Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
Kenyér és demográfia Irta: Jan Siersputoicski A világ élelemellátási helyretét a legnagyobb mértékben a harmadik világ lakosságának rendkívül gyors szaporodása befolyásolja. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika mezőgazdasága előtt egyre súlyosabb feladatok állnak, ame- lvekkel nem tud mekbirkózni. A probléma egyre élesebb, mert a demográfiai nyomás e' yre erősebb, másrészről Vis'ont a fejletlen országok többsége a jelenlegi körülmények között nem tud fordulatot végrehajtani mezőgazdasági termelésében, nem tudja bevezetni az új tudományos és agrotechnikai módszereket, ajnel yeknek az északamerikai, európai vagy ausztráliai mezőgazdaság sikereit köszönheti. Történelmi visszapillantás Az elmúlt tíz évben földkerekségünk lakosainak száma közel egyötödével emelkedett, tehát évente átlag közel 2 százalékkal. Ilyen hatalmas k,demográfiai robbanás” még sohasem fordult elő a történelemben. A számítások szerint i. sz. kezdetén a világ lakossága alig 250 millió fő volt, ebből a római birodalomban élt 55 millió.' Kínának akkor 59.5 millió lakosa* volt Az 1600. év körül Európa lakossága aligha volt több 100 millió főnél. A természetes szaporodás mutatószáma másfél évezreden keresztül évi 0.12 százalék volt A földkerekség lakossága csak a XVII. század derekán érte el az 545 milliót, tehát alig több, mint félmilliárdot Ezután kezdődött a gyors fellendülés. A XVIII. század derekán az emberiség 728 millió főre gyarapodott, a múlt század közepén 1 171 000 000 volt a létszám. Századunk derekán a föld lakosainak száma 2510 millió volt A tíz évenkénti átlagos természetes szaporodás a XVII. század első felében 2,7°/#, a második felében 4.5% volt A múlt század első felében már 5.3 százalék, második felében 6.5 százalék, századunk első felében 8.3 százalék, az 1950— 60 évtizedben pedig 19.3 százalék! Földrajzi megoszlás A demográfiai fejlődés nemcsak időben mutat ilyen egyenlőtlenséget, hanem földrajzilag Is. A világ lakosságának teljes gyarapodásából (485 millió fő) az elmúlt évtizedben 60 százalék, tehát „Gondoskodás” az utasokról A japán vasutak Igazgatósága február elején bejelentette, hogy „megajándékozza állandó utasait”. Az ajándék abból áll, hogy a tokiói főpályaudvarokon az eddigi nyolcezer hordárt újabb kétezerötszázzal egészítik ki. Ezek a „hordárok” nem a csomagokat, hanem magukat az utasokat fogják bepakolni”. Az lesz a feladatuk, hogy fizikai erejük felhasználásával bepréseljék a végletekig túlzsúfolt kocsikba az „állandó ügyfeleket”. E „hordárok” feladatai közé tartozik továbbá az is, hogy az önműködően záródó ajtók közül kiszedjék azokat, akik odaszorultak. A 11 milliós japán fővárosban a csúcsforgalom óráiban a vasút nem tud megbirkózni az utasok óriási áradatával. s a kocsikba rendszerint kétszer annyi ember zsúfolódik. mint amit a műszaki normák megengednek. Persze n vasutak korszerűsítése, az elavult gördülő állomány kicserélése, vagy a csúcsforgalom óráiban a vonatok számának növelése sokkal több gondot, fáradtságot igényelne. mint a „hordárok” ezreinek félfogadása. Viszont — mégis csak segíteni kell valahogy a szegény utasokon. 293 miüW fő Ázsiára esett Különösen vonatkozik ez Dél- kelet-Ázsiára, ahol a tíz évi népszaporodási mutatószám az 1920—30-as 9.3 százalékról 1950—60-ra 28.3 százalékra emelkedett, tehát megháromszorozódott Az ötvenes években Közép- Amerikában volt a legmagasabb a népességgyarapodás mutatószáma: 29.4 százalék. A világátlag 19.3 százalék volt, az északamerikai átlag 19.2 százalék, a nyugat-európai pedig csak 6.8 százalék. Láthatjuk tehát, hogy az 6-világ fejlett országaiban sokkal lassúbb a demográfiai növekedés. mint a világ többi részén. Ennek következtében az európai lakosság, amely a század elején még a földkerekség lakosságának egynegyede volt, ma már csupán egy hetede. Másrészről viszont Ázsia fámét majdnem olyan nagy aránnyal szerepel a földkerekség lakosságának számában, mint három évszázaddal ezelőtt, amikor az emberek száma hatodrésze volt a jelenleginek. Demográfiai robband» Eöldtekénket ma 8300 millió személy lakja. Az ENSZ legutóbbi ideiglenes becslései szerint századunk végére ez a szám megkétszereződik, és az akkori emberiség 80 százaléka Ázsiában, Afrikában és La tin-Ameri kában él majd. A demográfiai robbanás elsősorban a harmadik világ országaira vonatkozik. Előidézője: az egészségügyi körülmények, az orvosi ellátás foko-. zatos javulása, különösen a csecsemőhalandóság csökkenése és a járványok leküzdése. Az emberiség mintegy fele ma még éhezik vagy hiány»-. san táplált És még ennek az" egyáltalán nem kielégítő helyzetnek a fenntartásához is meg kellene kétszerezni az élelemfogyasztást a fejletlen országokban. Ahhoz, hogy ezeknek az országoknak élelemszükségletét igazán kielégítsük. négyszer annyi növényi eredetű és hatszor annyi állati eredetű élelemtermékre lenne szükség, mint jelenleg. A JELENLEGI ÉLELMEZÉSI HELYZET Világszerte hadjárat Indult, amelynek jelszava: „Harc az éhinség ellen”. De a harmadik világ legtöbb térségének jelenlegi helyzete, sajnos, nem sok okot ad a derűlátásra« Latin-Amerika La tln-Ameri kában 1955—85ben a mezőgazdasági termelés csupán egy százalék tört részével növekedett gyorsabban, mint a lakosság száma, viszont az egy főre eső termelés alacsonyabb, mint a háború előtti. Különösen Uruguay, Argen, tína, Chile, Kolumbia és Peru területén súlyos a helyzet Csak Mexikó, Brazília, Guatemala és Venezuela tudta any- nyira növelni mezőgazdasági termelését hogy egy lakosra átszámítva bizonyos javulás mutatható ki. A búzatermés Latin-Ameri- kában az elmúlt évtizedben nagyon ingadozó volt és színvonalát elsősorban az argentínai időjárás határozta meg. A rizstermelés az ötvenes évek derekán elég gyorsan fejlődött azóta viszont változatlan. A cukortermelés 1961— 64-ben rendkívül nagy mértékben csökkent főleg a kubai cukomádtermés csökkenése miatt, de az utóbbi időben kifejezetten javult. Erősen ingadozott a kávétermelés. 1964 —65-ben fele akkora volt a termés, mint az előző rekord idényben. Távol-Kelet Távol-Keleten (a Kínai Nép- köztársaságot nem számítva) a mezőgazdasági termelés az elmúlt évtizedben hasonló ütemben fejlődött mint LatU»Am erikában, de mi vei a demográfiai robbanás valamivel kisebb mérvű, az egy lakosra eső termelés némileg magasabb. Ennek ellenére a háború előttinél Távol-Keleten is alacsonyabb az egy főre jutó mezőgazdasági termelés. Különösen nagy a szakadék a demográfiai növekedés és a mezőgazdasági termelés-növekedés üteme között Indonéziában, Pakisztánban és a Fülöp- szigeteken. Ceylonban és Indiában sikerült elérni, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődése kis mértékben megelőzze a népességgyarapodást Japánban, Thaiföldön és Malaysiában a termelésnövekedés jóval gyorsabb volt mint a népesség-gyarapodás. A rizstermés, mely az ázsiai élelmezésben különösen fontos szerepet játszik, az elmúlt évtizedben kb. 20 százalékkal emelkedett, a búzatermés pedig közel 40 százalékkal, főleg a vetésterület növelése révén. Sok távol-keleti országban elég Jelentősen növekedett a cukor- és olajos-nővény-ter- melés. De ez a fejlődés nem elegendő ahhoz, bogy számottevően megjavítsa a távolkeleti népek élelmezési színvonalát Ami a Kínai Népköztársaságot illett, ott 1959—61-ben főleg az elemi csapások következtében, erősen csökkent a mezőgazdasági termelés, 1962 óta viszont fokozatosan emelkedik, különösen a kenyérgabonafélék terén. Közel-Kelet Közel-Keleten a mezőgazdasági termelés valamivel gyorsabban növekedett, mint a harmadik világ más térségein, de egy lakosra számítva Itt Is nem egészen 1 százalékkal. Irak, Jordánia, Libanon és Szíria termését igen csökkentette az 1959—62-ben bekövetkezett négy egymást követő aszályos év. Viszonylag Szíriában növekedett a legnagyobb mértékben az egy lakosra eső mezőgazdásági termelés. Afrika Különösen kedvezőtlen volt az elmúlt évtizedben az afrikai mezőgazdaság helyzete. Afrikában a demográfiai robbanás csaknem ugyanolyan mérvű, mint Latln-Ameriká- ban Az egy lakosra eső élelemtermelés Afrikában csökkent. Pozitív jelenség volt vl- szont, hogy a Szaharától délre eső országokban jelentősen növekedett a kakaó- és kávétermelés, bár ezeket a terményeket elsősorban kivitelre termelték. Az élelemtermékek megoszlása A világ mezőgazdasági termelése főleg élelemterményekből áll. A növényi nyersanyagok csak 12 százalékot jelentenek. A gazdaságilag fejlett országokban az élelemtermények termelése még sokkal nagyobb arányrészű, pl. Nyu- gat-Európában a mezőgazda- sági termelés 98 százaléka élelem termény. Az elmúlt évtizedben az élelemtermények termelése világ- viszonylatban gyorsabban növekedett, mint a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok termelése, de ezen a téren nagy különbség rajzolódott ki az iparosodott országok és a gazdaságilag fejletlen országok között. Az előbbiekben az élelemtermények termelése erősen meghaladta a nyersanyagtermesztést, az utóbbiakban megfordítva. A mezőgazdasági eredetű nyersanyagok termesztésének viszonylag lassúbb fejlődését az Iparosodott országokban főleg az okozza, hogy az Egyesült Államok politikája a gyapot- és dohánytermesztés korlátozására törekszik. Európában viszont az éghajlati és talajviszonyok játszanak dön tő szerepet Bizonyos kivitelt képez Óceánia, ahol a gazdasági fejlődés magas színvonala mellett (főleg Ausztráliában és Uj-Zélandban) erőteljesen fejlődik a gyapot-termesztés és ‘a gyapjúnyelést szolgáló juhtenyésztés. A harmadik világ országai közül csak a távol keleti országokban növekszik az élelemtermények termesztése gyorsabb ütemben, mint a mezőgazda- sági nyersanyagoké. Afrikában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában a mezőgazdaság leggyorsabban fejlődő szektora a kivitelre szánt termények. tehát a kávé, a kakaó, gyapot stb. termesztése. Ez egyrészről negatív hatást gyakorol a helyi lakosság élelmezési színvonalára, másrészről pedig gyengíti a harmadik világbeli országok gazdasági struktúráját, hiszen a mező- gazdasági eredetű nyersanyagok ára a nemzetközi piacon állandó csökkenő irányzatot mutat. A súly«« helyzetből caak úgy lehet kiutat találni, ha a fejlődés útjára lépett országokban mélyreható intézményes strukturális és műszaki változások mennek végbe. De ez sem elegendő. Szükség van a fejlett Ipari országok szolidáris segítségére és a nemzetközi kereskedelem olyan új szervezetére is, amely az eddiginél nagyobb mértékben venné figyelembe a harmadik világ érdekelt Ha ez nem valósul meg, az emberiség háromnegyed része már a mai nemzedékek életében az éhínség rémével kerülhet szemben. (Ford.: Murányi Beatrix) A donyeci bányászok iá I ■■ | // ■ üdülője A donyeci bányászok Odü lévárosában hét ilyen három- emeletes épület van, s ezek mindegyikében 82 kétágyas, minden kényelemmel berendezett szoba. Az üdülövárosban egyszerre mintegy 1200 ember üdülhet. V. Behtyln felvétele A festői szépségű tengerparton félkör alakú pompás kis város épült. Köröskörül hófehér szanatóriumokat, nyaralókat, strandokat látunk. Ez a városka a donyeci bányászok Üdülőtelepe a Krim-félsziget déli partján. A félsziget fejlesztésének távlati tervében több hasonló üdülőtelep, panzió és szálloda építése szerepel. Ugyancsak a tenger partján, Zsukovka-Karpovkában épül egy 3000 személyes üdülőtelep, mely a Krim-félsziget legnagyobb üdülője lesz. Hasonló nagy üdülőt építenek a későbbiekben a Kék-öböl partjának festői lankáin Is. A hatalmas parkban szabadtéri színpadokat, kertmozikat, sportpályákat, «portuszodát, éttermeket, kávéházakat létesítenek. Masszandrában már épül az első tizenhatemeletes szálloda. Jövőre kezdik mes az aj-danyilai magaslati üdülőtelep épftkezését. Több gyermek üdülő is épül. A népszerű Artyekben hamarosan 6000 gyerek üdülhet egyszerre. A Szovjetunióban összesen több mint 4000 szanatórium, panzió, és üdülő van, s ebből mintegy 40 a Krim-félsziget déli partján található. Az országban évente több mint hétmillió ember üdül és részesül gyógykezelésben ezekben a szanatóriumokban és üdülőkben, ebből hatmillió a szak- szervezetek üdülőiben. Évente négymilUóan kapnak ingyenes vagy kedvezménye« (30 százalékos) beutalást Vádoljuk az imperializmust (mert..., folytatása a Tízszintes 1 és függőleges 1 sz. alatt) VÍZSZINTES: M. zgyik fizikai halmazállapot. 17. Betakarítom a gabonát 1*. Helyrag. 30. Skálahang. 21. Férfinév. X3 .,.. Magúra (hegység az Észak-Kárpátok tagja). 34. Védő. 3*. USA-gyártmá- nyú. csődött mondott, volt dél- vietnam! bábkormányfő. a. A végein tág. a. H-vaJ „nemesített" pécsi utcanév. 39. YRO. a Szépséghiba ». RMI SS. Nagyközség Veszprém megyében. 37. PM. a Régen ette (folyamatos múlt). V. Fordított vizirablőt. 42. Kúszónövény. 43. LOT. 45. Kiejtett kettősbetű. (3. kockába két betű.) 4«. Aprópénzt. 4«. RL. 4». Leissza magát. (-P) 50. Ilyen rendszabály Is van. 51. Jugoszláv váró« magyar neve. 53. Temes-partl romániai kisváros magyar neve. 54. Ókori sémi város. 55. olyan, össze-vissza keverve (l.kockába két betű). 55. Haragoo-vörOa festékszln SS. intés. 5». Azonos mássalhangzók. 60. Kábítószer. (E — A.) 51. Tavalyi zsírfélét. S3. Azonos magánhangzók. «4. Latin nap a végein. 65. Befejezetlen hírlap. 66. Kiejtett német orr (magyar névelővel). 07. Ores francia zseb. OS. Lépni német-honban. 73. Belül ugrok. 73. Fe — a vegvjele. 74. Mesterséges holdak. 76. Pusztít. 7*. Vétek, 7«. Fzt a szerepet Játssza Jelenleg az USA a „történelem színpadán“. 04. Se nem fii. se nem fekszik 05. Nyelvtani fogalom. 66. E lengőszék. 87. Fordított tflzcsiholő. «0. idegen kettősbetű. 01. Női név. 93 Tdő nagvobbik része. »4. Evlára- eék (utolsó kockába két betű). 95. Tőrt. 97. Kötő-r-6. »0. Megfed dem (O — I). »9. Latin prepozíció. 10». nárca. cetli. 103. Az tmoeriallzmus été miatt ma még nem megvalósítható. 165. Kunyerálő. 166. Halogén elem (J “ I). 169, Ores edény. 109. ízesítek. 116- *n az eszperantóban. 113. Ezer-ötszáz, US. Gyakori női nevet. 113. Adám — becézve. H6. Harag holt nyelven. 118. Belga hegység. 131. Ores gáz. 133. Ver. 133. Név az eszperantóban. 135. „Be- és kijárat" nélkül: Keleti-csatorna. 136. Betűt vet valamire. 138. Fordítva magas termetű. ISO. Spanyol történelmi tartomány. FÜGGŐLEGES; 3. ötszáz -f S. 3. Hajszold. 4. Helység a Mlchlgan- tó partján. 5. Vegyfllet, keverék. 6. Régi ország kormányzói hivatala. 7. Származó. 8. Forditot: traktort!pus. ». Lélegzik, van. 10 Lnbdntovábbitás (+’). 11. Kuba tengere. 13. Kevert revű. 13. Női ruhaanyag. (Második betűje feleslegesen kettőzve.) 14. TTL 15. Kettőzve sportfogadás. 1». Az USA agressziójának jellemzője Dél Vietnamban. 33. Rendellene*, sze- háljjinlnn. 33. Francia kölnit (kiütve). 27. Kibelezett vízi állat, n Sivatagi teherhordó. 30. Esik. őseget. 34 Fordítva kiejtett mással Fáraók sírja. 36. A királyság koréban egyes templomok Jelzője volt. 41. Szláv íolyó. 43. Ellenséges vadászrepülőgépek találkozója. 44. Tintaíéle. 47. Ritka elemet fordítva. 49. Szomorkodik. 53. Falóval vették be. ezt az ókori várost. 53 Erzé! 54. Távirati O. 57. Német prepozíció. 53. Fejt második felét. «0. Mássalhangzó + szellő költői Jelzője. 03. Én — Franciaországban. 64. Megkeveredett utas (+*). 67. Spanyol férfinév. 69. Az országgyűlésen a baloldalon foglalt helyet. 76. Idegen éjszaka (+’). 71. Ismert bulgáriai cigaretta. 73. Latin út. (+’). 75. Fordítva megrövidített oktatási intézmény. 78. Diákok réme. 77. Növényrész. 00. Régi énekes vers- mondó. 81. Vég, vége. idegenben. 83. Katonai kihallgatás. 83. Butaság rokona. 88. Cooper egyik munkájának elme. 88. indokínában ma még a béke vlgete (+*) ez az ország. 81. Ókori göröR tragédia — fordítva. 84. Névelő és személyes névmás. 96. Finomítás nélküli pálinka. 97. Idegen igen. 89. Régi ármérték, 101. vadász igéje. 101. A anUltai Izmus főkolomposainak fészke Európában. 104. Fordítva mindent helyettesit. 108. Idegen női név. 1*7. Európai állam. 111. Fordított népi. U9. Keleti kikötőváros a hasonnevű Óból partján. 114. cigaretta márka. 117. Keverve latinul enyém (nőnemben). 119. Francia utca. 120. KRA> 123. Büntetett előéletű (lakon!ku» rövidséggel). 124. AUatt lakhely- 137. Cipészszerszám. Beküldendő a vízszintes 1„ és * függőleges 1. megfejtése április »- lg a KISZ Baranya megyei Bizottságára (Rét a. ti. „Vádoljuk aa tmperialtanast* címmel hatfordulós kereszt rrjt\ény-sorozatot indítunk. A belye* megfejtők között fordulónként értékes könyveket sorsolunk kt Azok a megfejtők, akik mind a hat forduló helyes megfejtését beküldik. május 15-én nyilvános vetélkedőn vehetnek részt, ahol 1000 Ft értékű tárgyjutalmat osztunk ki. 1 2 ~ * *4 F i *■ t t 3T • 4 4 * I % ~ •1 s TT E ü tv P «TT* fe i~ nI 2r íst ír ..... P F 1 M. I JT 3V »F~ __ M w s >r % W re ■ | □ »7 tar □ V7 ír U s yr 9 VT n % W tT~ n E ih 7T W ri~ s JV W w ** W// ZT VT H ~ I <T % 77 u fT % tr •1 K m B H • 7T~ Tf ír í !L W m E ST 1 ti »T ír w 17' _ i wt ü" xr I öT F 42 ffi/ Wi *r m fT m GV TT ■ír m ír ’M ii c ÍZ m .a M sr ii m .7 m g SÜT P Ml 1 TxT % *t\r j nr r Wt 77 9 w U1 <l7 n öl * ■7x in üy 5$ ÚT Ili fi* m ii* k j , _-m m i_ m 39 ~ 1
