Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

B» MÁRCIUS 24. napló. 3 Kollégisták szayalóyersenye Vasárnap rendezték meg pécsi kollégiumok hagyo- lányos szavalóversenyét az srtalos János fiúkollégium­ai. Pécs valamennyi diák- állója részt vett a vetélke- 6sen. Az egyéni versenyt agossv László (Asztalos kol- pium) nyerte, második: tintáin Péter (Kalamár Jó­éi kollégium), harmadik: wkl F.rzsébet (Radnóti kol- íium). A csapatverseny köztese az Asztalos kollé- lett, a második helyen •Cebler Eta, illetve a Rad- W kollégiumok végezték, harmadik helvet pedig a •éti Ottó kollégium szerez- meg. Tizen nyolc százalékos termelékenysée-növekedés a Pécsi Betonár úgy árban Betoncsövek Pécstől Győrig Űj gyártástechnológia - Korszerű gépek - Szociális létesítmények Szálljon a dali / Ifjúsági ének- és zenekari találkozót rendeznek Pécseit Éveken át milliós veszteség­gel dolgozott a Pécsi Beton­árugyár. Egymást váltották a vezetők és különböző bizott­ságok vitatták, érdemes volt-e ezt a 30 milliós beruházást létrehozni. Két éve lényeges változás történt. Egy sor műszaki in­tézkedés, körültekintőbb mun­kaszervezés eredménveként a gyár tavaly már teljesítette tervét, sőt milliós nyereséggel zárta az évet. Olyan alapot teremtettek, amelyre idén már 22 százalékos termelésnöve­kedést irányoztak elő és nem tűnik megvalósíthatatlamnak a 18 százalékos termelékenység­növelés sem Az idén 420 ezer négyzetméter mozaiklapot, 300 ezer méter betoncsövet más- félmillió födémbélést, 400 ezer BH-elemet, 40 ezer tonna bá­nyaéket — űi termékként — egymillió téglának megfelelő falazóblokkot készítenek. Az utóbbi években kialakult a telephelyek sajátos profilja. A pécsi üzemben készülnek a mozaiklapok. A huszonegy­millió forintos éves terv elő­készítéseként az év eleién nagykarbantartást végeztek. Ennek során módosították a avártástechnolóeiát. Több éves kísérlet eredményeként szert tettek egv olyan finomsávú kőlisztre, melynek felhaszná­lóéival iobb a minőség és nem kell utólagosan tömíteni. A A második nesvadévben be­vezetik a mozaiklapok rako- dólanos tárolását. A csiszoló­gépekről a mozaiklan közvet­lenül a tárolóra kerül, ahon­nét vagonba, illetve génkocsi­ra rakták. így munkát taka­rítanak meg, a lárvákat pedig Komlón 31 millió forint ér­tékben készítenek szőlő- és kerítésoszlopokat, útépítési és mezőgazdasági betonelemeket. Továbbfejlesztik idén a nem­régiben bevezetett pakett sab­lonos rendszert, amelynek al­kalmazásával Komló a gyár­egység legtermékenyebb üze­mévé vált. Tovább korszerű­sítik az osztályozót. az anyag­előkészítést, a lakatos- és a vasszerelőműhelyt s felújítják a szociális épületeket. Dombóváron 16 millió forin­tos üzemi rekonstrukciót vé­geznek. Ez az üzem a legkor­szerűtlenebb, nélkülözi a legele Az ország néhány ének­és zenetagozatos általános iskolája az elmúlt években baráti kapcsolatot alakított ki. amely kölcsönös látoga­tásokon, együttes fellépések­ben jutott kifejezésre. Eb­ben az évben Pécset válasz­tották találkozóhelynek. Az ifjúsági ének- és ze­nekari találkozó részvevői a hét végén érkeznek váro­sunkba, a vendéglátó Má­tyás király utcai Általános Iskola meghívására. Műso­raikat két alkalommal mu­tatják be a nagvközönség- nek. először szombaton este hét órakor adnak hangver­senyt a Liszt-teremben, — majd vasárnap délután ugyancsak itt szerepelnek három órakor. A .Szálljon a dal” című hangversenyen fellép a du­naújvárosi ének- és zene­tagozatos általános Iskola kórusa, amely tavaly egy versenyen első helyet szer­zett. Vendégünk lesz- a bu­dapesti Dózsa György úti Általános Iskola zenekara és kamarakórusa, a kapos­vári, a siklósi, a komlói ha­sonló jellegű általános isko­la és természetesen a házi­gazdák zenekara és kórusa is szerepel. A kétnapos rendezvényt Borsos József, a városi ta­nács népművelési csoport- vezetője nyitja meg. A hang­versenyek mellett vasárnap délelőtt a csoportok vezetői szakmai tanácskozást tarta­nak. A pécsi üzem rakodója mibb munkavédelmi és szo­ciális berendezéseket és léte­sítményeket, elavultak az elektromos és hőszolgáltató berendezései, rosszak az útjai, korszerűtlenek a gépei. A tel­jes rekonstrukció mindezeket magában foglalja, sőt itt he­lyezik üzembe a négyoszlopos Weimer-típusú félautomata blokkprést, amellyel falazó­blokkokat készítenek majd. A présből kötélszalag segítségé­vel továbbítják a blokkokat a tárolóhelvre. Ezenkívül még egy prést helyeznek üzembe a födém béléstestek gyártásá­hoz, s négy korszerű csőgyár­tógépet szerelnek fel. A szo­ciális körülmények javítására egv egvemeletes. vasvázas na- nelépületet emelnek, amely­ben korszerű fürdő, öltöző, ebédlő kap helyet. A hirdi üzem 23 millió fo­rintos tervét főleg bánvaék, födémelem, szellőző elem, mű­kőgyártás és mészkőőrlemény készítése kénezi. Május else­jéig üzembebelyeznek itt egv automata vibroprést, korsze­rűsítik az anyagfeladást, ön­álló betonkeverő központot lé­tesítenek, az anyagszállítás megkönnyítésére 150 méter hosszú kötélszalagot szerelnek fel. Amíg a falazóblokk készí­tésére a dombóvári üzem fel­készül, a hirdi üzem kisegítő jelleggel megkezdi a gyártást. Iqv csínénál? a BMv? Állami Gazdasítahan: Kapcsolt gépsorok szántásnál, vetésnél, betakarításnál stj Dániel nagytótfalusi *s levelet írt, hogy a föld- 'esszövetkezet kisajátítja kségi könyvtár és a KISZ őségét kocsmabővítés cí- : Nem ért egyet az intéz­tei, amelynek alapján a űtár és az ifjúság kiszo- » két kis helyiségből, s y az italmérés érdekeit a érdekei elé helyezi, ti nem is lehet egyetér­tnító valamit fr a nagy ’hában, a tűzhelyen faze- fotyognak, a kisunoka «•tagon ácsorog az ajtó- Zsilli Jenő 26 éve éi a an, volt idő, hogy nyolc Jyt tanított, egyszer he­te is volt, tizenhárom ’üszőnt, hogy a felső ta- 1 Kisharsányba került, az osztatlan négy osz- 91 foglalkozik. Iskolaveze- !fme mellett a kultúrott- *?azgató címe is az övé. Mit jelent ez a kultúr- n? Száz férőhelyes nagyte- Heti két mozi. A télen ^heretterjesztő előadás is Húszán—huszonötén jöt- Volt olyan terv, hogy ízesekkel csinálunk egy tvonásost, de nemigen •ödnek. Egyszer a könyv- * volt olvasóterme is, '°k, miegyéb, de oda se Jártak. ^ kultúrház tehát egyet- aSytermet jelent? Igen, azaz ugyanabban j'ületbep van a kocsma, k a könyvtárszoba, meg Mtanl KISZ-helyiség la. Ml KELL A FALUNAK? A könyvtár azelőtt tejbegyűj­tő volt, aztán rendőrpihenő. Később a vb-titkárnak kellett lakásnak, de ő elment, akkor került vissza a két helyiség. A kocsmát bővíteni kell, arra használják fel ezt a két szo­bát. — Hová megy a könyvtár? — Egy kicsi kis helyiség, eléggé sötét... — És a fiatalok? — Hacsak a nagyterembe nem... De az nehezen fűt­hető, és amúgyis kevés a tü­zelőnk. * A könyvtáros Pesti Dániel- né. Vasárnaponként van nyit­va a könyvtár, az 1965. évi adatok szerint 111 beiratkozott olvasója van. A könyvállo­mány 744 kötet, tavaly egész évben 1444 kötetet kölcsönöz­tek ki. A tavalyi gyarapodás 100 kötet könyv volt. * Pesti Dániel fiatal ember- még, de 1952 óta rokkant. Katonatiszt volt, baleset érte. — Gyakran találkozom vele — mondta odafelé a tanító — igen jól sakkozik. Sokat ját­szunk. De nincs otthon, Juliska né­ninél van, mondják, segít ne­ki a kertet fölásni. — Igen, segít — Juliska né­ni abbahagyja a mosogatást is, fontosat akar mondani — meg is írhatja, hogy éppen ő, ex a rokkan t ember segít egy ilyen magányos öregasszony­nak. Pesti Dániel mégegyszer el­mondja a könyvtár-ügyet, vég­re visszaköltözhetett a nor­mális helyre, most megint ki­szorul abba a sötét lyukba — igaza van, de mi van a fiata­lokkal? — A, nem végeznék azok komoly munkát, csak táncol­nak — szól közbe bosszúsan a háziasszony, aztán mentege­tőzve int — ne haragudjon, csak úgy kiszaladt a számon. — Hát, nem olyan túlko- moly dolog ez — ismeri be kelletlenül Pesti is. — Igaz, még a járástól se láttam itt soha senkit, aki kicsit kézbe­venné őket. * Hepp János vb-elnök és Szabó Dénes vb-titkár éppen mindketten bent vannak a ta­nácson. Egyszerű kis szoba, szemben a két íróasztal. — Az ivó és a bolt nem megfelelő, ez nem vitás. Ki­sebb a kocsma, mint ez a szoba itt. Nem lehet leülni. Az üzlet a helyszűke miatt is megy olyan rosszul. — Kié az épület? — A tanácsé. De még ez év elején megállapodtunk a föld­művesszövetkezettel. Ingyen megcsinálják az átépítést, az alkalmat meg kell ragadni. — Mi lesz a könyvtárral és a KISZ-szobával? <— Hát igen, a könyvtárt je­lenleg sújtja... De az épület KI nem látott még 50 lóerős Univerzál traktort szimpla pótkocsival száguldani az or­szágúton vagy lánctalpas traktort, mely országúti se­bességgel rója a barázdákat? Mindennapi látvány ez. Ér­demes volna eevszer kiszámí­tani, hány százezer meg mil­lió forint veszik kárba éven­te csak Baranyában azáltal, hogy a tsz-ek nem terhelik le erőgépeiket, nem használ­ják ki traktoraik teljesítőké­pességét. A gazdaság érdeke A munkagépek teljesítmény­igénye lényegesen kisebb az erőgépek teljesítőképességé­nél. ezért a munkagépek sor- bakapcsolása igen régi törek­vés a mezőgazdaságban. Mind­addig azonban, míg a trakto­rosok az elvégzett terület nagysága után kapják bérü­ket, nem léphetünk előbbre, hisz a gépkapcsolások csök­kentik a katasztrális hold tel­jesítményt. Mégsem csupán traktoros­másfk oldalán levő raktárhe­lyiséget átadják, albban lesz hely... Ebben az évben ugyan nem lesz pénzünk, de megoldjuk majd ... — És a KISZ? — Most szombaton volt va­lami alakulógyűlésük. — Nincsenek ám sokan — tájékoztatnak — néhány Sik­lósra járó gimnazista meg nyolcadikos, meg pár dolgozó fiatal, azok is többnyire el­járnak másfelé dolgozni. — Szóval nem lesz pénz könyvtárra? — Huszonnyolcezer az évi KÖFA. — A tsz (három éve egye­sült a kisharsányival) nem ad? — A ... — legyintenek. * Nagytótfalunak valamikor az 1800-as években hatszázon felül volt a lélekszáma, 1950- ben 540, 1960-ban 455. Már van üres ház is a faluban. A vb-elnök meg a titkár azt mondták, számításuk szerint 2000 körül kihal a falu. A fia­talok túlnyomó többsége a sik­lósi állami gazdaságba, Sik­lósra, sőt, Pécsre jár be dol­gozni, ha még nem költözött oda. Lakik viszont a faluban néhány bejáró gimnazista, elég sok a televíziós készü­lék, s a könyvtár adatai sze­rint kb. minden negyedik em­ber olvasgat. Mi kell a falunak e pilla­natban, mennyire kell a tága­sabb italbolt — nem tudom. Elvileg, — bármilyenek a körülmények — visszafelé lép­kedni nem volna szabad. Hallatna Erzsébet probléma ez. Traktorosok ül­nek a gépeken a Bólyi Álla­mi Gazdaságban is, s ez az üzem a lehetőségekhez képest megoldotta már ezt a problé­mát. Pálffy Endrével, a gaz­daság főmérnökével a gép­kapcsolásokról beszélgettünk. — Fontos alapelv, hogy erő­gép ne járjon egy munkagép­pel gazdaságunkban — mond­ja a főmérnök, majd hozzá­teszi — ez nemcsak a traktor- üzem érdeke, de az agronó­miáé, sőt az egész gazdaságé. A bólyi gazdaságban dupla pótkocsival közlekedik min­den szállító traktor, minden teherautó, s csak a legritkább esetben látni olyan traktort, amely csak ekét húz ha szánt, vagy hogy a vetőgép után ne járna borona. A nagyüzemi méretek — 100 holdas táblák — lehetővé teszik a munkagépek széles­ségben, illetve mélységben történő összekapcsolását. A gépkapcsolás jelentősége, hogy egy menetben többféle mun­kaműveletet lehet elvégezni, s az erőgép jobb kihasználása mellett a munkák hamaraBb készülnek el. Különösen a leg­kisebb vonóerőigényű munka­gépeknél, — borona, henger, si­mító — fontos a kapcsolás. Ahhoz, hogy egy DT lánctal­past leterhelj ülik, 50 méter szélességben lehetne hengere­ket egymás mellé kapcsolni. Ez azonban nehezítené a táb­lán való mozgást, fordulást, ezért 10—12 méter széles-eg mellett mélységben Is sorba kell kapcsolni a munkagépe­ket. Nagy sebesség — rövid élettartam Ha a lánctalpast nem ter­heljük le és négyes vagy ötös sebességgel tárcsázunk vagy hengerelünk vele, egy hónap alatt tönkre megy, ami lánc- csere esetén 80 ezer forint ki­adást, teljes felújításnál 250 ezer forint kiadást jelent. A sok fémforgórész miatt a lánc­talpas traktor legfőbb ellen­sége a nagy sebesség. Ha a lánctalpas nincs kellően le­terhelve, a traktorost nem akadályozhatjuk meg abban, hogy utazó sebességgel járas­sa a táblán, hisz keresni akar. Ez esetben a javítási költség csillagászati összegre rúg. Az 1965-ös gazdasági évben a gépjavítás összköltsége 11 millió forint volt a gazdaság­ban. Míg kerekes traktornál egy normálholdra eső javítási költség 10 forint, addig lánc­talpasnál 40 forint volt. Ért­hető, ha a 14 lánctalpas trak­tort igyekeznek úgy leterhel­ni, hogy a munkasebesség mi­nél alacsonyabb, a kopás ez­által minél kisebb legyen. Ezt úgy érik el, hogy a lánc­talpasokra kinyitható vonó­szerkezetet szereltek, amely a gép vonógerendáját mint­egy 8 méter szélességűre nö­velte meg. Most a tavaszi munkákban ez után három tárcsát, majd e mögé három simítót kapcsolnak, de az utóbbiból lehet többet is. Egy másik megoldás: a lánctalpas után két diszktillert kapcsol­nak. s emögé boronákat vagy simítókat. A gazdaságban 1961 óta mélyszántás nem húzódott át tavaszra, a szántások ideíe itt nyár végére, őszre esik. Ilyenkor az eke után mindig kapcsolnak valamit, ez rend­szerint gyűrűshenger vagy netv héz borona. Kerekes traktoroknál is fon­tosnak tartják a jó leterhe­lést. Szuper Zetor után evű- rűshengerből háromszor két tagot kapcsolnak össze, sima­hengerből három garnitúrát, azaz kilenc tagot. Vetőgép után magtakaró boronát kap­csolnak minden esetben ku­koricavetésnél Is. Több vető­gép összekapcsolását is megol­dották. de az agronómia ezt a megoldást nem igényli a csatlakozósoroknál előforduló kisebb eltérések miatt. A szállítást úgy szervezik meg, hogv minél kevesebb le- gven az üresjárat. Üzemek kö­zötti forgalomban már meg­oldották a visszfuvart. ’ ri-ka- rftásnál ez rendszerint nem oldható meg, főleg csúcsidő- szakban nem. Ezért mlnd»n «•rőgép dupla pótkocsit visz. A traktorosok érdekeltsége A fentiekből kitűnik, hogv nemcsak gyengén gépesített üzemben, de minden üzemben szükség van gépkapcsolásokra. Sok múlik a traktoroson is. Több gép vontatása több fi­gyelmet Igényel és több fá­radságot is; gondoljunk a na­pi karbantartásra, amit ez esetben nem egy, de több munkagépen kell elvégeznie a traktorosnak. Maga az ösz- szekapcsolás is időt és plusz fáradságot igényel s az erő­gép kisebb sebessége csői * kent! a napi területtel iesít- ményt. Ez esetben nagyon fontos a norma és a bér he­lyes és ösztönző megállapítása. Ha a traktoros csak tárcsázik, keres mondjuk 100 Ft-ot, ha csak boronái, keres 80-at. De ha a két gépet összekapcsolja és egy menetben tárcsázik és boronái, akkor nem kaphat 180 forintot, mert ez jogtalan volna, hisz egy menetben vé­gezte, mint ahogy igazságta­lan volna, ha csak a tárcsá­zást vagy csak a boronálá&t fizetnék ki számára. Nyilván a kettő közötti helyes arányt kell kialakítani úgy. hogy an­nak húzóhatása is legyen. A traktorosok megnyerése min­denesetre döntő fontosságú lehet az ügy számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom