakkifejezés: nő a termékátbocsátó képesség, más szóval s termelékenység. Mind korszerben Jó előre számolt a szövetke­zet a Mohácsi Farostlemezgyár belépésével. Szabályos haditer­vet dolgoztak ki, külföldi szak- irodalmat szereztek és terjesz­tettek a dolgozók között. Mire a Farost termelni kezdett, a szövetkezetben megvolt az új technológia, a megvásárolt — és részben házilag készült gé­pek felszerszámozva várták az indulást. Mire a mohácsi gyár rátért a színes felülkezelt fa­rostlemez feldolgozására, a KTSZ már tudományos inté­zetekkel tárgyalt, a témában való elmélyedést kívánó pá­lyázatok, versenyek szélesítet­ték a dolgozók ismereteit. És amint a színes felülkezelt fa­rostlemez megjelent a keres­kedelmi forgalomban, a szö­vetkezet használni kezdte a sorozatgyártásban. Az így ké­szült konyhagarnitúra ellenáll a konyhai gőz, víz, hő ártal­maknak, mosható. Nem kisebb tervszerűséggel készültek a fahelyettesítő anyagok félhasználására, bogy helyi hutladékanyaggal pótol­hassák a fát. A pozdorja, a tripó-bútorlap és társai ismét új gyártástechnológiát, új cél­gépeket kívántak. Jelenleg az öntő eljárással történő poliészter felületkeze­lést tanulmányozzák, június­ban szeretnék megkezdeni a sorozatgyártást. A poliészter tovább fokozza a bútorok el­lenálló képességét. Állandóan bővítik termékeik választékát, célszerű módosításokkal teszik még praktikusabbá a bútorok belső elrendezését. Emellett a különböző műanyagok fahe­lyettesítőként való felhaszná­lásával is foglalkoznak. Mű- anyaggyártó cégekhez járnak tapasztalatcserére, az immár elmaradhatatlan szakirodal­mon kívül szervezett előadá­sokkal növelik a dolgozók szakmai tájékozottságát. Érde­mes. Háromezer konyhagarni­túránál, ha csak a fiókok ké­szülnek műanyagból, 60—80 köbméter a faanyag-megtaka­rítás. Differenciáit bérezés A dolgozók anyagilag is ér­dekeltek a tanulásban. Diffe­renciált bérezés érvényesül, nemcsak a munkában eltöltött idő, elsősorban a szakértelem számít, meg a termék, amit a dolgozó „letesz az asztalra”. Következő lépésként az úgy­nevezett lifera pénz bevezeté­sét tervezik. Ez nem más, mint „nem termelői teljesítmény­bér”. A szállítási osztály, a számlázás, a műszaki osztály stb, dolgozói számára. Elvégre a jó minőség tartásában, a választék bővítésében nekik Is van némi szerepük. Kéri Tamás NyoVmillió csipa A baranyai földművesszö-! vetkezetek az idén Is expor- 1 tálnak éticsdgát. Míg tavaly; az egész megyéből húsz vagon ; csigát — vagyis mintegy 8! millió állatot — szállítottak' el, ebben az évben csak a j pécsi földművesszövetkezet 16 j vagonnal exportál. Pécsről te- I hát egész csigavonat indul < majd útnak. Célja: Párizs, de ; a francia exporton kívül egyes í nyugatnémet és svájci váró- í sokba is kerül pécsi csiga. A felvásárlók ezúttal is öt forin- í tot fizetnek kilónként a csiga- < gyűjtőknek. 1/ ed vés nénik és bácsik! Nevem: Makkai Pan­ni. Tizenkét éves siklósi kis­lány vagyok. Egy éve olyan a családi életünk, hogy sem aludni, sem tanulni nem tu­dok és félek. Megírni nem tudom, mit szeretnék, de kérem, hogy jöjjön el valaki hozzánk, mert senki sem se­gít rajtam. Nagyon várom a nénit vagy bácsit, aki segít ne­kem. Kérem, hogy hamar tessék jönni! Kezét csókolom! Makkal Panni, Siklós.” Egy ilyen levél után sab­lonos történetre gondol az ember. Az apa iszik, s ta­lán az anyával is valami baj van. Aztán meghallgatja az érdekelteket, s egészen ' mással találkozik. Kiderül: egy anya és egy nagyanya pereskedik egy tizenkét éves lányért. Mindkét fél mázsás érve­ket állít szembe egymással. Panni édesanyja például így beszél: — Közvetlenül Panni szü­letése előtt váltam el első férjemtől. A válás után két évig édesanyám siklósi há­zában éltem. Két éves korá­ig én neveltem Pannit. Azu­tán megismerkedtem máso­dik férjemmel és beköltöz­tem Pécsre. Nehéz körülmé­nyek közé kerültünk. Kilenc évig éltünk albérletben, egy olyan 3,50x2.50 méteres szo­bában, melyben Pannival , csak nagyon nehezen fér­cünk volna el. Mégis, már hat évvel ezelőtt azt akar­tuk, hogy költözzön hozzánk és többször megkíséreltük, hogy behozzuk a kislányt, de sohasem sikerült, mert az anyám, vagyis Panni nagyanyja mindig telebe­szélte a fejét. A múlt év őszén bíróság elé vittük a dolgot, s bár a lányt Sikló­son is, meg Pécsett is ne­künk ítélték, anyám nem adja át Panjjit. Nem tudok meglenni a lá­nyom nélkül. Néhány évvel ezelőtt súlyos műtéten estem át, nekem nem lehet több gyermekem.” Panni nagyanyja: Huszonöt éve élek egye­dül, öt gyereket neveltem fel a két kezem mpnkájá- val. Panni már a hatodik, akit születése óta gondozok. Igaz ugyan, hogy az anyja a kislány két éves koráig nálam élt, de nagyon elha­nyagolta a gyerekét. Meg­történt például, hogy reggel, mielőtt kapálni mentem, tisztába tettem a lánvt, este, amikor visszatértem, ijed­ten vettem észre, hogy a ki­csi egész nap nem kapott váltást. Pedig az anyja mindvégig ott volt a lakás­ban. Később, amikor az anyja Pécsre költözött, semmit sem törődött a gyerekkel. Ha nem viszem el Pannit Pécsre néha, évekig nem látja a lányát. Csak most, tizenkét év után olyan fon­tos számára, s azzal vádol, hogy azért a kétszáz forint­ért ragaszkodom hozzá, amit az apja küld havonta, gye­rektartás címén. Nem tud- dom miért mondja ezt, hi­szen kétszáz forintból úgy­sem lehet eltartani egy ti­zenkét éves kislányt Ha Panni menni akarna, nem köthetném, bár nagyon nehezen tudnám elviselni, ha elvennék tőlem. A tizen­két év alatt hozzám nőtt a lány. Szívesen vállalok min­dent, napszámba járok, ka­pálok, megtoldom a nyugdí­jamat, csak maradjon ná- lam.n U a Panni története négy ■* embert érintene csu­pán, nyugodtan kizárhat­nánk a nyilvánosságot, hi­szen ezt a vitát mások is megoldhatnák. Csakhogy Panni ügye nem egyedülál­ló, mert sok gyerek tartóz­kodik, nevelődik ma a vi­déken élő nagymamánál, és Panni kérdése másoknál is felvetődhet, ha nem Is ilyen drámai formában. A bíróság abból indult ki, hogy Pannit mégiscsak a pécsi anya szülte, s ha el is hanyagolta őt az első évek­ben, ma már megbánta. Megvizsgálta a szülők er­kölcsi helyzetét, megállapí­totta róluk, hogy rendes em­berek, szolid életet élnek. Ügy vette, Panni szempont­jából sokkal előnyösebb, ha fiatal szülők közé kerül, vá­rosban él, stb. Mindez igaz is. s nehéz volna szembe­szállni a bíróság józan és tárgyilagos érvelésével. Csak egy valami nem ka­pott elég helyet a periratok gépelt sorai között, bér ez az egy roppant fontos: az ér­zelmek. Panni egy éves korában, amikor beszélni kezdett, „né- nóm”-nek szólította a tulaj­don anyját, s „édesanyám”- nak a nagymamáját Az anya annak idején nem tu­lajdonított a dolognak jelen­tőséget, vagy nem törődött vele, csak most panaszolja fal keserűen. Tény és való, hogy a kislány kilenc éves karáig ragaszkodott a felcse­rélt megszólításhoz, s csak azért hagyta abba, mert a pedagógusok rápdrítottak, a nagymama — bér valóban úgy foglalkozik vele, mintha édesanyja volna — mégsem tekinthető a szülőanyjának. Panni azóta „mamá”-nak hívja a nagymamát. A tizen­két év alatt még egyszer sem illette anyját ezzel a szóval: édesanyám. Bár vá­rosba mehetne, pompás, távfűtéses lakásban élhetne, mégis, csökönyösen ragasz­kodik a „mama” földes szo- bájú, szerény hajlékához. Nem akar elszakadni a paj­tásaitól sem. Amikor az any­ja megjelenik a siklósi is­kolánál, egyszerűen elbújik előle. Nem akarja, hogy be­vigyék Pécsre, segélykérő le­velet ír a szerkesztőségbe. Azzal fenyegetőzik, hogy kútba ugrik, ha elszakítják a „mamá”-tól. Minden siklósi, aki ismeri őket, tudja, miképp ítélt a bíróság, s mégis, az egész falu szembeszáll az ítélettel. A nagymama szomszédai egyszerűen nem akarnak szóbaállnl Panni anyjával. Panni osztályfőnöke meg­tagadta az anyától, hogy az iskolából elvihesse a kis­lányt, pedig annak bírósági ítélet volt a kezében. A köz­ségi tanács elnökhelyettese tiltakozott, a községi gyer­mek- és ifjúságvédelmi bi­zottság elnöke szintén. Arra hivatkozott, hogy hosszú évek óta ellenőrizték Panni életkörülményeit, s a nagy­mama tisztán tartotta, jól táplálta, s derekasan gon­dozta a lányt. Kijelentette, hogy ha a bíróság ilyesmi­ről ítélkezik, illő lett volna meghallgatni az 6 vélemé­nyüket is. P anni története nagyon tanulságos lehet min­den olyan szülő számára, aki a nagymamánál nevelteti a gyerekét. A nagymama na­gyon jó, hűséges segítőtárs, szorult helyzetekben ments­vár, de nem válhat a gyer­mek édesanyjává. Ha ugyan­is azzá válik, ha a szülő el­hanyagolja a gyermekét, hiába a későbbi megbánás. Magyar László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom