Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

IMS. MÁRCIUS 3. napló 3 Szászai növellek a% építőipari tanulók számát Baranya megyében két újabb intézkedés történt az építőipari tanulóképzés fej­lesztése érdekében. A KISZÖV és a megyei tanács közötti tárgyalások eredményeként a megyében lévő építőipari ktsz- ec a tervezettnél ötvennel i több ipari tanuló vesznek fel az idén. Hasonló eredményt ! jeleztek Siklósról. A sik'ósi . járás Sellyén székelő járási építő ktsz-e ugyancsak ötven­nel növelte az idén felvehető tanulók számát. Apu­újdonságok az Ezrrmesterboltban A pécsi Ezermester és Ut- törőboltba e héten számos áruújdonság érkezett. Ezek között szerepel többek között a kilométeróra, lemezjátszó és magnómotor, ceruzaszelén, különböző ferit-vas, valamint az ellenállás és keramikus kondenzátor-csomag. Ugyan­csak új árucikk az üzletben a miniatűr relé, továbbá a magnetofon meghajtó szíj kü­lönböző típusban, valamint a Medison hangszóró is. Több hús, több zöldülés — olcsóbban (ül.) Nagyobb termelési kedv / A siklósi járási tanács me­zőgazdasági osztályán kiszá­molták, hogy mit jelent a termelőszövetkezeteknek a legutóbbi árpolitika és egyéb gazdaságpolitikai intézkedés. Huszonkét termelőszövetke­zetnél a különféle árkorrek­ció következtében (tavalyi ter­melési szintet véve alapul) a többletbevétel meghaladja a 10 millió forintot. Ugyanak­kor a siklósi járás 31 terme­lőszövetkezeténél az amorti­zációs alap „csak” 14 millió forint lesz ebben az évben. Vagyis az amortizációs alap és a többletbevételek közé legalább egyenlőségjelet tehe­tünk, ha a siklósi járás ada­tait nézzük, de inkább a ter­melőszövetkezetek járnak jól. Mindez természetesen arra az esetre vonatkozik, ha ter­melési szintjük nem emelke­dik, hanem a tavalyival azo­nos marad. Márpedig ez nem lenne jó, hiszen évről évre fejlődnek a közös gazdaságok. 30500 sertés Megnövekedett a termelési kedv a szövetkezeteknél. Hi­szen Baranyában egy mázsa kenyérgabona felvásárlási ára 52 forinttal, egy kiló sertés­hús felvásárlási ára 50 fillér­rel, egy kiló hízómarha 3 fo­rinttal, egy liter tej 30 fil­lérrel, egy kiló gyapjú 15 fo­rinttal, egy mázsa naprafor­gó felvásárlási ára 100 forint­tal emelkedett. Kiszámították például, hogy a beremendi termelőszövetkezet — ha any- nyit termel, mint tavaly —, a A Hazafias Népfront váró­éi bizottságának jogi munka­csoportja elkészítette első fél­éves tervét. Ebben három köz­érdekű előadás szerepel. Gyermekek féktávolságban” címmel Ujmecsekaljám tarta­nak előadást vitával egybe­kötve. Ebben jogász, pedagó­gus, közlekedési ügyész és a rendőrség közlekedési osztá­lyának képviselői vesznek majd részt Megvitatják Uj- mecsekalja közlekedési rend­jét, különös tekintettel a gyer­mekek biztonságos közlakedé- désére. A második előadást „Város- ttndezé» — kártalanító*" cím­„Hrfn«r Tibor Pécs, «*■ kAezI út ti mám alatti la­kost Péca mj. vA.ro» Ta­nácsa 19SS. Június hó 11. napján megtartott ülésén az 1M0. évi C. az. tvr. 1. |-a alapján a pécsi Já­rási bírósághoz népi ül­nöknek megválasztotta.” Erről a 190 centiméter ma­il as, jóarcú. 36 éves férfiról :sak az eljárási kérdésekkel ásztában lévő szakember tud- ia megállapítani, hogy nem livatásos bíró. A közlekedési bűntetteket első fokon tár­gyaló tanácsban, meg bontó­ién tárgyalásokon ugyanis lem középen foglal helyet. Az télkezésben egyébként ugyan izok a jogok illetik meg, nint a jogi egyetemet vég­lett bírákat, ugyanazok a cötelességek is terhelik. Bün- etlan előéletű magyar ál­ampolgár, választójoga van. 13. életévét betöltötte: a tőr- fényes feltételeknek megfe- el A vállalat illetékesei an- iak rendje és módja szerint avasolták: jól végzi munká­ét is. A diszpécserit. De va- on elég-e ez ahhoz, hogy fredményesen tevékenyked- ék az igazságszolgál tatás­on? Emberek sorsa felől löntend komoly felelősség, el- nondhatjuk-e. hogy alapos udással, élettapasztalattal »árosul? Elvégezte a hároméves ül- lök-akadémiát, szakoktatói-, IPM forgalmi tiszti vizsgá- a van, munkaköréből ere- ően naponta résztvesz a jár- lűvek közúti el 1 enőrzésében, ■udja mit jelent 12 órát szol- álatban lenni egy nyolc töm­és teherflónkűcsilt. Mtftláforu mel a III. kerületben tartják ugyancsak nyilvános vitával egybekötve. Itt polgári jogász, a III. kerületi tanács építési csoportja és a városrendező főmérnök ad tájékoztatást a III. kerületben sorrakerülő városrendezésről és a kisajá­títások következtében felme­rülő kártalanításokról. Mindhárom kerületben: ..Miért válnak?" címmel be­szélgetést tartanak jogász, or­vos és pedagógus közreműkö­désével a házasságok felbon­tásában rejlő családi és társa­dalmi veszélyeikről, megelőzési törekvéssel kenyérgabona mán 250 ezer sertés után 121 ezer, szarvas' marha után 243 ezer, gyapjú után 18 ezer, tej után 63 ezer forintot könyvelhet el plusz­ként. A járásból az Idén 30 500 sertés leadását várja álla­munk. Ez kettőezerrel több a tavalyinál, de mint Jäger Jó­zsef, a felvásárlási csoportve­zetője elmondotta, ennek a megemelt tervnek a teljesíté­sére is lehetőség van, éppen a megnövekedett árutermelési kedv következtében. Tavaly például túlteljesítették sertés­leadási tervüket, az idén is a termelőszövetkezetek 27 ezer darab sertés hizlalását jelen­tették, a többit a háztáji gaz­daságok biztosítják, ahonnan az elmúlt évben 4660 darabot adtak le. Érdemes megnézni egyes termelőszövetkezeteknél a ter­vek emelkedését. Beremend 2200. Csánvoszró 715, Dráva- szabolcs 917 sertést tervez meg hizlalni az idén a korábbi 1880, Illetve 580 és 640 sertés­sel szemben. A járásban — joggal elmondhatjuk —, már húsgyárak működnek, például Egyházasharaszti 2800, Bara- nyahídvég 2500 hízósertéssel járul hozzá a közellátáshoz. A tervezett húsmennyiség „megtermeléséhez” a takar­mányt biztosították, az állam 300 vagon abrakkal segíti a termelőszövetkezeteket. Ugyanakkor biztosították a hízó-alapanyagot Is. A múlt év végén 21 570 darab süldőt állítottak be hízóba, a többit a februári, márciust Hálásból biztosítják a járás közös gaz­daságai. A süldőfelvásárlást tavaly túlteljesítették a közös gazdaságok a siklósi járásban. A leadási súly a hízósertések­nél átlagosan 107 kilogramm és ezt nem is kívánják növel­ni, inkább az a cél, hogv rö- videbb idő alatt kevesebb ab­raktakarmány felhasználásá­val érjék el ezt a súlyt. Zöld fűtőszálas, Hasonló a helyzet a szarvas- marhatartásnál is. A felvásár­lási ár emelkedésével most ér­demesebb szarvasmarhát ne­velni a háztájiban is. Ter­mészetesen nem győzzük hang súlyozni, hogy csakis a tör­vényes kereteken belül. Saj­nos éppen a siklósi járásban eddig az volt a helyzet, hogy a háztáji gazdaságokban nlig- alig gondoztak tehenet. Tu- ronyban például szinte kive­Qtífii ülnék közlekedési ügyekben alapos jártassággal rendelkezik. Ez segíti a körülmények értéke­lésében, természetesen a tör­vény kéreted között. Igen, a törvény. Nem elég, ha a szak bíró ismeri, hiszen az ülnö­kök ketten vannak, könnyen leszavazhatják a harmadikat. És ha ez a paragrafusok fi­gyelembevétele nélkül, pusz­tán rokonszenv-ellenszenv alapon történik, szubjektív lesz a döntés, nem felel meg az objektív igazságnak. Az utóbbi időben csaknem kétszeresére emelkedett a közlekedési ügyek száma, a szakbírák igénylik az ülnök állásfoglalását, szívesen tá­maszkodnak gyakorlati ta­pasztalataira — ha az a jog­szabályok ismeretével párosul. — A családjogban, különö­sen házassági bontőpereknél az átlagosnál nagyobb szere­pet kap az emberismeret, az ítélet milyensége szinte ki­zárólag bírói mérlegelésen múlik. Es magától értetődően idé­zi a keretjogszabályt, a ko­moly és alapos okot. Hogy fejből tudja? Enélkül nem lenne képes állást foglalni. A felek Időnként megpró­bálják félrevezetni a bírósá­got. Az ürügyek változnak, érdemes ügyelem mól kísérni. Az ötvenes években gyakran előfordult, hogy az igazgató félesége tizenöt-húsz év után „klerikális”, „jobboldali”, portunista” lett... Érük, ugye, elmaradt a fejlődés­ben ... Ma egy új „válóok” terjed: a női egyenjogúság... A feleség nem akar belenyu­godni abba, hogy férje kul­turális, társadalmi rendezvé­nyekre jár, reprezentál, de őt hét lakat alatt tartja. A „vá­lóok” szót kissé megnyomja, nem mintha egyetértene a férjek feudális törekvéseivel, de a válóok fogalma ismeret­len a mai magyar jogrend­szerben. Van viszont „közös megegyezés”. A Legfelsőbb Bíróság legújabb irányelve szerint, ha minden lényeges körülményben meg tudnak egyezni a felek — tehát a gyermek elhelyezésében, a lakás, a vagyontárgyak, a költ ségviselés kérdésében —, ké­résükre a bíróság felbontja a házasságot anélkül, hogy ki kellene teregetniük a . szeny- nyest”. Ezt nagyon jelentős eredménynek tartja Hefner Tibor. Magánvádas ügyekben egyedül végzi a békítést, a bíróság képviseletében. Ren­geteg a becsületsértés, rágal­mazás, könnyű testi sértés, magánlaksértés is viszonylag gyakran előfordul. Ilyenkor az eljárás a sértett feljelenté­sével indul, és Ogvész részvé­tele nélkül folytatódik: a vádat a feljelentő képviseli. Ezeknek az ügyeknek legna­szőben volt. Most újra azt ta­pasztalják a járási szervek, hogy megindult az érdeklődés a szarvasmarha hizlalása iránt. A termelőszövetkezetek — a közös megrövidítése nélkül — biztosítanak alapanyagot tag­jaiknak és gondoskodnak szá­lastakarmányról, abrakról, alomszalmáról, hogy a háztá­jiban ismét fellendüljön a szarvasmarhatartás. Primőrborsó 60 holdon A termelőszövetkezetek most minden talpalatnyi földet ki­használnak a „több hús” ér­dekében. Példa erre a villányi termelőszövetkezet, ahol 60 holdon termelnek az idén pri­mőrborsót. Amikor leszedik és elszállítják a HUNGARO- FRUCT-nak, hogy osztrák, né­met, cseh piacon értékesítsék, újra hasznosítja a területet. A borsószalma egy részét ki­adják a tagoknak, hogy fel­etessék a háztájiban, a másik részét leszántják zöldt-ágvá- nak, majd szudáni fűvel vetik be a primőr borsót termő táb­lákat. így biztosítják a közös állatállomány számára a zöld futószalagot, a nagy tömeget adó szálastakarmányból. Gáldonyi Béla Filmet forgatnak Pécsett A déli órákban érkeztek meg három kocsival. Az egyi­ken ott van a cím is: MA­FILM. Amit aztán később Kiss Károly rendezőtől meg­tudtam, a Magyar Filmgyártó Vállalat katonai stúdiója lá­togatott szerdán Pécsre 14 fős stábbal, Simon György operatőrrel. Feladniuk, hogy három nap alatt katonai do­kumentációs filmet készítse­nek agitációs célokra, hogy bemutassák a katonák életét, hasznos időtöltését. Ezért a film címe is: Délután 4-től 9-ig. — Húsz perces fekete-fehér filmet készítünk — mondo'ta Kiss Károly rendező — a húsz percet 540 méteren örökítjük meg. Egy perc ugyanis 27 méter filmszalagra kerül. A túlforgatás általában öt-hat­szoros. Mi azonban vállaltuk, hogy 4.5-szeres túlforgatássaí létrehozzuk a filmet. Beszélgetés közben elmon­dotta, hogy a filmhez igen értékes anyag gyűlt ősze. Elő­ször is a pécsi Fegyverer Erők Klubjában 4—5 perces anyagot veszünk fel, lénye­gében ez lesz a legnagyobb blokk, amely bemutatja az egyes szakkörök munkáiét o katonák hasznos időtöltését. Mert a katonák nemcsak hadtudományokkal, fegyver, forgatással meg alaki kikép­zéssel foglalkoznak. — Találkoztunk olyan alaku­lattal, ahol a katonák csilla­gászati szakkört alakítottak, másutt intarziás bútordarabo­kat készítenek és művészi dísz tárgyak kerülnek ki kezük alól. Nagyon jó a kapcsola­tuk a polgári lakossággal, a kü önféle szervekkel, például az egyik alakulatnál a híradó katonák a helybeli gimnázium tanulóit oktatták a Morse- jelekre. a különféle hírközlő eszközök használatára. Külö­nösen meglepett az egyik egy­ség katonáinak ta’álmány- számba menő újítása. A gép­kocsi vezetés oktatásához terep asztalt készítettek. A katona, aki tanulja a teherautó veze­tését, beül a volán mögé, kap­csol, irányt változtat és a te­repasztalon egy kis teherautó akaratának megfelelően köz­lekedik a különféle KRESZ- jelzésekkel ellátott útvonalon, így hát szinte szórakozás jól megtanulni a gépkocsiveze­tést. A dokumentumfilmnek éppen az a célja, hogy bemutassa a katonáknak milyen lehető­ségeket nyújt a hadsereg a hasznos időtöltéshez, techni­kai. műszaki érdeklődésük ki­elégítéséhez, de szól majd n film a polgári lakossághoz, elsősorban a bevonuló fiato­tokhoz: lássák, milyen okta­tást, szórakozást biztosit szá­mukra a hadsereg. G. B. iKÜi A tűz lokalizálása után azonnal megkezdték a keletkezett kár felmérését. Tűz Siklóson gyobb részét a társbérleti, albérleti, háztulajdonosi mi­nőségből eredő összeütközé­sek adják, szereplőik az ese­tek többségében háztartásbe­liek, akik nem szokták meg a munkahely fegyelmét — és viszonylag jobban ráérnék. Nagy szó, hogy a magánvá­das ügyek 60—70 százalékát sikerül békítéssel elintézni, köztük olyanokat, ahol több vádló és több vádlott szere­pel, akik még a bíróság fo­lyosóján is veszekednek. Hef­ner Tibor igyekszik megálla­pítani, milyen emberek azok, akik előtte állnak, hogy ah­hoz szabhassa mondanivaló­ját. Meggyőződése, hogy a békítő tárgyalásnak nevelő jellegűnek kell lennie, töb­bet ér az őszinte megbocsá­tás, mint a bíróság által ki­szabott pénzbüntetés. Hiszen a felek az eljárás befejező­dése után is — a kivételektől eltekintve — kapcsolatban maradnak egymással, a szo­cialista együttélés szabályai­nak megtartása a cél. Munkahelyén, az Építőipari Szállítási Vállalatnál a tár­sadalmi bíróság elnöke. Szep­tembertől a Pécsi Tudomány- egyetem Jogi Karán szeret­né megkezdeni tanulmánya­it. Nem. még nem számolt be dolgozótársainak ülnöki ta­pasztalatairól Pedig tudna mesélni, sokáig, érdekes dol­gokat. De ezt talán nem is neki kell kezdeményezni. Kért Tamás A pontos kármegállapítás folyamatban van. Lehet fél, de lehet 1 millió forint is. A tanulság azonban kézen­fekvő. Nézzük először a té­nyeket. Március 2-án. szerdán haj­nali 4—5 óra között tűz ütött ki a Siklósi Faipari -Vállalat üzemében. - Budapesti Szék- és Kárpitosipari Vállalat VII. számú gyáregysége.) Az üzem utcára nyíló ablakain át ki­tóduló füst- és lángnyelveket Ricsula Lajos fodrászmester vette észre, aki a hajnali órák ban munkahelyére ment. A lehető legrövidebb időn be­lül a helyszínre érkezett a siklósi, illetve a pécsi tűzol­tóság és a határőrség egy ki­seb egysége. A tűz tovább­terjedését megakadályozták, azonban a kár így is jelen­tős. A tűzeset két okra vezet­hető vissza, következésképpen két tanulság levonható. Az egyik: nem tartották be a legelemibb tűzrendészeti sza­bályokat. Hanyagságnak mi­nősíthető az a tény, hogy egy faanyagot tároló helyiséget úgy fűtőnek kályhával, hogy az esetleges tűzeset megelő­zése érdekében nem állítanak oda egy embert. Ugyanis a fűtő sorra járja az üzemré­szeket, hogy munkáját elvé­gezze, tehát tűzvédelmi szol­gálatot nem láthat el. Kikö­vették azt a hibát is, hogy a bútorok alkatrészeit a kály­ha közelében is felmáglyáz- Wl A másik ok már bonyolul­tabb. A 15 esztendő óta működő üzem a korábbi 500 ezer fo­rint évi termelési értékről a múlt évben már 16 millió fo­rintra fejlődött föl Az üzem korszerűsítése azonban jócs­kán elmaradt az évről évre felfokozott terv-követelmé­nyek mögött. Az üzem „leg­jelentősebb” beruházása — mintegy 200 ezer forint érték­ben az volt, amikor a társa­dalmi tulajdonvédelem érde­kében néhány esztendővel ez­előtt a kerítést megépítették. Az épületek zöme fagerendás, elavult konstrukció, ahol biz­tonságos tűzvédelemről jófor­mán szó sem lehetett. Az úgy nevezett „pihentetőben” a megengedettnél jóval több bú­toralkatrészt tároltak, és ter­mészetesen fűtöttek, hogy a szárítást meggyorsítsák. Nem arról van szó, hogy irreális követelésekkel ma­gyarázzuk a tűzeset okát. Fgv korszerű üzemben — amely­ben a termelés bármelyik fá­zisa mindenféle szempontból biztonságos — a tűzeset oká­nak ilyen egyszerű megnyil­vánulása szinte lehetetlen. A Siklósi Faipari Vállalat haté­kony korszerűsítésére viszont eddig nem jutott pénz, talán részben azért Is, mert az üzem területe már felszámo­lásra ítéltetett. De mert ko- molyab beruházásnak itt nincs értelme, nyilvánvaló, hogy a termelés ésszerű ará­nyait kellett volna szem előtt tartani. Nyilvános vitákat rendez a Hazafias Népfront

Next

/
Oldalképek
Tartalom