Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
SMé. MÁRCIUS 29napló Harmincötezer lakosa lesz Komlónak Az idén iskolák, óvodák, üzletek épülnek Több hús, több zöldség — olcsóbban (IV•) Tizennégy évvel ezelőtt Komló várossá alakult s immár 30 ezer lakosa van. Lényegében a várossá fejlődés é‘a. 13 éve a városi tanács vb- elnöke dr. Simeik Árpád elvtárs. A megtett útról, a vár- kai 0 fejlődésről beszélgettünk. — A Komlói Szénbányászati T rüszt megszűnte, illetve az összevonás jelentett-e hátrányt a város fejlődésében'! — volt első kérdésünk. — Az összevonás nem jelentett hátrányt — kezdte válaszát Síinek elvtárs. — Tény, hogy az átszervezés idején voltak kisebb-nagyobb zökkenők, ugyanis a tröszt mint a város egyik beruházója is szerepelt. A beruházásokkal kapcsolatos problémákat — míg itt voltak — könnyebben megbeszélhettük, szaros volt a kapcsolat Kis idő eltelte után ez a jó munkakapcsolat is megerősödött. — Gondolom, hogy a város lakóit érdekli: mi a helyzet a lakásfronton, milyen javulás várható a III. ötéves tervben? ~ Néhány szóval előbb talán a II. ötéves tervről: ez Idő alatt a városban állami hitelből 1029, magánerőből, OTP-támogatással 102 lakás épült Az állami épületek felújításával 158 lakást létesítettünk. Ebben az évben mintegy 43—45 millió forintot fordítunk lakásépítésre és egyéb járulékos beruházásra. Két nyolctantermes általános iskolát létesítünk, befejezzük a gimnázium felépítését. Ez évben átadják a kórház épületét is. Örömmel szólhatok arról, hogy a III. ötéves tervben nagyrészt megszűnnek bölcsődei, óvodai gondjaink is. Elkészült városrendezési tervünk — kialakul a város centruma is — a jóváhagyott rendezési terv a város lakosságának végleges létszámát mintegy 35 ezer főben állapította meg. Jelenleg a közintézményeken kívül 246 lakást fűt az erőmű. Az év végété mintegy újabb 500 lakást kapcsolunk be a távfűtési hálózatba. — Mi a helyzet a város kereskedelmi és vendéglátó hálózata területén, várható-e jelentősebb fejlődés? — Az elmúlt időkben komoly problémáink voltak mind a kereskedelmi, mind a vendéglátó hálózatban. Kevés volt a kulturált körülmények között működő kereskedelmi, vendéglátó egység. A városban 3200 négyzetméter kereskedelmi terület hiányzott, ez okozta az üzletekben a zsúfoltságot, raktározási nehézséget, a vásárlók sok bosszúságát. Javítunk ezen. Ez évben 10 új üzlethelyiséget adunk át a forgalomnak a Lenin téren. A III. ötéves tervben többek között bővítjük a Béke Szálló presszóját, a Fekete Gyémánt Éttermet, Sikondán 300 fős III. ötéves tervben a szetnny- vízderítést is meg akarjuk oldani. — A bányászvárosban a férfiak és sok nő is jó munka- alkalmat talál. Úgy tudjuk azonban, hogy van még a városban munkaerő, amelynek foglalkoztatására nincs lehetőség. — így van. Jelenleg mintegy 800-an keresnek munkát, főleg nők és fiatalkorúak. A probléma megoldása érdekében tárgyalásokat folytatunk könnyűipar telepítéséért. Tervezzük például a helyiipamál a létszám bővítését, új gyártmányok bevezetését. Reméljük. hogy erőfeszítéseink eredményhez vezetnék. — Volt tnár szó Sikondá- ról, Komlónak mondhatnánk üdülőhelyéről. Milyen fejlődés előtt áll ez a kedvelt kirándulóhely? Friss árut a városnak! [Nég> száznegyven holdas már a mohácsi kerlészct Halszáz mázna hal a belvárdj»yulai lóban Igen helyes kezdeményezés indult el Mohácsról a helyi három termelőszövetkezetből. A pécsi mintára, de annál sokkal szélesebb skálájú tsz- mintaboltot akarnak létesíteni. A városi tanács helyiséget ad. a három termelőszövetkezet pedig friss zöldáruval látja el a boltot. A „honnan”-ra is választ adott a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezet. Nyolcvan hold ádventi kel Ádventi kelkáposztájuk tavaly 60 holdon volt, de nagy részét megsemmisítette az árvíz. Az idén 80 holdon termelnek kelkáposztát, aminek 70 százaléka exportra megy, de még az a 30 százalék is jelentős a lakosság ellátásában. A megtermelt árut azonban él kell juttatni a fogyasztóhoz. És itt jelentkezik az első komoly gond. A fogyasztó A komlói Lenin tér ért termet létesítünk. Mindez azt jelenti, hogy a mostani ötéves terv időszakában lényeges javulás várható a kereskedelmi hálózatban, kulturáltabb körülmények közé kerülnek üzleteink. — Komlón mindig panasz volt a vízellátásra ... — Igen. Évek óta problémánk ez. Most van vizünk. Szabályoztuk a városban lévő üzemek vízfogyasztását, új kutakat fúrtunk, ebben az évben is 4 új kút bekapcsolásával kívánjuk javítani a vízellátást. De ez sem oldja meg véglegesen a problémát. Országosan ma egy lakosra egy napra 150 liter víz jut — nálunk csak 102 liter. Félő. hogy a nyári időszakban még ezt a mennyiséget sem tudjuk adni... A végleges megoldásra az országos szervekkel együtt keressük a lehetőségeket. A fiáss árut vár, viszont a lehetőségek éppen ezt gátoljak. A közbeiktatott felvásárló szerv nem mindig tudja (sokszor ob- objektív okok miatt) a „Iris- seséget” biztosítani. Ezért a tsz-ek saját standokat is állítanak fel az idegenforgalmi szempontból exponált helyeken, vagy társulásokba tömörülnek és közösen szervezik meg a zöldségféléik értékesítését. A mohácsi termelő- szövetkezetek például három nagy pécsi üzlettel kötöttek szerződést es saját csomagolású áruikat hozzák forgalomba. Gondot jelent azonban az áruszállítás. Szükség lenne három és fél—négy és fél tonnás teherautóra (nem is egyre), hogy a hajnalban megszedett zöldséget reggel már megvásárolhassák a pécsi háziasszonyok. A szállításhoz néhány számadat: a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezetben az idén összesen mintegy 350 vagon zöldárut várnak a kertészettől. Énnek elszállítása és értékesítése nem kis gond. Felvetették azt is, hogy h* már nem tudnak gépjárművet vásárolni, akkor 50 százalékos tarifakedvezménnyel bocsássanak rendelkezésükre tehergépkocsikat Úgy érezz'k, kérésük jogos, teljesítése kötelesség a lakosság ellát;'. --i érdekében. Nem cikk a pecsenyeliba? Hasonló módon próbálja kielégíteni a lakosság igényeit a belvárdgyulai termelőszövetkezet. Néhány éve Itt még hármas hasznosítással működött a 82 hold vízfelület!, 830 ezer köbméter vizet magába foglaló mesterséges tó. A va- sasi vjadvízárok tölti fel évente háromszor. Egy köbméter viz bekerülési költsége jelen■=— Május elsejére mintegy másfélmillió forintos költséggel új fürdőmedence készül el. Erre az időszakra kívánjuk átadni a forgalomnak a komló—sikondai új, 6 méter széles és 3,2 kilométer hosz- szú bekötőutat. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban köszönetét mondjak a város lakosságának, a szocialista brigádoknak, akik áldozatos mun kával tették lehetővé ennek az új útnak elkészülését. Sikondán nyolcvan fős turistaházat is építünk. A város vezetői serényen munkálkodnak azon, hogy ez az üdülő szépüljön, csinosodjon nemcsak a konüóiak, hanem a túrizmust kedvelők örömére is — fejezte be nyilatkozatát Simek Árpád elvtárs. Garay Ferenc Bővítik Harkányt Jelenleg a 22 holdas park korszerűsítésén dolgoznak. — Még ez évben megkezdik egy új kút fúrását és ha az új kútnak is forró, kénes radioaktív vize lesz, még két medencét építenék. Harkány látogatottsága állandóan növekszik; ebben az évben mintegy 800 ezer vendég fogadásara készül fel a fürdoigazgaioság. leg 2 Ft, 5 év múlva mar csal 40 fillér lesz. ami messze a országos átlag alatt van. Je lenleg 5—600 mázsa halat tá rolnak a tóban, a ponl-ol súlya két kiló felett van. é halmennyiség értéke eléri a; egymillió forintot. A belvárdgyulai termelőszövetkezet részben a Csaba Gyöngye csárdában, részben pedig pécsi boltokkal kötött szerződés alapján értékesíti a halat. A csárdában igen nagy a forgalom és keresettek a halételek. Az önköltség Így alacsony, a szállítási költséget megtakarítják, ugyanakkor a környékbeli községek, az állami gazdaság dolgozói, valamint az átutazók kellemesen tölthetnek el néhány órát. A belvárdgyulai tó — sajnos — ma már csak kettős hasznosítású. Az annyiszor propagált rajnai ludakkal be- fürdött a termelőszövetkezet Ugyanis nem tudta a toj fisokat értékesíteni. Egy-egy rajnai lúd 30—35 tojást „produkált”, az ipar ennek csak a felét vette át Kikeltették volna a belvardgyulaiak te a libákat de a pecsenyeliba nem cikk a piacon. Csak tömött állapotban lenne kifizetődő, ebhez viszont nincs elég munkaerejük. Úgy gondolj»*, mégis tenne megoldás, ha a belvárdgyulai termet ószovetkezet társulna olyan közös gazdasággal, ahol a libatömést meg tudják oldani saját erővel s talán a bértömés te kifizetődne. Kár véglegesen felszámolni a már egyszer jól betelepített rajnailúd- telepet öntözéses kertészet A tónak legnagyobb haszna az öntözés. Ezer holdra tervezték a kapacitását hat öntözőberendezéssel és a környéken létesítették a 100 holdnál te nagyobb kertészetet. A kertészet termékét túlnyomó részben a MÉK-en keresztül értékesítik, de szerződést kötöttek kiskereskedelmi boltokkal te szőlőre, zöldárura, húsz vagon os mennyiségben. Ezt az árut a tsz saját gépkocsiján szállítja Pécsre. Gáldouyi Béla AZ ÁRULKODÓ LO A Szabadság utca és a Mártírok útja kereszteződésénél pillanatok alatt verődött össze párszáz ember. Ágaskodva, egymást taszi- gálva Iparkodtak jó kilátást biztosítani az úttestre, amelynek kellős közepén egy csont-, bőr, csupaseb gebe vergődött maga tehetetlenül. A látvány módfelett vigasztalan volt. Teherautók, személygépkocsik túráztak, torlódtak egymás mögött, egymás hátán, várva a forgalmi rendőr szabad utat jelző karlendí lését. Kevés reménnyel. Pedig a szegény párát ostorral, husánggal ketten is „bíztatták”, mindhiába. Neki-nekiveselkedett ugyan, hogy talpra álljon, de nagy puffanásokkal újra visszacsuklott az aszfaltra, és párás rémülettel a szemében. esdekelt kíméletért. És a publikum? Volt aki röhögött a/, ingyen cirkuszon, de legtöbbjük, különösen az asszonyok egyre harsányabban meg fenyegetőbben követelték az állatkínzók fejét. A rendőr egyelőre tehetetlen volt. Rászólt ugyan az ütedege- lőkre, di' nem kísérhette tx őket. mert mi les/, akkora/ élő akadállyal és az útra váró gépkocsikkal. Fél órát is eltartott, amíg a nézősereg közöl egy fu- varosféle ember végre bekiabált az „arénába”i — Pokrócot alá, hogy a patája megkapaszkodjon valamiben. Na végre, hogy akadt agy szaktanácsadó is, mert a poíkróc tényleg csodát művelt. Igaz, a szegény állat elsőre úgylátszik félreértette a kegyes gesztust, mert alomnak vélte a pokrócot Néhány elégedett szusszan- tással kényelmesen elfeküdt rajta, s méltatlankodva éviekéit talpra, amikor a kíméletlen gazda újra ol- dalbavágta az ostornyéllel. Megkönnyebbülten moraj- lott fel a nézősereg, s már- már indult volna mindenki a maga dolgára, amikor váratlan fordulat történt. A ló gazdája visszatámogatta az állatot az utcaszegletbe állított kocsihoz, s közben könyörgő aLkuba bocsátkozott a nyomába szegült rend őrrel. — Ne írjon fel, biztos úr. Nincs ennek a lónak semmi baja. Síkos az aszfalt, elcsúszott rajta. Ennyi az egész... — Nincs hát. — kiabált közbe valaki, a/, újra összeállt sorok közül. — Semmi más baja, csak annyi, hogy takarmány helyett ostorral abrakolja. Erre az emberünk mérgében nagy könnyelműséget követett el. A befogatlanul árválkodó lovait elengedte, s két kézzel hadonászott az iménti fogadatlan prókátor felé. — Majd maga tanít engem, maga..; maga.;. Nagyon vicceset mondhatott, mert a közönség harsány kacagással nyugtázta, csak az volt a gyanús a/, egészben, ho®i a kitörő tetszésnyilvánítást más poénra pazarolták az emberek. Ugyanis alattomos dolog történt a mérges kocsis háta mögött. A szabadjára engedett ló odatámolygott a kocsi derekához, végig szagolta a fuvarozásra szánt tömött zsákokat, és egyikínéi elégedetten megállapodott. Amikor a gazdája: zavartan visszafordult, csali any- nyit látott, hogy a kiharapott zsákból ömlik a kukorica, s az állat hálásan visz- szapislogva rá, ropogtál ta az abrakot. Hát kellett síinél meggyőzőbb cáfolat az iménti rágalomra? Ezek után teljesen ért1' lettén, hogy a rendőr tj\*gS kíméletlenül félírta v- . ártatlan'’ kotBÍs adatait. p. gy4iluiiluos iskola épül a FelsS-Platóö
