Dunántúli Napló, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

március is. nctpiö 3 Gazdag kulturális és sportprogram, rendezett község, felkészült kereskedelem várja a látogatókat (jlést tartott a szigetvári ünnepségeket előkészítő operatív bizottság Csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel összeült a megyei tanácson a szigetvári ünnep­ségeket előkészítő operatív bizottság. Az elnöklő Takács | G"u1f művelődésügyi osztály- I vezető szavai után a szakbi- I zottságok elnökei sorra meg- : tartották beszámolójukat. Se itsenek a vállalatok! T i n u s z János, a sziget­vári községi tanács vb-elnöke, a községrendezési és építési szakbizottság vezetője első- ' sorban az útjavítási, építési, tatarozás!, parkosítási mun­kákról tájékoztatta az opera­tív bizottságot. A folyamat­ban lévő bontási, útépítési munkák eléggé jól haladnak, mégis ezen a területen akad a legtöbb probléma. A teljes és kielégítő befejezéshez pót- hitelre volna szükség, amely­nek biztosítása — mint a ké­sőbbi vitából kitűnt —, való­színűleg csak részben sike­rülhet. A másik probléma az építőipari kapacitással kap­csolatos. Az operatív bizott­ság ez ügyben is a maximá­lis erőfeszítéseket fogja tenni a közeljövőben, mivel ezeknek a kérdéseknek a megoldása egyike a legsürgősebb felada­toknak. A parkok kérdésében biztatóbb a helyzet, s ebben számíthatnak Szigetvár lako­saira, a társadalmi munkákra is. Hogy Szigetvár méltóképp fogadhassa a 400. évforduló vendégeit, igen sok részlet- kérdést kellett még tisztázni és sok kisebb Intézkedés, se­gítség járul hozzá az össz­képhez. így például a Köz- tisztasági Vállalat öntöző- és seprőkocsikat küld majd Szi­getvárra az ünnepségek idő­tartamára, amelyek teljesen ingyen segítenek majd a köz­ség tisztántartásában. Más vállalatok segítsége, megérté­se is szükséges lesz, s az operatív bizottság az ülés vé­gén megállapodott abban, hogy határozatilag fordul a soron következő vb-ülésen a megyei tanács végrehajtó bizottságá­hoz, hogy elnyerjék a külön- féle. érdekelt vállalatok ma­ximális segítségét. A pénzügyi szakbizottság vezetője, M a k a y Rudolf is­mertette a Szigetvárra és az ünnepségekre fordított, illetve fordítandó összegeket, amelyek együttesen 50 milliót tesznek ki. Ebben természetesen ben­ne vannak azok az összegek is, amelyeket utakra, épüle­tekre. új létesítményekre for­dítottak. Az operatív bizott­ság elhatározta, hogy a me­gyei tanács legközelebbi vb- ülésére előterjeszti a részle­tes költségvetést is. korában című és a Zrínyi­emlékkiállítás) megnyitása, és még sok más. Keserű Sándor, az ide­genforgalmi szakbizottság ed­digi tevékenységéről számolt be, amelyben különféle, szín­vonalas kiadványok tervei szerepelnek. Valószínűleg Be- remendnél határátkelőhely lesz, öt napi időtartamra a gépkocsik számára. A fizető­vendég-szolgálat és a látogató csoportok megszervezése ez­után kezdődik. Hatalmas az érdeklődés a szigetvári ese­mények iránt, s így végül az operatív bizottság arra az el­határozásra jutott, hogy va­lamennyi szakbizottság írás­ban összefoglalja eddig vég­zett munkáját, a szervezési munkák állását és az áprilisi megyei vb-ülés elé terjeszti. Tiltakozó gyűlés Felsőszentmártonban A vietnami szolidaritási hét programjában a felsőszent- mártoni fiatalok és a határ­őrség katonái a község kul­túrtermében tiltakozó gyűlést tartottak. A gyűlésen három­száz fiatal és felnőtt vett részt. A gyűlés résztvevőinek tiltakozását Sinku Pál száza­dos tolmácsolta, elítélték az Amerikai Egyesült Államok agresszióját, táviratban juttat­ták el felháborodásukat a KISZ Központi Bizottságához. Ezután a KISZ-fiatalok műso­ros estet rendeztek. A jelen­lévők által felajánlott össze­get a vietnami nép megsegí­tésére fordítják. Képünkön Sinku Pál száza­dos beszédét mondja. M műsor A tudományos és népmű­velési szakbizottság tevékeny­ségéről és a kulturális prog­ramról Lemle Géza számolt be. A rendkívül gazdag mű­sortervnek kiemelkedő pont­jai: a zágrábi Operaház mű­vészeinek fellépése, Farkas Ferenc Zrínyi-oratóriumának ősbemutatója, a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttesének műsora. Darvas József készü­lő zrínyi-drámájának bemu­tatója, a 400. éves évforduló­ra hirdetett zenei és irodalmi Pályázatok győztes műveinek bemutatói, a Magyar Tudo­mányos Akadémia és a Had­történeti Intézet tudományos ülésszakának összeülése (ame­lyen összesen 75 neves törté­nész vesz részt, köztük kilenc külföldi tudós), az új járási könyvtár felavatása és az itt. rend-zett Zrínyi-könyvkiá’H- tás megnyitása, Somogyi Jó- zsef Zrínyi lovasszobrának le­leplezése, két kiállítás (a Tö­kök iparművészet a hódoltság AMIKOR meghallottuk a hírt, hitetlenkedtünk rajta, mert sem a megyében, sem az országban nem találkoz­tunk még hozzá hasonlóval. Azzal, hogy egy termelőszö­vetkezet emlékművet állíttas­son nemrég elhunyt elnöké­nek. A kátolyl tsz — mint any­nyiszor már megalakulása óta — ezzel a gesztusával is bi­zonyított. Mindenekelőtt azt, hogy nagy becsben tartja kö­zösségi életét, amelynek meg­alapozója, elindítója, fáradha­tatlan vezető egyénisége, köz­ségük szülötte Kaszapovics András volt. Az ő munkássá­gának, elévülhetetlen érdemei, nek állítanak márványba met­szett emlékművet a község fő­terén április 4-én. Ott, azon helyen lesz az ünnepélyes aktus, ahol 18 évvel ezelőtt Kaszapovics András emlék­oszlopot állíttatott a község akkor még tapogatózó új éle­tének meghirdetésére. „1848—1948". Csak ez a 8 számjegy volt belemetszve a fehér márványtáblába, de e két dátum minden ékes szó­nál hívebben adta hírül a Kossuth, Petőfi, Táncsics di­cső szabadságharca utáni új szabadságharcot, amely a ké­sei unokákra, a föld kétkezi művelőire vár, hogy megtart­sák, megőrizzék a vér árán visszaperelt ősd jussukat. Véletlen-e, hogy éppen Ka­szapovics András volt az új- típusú, új tartalmú harc leg­első istápolója? Nem véletlen. Falubelijei közül ő volt az, aki talán a legmesszebbről, legmélyebbről elindulva Is­merte fel, hogy a földosztás mit sem ér egymagában, ha a hozzájutottak nem bizonyítják tettekkel jogosultságukat. ELSŐNEK ő bizonyított, ö, a volt cselédgyerek mutatta meg elsőnek, hogyan hálálja meg új gazdájának a föld, ha nemcsak a magot, hanem az eszét, szívét is beléplántázza. 1947-ben már megyeszerte fel­figyeltek rekordterméseire, különösen a kukoricahozamá­ra. Közel kétszerese volt a vi­déken addig elért átlagered­ményeknek, Egy évvel ItéaSbb már az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon is szenzáció- számba vették nagydíjat nyert Aranyözön kukoricacsöveit, amelyek 64 mázsás holdan­ként! átlaggal hírnevet sz»rez- tek nemcsak a kiállító gazdá­nak. hanem az addig alig is­mert baranyai kisközségnek is. Es az Aranyözön mással is fizetett még azon az őszön. Kaszapovics András Ko-suth- díjat kapott. A legmagasabb kormány kitüntetést. És ezután következett az, amihez hason­lót kevesen cselekedtek volna az ő helyében: Mindenki azt várta, hogy a sokezer forintokon saját gaz­daságát lendíti tovább, de meglepetésre nem ez történt. — András mozigépet vásá­rolt a községnek, — emlékezik vissza jóbarátja és egykori munkatársa Graics András, a tsz párttitkára. — És akkor állíttatta az emlékművet is a két nevezetes dátummal. Azt mondta akkor: „Meglásd ez az oszlop lesz a jövendő évek alapköve,. t ha nem té­vedek, * NEM TÉVEDETT. Nem té­vedhetett, mert ő maga gon­doskodott arról, hogy a jö­vendölésből valóság legyen. 1950-ben a kátolyl termelőszö­vetkezeti csoport termésátlaga már jócskán meghaladta a kl- vülmaradtakét, pedig úgy kel­lett összeadakozniuk a vető­magot, a jószágot, a kisgépe­ket, mindent. Évekkel később mégis megrökönyödtek a cso­portbeliek, amikor elnökük Kaszapovics András azzal állt elő, hogy szőlőt kell telepíte­ni, közös istállót, fiaztatót, baromfinevelőt kell építeni. De az ő szájáról ez a „kell" sohasem hangzott utasitóan. Olyankor állt elő vele, ami­kor már a hátamegett, a cso­port hátamegett eredmények bizonyították a megelőző ja­vaslatokat. — Olyan ember volt ő, aki éjféli órán sem resteilte vé­gigjárni a gazdaságot, hogy helyén van-e az éjjeli őr — emlékezik Graics András. — Ügy féltette a gépeket, a ter­mést, a jószágokat, jobban, mint a saját tulajdonát. De voltak is olyan zárszámadá­saink, hogy csodájára jártak a felettesek, ötvenhétben pél­dául 75 forintot osztottunk munkaegycégenként, pedig a termékek javát akkor is félre­tettük új beruházásokra. És azután is mindig, amíg Kaszapovics András volt az elnöke a tsz-nek. A gazdag számadásokat olyan létesít­mények alapozták még gazda­gabbakká, mint a száz férő­helyes modern tehénr tálló­juk, a húszezres befogadóké­pességű baromfinevelőjük, sertéshizlaldájuk, a saját erő­ből vásárolt mezőgazdasági gépek, az esztergával, fúró­géppel, hegesztőapparátussal felszerelt javítóműhelyük — hogy csak a nagyértékű be­ruházásokat említsük. Méltán nyerte hát el községének, me­gyéjének bizalmát Kaszapovics András, amikor munkásságá­nak elismeréséül országgyűlési képviselővé választották. NAGY ÉS SZOKATLAN ünnepségre készülnek a káto. lyiak. A megyei, a járási párt és tanácsi szervek hozzájáru­lásával, egyetértésével új már ványtábla kerül a gyepszeg­fűvel, cédrusokkal körülölelt térrég régi táblája mellé. Uj márványtábla, amely magyar és horvát nyelven bevésett betűkkel hírül adja majd a kései utódoknak is a mai Kátoly tisztelgését, kegyele­tét, amely csak azt és azokat illetheti meg, akik a közössé­gért dolgoztak és éltek szivük utolsó dobbanásáig. P. Gy. Elkészül-e májusra az új vásártér? A munkák jól haladnak, csak a feltőité• okoz gondot — Havonta rendeznek ma/d vásárokat Hét-nyolcezer ember nyüzs gött. szorongott és hullám­zott a márciusi pécsi vásár­ban, a Megyeri útnak a Szigeti úttól József Attila utcáig ter.iedő szakaszán. Az eladók kétezren lehettek, az érdeklődők és vásárlók há­romszor ennyien. A vásár területén adtunk találkozót azoknak, akik beruházóként, kivitelezőként vagy üze­meltetőként érdekeltek az új vásártér mielőbbi elkészíté­sében. Mi mindössze 80—100 000 forint értékű munkában va­gyunk érdekelve a vásár­téren. Januárban ígéretet tettem, hogy a cédula házat május közeoére átadtuk, mert ez valóban azt jelen­tené. hogv a májusi vásárt már itt tarthatná a város, ígéretemet teljesíteni fogom. HERBST FERENC kereskedelmi osztályvezető: — Miután végigjártam a vásár területét és a sokezer ember láttán ismételten meg győződtem arról, hogy szük­ség van a vásárokra, csak egyet tudok mondani: sze­retnénk mielőbb készen lát­ni az új vásárteret. A tö­megek igénye arra késztet bennünket, hogy foglalkoz­zunk a használtcikk-vásárok számának növelésével. Állat- és kirakodó vásárt négyet rendezünk évente. Ügy vé­lem azonban, hogy a hasz- náltcikk-vásárt minden hó­napban meg kell majd tar­tanunk. Ez elsősorban a városi lakosság érdekeit szol gálja. A Bizományi Áruház ugyanis csak kimondottan jó állapotban lévő, többnyire divatos ruházati cikkeket vásárol, ezért a használtru­hák, cipők értékesítésére csak a vásár ad lehetőséget. A leendő vásártérről —azon a kívánságon kívül, hogy a _ jrAnnTv májusi vásárt már ott akar- juk megtartani — még any- KÖFA-előadó: nyit mondhatok, hogy kor­szerű, a- mai igényeknek megfelelő, lesz. — A Pécsi Köztisztaság! és Ütkarbantartó Vállalat­nak 490 000 forintos szerző­dése van a városi tanács KÖFA csooortlával. amely szerint ez év április 30-lg be kell fejeznünk a vásáriadéin az utak építését és a fásí­tást. Ezekkel a munkákkal hamarabb végzünk, mint tér veztük. A szektorok salak­kal való feltöltése már las­súbb folyamat. A tanár« építési osztálya tavaly fel­szólította a vállalatokat és üzemeket, hogy a vásáriér területén rakják le a tőlük kikerülő salakot. A felhívást majdnem mindenütt komo­lyan vették, a feltöltés més- ls lassan megy Most szó van arról, hogy útabb szer­ződést kötünk a KÖFA-cso- porttal az egvik szektor fel­töltésére. A fel töltés 3on nnn forintba kerülne. Ha a KO- FA-esoport megköti velünk a szerződést, segítségül hív­juk a TEFUT Is, mert a májusi vásár megtartásának a feltöltés lassúsága lehet az egyetlen akadálya. WUNDERLICH JÓZSEF főmérnök: — A Pécsi Építő és Ta­tarozó Vállalat 1965-ben kö­tött szerződést, hogy 1966. június 30-1 határidőre elké­szíti az új pécsi vásártér épületeit. Még tavaly július­ban megkezdtük ét munkát, a WC-csoport novemberre elkészült. A megkezdett cé­dulaház és a lakás épülete, amelyben a mérleget is el­helyezik, félig készen van. — Valóban olyan stádium­ban vannak az új vásártér munkálatai, ahogy a két vállalat képviselői elmon­dották. A víz- és csatorna­hálózat is kész, az utak árv rilis 1-ne használható álla­potban lesznek. Az érdekelt kisipari szövetkezettől ígére­tet kaptunk, mely szerint a cédulaház elkészülte után egy héten belül üzembe he­lyezik a vásártéri mérleget. Pillanatnyilag a salakkal való feltöltés és a fásítás a legnagyobb gondunk. H. M. Honnan fúj a szél? SZÍVE UTOLSÓ DOBBANÁSÁIG... Márvány emlékmű Kaszapovics Andrásnak Mikor kezdik meg a ter­melést a Kesztyűgyár dom­bóvári részlegében? — Ez a kérdés foglalkoztatja nap­jainkban Dombóvár lakóit és a Pécsi Kesztyűgyár dolgozóit. Nemcsak az a 46 szabász érdekelt ebben, akik január 31-én sikerrel tették le a vizsgát, hanem 209 asszony keresetéről, 13 000 pár exportkesztyűről is szó van. A tervek szerint ugyan­is szeptember elsejétől nap­jainkig ennyit kellett volna megvarrni a dombóvári részlegben. Ezzel szemben mindössze 46 szabász dolgo­zik a részükre annak Ide­jén ideiglenes jelleggel mű­hellyé alakított tanácsi tár­gyalóteremben, a kesztyűket pedig a pécsi üzemben varr­ják. A dombóvári fizem kivi­telezője a Tolna megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat. Az üzem átadását március 15-re ígérték. Hogy a be­költözésből nem lett semmi, arról nem tehetnek, ők el­végezték a munkákat an­nak rendje-módja szerint, sőt még azon felül is, hi­szen legalább háromszor festették már át az épüle­tet a fűtési csövek többszö­ri cseréje miatt. A csövek mérete, s elhelyezésük több ízben változott, de aa épü­letet még a mai nap sem lehet fűteni. Hogy miért? Ezt senki sem tudja, legalábbis senki nem haj­landó felelősséget vállalni érte. Nemrégiben a tervező, a beruházó, a kivitelező és a gyár vezetői megbeszélést tartottak, megpróbálták fel­deríteni a hiba forrását. Csupán az illetékes szakem­berek maradtak adósak az­zal, hogy konkrétan meg­mondták volna: itt vagy ott követtek el hibát. Ugyanis az épületet elő­ször melegvíz-fűtésűre ter­vezték. Ehhez szerezték be a kazánokat is. Aztán a ké­sőbbiek folytán gőzfűtésre módosultak a tervek, s en­nek megfelelően átszerclték a csőveket is. Aztán elhang­zottak olyan vélemények, hogy a széljárás miatt rossz a kemény huzata. Majd má­sok úgy vélték, nem jók a kazánok, kicsi a kapacitá­suk. Szóba került egy szél- kakas felszerelése, amely megoldaná a problémát. Ki tudja, mi az Igazság? Csu­pán tények vannak, még­pedig olyan tények, hogy az épületet fűteni nem lehet. A részleg vezető! meg­kezdték ugyan a költözkö­dést, s a gépek szerelését az öltözőkben végzik. Azét a 22 Import-varrógépét, amely- s nek munkájára már égé- j tőén szüksége volna a gyár- J nak, hiszen a piac érdeklő- - dése az utóbbi időben egyre ; Inkább a géppel varrott i kesztyűk felé fordult. Az í üzemrész többi berendezései ] pedig a tsz két Istállójában í várják sorsuk jobbra fordu- , lását. Az első negyedévnek j nemsokára vége, s a máso- í dik negyedév folyamán < 11 000 pár kesztyűnek, még- j hozzá export kesztyűnek 1 kellene itt elkészülnie. En- S nek teljesítése a jelenleg] ' körülmények miatt még bi- 1 zony tálán, hiszen még a fűletlen helyiségeket sem vehetik birtokukba a dől- ; gőzök, mert az alacsony hő­mérséklet miatt nem tudják leragasztani a műanyagpad­lót. Negyvenhat szabász vár jobb munkakörülményre. 209 asszony munkára, a gyár pedig 11 000 pár exportkesz- tyfire. Nagyon sok tépelő- ■ désre nincs Idő. De talán > nem lenne érdemiden, ha a í Tolna megyei Beruházó Iro- ( da felkérne egy szakblzott- : ságot. vizsgálja meg a hiba r okalt. •* •’rítee ki a felelőst, s kötelezzék a hiba sürgős megszüntetésére. KFRÉNYT ISTVÁN műszaki vezető:

Next

/
Oldalképek
Tartalom