Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

SMé. MÁRCIUS 29­napló Harmincötezer lakosa lesz Komlónak Az idén iskolák, óvodák, üzletek épülnek Több hús, több zöldség — olcsóbban (IV•) Tizennégy évvel ezelőtt Komló várossá alakult s im­már 30 ezer lakosa van. Lé­nyegében a várossá fejlődés é‘a. 13 éve a városi tanács vb- elnöke dr. Simeik Árpád elv­társ. A megtett útról, a vár- kai 0 fejlődésről beszélget­tünk. — A Komlói Szénbányászati T rüszt megszűnte, illetve az összevonás jelentett-e hátrányt a város fejlődésében'! — volt első kérdésünk. — Az összevonás nem jelen­tett hátrányt — kezdte vála­szát Síinek elvtárs. — Tény, hogy az átszervezés idején voltak kisebb-nagyobb zökke­nők, ugyanis a tröszt mint a város egyik beruházója is sze­repelt. A beruházásokkal kap­csolatos problémákat — míg itt voltak — könnyebben meg­beszélhettük, szaros volt a kapcsolat Kis idő eltelte után ez a jó munkakapcsolat is megerősödött. — Gondolom, hogy a város lakóit érdekli: mi a helyzet a lakásfronton, milyen javulás várható a III. ötéves tervben? ~ Néhány szóval előbb ta­lán a II. ötéves tervről: ez Idő alatt a városban állami hitelből 1029, magánerőből, OTP-támogatással 102 lakás épült Az állami épületek fel­újításával 158 lakást létesí­tettünk. Ebben az évben mint­egy 43—45 millió forintot for­dítunk lakásépítésre és egyéb járulékos beruházásra. Két nyolctantermes általános is­kolát létesítünk, befejezzük a gimnázium felépítését. Ez év­ben átadják a kórház épüle­tét is. Örömmel szólhatok ar­ról, hogy a III. ötéves terv­ben nagyrészt megszűnnek bölcsődei, óvodai gondjaink is. Elkészült városrendezési ter­vünk — kialakul a város cent­ruma is — a jóváhagyott ren­dezési terv a város lakossá­gának végleges létszámát mintegy 35 ezer főben álla­pította meg. Jelenleg a közin­tézményeken kívül 246 lakást fűt az erőmű. Az év végété mintegy újabb 500 lakást kap­csolunk be a távfűtési háló­zatba. — Mi a helyzet a város ke­reskedelmi és vendéglátó há­lózata területén, várható-e je­lentősebb fejlődés? — Az elmúlt időkben ko­moly problémáink voltak mind a kereskedelmi, mind a ven­déglátó hálózatban. Kevés volt a kulturált körülmények kö­zött működő kereskedelmi, vendéglátó egység. A város­ban 3200 négyzetméter keres­kedelmi terület hiányzott, ez okozta az üzletekben a zsú­foltságot, raktározási nehézsé­get, a vásárlók sok bosszúsá­gát. Javítunk ezen. Ez évben 10 új üzlethelyiséget adunk át a forgalomnak a Lenin téren. A III. ötéves tervben többek között bővítjük a Béke Szálló presszóját, a Fekete Gyémánt Éttermet, Sikondán 300 fős III. ötéves tervben a szetnny- vízderítést is meg akarjuk oldani. — A bányászvárosban a fér­fiak és sok nő is jó munka- alkalmat talál. Úgy tudjuk azonban, hogy van még a vá­rosban munkaerő, amelynek foglalkoztatására nincs lehe­tőség. — így van. Jelenleg mint­egy 800-an keresnek munkát, főleg nők és fiatalkorúak. A probléma megoldása érdeké­ben tárgyalásokat folytatunk könnyűipar telepítéséért. Ter­vezzük például a helyiipamál a létszám bővítését, új gyárt­mányok bevezetését. Remél­jük. hogy erőfeszítéseink ered­ményhez vezetnék. — Volt tnár szó Sikondá- ról, Komlónak mondhatnánk üdülőhelyéről. Milyen fejlő­dés előtt áll ez a kedvelt ki­rándulóhely? Friss árut a városnak! [Nég> száznegyven holdas már a mohácsi kerlészct Halszáz mázna hal a belvárdj»yulai lóban Igen helyes kezdeményezés indult el Mohácsról a helyi három termelőszövetkezetből. A pécsi mintára, de annál sokkal szélesebb skálájú tsz- mintaboltot akarnak létesíte­ni. A városi tanács helyiséget ad. a három termelőszövetke­zet pedig friss zöldáruval lát­ja el a boltot. A „honnan”-ra is választ adott a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet. Nyolcvan hold ádventi kel Ádventi kelkáposztájuk ta­valy 60 holdon volt, de nagy részét megsemmisítette az ár­víz. Az idén 80 holdon ter­melnek kelkáposztát, aminek 70 százaléka exportra megy, de még az a 30 százalék is je­lentős a lakosság ellátásában. A megtermelt árut azonban él kell juttatni a fogyasztó­hoz. És itt jelentkezik az első komoly gond. A fogyasztó A komlói Lenin tér ért termet létesítünk. Mindez azt jelenti, hogy a mostani öt­éves terv időszakában lénye­ges javulás várható a keres­kedelmi hálózatban, kulturál­tabb körülmények közé kerül­nek üzleteink. — Komlón mindig panasz volt a vízellátásra ... — Igen. Évek óta problé­mánk ez. Most van vizünk. Szabályoztuk a városban lé­vő üzemek vízfogyasztását, új kutakat fúrtunk, ebben az év­ben is 4 új kút bekapcsolá­sával kívánjuk javítani a víz­ellátást. De ez sem oldja meg véglegesen a problémát. Or­szágosan ma egy lakosra egy napra 150 liter víz jut — ná­lunk csak 102 liter. Félő. hogy a nyári időszakban még ezt a mennyiséget sem tudjuk ad­ni... A végleges megoldásra az országos szervekkel együtt keressük a lehetőségeket. A fiáss árut vár, viszont a lehe­tőségek éppen ezt gátoljak. A közbeiktatott felvásárló szerv nem mindig tudja (sokszor ob- objektív okok miatt) a „Iris- seséget” biztosítani. Ezért a tsz-ek saját standokat is állítanak fel az idegenforgal­mi szempontból exponált he­lyeken, vagy társulásokba tö­mörülnek és közösen szerve­zik meg a zöldségféléik érté­kesítését. A mohácsi termelő- szövetkezetek például három nagy pécsi üzlettel kötöttek szerződést es saját csomago­lású áruikat hozzák forgalom­ba. Gondot jelent azonban az áruszállítás. Szükség lenne há­rom és fél—négy és fél ton­nás teherautóra (nem is egy­re), hogy a hajnalban meg­szedett zöldséget reggel már megvásárolhassák a pécsi há­ziasszonyok. A szállításhoz néhány szám­adat: a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezetben az idén összesen mintegy 350 vagon zöldárut várnak a kertészet­től. Énnek elszállítása és érté­kesítése nem kis gond. Fel­vetették azt is, hogy h* már nem tudnak gépjárművet vá­sárolni, akkor 50 százalékos tarifakedvezménnyel bocsás­sanak rendelkezésükre teher­gépkocsikat Úgy érezz'k, ké­résük jogos, teljesítése köte­lesség a lakosság ellát;'. --i ér­dekében. Nem cikk a pecsenyeliba? Hasonló módon próbálja ki­elégíteni a lakosság igényeit a belvárdgyulai termelőszö­vetkezet. Néhány éve Itt még hármas hasznosítással műkö­dött a 82 hold vízfelület!, 830 ezer köbméter vizet magába foglaló mesterséges tó. A va- sasi vjadvízárok tölti fel éven­te háromszor. Egy köbméter viz bekerülési költsége jelen­■=— Május elsejére mintegy másfélmillió forintos költség­gel új fürdőmedence készül el. Erre az időszakra kíván­juk átadni a forgalomnak a komló—sikondai új, 6 méter széles és 3,2 kilométer hosz- szú bekötőutat. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban kö­szönetét mondjak a város la­kosságának, a szocialista bri­gádoknak, akik áldozatos mun kával tették lehetővé ennek az új útnak elkészülését. Si­kondán nyolcvan fős turis­taházat is építünk. A város vezetői serényen munkálkod­nak azon, hogy ez az üdülő szépüljön, csinosodjon nem­csak a konüóiak, hanem a túrizmust kedvelők örömére is — fejezte be nyilatkozatát Simek Árpád elvtárs. Garay Ferenc Bővítik Harkányt Jelenleg a 22 holdas park korszerűsítésén dolgoznak. — Még ez évben megkezdik egy új kút fúrását és ha az új kútnak is forró, kénes radio­aktív vize lesz, még két me­dencét építenék. Harkány lá­togatottsága állandóan növek­szik; ebben az évben mintegy 800 ezer vendég fogadásara készül fel a fürdoigazgaioság. leg 2 Ft, 5 év múlva mar csal 40 fillér lesz. ami messze a országos átlag alatt van. Je lenleg 5—600 mázsa halat tá rolnak a tóban, a ponl-ol súlya két kiló felett van. é halmennyiség értéke eléri a; egymillió forintot. A belvárdgyulai termelő­szövetkezet részben a Csaba Gyöngye csárdában, részben pedig pécsi boltokkal kötött szerződés alapján értékesíti a halat. A csárdában igen nagy a forgalom és keresettek a halételek. Az önköltség Így alacsony, a szállítási költséget megtakarítják, ugyanakkor a környékbeli községek, az álla­mi gazdaság dolgozói, vala­mint az átutazók kellemesen tölthetnek el néhány órát. A belvárdgyulai tó — saj­nos — ma már csak kettős hasznosítású. Az annyiszor propagált rajnai ludakkal be- fürdött a termelőszövetkezet Ugyanis nem tudta a toj fiso­kat értékesíteni. Egy-egy raj­nai lúd 30—35 tojást „produ­kált”, az ipar ennek csak a felét vette át Kikeltették vol­na a belvardgyulaiak te a libákat de a pecsenyeliba nem cikk a piacon. Csak tömött állapotban lenne kifizetődő, ebhez viszont nincs elég mun­kaerejük. Úgy gondolj»*, mégis tenne megoldás, ha a belvárdgyulai termet ószovetkezet társulna olyan közös gazdasággal, ahol a libatömést meg tudják olda­ni saját erővel s talán a bér­tömés te kifizetődne. Kár vég­legesen felszámolni a már egy­szer jól betelepített rajnailúd- telepet öntözéses kertészet A tónak legnagyobb hasz­na az öntözés. Ezer holdra tervezték a kapacitását hat öntözőberendezéssel és a kör­nyéken létesítették a 100 hold­nál te nagyobb kertészetet. A kertészet termékét túlnyo­mó részben a MÉK-en keresz­tül értékesítik, de szerződést kötöttek kiskereskedelmi bol­tokkal te szőlőre, zöldárura, húsz vagon os mennyiségben. Ezt az árut a tsz saját gép­kocsiján szállítja Pécsre. Gáldouyi Béla AZ ÁRULKODÓ LO A Szabadság utca és a Mártírok útja kereszteződé­sénél pillanatok alatt verő­dött össze párszáz ember. Ágaskodva, egymást taszi- gálva Iparkodtak jó kilátást biztosítani az úttestre, amelynek kellős közepén egy csont-, bőr, csupaseb gebe vergődött maga tehetet­lenül. A látvány módfelett vi­gasztalan volt. Teherautók, személygépkocsik túráztak, torlódtak egymás mögött, egymás hátán, várva a for­galmi rendőr szabad utat jelző karlendí lését. Kevés reménnyel. Pedig a szegény párát ostorral, husánggal ketten is „bíztatták”, mind­hiába. Neki-nekiveselkedett ugyan, hogy talpra álljon, de nagy puffanásokkal újra visszacsuklott az aszfaltra, és párás rémülettel a sze­mében. esdekelt kíméletért. És a publikum? Volt aki röhögött a/, ingyen cirku­szon, de legtöbbjük, különö­sen az asszonyok egyre har­sányabban meg fenyege­tőbben követelték az ál­latkínzók fejét. A rendőr egyelőre tehetetlen volt. Rászólt ugyan az ütedege- lőkre, di' nem kísérhette tx őket. mert mi les/, akkora/ élő akadállyal és az útra váró gépkocsikkal. Fél órát is eltartott, amíg a nézősereg közöl egy fu- varosféle ember végre be­kiabált az „arénába”i — Pokrócot alá, hogy a patája megkapaszkodjon va­lamiben. Na végre, hogy akadt agy szaktanácsadó is, mert a poíkróc tényleg csodát mű­velt. Igaz, a szegény állat elsőre úgylátszik félreértet­te a kegyes gesztust, mert alomnak vélte a pokrócot Néhány elégedett szusszan- tással kényelmesen elfe­küdt rajta, s méltatlankod­va éviekéit talpra, amikor a kíméletlen gazda újra ol- dalbavágta az ostornyéllel. Megkönnyebbülten moraj- lott fel a nézősereg, s már- már indult volna mindenki a maga dolgára, amikor vá­ratlan fordulat történt. A ló gazdája visszatámogatta az állatot az utcaszegletbe állított kocsihoz, s közben könyörgő aLkuba bocsátko­zott a nyomába szegült rend őrrel. — Ne írjon fel, biztos úr. Nincs ennek a lónak semmi baja. Síkos az aszfalt, el­csúszott rajta. Ennyi az egész... — Nincs hát. — kiabált közbe valaki, a/, újra össze­állt sorok közül. — Semmi más baja, csak annyi, hogy takarmány helyett ostorral abrakolja. Erre az emberünk mér­gében nagy könnyelműséget követett el. A befogatlanul árválkodó lovait elengedte, s két kézzel hadonászott az iménti fogadatlan prókátor felé. — Majd maga tanít en­gem, maga..; maga.;. Nagyon vicceset mondha­tott, mert a közönség har­sány kacagással nyugtázta, csak az volt a gyanús a/, egészben, ho®i a kitörő tet­szésnyilvánítást más poénra pazarolták az emberek. Ugyanis alattomos dolog történt a mérges kocsis háta mögött. A szabadjára en­gedett ló odatámolygott a kocsi derekához, végig sza­golta a fuvarozásra szánt tömött zsákokat, és egyikí­néi elégedetten megállapo­dott. Amikor a gazdája: zavar­tan visszafordult, csali any- nyit látott, hogy a kihara­pott zsákból ömlik a kuko­rica, s az állat hálásan visz- szapislogva rá, ropogtál ta az abrakot. Hát kellett síi­nél meggyőzőbb cáfolat az iménti rágalomra? Ezek után teljesen ért1' lettén, hogy a rendőr tj\*gS kíméletlenül félírta v- . ár­tatlan'’ kotBÍs adatait. p. gy­4iluiiluos iskola épül a FelsS-Platóö

Next

/
Oldalképek
Tartalom