Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
r MAltCrrS CT. napló 5 Technikus akarok lenni Piktúra vagy „kockológiau? Választás a középiskolák között Az Igazgatói Iroda hatvan lépés — végig a folyosón, a lépcsőház kanyarulatán, háború utáni Bocskay-nyakken- dős diákok tablója és hanyattfektetett szemléltető oszlopfők között. Egyedül járok, a felvételiző diákok már elmentek. A Pollack Mihály Építőipari Technikum folyosóján 185 kamasz álma kelt életre, talán életében először. Hiszen itt most le kellett szállni a rózsaszínű felhőkről és vállalni, hogy ki miért vette fejébe az építész-tech- nikusságot. Debitzky István tizenhat éve Igazgatja a technikumot, lassan építészgenerációk kerülnek ki a keze alól. Kiteregeti a papírokat, számokkal, nevekkel, őszinte megjegyzésekkel. Föléjük hajolunk és vallatjuk a kamaszálmokat. — Egyharmaddal kevesebb Jelentkezőnk volt, mint tavaly — állapítja meg az igazgató ■—. Számítottunk rá, hiszen a hír, hogy a technikum helyébe szakközépiskola Indul, s az csak szakmunkásbizonyítványt ad, bizonytalanná tette a szülőket, diákokat. Sokan akkor már inkább szakmunkás-tanulónak jelentkeztek. Közben kiderült: az idén még technikumi osztályt indítunk, ámbár utoljára. — Lényegében indokolt ez a bizonytalanságérzet? — Azt hiszem: nem. Igaz, egyelőre csak el nem döntött tervekről van szó az újtípusú szakközépiskolákat illetően. De a tananyag, — egyetlen tárgy, a tervezés kivételével — marad, csak az óraszámokban lesz eltolódás. Hozzájön a biológia és a világnézeti alapvetés tárgya, s növekszenek a gyakorlati érák. — És a képesítés? — Igaz, ebben az iskolatípusban nem közvetlenül az érettségi után, hanem két-há- rom évi gyakorlat felmutatá sával lehet csak technikusi oklevelet szerezni. De a négy féle szakmunkásbizonyítvány mellett harmincféle úgynevezett alkalmazotti, tehát majdnem szellemi beosztást — például ellenőrit — lehet kapni, rövid néhány hónapos kiegészítő tanulás után. Lényeges eltérés tehát nem lehet a technikum és az újtípusú — az eddigitől eltérő — szakközépiskola között A jelentkezők egyébként ugyanúgy szeretjeitek, mint társaik az előző években. Lányok 22—23 százalékban jöttek. A vélemény ugyanaz róluk: fizikailag majd megerősödnek, bírják a munkát, de a térszemléletük — talán alkati tulajdonság? — gyengébb, ezért inkább tervező- és adminisztratív technikusok lesznek. Eprébként az ország első női építész-technikusa itt végzett 1948-ban. A 185 tizennégy éves diák között ezúttal is sok „jó rajzos” jött, teli a szabadkézi rajz, sőt a piktúra vágyával, tehetségével. Pedig itt „kockológia” van, — mondják viccesen a tanárok — az ábrázolómértan ban, a körző, vonalzó mindennapi kenyérnek számít és a biztonság, a harmónia képe, a kocka az ábrázolásnak kiindulópontja. — A gyerekek Jelentkezését erősen befolyásolják családi viszonyaik — mondja Debitzky István —. Hozzánk például orvosgyerek alig-alig jön, diákjaink többsége kisemberek gyereke, sőt, túlnyomórészt építőipari szülőké. Van család, ahonnét a harmadik gyerek jár már hozzánk. Másik határozott vonás a „kenyérféltés”. A technikum után mindjárt „kenyeret kap” a gyerek! — mondták a szülők a mostani felvételkor, csakúgy, mint előtte mindig. Hiszen ez a technikum minden egyes végzős diákját azonnal és jól elhelyezi. No, és az egyetem? Semmivel sem kevesebb jelentkező — 10—15 százalék — hangoztatta a felvételi vizsgán: — Mérnök akarok lenni! De itt jobb ehhez az alap, és ha mégsem vesznek fel egyetemre, hát itt a technikusi oklevél. — Meg kell mondani, — vélekedik Debitzky István —, hogy az egyetem első éveiben a mi tanulóink hátrányban vannak a gimnazistákkal szemben, matematika és fizika tárgyában. De ezt a hátrányt később a szaktárgyakkal behozzák. Sőt, a Műegyetemen már öt tanársegéd oktat, aki eredetileg a mi nevelésünk. A tanulság: Äinden program ellenére nem az dönti el a gimnáziumba való jelentkezést, hogy a gyerek tehetséget érez-e az egyetemre vagy sem, — A közismereti tárgyak aránya a gimnáziumok és a technikumok között a gimnáziumok javára dől el. De ne a kézzelfogható ismeretanyagot, a tény- és adathalmazt, hanem a műveltség áttételes Ismertetőjegyeit, a beszéd- és gondolkodás-készséget állítsuk szembe. Ebben az esetben hogyan állhat egymás mellé egy gimnáziumban és egy technikumban érettségizett fiatalember? — Ilyen szempontból vizsgálva az általános műveltséget úgy érzem, a két iskola talán egyenrangú lehet. Hiszen az intelligencia elsősorban egyéniség kérdése és nem iskolatípusé. Ezeket vallották tehát a felvételi vizsga adatai. És még valamit: ennek a technikumnak a népszerűségét, tekintélyét Földessy Dénes 04... 04... 04... Az új mentőállomás Az új mentőállomáson Francia tudósok előadása Pécsett Franciaország Demográfiai Intézetének igazgatója és osztályvezetője, Jean Bourgeois-Pichat és Jean Sutter március 30-án délután 3 órakor a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karán előadást tartanak „Az öregségi nyugdíjak képzésének rendszere” és „A humángenetika egyes kérdései” címmel. Az előadást az MTA Demográfiai Bizottságának dunántúli tagozata és a Pécsi Tudomány- egyetem rendezi. — Mondja kérem, mennyi a MENTŐK telefonszáma? Kiséri étképpen húsz embernek tettem fel ezt a kérdést. Tizenöten azonnal válaszoltak, hárman összetéveáz- tették a rendőrség hívószámával, ketten pedig azt mondták, hogy tudják, csak nem jut hirtelen az eszükbe. Bz állomás az utcán élt Minden vendéglőben,' kul- túrházbam, hivatalban vagy más forgalmasabb intézményben szembetűnő helyen kint függ a tábla: MENTŐK 04 A többnyire piros betűk és számok bevésődnek az emberekbe, hozzászoknak ehhez a felirathoz, és éppen olyan természetesnek tartják, mint a vonatközlekedést. Azt Is természetesnek tartják, hogy a baleseteknél gyors mentőautók jelennek meg, elsősegélyt nyújtanak a sérülteknek és sietve kórházba szállítják őket... Hogy egv liven gyors kivonuláshoz valahol határozott, rutinos orvosoknak, ápolóknak, telefonügyeletes szolgálatvezetőknek, különleges képességű gépkocsi- vezetőknek, megbízható autóknak kell bevetésre készen várakozniuk, arra az emberek általában nem gondolnak. Arra talán még kevésbé, hogy ez a különös készenléti szolgálat milyen körülmények között oldódik meg. Legfeljebb annyit láttunk, hogy a Petőfi utca alsó szakasza mindig tele van mentőautókkal, az autókat az utcán szerelik, parkírozzák és tartják készenlétben. A Petőfi utcai mentőállo- J más valamikor három kocsi ‘ plusz egy tartalék üzemeltetéséhez épült. Az állomás viBUDAPESTRE nők előtt ott áll a Fővárosi Autóbuszüzem egyik gyorsjáratként közlekedő kocsija, sofőr azonban sehol. Topogunk, várjuk, mi lesz. Később valaki meggondolja, s beül. öt perc. Hat Hét. Jön a sofőr, nevet, mintha örülne. hogv találkoztunk. — Mennyi idő múlva Indulunk? — Tíz perc, ha igaz.i. Elmegy, öt perc múlva visszajön. Beül, túráztatni kezdi a motort. Az utasok többsége már bosszúsan kérdezi. mi lesz? — Várunk még egy kicsit. Nem olyan emberek vagyunk mi, hogy itt hagyjuk a kedves utast .. — mondja a sofőr, s megint nevet. Pécsett, a Széchenyi térről 7.50-kor indul reggelenként az autóbusz a repülőtérre. A tulajdonképpeni utazási időt tehát ekkortól kell számítani. Nézem az órát: 9 óra 40 Mire a Vörösmarty térre érünk 9 óra 55. Ki út tehát 2 óra és 5 percig tartott s 117 forintba került. Élménynek kétségtelenül élmény, maga a repülés kellemes lg, de ha azt nézzük, háromszor várakoztunk, alig jártunk jobban, mintha gyorsvonattal utazunk. Egyenlőtlen fejlődés A repülőterek szinte minden városban messze esnek a központtól, s a légiút és a helyi közlekedés közötti anakronizmust csak kevés helyen sikerült feloldani. Az utas számára ez a legnagyobb gond, mint ahogy a légiforgalmi társaságok számára az új vonalak kiépítése jelenleg a legfontosabb. A különböző államok légi- forgalmi társaságai között rendkívül erős a verseny, s dicséretére legyen mondva, a MALÉV állja ezt a sokszor nagyon Is egyenlőtlen küzdelmet. 1956-ban alig 3000 kilométer volt a magyar gépek útvonalhossza, 1963-ban pedig már ennek ötszöröse. Az utaslétszám ez Idő alatt közel 200 százalékkal emelkedett. De ez csak az egyik oldal. A fejlődés ugyanis csak a távolsági járatok tekintetében egyenes, a belföldi repülés éveik óta stagnál. Az ötvenes években nyolc magyar várost kötöttek össze a lígiutak a fóvikoic, Nyíregyháza, Szeged és Győr repülőterei az új nagyobb gépek beállításával alkalmatlanok lettek a menetrendszerinti járatok fogadására. A LI—2-esek „nyugdíjazása” tehát csak egy oldalon hozott fejlődést, a másik oldalon visszaeséssel jár. Ma három útvonalon, 4 hazai várost érintenek a MALÉV gépei. Pécs, Debrecen, valamint Nagykanizsa és Szombathely egészíti ki a MALÉV egész világot átszövő légiúthálózatát. Az igénybevétel rendkívül változó. A 6—8 hónapig tartó szezon alatt vannak időszakok, mikor sorba kell állni a jegyért, s vannak napok, mikor 4—5 emberrel szállnak a gépek. Az ok? Kétségtelenül drága a repülőjegy, s ráadásul a különböző kedvezmények sem érvényesek. A vállalatok többsége alkalmazottainak hivatalos útjai alkalmával nem engedélyezi a repülőgép igénybevételét. A belföldi forgalom mindezek következtében nem rentábilis így aztán a fejlődés távlatai is elég bizonytalanok. Új lehetőség Az ország méretet inkább « vasút, mint ■» repülés korszerűsítését teszik ésszerűvé. A mrntMn 4temokkal kialakult tömegméretű turistacsere azonban új lehetőségeket villant fel. Az Igaz, hogy Pécs—Budapest útvonalon Inkább szórakozás a repülés, mint észszerűség, de Kassa—Pécs viszonylatában már fordítva lenne. Ez vonatkozik Pozsony ra. Fiúméra, Zágrábra, s a többi cseh, illetve jugoszláv városra. A külföldre utazó turistának az idő mindennél drágább. Ha a Jugoszláviába és Csehszlovákiába utazó baranyaiak számát nézzük, reális alapja van annak a javaslatnak, hogy a szezon idején hetenként közvetlen járatok induljanak e városok között Magyarország ma egyetlen légikikötő — Ferihegy — segítségével kapcsolódik a világ légiforgalmához. Ez a repülőtér ma kétségtelenül megfelel a követelményeknek, az a tény azonban, hogy évről évre új országokkal kötünk légiegyezményt a túlterhelés biztos jeleit veti előre. Az indító- és fogadókapacitás növelésére minden bizonnyal rövidesen sor kerül, s éppen a légiforgalom érdekében fontolóra kellene venni, ne a vidéki idegen- forgalmi gócokban tégy ük-e ezt? szont napjainkban tizenhárom futó kocsival, egy szürke War- szavával, egy teherautóval és öt-hat tartalékkocsival dolgozott. Hálóhelyet egy garázsból alakítottak ki, a téli szereléseket is garázsban kellett megoldani, s összesen négy garázs volt. Az ambulancia számára egy kis szűk szobát rendeztek be. Az egész mentő- állomás szinte az utcán élt... Ugyanakkor az állomás havi kivonulási száma állandóan három-négyezer között volt, s a mentőautók havonta hat- vanöt-hatvannyolcezer kilométert tettek meg. Ha a piacon összeesett valaki, a szűk, kis orvosi rendelőben kellett .elsősegélyben részesíteni. Az állomásnak állandó ügyfele volt a szomszédos általános iskola, ahol tornaóra gyakran valamilyen apróbb balesettel végződött. Az állomás párhuzamosan elvégezte a járóképtelen betegek szállítását a megve területén, de pécsi klinikákról rendszeresen szállított az ország távolabbi pontjaira is betegeket. Mindezt a miniatűr és korszerűtlen mentőállomás keretei között kellett lebonyolítani. Elegáns, kényelmes A helyzet a közelmúltban kellemesen megváltozott. Tö- reky Dezső tervei alapján a Tüzér utcában felépült az új tíz plusz egy kocsi befogadására alkalmas új mentőállomás. Ami a régi, Petőfi utcai állomás megtartása mellett zavartalan munkakörülményeket biztosít a pécsi mentőállomás 76 dolgozójának. Tö- reky Dezső praktikus tolóajtó megoldása lehetővé teszi, hogy a garázsokban tizenegynél több kocsit Is elhelyez hessenek, Dr. Farbaky Iván vezető főorvos érthető örömmel vezet bennünket végig a korszerű új mentőállomás folyosóin. Elegáns, kényelmesen berendezett fürdőfülkével ellátott szobákban várakozhatnak most a kivonuló orvosok a készenléti szolgálat Idején. Kényelmes és ízlésesen berendezett a közös háló. az öltöző és a fürdő is. Irodák, raktárak, irattárak sorakoznak egymás mellett. Kis konyha és egy klubszerűén berendezett ebédlő áll a szolgálatban lévő orvosok, ápolók, gépkocsivezetők rendelkezésére. Az új állomás büszkesége a tágas, korszerűen berendezett ambulancia, ahol a kisebb sérüléseket elláthatják, segítséget nyújthatnak a kórházi kezelést nem igénylő esetekben. A bejárat közelében tágas, óriási ablakú szobában dolgoznak a szolgálatvezetők. Farbaky doktor a telefonokra, menetlevelekre, s a falon térképekre mutat. — Legnagyobb hatalma a szolgálatvezetőknek van. Minden rajtuk múlik, ök jegyzik fel, hogy mi történt, hol történt, látta-e orvos, mik a tünetek? S ha riasztják az „eset”-kocsit, megmozdul a gépezet, a kivonuló orvos, gépkocsivezető, ápoló, mindenki rohan. Hetenként nekem is van egy kivonuló napom, ezen a napon én is a szolgálatvezetőknek vagyok alárendelve. Ha szaggatottan megszólal a csengő, akkor azonnal rohanni kell... A* új ambulancia... Horváth Ferenc teljesít szolgálatot — Bizonyára vannak a mentőállomásnak alapvető problémái, melyek a korszerű berendezéssel, épülettel nem oldódnak meg ... — Két kérésünk lenne az emberekhez: feleslegesen ne hívják ki a mentőt, mert a mentő nem taxi. s ha indokolatlan esetben kérik, egyszerű szállításhoz vagy komolytalan betegséghez párhuzamosan nem tudunk kivonulni Igazi életmentéshez. Igaz, hogy mindenki fizeti az SZTK-t, de ha indokolatlan esetben veszi idénybe a mentőt, nem az állammal, nem az SZTK-val tol ki, hanem azzal a bánvásszal, aki közben élet és halál között fekszik valamelyik aknánál. A hamis hívásokat pedig jó lenne, ha végleg mellőznék! Sajnos, áldozatul esünk hamis hívásoknak, s velünk együtt a tűzoltóság és a rendőrség Is. Ezt nem lehet tréfának felfogni, mert közben életmentő munkánk elakad, s az Igazi áldozat nem ml vagyunk, hanem az a beteg, akihez a hamis hívás miatt nem tudunk Idejében megérkezni — mondta Farbaky Iván vezető főorvos. fl jövfi? - Rádióirányftás A pécsi mentőállomás új épülete kívül-belül esztétikus és korszerű. Talán annyit ej kell még mondanunk róla, hogy a közeljövőben saját benzinkutat is kap, s az elkövetkező években valószínűleg áttérnek a gépkocsik rádióirányítására. Bertha Bulcso Itt a tavass, fesse ki lakását. Béreljen festőhengert, festőetetőket, koronge«*etet. — Mosógépet, centrifugát, porszívót, padlókefélőt. Utazáshoz bőröndöt. Béreljen közösen, állandóan rendelkezésre áll, olcsó, kényelmes, házhoz szállítva. BELKERESKEDELMI KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Pécs, Baicsy-Zsilinszky a. 3. Telefon: 10-06.
